Amikor az id beleszól a nyelvtanba - személyes névmások és én-tudat

Az internet berkeiben bóklászva felfigyeltem egy új... divatra? őrületre? hóbortra? jelenségre? kortünetre? mit tudom én - de mivel a nyelvet, nyelvtant is érinti, gondoltam, közhírré kalapálom a billentyűzetemen.

Szóval adott jópár nyugat-európai vagy amerikai fiatal, akik általában jól szituált, felső-középosztálybeli, értelmiségi családból származnak, egyetemre, főiskolára járnak - és úgy vélik a klasszikus nemi/társadalmi/pszichés szerepekkel, de még az LMBTQ kategóriákkal sem írható le az ő identitásuk.

Ezekre a fiatalok közös jellemzője a Special Snowflake Syndrome (Különleges Hópehely Szindróma), mely tünetegyüttes nevét egyes hírek szerint a Palahniuk-féle Harcosok klubja egyik kulcsmondata után kapta ("You are not special. You're not a beautiful and unique snowflake. You're the same decaying organic matter as everything else. We're all part of the same compost heap. We're all singing, all dancing crap of the world.").
Az SSS-ben szenvedők(?) a jóléti társadalmak gyermekei, az Y generáció tagjai - annak a kornak fiai és lányai, melyben minden, vagy majdnem minden elérhető különös erőfeszítés nélkül, ahol bárkiből afféle lokális sztár lehet a közösségi oldal privát-bulvármagazinjainak (Facebook, Twitter, Instagram) köszönhetően. Ahogy ezen a blogon (https://medium.com/@leahbent/overcoming-special-snowflake-syndrome-as-a-... ) írják: "Gen Y is one of the first generations who grew up in a world where “everyone wins”, and as such, we often feel we are heroes who “deserve” everything in the world. We deserve a car when we turn 16, we deserve the new iPhone the day it comes out, we deserve to be “internet famous”, and we deserve near-perfect people to establish friendships and relationships with us." Vagyis ez az első olyan generáció, ahol nincsenek, vagy alig vannak vesztesek, ahol mindenki megérdemli az új autót a tizenhatodik születésnapjára, az új iPhone-t azonnal, ahogy az a boltok polcaira kerül. Mindenki úgy véli, neki jár az internetes hírnév, a közel tökéletes baráti társaság és környezet.

Viszont egy olyan helyzetben, ahol nincs verseny, ahol a teljesítmény mint értékmérő devalválódik, egyre nehezebb kitűnni a többi "nem-vesztes" közül - a Hópehely Szindrómások ezt úgy oldják meg, hogy teljesítmény helyett a vélt vagy valós extra identitásukat tolják előtérbe, ezzel próbálnak meg - sikerrel vagy sikertelenül - különlegesnek mutatkozni. Nem kell ennek feltétlen szexuális id-nek lenni - az "ohterkinek" pl. önmagukat részben vagy egészben nem-emberként (hanem állatként, elementálként, növényként, mitológiai lényként, pokémonként(!), stb.) definiálják. Yeah.

Igazából ez eddig csak kuriózum, a pszichológia és szociológia területére kívánkozó különlegesség - ám ahogy az otherkinek és más Hópehely Szindrómások megpróbálják megnevezni magukat, átevezünk a nyelv vizeire (bocs a képzavarért).
Alapból angolban ugyebár háromféle nyelvtani nem van, ennek megfelelően E/3.-ban a he, she, it személyes névmások használhatók. Az otherkinek ezt kikérik maguknak - és legyártanak több száz, a saját személyiségükre(?) szabott személyes névmást. http://imgur.com/SYodbeV https://www.tumblr.com/search/otherkin%20pronouns
Ezek szerint ha egy önmagát otherkinnek definiáló egyén úgy érzi, a lénye egy része vagy egésze xenonnak tekinthető (igen, a nemesgáz xenonnak), akkor szeretné, ha rá nem úgy hivatkoznának, hogy he/she vagy épp himself/herself, hanem xe/xer, xeself/xerself. Aki farkasként gondol önmagára, az elvárja, hogy lup/lupus/lupuself névmásokat használják vele kapcsolatban.

Különös? Az. Humoros? Bizonyos szempontból kétségtelenül. (Tumblr-en már meg is jelentek az egész otherkinség, a minden-áron-különbözni-akarás első paródiái: https://41.media.tumblr.com/fe8d658627dc3da232c5c9ade62f5a42/tumblr_nwye... ) Ugyanakkor természetesen bosszantó lehet azok számára, akik gyanútlanul belefutnak egy marsba vagy jupba (bolygónevek, naná!), és akiket aztán szexista cisz-gender elnyomónak bélyegeznek, mert hagyományos módon, he/she-ként hivatkoztak az otherkin személyre.

Persze mondhatni, hogy futó szeszély, divat az egész, a pokémonok, tűz- és víz-szellemek, robotok és nagymacskák egy nap felnőnek, és felhagynak az újabb és újabb, egyre különlegesebbnek szánt ön-definíciók gyártásával - de addig is érdekes figyelni, milyen befolyással van a nyelvre eme jelenség.
(Nota bene, a Facebookon - egyelőre csak Amerikában - már több, mint ötven, különféle ön-definíció és id közül választhat a felhasználó.)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2015-11-08 11:40 Kentaur

Kentaur képe

Ebben nem is ez a szörnyű, hanem hogy ki szívja meg, na ki? Az, aki mondjuk genderqueer (nem érzi magát sem nőnek sem férfinak vagy mindkettőnek egyszerre), ami elég régóta (emberiség hajnala) létező indentitás, valószínűleg még abból a korból maradt fenn, amikor nem volt olyan nagy különbség a két nem között/ amikor a nemek aránya eltolódott az egyik irányba egy törzsben, bizony a másiknak kellett átvenni a szerepkört, ha túl akartak élni.
Vagy az szívja meg, aki tényleg genetikailag/hormonálisan is részben vagy egészben hermafrodita (ebből is több van, mint gondolnánk).
Ők nem követelnek maguknak semmit, de aztán ha csak egyszer életükben megemlítik, akkor már fintorgást kapnak mert a divat-identitáscserélők elszúrták nekik a közmegítélést.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

v, 2015-11-08 13:28 Para Celsus

Para Celsus képe

Túl ezen ott a helyzet abszurditása is - mert egy nemi identitást azért nagyjából jól lehet definiálni. Tudjuk, ki a homo-, ki a biszexuális, utána lehet ezt tovább finomítani, hogy poliszexuális, stb. De aki xenonnak gondolja magát, az hogy definiálná a saját mibenlétét? Mitől xenon ő, miért nem éppen argon vagy radon? Vagy a pokémon-identitásúak? Miben nyilvánul ez meg náluk (a nyilvánvaló figyelemfelkeltésen kívül)? Pokémonlabdában akarnak aludni, vagy bizonyos idő elteltével hajlamot éreznek az átalakulásra? Esetleg csak a saját nevüket képesek kimondani?

Olyan ez, mint a Koncsítavurszt-jelenség, amely inkább a vásári mutatványosbódék szakállas asszonyát és ízetlen szenzációhajhászását idézte, nem pedig arról szólt, hogy hitelesen képviselje/reprezentálja a transzneműeket.

Na mindegy, ezen túl, ha rólam beszéltek, ne azt mondjátok, hogy "ő", hanem hogy "paraő". Para-tudatú tinta-lélek démon tudatom van, és egynegyed részben papír-kin vagyok. :D


"The Rainmakeeeer!"

v, 2015-11-08 18:19 Nimretil

Nimretil képe

"abból a korból maradt fenn, amikor nem volt olyan nagy különbség a két nem között/ amikor a nemek aránya eltolódott az egyik irányba egy törzsben, bizony a másiknak kellett átvenni a szerepkört, ha túl akartak élni."

