A Kabát

Ez egy tökéletes nap. Nem nevetős: mosolygós, de olyan őszintén mosolygós, na.

Ennek kapcsán aztán eltűnődtem: mikor nevettem utoljára egy igazi-nagyot? Amúgy önfeledten, hangosan, nem bánva, ki hallja, és ki mit szól hozzá?

Kis gondolkodás után beugrott a válasz. Hét évvel ezelőtt, amikor megint hazaköltöztem.

És eszembe jutott a télikabát.

Szerettem azt a kabátot. Sötét palakék volt, mint a haragos viharfelhők, és amikor felhúztam a kapucnit, ez a szín döbbenetes kontrasztba került a sörényem (akkoriban őszi avart idéző) vörösesbarnájával. Azonkívül a kabátnak volt egy olyan tulajdonsága, amit, vérbeli nőstény lévén, nem tudok eléggé becsülni: millió kisebb és nagyobb zsebbel büszkélkedett. Sosem kellett „ridikült” hordani magammal télidőn: a zsebekben laktam.

Késő ősz volt. A költözés végső fázisában leledzettünk, amikoron is az ember még hússzor visszarohan a régi lakásba, ellenőrizvén, mit is felejtett ott. Kifeszegeti a radiátor mögé szorult plüssállatkát, összeszedi a kazánházból az Ótata apró szeneslapátkáját, a műpadló felfeslett széle alá rejtett fázisceruzát, és a grafitcerka-csutkát is, amellyel bejelölte az új tulaj számára, hogy hol van döglött konnektor a téglamintás tapéta alatt a falban. Aztán mindezeket a feneketlen zsebekbe rejti, mert ridikül nincs kéznél.

A zsebekbe, az alapjáraton ott tartott, nélkülözhetetlen kellékek közé.

Végtére hazatértem. Megittam három pohár spanyol muskotályost az öcsém barátnőjével. Édes fehérbor, mézből, napfényből, és egy csepp citromléből szőve. A férfiak „kontyalávalónak” nevezik, asszonyok borának; valójában nehéz, csalfa nedű. Két korty nyárvégi ragyogás, és fekszel.

Végeérhetetlen, csajos fecsejbe bonyolódtunk Zsuzsival; iszogattunk, ragyogó szemmel beszélgettünk, nevettünk. Mígnem – már alkonyodott – öcsém berongyolt a nappaliba, és közölte, hogy be kéne állni a kocsival.

–        Jóvan, jól – legyintettem vidáman, hisz csak be kellett tolatni az udvarba –, jövök!

Az előszobában magamra kanyarítottam a nehéz kabátot, és már kiértünk a sötétedő, csípős estébe, amikor eszembe jutott, hogy ittam. Nem vezethetek! Kicsi a hely, a több mint négy méteres kocsit be nem teszem az udvarra, ereszkedő ködben, sötétben. Nem én!

Öcsém végső soron megértő emberke. Türelmesen nyújtotta a markát, kérvén a kocsikulcsot. Szegény, nem tudta, mire vállalkozott.

Kutatni kezdtem a kabátzsebekben.

Előkerült egy doboz cigi, három gombóccá gyűrt papír zsebkendő, két hajcsat, egy fázisceruza, egy apró plüssállatka, és egy kulcscsomó – sajnos nem az autóé, hanem a régi lakásé. Öcsém felsóhajtott. Zsuzsi – a barátnője – meghitten kuncogott mellettünk. Hiába, a muskotályos – no meg a szórakozottságom – mindig megteszi a magáét. Nekiláttam a másik zsebnek. Újabb papírzsepik láttak napvilágot (pontosabban: őszi alkonyt), ezúttal nem tépőzárasak, hanem simák, használatlanok. Aztán másik fél doboz cigi, két öngyújtó, némi aprópénz, az új lakás kulcsa, egy sörnyitó, egy egészségügyi tampon és egy tízes villáskulcs. Zsuzsi nyerített, öcsém pedig újra nehéz sóhajt hallatva, türelmesen nyújtogatta a markát…

A mellényzsebek következtek. Megszületett egy négyes fúrószár, fél levél fájdalomcsillapító, újabb fél doboz cigi, egy apró műszerész-csavarhúzó, egy doboz gyufa, fél gyertyacsonk, két összehajtogatott bevásárló-cédula, némi zsebszöszmő, egy rozsdás csavaralátét, két sörösüveg-kupak és egy izzadásgátló deo… mígnem a belső zsebből, a mobiltelefon és egy ősrégi nyomtatóba való tintapatron társaságából előkerült a kocsikulcs!!!

Diadalmas mosoly kíséretében nyújtottam Béci felé.

Addigra lefáradt szegényem.

–        Tudod mit, bakker – közölte –, most már álljál be te!

Említettem már, hogy egy szem, imádott kisöcsém valójában egy közel kétméteres, bikadöntő rokker, aki a megtévesztésig hasonlít Marco Hietalára? Hát ki a fene mert volna ellentmondani neki?!

A garázs falán folytam lefelé a röhögéstől, de azért mégiscsak vitába szálltam vele, mondván: húzza rá a műanyag kotont (nevezetesen: a kárpitvédő fóliát) a bal szélső ülésre, és álljon már be azzal a nyavalyás kocsival!

Megtagadta az utasítást.

Kénytelen voltam magam beülni a vezetőülésbe.

A muskotályos erősen dolgozott, Zsuzsi hétrét görnyedt, én meg a bal-egyben tekeregtem a röhögéstől.

Sötét volt már. Rémlik, hogy gyújtást adtam, narancsvörösen felvillant előttem az autó műszerfala, és valaki rám szólt, hogy ki kéne engedni a kéziféket. Aztán teli torokból röhögve, görcsölő hassal és patakzó könnyekkel, de betolattam!, be bizony, a négy és fél méteres kocsival a három méter széles udvarba, profi módon! És mintha fél centivel slisszoltam volna el a gall oroszlán kerekeivel öcsém papírzsepivel, hajcsatokkal, cigisdobozokkal és egyéb zsebszöszmővel fedett Martense mellett…

 

A Kabát – így, nagy betűvel, igen! – évek óta a Lomtárnak becézett vendégszoba egyik gardróbjában függ. Őrzi az emlékeimet, és számtalan apró zsebszöszmő-kacatot.

Ma nekiálltam füvet nyírni. A fűnyíró(nak az az alkatrésze, amit ki kell csavarozni az olajozáshoz) szorult, nyikorgott, krákogott.

Tudtam, nagyon kéne a tízes villáskulcs… De fogalmam sem volt róla, hogy hol van.

 

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2010-08-18 18:07 Sren

Sren képe

Van valaki, aki feledékenyebb, mint én? Most komolyan...

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 12:23 Blade

Blade képe

Hát, amikor én...mi is volt a kérdés?

cs, 2010-08-19 13:07 Sren

Sren képe

Ööö... elfelejtettem. Megyek, feltúrom a zsebeket. :D

(Számtalanszor elindulok határozottan, céltudatosan a házban, és mikor elérem a célhelyiséget, csak forgolódom: miért is jöttem be?!)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

sze, 2010-08-18 20:43 Obb_régi

Múltkor felakasztottam egy szatyrot a kilincsre, hogy reggel el ne felejtsem magammal vinni.

Reggel:

Ki a tököm rakta ezt ide? - levettem, letettem a konyhaasztalra, és halál nyugodtan távoztam nélküle.

De nem ez a baj, nagyon régen történt:

Nevettem.

Egy barátom:

- De jó újra nevetni látni! Mostanában mintha elfelejtetted volna.  :(

Nevess sokat önfeledten!

sze, 2010-08-18 20:47 Sren

Sren képe

Köszönöm, Papa, én rajta lennék... de úgy tűnik, hétévente egyszer, ha összejön. De hát több is veszett Mohácsnál... ha minden kötél szakad, majd felakasztok egy szatyrot a kilincsre, hogy emlékeztessen, és Rád gondolok. Köszi, hogy létezel. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

sze, 2010-08-18 22:04 Liliana

Liliana képe

Van feledékenyebb, mint te :)

Most őszintén, hány száz kilót nyomott az a kabát? :)

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2010-08-19 08:10 Sren

Sren képe

Az a vicc, hogy sosem volt túl nehéz. A három kulccsomó húzta a zsebeket, de azon kívül a többi csak apróság volt. Halálkomolyan meg szoktam döbbenni, mennyi minden kerül elő, mert a súly alapján nem lehetett erre következtetni. Előfordult olyan is, hogy az előszobatükör előtt elhaladva megjegyeztem, hogy na, lassan ki kell rámolni a zsebeket, mert már akkorák voltak, mintha két felfújt lufit gyömöszöltem volna beléjük. :D

A mai napig roppant érdekes dolgokat találok egy-egy szekrénybe rejtett kabát, dzseki, melegítőfelső zsebében. Öngyújtó például mindig akad, de volt olyan, hogy az az "érdekes dolog" egy ötezres volt... :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 12:01 Liliana

Liliana képe

Igen, bár én táska mániás vagyok, de abban is kerülnek elő tök jó cuccok. :) Mint például: kulcs, szemüvegtok, telefontöltő, picike házi készítésű elsősegélyládika (benne kötszer, ragtapasz, fájdalomcsillapító, fertőtlenítőszer, égés elleni bigyó, usw.), tű, cérna, svájci bicska, mini olló, mini sminkkészlet, papírzsepi (három bontatlan csomag) spárga, hajcsat-hajgumi, összecsukható fésű, pénztárca, iratok, ezer éves buszjegy köteg, ősrégi mozijegy, jegyzettömb, hat toll, ceruza, hegyező, rágógumi (három különböző féle). És ez csak a legközelebbi táskám tartalma. :)

A kedvenc felejtős történetem: Azelőtti történet, mielőtt elköltöztem albérletbe. Ügyesen osztottam szoroztam három hónappal karácsony előtt, hogy mit is akarok venni ajándékba a szüleimnek, meg a nővéremnek. Rájöttem, hogy könnyebb úgy, ha viszonyleg kis részletbe, de félreteszem, mert nem egy kis dologról volt szó, viszont tudtam, hogy nagyon fognak neki örülni. Szóval beletettem egy könyvbe a polcomon, következő hónapban megint. Aztán a rákövetkező hónapban sokat kellett bentmaradnom, így egyösszegben összejött az a harmincezer forint, amire szükségem volt, fizetés után rohantam is megvenni az ajándékokat. Így teljesen elfeledkeztem a dugi pénzemről.

Fél éve munkanélküli lettem, és a fősulira be kellett fizetnem valami "jegyzetekre", de nem akartam a szüleimen élősködni, így gondolkodtam, hogy hogyan is lehetne, hogy legalább a felét én fizessem ki. Takarítás közben megfogtam a könyvet, de nem foglalkoztam vele különösebben, mindaddig, amíg a stócot le nem borítottam, amikor is kilógott a könyfedél alól az egyik tízezres sarka. Azt az örömöt látni kellett volna, amikor rájöttem, hogy van egy kis tartalékom a nehéz napokra. :)

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2010-08-19 12:26 Sren

Sren képe

Ez tényleg nagyon aranyos. Jót derültem, köszi! :)

Táskám csak egy van, de abban nekem is a kötelező, tipikus "női táska"-cuccok tömkelege. Oké, sminket és váltóharisnyát nem tartok benne, de minden mást igen. :D

A pénztárcám az irattartó is: személyi, forgalmi, jogsi és minden kártya, mert így legalább tudom, hol vannak.... Igen ám, de abba gyűlik a kacat is: blokkok, teszkós bónok, postán befizetett csekkek, sokszor három-négy havi adag, mert lusta vagyok kipakolni belőle. A múltkor, mikor gyógyszereket váltottam ki, elnevette magát a patikus: "Jézusom, mintha a saját pénztárcámat látnám!" :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 13:21 Liliana

Liliana képe

Én azóta cseréltem le kisebbre a pénztárcámat, hátha abba kevesebb lomot tömök. Okmányirodában ciki volt a csekkek között keresni a kellő darabot. :)

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2010-08-19 09:57 Adachi

Adachi képe

Említettem már, hogy tetszett, de megemlíteném még egyszer is. :) Szerettem ezt, mert láttalak titeket magam előtt, és az olyanra késztetett, amit rögtön az elején írtál. :) A kapcsolódó szomorúsághoz meg új életcélt kaptam, akár sikerül, akár nem. :)

És eszembe jutott, amit korábban említettél, hogy a barátnőd csizmájának a színére is emlékszel. Nálam ami kapcsolódó lehet - túl a pocsék rövid távú memórián -, hogy én érdekes módon úgy szoktam lenni, hogy amíg rendetlenség van, addig mindent megtalálok, ha viszont rend van, az Istennek se lelek meg semmit, ami kellene. :) És persze Murphy, a szokásos, hogy mindig akkor találok meg valamit, amikor már nincsen szükségem rá, és közben mást keresek, ami viszont kellene. :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

cs, 2010-08-19 10:06 Sren

Sren képe

Ez nagyon ismerős, én a műhelyben szoktam így járni. :D A satupadon belenyúlok a legnagyobb kupac aljába, és máris megvan, amit kerestem. De bezzeg ha rendet rakok, és a helyére teszek mindent, az fix, hogy következő alkalommal nem találom meg.

No igen, az öcsi... A közös képünkön kifejezetten picinek látszom mellette, holott sosem voltam az a kisegér-termet. xD

Votl itt a kölyök tegnap is. Feküdt a röhögéstől, mikor meglátta, mit írtam; ki kellett nyomtatnom neki. (Mondjuk az a fergeteges nevetés nála úgy néz ki, hogy szelíden mosolyog... Jah, pont olyan hangosan röhögős típus, mint én. Le se tagadhatnám.)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 10:08 Randolph Cain

Randolph Cain képe

Drága nyilastársam,

nem kellett csalódnom :D Viszont meg kell nyugtatnom téged, nem vagy egyedül a világban. Itt szeretném megemlíteni, hogy miért nem hordok karórát.

Mikor bentlakásos gimibe mentem, a szüleimtől kaptam egy casiot. Nagyon szerettem, digitális volt, így nem kellett bajlódnom a mutatók és pöckök silabizálásával. Két hónapig tudhattam magaménak, aztán egyszer csak eltűnt. Volt egy fürdőköpenyem, amit nagyon ritkán használtam. Sosem éreztem szükségét. Csak két zsebe volt, és nagyobb részt a szekrényemben lógott. Év végén, amikor hazaköltöztem, a kezembe akadt, és gondoltam elmegyek még egy utolsót zuhanyozni, mielőtt nekivágunk a több órás útnak. Na, mi volt a zsebében? Hát persze, hogy a karóra.

Két hétre rá megint elveszett. Azóta nincs meg, de gyanítom, hogy valahol otthon lesz a szobámban :D

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

cs, 2010-08-19 11:48 Sren

Sren képe

Egyik bölcs öreg szomszéd néni azt szokta mondani: "amit a ház elnyel, azt elő is adja". Aham, csak mikor?! Főleg, ha nem csak a ház, de a táskák és a zsebbel ellátott ruhaneműk is szeretik elnyelni a cuccokat?

Sőt, vannak dolgok, amik mintha maguk kerülnék az embert széles ívben. Ezért nem, vagy csak nagyon ritkán hordok ékszert. Világéletemben menekültek tőlem az ékszerek, mintha tudnák: leláncolt rabnak érzem magam tőlük. Számtalan nyaklánc szakadt el és tűnt el rólam rejtélyes körülmények között. A fülbevalók folyton beleakadtak a hajamba, a gyűrűk lecsúsztak az ujjamról - de ha nem, akkor meg az ujjam dagadt bele a gyűrűbe. A végső Nagy Ékszerháború az volt, hogy elvesztettem a jeggyűrűimet. Hét hónap múlva kerültek elő. Betettem őket egy kis dobozkába. Többé nem vettem fel ékszert. (Különben is, az csajoknak való. :D)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 11:53 Obb_régi

Jeggyűrű csak egy van, a többi az kisérőgyűrű :)

 

cs, 2010-08-19 12:18 Sren

Sren képe

*pirul* Igenis, Papa. :)

Erről újfent Fable egyik ehhez kapcsolódó, gyönyörű megjegyzése ugrott be. Megkérdezte a könyvében az egyik szereplő a fő karaktert, hogy miért nem horja a jeggyűrűjét. Ő pedig azt felelte: "A szívemre húztam fel." :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 11:57 Indi

Indi képe

A feneketlen női táska után, te megalkottad a feneketlen női kabátot, gratulálok! :D

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

cs, 2010-08-19 12:31 Sren

Sren képe

Látnád csak a szuper, életlen késsel rövidnacivá alakított farmeremet... :D Na, ezért nem hordok szoknyát soha. Nincs zsebe, vagy ha van, nem fér bele a pisztolyfúró. :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 12:38 Indi

Indi képe

Bölcs meglátás, erre a problémakörre nem készültem fel, amikor eldobtam a nadrágot és szoknyát húztam :)

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

cs, 2010-08-19 12:27 Ndy

Ndy képe

A motoros kabátomban még a mai napig találok elfeledett dolgokat, pedig évek óta nincs motorom...

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

cs, 2010-08-19 13:04 Sren

Sren képe

Haddel, akkor is meghűlt bennem a vér, mikor pár éveknek tűnő percig kotorásztál az összes farmered zsebében, hogy melyikbe is tetted a pénzt. :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 13:35 Ndy

Ndy képe

Múlt héten másfél napig kerestem a telefonomat a házban. Már azon voltam, hogy írok valakinek egy mailt, csörgessen meg.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

cs, 2010-08-19 13:56 Sren

Sren képe

Erre voltak jók a régi "fülyülős" kulcstartók, emlékszel? Apró kütyü, füttyentesz és válaszol. Sztem a telókba is beépíthenék ezt a funkciót. :)

Azt se nagyon fogom elfelejteni, hol találtam meg az öngyújtót... :D Pedig azért nem a zsebeimet kellett feltúrni. :D Elképesztő dolgokra emlékszem, az agyam valamiért "fontosnak" címkézi őket. Tudom, hogy egy novellában, amit tavaly nyáron javítottam, mi volt a végszó, de azt már nem, hogy tegnap mit ettem vacsorára. Asszem semmit: piáltunk az öcsivel. :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 15:07 Ndy

Ndy képe

Olyanom nem volt, viszont láttam már kulcstartóban felhívhatót. (Persze, csak akkor jó dolog, ha a mobilod is megvan)

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

cs, 2010-08-19 13:19 Liliana

Liliana képe

Neked köszönhetően kinyitottam a Nagy Aktatáskámat is, ami a szakácsoknak úgy általában van. Éveken keresztül járkáltam utána, mire végre lett egy igazi réges-régi bőr táska, aminek három rétege van. A felsőben a személyes cuccok, az alsóban Érdekes cuccok, a középső részében a szakács cuccok vannak. Szóval, íme a lista: szakácskés, henteskés, szeletelőkés, filézőkés, gázpalack, csap tömítés, turnírozókés, hámozókés, zöldségkés, bárd, csavarhúzó, karalébévájó, fogpiszkáló, hurkapálca, habzsák, habzsákcső készlet, spakli, spatula, öt öngyújtó, három doboz gyufa, egy tollkészlet, alkoholosfilc, zacskó, HACCP nyilvántartó lapok, levédetett sk. szakácskönyv, egészségügyi kiskönyv, elsősegélyláda, paradicsomvágókés, spékelőtű, tű, cérna, spárga, szárnyasolló, fenőacél, almacsumázó, kenőtoll, bazi nagy harapófogó (!), cellux, szigetelőszalag, gumikesztyű, befőttes gumi, maghőmérő, citromhéjlehúzó, hústűk, húsvilla, spakli, spatula, habkártya, csontozókés, hullámvágó kés, fagyiskanál, gázkulcs, rengeteg fénykép, sosem látott dvd, teniszlabda (!) mindez a legnagyobb igényesség nélküli felsorolás, de még van benne minimum öt kés, két evőkanál, két kiskanál, fakanál, drótkefe, drót, usw...

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2010-08-19 13:26 Adachi

Adachi képe

Nem szívesen lettem volna az az ember, aki naivan megtámad egy sötét utcán, nálad meg ilyen fincsi dolgok vannak. :D

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

cs, 2010-08-19 14:09 Liliana

Liliana képe

Egyébként is boszorkány vagyok, szóval nem ajánlatos rám támadni! 8) (Muhahaha)

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2010-08-19 13:58 Sren

Sren képe

Teniszlabda, jesszusom! :DDD Ha legközelebb jössz a hátsó ülésre, csak táska nélkül jöhetsz, punktum! :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 14:08 Liliana

Liliana képe

Oké! És mikor megyünk a következő útra? :)

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2010-08-19 14:18 Sren

Sren képe

Majd, ha azt fél kézzel is megírom. ;)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-08-19 16:24 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Én tegnap óta nem tudok mit mondani. Igen, te vagy az én jobbik énem - jobbik, mert van Kabátod. Én csak szeretnék ugyanezen okokból. Zsebmániás-kacatgyűjtő vagyok, végtelenül boldoggá lehet tenni egy törött órarugóval (az ékszerek tőlem is menekülnek, ahogy az órák, eddig egy sem maradt meg a kezemen, mind eltűnt valahol, de tudják, hogy anyám rendmániás, és a lakásban megkerülnének, tehát az utcán szöknek meg), vagy bármivel, amit a zsebembe tölthetek. Bár nekem nem szokott gond lenni a kacatokkal, minden a legalján van. Kivétel a pénz, mert az bemenekül a nemlétező lukakon keresztl a bélésbe. Éppen ezért én mindenhol pénzt találok, csak ott nem, ahol keresem.

A múltkor a télikabátokat pakoltuk, anyu meg kérte, a mosás előtt azért ürítsük ki a zsebeket, mert nem akar koszsos papírzsebkendőket bányászni. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mikor nem figyelmeztetett, apu odaadta a kabátját, benne az iskolai széf teljes készpénz-készletével, amit a bankba vitt volna befizetni... de az euró - épp olaszból jöttek kirándulásról - jól bírja a 60 fokot, szerencsére.) Nos, belenyúlok az elsőbe (saját), kihúzok egy ötezrest. Oké, semmi gond, másik zseb. Ott csak kétezer. Nah, gazdag vagyok. Következő kabát (apu), benyúlok, első zseb: telefon. Régi mobil. Jó, másik zseb: ötezres. Na, ezt nem is láttuk, subidubi, következő zseb: az "elloptott vagy eltűnt" személyi igazolvány. Sebaj. Anyu kabátja, első zseb: ötezres. Ezek után öcsém egy határozott mozdulattal lerántotta a saját gatyáját és a kezembe nyomta, nézzem már meg a zsebét. (Bármennyire is reménykedett, alig 20 forintot találtam benne.)

Szóval nem akarja valaki, hogy körülnézzek a zsebeiben? :) (Ha üveggolyót találok, einstand!)

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2010-08-19 16:35 Ndy

Ndy képe

Egyszer fater jött haza kissé kapatosan, és talált a zsebben egy szakadt szíjú, teljesen márkás órát. Végül kikövetkeztettük, hogy feltehetőleg valami világlúzer-zsebtolvaj akarta kizsebelni, csak hibás volt az óraszíja. :D

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

p, 2010-08-20 09:36 Sren

Sren képe

A jobbik éned vagyok,  és a csóróbbik is, látom, merthogy a lé, az nálad van. :DDD

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2010-08-20 18:30 Katarina

Katarina képe

Kabáttal még nem jártam így, de táskával már számtalanszor:-DDD Nálam ez a női táskák átka, mindig egyre nagyobbat veszek belőlük, hogy ne kelljen a táska mellett még szatyrokat is vinni a napi kötelező menetfelszerelésnek, majd az egyre nagyobb táskákba egyre több teljesen felesleges holmit pakol az emberl lánya - legalábbis én -, amelynek következtében ezek a táskák egy idő után elviselhetetlenül és cipelhetetlenül nehezek lesznek, továbbá a bennük kialakult káoszban soha semmit nem lehet megtalálni. Ez van.

 "Megittam három pohár spanyol muskotályost az öcsém barátnőjével. Édes fehérbor, mézből, napfényből, és egy csepp citromléből szőve. A férfiak „kontyalávalónak” nevezik, asszonyok borának; valójában nehéz, csalfa nedű. Két korty nyárvégi ragyogás, és fekszel."

Ezt a bort én is ismerem:-DDD

A novella tetszett, életszerű, életszagú, derűs, kellemes. Jó.

p, 2010-08-20 18:48 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ez nem novella (bár irodalmi a stílus és a megfogalmazás), hanem blogbejegyzés a napi eseményekről és a visszaemlékezésről. Sren még a legegyszerűbb dolgokat is így tudja megírni.

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2010-08-20 19:02 B.M.Grapes

B.M.Grapes képe

Tetszett a novella vagy blogbejegyzés vagy elmélkedés vagy memoár vagy egyszerűen írás.

Nekem is volt egy ilyen kabátom, de csak egy télen használtam, mert valahányszor bementem egy-egy üzletbe, az összes biztonsági őr a nyakamban loholt. Ezt nevezik malaclopó kabátnak. Én meg nem akartam se malacot lopni, se semmit.

http://keptelenkeptar.blogspot.com/

B.M. Grapes

p, 2010-08-20 19:35 Sren

Sren képe

Köszi, aranyosak vagytok, de ez tényleg csak egy blog - tulajdonképpen az olyan agymenéseimet szoktam blogba tenni, ami a többieket is szórakoztathatja. :) Novellában nem fordulhatna elő szándékos torzítás, igeidők kutyulása és stilisztikai hibák; vagy ha igen, csak alapos okkal.

De nagyon örülök, hogy tetszett. Köszönöm a hozzászólásokat! :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2010-08-22 06:03 Maggoth

Maggoth képe

Most jöttem rá, hogy te vagy az álomnő, mindegyik zsebedben egy fél doboz cigi van :D

Közben elolvastam a hozzászólásokat, és kiegészítésként még hozzátenném, én a napszemüvegekkel vagyok úgy, mint te az ékszerekkel. Legyen full drága vagy ölcsó gagyi, mind eltűnik, elhagyom, összetöröm, elolvad, ráülök, a lényeg az, hogy lelép.A legutolsó napszemüveget Metallicán lopták el tőlem. Utána már nem is vásároltam újat, elvégre mi a francnak vegyek én másoknak napszemüveget? :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-08-23 07:36 Sren

Sren képe

De csak cigi, Maggs. :D Viszont határozottan nincs benne színes pirula, körömlakk, szemceruza, ajakrúzs, és egyéb ilyen tündéri apróságok. Lehet, hogy nem is vagyok igazi nő? :D :O

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2010-08-23 07:54 Maggoth

Maggoth képe

Nem számít, ha a van egy cigid kérdésre mindig igen a válasz. :D

Egyébként már öt perce fent vagyok, és még nem gyújtottam rá, ami nagy előrelépés a leszokás irányába :)

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-08-23 08:20 Sren

Sren képe

A leszokás legtöbbször csak egy ígéret marad... Én a legutóbbi ilyen után elhatároztam, hogy csak olyasmit ígérek, amit meg is tudok tartani. :D Így aztán persze, hogy mindig "igen" a válasz... :))

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2014-02-17 18:35 Para Celsus

Para Celsus képe

Oké, hölgyek...
Nézzük az én - menthetetlenül és földhözragadtan férfi - táskám tartalmát:
- egy füzet
- egy toll
- egy könyv, olvasnivalónak
- néhány lottószelvény
És mégis túlzsúfoltnak találom szerencsétlen kézipoggyászomat :D


"The Rainmakeeeer!"

k, 2014-02-18 07:04 Sren

Sren képe

Naná, és tudom is, hogy miért. Azért, mert a többi kacatot - pénzt, okmányokat, lakáskulcsot, telefont, memóriakártyát, rágót, tollasütőt, pisztolyfúrót, darabokra tört női szíveket - a zsebedben tartod! :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2014-02-17 21:56 polgarveronika

polgarveronika képe

Találtatok már aranyhörcsögöt a retikülötökben?

Van egy bazi nagy divatretikülöm. Összeszámoltam, összesen 11 rekesze van, beleértve az olddalán levő négyet. Ezek közül mindössze egyetlennek van értelme: a külső mobiltárolónak. A többiben randomizáltan helyezkednek el a cuccok, mivel nincs rajtuk cipp.Ennélfogva, ahogy a szél, meg a lépéseim üteme sodorja az életem nélkülözhetetlen elemeit, úgy változik a pozíciójuk úgy földrajzilag, mint beltéri elrendeződés szerint. Látnátok csak, amint éppen kutatom a bérletem a mozgólépcső előtt, és hogy' rázza az öklét a mögöttem tipródó mintegy harminc ember....

 

_______Tertium non datur ______

h, 2014-02-17 22:31 Roah

Roah képe

Vera, nem, azt nem - de cicabébit igen. :)))

Tessék, bele lehet pillantani a táskámba. Kipakolok az asztalra mindent, ami benne van - ma épp drapp hátizsákkal nyomultam. (Nekem is van nőcis, csajos tatyóm, kabáthoz, cipőhöz passzoló, és alig veszem elő őket. Van két hátizsákom, ez a drapp, a dagi, és egy kisebb fehér, mindig ezeket hurcolászom szívesebben. Hogy minek van a többi? Hogy a csajok, barátnők ne oltsanak le. :D)
Leltár, avagy táskavizit, kabát nélkül: egy tupper, vadas figyelt benne zsemlegombóccal, kis tupper, csoki paránnyal, ami szintén eltűnt, mármint a parány, egy üres zörgős zacskó, amiben három mandarint préseltem össze, ja, itt a másik, abban két körte volt, egy kis henger kalcium-pezsgőtabletta, dobozonként C, D vitamin, rutascorbin, lakáskulcs, Naomi Cambell parfűm, és egy zöld Adidas is, zsepi - rengeteg, és gyűröttek, lusta vagyok megszámolni -, hajkefe, két csatt, nagyok, két hajgumi, esernyő, kék Labello, napszemüveg, pénztárca, és legfelül egy könyv; Szántó Györgytől. Asszem 1912 kiadás. Szegény borzasztó állapotban van - és az utolsó, lignintől elszíneződött, kiszáradt lapján egy pecsétszerűségen a "7007 sz. Vállalat ÜZEMI KÖNYVTÁR" szöveg áll.

*az aljában maradt egy fél csomag rágó. :D

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

k, 2014-02-18 08:33 polgarveronika

polgarveronika képe

hehe, ismerős, de kimaradt az életmentő lúdtalpbetét:D

 

_______Tertium non datur ______

k, 2014-02-18 08:47 Roah

Roah képe

:DDDD

Áh, tök lazán levettem már magassarkút, és a kezemre aggatva mentem tovább. Asszem a Szíriusz napokon is megcsináltam, mert a Hajógyáriról, egy buliról mentem az irodalmi találkozóra. Félórányi út volt talán? Csak a kapuban vettem vissza, amikor kerestem Zorát és Crazékat egy kollégium udvarán.

Hogy került a hörcsög a tatyódba? :D

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

k, 2014-02-18 09:06 polgarveronika

polgarveronika képe

belebújt, amíg dumáltunk a lányomnál, és csak otthon vettem észre, amikor kerestem a kulcsom a tizenegy rekesz valamelyikében.

 

_______Tertium non datur ______

k, 2014-02-18 09:21 Roah

Roah képe

De komoly. :)))))))) És akkor visszamentél vele?

Én nem indultam el a mini cicával, az utolsó pillanatban, az ajtóban vettem észre, hogy mozog a hátizsák. :D Megszeppenve bámult, megijedt csórikám. :)))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

k, 2014-02-18 09:37 polgarveronika

polgarveronika képe

Hát persze.

 

_______Tertium non datur ______