Csak szólok

Az elmúlt időszakban felmerült a probléma: néhány szerző kifogásolta, hogy elolvassák a művét, de nem szólnak hozzá annyit se, hogy bakfitty. (Vagy habakukk.)

Ezennel közlöm, hogy azoknak a szerzőknek, akik viszont a kritikára nem képesek válaszolni, azoknak a művét nemhogy kritizálni, de elolvasni sem fogom. Szerintem sokan mások sem. Offolni bárhol másutt is tudunk. A szerző nem azért van, hogy napokon-heteken át írja a művét, és aztán kapjon rá egy habakukkot – de a korrektor sem azért van, hogy éjszakákon át olvasson, értékeljen, és aztán ne kapjon rá egy mukkot sem.

Természetesen a privátban küldött írások értékelése változatlan marad – tehát előbb-utóbb kiértékelődik – szóval kitartás, ez itt nem a privát korrektúrákra vonatkozik.

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2010-09-02 16:11 Cyrus Livingstone

Cyrus Livingstone képe

Általában reagálnik szoktam az észrevételekre, persze nem mindig rögtön. Én inkább azt tapasztaltam, néhányan a kritikát nem képesek elfogadni, akkor sem, ha az segítő szándékú.

"Pro wrestling is real. People are fake." (Mr. Anderson)

http://www.irodalomeskultura.blogspot.com/

http://www.cyruslivingstone.blogspot.com/

 <

cs, 2010-09-02 16:23 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Igen, de az elfogadási képtelenség általában reagálási hiányban ölt testet. Vagyis várod a választ, várod a választ, de semmi. Egy szó sem, sehol. Illetve valahol esetleg megjegyzi a szerző, hogy ne offoljuk szét az ő csodás művét, és ne sértegessük - aztán ennyi. Ez meg nem válasz. Egy keserű köszönömöt bárki ki tud préselni magából, esetleg annyit, hogy "átgondolom". Nem nyomozzuk le, hogy tényleg megtette-e. És nem is kell mindenre egyenként, elég tömbben (a végén, hogy köszi, gyerekek, oké).

Bár az nagyon jó kérdés, hogy mennyit várjon az ember. Mondtam, hogy nem rögtön... de mégis, várjunk fél évet? :) (Volt valaki, aki két év után köszönte meg, mert totál elfelejtette, hogy az oldalra bármit is beküldött, és lelépett.) Vagy már az is egyfajta reagálás, ha a következő művébe beépíti a kritika elemeit (pl. ügyel a központozásra, ha kifogásolták, vagy odaírja, hogy ő ügyelne, de hülye). De ha még ez sem...

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2010-09-02 17:15 Sren

Sren képe

Igen, Cyrus, erről beszélek... A hisztinél (Mitképzeltek, ezszőrszálhasogatás), vagy a Dóri által is említett kesernyés köszi-nél ki is merül a dolog, és befigyel a netovább. Ezt a határt kellene átlépni. Ha írni tud valaki, akkor tud egy fanyar, teleszájú köszi-nél is többet. Netán feltételezni, hogy a korrektor is ember. Netán felérni ésszel, hogy a fanok megszokott húdejóvolt-mééééég-jénél mennyivel alaposabb egy "szőrszálazó" olvasás. Hogy valóban segítő szándékú.

Mondhatnók - és sokan mondják is, afféle "hadd hulljon a férgese"-címszó alatt -, hogy aki ennyire se képes, az köszönje magának, és pont. De nem csak erről van szó.

Aztán ott van az író, aki tíz perc alatt megír, majd felhajít ide valamit, és elvárja a kritikát. Ám: ha dicséred, az "túlzás", ha érdemi értékeléssel jössz, akkor kioktat, mert ő jobban tudja; esetleg mind egyszerre. Csoda-e, ha a kritikus ezután nem vetemedik másra, mint hogy pár szóval, szőrmentén értékel?