Mi? Ez komoly? Már hogy a túróba lehetett volna, hogy a nemek között nincs akkora különbség? Ha kevés a nő, akkor a férfiak szülnek gyereket? Vagy csak én maradtam le a miloi Vénusz férfi változatáról?
Ha a túlélés kétesélyes, akkor a nemek közti különbség kiéleződik. Pl. természetes körülmények között egy ménesnél a vezérkanca a vezető, míg a ménest támadó ragadozók elsősorban a ménekkel találkoznak. A ménes koordinálásához alapvetően annak a tudása kell, hogy mikor hol van biztonságban a ménes, mikor hol jut táplálékhoz/vízhez. Ehhez tapasztalat kell. A vezérmént elpusztíthatja egy ragadozó vagy leválthatja egy erősebb mén, ezért erre a pozícióra alkalmatlan, helyette egy tapasztalt (esetenként a legidősebb) kancát követnek a lovak. Ezzel szemben a ménes védelme ugyanígy nem lehetne átruházható. Ha egy mén elpusztul, a következő évben ugyanannyi csikó lesz, ha egy kanca veszik oda, akkor eggyel kevesebb. Normális körülmények között ezek a szerepek nem tudnak felcserélődni.
Inkább ma élünk az egyenjogúság korában, ahol mindenki eldöntheti, mi akar lenni.

v, 2015-11-08 18:36 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Bizonyos élőlénycsoportokban létezik a nemváltás jelensége - növények, halak, kétéltűek, hüllők esetén jól dokumentált. Emlősöknél tényleges nemváltás ritka, de szerepkörváltás létezik a fent említett esetekben.

Egyébként Kentaur a nemi szerepekre értette a nincs nagy különbséget - szerintem. Mondjuk úgy emlékszem, az mindig kifejezett volt, de rég olvastam nagyon korai előemberről. A nemek arányának felborulása más kérdés, elég rika esetben, de megtörténhetett, hogy át kellett venniük az ellenkező nem szerepét - nem a szülésre gondolok. (Az említett nemváltás az állatvilágban is általában emiatt következik be. Na, ott még a szülést is átveszik.) Viszont az emberi csoportok a történelem során általában elég jó kapcsolatban voltak ahhoz, hogy ha egy helyen komolyan megfogyatkozott a népesség, feltöltötték máshonnan, vagy szétszéledt a törzs. Családon belül más a helyzet - ha ott borul fel az egyensúly (pl. a pár egyik tagja kiesik), igen, az életben maradt fél átveheti az utódnevelési feladatokat. Férfinél is beindulhat a tejelválasztás. Bár az ilyen esetek ritkák.

(Embernél amúgy létezik nemváltás, de nem valami elterjedt dolog.
https://en.wikipedia.org/wiki/Sex_change
Mármint természetes esetben. Gyógyszeresen sokkal gyakoribb.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2015-11-08 19:11 Nimretil

Nimretil képe

Lehet én értettem félre valamit, de az említett rész így szól:
"abból a korból maradt fenn, amikor nem volt olyan nagy különbség a két nem között"
Tehát nem extrém eset, hanem olyan jelenség, ami az adott korra jellemző.

"Férfinél is beindulhat a tejelválasztás." - ilyet még nem hallottam. Erre tudsz vmi forrást?

v, 2015-11-08 20:44 polgarveronika

polgarveronika képe

"Férfinél is beindulhat a tejelválasztás"
csak kóros állapotban:hypophysis tumor (agyalapi mirigy daganat) esetében prolaktin (tejelválasztást kiváltó hormon) termelődés következhet be (nőknél is előfordul, anélkül hogy szükség lenne a tejre).
A genderqueer nem ismeretlen a klinikumban (hypogonadismus/intersexualitás/ hermaphroditismus néven fut) 5 évig foglalkoztam ezzel a témával. Nagyon sok változata van. Tudni kell: a nemiséget az öröklött gének illetve a környezeti faktorok határozzák meg (multifaktoriális jelleg).
A gének változása (mutációja) befolyásolja a hormonális státuszt, a külső és belső nemi szervek fejlődését, és ezek együttesen és értelemszerűen hatnak a pszihoszexuális nemre azaz a nemi hovatartozás -identiás- kialkulására. Pld. mellékveskéreg daganat nőkben férfias szőrösödést, hang mélyülést okoz, lányembrióknak a külső nemi szerve férfias fomát ölthet, ha az anya beteg stb. De léteznek XY kromoszómakonstellációval nők, és ritkán XX-es férfiak ( a mutált gén az ivari kromoszómán van, vagy kromoszóma szerkezeti rendellenesség lépett fel)
Legújabb kutatások epigenetikai (pusztán környezeti tényezők által kiváltott) alapokon is
értelmeznek bizonyos örökletes eltéréseket.
Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a a teenagerkori, ennélfogva
kinőhető "divathullám" hatását sem, de semmiképpen nem söpörhető a szőnyeg alá a kérdés, mert komoly pszihológiai defekt kialkulását hordozza magában.
Üdv. V.

 

_______Tertium non datur ______

v, 2015-11-08 21:18 Kentaur

Kentaur képe

A genderqueer lehet, hogy kóresetként is fut, de az LMBT közösségekben nem a testi jelenségeket értik alatta, ahogy a melegeknek vagy biszexuálisoknak vagy transzgendereknek sincs semmiféle hormonális vagy genetikai elváltozása, és természetesen pszichológiai defektje sem. Szóval ja, ez most nem a testi jelenségekről szól, csak a (nemi vagy nem nemi) identitásról, amit nem mindig és nem teljesen a hormonok szabályoznak, sőt, azokkal gyakran szembemennek.

Egyébként erről a (fenti, nem előbbi) témáról nekem a gyerekkori szerepes játékok jutottak eszembe, "most lovag vagyok, most meg sárkány...", ha a gyereknek lehetősége van ezekben a játékokban kiélni a szerepkeresési kíváncsiságát, akkor vagy elmúlnak, vagy író lesz belőle. :-D Ha meg nem sikerül, mert mondjuk nincs kellő interakciója a gyereknek (magányos, nincs közössége, kevés hasonló korúval van napi kapcsolatban, az nem kielégítő, stb), akkor könnyen lehet belőle valamiféle pótcselekvéses identitásválság is, ami áthúzódhat a felnőtt korra.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

v, 2015-11-08 21:20 Kentaur

Kentaur képe

Beismerem, sok valódi ősembermaradványt nem nézegettem, de a rekonstrukciókból nekem az tűnt fel, hogy a nők is majdnem ugyanolyan szőrösek voltak, mint a pasik, és a testarány sem volt ennyire élesen eltolódva, például a nőstények is elég izmosak voltak. De ez mondjuk logikus, egy mai törékeny csontozatú, szinte szőrtelen nőstény aligha lett volna akkoriban kedvező. De ezt persze mindenki csak a rekonstrukciókból tudhatja, hiszen senki sem látott élő ősembert. :-)
A szerepcserét természetesen szűkebb értelemben értettem, például farkasoknál gyakori, hogy egy pár nélkül maradt idősebb farkas hozzácsapódik egy fiatal párhoz dadának, akkor is, ha hímnemű. Úgyszintén ha egy törzsben mondjuk egy fertőző gyulladás elviszi az összes szülő nőt, nem hiszem, hogy a férfiak nekiálltak fanyalogni, hogy ők nem mennek gyesre... Vagy hogy megvárták, míg kerülnek új nőstények a törzsbe. Az a bizonyos "férfi vadászik-nő gyűjtöget" elmélet pedig úgy tudom, kezd megdőlni, eddig sem volt semmi alapja a régész urak önérzetén kívül.:-)

