Két HH könyv egymás után, ugyanabból a világból - csak a széria harmadik tagja hiányzott (Return to Eden, magyar megjelenés nem ismert) a sorból a teljes képhez, de nagyon. Ugyanis az ítéletet tulajdonképpen előrehozva a második mondatba: élvezetes, kidolgozott világ, jó történet, egy meglepően érdekes és értelmes, kitalált hüllőfaj, valamint betekintés az őskori emberek életébe - mi kell még!
Nem, ebben a történetben nincsenek elfek, tündék, törpök és csinos vámpírlányok. Nincsenek sárkányok és kardok, drága kincsek. De mégis egy olyan vonzó életteret tár elénk, ami teljesen különbözik a miénktől és amiben mélyen el tud merülni a mai végletekig elpuhult, eltunyult ember. Ha manapság kell egy kis hús, elmész a boltba és veszel (ha van rá pénzed). Réges-régen, az őskori viszonyok közt pedig minden nap vadásznod kellett volna, küzdened, futnod, harcolnod, olvasni a nyomokból, figyelni az erdő hangjait, kiszimatolni az illatokat, szagokat...nos, melyik is az izgalmasabb? Mitől is fosztott meg bennünket az idő és az úgynevezett fejlődés?
Megosztás
