Legendák

Az ember azt gondolná, legendákból könnyű történeteket alkotni - hisz' csak le kell őket írni. Mi sem lehet egyszerűbb, mint utánajárni, van-e valóságalapja, honnan származik, ismerik-e mások is a furcsa, különleges, mégis ésszerű meséket. Szándékosan mesének nevezem, mert jelenleg nem találtam semmi arra utalót, hogy a hallott, mondaszerű történések igazak lennének.
Pontosítok: talán mégis akadnak találkozási pontok, ahol a már talán bizonyított kutatási eredményekkel egybevághat, történelmi személyiségek, messzebb megyek, események passzolnak ezekbe a legendákba.
Betűk keletkezéseinek - számomra az egyik legérdekesebb a C betű születése -, szavaknak, kontinenseknek, genetikának az eredete, Őr, és Artúr király édesanyjának, Pannóniának élete, E népe, földrajz, biológia...

Az utóbbi néhány hétben megszűntem mobil lenni, részben emiatt is akadt el a nyomozásom, aztán eszembe jutott valami. Az érdeklődés.
Az érdeklődés, néhány dologról: ismertek legendákat? Letűnt korról, civilizációról, a Föld egy általam még sehol sem olvasott, vagy moziban látott történetéről? Amit a családotokban hallottatok, vagy egy táborban, buszon, esetleg a szomszédtól?
Olyan legendákat, amelyek mondjuk Csíről szólnak. Egy olyan lényről, ami vagy öregebb volt, mint a fák, vagy egy idős velük, és a hüllők csak utána következtek?
Láttatok-e olyan mesekönyvet, ami a Futó Föld történetét regéli el? Csí, egy apró, világos színű, indigó-szerű lény; úgy kell elképzelni, mint egy alig egy méteres ázsiait.
Legendája szerint az első lény volt a Földön, amikor "lehullott a Nap az égből" – nyilván nem a Nap, vagy ha mégis, akkor hajdanán kettő lehetett, netán egy másik bolygó, amit a mese Napként hív, aminek számtalan oka lehet -, és Csí a másolási adottságának köszönhetően maradt életben. A mese azt mondja, lemásolta a "futó földet, és nekiment egy sziklának".
Csítől maradt meg a genetikai másolás képessége, "viszont ami kiépül, az le is zár."
Hallotta valaki ezt a legendát? Csí története egy ezer évig tartó sötétséggel folytatódik, és a Földnek azon időszakáról szól, amikor kialakultak olyan élőlények, 'kik a sötétséghez szoktak, abban "látnak", élnek. A sötét nem csak ezt változtatta át a Földön, hanem a fákat is, amelyek fény híján a talajban kezdtek növekedni - kialakult a gyökérzet. A legenda szerint az őshüllő nem más, mint ennek a növénynek a parazitája. (Amelyik részéből kifejlődött ez a parazita, annak a növényi résznek a tulajdonságait örökítette meg.)
Ez a növény, fa, szivacsos szerkezetű volt, magából is kipréselte a folyadékot, gyökérhálója - ezt a hálót másolja a madár, amikor fészket rak -, megtelt nedvességgel, gyakorlatilag a parazita bölcsője lett; húskukac. Ezt hallottam. Úgy néztek ki, mint a húskukacok. Ott keletkezett élet, ahol ez a fa volt.
Csítől származó másolás a mai, néhány furcsa emberi viselkedéshez is köthető: miért ásítunk, ha valaki velünk szemben ásít?
Csít más, ismert kultúrában is megtalálhatjuk, jelen van. (Ezek azok a találkozások, amiket fentebb említettem.)
Az ember nem ebben a bölcsőben keletkezett, hanem felette, és a születési időpont is más; ennek az oka az, hogy más típusú vizek, más típusú kőzet borította a felszínt.

Kirándulok egyet a földrajz irányába.
Ezek a legendák szorosan kapcsolódnak egymáshoz, egyikből lép ki a másik, és semmilyen nyomot nem találtam még arra vonatkozóan, mi lehet a valóság alapja.
A földrajz sosem volt erős oldalam, ezért a most következő legenda megleckéztetett. Aki kedveli, érti, az akár ki is javíthatna, vagy taníthatna geológiát – meggyőzhető hallgatóság leszek, ígérem.

Hihetetlen az emlékezőkém, de az elhangzott mese-legenda-kontinens-faj-eredet összefüggés még az én elmémet is próbára tette. Gyors jegyzeteket kellett készítenem, körmöltem, ahogyan csak bírtam, és visszaolvasván nem biztos, hogy szó szerint tudom E népének legendáját blogban elkövetni. Igyekeztem, de ha magam sem vagyok biztos a leírtakban, főleg ilyen kaliberű mesénél, akkor azt előre szerettem volna jelezni.

