Lezárni a múltat

Annak örömére, hogy megkaptam első pályázati elismeréseim, és nyomtatásba kerül egy novellám, ideje lezárni a múltat. Kérem a tisztelt szerkesztőséget, töröljék teljesen az összes feltöltött novellám és elbeszélésem.

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2015-11-11 08:54 ORK (nem ellenőrzött)

.

sze, 2015-11-11 10:05 Para Celsus

Para Celsus képe

Azért buksisimit kérsz? :D

(Igazából imádom, mikor valaki féltucatnyi felhasználótól kismillió hozzászólást, tanácsot, tippet, kritikát kap a novellái alatt, aztán az első bolhapöcsnyi sikerénél elkezd visszafelé köpködni, "háhá, ugye, hogy nagy író vagyok, ti meg hülyék!" "ugye, hogy nekem van igazam!" esetleg privát üzenetben is megkeres egy-egy felhasználót, csak hogy bizonygathassa neki a maga igazát - de rögtön a levél elküldése után blokkolja a címzettet, nehogy az válaszolni tudjon ám... :D De legyen, ha ez a legnagyobb öröme az életben, tegye. A hozzászólásokból más is tanulhat, neki meg gratula. :D Amúgy az ilyen kéréseket szerkesztőknek, üzenetben ildomos elküldeni.)


"The Rainmakeeeer!"

sze, 2015-11-11 17:57 Roah

Roah képe

Simi? Fityisz! :D

Alma van - kér valaki?
Mert mi lehet erre mondani? No pain no gain?

Én azt mondom: béke vele. :))))

Hm? :))))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2015-11-11 14:16 polgarveronika

polgarveronika képe

Kedves ORK!

Amikor az ember elér egy vágyott célt, vagy bármilyen kitűzött feladatot sikeresen abszolvál, tudnia kell, hogy a sikerhez vezető út mindíg a múltban gyökerezik, és több vagy kevesebb apró lépés esetleg bukdácsolás-felállás, újrakezdés előzi meg azt. A múltból eredő út akármilyen hosszú vagy rövid, apró kavicsaival beleépül a jelenbe és kijelöli valamilyen módon a jövőt is. Tehát nem érdemes, és nem is lehet lezárni, mert belekódolta magát a jelenbe.
Az elfogadható, hogy történik valami, ami esetleg egy új időszámítást jelent számodra, de azt az új időt is csak a múltból merített tapasztalatok átszűrésével lehet megélni újraértelmezni.
Mit akarok mondani ezzel? Azt, hogy nem kell kiirtani minden előzetes munkát, hiszen a fejlődés éppen azáltal lesz látható, hogy te és mások is megnézhessék,honnan hova.
Az elért eredményed valószínűleg abból is ered, hogy bölcsen használtad fel mindazokat a tanácsokat, kritikai észrevételeket, amelyeket egy-egy írásod alkalmával kaptál, hiszen azért tetted ki, hogy rábízd az olvasókra, vajon megértik-e, nem bukkannak-e olyan hiányosságokra, amelyek elkerülték a figyelmed stb. stb.
Természetesen jó érzés nyomtatott formában látni egy-egy alkotást, de egy-egy zsüri értékelése nem abszolút mérce, hiszen nincs is abszolút jó írás, viszont arra jó egy ilyen megmérettetés ismeretlenek előtt, hogy törekvésre sarkalljon: vagyis nem elszállni, hanem átérezni az írás felelősségét!
Az első novella megjelenése mindig felemelő érzés, de veszélyeket rejt magában.Sokan maradtak meg első-és egyben egyetlen novellásként. Előtted a lehetőség, rajtad múlik, merre indulsz: zsákutca vagy a csillagos ég:))
Üdv:V.

 

_______Tertium non datur ______

sze, 2015-11-11 14:33 Gitáros

Gitáros képe

Nem tudom, hogy egyáltalán reagálsz-e még az itteni üzenetekre, vagy már ebben az értelemben is lezártad-e a múltat...

Őszintén megmondom, nem értem a logikádat.
Azért, mert megkaptad az "első pályázati elismeréseidet", és "nyomtatásba kerül egy novellád", miért szakítod meg a kapcsolatodat a Karccal? Miért távolíttatod el a szerkesztőkkel az összes ide felkerült írásodat?
Nem érezted itt jól magad?
Valamiféle sértettség beszél belőled, és alig vártad a pillanatot - novella nyomtatásban való megjelenése -, amikor végre magad mögött hagyhatod ezt az egész macerás fórumot, ahol állandóan tanácsokat, észrevételeket, ötleteket, javítószándékú hozzászólásokat kaptál a többiektől?
Úgy gondolod, hogy egy novella megjelenésével máris íróvá váltál, akinek ettől kezdve a kisujjában van az összes helyesírási szabály, tökéletes fogalmazás, hibátlan írói eszköztár, ami azt is jelenti egyben, hogy nyugodtan megszakíthatod a kapcsolatot azokkal, akik eddig segítettek neked?
Ha így gondolod, az elég szomorú...
Elolvasgattam néhány írásodat, ami még itt maradt - nincs sok belőlük - és meg kell mondjam, nem voltam elájulva tőlük.
Általánosságban, egy gimnáziumi fogalmazás szintjét alig meghaladó módon írsz, sok helyesírási hibával, fogalmazási sutasággal, megdöccenő mondatokkal, logikai bakugrásokkal.
Persze, ezek a dolgok javíthatóak, fejleszthetőek, csiszolhatóak, tehát reménykedjünk...

