Kényes cenzúra

Mit gondoltok, meddig mehet el egy szerző kényes szavak használatával, amikor a mondatba bekerül rasszista áthallású szó (*niggerezés, *digózás, például), vagy vallást érzékenyen érintő kifejezés, esetleg nemi identitást szlengesen, gúnyosan, bántón megjelenítő? Van-e határ? Van-e szabály?
Kit terhel felelősség, ha bekerül egy-egy polgárpukkasztónak, botrányosnak tartott, ítélt, vagy bizonyos közösségeket sértő szó egy kiadványba is: a szerkesztőt, mert hagyta, a szerzőt, mert ragaszkodott hozzá? Terhel-e felelősség ilyenkor egyáltalán valakit? Léteznek-e olyan szavak, amelyeket tanácsosabb elkerülni, mást keresni helyette, törölni inkább az egész mondatot, és hagyni a csudába, még akkor is, ha szerepe, funkciója van egy adott novellában, történetben? Kockáztattok-e? Beszélhetünk-e kockázatról?
Mit gondoltok erről? Mi a tapasztalat? Miként szoktatok eljárni? Kerültetek-e már ilyes helyzetbe, akár szerzőként, akár mások javításakor, szerkesztéskor?

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2018-02-10 19:52 Roah

Roah képe

Vajon létezik az irodalomban Fekete Doboz, Fekete Lista, amin olyan szavak gyűlnek, sorakoznak, amelyeket a szerzők nem szívesen használnak, vagy inkább soha?
Vélemény?
Hm? :)))

...2Pac, Xzibit, DMX...?

"Ha valamit a betonba ültetsz, amikor az kinő, ugyan tele lesz karcolásokkal, mégsem azt fogod mondani: "Nézd, mennyi karc van ezen a rózsán!", hanem azt, hogy: "A francba is, ez a rózsa kinőtt a betonból!"

(Tupac Amaru Shakur)

https://www.youtube.com/watch?v=KZaz7OqyTHQ

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-02-12 09:16 Kelvin

Kelvin képe

Az öncenzúra az irodalmi prostitúció legbiztosabb jele. Legfeljebb kiderül rólam, hogy egy fasz vagyok, de akkor meg mondhatom, hogy ez a büdös világ még nem érett meg rám, és mászkálhatok sértett fejjel, mint Para.
Most ezt hallgatják a szomszédok:
https://www.youtube.com/watch?v=41qC3w3UUkU

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2018-02-12 17:01 Roah

Roah képe

Rebelliseket érzékenyen érintő téma - amit ki kell mondani, azt mondjuk ki? Drága bátorság, magas lehet az ára ennek a bizonyításnak, és ha nincs egy bankszámlád a Kajmán-szigeteken, vagy a Karibi-térségben, sok siker-könyvet, bestellert kell írni ahhoz, hogy a perköltséget és az esetleges elmarasztalást teljesítsd.
A közönség perverz módon élvezné a tartozás lerovását, pazar irodalmi munkákat kapnának ugyan kézbe, ki tudja, mennyi időn át - és mi lesz az íróval?
Hm?

Tőlem ezt kapják a szomszédok. (Barkács, fúrás, kopács és éjjeli vascső kongatással nem tudok nekik szolgálni, be kell érniük ezzel.)

https://www.youtube.com/watch?v=RijB8wnJCN0

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2018-02-14 19:03 bupber 81-Szomb...

Drága bátorság, de még drágább az ember, aki nem alkuszik, mert van ember és ember.
Emigráció. Wass Albert, Márai Sándor – drága? mérhető pénzen?
Szolzsenyicin által bemutatott szenvedés. Agyonlövések.
Attól függ, kiről beszélünk.
Bibó István éveket töltött börtönben, munkáinak megjelenése számos esetben elképzelhetetlen volt. („Bibónak elvileg olyan tekintélynek kéne lennie, akit mindenkinek hallani kéne” – Esterházy)
Németh László munkái élete végén is megcsonkítva jelentek meg.
Márai Naplója.
Attól függ, kiről beszélünk.
Olyan emberekről, és elsősorban emberekről, akik bármilyen világi vonatkozások közepette (eddig minden emberöltő átélt egy pusztulást, nagyméretű változást), vagy személyes tragédiájuk közepette elveket szabtak maguknak, értékrendjeik voltak, és ezek mellett kitartottak bárhogy fordult a bál. Nem tudták, hogy az, amit írnak, mikor jelenhet meg.
Wass Albert hogy írhatott volna Romániában, egy új országban a fájdalmairól. A lelki fájdalmairól.
Ottlik Géza. Vidor Miklós. Sánta Ferenc.
Nekem ezek jutottak eszembe a bátorság következményeiről. Az író énje, meglátása, hangja – néha bármilyen áron, és soha térdre ereszkedve.
Csak suttogva mondom neked: mindenkinek ott a keresztje, kenyerem nagyobbik felét már megrágtam. Bennem él, és összefonódik egy-egy történéssel. Levegőt veszek, s folytatom. Egyetlen fegyverem. Megijedni attól, amit leírok?
Attól függ, kit választunk példaképnek.

sze, 2018-02-14 19:57 Bjursta

Bjursta képe

Én Wass Albertet nem tartom számon. Sajnalatos. Siófokon van egy emlekmü a nevezett idézetével, mintegy rovásirast utanozva, Tudod hogy nez ki rovasirast utánozva a neve vegén a két s betű? Sajnálom de ez egyszerűen politika. Ha nem megengedett hozzaszólás ez akkor töröljétek.

h, 2018-02-12 17:04 Para Celsus

Para Celsus képe

Na, most áttételesen le lettem faszozva?
Az a baj, hogy még akceptálnak is. Így a meg nem értett művészség sem jut ki nekem. Ez sem: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00369/11198.htm

Amúgy meg hóttegyszerű: mindent lehet, ami működik, és semmit, ami nem. A verejtékszagú erőlködés, hogy minél "keményebbnek és durvábbnak" hasson a szöveg, éppolyan taszító, mint a vigyori-pc, kétszínű cukiskodás, amelynél valójában nem a megvédett minoritás van fókuszban (hiszen az csak kellék), hanem maga a megvédés mint aktus, ezen át pedig a mimózalelkű polkorrekt író maga. Önfényezés és -kielégítés. "Jaj, én annyira különleges vagyok!"-attitűd.

