Heti kérdés - A szerkesztő kérdez

Hogyan csókol?

Lőrincz L. Laszló -- meglehetősen termékeny -- írónktól idézve: "Az ihlet a lusta írók kifogása.". Ha egyáltalán eljutok odáig, hogy megnyissam a short stories nevű mappámat -- bocs mindenkitől, ennyire futotta --, igazat kell adjak Lőrincz úrnak: tíz-tizenkét íráskezdeményem is arra vár, hogy befejezzem. Ehhez pedig cask az kellene, hogy ne érezzem dög fáradtnak magam, legyen kedvem gondolkodni meló után, kicsit tovább fentmaradni és a többi. Röviden: egyszerűen abbahagyni a kifogások keresését -- és írni.
Ha megnézitek az írásaimat, jó pár évet kihagytam. Ez egy utazgatós időszak volt az életemben: minden pénteken és vasárnap az orzság egyik feléből a másikba. Először azt gondoltam, majd jókat fogok írni. Nyolc-tíz ötletem várta a megvalósítást... és a legtöbb még ma is várja. Amikor aztán abbamaradt az utazgatás -- letelepedtünk --, szó szerint erőszakot tettem magamon: leültem, végignéztem a befejezetlen írások címein, kiválasztottam egyet, és nagy ívben téve rá, hogy már rohadt messze vagyok attól a hangulattól, amiben akkor voltam, mikor az első mondatokat leírtam, egyszerűen kényszerítettem magam rá, hogy megírjam a történetet. Így született "Mackó". Azt hiszem, ha akkor nem veszek erőt magamon, még mindig nem írnék újra.
A furcsa az, hogy a pár év kihagyás során még csak ötleteim sem voltak. Úgy érzem utólag, hogy szándékosan kerültem az ötletelést, mert túl fáradtnak éreztem magam az íráshoz. Kifogásokat kerestem? Valószínűleg. Ez viszont azért volt rossz, mert "Mackó" után meg egyszerűen pánikba estem, hogy az ihlet nem talál rám, a Múzsa nem csókol homlokon. Szerencsére nem így történt: azóta sokan "kopogtattak az ajtón, hogy szívesen látnának napvilágot". Ehhez most már csak én kellek: hogy ne keressek kifogásokat, miért nem írok.
Két dologban lennék kíváncsi a véleményetekre. Az egyik: Titeket hogyan csókol meg a Múzsa? Magyarán szólva: honnan merítetek ötletet egy újabb íráshoz? A másik, ami érdekel, hogy mit tesztek az írói válság ellen, van-e bevált módszeretek?
(Utóbbi esetben nálam az működött, hogy elkezdtem írni. Nem számított, hogy mit, de írni kellett, hogy átszakadjon a gát. Azóta biztosan tudom, hogy a vasat addig kell ütni, amíg meleg, mert később nagyon nehéz visszakerülni ugyanabba a hangulatba, meglovagolni újra ugyanazt a hullámot.)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2016-09-18 16:15 Dana

Dana képe

Remélem, az előzőekhez hasonlóan jó válaszok születnek!

A többi Heti Kérdés megtalálható és megválaszolható itt: http://karcolat.hu/interjuk_es_heti_kerdesek.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2016-09-18 17:53 Sednol

Sednol képe

Olvasás közben szokott meglepni a leányzó. Szeszélyes egy teremtés. Nem panaszkodom, jól bánik velem. Ha nem is naponta, de hetente legalább kétszer meglátogat, hogy a fülembe suttogja legújabb ötletét. A mobilom jegyzettömbjében több bejegyzés van, mint telefonszám a kártyámon. Az egyetlen problémám, hogy az ötletek többsége több száz oldalért kiált, ami sajnálatos, mert még tíz oldalon is hajlamos vagyok elkalandozni. Így a számítógépem vincseszterén pihennek felvázolva.

Persze nekem sem megy mindig a körmölés – főleg nem utazás közben –, ilyenkor kisebb-nagyobb sikerekkel a meglévőket javítgatom.