Így aztán mi marad el? Igen, pont az, amiért ez az oldal létrejött. Na, ezt nem kéne megvárni.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-09-02 18:03 Roah

Roah képe

Mondjuk ez érthető; bár én még inkább az olvasó-közönséghez sorolom magam, köszönő viszonyban sem vagyok a korrektúrázással. Egyébként ez a csuka üzemmód a "nem reagáló" szerzők részéről fura hozzáállás. Én pusztán csak magamból tudok kiindulni, és személy szerint kimondottan szeretek írásokról beszélgetni, eszmét cserélni. Egyetlen kivételt tudok elképzelni: amikor a szerző nem tud gépközelbe kerülni.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2010-09-02 22:35 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Igen, ha valaki nem tud feljönni, hogy megköszönje, vagy akár elolvassa, nem várhatjuk el, hogy megtegye, csakhogy nekünk sincs rögenyszemünk, hogy átnézzünk a szerzőhöz, mégis mit csinál. (A szerkesztőknek van facilitált rögenyszeme, de az sem elég. Lehet, hogy valaki direkt nem jön fel, valaki meg véletlenül.) Ha ez előáll, és a távollétében felakasztjuk, mint oly sok embert a történelem során (én azt szeretném, ha a távollétemben villamosszékben végeznének ki, mert az vicces), akkor ha esetleg erre jár, és elmondja a saját verzióját a távolmaradásról, hát mi bocsánatot kérünk. Mert a kritikus is ember, megsértődik, de ha kell, bocsánatot is kér.

Amúgy sem követelünk sokat, nem lehet minden krititára hosszan, kimerítően válaszolni (ha az illető annyit mondott, habakukk, hát arra aztán igazán nehéz egy köszinél többet kihozni), de legalább egyszer, csak egyszer próbálja meg... Ha nem megy, nem megy.

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2010-09-02 23:14 Ndy

Ndy képe

A habakukkra a megfelelő válasz az illemtankönyv szerint a kákukukáká.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

cs, 2010-09-02 23:16 Ndy

Ndy képe

A kákukukákára pedig azt kell mondani, hogy fürtönfity.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

cs, 2010-09-02 23:17 Ndy

Ndy képe

Namármost, a fürtönfittyre kell azt mondani, hogy húsonhínyje.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

p, 2010-09-03 00:05 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ndy késő esti etikett-műsorát látták-hallották, köszönjük, hogy minket választottak, a viszont látásra, további jó éjszakát!

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2010-09-03 10:25 Ndy

Ndy képe

Így volt. Elalvás előtt még kellett egy kis idétlenkedés - tudod, rosszkedv ellen :) (És persze küldtem pár névtelen levelet is ismeretleneknek)

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

p, 2010-09-03 10:54 Sren

Sren képe

Tudom, aztán kimentél, mert mozogni jobb, mint vacogni, és éjnek évadján minden harmadik házba becsengettél, majd gyorsan elszaladtál. Hazafelé pedig üres sörös dobozokat és kopasz biztonsági őröket rugdostál az utcán felváltva, hogy ha már te nem alszol, más se tudjon. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-07 00:13 Ndy

Ndy képe

Olyant is szoktam, de ahhoz már nagyon rosszkedv kell. Jelenleg csak állandósult kicsitrossz-kedvem van :)

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

p, 2010-09-03 08:56 Sren

Sren képe

*ellágyulva szepeg* Nézzétek, hát most nem édes? Néha legszívesebben elfenekelném, mint egy rossz gyereket. Hogy miért? Hadd segítsek az idétlenkedés képi megjelenítésének leírásával: Bandi bácsi ül a gép előtt, és unott, már-már üveges szemmel meredvén a monitorra mutatóujjával ajkát pörgeti, és a következő hangokat hallatja: „bülüm-bülüm-bülüm”. :D

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-09-02 19:27 Liliana

Liliana képe

Én sem értem azokat az írókat.

Én örülök minden hozzászólásnak, amit az írásaim alatt látok, és bármennyire is meglepő, még annak is tudok örülni, ha "sz.r volt, de így meg így lehetne belőle valami dolog" kommentet találok. Minden egyes alkalommal tanulok valami újat, aminek nagy hasznát veszem. Egyértelműen azért rakok fel ide írást, mert tanulni akarok, aki dicshimnuszra vár, az menjen valami amatőr írói oldalra, ahol megkapja a kétes dicséreteket, amik nem biztos, hogy az igazságot tükrözi.

 

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

cs, 2010-09-02 20:03 Randolph Cain

Randolph Cain képe

Csatlakoznék az előttem szólóhoz. Ha valaki tartja az írását (és nem magát a személyét, ezt nagyon fontosnak tartom elkülöníteni) annyira, hogy a nyilvánosság elé terjessze, annak bizony számolnia kell azzal, hogy kiderül, esetleg nem szarta papírra a spanyol viaszt, és nem tökéletes még. Ha valaki dédelgetni akarja az írásait, zárja fiókba, és sosem fogja olvasni senki, de legalább biztos lehet benne, hogy cseppet sem veszít értékéből, ha újra és újra előveszi onnan, hogy gyönyörködhessen benne. Mellesleg természetesen akkor sem veszít semmit az értékéből, ha mások meglátják benne a hibákat, legyenek azok bármennyire is aprók. El kell tudni viselni a kritikát, aki erre képtelen, hagyjon fel az írásnak azzal a változatával, amit publikálni is szeretne. Írjon levelet, nekrológot, vagy mittudom én, és amikor már készen áll lelkileg a megpróbáltatásokra, álljon neki novellákat "gyártani", aztán mehet a levesbe. Éretleneknek nem való ez a szakma, mondom ezt én, aki valószínűleg sosem lesz érett eléggé egy könyv megírásához. Remélem ezzel sikerült azért letörnöm egy két fiatal bika szarvát, akik azt hiszik át tudnak törni még a betonfalon is egy karcolás (karcolat) nélkül! Gondolkozzatok el nyugodtan, hogy megéri e. Szerintem igen, de mindenki döntse el maga! A legfontosabb talán mégis az lenne, hogy ne harapjunk mán bele abba a kézbe, amit segítő szándékkal nyújtanak felénk, a rosseb egye meg! :P

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

cs, 2010-09-02 20:36 Obb_régi

Csodálatos műveim, mindig a legnagyobb stilisztikai rendben, és tökéletes grammatikai ismeretek tudatában kerülnek a széles olvasóközönség elé, ezért ha azokat bármilyen negatív kritika éri, az egyértelműen a kritikus tapasztalanságát-hozzánemértését bizonyítja.

Viszont az adott kritikáim egyértelműen megfellebbezhetetlenséget mutatnak, mind.

Valaki talán nem ért egyet velem?

Igaz, kezdek leszokni a véleménynyilvánításról, mert túl sokan megszerettek, a T szerző meg szerezzen a fióknak :)

cs, 2010-09-02 22:04 brana

Kedves Karcosok! Részemről mindenféle kritikának, olvasásnak, szőrszálhasogatásnak örülök, és köszönöm, hogy vannak, akik veszik a fáradtságot, és segítenek csiszolni az írásaimat......... még írnék erről, de most rámtelepedett, és átvette a számítógép billentyűzete felett a hatalmat egy nyolc kilós kandúr macska..... nincs mese, most őt kell simiznem, mert még a végén novit akar írni :-)

Pussssz, Brana

p, 2010-09-03 05:19 Indi

Indi képe

Off: Vendel cica újra karcsúnak érezheti magát (7,5 kg a szentem) :D

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

p, 2010-09-03 07:26 Blade

Blade képe

Az én írásaimat csak dícsérni szabad, aki erre nem hajlandó, az erőltesse meg magát, különben visszaélek a hatalmammal. ;)

p, 2010-09-03 08:54 Sren

Sren képe

Jájj, és sköldpaddává varázsolsz, vagy mezei pocokká? :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2010-09-03 09:39 Blade