Ez a legenda Európáról szól; Európa Amerika része volt, de egy meteorzápor levágta az északi részét. (Metánrobbanás - a metánrobbanás állítólag hetvenezer éves történet.) Észak – Amerika déli része eltűnt, elsüllyedt, de itt maradt egy terület, amit úgy hívtak, Bergengócia.
Bergengócia – innen ered a „kacsalábonforgó-kastély”, sőt, maga a kastély is, a gyöngy, az üveg. A legenda azt mondja, a Ragadozók ellen épült ez az univerzális építmény, amit a Vo – egy különleges embertípus -, ki is nevetett a külseje miatt. A kastély forgott-mozgott, csillogott, ragyogott, bármire használható volt.
A Bergengócok a Ragadozók, és a víz elől Európa déli részére menekültek, olyan hegyek közé, mint az Alpok – itt telepedett le E népe. (E, vagyis az Európaiak.)
E népének történetében meglepően ismerős neveket hallottam. Innen származik Őr, Töhötöm, Artúr király édesanyja, Pannónia, innen származik Kárpát és Székely nemzetsége, és Árpád is.
A Föld egy negyed részét Ázsia fogta körbe: egy félkör; a legenda szerint ebből keletkezett a C betű. Ebben a félkörben volt Á hegye, amely az akkori világ legnagyobb vulkáni területét jelentette. Az északi sark is itt helyezkedett el, de a jeget a vulkán időnként felmelegítette, a víz áttört Nyugat-Ázsián, és az alatta, délebbre fekvő Európa keleti részénél is.
Ez idő alatt Európát jég fedte, főleg a magasabb hegyeken, a Kárpátokat is jég borította.
Két kontinens ütközött: Európa, és Nyugat-Ázsia; Európa végleg leszakadt, részben a kontinensek mozgása-forgása, részben a víz toló-ereje miatt.
A Bergengócok folyamatosan menekültek a Ragadozók – embert evő, de emberi faj, a mese szerint a fogakat, különösen a szemfogat hagyták ránk, és a borzalmas, „embertelen” viselkedést -, és a víz pusztítása elől.
Artúr király édesanyja, Pannónia Fejedelem vezette E népét, ’kinek családja mindig női vezetőt választott; akik vele tartottak, mind életben maradtak.
Különös, de amikor hallottam Pannónia Fejedelemről, arra gondoltam, hogy Európát gyakran nőként emlegetik.
E népének egyik legszomorúbb története Őré, aki elvesztette a kedvesét. A lány, Diana, nem tartott Pannóniával, Ragadozók mészárolták le.
Őr nem akarta elhinni, lovon indult a lány nyomába, és ami ott fogadta őt, azt a mai napig használjuk nyelvünkben: hűlt helyét találta…
Őr, mint minden magyar férfi, monogám volt, nem bírta elviselni szerelme halálát. Haragudott a kontinensekre, a mozgásukért, haragudott a vízre, amely üldözte a népét, haragudott a Ragadózóra, amiért gyilkolt, és legvégül magára, Dianára is, amiért nem tartott vele, nem követte Pannóniát. Őr egy barlangba bújt el, ütötte, csapta a sziklákat, köveket rugdosott, torkaszakadtából üvöltött – a legenda szerint azóta él egy szó, ami összefoglalja mindezt: őrjöngés.
De E népének köszönhetjük a virágnyelvet, amin őszintén szólva gyakran mosolyogtam régen. Pedig milyen egyszerű? Vidéken a mai napig használják az idő számítására, növényekhez kötik az áprilist, az őszt, a virágnyelv egyes helyeken életben maradt.
Furcsa, de Bergengócia hallatán azonnal beugrott az Óperenciás-tenger, az üvegpaloták, a mesékben rejlő valóság, amit gyerekkorunkban olvastunk. A betűk, szavak kialakulása elképeszt, és örökké bennem él az, hogy a magyar nép a nyelvében őrzi a történelmét.
Hogy így van-e, azt tényleg nem tudom. A magam részéről, amikor feltárul egy különleges világ múltjának kapuja, és csak kapkodom fejem, kislányos kíváncsisággal figyelek, olyan érzés fog el, mintha ezeket én mindig is ismertem volna.
Ti voltatok már hasonló helyzetben?

Ti ismertek ilyen legendákat? Mítoszokat, mondákat?
Hallottatok ilyen meséket, vagy akár azt, amit a blogban megpróbáltam elkövetni? Vagy hasonlót?

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2014-01-08 09:03 Roah

Roah képe

És ha már Európa, és a blogot én írtam, jöjjön egy nóta.
Egy jó nóta. :)))

http://www.youtube.com/watch?v=BeSCX85w4P0

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 10:38 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Magam számos legendát ismerek, de ezek nem tartoznak e körbe. A legenda, ha csak nem tévedek nagyot, a szentek életéről szóló történeteket jelenti. Mint pl. Szent István, vagy Szent László király legendája.