Azzal egyet kell értenem, ha nem megy, akkor is írni kell. Ki kell találni játékokat. Átírni a meglévőket. Úgy vettem észre, hogy az ötletek hírek – legyenek azok tudományosak, belföldiek, külföldiek vagy bármilyenek – olvasása közben találnak rám. Para Celsus egyik blogja is rabul ejtett, egy baktériumról, vagy egy vírusról beszéltek benne. Még a negyedénél sem jártam, még azt sem sikerült megtudnom, hogy mit csinál az a szerencsétlen, de már csillogott is a szemem. Ment is az ötlettárba. Utána kell egy kicsit olvasni, aztán mehet a kotyvasztás. Ítéletet úgyis csak az olvasók mondhatnak.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

v, 2016-09-18 18:49 Dana

Dana képe

Azt hiszem, nem irigyellek. A sok ötletért igen, de a rengeteg vázlatért, amiből ki tudja, mikor lesz írás, nem. Engem borzasztóan idegesít a saját lustaságom -- mert másra nem tudom fogni.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2016-09-18 19:13 Sednol

Sednol képe

Engem is zavar a lustaságom. Szakirodalmat kéne olvasnom. Meg kéne értenem dolgokat, letisztázni ezernyi szabályt, de nem visz rá a lélek, pedig kéne a továbblépéshez.

Az idei évem egy katasztrófa. A vasárnapokat leszámítva minden nap dolgoztam és fogok a továbbiakban is. Egy hulla vagyok. Zombiként léteztem az utóbbi három hónapban.

A legnehezebb időt szakítani magamra. Tündér a családom, de nem használhatom ki a kedvességüket. Fiam most ment elsőbe, fenn kell tartani a kíváncsiságát, és ahhoz figyelem kell, természetesen az nem csak neki jár. Nem akarok egyedül megöregedni. :D

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

v, 2016-09-18 18:04 Ovidius

Ovidius képe

Kedves Dana!

Elsősorban két, feltett kérdésedre szeretnék válaszolni. Írásod többi részével nem tudok (akarok) foglalkozni, mert szép, szívbemarkoló, de személyes dolgok.
Tehát...

"Titeket hogyan csókol meg a Múzsa?" Engem inkább tarkón vág,...de úgy, hogy pofával markolom az (aljazat) betont. Ettől kezdve semmilyen alkotási problémám nincs, mert elfelejtek mindent. Egyébként nincs semmilyen tehetségem az íráshoz, lévén másmilyen intellektuális kategória. Olvasó és befogadó tükör, akinek nincs képessége alkotni.

"A másik, ami érdekel, hogy mit tesztek az írói válság ellen, van-e bevált módszeretek?"
Van. Mihelyst válságom lesz, azonnal lemegyek a Zipferbe (ez egy tündéri, tiszta, egészséges lelkületű kiskortsma, lakásomtól kb. 46,4 méterre...). Ott megiszok két laza kisfröccsöt (1 dl bor+1 dl víz), aztán hazamegyek Hérához (nejem, mint Zeusz esetében), meghallgatom a kifogásokat, no majd látom, a válság megszűnt.
Igaz írnom sem kell, mert nincs mit...

Ennyi elég a válságmegoldásra?... :D
Hmmm... nekem.

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

v, 2016-09-18 18:47 Dana

Dana képe

Tökély. Nevettem jót. :-)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2016-09-18 18:38 A. Dixon

A. Dixon képe

Szia,

A Mackó az egyik kedvencem, most is érzem a gombócot a torkomban. :)
Én nem tudok írni, soha nem is fog menni, de jó volt kipróbálni magam, a pozitív és negatív kritikák nagyon lelkesítően hatottak, köszönet itt is mindenkinek, aki olvasott, hozzászólt.
Velem az a baj, hogy a fejemben folyamatosan megy a mozi, hatalmas nyálas nyelvesekkel kap el az ihlet, csak épp leírni nem tudom azokat olyan szinvonalon, ahogyan szeretném, szóval a Múzsával semmi gond, elég egy cigi a holdfényben, öcsém napi élménybeszámolója, találkozás egy idegennel vagy épp az aktuális sorozat legújabb része, és hopp, fejben meg is van a legújabb cucc.
Ha valamit be is pötyögök a gépbe, az jó, boldogság nekem, viszont a javítás, szerkesztés, korrekció, na az nem megy. Ott vége is az egésznek.
Van jónéhány történetváz, ami így porosodik február óta. Majd ha jön a tél, talán nekiállok valamelyiknek.

A napokban Sendol A Fekete ember írásának a születési története tetszett meg nagyon, tovább is gondoltam egy vírus-posztapkaliptikus szituációban. Szerintem az a jó alkotó műhely, ahol egymásból is tudunk meríteni, ha esetleg nem jön a hölgy...

Szép estét mindenkinek!

v, 2016-09-18 18:48 Dana

Dana képe

Winter is coming, Dixon.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2016-09-18 20:53 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

A Múzsa csókja? Nem érdekel (Vic Beretton csókja az viszont nagyon, de asszem abból már kinőttem).
Nem hiszek az izzadságszagú dolgokban. A munkában. A kényszerben. Valami vagy megy vagy nem.
Soha nem fogok leülni, erőt venni magamon és bármit is átnézni, megváltoztatni, befejezni.
Ez persze meg is látszik azokon a történeteken, amelyeket volt alkalmatok olvasni tőlem. Nem számít. A tökéletesség olyan, mint a tejivás. El van adva, azt szajkózva, hogy szükséges, hogy enélkül nem élet az élet.
Nem igaz. Nem.
Akkor, hogyan születnek furcsa történeteim? Nem hagyományos módon, hosszasan vajúdva. Egy határozott császármetszéssel.
Létrejönnek mondatok. Ezek bekerülnek egy fiókba. A fiók előbb-utóbb megtelik. Túlcsordul. Gyakran én is. Ekkor párat kiválasztok és egybeolvasztok. Semmi cicó(nálam a slukker)!
Ilyenkor természetesen tudatmódosító szerek komplex hatása alatt állok. Így nyílnak meg azok a csatornák, amelyek vezérlik kezemet az írás során. Ez egy érzés, egy élmény és zene egyvelege. Ilyenkor dühös vagyok. Kitörni készülő vulkán. Mindent elsöprő áradás. Amely gyorsan erejét veszíti. Amely megállítja a kezet, ami ír.
Ennyi.
Semmi tudomány.
Érzés.
https://www.youtube.com/watch?v=D4hAVemuQXY

De úgysem értitek........:-)

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2016-09-19 05:54 Smilezolika

Smilezolika képe

Mindig kezelhetetlen irigységi roham tör rám, amikor azt olvasom, hogy valaki ötletek tömegét tartja raktáron, és kizárólag idő hiányában nem alkot.
Ebben az esetben nekem nincs is múzsám. Ha véletlenül van egy elképzelésem, azt azonnal elkezdem írni. Cserébe általában nincs. Mondjuk a helyzetemet nagyban rontja, hogy kizárólag hülyeségekre mutatok fogékonyságot, így a múzsának is nehezebb.
Ami az írói válságot illeti, részemről többnyire abban létezem. Egész jól megszokható. Ilyenkor lehet erőlködni például alkohollal, de arról másnap mindig kiderül, hogy mégsem volt akkora ötlet. Nálam a leghatékonyabb módszer az, ha hetekig, hónapokig még csak nem is gondolok az írásra. Egyébként ez se nagyon szokott segíteni, de legalább addig sem foglalkozom a kérdéssel..

h, 2016-09-19 18:06 Sednol

Sednol képe

Másnap csak azért találod rossznak az előző napi írásodat, mert aznap még nem ittál eleget. :D

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

k, 2016-09-20 06:01 Smilezolika

Smilezolika képe

Igaz lehet. Tulajdonképpen akár maradandót is alkothat így az ember, amennyiben van hozzá egy maradandóan részeg olvasóközönsége.

k, 2016-09-20 19:30 Dana

Dana képe

Vagy -- ahogy a Szerelmesek bolygója c. könyvben pedzegette Fekete Gyula -- egy olyan bolygón laksz, vagyis a dilisek bolygójának egy olyan szektorában, ahol egy hónapig tizenegyen a Te műveidet éltetik, aztán tizenegy hónapot vársz a sorodra.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2016-09-20 21:07 Smilezolika

Smilezolika képe

Bölcs ember ez a Fekete Gyula.

k, 2016-09-20 08:51 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Ez így van, van miből merítenem, illetve lenne, ha nem volnék lusta. Természetesen nem kell ahhoz kupakoskifli, hogy jó történetet írjak, de az olyan lenne, mint a Büszkeség és Balítélet. Szépen megírt, unalmas történet negyven feletti, unatkozó háziasszonyoknak.
Egyébként meg miért tagadod meg Rózsi nénit? A múzsa nem csak fiatal, csókos szájú, szexi playmate lehet. Hanem bottal járó, aszott, májfoltos kezű idős hölgy is.
Ha írói válságunk alatt mi is azzal tölthetnénk időnket, mint Hank Moody a Kaliforgiában, akkor csak abban az állapotban léteznénk.:-)

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

k, 2016-09-20 11:47 Smilezolika

Smilezolika képe

Rózsi néni megtagadásáról szó sincs. Viszont nem egy csókos szájú öregasszony, így ha rá vár az ember, a Nap fehér törpévé omlik, mire összejön egy Háború és béke.
Azonban a Kaliforgia jó sorozat volt, most, hogy szóba hoztad. Érdemes lenne talán közelebbről tanulmányozni.

h, 2016-09-19 21:14 Para Celsus

Para Celsus képe

Rosszmájúan megjegyezhetném, hogy könnyű Lőrincz L. Lászlónak - a művei mind a Scooby-Doo forgatókönyvet követik: valahol kísért egy szö-szö-szöööörny, akiről a végén kiderül, hogy nem is szörny, hanem Mr. Handy, a sarki közértes, aki borsostokány ízű óvszereket csempészik Vietnámból, és a szörny legendájával akarta elkergetni a kíváncsiskodókat. :D

A visszajelzések alapján legjobbnak számító írásaim mind úgy születtek, hogy elkezdett bennem bizseregni egy gondolat, egy kép, egy jelenet, egy hangulat - néha hónapokig motoszkált a fejemben (miközben nem írtam ló...t se), de végül megtalálta a kivezető csatornát, én pedig megtaláltam a hozzá megfelelő szöveg-formát. Ezek szerint engem nem smárol le a múzsa, hanem mellettem ül, infantilis módon vihog, lóbálja a lábát, és egy libatollal piszkálgatja a fülemet. Hónapokon át. Nagyszerű.

Amúgy az írásban az a legszebb, hogy bármiből születhet novella. Egy félrehallott szóból, egy álom maradékaiból, egy csaj virágmintás blúzából, egy addiktív zeneszámból...


"The Rainmakeeeer!"

k, 2016-09-20 00:40 Gitáros

Gitáros képe

Nálad az az irigylésre méltó, hogy - amikor már megvan az ötlet, amin esetleg hetekig, hónapokig agyalsz - nagyon könnyedén, szinte pillanatok alatt leírod.

Miki

k, 2016-09-20 20:09 Para Celsus

Para Celsus képe

Bah, csak ilyen évente három vagy négy alkalom van csupán...


"The Rainmakeeeer!"

k, 2016-09-20 12:47 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

A dolog roppant egyszerű, néha megkérek valakit, valami szemtanú félét, hogy meséljen, így született a Tiszánál c. írás, ami leginkább a folyó önéletrajza. Hasonlóképpen jött létre a fehér ló is, amit korábbi jelzéseimnek megfelelően szívesen postázok valakinek, aki hajlandó véleményt írni, vagy mondani róla. (Az is megteszi, hogy jó, vagy rossz, vagy tetszett, illetve nem.) Az írást már tesztelt egy réteg, de elég szűk körben terjesztettük, és persze hasonló gondolkodású emberek között. A legizgalmasabb azonban az, amikor magam nézek körül valahol és azt próbálom leírni. Nem mindig jön össze. Egy ilyen jellegű írásom landolt most Roah közreműködésével a szemetesben. Rettentő mód szégyellem is, mert szegény nagyon sokat dolgozott vele. (a jelző itt a sok feleleges munkára utal.)De egyszerűen képtelen voltam elfogadható szintre hozni. Most neki futok a lécnek még egyszer, aztán majd meglátjuk. Ha most átviszem, vagy legalább átfutok alatta ezt az írást már beküldöm.

k, 2016-09-20 17:33 Roah

Roah képe

Off:
Roah-nak van ereje. Energiája - és nem, nem volt felesleges a munka. Engem nem kell félteni, ha munkáról van szó.
Egyébiránt, én nagyon jól tudom, honnan jöttél vissza, milyen állapotban, és most (!) hol tartasz, szóval csak szalutálni tudok, és gratulálni. Nemhogy szégyellni nem kell, hanem inkább felnézni olyasvalakire, aki abban az állapotban is írt-írt-és írt, és egy pillanatra sem adta fel, és dolgozott, és dolgozott - ha kuksziban van a doksi, akkor ott van, ott végezte - miattam egy pillanatig se bánd.
Hihetetlen táv van mögötted.
Off vége.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2016-09-21 11:27 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Köszönöm. Azért mégis úgy érzem, már csak az Irántad érzett tiszteletből is, ki kellett volna pofoznom azt az írást, de egyszerűen nem voltam rá képes. Most egy másikkal kísérletezem, ha sikerül legalább a léc alatt átbújnom vele, akkor be is küldöm, egyelőre még nagyon elégedetlen vagyok vele.