De tudom, sokan nagyon kényesek a nemi különbségeik hangsúlyozására, igyekszem óvatos lenni.
Ezek egyébként csak a nem kellően alátámasztott véleményeim, amit azt gondoltam, nem kell külön kihangsúlyozni, hiszen nem vagyok szakértő, nyilván csak amolyan amatőr tudásom van az egész ősember témáról, és álmomban sem gondoltam, hogy valaki testi funkciók átvételét érti majd alatta.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2015-11-09 07:53 Nimretil

Nimretil képe

Oké, amit én próbálok fejtegetni, az az, hogy az említett szituációban, még ha a tevékenységek szükségből cserélődhettek is, az akkor sem változtatta meg szükségszerűen a nemi identitástudatot. Én pont azt látom, hogy most, amikor nincsenek erős közösségek, mindenhonnan azt kapod, hogy egyénként kell megvalósítanod önmagadat, illetve nem vagy kiszolgáltatva közvetlenül a természeti környezetednek, mindent megkapsz, nem kell küzdened a túlélésért, nah ez az a pont, ahol az embernek eszébe jut magától kitalálni, hogy ő most fiú-e vagy lány, vagy atomsárkányüberhozé.

h, 2015-11-09 08:46 Para Celsus

Para Celsus képe

Értem, mit akarsz mondani.
Pl. valamelyik Amazonas-menti indián törzsnél a férfiak is eljátsszák, hogy teherbe estek, ha az asszonyuk várandós. Persze nem jókedvükben csinálják, vagy önmegvalósításképp, hanem mert egykor az egyik sámánjuk kitalálta, hogy így jól megsz.pathatják a démonokat, amelyek rontást hoznának a születendő gyerekre. Ettől még a férfiak férfiak maradnak, gondolom. :D


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 09:13 Kentaur

Kentaur képe

Tegyünk különbséget:a nemi identitás nem választható.
Nem, sohasem. És nem is vicces, ha valakinek nem az elvárás szerinti van.

Igen, vannak olyanok manapság, akik fura dolgokat állítanak magukról, de ez egy teljesen másik jelenség.
A nemi identitás viszont nem olyasmi, amit cserélgetni lehet, legfeljebb ráébredni. Vagy hímneműnek érzed magad, vagy nőneműnek, vagy mindkettőnek vagy semlegesnek, ezek mindegyike létező nemi identitás, még ha az utóbbi kettő ritkább is. Nem lehetséges őket divatból felvenni vagy lecserélni. Ugyanúgy, ahogyan a nemi beállítottságot sem, aminek amúgy néha semmi köze az előzőhöz, és akkor még egy teljesen másik dolog maga az éntudat, amiről fent beszélünk.
Például nem hiszem, hogy kóros vagy modern kori válság lenne magunkat elsősorban halhatatlan lélekként definiálni - pedig néhány embernek ez pont olyan furán hangzik, mint az atomsárkányüberhozé, és az atomsárkányüberhozé után esetleg nem bírja komolyan venni. Ez elég nagy probléma.

Éppen arról szólt az első bejegyzésem, hogy a játékból/divatból/identitásválságból identitástudatukat megjátszók (nem megélők) éppen ezt cseszerintik el, hogy ezek után bárki komolyan vegye a valós nemi és a nem nemi identitástudatot. Ezért fontos szerintem meghúzni a határvonalat, Para cikke nem a nemi identitástudatról szólt, és nem is a testen túllépő identitástudatról, de sajnos összekeverhető a valós, normális és meglehetősen ősi dolgokkal, ledegradálva azokat.

Ami meg az ősembertémát illeti, egyezzünk meg abban, hogy ezt egyikünk sem tudhatja. Nekem van egy elméletem, meg neked is. Nekem nem életfontosságú hogy a nők és férfiak tudatukban is élesen elváljanak, más meg el sem bírja képzelni. Egyszerűen arra próbáltam utalni, hogy én elképzelhetőnek, sőt, logikusnak tartok egy olyan időszakot az emberi nem hajnalán, amikor akárcsak az állatoknál, nem volt még élesen szétváló nemi identitástudat, nem úgy, mint most.
Az ősemberasszony nem járt pink magassarkúban, csak hogy jelezze a nemiségét, mert az olyan elengedhetetlenül fontos, hogy el sem bírja képzelni, hogy ne jelezze minden percben. :-D
(Mondjuk az a modern kor divatja, hogy a férfiak nem páváskodnak, régebbi korokban előszeretettel megtették, az első magassarkút egy király viselte Európában, harisnyával és sok csipkével.)
De ismétlem: ez csak egy elmélet!

De az biztos, hogy a nemi identitás, a nemi beállítottság és az identitás nem befolyásolható az egyéneknél, akkor sem, ha azt hiszi. Ezeket egybemosni azonban nem szerencsés, ezt akartam csak jelezni.

Most van elkülönülő nemi identitás a legtöbbekben, ennyit biztosan tudunk, és biztosan nagy köze van hozzá a társadalmi életünknek, de én nem hiszem, hogy rövid távon is kimutatható. Magyarul én nem hiszem, hogy mostantól megváltozik az emberi faj identitása.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2015-11-09 09:16 Nimretil

Nimretil képe

Oké, ez így korrekt.

h, 2015-11-09 08:45 Para Celsus

Para Celsus képe

Kérdés, hogy cro-magnoni vagy neandervölgyi leletekre és társadalmakra gondolsz-e?

(Fene se gondolta, hogy az otherkinektől eljutunk a neandervölgyiekig :D )


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 08:36 Para Celsus

Para Celsus képe

"Férfinél is beindulhat a tejelválasztás." - ilyet még nem hallottam. Erre tudsz vmi forrást?

Erről egy konkrét esetet tudok, bár ott nem pszichés okok voltak a háttérben.
Naszóval, a legnagyobb amerikai pankrációs cég leigazolt egy Nathan Jones nevű ausztrál fazont. A tag egész jól mozgott a ringben ahhoz képest, hogy százharminc kilós volt, mindenki azt várta, hogy majd nagy sztár lesz belőle - ehhez képest egy év elteltével kirúgták. Az történt ugyanis, hogy a forma olyan szinten szétkokszolta magát, hogy teljesen felborult a hormonháztartása, és tej fojt a melléből. Ki vesz komolyan egy pusztító harcost, aki szó szerint tejel?! :D
(Egyébként ez a csóka játszik az új Mad Maxben is - Rictus Erectust játssza.)


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 09:40 Gitáros

Gitáros képe

folyt.:D
A történet egyébként brutális...:)

Miki

v, 2015-11-08 20:56 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Ez nagyon jópofa. Szellemes. Ahogy mondani szokták, majd kinövi.
Mint a bukás előtti Róma, vagy a francia forradalom előtti Franciaország.
Ezután kéretik pyrrichius versmérték szerint megfogalmazni azokat a hozzászólásokat, melyek nekem szólnak.:-)
A férfi idegesen topog a szülőszoba ajtajánál. Végre kijön az orvos, a férfi egyből letámadja:
─ Fiú, vagy lány?
Mire a doki:
─ Nem gondolja, hogy korai még szerepeket erőltetni rá?
(talán az Élet értelmében volt)
Ha már a Harcosok Klubja szóba került. Abban a szerző pontosan leírja azt az életérzést, amelyet ma a többség érez. (mármint, hogy elhitették velünk, hogy filmsztárok, híres énekesek, gazdag emberek leszünk, és amikor rájövünk, hogy mégsem, akkor nagyon, de nagyon dühösek leszünk. - ha jól emlékszem)
Youtube sztárok világában ez teljesen megszokott. X-en nézték meg a videómat, amiben egy radírgumit egyensúlyozok a kisujjam bütykén. Váó! (vagy éppen valaki ötöst adott az egyik novellámra, egy karcolat nevű honlapon)
Ahogy Darth Sidious (alias Palpatine szenátor) a Csillagok Háborúja főhőse mondta volt, amikor sikerült megtörnie Anakin Skywalker ellenállását, és ő a sötét oldalt választotta:
─ Jól van! Jól van!

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2015-11-09 08:32 Para Celsus

Para Celsus képe

"─ Fiú, vagy lány?
Mire a doki:
─ Nem gondolja, hogy korai még szerepeket erőltetni rá?" - Svédországban már frankón így működik a dolog.
Mondjuk nem értem, ha ráerőltetésnek érzik az elsődleges nemi jellegnek megfelelő viselkedésminták, "szerepek" tanítását, mert majd a gyerek maga döntse el, akkor miért tanítják meg a gyerekeket svédül? Az is egyfajta ráerőltetés, lehet, hogy a gyerek boldogabb lenne, ha maga dönthetné el, milyen nyelvet tanuljon, kecsuát, szuahélit vagy ainut. :D

Amúgy erről az az anekdota jut eszembe, miszerint János angol király szerette volna megtudni, milyen nyelven beszéltek az emberek a Paradicsomban. A tanácsadói javaslatára fogott két újszülöttet, és süktenéma szolgákra bízva egy elhagyatott, erdei házban neveltette őket, hogy biztos ne halljanak emberi szót. Úgy vélték, akkor majd a gyerekek az ősi, édenbéli nyelven fognak megszólalni.
Az anekdota szerint mikor a király öt-tíz-akárhány év múlva felkereste a gyerekeket, azok az ablakban ültek, és angolul énekeltek:
"János király, János,
Az eszed hiányos."


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 14:04 Kentaur

Kentaur képe

Én egyetértek a svéd gyakorlattal. A gyerek az nekem gyerek, nem érdekes a neme, attól gyerek.
Én elképedve nézem, amikor a szülők a pár hetes csecsemőnek kilyukasszák a fülét, csak hogy mindenki lássa, hogy lány, a kisfiúknak meg brutálisan rövidre nyírják a haját, az egyen-színekben járatásról, kisgyerekek parádéztatásáról (pl. kislányok ribancnak öltöztetve-már bocsánat) meg ilyesmikről már nem is beszélve.
"Fiús játék ez nem való kislánynak", "te meg kisfiam ne merj sírni, mert egy fiú nem sír". Szerintem ezek sok gyereknél maradandó kárt okoznak. Nekem tuti van pár ilyen elutasító élményem, pedig eléggé semlegesen neveltek, de elég volt a többi felnőttöl is megkapni.
A svéd gyakorlatról még semmit nem tudunk, mert még nem nőtt fel az a generáció, én kíváncsi leszek rájuk, és biztos vagyok benne, hogy attól még mindegyikük magától meg fogja találni a nemi identitását, esetleg csak kevesebb bugyuta elvárással megterhelve arra nézve, hogy ha nem így meg így viselkedik pontosan, akkor nem is igazi nő/férfi.
A viselkedésminták mára borzasztóan megváltoztak, de a tanításuk nem. Míg mára egy nő elvileg egyenértékű, elvárják, hogy karrierje is legyen és határozottan tudjon dönteni, a nemi szerepek tanítása még mindig ott tart, hogy lányoknak a toronyban sóhajtozó diesniehercegnő a mintakép, akinek egyetlen tulajdonsága a tökéletes babapofi. Fiúknak meg persze a rendíthetetlen hős aki bevarrja a saját sebét. Aztán felnőnek, és brutálisat koppannak, és nem tudják, hogyan töltsék be a szerepeiket, mert ez már nem működik.

A viccet kikerülve ez azért más amúgy, mint a nyelvtanulás, mert a nyelv tudtunkkal nem, illetve csak elenyésző részben befolyásolja az önképedet, míg a nemi identitásod borzasztóan meghatározza - egyeseknek a neme az összes önképe, amivel rendelkezik és másokat is kizárólag ez alapján ítél meg. Arról már nem is szólva, hogy nyelvet akármennyit meg lehet tanulni, még anyanyelvi szinten is egy jó párat. Az anekdotát amúgy ismerem fáraóval is.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2015-11-09 15:16 Nimretil

Nimretil képe

Szerintem itt (is) az arany középút a nyerő. Ha kínosan nem veszed figyelembe a gyerek nemét, az ugyanúgy gond lehet, mintha folyton azt sulykolod belé, hogy miként kéne viselkednie. Túl azon, hogy én a fül (vagy egyéb testrész) kilyukasztását, majd valamilyen fémdarabbal történő befoldozását minden korosztály és nem esetében hülyeségnek tartom, pl. kislánynak alapvetően nem gumikalapácsot ajándékoznék, kisfiúnak meg nem játékbabát. Vagy egy idő után elvárható egy kisfiútól, hogy legyen udvarias a lányokkal, nyugodtan tartozhat más elbírálás alá, ha egy fiú barátjával megy ölre, mintha ugyanezt lánnyal teszi. Egyébként meg úgyis az utánozható minták a meghatározóak. Nekem soha nem mondták, hogy mi fiús vagy mi nem, mégis alapvetően fiús játékokat játszottam. Mondjuk abba belegondolni is rossz, mi lett volna, ha az oviban valami okos kitalálja, hogy mostantól mindnyájan semleges neműek vagyunk. Amúgy meg hiába nem veszel tudomást arról, hogy a gyerek kategória nemek szerint még mindig további alkategóriákra bontható, a gyerekek úgyis rá fognak jönni.

h, 2015-11-09 18:17 Kentaur

Kentaur képe

Nyilván nem a szembecsukás tetszik nekem sem, ha már igen korán fejlett nemtudata van, akkor legyen. Természetesen hiba, hogy akkor arról ne vegyünk tudomást.

De ja, a megszólítás és a rászólás elenyésző része az egész, részemről elég értelmetlen elnyomásnak, amit általában nevelésnek hívnak.
De fogadok, azért a fiús játékok játszásában nagy szerepe volt, hogy nem kaptál mást. :-D
Ha ismeretlen a gyermek, nekem eszembe sem jutna automatikusan "nemének megfelelő" játékot venni, egyébként is megkérdezném a szüleit, hogy mit szeret.
Nálunk legalább a nyelvtanunkban nincsenek nemek, (ettől végképp mindig kiakadtam, hogy még az élettelen dolgokat is szedjük két-három táborra és aszerint gondoljunk rájuk).

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2015-11-09 19:09 Nimretil

Nimretil képe

Szerintem a nevelés egyfelől példamutatás, másfelől annak a biztosítása, hogy a gyerek ne tegyen kárt sem magában, sem a környezetében, illetve később önállóan is életképes legyen. Itt van nagy szerepe a játéknak, ami normális esetben a nagybetűs életre való felkészülés. Amennyiben feltételezzük, hogy egy felnőtt nőnek más jellegű problémákkal (is) kell szembenéznie, mint egy felnőtt férfinak, akkor logikus, hogy másra kell készülnie. Szintén a szülő/nevelő felelőssége, hogy a gyerek kerüljön szembe számára megoldható problémákkal, és ismerjen meg különböző tevékenységeket, amelyek közül választhat magának. Én például a mai napig ugyanazokat a tevékenységeket viszem tovább, mint amiket gyerekkoromban játszottam.
Persze szép, meg jól hangzik, hogy csináljon, amit akar, de az esetek nagy részében ennek az az eredménye, hogy nem csinál semmit. Amikor meg szép liberális szabad gondolkozóként rájön, hogy elszúrt húsz évet, az elég kellemetlen tud lenni.