Amiről szólsz, monda, vagy mondakör. Ilyen mondakör Puszta "magyar" király mondaköre, három fiával: Szép Tüzek Lángjával, Jó Szél Fúvásával és Szép Mezőszárnyával. Kb. úgy ahogy a P.mobil dalba szedte.

http://www.youtube.com/watch?v=UwzLTGYe4ko

E mondakör része a Csodaszarvas monda is. Ha valaki végig olvassa a mondakör összegyűjtött mondáit (Komjáthy István: Mondák könyve) láthatja, az első mondák az égben játszódnak és onnan indulnak egyre lentebb és lentebb a középső világ, a föld felé. A történetek tulajdonképpen a két testvérnép a hun és a magyar földre szállásának, és egyben hazatalálásának eseményeit mesélik el.

Ezen felül számos hitrege, teremtési ének felmerülhet, amely az emberiség legősibb titkaira utal. A teremtési énekek két részre bonthatók. Egy részükben nő teremt, és saját testéből, más részükben férfi, és tőle idegen anyagból. Az is érdekes, hogy mit is teremtenek. Az első típus esetében embert teremtenek, saját képükre és hasonlatosságukra mégpedig férfinak és nőnek, és nem férfinak és nőnek. Ugyanakkor a primitívnek nevezett társadalmakban a jogalany nem az egyed, hanem a legkisebb közösség, a család. Ez egyébként tetten érhető az Árpád-kori törvényekben. Ez elég érdekes módon cseng össze a teremtéstörténetekkel. A finnugor teremtés történetek általam ismert része e körbe tartozik. Itt egyébként komolyabb és nagyon megfontolandó erkölcsi tanulságok is megjelennek, de ezek tárgyalása túlmutat egy hozzászólás keretein.

A második esetben férfit hoznak létre, és csak megkésve a férfiból nőt.

A Bibliában mindkét formája megvan a teremtésnek. Ami viszont érdekes, hogy Károli Gáspár fordításában a második típus (Ádám) leírásánál nem szerepel a teremt ige. Helyett e szavakat olvashatjuk: alkot, nevel, formáz stb.

sze, 2014-01-08 11:23 Ovidius

Ovidius képe

Miután kicsit a wikin található definíció íze volt a meghatározásodnak, mutatom az alábbi megfogalmazást is.
Ez az általánosabb értelmezése:
"A legenda újabb időkben a nem bizonyítható, de nagy populáris hatást kiváltó, félig igaz történeteket is jelenti."

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

sze, 2014-01-08 14:50 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Nem a wiki szólt belőlem, csak sokkal régebbről származik az ismeretem, egy olyan világból , amiben még nem volt net. Ráadásul ezért még meg is dolgoztam: egy lektor (többek között) ezt kifogásolva dobta vissza egy kiadványunkat. Ez egy életre szóló emlék, ér annyit, mintha egy vizsgán hangzott volna el felelet gyanánt valami mentőkérdésre.

Részemről a legenda megmaradt a szenteknek. Elsősorban azért, mert az ő történetüket kötöttebbnek érzem. A monda, a rege szálhat szájról szájra, és közben ezer alakot ölthet. A legenda szó nem kelti bennem ezt az érzetet, és már nem is fogja.

Egyébként a szó további jelentései is izagalmasak. Az is amit megjelöltél, de a hagyományokra utaló jelentésváltozat is, vagy a csodás elemekkel átszőtt történet, vagy a kitalálás, kiötlés. Ha ezen az úton megyünk tovább, a legenda is úgy jár, mint a mese, ami ma már elsősorban kitalált, nem egyszer bárgyú történetet, vagy egyszerűen csak hazugságot jelent, holott a szó eredeti jelentése rejtvény vagy inkább talány volt. Olyasvalami, amit meg lehet fejteni, érteni, és ami segíthet bennünket a világban való tájékozódásban.

sze, 2014-01-08 15:04 Roah

Roah képe

Rengeteg nevet hallottam. Álmoséba a története okán belehabarodtam.
Az édesanyja álmában látta a magzatot, akkor, amikor még babát sem várt - az állapotosság bekövetkezett, a gyermeket Álmosnak keresztelte.

A mese szó múltját még nem tudom, pedig egyszer már kérdeztem, de a rejtvény, talány is jó.

A nevekről gyakran eszembe jut Fekete István Vukja. Azok a rövid nevek, amikkel dolgozott...
Annyira ismerősek, annyira szépek.

Én sem a netről ismerem ezeket a legendákat, de annak is örülnék, ha valami támpontot kaphatnék onnan. Pedig nagyon ritkán használóm kutatáshoz a világhálót. Ha fent lenne valami adat, vagy mese, bármi, ami ezekhez a regékhez köthető...?

Ismered a sok Kovács történetét? Miért van ennyi Szabó? Olvastál valaha arról, hogy a római katonák ruhája miért lett olyan, amilyen? :)))
Hallottál, olvastál valami legendát erről?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 15:17 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

A ma mesét jelentő fabula szót Szenci Molnár Albert szófiabeszélyként magyarította, ellenben a "mese" szó latin jelentését enigma alakban adta meg. Ennek a mai megfelelője rejtvény, de nekem a talány jobban tetszik. Egyébként az a gyanúm, hogy a mesei fordult: aki nem hiszi, járjon utána, sem amolyan szófia beszély, hanem tényleg arra utal, hogy a mese megfejthető, értelmezhető, annak számára, aki hitetlen, ám nem rest utána járni a dolgoknak.

sze, 2014-01-08 15:31 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Emese álma azért necces, mert pontosan ugyanaz a történik vele, mint Máriával, csak itt nem Galamb képében jelenik meg valamiféle Égi Lény, hanem Turul képében. Ebből annyi ment egy egy honfoglalásról szóló film forgatókönyvébe, hogy Emesét álmában egy Sas meggyakta. A magyar művészetben viszont a különféle égberagadási jelenetek őrzik az emlékét.

A Turul befogadása után a monda szerint Emese méhéből hatalmas folyó fakadt. A folyó több szempontból is utalhat Attilára. Álmos megjövendölt küldetése e szerint Attila birodalmának visszafoglalása lett volna. A mondának állítólag van egy olyan változata is, amiben fényfolyóról van szó. Lehet, hogy így van, ezt a változatot azonban csak elemzésből ismerem.

Attila és Álmos között egyébként a történelemben kapcsolatot teremt egy óbolgár kiráély lista, amely alapján feltehetető, hogy Álmos Attila kisebb, a székely mondákban Csaba, a történetírásban Irnik néven ismert legkisebb fiától származik.

sze, 2014-01-08 15:41 Roah

Roah képe

Emese álmának e verziójában nincs turul, sem elvonatkoztatható galamb, se égilény.
Egy szerelmes, nemes nő álmaként ismerem a történetet, és a név eredetét.

Attiláról bizarr meséket hallottam, az apjáról meg azt mondják, egy kést nem volt hajlandó megérinteni, tisztelte az életet, és a növények megszállottja volt.
Furcsa ez, ismerve Attila történelmét.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 20:22 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Igen, tudom, én az ismertebb és általánosabb változatot vettem alapul. Hozzá akartam tenni az általadírtakhoz.

sze, 2014-01-08 15:46 Ovidius

Ovidius képe

"Attila és Álmos között egyébként a történelemben kapcsolatot teremt egy óbolgár kiráély lista, amely alapján feltehetető, hogy Álmos Attila kisebb, a székely mondákban Csaba, a történetírásban Irnik néven ismert legkisebb fiától származik."

Nem zavar, hogy 400 évnyi különbség van köztük? A kisebb, legkisebb kifejezésekkel ne szórakozz...számok, időrendek, ritmusok nem szubjektív fogalmak...

Komolyan megdöbbentem... Azt hittem értelem és keresés van Benned...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

sze, 2014-01-08 20:22 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Nem is nagyon tudom, mit lehet ilyesmire válaszolni, de ha már a keresésnél tartunk, most mindössze három perc alatt bukkantam az alábbi szövegrészre a neten.

"Az újra életre kelt hun birodalom fejedelmei Mao-tun utódjai voltak, amint az az óbolgár királylajstrom alapján megállapítható. [A királylista egy XV. századi cirill betűs, szláv kódexben maradt fenn, eredetileg görög nyelvű, hengeres oszlopra vésett felirat volt. Hóman Bálint is hivatkozik rá a Hóman-Szekfű: Magyar történet I. kötetében a 49. oldalon. Legújabb megfejtője és magyarázója Omeljan Pritsak (1955). Az ő feltételezése és görög írók alapján ismerteti Mao-tun családfáját Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában című művében.]"

Van persze más forrás is. Én annak idején László Gyula és Götz László nyomdokain jutottam el ideág, és aztán olvastam Dümmerth írását. Lehetett volna másként is.

sze, 2014-01-08 22:56 Ovidius

Ovidius képe

Kedves barátom!
Derűs fogcsikorgatás közepette írtam le ezt megszólítást. Oka az, hogy mondanivalóm NEM a személyed ellen szól, mert azzal semmi bajom nincs. A bajom azzal van, amit írsz.
Ismerem ezt az értelmező és magyarázó stílust. Pár évvel ezelőtt rábukkantam egy havi magazinra. Az elsőt a címe miatt vettem meg, ami úgy szólt, hogy Hihetetlen... :DDD
Azóta, amikor néha szükségem van eldobni az agyamat (elég messzire), mindig megveszem az éppen aktuális példányt. Soha annyi jóízű káromkodás nem hagyja el a számat, mint akkor, amikor ezt olvasom. Tudnod kell, férfiember létemre nem szeretek csúnyán beszélni, mert szebben beszélni jobb (meg szebb is)... Oka az, hogy egész életemben utáltam az emberi szellem elleni támadásokat. Kamasz- és felnőtt fiatal koromban volt benne éppen elég részem, lévén szó a `60-70-es évekről.

Ezt a blogot a legendák, mítoszok, mesék, tehát az emberi kultúra legmélyéről fakadó források megbeszélése céljából írta a szerzője. Nem keverendő össze a történelemmel.

Akkor most rátérnék a probléma igazi részére. Mind a társadalom- mind a természettudományok világában óriási harc dúl az ortodox (általában ez a hivatalos), és a nem ortodox álláspontok között. Ez rendben is van. A gondolkodás szabadságáról van szó.
A baj akkor kezdődik, ha bármelyik irányt térítés formájában próbálják elsütni, mint az a történelemben sokszor elő is fordult.
Az is baj, hogy a társadalomtudományoknak még az ortodox verzióit is keményen megvágott formában, sok esetben meghamisítva tárják a nagyközönség elé, lévén szó hatalmi-politikai paradigmákról.
Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a fentiekben elmondott dolgaidban keveredik a monda és a valós történelem. Éppen elég a hivatalos történelemhamisítással bajlódni, ne növeljük a káoszt kitalált elméletekkel...
Tudod, ez olyan, mint a mi sumér eredetünk elmélete. Gondolom zsenánt elismerni, hogy a Tien-San környékéről jöttünk a világ eme aranyos szegletébe... Ugyanis több, mint 50 éve ismerem és imádom Komjáthy István Mondák könyve című művét. Szívet melengető mondavilága egy varázslat. De nem történelem. Biztos, hogy tartalmaz olyan elemeket, amelyeknek valóságmagja van, de ennyi. Más a feladata. Egy emberi közösség kultúrájának, civilizációs jellegének mintázatát adja meg. Sok mindent könnyebb megérteni az emberi gondolkodásból, ha ismerjük az adott közösségek mondáit, mítoszait, meséit.
Van egy másik közelítés is. Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai. Az emberi kultúrtörténet egyik legszebb magyar alkotása. Ebben is sok a vitatható, nem bizonyított elem. De sok a valós is. Ez sem ortodox kultúrelemzés. Ettől még csodálatosan olvasható. élvezetes mű. A helyén kell kezelni.
Sajnálom, de ezen a területen még nyersebben és keményebben reagálok bármire, mint az irodalomban. Egyszerűen nem szeretem a káoszt.

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

cs, 2014-01-09 04:02 Roah

Roah képe

Uraim! :))

"Ezt a blogot a legendák, mítoszok, mesék, tehát az emberi kultúra legmélyéről fakadó források megbeszélése céljából írta a szerzője."

Így van! :))

Tény, hogy a történelmi ismertetőkben is akadnak csúsztatások.
Csak egy szélsőséges példát említenék, virágnyelven - amikor elemibe jártam, a történelem könyvben egy bizonyos, hatalmas horderejű eseményt nemhogy másként, de káosszal, mismásolva, eltorzítva tanultam. Ötösre dogát írtam belőle, ötös témazárót. Persze, ezt csak otthon tudtam meg, amikor Apu átnézte a jegyeimet. Kérdezte, miből írtam dogát. Elmondtam. Okosan, virágnyelven magyarázta el Apu, úgy, hogy ne zavarja össze egy gyerek fejét, hogy is estek meg a dolgok tulajdonképpen - természetesen azt még Apu sem tudta akkor, hogy állítólag a világban Elvis Presley is felemelte a hangját, bár nem szólt akkorát, mint a Jailhouse Rock.
Aztán úgy esett, hogy egy rendszert puccsoltak, megbuktattak; fogták a történelem könyveket és szép gondossággal átírták.

Sok mindent tanultunk a történelem könyvekből, talán több generáció is, amit utólag megváltoztattak.
Ilyen is van.

Abban is egyetértek, hogy vannak olyan történelmi "személyiségek", akikről szólnak ugyan írások, de semmi, a világon semmilyen lelet, feltárás, egy edény, egy kanál sincs, ami bizonyíthatná a létezését.
Csak írtak róla.
Hála régészeknek, a tudománynak, ez is folyamatosan változhat.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 15:13 Ovidius

Ovidius képe

Örülök egy régebbről szóló ismeretnek. Komolyan. Én viszont nagyon öreg vagyok.
Biológiailag is...
Talán kicsit szerencsétlen geometriai felületen találkoztak gondolataink. A legenda, monda, rege megfogalmazások bennünk keltett érzelmei függetlenek attól, amit képviselnek.
Sajnos, ha nem vagyunk egy terület igazi értői, elképzeléseink mindig sok hibát hordoznak.
Ez mindannyiunkra vonatkozik.
A mese fogalmáról írt kesernyés megállapításoddal nem értek egyet. Számomra a mese az emberi kultúra No°1 számú szellemi alkotása. Az idő meghódítása, élmények továbbítása az időben és térben, és saját tökéletlenségünkön átívelő vágy... Ez több, mint amit elértünk az elmúlt pár ezer évben...
DDD