sze, 2016-09-21 19:17 Roah

Roah képe

Nem. A tiszteletet anélkül is érzem, nem a javításon áll, vagy bukik ez. Egy cseppet sem azon. Tényleg van, volt és lesz is rá energiám.
Hidd el! :)))))

Az nem 'csak' egy novella volt - azon a novellán át sok mindent kellett néznünk, egyszerre. Tulajdonképpen mindent kellett vizsgálnunk, amit csak abban az állapotodban módunkban állt. Már az is óriási erőt igényelhetett a részedről, hogy megírtad, hogy koncentráltál, Istenem, azzal a szemmel, ami neked akkoriban volt...
Még hogy nincsenek csodák?
Dehogynem. És erő. Az akaraterő.
Akaraterőd.

És csak ez számít, semmi más. :))))

Rendben? :))))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2016-09-23 16:47 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Lassan kifogyok az erőből, a szemem szinte semmit sem javult, ami annyiban nem igaz, hogy hullámzik. A látótávolságom most épp tizenöt centi, de volt már ennyi méterben is. A legrosszabb, hogy nem látni az egésznek a végét. A doki azt mondja, hogy ez már nem fog változni, de ezzel a kis problémával akár további száz évet is élhetek még. Szerintem ez fenyegetés. Valamivel biztos megbántottam. Az orvosokról egyébként megvan a véleményem, a többségük esetében mondjuk Mengeléhez hasonlítani őket Mengelére nézve sértő. Ha a téma valahol felmerül, az emberekből dől a panasz. Jót még sehol nem halottam, és hogy a hozzászólás ne legyen teljesen off, ez is egy módja a témavadászatnak. Az ember hallgatja miket mesélnek pl. az orvosokról, aztán kiválaszt egy épp hogy csak valószínű történetet, és megírja. A választásom most a saját történetemre esett, valószínűleg én vagyok az egyetlen olyan beteg ebben az országban, aki nem adott, hanem kapott egy borítékot. Szóval hálapénzt kaptam egy orvostól, ami már önmagában is csoda, és a sok Mrs. és Mr. Mengele mellett több igazán lelkiismeretes és minden mércével mérve kiváló orvossal is találkoztam. Így aztán ha szóba kerülnek valahol ma már igyekszem a jó dolgokról mesélni, ha lehet. Ha úgy adódna, hogy össze tudom egyszer szedni magam, majd írok ilyen sztorit is. Legalább a hála pénzest megrom, eredetiből fordítva (Romhányi után szabadon, bár itt nem a szerző, hanem az egyik szereplő fordított a dolgokon.

k, 2016-09-20 12:50 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Szerintem Lőrinc-e? Laci bátyánknak egyetlen jó könyve volt, mégpedig mindenkinél épp az első, amit tőle olvasott, miután a többi sokkal inkább plágiumnak tűnt, mint eredeti ötletnek, néha már az első oldalból következett az utolsó, ez alól egy kivételt ismerek A nagy kupola szégyene c. írást, gondolkodtam is rajta, hogy a két szerző azonos lehet é.

sze, 2016-09-21 09:44 Blade

Blade képe

Szerintem sok jó könyve van, bár én nem olvastam mindet, csak 25-t, kb.

sze, 2016-09-21 11:22 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Tulajdonképpen igazad van, sok jó könyve van, de amikor az ember a negyedik könyvben olvassa ugyanazt, mint az előzőekben úgy véli, egy jó könyv van, többféle változatban. Üdítő kivétel volt A Nagy kupola szégyene. Igaz a többit valami Leslie L. Lawrence írta.

sze, 2016-09-21 12:22 Niszel

Sokáig írtam fejben. Otthon nem engedték az ilyesmit. A papírra írt történeteimet rendszerint kidobáltam, de körülöttem néhányan "kukázni" kezdtek, ezért inkább elégettem. A fejben írás máig megmaradt. Manapság nehezebben boldogulok a papírral, túl lassú. Nem tudom mi az a múzsa, sose hiányoltam.
Nekem túl sok az ötletből, ha valakinek nincs ilyene, azt időnként irigylem.
Szívesen postáznék ebből néhányat.