"De fogadok, azért a fiús játékok játszásában nagy szerepe volt, hogy nem kaptál mást. :-D"
Ez pont nem így van, egész kicsi koromban sokat lófráltam a nővéremmel meg a barátnőivel, de ez a későbbiekben semmit nem befolyásolt.

Én ismeretlen gyereknek nem szoktam ajándékot venni. :D

h, 2015-11-09 19:31 Roah

Roah képe

Igen, szerintem is: a nevelés óv is egyben. "Meg ne üsd magad", "meg ne égesd magad". Nekem a büntetésesdivel van/volt gondom. Hogy nem inspirál, hanem büntet. De! Képtelen vagyok haragudni akár egy szülőre is ezért. Nem lehet azt elvárni, hogy minden apu és anyu profi lélekbúvár, pszichiáter legyen.

Mondjuk a ráerőltetés sem jó. Tudod, amit nem akar egy gyerek, és de, a szülők csak nyomatják, csak nyomatják. Talán a választékosság a jó, a próbák, hogy sok mindenben kipróbálja magát egy egyén. Ez akár orosz rulett is: vagy bejön, vagy nem.
Mindkettőre van példa bőséggel.

Nekem egyébként hiába vették a babákat - fésültem és öltöztettem -, nem csak az érdekelt, hanem úgy minden. :D És igen, csavargásaim ellenére felvettem Anyu magassarkúját a lakásban. Még csak nem is Anyukámat utánoztam! Frászt! Jobb buli volt abban: kopogott a sarka! Az ő cipőinek mindnek kopogott a sarka! És ez úgy tetszett! :D (Nálunk Apukám főzött; lestem is a barátnőimnél, hogy náluk miért az Anyukájuk ügyködik a konyhában! :D Ennek ellenére imádok kotyvasztani.)

Szerintem az az jó, ha mindkettőt látja egy gyerek, aztán felismeri magát vagy egyikben, vagy másikban.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 19:44 Para Celsus

Para Celsus képe

Hát ez az! Ráerőltetni a lányos játékokat a fiús fiúkra és fordítva, a lányos lányokat rávenni, hogy boxoljanak, felesleges.

Vagy éppen lehet erőltetni, hogy a gyerek "tanuljon meg disztingválni", aztán vagy lesz belőle valami, vagy sem :D

(Ovis koromban sokat játszottam csajokkal - akár papás-mamást is. Külső nyomás nélkül, magunk közt döntöttünk így. Én férj voltam :D Felnőve nem érzem, hogy hátrányomra vált volna a dolog :D )


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 16:37 Para Celsus

Para Celsus képe

No de azt se feledjük, hogy a civilizációs keret, amelyben élünk, amelyet kapunk, nem csak korlátoz, de biztonságot is ad. Frusztráló lehet, ha olyat erőszakolnak rád, amit nem szeretsz, de szorongást okozhat az is, ha nincs egy követhető kép a gyermek szeme előtt, és ha nincs mögötte egy biztos háttér. A gyerek játék útján tanul, a játék pedig utánzás. Szerintem semmi rossz nincs abban, ha a fiú pl. a sofőr apját utánozva matchboxszal játszik, vagy ha a kislány az anyuka példáját követve sógyurmából tésztát gyúr, meg műanyag lábossal, műanyag tűzhellyel főzőcskét játszik, és még élvezi is, amit csinál. (Én pl. nem azért fociztam suli után, mert a fiúknak focizni kell, hanem mert szerettem a játékot. És jó volt a külsővel megcsavart lövésem :D ) Szóval szerintem ez az egész utánzósdi biztosan nem rosszabb, mint ha kivennének a gyerek életéből minden követhető mintát, aztán otthagynák a srácot egy légüres térben, támpont nélkül, hogy "ja, majd ha eldöntötted a nemi id-det, akkor beszélünk."

Szerintem épp elég, ha a társadalom nem ítéli el, hanem tevékenyen támogatja és tolerálja azokat, akik pubertásba lépve, nemi érés közben/után rájönnek, hogy őket nem lehet hagyományos férfi/női szerepek szerint kategorizálni. De ha ezt az egészet kiterjesztjük a komplett társadalomra, különösen a gyerekekre, dogmát gyártunk belőle, ráadásul mindezt egyfajta Social Justice Warrior-hisztériával, türelmetlenséggel vegyítve ("Ne használjunk hímnemű névmást a svéd kisfiúkra!" esetleg "a férfiak is vizeljenek ülve!"*), akkor annak kissé "a kisebbség érdekének a többségre tukmálása"-szaga van.

"egyeseknek a neme az összes önképe, amivel rendelkezik és másokat is kizárólag ez alapján ítél meg." - azért ez rohadtul nem egészséges, valljuk be. Nem tudom, más hogy van vele, de én nem két lábon járó genitáliákként tekintek a környezetemben lévőkre. :D

Amúgy ha poJénkodni szeretnék, azt is mondhatnám: ha az "a fiúk nem sírnak" kijelentés traumát okozhat, akkor akár a "ne tedd fel a lábad az asztalra" alapvető normája, vagy a "jó gyerek nem csámcsog az asztalnál" korlátozó kijelentés is sérüléssel járhat. :P

Szóval maradjunk csak Horatiusnál.

*A svéd feminista párt tagjai halál komolyan felvetették ezt az ötletet.


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 17:10 Roah

Roah képe

Szintén - a mértékletességre szavaznék. A svédek - szigorúan szub véleményem! -, olykor-olykor átesnek már a ló másik felére. (Én a Finnekét kedvelem inkább - bár ott nem nemiségről, hanem általában véve oktatásról beszélünk. Csányi Vilmos cikkeit ajánlom azok számára, akiket ez a téma érdekel.)
Az emberi faj eredően másol. Genetika. De hívhatjuk utánzásnak is. Az egyik ásít példától a fészekrakásig jószerivel mindent másolunk egymástól.
Ettől függetlenül...hát, én halál jól elbabáztam, ugyanakkor tipligyűjteményem volt - na jó, néha most is van :D -, egyérintőzésből, partizánból, vagy hátvédként belém bikázott majdnem gólból, bringa balesetektől, számháborúzásokból. Fiúnak készültem! Mondotta Apu. :D Péternek. :D Vigyázz, mit kívánsz! Mondják. Felértem vagy hat-nyolc fiúval. Sérülések tekintetében mindenképpen.
Szóval hiába viseltem fülbevalót, hiába próbált Anyu valami húdekomoly nőt csinálni belőlem, hosszú séró, penge, makulátlan ruhák, inkább Apunak sikerült eme mutatvány. Szerintem. Nálam az erőltetés visszafelé sült inkább el. Talán ha Anyu nem adja parancsba...talán, akkor sikerülhetett volna. Talán akkor nem leszek egy egyhatvankilenc magas rebellis. :D Jó, - Anyu számlájára legyen írva, ha kell, képes vagyok fegyelemre; öltözködésben, viselkedésben, pókerarcú nőként helytállni, ha ez nevelés, akkor valami csak ragadt rám Tőle. De a vadságomat semmivel nem lehetett, és nem lehet elaltatni. És én csak egy vagyok.
Szóval szerintem a nemiség kialakulhat magától is - csak az aranyközépúton haladva is.