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

sze, 2014-01-08 15:41 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

A mese meghatározásoddal teljesen egyetértek, ez azonban nem változtat azon, hogy az unokaöcsém, ha kétségbe vonja a húga vagy az öccse állítását, nem azt mondja: ez hazugság, hanem azt: ez mese. És nincs egyedül ezzel. Pontosan ugyanaz történik itt is, mint a legenda szóval. Jönek a jelentés átmenetek. A legenda szó melett pl. ott van a kiötlés, kitalálás. Innen már csak egy rövid lépés, hogy a a legenda, akárcsak bizonyos formában a mese is a nem igaz, a hazug történetek jelöléje legyen. Aztán ahogy a világ fiatalodik, úgy egyre inkább erre a jelentésre szűkül majd a szó ma még számos árnyalata.

sze, 2014-01-08 19:02 Ovidius

Ovidius képe

Ami nem a szó, kifejezés hibája, hanem a fiatalodó és tudatlanabbá váló embereké... :DDD

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

sze, 2014-01-08 14:12 Roah

Roah képe

Licaj Vuv, ez fantasztikus! :))))

A csodaszarvas történetének meglehetősen érdekes formáját hallottam, majd egyszer leírom; az a mese nem olyan csodás. Elsőnek nem is ismertem fel a regét, csak a végén jöttem rá, miről szól.

Attiláról, a hunról is vad mesét mondtak; egy legenda szerint az apja botanikus volt, egy növényimádó, senki nem értette, miként vált Attila egy olyan alakká, amit mi ismerünk. Egy csákvári lovász mondta: "Bár ment volna tovább!" :D

Príma zene, köszönöm. :)) A könyvajánlókat is!

A Föld ősi története eddigi hallomásaim alapján rengeteg katasztrófát mutat be, egy láncreakciót, olyan, mintha az összes eddig ismert legősibb titkok, újra és újra születés, mind-mind egy része, epizódja lenne ennek a gigantikus méretű, tartalmú legendának.
Elmesélek egyet; a Ragadozóét és a Vo-ét.
Egy már kialakult életet víz és tűz pusztított el. Ketten élték túl: egy Ragadozó és egy nyolc éves Vo fiú. Ez a két faj, a kipusztulás megelőzése okán idővel házasodott - kaptunk harmincnál több fogat, állatias ösztönöket, megnyilvánulást, és a Vo szelídségét, ami egyébként vízi-ember volt. A fogak nem mindegyikének jutott hely a szánkban, sőt, hatalmas fájdalmat okozva bújnak elő a mai napig, a bölcsesség fog feladatát úgy tudom, a mai napig nem ismerjük, de a kedvencem mégis a Ragadozó egyik legjellemzőbbje: a szemfog. Szinte nincs is hely számára az ínyben, egyeseknek kiáll, de számtalanszor halljuk a vámpírfog elnevezést is.
A Ragadozó a Föld akkori legádázabb fenevadja volt, egy brutális kannibál, egy megfékezhetetlen faj. A Vo épp az ellenkezője - egy volt a közös bennük, élni akartak. A szaporodásuk számos fajt, lényt keltett életre. Amin nagyot nevettem, az alfa hím típusú férfi, aki a legenda szerint egy alacsony, szőrös, rendkívül erős akaratú, irányító szellemű faj volt. A nevüket nem tudom - nem kérdeztem -, de állítólag a legremekebb férfiak, harcosok ősi elődje volt.

Árpád történetére lelkileg fel kell készülni. Azt hallottam, "leszakad a szív a helyéről", mire a meséje végéhez érünk, annyira tragikus és drámai.
Teljesen igazad van: vannak tanúságok, amik tényleg túlmutatnak a hozzászóláson.

Léteznek alkotások, filmek és könyvek, amiben a karakter a problémát, egy hatalmas problémát úgy képes csak megoldani, vagy helyrehozni, ha visszamegy az időben. Mint Doki és Marty McFly, a Vissza a jövőbe moziba.
Vagy hányszor használjuk azt, hogy "bár, vissza tudnám csinálni", esetleg "ha vissza mehetnék az időben" mondatokat, ha valami problémával nem boldogulunk.

Talán a múlt regéi, mondái, legendái megoldást, vagy irányt mutathatnak valami erkölcsibb, jobb világba.

Engem személy szerint lenyűgöznek, még egyszer, nagyon köszönöm az ajánlókat!

Ezt kölcsönveszem, ha nem bánod:
"Alkot, nevel, formáz."

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 11:18 Ovidius

Ovidius képe

"Különös, de amikor hallottam Pannónia Fejedelemről, arra gondoltam, hogy Európát gyakran nőként emlegetik."
Mert nő volt, Agénor leánya. Őt (Europét) rabolta el Zeusz bika képében... D

"A magam részéről, amikor feltárul egy különleges világ múltjának kapuja, és csak kapkodom fejem, kislányos kíváncsisággal figyelek, olyan érzés fog el, mintha ezeket én mindig is ismertem volna. Ti voltatok már hasonló helyzetben?"

Vélhetően mindenkinek vannak ilyen élményei szerintem. A faji emlékezet megnyilvánulásának nevezik. A dé javu kifejezés valószínűleg erre vonatkozik.