Nem tudom mire vélni sem a jajdekemény novellákat, amelyek egyetlen célja, hogy az olvasótól kikoldulja az "ecsém, de beteg!" felkiáltást, sem azt az önkasztrálást, amikor betiltanák a Huckleberry Finnt, mert szerepel benne az "n" betűs szó. (Nem leszek polkorrekt: a nigger.) Merthogy az triggerelhet egyeseket. Ami persze egy orbitál' baromság, mert akit egy ifjúsági regény triggerel, annak nem a könyvtárban a helye, hanem a pszichológus díványán. Főleg, hogy aki egy fejezetet is olvasott a Huck Finnből, tudja, hogy Twain következetesen a rabszolgaság ellen foglal állást. De könyörgöm, hogy beszéljen a regényben egy déli rabszolgatartó, ha nem niggerezve?! Mondja inkább ostort csattogtatva, hogy "dolgozz, te afroamerikai!"? Nevetséges és hiteltelen lenne, és ha Twain nevetségesen és hiteltelenül mutatná be a délt, a rabszolgatartókat, azzal épp a rabszolgaság intézménye, mint trauma jelentőségét bagatellizálná el. Az, hogy egy regény valami mocskosat mutat be, nem jelenti azt, hogy maga a regény a mocskos.

Ja, amúgy ha már mindenki 'tube linkekkel törekszik népszerűségre:
https://www.youtube.com/watch?v=kyfAcU8C3Fg
:D


"The Rainmakeeeer!"

h, 2018-02-12 17:28 Roah

Roah képe

A probléma az, hogy egy kezdő nem ismeri, sőt, a jelek szerint még egy nemkezdő sem, mi lehet és mit nem, van-e egyáltalán határ, tényleg King esete talán a legjobb példa rá, hogy egykoron, amikor az Az első ízben került forgalomba, nem kezdték ki a történet extrém csatorna-jelenete miatt, napjainkban azonban még neki is szüksége volt némi magyarázatra.
De itt van az Amerikai história X; az alkotást rommá vágták, több helyen betiltották, óriási média figyelem követte nyomon. (Van alternatív befejezése is a filmnek, ami hol fent a videómegosztókon, hol nincs, mert ahogyan észreveszik, jelentik, és törlik is, gyakorlatilag mindenhonnan, ahova csak felkerül.)
Szóval itt van az Amerikai história X - azért milyen hangulat lehetett abban a moziban, azon a nézőtéren, ahol feketék és fehérek együtt nézték? Popkornnal és kólával?

Egy-egy szó használatát miként érinti ez?
Semmilyen információ nincs róla, vagy legalábbis mindenki besepri a szőnyeg alá, nem is feszegeti a kérdést, holott sokakat érdekel. Azt tapasztalom, hogy vagy szerkesztői tanácsra írják át, vagy a szerző húzza, mert nem vállalja be, a következményektől általánosságban tartanak.
Az empirikus ismerkedés egy ilyen jellegű botránnyal nem éppen a kezdő szerzők álma.
Legalábbis nem mindegyiké.

Én nem törekszem népszerűségre, de imádok zenézni, és fogok is - a szomszédaim meg fúrni, faragni, kopácsolni, kaputelefont nyomkodni hajnalban.

https://www.youtube.com/watch?v=eBShN8qT4lk

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-02-12 20:54 Para Celsus

Para Celsus képe

"Az empirikus ismerkedés egy ilyen jellegű botránnyal nem éppen a kezdő szerzők álma."

Erre csak két dolgot mondanék. Az egyik, hogy aki nem akar megégni, ne játsszon benzinnel és öngyújtóval. Ha valaki allergiás a beszólásokra, balhékra, flame-re, hisztire, az ne pózoljon a polgárpukkasztó meg a szókimondó, kemény író szerepében. Az nem működik, hogy valaki Literátus Rambónak képzeli magát, de közben elvárná, hogy mások szedjék össze azokat szavakat, amiket jobb, ha kerül, különben megégeti az ujjacskáit. És ehhez kapcsolódik a másik:
még ha a negédeskedő wannabe angyalkák meg is próbálnák felkészíteni a verbálterminátor írópalántát, hogy melyik szavakat kerülje, a lista nem érne egy hajítófát sem. Mindig akad ugyanis valami, ami nem tetszik egyeseknek, ami kiveri a biztosítékot, ami egy-egy olvasó ízlése ellen van. (Erre mondja a gagyi marketingszöveg, hogy "megosztó", mintha az valami érdem lenne. Pedig egy frászt: minden mű "megosztó".) Főleg ma, a hópelyhek világában.

Legutóbb a Jóbarátok kapcsán akadtak ki az Independentben, hogy az milyen szexista meg rasszista sorozat, mert azon poénkodnak, hogy Chandlert melegnek nézik, meg hat fehér a főszereplő. Ja, és "fat-phobic" a széria, mert visszatérő poénforrás, hogy Monica régen kövér volt.

Szóval nincs lista, nincs kézen fogva a Szókimondó-írók-virágos-és-biztonságos-mezejére vezetés. Jól is nézett volna ki, ha Céline, Burroughs, Bukowski vagy Ballard, Murakami vagy Szorokin valami gyorstalpaló tanfolyamon felcsipegetett infómorzsák birtokában hígította-lúgozta-hypózta volna sterilre és biztonságosra a maga írásait.

(Kinget mondjuk pont nem tudom sajnálni. Aki negyven éve abból él, hogy a számára antipatikus archetípusokat jól legyilkolja az olvasók vérszomjára és a saját kielégülésére spekulálva, az viselje csak el, ha néha bekóstolják. Ilyen ez a showbusiness.)


"The Rainmakeeeer!"

h, 2018-02-12 22:16 Roah

Roah képe

„Az egyik, hogy aki nem akar megégni, ne játsszon benzinnel és öngyújtóval. Ha valaki allergiás a beszólásokra, balhékra, flame-re, hisztire, az ne pózoljon a polgárpukkasztó meg a szókimondó, kemény író szerepében.”

Tehát aki irodalmi pirománnak képzeli magát, az játsszon a tűzzel, és égesse meg magát, de jó alaposan? Ha valaki beszólásokra, balhékra, flamekre, hisztire vágyik, polgárpukkasztó, szókimondó, és kemény író szerepében akar tetszelegni, ’fux-tuszi-óh-bé-bé’, az páros lábbal ugorjon a tűzbe?
Ha vita-függő, ha feltűnési viszketegségben szenved, ha megmondónak véli magát, akkor izibe, nosza rajta, néhány gyűlöletes szó- beszéd, idétlen-mókás becézéssel fogalmazva, egy-két rassz szó, és voálá, már mehet is?
Ennyi?

’…a negédeskedő wannabe angyalkák meg is próbálnák felkészíteni a verbálterminátor írópalántát’

Tapasztalat? Negédeskedő wannabe angyalka próbált meg felkészíteni verbálterminátor írópalántakorszakodban arra, hogy milyen szavakat kerülj?
Történt olyan, hogy tűz nélkül is forró fejjel rongyoltál bele egy verbális aknamezőbe, botrányba? Vagy jártál előtte irodalmi kiképzőbe, tanulni? Hogy tudd, jesz, ott az az aknamező, felismerted az aknamezőt, igen, tudod, robbanhat, durr, bumm, volt láb, nincs láb?
Fel lehet készíteni arra valakit, miként kezeljen gyűlölet-beszédet alkalmazó írástechnikát? Fel lehet? Ha? Fel?