Készült például egy tanulmány, ami az óvodások viselkedését volt hivatott megfigyelni.
Nem tudom, mennyire hozza közelebb a két nemet, vagy inkább ad választ a férfiak párválasztási, illetve férfiaknál gyakran - közhelyesen szólva -, partner váltási szokásaikra. A tanulmány során megfigyelték, hogy a gyerekekkel, életük első három-négy évében az édesanyjuk van otthon, tehát vele töltik a legtöbb időt. Aztán a kicsik bekerülnek egy közösségbe, ahol hopp, szintén egy nő van a középpontban, az óvónő: ő ad vizet, mossa meg a kezet, törli az orrot, betakar, mesét olvas. A kisfiúk fejlődésében ez zűrzavart okoz; "hát van még olyan, mint anya". Mi másban, mint rajzokban látható a fejlődés változása a kisfiúknál.
Kíváncsi lettem volna egy olyan tanulmányra is, ahol az Édesapa van a gyesen, vagy mondjuk óvóbácsi van - vajon a kislányoknál is lenne zűrzavar? Komolyan.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 17:43 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Svéd gyakorlat? Szerintem olyan felnőttek lesznek ezekből a gyerekekből, akik nem tudják egyedül bekötni a cipőfűzőjüket és a kenyeret is a rossz oldalán kenik meg .
Csakis a gestapo-s módszerek célravezetőek a gyereknevelésben, azaz: alaposság és következetesség.
Ha az a kislány dömperrel akar játszani, hát tegye azt, nincs ezzel gond, ha a fiú meg babákat öltöztet, legfeljebb stylist lesz belőle, akkor is "szeressük őtet".
Iránymutatásra, követendő mintákra szükség van, anélkül nem megy. Ledobod őket a sivatagban, aztán majd úgyis kitalálnak onnan. A nagy francokat! Ott döglenek meg, mert senki nem mutatta meg, hogy mit is kell csinálni. A mai huszonévesek nagy része tipikus "puhapöcs". Obb maga mellé venné őket a melóban, két perc múlva meg lehet őket elföldelni xenonostól mindenestől. (ha mégsem, akkor elnézést)
De, ahogy a vak is mondta: majd meglátjuk.

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2015-11-09 17:59 Nimretil

Nimretil képe

Miért, mit dolgozik Obb? :D

h, 2015-11-09 18:31 Roah

Roah képe

A "Kín"-t.
Sajnos már nincsenek fent a Rostockban inspirálódott novellái.
Azok beszédesek. (Talán priviben el tudod kérni. ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 17:12 Dokesz

Dokesz képe

Nekem már a gótoktól is kinyitott a túlnyomás szelepem, erről meg jobb lett volna nem is hallani. Ó, áldott tudatlanság! Személyiségtorzulás ellen javaslom a kemény fizikai munkát, az segítene rajtuk leghamarabb! Jobb lenne mint az anonim megmarhítottuk saját magunkat társaságába járni heti kétszer kibeszélni az abszurditást magukból.

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

h, 2015-11-09 17:21 Roah

Roah képe

Hát ez az!
Az unatkozás! Szerintem is innen süvít a szél. Energiatúltengés - nem tudom, most komolyan? Bújócskából kellene órát adni? :D Vagy röplabdázásból? Táncból? Hihetetlen...olyan ez, mintha éreznék, hogy valami hiányzik az életükből, és ezzel, vagy hasonlókkal próbálják be/kitölteni az űrt. Mi ez? Lustaság...? Honnan jön ez a sok katyvaszság? Frankón kitolnak magukkal.
(...hogy miről maradnak le így?!)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 17:42 Nimretil

Nimretil képe

Jah, ezért mondtam, hogy amíg az ember kiszolgáltatott a környezete felé, és kis túlzással minden perce a túlélésért folytatott küzdelem, addig ilyen problémái nincsenek. Persze, mert akkor mindegy, fiú vagy-e vagy lány, csak maradj még az egy kicsit. Viccet félretéve téve tényleg az hiányzik, hogy legyen valami elfoglaltság, ami le tudja kötni az embert.
A másik oldalon ott van, hogy vannak, akiknél a probléma genetikai okokra vezethető vissza, de azért ez annyira nem gyakori. Ezeket külön kell kezelni, nem látom be, miért kéne a többségnek alkalmazkodnia hozzájuk?

h, 2015-11-09 18:40 Kentaur

Kentaur képe

Szerintem a nemi identitást megint ne keverjük vissza az egész témába, ha már egyszer olyan szépen kikeveredtünk belőle, hogy ugyan már ne hívjuk defektesnek azt, akinek az átlagtól eltérő a nemi identitása, és hogy ez a jelenség az emberiséggel egyidős, nem fogható unatkozásra meg modern életre.

Az szerintem biztosan nem megoldás, hogy süllyedjünk vissza az egész napi robot korába...
Az értelmes ember nem bír unatkozni, aki meg nem értelmes annak meg mindegy. :-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2015-11-09 18:51 Roah

Roah képe

Én nem ítélek el senkit a nemi idéje végett - nagyon halkan, irtó halkan, na jó, suttogom: liberális vagyok, főleg elfogadás terén.
De azért nem szeretném magam sehova sem sorolni abból az ötvenből! :D
Abszolút nő vagyok, és élvezem! :D ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 19:28 Para Celsus

Para Celsus képe

Szerintem semmi gáz azzal, ha valaki kisfiú létére babázni akar. Tegye, élni és élni hagyni. De ha egy állam fentről, hatalmi szóval belenyúl a családok életébe, a gyerekek nevelésébe, hogy "márpedig fiacskám, te babázni fogsz a mi óvodánkban, ha akarod, ha nem, b.zmeg!" az legfeljebb egy gigantikus társadalmi kísérlet.


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 21:36 Dokesz

Dokesz képe

Nem azt mondom, hogy masszívan csak robotolni kell, de simán neki lehet állni izmokat növeszteni, meg lehet fogni ásót, lapátot, csákányt, fűrészt. Problémákat kell megoldani, nem csak az izmaival dolgozik az aki kemény fizikai munkát végez, először átgondolja a munkafázisokat aztán vetkőzik ingujjra.Múlt héten nyárfákat gallyaztam, sövényt telepítettem, fákat ültettem. Jobban izzadtam mint a nyári kánikulában, ziháltam, erőlködtem és minden percét élveztem, habzsoltam a friss levegőt, pihenésképpen Koontz egyik regényét olvastam. Mindezt a szabadságomon. Meg kell találni az egészséges testi-lelki egyensúlyt. Munkaterápiát mindenkinek! : )

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

h, 2015-11-09 18:43 Roah

Roah képe

Ez akár jó ötlet is lehetne. Rájuk hagyni - abban semmi izgalmas nincs. Legalábbis számukra. Képzeld, ha mindenki bólintana? Szerintem az egyik legősibb tulajdonságunk az alkalmazkodás - nem tudom, mi lehetne a kompromisszum, de a nemi kérdés szerintem érzékeny pont. Olyan ez az egész, mintha szembe mennének a természettel, mondjuk háttal. És miért? Mert van bennük egy rakás tettvágy, cselekvőkészség, amit nem jól használnak, vagy nem használnak sehogy.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 19:06 Sednol

Sednol képe

A bevezetőben benne van. Unatkoznak, de annyira azért nem céltudatosak, hogy valami értékelhetővel emelkedjenek ki a tömegből, amihez tehetség és kitartó munka kell.
A családok nem mutatnak nekik példát. Leültetik a gyereket a tévé elé, és az ott szocializálódik. Olyan reklámblokkokat néz, amiket értéktelen, tartalom nélküli műsorokkal szakítanak meg.
Amíg azt látja, hogy elég bemenni egy villába, és megmutatni mindent, addig ne várjunk tőlük többet.
Meg kell nekik mutatni mindent, akár ezt az oldalt is, amit Paraő felhozott. :D Ha a gyereknek van értékrendje, alapból el fogja utasítani az ilyen törekvéseket vagy jót röhög rajta.
Svéd mintára nem mondjuk meg a gyereknek, hogy fiú vagy lány. Aztán a gyerekek szépen kivetik maguk közül, és ebből lesz majd a jó öngyilkos alapanyag, mert pont ő az, aki eltér a normálistól, de ennek nem lesz tudatában, mert úgy nevelték, hogy ő a normális.
Mi lesz a következő lépés? Nem fognak elítélni egy gyilkost, mert bebizonyosodik róla, hogy ő egy művész, akinek a látásmódja eltér a normálistól, és ez feljogosítja bármire.
Tudom, hogy ez az utóbbi erősen eltúlzott, de ki tudja.

Nem teljesen vág témába, de ez a vicc jutott az eszembe.
http://www.alon.hu/napi-vicc-engem-sem-korlatoztak-gyerekkoromban

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

h, 2015-11-09 19:22 Para Celsus

Para Celsus képe

Igazatok lehet. Unalom - unalom és előjogok. Talán Márainál olvastam, hogy a '20-as, '30-as évek "keresztény, magyar úriemberei" jó fizetést, birtokot, könnyű munkát akartak, előjogokat, csak azért, mert ők "keresztény, magyar úriemberek". Az otherkinek ugyanez pepitában - különleges elbánást, csodálatot, tiszteletet akarnak, csak azért, mert magukat otherkinnek nevezik.

Tényleg nem ártana nekik, ha az életükben célokat tudnának kitűzni maguk elé, ha lenne miért küzdeniük - ez persze nem azonos a napi tizenhat óra szénbányászással. Első lépésnek elég lenne számukra egy önálló élet megteremtése, önmaguk (Valódi Önmaguk) megtalálása. Esetleg a szembenézés a ténnyel, hogy nem attól lesz valaki különleges, mert azt mondja magáról.


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 19:38 Roah

Roah képe

Még csak az sem fontos, hogy különleges legyen valaki, egy egyén. Miért baj az, ha valaki nem lesz Leszt Eksön Híró, vagy Naomi Kembell, esetleg Edison?
Komolyan, azon kérném ezt számon, aki elhitette a néppel azt, hogy különlegesnek, speciálisnak kell lenni, valaminek, valakinek, aki kilóg a többi közül, mert csak az ember, akiben van valami plusz akármiség.
Ha már vannak manipulatív eszközeik, használhatnák másra is. Mondjuk arra, miként legyen valaki kitartó, miként érjen el egy célt úgy, hogy ahhoz nem kell otherkinnek lennie.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 19:46 Para Celsus

Para Celsus képe

Végül is a facebook népszerűsége is a felhasználók önnön különlegességébe vetett hitének köszönhető - ha jobban belegondolsz, a facebook-adatlap olyan, mint egy miniatűr bulvárújság, amelynek a felhasználó élete az állandó címlapsztorija. Mint amikor lehoznak olyan izgalmas híreket, hogy "Gálvölgyi János banánt vett a piacon" vagy "Tóth Vera szeret magához nyúlni" (http://vastagbor.blog.hu/2008/08/07/minden_idok_legerdektelenebb_bulvarhire) (Ezt komolyan lehozták a médiumok...)

Az összes "megyek a gymbe edzeni" "ezt főztem vacsira"-típusú bejegyzés felfogható egyfajta személyes bulvárcikknek.


"The Rainmakeeeer!"

h, 2015-11-09 19:58 Roah

Roah képe

Azt hiszem, óriásit nőtt a világ - globalizáció. Egy nagy valamivé alakulunk, az információ - azt most nem vitatnám, hogy valós/vélt/ vagy épp' habiszti az az info -, gigantikussá vált, összeköt, és úgy tűnik, sok mellékhatása lesz, lett, amivel még nem tudunk mit kezdeni.
Képzeld, ha kihúznák a zsinórokat? :D
Jó ez, csak idő kell a pufferolásához, meg kell tanulni bánni vele. Akár a otherkinestül, mindenestül.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 19:51 Ovidius

Ovidius képe

Remek, élvezetes polémia!
Ráadásul (szerintem) az egyik legfontosabb emberi problémakörről van szó benne. Viszont ez alapjában nemcsak emberi probléma. A maga módján az állatvilágban is jelen van. Ismereteim szerint a természet kétféle megoldást preferál: nagy létszámú utód, és ennek megfelelően alacsony szintű szocializálással, valamint kevés utód erőteljes szocializálás.
Ugyanazt a végeredményt célozza. Szükséges mennyiségű egyén életben maradása a faj fennmaradása érdekében. A populációs szinteket aztán a külső erők is befolyásolják.
Ez a rendszer egészen az emberig tökéletesen működik. Csakhogy az ember bevitt a buliba egy új elemet: a civilizációs kultúrát, mint az intelligencia kifejezésmódját.
Ennek az elmúlt egy-két tízezer év során volt egy rendkívül fontos vezérszála. Az egyén szerepének felerősítése, sokszor a közösség rovására. Bizony... Amivel még nem is lenne baj, ha civilizációnknak legalább az alappillérei homogének lennének...valamennyire.
De nem azok.
Eredmény: egyik oldalon nemi meghatározással szinte jog nélküli emberek -- nők --, a másik oldalon a biológiai rendszeren is túllépő az egyén szabadságából fakadó identitászavarok.
Ez a dolog annyira összekeveredett az elmúlt pár száz évben, hogy még a tudomány is zavarban van... :D
Nézzük csak.
Az, hogy a férfi a vadász, a nő meg a gyerekkel és konyhával (tábortűzzel) foglalkozik, marhaság. Az oroszlánoknál a nőstény kb. ötször olyan jó vadász, mint a hím.
A madárvilágban pedig vannak olyan fajok, ahol a hím elsőrangú fiókanevelő, a nőstény meg vadászni-halászni jár. Pedig ezek csak természet kényszerítette szerepek, de mivel a túlélést tökéletesen biztosítják, működnek. Miért? Mert az állat nem rendelkezik éntudattal, nem foglalkozik az egojával, hanem teszi a dolgát, amit ösztönei és szocializációja alapján tud.

Mi, emberek felépítettünk egy természetrabló, önző és hedonista civilizációs kultúrát.
Kitoltuk a gyereknevelést a felnőttkorba -- nemcsak az alsó határáig, hanem sok helyen tovább --, ami aztán komoly egyéni és közösségi konfliktusforrássá lett. Ez mögött ott van egy -- ma már -- abszolúte zavaros, követhetetlen életfilozófiájú emberi világ. Vallás -- nem vallás, egyenlőség -- rasszizmus, alkotó munka -- semmittevés, hedonista aranyélet -- irtózatos nyomor, nem emberi léttel. Lehetne sorolni a kettősségeket, felesleges.
Az előbbi párokkal univerzumunk egyik alapvető logikáját akartam példázni. Ez a világ bipoláris, és ezekkel az egymást kiegészítő felekkel hoz létre valamilyen egészet.
Ez az elv lett a természet biológiai kísérleteinek talán legsikeresebb megoldása. És itt egy pillanatra sem vitatom az egyéb megoldásokat. A szűznemzést, a sarjadást, a sporatikus életalapból kifejlődő gombák szinte elképzelhetetlenül fura szaporodásáig, mindet. Ezek nagy részére azonban a szervezettség szintjének egy ponton történő megállása a jellemző.
Mi tovább jutottunk, egyáltalán nem a saját érdemünkből.
Ennek a szintnek az értelmezésén, illetve továbbvitelén múlik a jövőnk. Mint fajnak is.
Vagy összhangba hozzuk biológiai eredetünk adta tulajdonságainkat és intellektuális alapon nyugvó technocivilizációnkat, vagy teljesen megváltozunk a transzhumanista lehetőségek felhasználásával. Ez utóbbi esetben eltűnhetnek a nemek, ha jó a program.
Mert ha nem. akkor degeneráció és kihalás az eredmény.
Akárcsak a mostani irány vektora szerint... Ugyanis nem hiszek abban, hogy a fenti két lehetőség első elemét meg tudjuk oldani.
Nézzetek körül a teljes civilizációs körünkben.
Egyik szélén a világ leggazdagabbjai közé tartozó, legfejlettebb szociális rendszerét működtető (most akarják bevezetni a totális alapjövedelmi szintet) északi ország elmebeteg tömeggyilkosa (aki embertelen kínzásként veszi életének bizonyos korlátozását), a másik szélén a legelemibb emberléthez illő feltételek teljes hiányát produkáló közép-afrikai emberi környezet. Mindkettőre a teljes identitásválság jellemző.
És akkor csodálkozik közülünk bárki, hogy valamely elborult belső világú fiatal nem nő, nem férfi, hanem xenon(gáz) akar lenni? Semmit se` ért belőle, egyszerűen ki akar tűnni.
Egy olyan lelki káosz miatt, amelyet egy elmebeteg világ nevelési módszerei okoztak nála.
Ez totális identitászavar. Viszont, ahogy a biológiai rendszerek (térben és ) időben egymásra épülő elemekből állnak, úgy a technikai civilizációk is ezt az elvet követik. Ha két-három nemzedéknyi idő után nem lesznek, akik átveszik a feladatokat, akkor baj lesz.
Azzal ne foglalkozzunk, hogy addigra az MI szintre fejlődött gépek átveszik-e vagy sem a feladatokat... Az ugyanis, még ha működik is, már nem a mi világunk lesz...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

h, 2015-11-09 20:24 Kentaur

Kentaur képe

Szerintem ezt a természet elintézi, még soha, egyetlen faj sem halt ki ilyesmi miatt, és csakis az embernél létezik nemi identitás, viszont ott ez tényleg nem befolyásolható. Akinek női identitás alakul ki, annak az is alakul ki, akármit is csinálnak vele, még ha bokszórákra járatják is. De mondjuk ennek épp az ellenkezője a gyakori, hogy a szülő csemetéjét féltve a nemének megfelelőt erőlteti, ha akarja a gyerek, ha nem. És mivel erre nevelik a többi gyereket is, persze ott is megkaphatja a csemete. Mondjuk engem sosem piszkáltak azért, mert nem barbiztam hanem verekedtem és fára másztam és karatéra jártam varrókör helyett.
A svédeknél is csak annyiról van szó, ahogy én tudom, hogy nem erőltetik, igyekeznek semlegesen hasznos példát mutatni arra, hogyan legyen jó ember, és elsősorban ember. Ez nem egyelő azzal, hogy csináljon a gyerek amit akar, meg hogy nem lehet nemi identitása (egyébként ha a gyerek azt csinál, amit akar, meglepően jó irányba fejlődik, nagy sikerűek a meghatározott tananyag nélküli iskolák, a diákok mind nagyon lelkesek attól, hogy ők választhatnak). A tömeges identitásválság inkább az olyan országokra jellemző, ahol az oktatás és a közműveltség nem áll túl jól.
Én örömmel üdvözlöm, hogy az átadhatatlan biológiai funkciók kivételével kezdünk leszokni kissé a nemi szerepek társadalmi sulykolásáról, és a férjem majd nyugodtan elmehet fele időben gyesre anélkül, hogy ettől társadalmilag leesne a töke. :-D :-D :-D

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2015-11-09 21:42 Nimretil

Nimretil képe

"egyébként ha a gyerek azt csinál, amit akar, meglepően jó irányba fejlődik, nagy sikerűek a meghatározott tananyag nélküli iskolák, a diákok mind nagyon lelkesek attól, hogy ők választhatnak"

És választhatja azt is, hogy nem megy iskolába?

h, 2015-11-09 22:01 Roah

Roah képe

Na varjal...Kenta azt is irta, hogy nem csinalhatja azt a gyerek, amit akar, szerintem nem szelsosegesen ertette ezt.

Egy etologus professzor csak evtizedekben kepes gondolkodni eredmenyek tekinteteben; a svedekkel kapcsolatban hasonlokepp velekedem en is.
Varjuk ki a veget.
Annyi minden akadalyozza a szabadon valasztott tanulmanyokat - anyagi? -, hogy ez nem olyan egyszeru. Raadasul gyerek fejjel donteni? En azt is korainak tartottam mindig, hogy tizenharom-tizennegy eves korban kell (!) iskolat, tanulmanyokat valasztani.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2015-11-09 23:34 Kentaur

Kentaur képe

Igen, nyilván úgy értettem, ahogy Roah mondja, nem pedig úgy, hogyha kisbaltával akar ámokfutni akkor azt is szabad.:-P
Amit hallottam erről a módszerről, az eddig nagyon biztató, a gyerekeket bátorítják az ésszerű keretek közti kísérletezésre, egy-egy területben való elmélyedésre, a források szintén ésszerű új kiaknázására (keressen csak akár a neten anyagot, ha az jó), a csoportmunkára a barátaival és az egyéni érdeklődési körük alapos tanulmányozására az iskolán belül. Ha őt a dinoszauruszok érdeklik, akkor írjon azokról dolgozatot, nem kell kötelezően az elnököket bemagolnia, mert most az a tananyag. És lám, az az eredmény, hogy a gyerek maga kéri, hogy csinálhassa. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a használható tudásra is. Az eddigi tesztek azt mutatják, hogy az itt tanuló gyerekek átlagosan sokkal műveltebbek, több tudásuk van a valóban funkcionális dolgokról mert szabad kertészettel foglalkozni, ha neki az tetszik vagy főzést tanulni, és örömüket lelik a tanulásban (így ki nem), betegen is be akarnak menni, mert imádják.

A gyerek alapesetben egy igazi tanulózseni, mindene arra van kalibrálva, hogy tanuljon, egész nap mást sem csinál, amíg el nem veszik tőle a kedvét. Én mit meg nem adnék, ha képes lennék négy év alatt anyanyelvi szinten megtanulni akár több nyelvet is, (a teljes fogalmi rendszerrel természetesen) ahogy azt bármelyik gyerek megteszi, miközben megtanul mellesleg járni, koordinált mozgást, társadalmi illemszabályokat, érzelemkifejezés árnyalását és még annyi mindent, hogy abba egy felnőtt belegárgyulna.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

k, 2015-11-10 08:33 Nimretil

Nimretil képe

Jó, ennek nem vonom kétségbe a hatékonyságát. Gondolom ez senkinek nem újdonság, aki pl. itt tanul írni, az ugyanezt a módszert követi.

k, 2015-11-10 10:40 Kentaur

Kentaur képe

Igen, minden autodidakta ezt a módszert követi, az az újdonság, hogy ez a közoktatásban eddig eretnekségszámba ment.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.