Ismételten javaslom, gyorsan beszerezni a Mitágó erdőt Robert Holdstocktól (ha még nincs meg). Pontosan ezt dolgozta fel egy csodás fantasy formájában.

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

sze, 2014-01-08 14:32 Roah

Roah képe

Ovidius, .DD
Említettem már, hogy én jártam az Olimposzon? Az igazin - Parálián. Láttam Zeusz fürdőkádját, egy vízesést, ami egy barlangból indult útnak, egy kútszerű mélységből; olyan kevés mennyiségű vízből, mintha csak nyitva felejtették volna a csapot - zuhataggá nő a hegy derekán. Jártam egy keskeny hídon, amin kapaszkodtam, mert hintázott alattam.
Zeuszt nem nézett be, se bikán, se villámokkal, de a mitológia összes történetét imádom! Milyen fura...
Ha nem mondod, nem is ugrik be számos hasonlóság; a görögök értenek hozzá, miként kell őrizni a múltat.
Nem?

Dé javu? Igen, lehet, hogy onnan ered. Olyasmi, mint az emlékek. Mintha bennem lennének, a génekben. Nyoma maradt valahogy.

Mondok egy példát. A foggal álmodásról.
Egy legenda azt mondja, az ősi magyarok a gyógyításra használták a fogakat. A szemfognak, illetve a fognak az lett a szerepe, hogy kiharapták a betegséget a testből, vagy a foggal együtt megváltak tőle, vagy egyszerűen kiköpték.
És amikor beteg valaki, aki közel áll hozzánk, de számtalan esetről hallottam már, amikor egy emberről, családtagról, még nem is tudjuk a bajt, de foggal álmodunk, az az esetek többségében az álomvilágon kívül, a valóságban halállal végződik.
Olyan ez, mint egy emlék. Emlékek, amik csak álmainkban jönnek elő, nagyon mélyről; genetikai kapcsolatok hálózata.
Tehát a fog nem a halál, hanem a gyógyítás jelképe! Ott van bennünk, hogy mit kéne tenni, de már nem tudjuk, hogyan.

Megszerzem a Mitágó erdőt, feltétlenül. Most a Meztelen Ebéd után szalasztottam a környezetem, megszereztem, és úgy döntöttem, még ma megeszem.

Köszönöm, Ovidius, újfent. :))))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 15:42 Kentaur

Kentaur képe

Az első meséim egyike volt Csí, azt hittem, én találtam ki őt. Talán tíz éves lehettem, és az azóta is meglévő legjobb barátnőmnek meséltem róla. Csí nálam egy földönkívüli volt, aki végignézte a föld kialakulását, mesélt is róla, a nap lezuhanásáról is - már akkor értettem, hogy egy meteoritról beszél, ami lezuhant, azért hitték azt, hogy a nap volt, mert fényes és nagy volt, és utána éjszakánál is feketébb sötétség borította a földet - pár évvel később jöttek be a parabolaantennák és kábeltévék, velük pedig a HBO és a Geographic és a dinók kihalását okozó meteorit elmélete. De még többet mesélt a Hold előtti időkről és az akkor a földön élt értelmes lényekről, akik nem tartoztak az emberi fajba, hozzánk képest óriások voltak. A sor végeérhetetlen, csak bele kell néznünk a legrégebbi legendáinkba és meg kell hallgatnunk a gyermekek meséit.
A legenda, amit itt elmeséltél, nem tudhatni, mennyi származik belőle faji emlékezetből, amire a gyerekek emlékeznek a legélénkebben, mennyi testen kívüli tapasztalásból (ki ne emlékezne gyerekkorából ara a biztos tudatra éber és álomlét határán, hogy márpedig tud repülni?) és mennyi belőle a felnőtteknél a megszerzett tudás átvariálása. Szépen végigvitted a tudományos tények jó részét mesébe átültetve. A növények és állatok szétválása-bekategorizálása még ma is téma pl. a gombák esetében vagy a fotoszintetizáló baciknál. :-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

sze, 2014-01-08 15:50 Roah

Roah képe

Aztamindenit! Állítólag azt a mesét Csíről nekem is mondták?! Gyerekkoromban, szintén!
De nem emlékszem rá, ha kitekeredek sem!
Csak így tudok róla írni, beszélni, ahogy nemrég hallottam. Kaptam is a fejemre, hogy mi az, hogy nem emlékszem, és hogy ez lehetetlen az én emlékezőkémmel.
Egyszerűen semmi...Legalábbis gyerekkorból.

Tudod, min gondolkodtam sokat: az Óceánon. Vagy a tengereken.
Hogyan lehet, hogy a Föld legszínesebb állat és növény világa - de tényleg, olyan színekkel, amiket még a szivárványban sem lehet megtalálni - sötétben van?
Ha nincsenek a búvárok lent, a vízben, kamerákkal és lámpákkal, nem is látnánk, micsoda színvilág van a mélyben.