Ha valaki bekapcsolja a biztonsági övét, attól már nem lehet jogsija, nem válhat jó sofőrré? Minek is ülnek azok a volán mögé, akik szánsájnról ábrándoznak, érted, mező és pillangók, naplemente az aranyhomokú Kukunárén, közben pont az a dilemmájuk, ebben a légváras idillben, hogy rassz szavakat írnak a mondataikba, mert az passzol a drámákba, vagy a gettóba, ez jön, ez adja magát, és érdekli őket, hogy mennyibe fog ez fájni nekik?

„hogy melyik szavakat kerülje, a lista nem érne egy hajítófát sem.”

Van ilyen lista?

„Szóval nincs lista, nincs kézen fogva a Szókimondó-írók-virágos-és-biztonságos-mezejére vezetés.”

Milyen van?
Bombák-földje?

„Jól is nézett volna ki, ha Céline, Burroughs, Bukowski vagy Ballard, Murakami vagy Szorokin valami gyorstalpaló tanfolyamon felcsipegetett infómorzsák birtokában hígította-lúgozta-hypózta volna sterilre és biztonságosra a maga írásait.”

Velem egyszer kihúzatták a ’digó’ kifejezést.
Hiba volt engedelmeskednem?

„ Kinget mondjuk pont nem tudom sajnálni. Aki negyven éve abból él, hogy a számára antipatikus archetípusokat jól legyilkolja az olvasók vérszomjára és a saját kielégülésére spekulálva, az viselje csak el, ha néha bekóstolják. Ilyen ez a showbusiness.”

Inkább tanúságosnak találtam.

Semmiféle támpont nincsen, nem áll a kezdők rendelkezésére, jelenleg – a jelek szerint érvényes a szupergagyi megosztószöveg, ugyanis a téma tekintetében megosztóak az álláspontok, tapasztalatok.

Milyen tapasztalataid vannak? Sosem húzták még ki mondatodat? Sosem húzattak ki veled oda nem illő szót? Sosem írták még át és jelentették meg úgy novelládat, hogy a befejezésre alig ismertél rá? A megkérdezésed nélkül? Sosem szembesültél még olyan esettel a szakmában, hogy íróként kiszolgáltatva vagy kiadóknak, a kiadók pedig törvényeknek, vagy a társadalmi elvárásoknak?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2018-02-14 16:28 Para Celsus

Para Celsus képe

Oldd meg azt a négyismeretlenes egyenletet, ahol nem tudjuk, mennyire simul és illik a csúnya kifejezés a novellába, nem tudjuk előre, ki a célközönség, nem tudjuk, a potenciális célközönségben hányan akadnak ki a szövegtől botrányt kavarva, és nem tudjuk, a szerzőnek mennyire lesz majd ánuszfájása a botránytól. Utána lehet felállítani a "hogyan pukkasszunk úgy polgárt, hogy nekünk hajunk szála se görbüljön" törvényt. Ami számomra továbbra is olyan távol áll a fair megoldástól, mint teli szájjal éhségsztrájkot hirdetni.


"The Rainmakeeeer!"

sze, 2018-02-14 16:52 Roah

Roah képe

Köszönöm a közreműködést, ez a lényeg: 'nem tudjuk'.

Ezért beszélünk róla.

"Utána lehet felállítani a "hogyan pukkasszunk úgy polgárt, hogy nekünk hajunk szála se görbüljön" törvényt."

Kérdezném, hogy honnan szeded ezt, de minek?

Ha valaki megkérdi, mi a helyzet ebben a témában, az nem egyenlő azzal, hogy félti a haját - ő/ők nem az ánusz után érdeklődtek.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2018-02-10 21:38 bupber 81-Szomb...

Ma meg se fordul ilyesmi a fejemben.
Egy szó? Melyik szó lehet az, ami az öncenzúra fogalmát ébreszti az íróban? Régen a trágár szavakat kerülték, de ma már nem.
Egy helyzet, egy esemény kiverheti a biztosítékot. Ilyenkor a kiadó mondhatja, hogy nála ez így nem fog megjelenni.
De szerintem egy jó írásnál, ahol már az elején felütött stílus, hangulat, esemény típusok sora stb. végig ugyanazon a szinten mozog, és maga az írás is rendelkezik velővel, azt a velőt le kell írni. Úgy, ahogy van, vagy ahogy volt.
Persze, aki víz mellé építi házát, előfordulhat, hogy vízbe fúl.
„Leírt szóért már akasztottak, de zenéért még nem”
Az irodalom eltűr mindent, de a környezet már nem biztos.

v, 2018-02-11 20:19 Roah

Roah képe

Hm.
Ez jó, ez tetszik:

"...aki víz mellé építi házát, előfordulhat, hogy vízbe fúl."

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2018-02-10 21:43 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Végső soron mindig a kiadót, szerkesztőt (ha többszerzős, akkor egyértelműen őt) fogják perelni. Kivétel, ha a szerző elég gazdag, akkor egyből mennek rá. (A kiadó is háríthat rá, és valószínűleg fog is.)
Van rá szabály, elvileg törvény is, mikor számít gyűlöletbeszédnek, és meddig elviselhető. De az olvasói (felhasználói) környezetnek lehet ennél alacsonyabb tűrésküszöbe. Mindig a legalsó léchez kell alkalmazkodni.
Én nem szeretném, ha most mindenki kipróbálná, hol van a szerkesztők tűréshatára. :P

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2018-02-11 20:21 Roah

Roah képe

Értem. :)))

Volt már rá példa a Karc történetében, hogy egy ilyen szón bukott el novella, tehát a szerzőt korrekcióra kellett kérni?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 10:50 Kentaur

Kentaur képe

Szerintem az adott szó környezete dönti el, hogy öncélú fröcsögés, vagy a műbe illő. Mondjuk egész más, ha valaki ír egy novellát arról, hogy mennyire gyűlöli a zsidókat (behelyettesíthető bármi más), és megint más, ha valaki ír egy novellát/könyvet Hitlerről, amiben Hitler csúnyán beszél a zsidókról.
Aztán ott van az az eset, amikor valaki egyetlen degradáló szót sem ejt ki a száján, és rendkívül szofisztikáltan, akár érvekkel alátámasztva küld el valakit/valamit a búsba/ fejti ki lesajnáló, rasszista, homofób, stb. nézetét. Akár tagadással kezdve (istenem, hány ilyet láttam, hogy "nem vagyok homofób DE...") az ilyen aztán azzal takarózik, hogy hát ez csak a véleménye, és különben is, egy csúnya szó nem volt benne.
Ugyanakkor sok írófélének gyűlt meg már azzal a baja, hogy nem nézték a kontextust. Ha megbélyegzünk egyes szavakat, legyenek azok akármennyire nem helyesek, ugyanabba a hibába fogunk beleesni, amitől befuccsolt a szépreményű terroristakereső program. Terroristát ugyan nem találtak vele, de találtak cirka hárommillió embert, akiket azért kellett figyelni, házkutatás tartani náluk és miegyébb, mert tök áratlan kontextusban leírák azt a szót, hogy "bomba". Ugyanez folyik most a facebookon a kiscégekkel, benne vagyok egy-két üzleti csoportban, és nem ritka az olyan tanácskérés, mint hogy az illető cég parókákat árul elsősorban rákbetegeknek, de leszedték a hirdetését, mert "degradáló", mivel szerepelt benne a daganatos betegség, és a kopaszság szó. Kínjukban elröhögcséltek az olyan tanácsokon, mint hogy írd azt, hogy "hajsűrűségi kihívásokkal küzdő", de az igazság az, hogy a troll/ gonosz író/ etc. vígan kikerüli ezeket és fröcsög tovább, míg az ártatlan felhasználó/író már nem mer leírni egy tabu szót semmilyen kontextusban, mert retteg a meghurcolástól.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

v, 2018-02-11 20:24 Roah

Roah képe

Óvatosság? Paranoia?

Egyébként valóban, én is így gondolom, a szövegkörnyezet főként a domináns, de tényleg, annyira merész húzás bizonyos szavakkal dolgozni, annyira tiltólistások, hogy író legyen a talpán, aki bevállalja.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 10:49 Bjursta

Bjursta képe

Vannak szavak amiket soha nem használok. Soha, nem csak leírva nem, hanem soha. Nem tudom miért. Amúgy szerintem nincs tilos szó, van tilos tartalom, a felhasznált szavak valamilyen irányba mutatnak. Itt nem érvényesül az öncenzúra, hiszen az írásnak éppen az az iránya amiért létrejött. Nekem, mondjuk nem kell sok egy írásnál, elég némi sanda zsidózás, cigányozás, akármilyen halovány vagy távoli, vagy sunyi szexista kiszólás, és már megyek is tovább. Olykor kifejezem a nemtetszésemet Gyakorlatilag mindig.

v, 2018-02-11 20:26 Roah

Roah képe

Vagyis elkerülöd, mint a hőség Szibériát?
Vannak szavak, amiknek feléd nincs létjogosultsága?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 20:30 Bjursta

Bjursta képe

Nem, a szavak rendben, barmit le lehet irni, a kérdés a miért, ha ott érzek sandaságot, azt nem birom. Mindegyik szó jó szó. Csak én nem használom mindet, bár ismerem.

v, 2018-02-11 20:44 Roah

Roah képe

Tehát a célja, úgy érted, milyen céllal követik el a szót?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-02-12 11:58 Bjursta

Bjursta képe

Igen ugy valahogy. A lentebbi példával, WA azt mondja "biboldó szer", az rendben. Képzeld el ezt Európában, vagy annak a szemszögéből aki mondta - akitől hallotta WA - igy gondoltam, akkor már nem jó. Szeritnem a stílus az "öncenzura " is, ez nem baj. Képzeld el azt, ha valaki mondjuk egy tőről metszett prosztó, és így is ir, olvasod? Lehet, de lehet hogy nem. Lejjebb valaki utalt József Attilára, a szabad ötletek jegyzékére. Nem ismertem, hallani hallottam már róla, de nem ismertem - most beleolvastam. Szerintem remek jó, akár mi is van benne szó. Van benne pár, de mindegy, ott helyen van.

v, 2018-02-11 11:05 Tim

A különbség abban áll, hogy narrációban vagy dialógusban fordul elő.
Nem mindegy, hogy a szerző, vagy valamelyik szereplő véleményét tükrözi.
Ha a szerzőét, akkor nyilván ő fogja viselni a következményeket (kritikát, pert, olvasóvesztést stb.)
De adott esetben egy negatív szereplő nyugodtan kiejthet ilyen szavakat a száján. Szerintem.
A PC abszolút mivolta mintha amúgy is megrepedezett volna az utóbbi 2 évben. Talán az eséskor túl kemény volt a talaj a ló túloldalán. Persze ezt nem tudhatom biztosan, mer' eccerű vidéki srácként nem konyítok az ilyen úri furmányokhoz.

v, 2018-02-11 20:31 Roah

Roah képe

Mi a helyzet a komédiákkal? Ha egy komédiában szerepel? Szintén szövegkörnyezet, ugye, hogy humorban, szórakoztató irodalomban, mennyire tarthatja a közönség ízléstelennek egy 'kényes' szó használatát?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 19:17 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Csatlakozom azokhoz, akik szövegkörnyezet-függővé teszik a kérdést. Csak egy példa, amikor könyvet veszek, nem tudom megállni, hogy bele ne olvassak az elejébe, még akkor sem, ha mindenki oda-vissza ajánlotta a kötetet. Egyszer fellapoztam egy ajándékba szánt regényt, amit a célszemély kedvenc írója szerzett, és valahogy így kezdődött "Az áporodott sör és fingszagú kocsmában öt alak iszogatott". Rögtön visszakerült a polcra, mert igénytelennek éreztem, de amikor később megvettem (oké, nem volt más ajándékötletem), kiderült, hogy egy tök jó könyv, és mégis elvesztett volna az első bekezdésnél.
Ez persze nem a cenzúra jogi része, viszont ha visszafelé sül el a polgárpukkasztás, ez is anyagilag érinti a kiadót. Pozitív példám is van, Ian M. Banks például imádja több oldalon taglalni az általa vizionált sci-fi környezet legapróbb műszaki és etikai leírását, majd rövid átvezetéssel áttér arra, hogyan működnek az éppen leírt pánhumán faj nemi szervei. Itt a történtet nem öncélú, hanem kizökenti az olvasót a tudományos taglalásból, és sokkal frissebb aggyal halad tovább a történetben.

v, 2018-02-11 20:43 Roah

Roah képe

...elcsúszott egy ízléstelennek tartott banánhéjon első blikkre a biznisz?

Nálam egyszer Boris Vian maradt az Alexandra könyváruház egyik polcán, egy irtó pinkespink borító miatt.
(Egyébként én egy könyvet ki is olvastam így, belelapozgatással, az egyik bazi nagy könyváruházban. ;) Jó, lapozgatásnak álcáztam. Mindennap olvastam belőle, amíg szépen a végére nem értem. Rájártam, na. :D Más vásárlók is ezt tették. Tőlük láttam. Kényelmes puffok, meg minden, jókora bolt volt, több szintes. :D Rendben, méretre nem épp az Amerikai Istenekre hajazott.)

De egyébként tényleg előfordul, hogy egy szó kiakaszthatja az ember ingerküszöbét, szóval úgy néz ki, ez a téma továbbra sem egyszerű, sok dologtól függ, mikor, mennyire vállalja be a szerző bizonyos szavak használatát.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 21:10 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Borító-hátlap-első bekezdés: szerintem ezen a hármon bármi elcsúszhat, egy pink borítót én sem szívesen nézegetnék a polcomon :D
Én még arra nem vetemedtem, hogy könyvesboltban olvassak, igaz, felénk nincsenek is ekkora monstrumok. Úgy már jártam az Alexandrában, hogy negyed órán keresztül olvasgattam, és néha kis híján megfulladtam a Hugh Laurie: A Balek poénjain, mert egyszerűen nem tudtam letenni. Mindezt kb két méterre ácsorogva tettem az eladó pultjától, de tolerálta a dolgot.

v, 2018-02-11 21:23 Roah

Roah képe

Itt is jófejek voltak az eladók, pont nem érdekelte egyiket sem, ki-mit olvas, és meddig, és tényleg nagy volt az áruház, forgalmas, tágas, több szintes. Másoktól láttam, hogy simán lehuppantak olvasni - előfordult, hogy nem maradt puff, meg semmi ülőalkalmatosság, maradt az állva olvasás, de észre sem vettem.
A könyv egyébként ez volt:
https://www.libri.hu/konyv/nudzsud_ali.nudzsud-vagyok-10-eves-elvalt-ass...
Muszáj voltam kideríteni, tudnom kellett, mi történt a kislánnyal.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 20:39 craz

craz képe

Inkább olyan szavak vannak, amiket muszáj meg/bele írni. ;)

Mondjuk csillámfaszvámpír, cici meg döglött macska. :D 3:)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2018-02-11 20:43 Roah

Roah képe

Megjöttél? :DDD

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 20:54 craz

craz képe

Ja, eddig szerkesztettem valami kilencoldalast, tele hárompontokkal. :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2018-02-11 20:55 Roah

Roah képe

:DDD
Csak nyolc, nyolc az a kilenc.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 21:05 craz

craz képe

Azért egyoldalnyi hárompont nem volt benne. :O

De, hogy ne offoljam szét a témát, van egy novellaötletem - eddig fél oldal vázlat, talán megírom eccer'-, amiből egy mondat: – Seggbedugsz a Dunában? – kérdezte vidáman, majd hirtelen kézen fogott és a fák között sötétlő partra vezető ösvény felé húzott.
Maga az írás nem ilyen konkrét polgárpukkasztó, bár ha valaki pont itt lapoz bele, talán leteheti, vagy épp ezért olvassa el(?) :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2018-02-11 21:12 Tim

Ne segíts, kitalálom...
Ezt az idézet a kecskédtől származik.
Na, eltaláltam? :D

v, 2018-02-11 21:21 craz

craz képe

Á, a kecske már megvolt, még a fb. csportban. ;)
Ez inkább amolyan önéletrajzi ihletettségű novella lesz. :D
De látom, kíváncsi vagy így vasárnap este, jön-e erre más szerkesztő blogot cenzúrázni. :)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2018-02-11 21:27 Tim

Hát jöhetne mondjuk egy olyan, aki tudja hány g-vel kell írni azt, amit cenzúrázni szoktak. :P

v, 2018-02-11 21:29 craz

craz képe

Maggoth? :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2018-02-11 21:44 Roah

Roah képe

Én is lazán visszateszem azt a könyvet a polcra, ha valami olyan szó van elkövetve benne, vagy megfogalmazás, amivel nem rokonszenvezek - illúzióromboló hatása lehet, legalábbis felém.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-02-11 21:55 craz

craz képe

De egy szinonima megalkuvás, nem polgárpukkasztás.
Az se tetszett, amikor a Prosectura lendület- és tűzoltózenekar megváltoztatta a Milliomos lilliomos dalszövegét.

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2018-02-11 22:58 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Elsőre József Attila jut eszembe. Ő mindig a mamára gondol, én azonban nem. Most éppen a Szabad ötletek jegyzékére. Persze, automatikus írás, cenzúra nélkül. Nincs vele semmi gondom, nyilván irodalmi jelentősége csupán maga a szerző személye, már ha jelentős egyáltalán.
Tekintve, hogy az irodalmi mű az fikció, a szerző saját világa ha úgy tetszik, azt csinál benne és vele, amit csak akar. Legfeljebb a kutya se olvassa el, vagy csak pár fanatikus.
Nincsenek megkötések. Írói szabadság.
Jajj, most ezt nem írom le mert mit fognak szólni a zsidó olvasók(a zsidó szó bátran behelyettesíthető a következőkkel is: keresztény, muzulmán, komcsi, libsi, nacionalista, buzi, néger, féllábú és Janka néni a szomszédokból)!
─De,de. Tisztán hallottam, hogy azt mondja, hogy: biboldó szer! Érted? Nem oldó-, hanem biboldó szer!
Woody "náciktól félő" Allen.
Celine-t azért rendesen vegzálták a háború után, de nem a könyvei miatt, hanem egyéb nem politikailag korrekt kinyilatkoztatásaiért.

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2018-02-12 16:50 Roah

Roah képe

Nekem pedig King jut eszembe erről és az Az. Illetve az Az legújabb adaptációja, amiből szintén kihagyták azt a bizonyos orgiát, ami a regényben van. Sem a régebbi, sem a mostani rendező nem merte bevállalni az ominózus csatornajelenetet a gyerekekkel. Anno nem szekálták vele Kinget, nem kérték számon a történet extrém jeleneteiért, mégsem merészkedtek a készítők a helyzet közelébe sem - napjainkban sem történt ez másként, a mostani csapatnak sem hiányzott a botrány. Napjainkban azonban már magyarázkodnia kellett az írónak, miért is kellett a könyvben az a bizonyos jelenet, miért volt szükség rá, mi köze volt a cselekményhez.
King válasza itt található:

http://www.origo.hu/filmklub/blog/hir/20170911-stephen-king-az-orgiarol-...

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-02-12 23:58 Kentaur

Kentaur képe

Egyszer grafikusként egy nagy banknak kellett belsős okatórajzfilmet csinálnom egy kabala-állatkával. Már a legvégén jártunk, a kész anyagot nézte át a "főnök", amikor Julika/Gizike/Pannika a hátunk mögött elröhintette magát, és közölte, hogy a figura egyik keze olyan, mintha egy nemi szerv lenne, merthogy pont ott jön ki a féloldalt álló test mögül. Nagyot néztem, egy igencsak stilizált állati mancsot hogy a pitlikumba lehet másnak nézni, csak mert pont ágyéktájon van? Komolyan mondom, ezer év alatt se gondoltam volna ilyenre. A főnök se, de ahogy Julika/Gizike/Pannika megemlítette, már ő is "látta". A vége az lett, hogy megkértek, ugyan, tegyem már arrébb azt a kezet. Vállat vontam, arrébb tettem. Ők fizetnek... Nekem pedig semmiféle kifejezett művészi mondanivalóm nem volt azzal, hogy ott volt.
Azt akarom ezzel mondani, hogy ha írnék egy gonosz gengszterről, aki káromkodik egy csúnyát a hatodik oldalon, és ez kiadásra menne, és a kiadó azt mondaná, ez túl durva, akkor egyszerűen nem káromkodna az illetőm, szó nélkül halomra lőne mindenkit, aztán ez meg fogadok, mehetne :-D Ez jobb megoldás, mintha azt mondaná, hogy "adta teremburája".
De olyan helyzetben még nem voltam, hogy valami lényegibe akartak volna erkölcsi-politikai megfontolással belepiszkálni. Ha pont az lenne a lényege, akkor nem hagynám nyilván. De ha ez lenne életem fő műve, és a10. kiadó utasítaná el csakis azért, mert kifogásolható a mondanivaló vagy a stílus, akkor azért elgondolkodnék rajta, hogy váltani kéne, mert hát ilyen ez a popszakma ugye. A tördelő és a szerkesztő az Isten, a szerző meg a legjobb holtan, úgy többet is ér.
A kényes egyensúlyt minden író magának lövi be: meddig és mit írok át csak azért, mert azt valaki más nem találja bevállalhatónak. Ki egy "irodalmi ribanc", és direkt előre abban a stílusban és szóhasználatban ír, amiről tudja, hogy X szerkesztő szereti, ki meg büszke lázadó, de a legtöbben a kettő között vagyunk szerintem, és nem kell a másikat lesajnálni, ha nála máshol állt meg a mérleg nyelve.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

k, 2018-02-13 07:36 Roah

Roah képe

Hasonló álláspontot vallok - engedelmes vagyok, ha szerkesztenek, és ennek több oka is van, nem csak az, hogy alapjáraton hiszek az együttműködés hatékonyságában, a csapatmunka eredményességében, bízok a szerkesztő(m) tudásában, útmutatásában, tapasztalatában, tanácsában.

Van itt még néhány dolog, amit számításba veszek; a felelősséget. A szerző átháríthatja, áttolja a felelősséget a szerkesztőre, ha mondjuk nem húz ki önkényesen szót, hivatkozva írói szellemiségre, nagy irodalmi eszmére, a története cselekményére, akármire? Tehát valóban annyi lenne, hogy tökös a szerző és nem felelőtlen? Olcsó buli lehet, neki, ugyanis a balhé sara a szerkesztőre, kiadóra potyog, rosszabb esetben rárobban.
Tehát - nem tudom szebben írni, nincs időm :D -, a más brokijával veri a csalánt?
Érdemes-e művészet nevében kitenni szerkesztőt ennek?

Nem szélsőségekben, végletekben gondolkodom, hanem úgy, mint te: a kettő közé teszem a mérleg nyelvét. :)))

Aztán itt van a kiadói és egyéb kiszolgáltatottság is. Amikor a szerzők ki vannak szolgáltatva a kiadóknak, a kiadó is ki van szolgáltatva anyagi háttérnek, törvényeknek, egyebeknek, ergo még a profi írók sem engedhetnek meg maguknak mindent, nemhogy egy kezdő, aki még épp csak a lábát tette az irodalmi világ poklába, hogy szemügyre vegye bugyrait, csapdáit.

A kiszolgáltatottságról mi a véleményed? A kiadói önkényről?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

k, 2018-02-13 08:50 Kentaur

Kentaur képe

Szerintem majdnem mindenki úgy kezdi, hogy minimum fáj neki, amikor valamit húzni, változtatni kell, harcol a jelzőért, a káromkodásért, az akármiért. Sokan vannak, akikből azért nem lesz soha író, mert megsértődnek, őket valahogy nem tudom sajnálni. Láttam én már olyan "írópalántát", aki közölte, hogy nem adja megjelenésre a művét, mert az megölné a lelkét (Isten bizony!). Olyat is hallottam, amikor valakinek durván átírtak valamit a művében a megkérdezése nélkül, ő meg visszahívatta a piacról mind az akárhányszáz könyvet és bezúzatta.

Nekem a legtöbb megjelenésemben van valami bibi. Hol csak egy szót húztak ki a megkérdezésem nélkül, ami mondjuk az egész mondatot értelmetlenné tette, hol a nevemet írták el, hol lehagyták az utószót, amiben a csattanó volt elrejtve, hol meg csak harmadjára is benne maradt valami apró helyesírási hiba, pedig én kijavítottam.
Sajnos nem teheti meg egyetlen szerző sem, hacsak nem országszerte híres, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a nyomdába küldés előtt látni akarja az anyagot. Sokszor ez egy antológia, magazin, amit nem fognak kiadni megjelenés előtt az atyaúristenek sem.

Szóval az önkény annyira nagy, hogy örül az ember, ha egyáltalán méltóztatnak egyeztetni vele legalább egyszer. A mai magyar irodalmi piacon, ahol úgy kell rá vadászni, hogy az ember tisztességes helyen megjelenhessen, ahol ha honoráriumot nem is kap, de legalább ne kelljen neki fizetni, jóhaverjának lenni a szerkesztőnek, korrektornak, kiadónak, részt venni méregdrága "tanfolyamon" a megjelenésért, kiírtani a narrátort, mert az szemszögváltás, körbebratyizni mindenkivel, karvalyként lesve a lehetőséget, ahol megtörténhet, hogy egy akármilyen sehonnai, de mégiscsak irodalmi pályázaton az adott pályázat szerkesztője lesz az első két helyezett...és még sorolhatnám, mi mindent láttam én már tíz év alatt.

Önkény és leromlott piac, igen, olyannyira, hogy fogalmam sincs, a fél éve 99%-osan kész regényemet hova küldhetném, ha országos megjelenést akarok végre, tisztességes feltételekkel. Mert a kis kiadók, akik adnak az igényességre, az irodalmi értékekre, a megbecsült szerzőkre, akik nem dobják olvasatlan kukába a művet csak mert nem ismerik a szerzőt, vagy mert magyar, nos, ők nem tudnak országos megjelenést nyújtani, mert a "népnek" nem ez kell, ez nem piacképes, maximum egy szűk rétegben, kör bezárult, író benn ragadt.

