Edgar Allan Poe: Talány

A legnemesebb név Allegória oldalán
A kéz ami nyomon követ kérlelhetetlen dühvel
A kellemes erkölcstanító akinek oldala kifinomult
Mutatja legmélyebb tudását az észnek
A tapintatos költő egy idegen nyelven
(Fogalmazva azon nyelven amin énekel)
Egy zseniális bárd de engedélytelen oldal
Egyszerre szégyene és korunk dicsősége
A harmónia hercege és értékes érzéke
A kiválóság ősi drámaírója
A bárd amely festi képzeletének erejét
És kinek énekel újjáéleszti eltávozott órákat
Még egyszer egy ősi tragikus bárd visszahív
Merész tervezésben felülmúl mindent
Ezen neveket mikor helyesen olvasod, a nevet (készíted) tudod
Amelyik gyűjti minden dicsőségüket magának