Némber one blogja

Nyári élmény

Ha a nyári élmény kifejezést hallom, mindig az jut eszembe, amikor általános iskolában az első rajz órán fénylő napocskát, kék eget, zöld füvet és a vízben pancsoló gyerekeket rajzoltam. Meg persze a tanítónéni végigkérdezte tőlünk, ki hol nyaralt. Feszengve ültem a padban, próbáltam visszaemlékezni, –talán még arra is, amit szívesen csináltam volna- bár a napok összefolytak, mint papíron a tintapaca. Voltak, akiknek megadatott a tengerparton sütkérezni, mások csak a közeli Morotván pecáztak, páran szövevényes kalandjaikkal traktálták az osztályt és a számomra irigylésre méltóak a Balatonban úszkáltak.

Egyenlőség?

A harmadikos évfolyam 57 gyerekből áll. A társadalmi egyenlőtlenség törvényszerűsége szerint tevődik össze a 3.a és 3.b osztály, bár már alapfokú tanulmányaik kezdete előtt úgy osztályozták őket, hogy az A-ba a jobb képességűek, a B-be a kevésbé jó képességűek kerültek. Érthető, így készségeiknek megfelelően tudnak a tanárok a tananyagban haladni velük: a tehetséget ki kell bontakoztatni, mást pedig fejleszteni, vagy épp segíteni kell.
Szép, kerek lenne a világ, ha eként írta volna a történelem általános iskolás pályafutásukat. A harmadik tanév azonban új fordulatot hozott a kisdiákok életében. Egy okos tanítónéni ötletessége nyomán újabb csoportosítást hajtottak végre az 57 tanulón: Nívó és Hagyományos. Már az elnevezés mögött is kemény szellemi munka rejtőzik, a kivitelezés viszont nem igényel nagy vesződséget; csak ki kell nyitni a naplót, és megnézni, mi a szülők foglalkozása, vajon melyik csemete visz lenyűgözőbb ajándékot neki pedagógusnapon…

Tartalom átvétel