Bevallom, néha irigykedem az ilyen-olyan körökbe tömörült bérírókra, akik egymást körbe-vállveregetve ontják a regényeiket ugyanarról a divatos témáról, és napi karakterszám mögül röhögnek az ihletre, mondanivalóra, művészetre (nem azt mondom, hogy feltétlenül nincs bennük, csak hogy ez nem kritérium, az évi két regény megadott témáról a kritérium). Mert ők sikeresek, országszerte kapni a könyveiket az utolsó könyvesboltban is, még az is lehet, hogy benne lesznek a kánonban. Fogadok, bennük fel sem merül, hogy kényes vizekre evezzenek, kockáztassák olvasókörük, kiadójuk nemtetszését.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

k, 2018-02-13 21:54 Newschool

Newschool képe

Nem látok mélyre a témában, de szerintem van még remény kezdő íróként országos megjelenésre - például az Agavenél tavaly debütált Veres Attila, 2014-ben meg Csurgó Csaba. Szerintem mindkét regényben van "ihlet, mondanivaló és művészet." Kreatív és színvonalas írások. Aki képes ilyen színvonalra, annak lehet legalább egy csöppnyi esélye.

A témához is hozzászólva pedig szerintem az író írja úgy a szöveget, dialógusokat, ahogyan jónak érzi, aztán legfeljebb a kiadó/lektor majd utasítja, hogy azonnal húzzon dolgokat, ha szeretné nyomtatott formában látni a művét. Nem misztifikálnám túl a dolgot. :D

k, 2018-02-13 22:17 Kentaur

Kentaur képe

Én csak pletykaként hallottam, hogy Veres Attila nem volt ismeretlen a szerkesztőségnek. Mint szerző, valóban debütáló kötete jelent meg, de valami más irodalmi dolog kapcsán ismerte őket. Szóval bár szívemből kívánom, hogy bár úgy lenne, továbbra sem láttam még olyat, hogy csak úgy beküldte valaki egy nívósabb kiadóhoz mint elsőkönyves, és megjelent. Lehet, Csurgó Csabával így volt, nem tudom, róla nem hallottam.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

sze, 2018-02-14 07:44 Bjursta

Bjursta képe

Csatlakozom ehhez. Én foglalkoztam könyvkiadással is, meg ujság kiadással is, három hónap alatt tönkre mentem. Ez valami egészen fura piac. Ha nem vagy ismert akkor fizetsz a megjelenésért, ha ismert vagy szerintem akkor is. Szerintem Magyarországon tiz ember van aki iróként a könyveiből él, de lehet hogy annyi se, lektor, szerkesztő, előadásokat tart, iró iskolát vezet, énnemtudommitcsinál. Kevés kiadó van aki saját maga finanszíroz, és még csak nem is a könyv előállítása kerül pénzbe- nem az a legnagyobb költség - hanem a marketing. Arra kinek lenne pénze? Öt millió forint kellene egy valamilyen kampányhoz. kif inanszirozná? Ezt már az iró se birja. A erjesztés a másik mutatvány. Ötvenszázalékon felüli dij igény, nem tudod úgy meghatározni a könyv árát , hogy ne a terjesztőnek fizess, és ugye bizományi átvétel, éves elszámolás. Ha nem tudsz tiz címet évente bevinni akkor nem tudsz bevinni egyet sem a nagy terjesztőkhöz. Hogy jutna el az olvasókhoz? Kinn van három hónapig, visszaadják, add el máshol. Lesz belőle 100 forintos könyv valahol, utána meg zuzda. Az állami támogatás önmagában nem elég, bár az lehetőség még a szépirodalomban. Szóval nehéz ügy, és nem az számít hogy jó e amit irt valaki. Nem tudom mi számít. Lehet ezért is mentem tönkre. Az irodalmi ujság is remek. van néhány nagy irodalmi folyóirat aki pályázat nélkül kap támogatást, ez nem megkerülése valaminek, erre szabály van. A mi usjágunk nem kapott állami támogatást akkor sem, amikor nagyobb piacon eladott példányszámot produkáltunk mint az egyik hires nagy irodalmi lap. Ugy hogy nem volt előfizetőnk, és két hónapja voltunk placcon. Jó játék volt. Tanúságos. Ha azt szeretné a kiadó, hogy ne irjak soha "a" betüt, és azt is megcsinálnám, ha finanszirozná a könyvet, engem, és a marketinget is vállalná, ha ez lenne a megjenés ára. Mondjuk pornót nem irnék akkor sem.

sze, 2018-02-14 08:56 craz

craz képe

Nyugi, á betű csak a durvább pornókhoz kell. ;)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

szo, 2018-02-17 08:15 Bjursta

Bjursta képe

Ezt megvenném, ha nem bánod :) Majd egyszer felhasználom. Mi az ára?

sze, 2018-02-14 11:39 Kentaur

Kentaur képe

"Szerintem Magyarországon tiz ember van aki iróként a könyveiből él, de lehet hogy annyi se..."

Egyetlen egy sincs! Egy sem.
Nemere, aki kimeríti a "híres író" fogalmát Magyarországon, és közel 600 (!) könyve jelent meg, ami magyar rekordnak számít, és megszámlálhatatlan cikket írt, írt női álnéven Románába meg Júliába, meg írt mindent, mindehová, de tényleg, nos, ő sem. Emellett a hihetetlen termékenység és népszerűség mellett is mindig szüksége volt kiegészítő tevékenységre, munkára, hogy a normális életszinvonalat fenntartsa. És ha ő sem, akkor senki.

Ha kishazánkban valaki eljut arra a szintre, hogy az írás egy megbízható kiegészítő keresetet jelentsen számára, akkor nagyon sikeresnek számít, és nagyon sok jó simerőse van kiadóknál, és sorra ontja magából a regényeket, minimum évi kettőt, amikért darabonként ha 150-200ezer feletti honoráriumot kap (már befutottként), akkor nagyon szépen megfizették érte. Tételezzük fel, hogy valaki nagyon-nagyon termékeny, és megír évi négy nagyregényt, tételezzük fel, hogy már befutott, és a kiadója nagy átlagban 200ezret ad egy közepesen vastag regényéért. Az háromavonta 200ezer, azaz havonta 66 ezer forint.
A novellistákról, mint jómagam, már ne is beszéljünk, mert az az évi sacc átlag 50, maximum 100ezer forintnyi bevétel, ami innen-onnan, megjelenésekből, pályázatokból becsorog, még zsebpénznek is nevetséges. Ha valaki nálam vehemensebben pályázik, minden lehetőséget megragad, és megnyer félévente egy nívós pályázatot, annak ez az összeg felkúszhat akár átlag évi félmillióra is (ebbe benne van, hogy egyik évben sorra nyeri a 50.ezres pályázatokat-megjelenéseket, máskor meg kap egy nyamvadt huszast egy szálért valami antológiától), ami havi 41 ezer forint bevételt jelent. Ennek az az ára, hogy nem vállal be semmit ingyen, irodalomszeretetből. De semmit! Se fusi szerkesztés, se szívesség korrektúrázás, és főleg nincs "odaadom a novellámat mert olyan jó kis kezdeményezés".
Ez a kis rögtönzött statisztika mindent elmond, szóljon, akinek más a tapasztalata!