Egyébként meg - mindentől függetlenül - sok sikert kívánok neked a továbbiakhoz.
Milyen pályázaton értél el sikert, és hol fog megjelenni nyomtatásban a novellád?

Miki

sze, 2015-11-11 17:23 Nimretil

Nimretil képe

Én sem látom a megjelenés és a törlés között azt összefüggést, azt meg végképp nem értem, hogy ha már mindenképpen ezt akarod, akkor miért nem privátban kéred a szerkesztőktől? Nekem már most gyanús, hogy ez lesz itt a legaktívabb téma.

sze, 2015-11-11 17:37 Roah

Roah képe

Remélem, hogy nem.

Szerda van. (Dóri mondta egyszer, hogy a Karcos-balhék egy időben rendre szerdára estek.)

Szerintem ebben az esetben felesleges. (!)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2015-11-11 19:10 Sren

Sren képe

Ha, ahogy normális, nem pedig színpadias lenne, privát üzenetben kerestél volna meg, szépen átbeszélhettük volna, mit is szeretnél.

Így azonban kénytelen vagyok magam is nyilvánosság előtt kérdezni: mit is szeretnél? Mert az nem igazán derült ki. (Az „esetleg lehetőségek felől érdeklődni” opciót hagyom is, mint a legkevésbé esélyest; ha esélyes lett volna szegény, azon kezdted volna.)

Törölhetlek mint felhasználót. Ez esetben kompletten elveszel az oldalról minden megnyilvánulásoddal együtt, mi meg majd sírunk; valamint elvesznek a műveidhez fűzött kommentek, tanácsok is, amikért viszont lehet tényleg kár lenne, de hát ki vagyok én, hogy beleszóljak.

Törölhetem az írásaidat és esetleges blogokat is, ekkor a regisztrációd megmarad, de minek, ha egyszer ilyen híres író lettél és semmi szükséged már a sáros kicsi Karcra (:D amely weboldal pedig régóta segíti az amatőr írókat, nemritkán hozzájuttatva őket ahhoz a bizonyos Első Megjelenéshez, valamint ahol rendszeresen nagyközönség előtt publikáló írók lézengenek, támogatva az amatőröket, tudja fene, miért, tán mert szeretnek segíteni; és amely oldalt bizonyos publikálók mégis szeretik utóbb a sáros kicsi Karcnak tekinteni, de rajtuk max mosolygunk, tudván, istenkém, ilyen az írói ego… :D)

Szóval: téged töröljelek, vagy a műveidet?

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2015-11-20 11:58 ORK (nem ellenőrzött)

Nyilvánosan is válaszolok. A megfelelő embereknek elmondtam a végszavam, a legtisztább megoldás, ha töröltök nickestül.

sze, 2015-11-11 22:48 Giskard

Giskard képe

Saját adatok - Írások - Szerkesztés - Törlés. Le van zárva.

----
Ha nem vigyázok, híres író leszek.

sze, 2015-11-11 23:23 Kentaur

Kentaur képe

Remélem, legalább nem derült ki, hogy a pályázati "nyertesek" perkálnak egy kis összeget "hozzájárulásképp a zsűri és a szerkesztők áldozatos munkájához"... Bár félek, ilyesmiről van szó, esetleg egy noname netes antológiáról. Ilyesmikhez annyira nem szoktam gratulálni, de leszek optimista, és feltételezem, hogy sutyiban fölfejlődtél, és egy kiadó meglátta benned azt a valamit, ami itt nem látszott, és most a honoráriumodat, esetleg tiszteletpéldányaidat (amelyekért nem fizettél) nézegeted elégedetten. Ez esetben megoszthatnád azt is, hol olvashatjuk azt a remeket, hogy gratulálni tudjunk a felfedezett tehetséghez és örülhessünk egy újabb (ex)Karcos sikerének. Isten bizony ezt mindig örömmel tesszük!

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

p, 2015-11-20 12:57 Urbatorium

Urbatorium képe

Remélem, hogy kereskedelmi forgalomba kerülő, az az igazi, de bárhogy is legyen, gratula! :)

*****

Az egyetlen igaz tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor