Nyomozás

1985 szeptember 21.-én a Chicago Sun napilap szombati, bővített kiadásának magazinrészében egy írás jelenik meg, Richard Bachman neve alatt. Néhány hét múlva a használója végleg búcsút mondhat ennek az álnévnek, mert egy leleményes könyvkereskedő - Stephen Brown -, fellebbenti a fátylat a titokról: Richard Bachman valójában Stephen King, a népszerű és befutott horroríró. A médiafelhajtás teljesen háttérbe szorítja, és gyorsan elfeledetté teszi a Chicago Sun-ban megjelent novellát, amelynek érdekessége, hogy az írás elején nem az ilyenkor megszokott "írta Richard Bachmann", hanem a "közreadta Richard Bachman" kitétel szerepel. A nyilvánvaló kérdés csak jó két évtizeddel később merül fel, amikor is Paul Verkraugen, a  wisconsini  egyetem angol irodalom szakos végzőse felteszi honlapjára szakdolgozatát, Nagy Öregek Ragyogása címmel. Lovecraft írásainak hatása Stephen King műveire, ez a szakdolgozat központi elemzésének tárgya, és ebben újra előkerül a fentebb említett novella, hivatkozással a napilap internetes archívumára. Kinek, a micsodáját is adta közre Stephen King? Nemsokára aztán, annyi bejegyzés érkezik Paul blogjára az amerikai horror rajongóktól, hogy kénytelen lesz új honlapot nyitni a témának, a Chicago Sun pedig meghatározatlan időre leveszi oldaláról a novellát.

      A novella sohasem jelenik meg a hivatalos Stephen King életműben -mintha csak egy kósza kirándulás lett volna egy napos délután-, az író végleg elhagyja "gyermekét", és ahányszor csak megkérdezik erről, annyiszor ad más választ a kérdésre. Egyszer azt, hogy édesapja dobozában találta tizenhárom éves korában, egyszer pedig azt, hogy egy ősöreg néni tipegett be botjával egy Brooklyn-i dedikálásra és adta neki a kézzel leírt papirost, amelyet maga Lovecraft diktált le neki a Jane Brown kórházban, 1937 március12.-én. 

      Mindkettő lehet igaz külön-külön, de egyszerre nem! H. P. Lovecraftot valóban kezelték abban a kórházban a kérdéses időpontban, de nem hihető az, hogy egy bélrákban haldokló, emberekkel személyesen ritkán érintkező ember elmond egy ismeretlennek egy ilyen történetet. Az viszont kétségtelen, hogy akkoriban egy emeleten kezelték nemcsak a belgyógyászati eseteket, hanem a kismamákat is, noha maga a szülészet egy szinttel lejjebb volt.

     Vannak azonban olyanok ,akik Robert E. Howard keze nyomát sejtik a novellában. Lovecraft jó barátja, a Conan saga szerzője, maga is tett hozzá a Cthulthu-mítoszhoz és írt pár borzongató novellát. Az egyik hozzászóló megesküdött mindenre, és váltig állítja, hogy birtokában van az a Weird Tales, amelyben megjelent ez az írás, -de ezt elég sokan vitatják és hamisítványnak tartják.

     A hetvenes évek közepén újra átvizsgálták Lovecraft minden írását, levelezését, de ennek nyomát nem lelték, pedig ha Howard valaha is megírta ezt, akkor biztosan elküldi barátjának véleményezésre. Azt azonban senki sem vitatja, hogy a mű stílusa sokkal jobban hasonlít Howard írásaira, mint Lovecraftéira, de ez persze még nem perdöntő bizonyíték.

    A Chtulthu mítosz gondozója és továbbírója - August Derleth -, biztosan kiadja ha ezen két írógéniusz  valamelyike írta volna, de semmi ilyesmi nem történt. A novella rövidsége egyesekben azt a gondolatot vetette fel, hogy Derleth egy kiadatlan írásáról van szó, és bizony gyermekei ezt sem megcáfolni, sem pedig megerősíteni nem tudták soha. Megannyi vélemény, még több megválaszolatlan kérdés.

   A fordítás alatt természetesen olvastam novellákat és egyéb írásokat a fent említett szerzőktől, de én magam sem tudtam zöld ágra vergődni az eredetét illetően. Mígnem  aztán, amikor Lovecraft levelezését olvastam, ráleltem egy érdekes névre, amely magában a novellában is előfordul: E'ch-Pi-el.

  A másik barát ,Clark Ashton Smith hívta így leveleiben H.P. Lovecraftot.

 Természetesen majd az olvasó eldönti kinek is ad igazat, én csak röviden, és a teljesség igénye nélkül ismertettem néhányat a vélemények közül. Elöljáróban annyit megjegyeznék, hogy nem vagyok profi műfordító, de  azért remélhetőleg hitelesen sikerült visszaadnom a novella eredeti hangulatát és mondanivalóját. A Chicago Sun-ban a "The mystery of crying" címmel jelent meg a novella, de emlegetik még "Crying into a legacy" és "Ancestors in the grave" neveken is. Azonban itt nem adhatom közre, hiszen jogdíjas( persze átírhatnám és akkor ...), mindenesetre azért ismertettem a különös nyomozásom néhány fontosabb részletét.

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

k, 2010-07-20 15:45 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Írok egy hozzászólást, hogy lássátok szümtükkel mik vogymuk, mert amúgy a kutya se olvasná el a blogot.

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

k, 2010-07-20 17:33 Maggoth

Maggoth képe

Hol lehetne ezt a novellát megkukkantani? :)

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

k, 2010-07-20 19:41 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Csatlakozom a novellát követelők táborához. :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2010-07-20 20:47 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Nem hinném, hogy bárki reklamálna vagy ügyvédért kiáltana, de hát úgye az ördög nem alszik. Mi az oldal álláspontja ezzel kapcsolatban? Vagy csak annyit írnék ki én is, hogy közreadta Pyrrhusz(vagy mondjuk forditotta stb.).

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

k, 2010-07-20 21:44 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A fordítás a jó szó. Amennyiben tényleg a fentebb említett úriemberek közül valaki a szerző, mindenképpen az Ismert írók művei közé menjen. (Ezzel együtt jóval gyorsabban is kerül ki, mivel akkora átnézés nem kell, de az igényes fordítás mindenkppen követelmény.) Valószínűsítem, hogy nem jogdíjas a mű, szóval nem fog ránkszállni a médiatörvény.

Szóval Ismert írók művei, cím (tőlem a szerzőt megjelölheted kérdőjellel is, vagy felsorolhatsz mindenkit :D ), az első sorba pedig a cím alá, hogy fordította ez és ez alapján (Chicago Sun ekkori és ekkori száma, ott közreadta XY, és így tovább). A végén esetleg hozzászólásban, vagy elválasztva a műtől erre a blogbejegyzésre nyithatsz egy linket is.

Ha nagyon profi akarsz lenni, akkor közlöd a végén, hogy rohadtul semmilyen jogod nincs semmire, a magyar fordítás "totally fan-made", de a tied, és nincsenek jogi követeléseid senkivel szemben, ám eme fordítás felhasználásához kérjék ki az engedélyedet, úgyis megadod. Esetleg hozzácsaphatod a rövid életrajzodat, a kedvenc könyveid listáját, egy képet az íróasztalodról, amit akarsz. :)

Mindenképpen kitesszük, ha beküldöd. (Kivétel, ha tényleg akkora hiba van benne, hogy nem lehet vele mit kezdeni, pl. eltűnik a novella fele.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2010-07-20 22:01 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Rendben, átnézem, de pontos forrásra ráakadni már nehezebb lesz, persze nem lehetetlen. A másik része a történetnek, hogy akár más már lefordíthatta és akár még nyomtatásban is megjelenhetett.(erről egyébként nincs tudomásom) Szóval a saját változatomat beküldöm, az esetlegesen előforduló vesszőhibákat meg majd korrigáljátok.:-))

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

k, 2010-07-20 22:51 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Persze. Ugyanígy bárki küldhet akár Shakespeare fordításokat, csak írja oda, hogy ezek az ő fordításai, és nem vett át teszem azt Aranytól jól csengő fordulatokat, úgy két felvonás mennyiségben.

_____________________
Dr. Bloody Dora

k, 2010-07-20 20:52 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Elvileg a Chicago Sun internetes oldalán, de én ott nem találtam meg ezt, ha jól emlékszem még két éve töltöttem le vmelyik amcsi rajongói oldalról, azóta itt jegelődött a gépemen. Mostanság a lassulás miatt rendezgettem, törölgettem, ezért akadtam rá. Még anno néztem utánna mindennek amit imént leírtam.

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

k, 2010-07-20 20:02 Ovidius

Ovidius képe

Azonnal tessék közölni, mert én nagy rajongója vagyok HPL-nek...

 

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!