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

sze, 2018-02-14 11:47 craz

craz képe

Nemere nem népszerű. Aki leír baromságokat, pl. az űrben pislákolnak a csillagok, és az újabb kiadásban se javítja, az nem lehet népszerű.

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

sze, 2018-02-14 11:54 Roah

Roah képe

Egy szabad pillanatom sincs, szóval csak irtó kapkodva, random:

Fable?

Dragomán György?

Lőrincz L. László?

Illetve vannak gigaplakátos felhájpoltak és celebek...

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2018-02-14 12:16 Kentaur

Kentaur képe

Gondolod, Roah, hogy ha a 600 kötetes életműves nem tudott belőle soha megélni, akkor majd Fable igen? Nem látok az adóbevallásába, de én kötve hiszem.
Dragomán szépirodalmi, nem a mi pályánk, de az a világ sem arról híres, hogy megélsz csakis az írásból. Valószínűleg "kreatív írás" előadásokat fogsz tartani valmelyik egyetemen, meg pénzes interjúkon veszel részt, meg tanulmányokat írsz, és irodalmi kerekasztal beszélgetéseket vezetsz, ahol 4-5ezer forint a beugró, és valószínűleg még így sem. Nekem is volt olyan professzorom (mellesleg imádtuk), akiről te az életben nem fogsz hallani, de szépirodalmi körökben elismert költő. Bár imád tanítani, de kell is neki a napi betevőhöz, elárulom, nem a Riviérán nyaral...
Lőrincznek is muszáj volt tanítani, mondjuk ő is szeretett is.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

sze, 2018-02-14 12:53 Roah

Roah képe

Ez még mindig csak a hologramom...

Gondolom, hogy nem éheznek, és sem nekik, sem másnak nem látunk az adóbevallásába - szeretnél? :))) Vicceltem. ;)

Kérdezhetek valamit? :)))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2018-02-14 16:06 Kentaur

Kentaur képe

Szerintem ha csakis az írásból akarnának megélni, akkor közel kerülnének az éhezéshez még ők is. Főleg, ha nem csak magukról kell gondoskodniuk.
Már kérdeztél is! :-D - Viccelem. Ki vele.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

sze, 2018-02-14 17:04 Roah

Roah képe

Mennyire befolyásol a pénz? Tudom-tudom, hogy épp' csak elemi dolgokra világítasz rá, és ha pénz motiválna, nagyjából annyi közöd lenne az íráshoz, mint egy leopárdnak a latinhoz, de tényleg: a pénz motiválhat?
(Nekem Anya agybajt kapott anno, amikor írtam, amikor kiskoromban írtam; először azon ordított Apuval, "Miket ír ez a gyerek!", aztán azt "Ebből éhen fog halni!". Nekem több se kellett. :D Juszt is az maradtam, aki vagyok, juszt is írtam, és ha éhen is lehet halni közben, az már igazán gyönyörű.)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2018-02-14 20:58 Kentaur

Kentaur képe

Sokan csinálunk olyasmit pézért, amit ingyen nem csinálnánk, ezt hívják munkának. :-D

Igen, a pénz is tud motiválni, kábé az utolsó helyen az írásnál, de ott van. Első persze az ihlet (hogy én érezzem a megelégedettséget, hogy valami jót alkottam), második az olvasó (hogy ő is ezt érezze), harmadik a szakmai elismerés (hogy jó kritikákat kapjon, ne fintorogjanak az írókörökben, ne tiltsanak ki az irodalmi társaságokból), negyedik a siker (hogy sok olvasónak tetsszen és sok olvasóhoz eljusson, nívós helyre bekerülni, fordítsanak, kapható legyen mindenhol - van sok olyan ára, amit nem vagyok érte hajlandó megfizetni, ezért nem is vagyok sikeres), és valahol az ötödik helyen kullog a pénz, mert azért az egy mérföldkő volt, amikor először fizettek írásomért, azért jó érzés volt, hogy a novelláskötetem nem volt anyagi csőd, és bizony pénzből él az író is. Még ha csak egy karácsonyi ajándékot, egy ruhát, egy akármilyen kis extrát veszel is belőle, még ha csak simán berúgsz egy-két haverral, mert ennyi jön ki, akkor is egészen más érzés, hogy közben arra gondolsz: ezt az írásomért kaptam! Nem véletlenül van olyan szép neve íróéknál, hogy honorárium. Más ez, mint a fizetés, ez büszkeséggel tölti el az embert. Még akkor is, ha kábé a villanyszámlája se jön ki belőle annak az áramnak, amit a gépen kopácsolással elhasznált. :-)
Azért ha nem csurranna néhanap belőle egy kis pénz is, ha nem érezném, hogy honorálnak, akkor az nem jelentene jót, hosszútávon biztosan elvenné a motivációmat. Arra gondolnék, hogy azért van ez, mert nem csinálom jól.
És bizony szomorú dolog, hogy Magyarországon egy hivatásos írónak sem lehet az a szakmája, hogy író, mert nem ad ki egy munkahelyi fizetést. Nincs is ilyen munka, sem pedig iskola, az író, mint "szakma", hivatalosan nem létezik. Pedig mind tudjuk, hogy ha elhivatottan csinálod, bizony kiad akár nem is egy munkahelyet időben, energiában, munkában. Szomorú, hogy ez a honoráltságon nem látszik. Szomorú, hogy bárki írónak mondhatja magát, és szomorú, hogy igazából senki sem lehet az.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

sze, 2018-02-14 22:45 Ekibacsi

Ekibacsi képe

Nem érthetnék jobban egyet ezekkel a sorokkal. És habár a felét sem éltem még át, nincs meg a tapasztalat, de amit gondolok az írásról, a Magyarországon megjelenésről, azt tökéletesen lefedted, épp emiatt borzasztó szomorú, dühítő, de egyben igaz is az utolsó mondat.

Azért néha jó ilyet olvasni, attól, aki benne van, átlátja, tapasztalja és csinálja. Egy bennfentes látásmód, insiderség mindig érdekes tud lenni egy érdeklődő kezdőnek. Köszi!

sze, 2018-02-14 12:01 Kentaur

Kentaur képe

Nem azt írtam, Craz, hogy tehetséges, vagy hogy kiemelkedően jó, de még csak azt sem, hogy jó író. Azt írtam, népszerű. A népszerű íróvá váláshoz egészen más kell, mint a jó íróvá váláshoz.
A Szürke ötven árnyalata, na, az népszerű volt. Te meg én nem vagyunk népszerűek, és valószínűleg soha nem is leszünk.

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."