Nap és fény nélkül...

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 16:34 Kentaur

Kentaur képe

Az a fontos, hogy a helyén kezeljük ezeket, nem tényként, csak meseként vagy elméletként. Ha túlságosan összezagyválódnak mondjuk a történelmi tények, az már tényleg fura. Van tippem, hol hallottad ezeket, de ne feledd el, hogy egy nagy részük csak kitaláció, még akkor is, ha egy részük táplálkozik faji emlékezetből, legendákból vagy ki tudja, honnan. :-)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

sze, 2014-01-08 16:43 Roah

Roah képe

A történelem része ezeknek a legendáknak, sőt, talán úgy nevezném: a történelem legendái.

Csít állítólag felolvasták, egy mesekönyvből - biztos, hogy jóval tíz éves korom alatt -, és hatalmas csalódást okoztam azzal, hogy egy szóra sem emlékeztem. Még az a furcsa "alszok rájuk egyet, reggel olyan, mintha semmi újat nem tanultam volna, mert mindig is tudtam" érzés sincs körülötte.

Helyén van és lesz is. ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-01-08 17:32 Para Celsus

Para Celsus képe

Legendák, mítoszok... szeretem őket. Itt ez az invokáció a Vörös éjszaka városai elejéről:
"INVOKÁCIÓ
Ezt a könyvet az Ősök Őseinek ajánlom:
Az Ocsmányságok Urának, Humbabának, kinek arcát belek borítják, miközben trágyabűzt és halálillatot lehel, ki a nedvek és savak Setét Angyala, ki a Pusztulás és a Jövő Ura, és a süvítő déli szél hátán lovagol.
Pazuzunak, a Lázak és Járványok Urának, a Négy Szél Setét Angyalának, ki rothadó hüvelye éles fogain át üvölt a katasztrófa sújtotta városok fölött.
Kutulunak, az Alvó Kígyónak, a megzabolázhatatlannak.
Az Akharuknak, kik a férfiak vérét szívják, mert maguk is férfiak akarnak lenni.
A Lalusszuknak, kik a férfiak lakhelyein kísértenek.
Gelalnak és Lilitnek, kik alvó férfiakra rontanak, és az erőszakos nászból származó gyermekeik titokban születnek.
Addunak, a Vihartámasztónak, ki az éjszakai égboltot fénnyel árasztja el.
Malahnak, a Bátorság Urának.
Zahgurimnak, kinek száma a 23, és szokatlan módszerekkel öl.
Zahrimnak, a Harcosok Harcosának.
Icamnának, a Korai Ködök és Záporok Szellemének.
Is-Cselnek, a Reggeli Harmatot Elcsípő Pókhálónak.
Zuhuj-Kaknak, a Tiszta Tűznek.
Ah-Dziznek, a Hideg Urának.
Kak-U-Pakatnak, ki a tűzben serénykedik.
Is-Tabnak, a Kötelek és Hurkok Istennőjének, az akasztottak védőszentjének.
Smuunnak, a Némának, Is-Tab ikertestvérének.
Solotlnak, az Alaktalannak, az Újjászületés Urának.
Agucsinak, a Magömlés Urának.
A merev falloszú Ozirisznek és Ámonnak.
Hes-Csun-Csannak, a Veszedelmesnek.
Ah-Pucsnak, a Pusztítónak.
A Nagy Öregnek és a Csillag-állatnak.
Pánnak, a Pánik Istenének.
A szétszóratás és üresség névtelen isteneinek.
Haszan-i Szabbáhnak, az Aszaszinok Fejének.
Végezetül a mágia minden írnokának, művészének és művelőjének, kiknek révén e szellemek testet öltöttek…
SEMMI SEM IGAZ. MINDENT SZABAD."

Hát nem remek? :)


"The Rainmakeeeer!"

cs, 2014-01-09 01:53 craz

craz képe

Azért akadnak újabb istenek is, mint például a Másnaposság istene. ;)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

cs, 2014-01-09 04:19 Roah

Roah képe

Halál a májra? Az frankó! ;)

http://www.youtube.com/watch?v=D4do2fFv5p8

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2014-01-09 16:24 craz

craz képe

Itt inkább Terry Pratchett Korongvilágának számos istenére gondoltam. :)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

cs, 2014-01-09 04:17 Roah

Roah képe

P. C. , micsoda névsor?!
Vagy vendég-lista.

Dresszkód is van?

Az étlap a következő:

"Egy Menükártya

Szűrt tevehúgyleves főtt földigilisztával
*
Napon érlelt mérges rájafilé otkolonyöntettel, csalánkörettel
*
Borjúméhlepény java avas fáradt olajban párolva,
pikáns záptojásszósszal és poloskazúzalékkal
*
Limburgi belga büdössajt
diabetikus vizeletből nyert cukorral,
lángoló spirituszkockákkal spékelve..."

/W. Burroughs: Meztelen Ebéd/

Csak ínyenceknek. :)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."