A Műhely olyan pályázatot írt ki, és olyan szerzőket verbuvált össze, akik fel merték vállalni és meg tudták tenni a szinte lehetetlen feladatot: őszintén vallottak, prózában és versben, szeretteik elvesztéséről és arról, hogy is van aztán a Tovább.

Mert van tovább… Nekünk is, Nekik is.

A kétkötetes antológia nem kevesebb, mint 99 író művét tartalmazza, köztük egyik szerkesztőnk, Sren (Láng Zsuzsa) egyik írását is.

Szeretettel gratulálunk Ilának!

Egy kis ízelítő:


Ezernégyszázhatvanöt, Magyar Királyság. Mátyás király erős kezű uralkodása stabilitást és rendet teremtett az országban, a nemesi viszályokat mégsem tudta teljesen felszámolni. A Szilágyi családdal folytatott birtokviták miatt kegyvesztetté váló, azelőtt a Felvidéken a nagy hatalmú Perényi família érdekeit veszélyeztetik a gyorsan felemelkedő Szapolyaiak, akik a királytól több környékbeli birtokot kaptak adományként, köztük Tokaj várát is. Perényiék nem nyugszanak bele a vereségbe: minden rendelkezésükre álló, törvényes és törvénytelen eszközzel igyekeznek gyengíteni riválisaik pozícióit.
Egy Tokaj melletti kis faluból három nő keveredik Szent Iván éjjelén a közeli Öreg-erdőbe: egy tehetős gazda boldogtalan felesége, a falu kondásának nincstelen, de talpraesett lánya, és egy apátlan-anyátlan árva, aki évek óta kénytelen elviselni mostohája kegyetlenségét. Mindhármuk lépteit a végső kétségbeesés vezérli, és nem is sejtik, hogy sorsuk hamarosan összefonódik és örökre megváltozik.
Bányai D. Ilona regénye hiteles történelmi környezetbe helyezve mutat be három időtlen női sorsot. Hősnői és szereplői között ugyanúgy felbukkannak történelmi alakok, mint egyszerű emberek. Magával ragadó, egyedi hangvételű történetének örök tanulsága, hogy kellő akarattal és elszántsággal a legelesettebbek is sorsfordító tettekre képesek, és nélkülük néha a legnagyobbakra is bukás várna.


A könyv elérhető az alábbi linken:
http://www.goldbook.hu/kiadvany.php?kid=598

Szólnál néhány szót magadról?

Trükkös kérdés, rögtön kiderül, tudok-e magamról öt értelmes mondatot mondani. Lehet, hogy nem, és akkor ez egy rövid interjú lesz. A polgári nevemet inkább nem dobom be a köztudatba, de nem vagyok sem híres, sem hírhedt. Tizenhatodik éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen, szeretem az állandóságot. Diplomát nem érettségi után, hanem munka mellett szereztem angol nyelv- és irodalomtanári, valamint kommunikáció szakokon (erre mondják röviden, hogy büfészak). Külön büszke vagyok rá, hogy angolból már azelőtt tudtam, miről fog szólni a szakdolgozatom, mielőtt még akár csak egy órán is részt vettem volna. (Ha bárkit érdekel: a XIX. századi nőírók megjelenéséről írtam az angol irodalomban, különös tekintettel Charlotte Brontë-ra.) Csendesen éldegélek a párommal egy dunántúli kis faluban. A házban a macska, a házon kívül a kutya uralkodik rajtunk. Szeretek főzni, társasjátékozni, olvasni.

Ezúton kíván Nektek egészségben, alkotói kedvben, sikerekben gazdag, boldogságos új évet a Karcolat Szerkesztősége!

Engedjétek meg, hogy egy szép verssel búcsúztassuk az Óévet és köszöntsük az Újat – Veletek szoros összefogásban, ahogyan az eddig lepergett évek során mindvégig, és remélhetőleg ezután is.

Szeretettel köszöntünk Benneteket, és kívánunk az új esztendőre minden elképzelhető jót nektek!

Karc. Szerk.