Blade képe

igen :)

p, 2010-09-03 10:46 Sren

Sren képe

Ó, ez az "igen", ez annyira, de annyira "igen" volt, hogy szétolvadok rögvest. Szóval olvasztóvarázslat, mi? :D (Fel se vedd, épp egy fantasyt korrekteltem. :D)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2010-09-03 08:54 Sren

Sren képe

Kedves Mindenki, köszi, és nagyon jól esik, hogy megértetek. Másfél éve vagyok a Karcolaton – egy éve és harminckilenc hete, igen, lekoppintottam az adatlapomról, és még csak le se toltam, amiért számmal írja a számnevet – ezalatt sok víz lefolyt a hátamon. Pedig én is csak úgy kezdtem, mint bárki más. Sok szerzőt megismertem – értem ezt úgy, hogy sokfélét – sok írást végigolvastam, sokszor elmondtam ugyanazt, ami előbb-utóbb oda vezet, hogy az ember inkább nem szól egy kukkot sem. Amit persze azok a szerzők, akik csak mostanában érkeznek, félreértenek; amiképp fel szokott merülni a szerkesztő szidása is, amiért három szóval véleményez egy történetet. Pedig teljesen egyszerű a dolog: az a szerző, aki a GyÍK-ot is lusta elolvasni (holott fent van a szalagmenüben, jól látható helyen), helyette viszont kifogást emel a felemlegetett helyesírási hibákért, az… nos, tanuljon fuvolázni, én meg majd ajánlok hozzá hangszert. :D

Ugyanígy ez idő alatt sokszor találkoztam a nemválaszolós jelenséggel is, mostanra pedig meg is telt vele a betűmintás körömcipőm. Természetesen sok esetben megvan az oka, hogy a szerző nem válaszol. Fentebb Dóra felsorolt egy csomó ilyet; nem ismétlőjelezném. Van azonban olyan is, hogy válasz nincs, újabb és újabb novella azonban van (mármint ugyanattól a szerzőtől). Na, itt kezdődnek a bajok. Mert ahhoz eléggé íróból van, hogy megírjon egy novellát, de ahhoz nincs, hogy feleljen is? Pedig ez sem nehéz, csak rá kell nyomni a „válasz” gombra, sőt még kötelezően kitöltendő „cím” mező sincsen… Nos, az ilyen szerzők műveitől a jövőben megkímélem magam, őket meg egy füst alatt a kritikától. Aztán döntsék el ők, mit veszítenek. És itt most nem szegény énke melójára utalok elsősorban, hanem sok olyan írásra, amely alatt értékes írástechnikai viták bontakoztak ki (mert a szerző nem volt lusta válaszolni, és több korrektor is bekapcsolódott). Ezek az írások a mai napig épülésére szolgálhatnak sok kezdőnek. Ha lesz kedvem, talán összeszedek egy csokorra valót.:)

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2010-09-13 19:54 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Fáziskéséssel ugyan, de ideértem, ehhez a bloghoz. Egyetlen dolog talán nem említődött meg. Nevezetesen az, hogy vannak itt olyan "öreg motorosok", akik ha hozzászólnak a szerző írásához, főképpen a helyesírási, stilisztikai hiányosságokról írnak kritikát , magáról a tartalomról pedig egyáltalán nem vagy csak keveset  írnak. Természetesen jó dolog, hogy felhívják a figyelmet a hibákra, de szerintem a szerzők többsége nem ezt várja. Lelombozódik.

 De azt én sem szeretem, ha hozzászólok, de nincs válasz.

 Fuvolázni, nem szeretek.:-))

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-09-13 20:07 Obb_régi

 

Majd rájössz, hogy nincs igazad, ha szembejön egy ápolatlan nő, te megkívánod? Nem.

Viszont ha a külseje rendben van megnézed a belső értékeit is. Az intelligenciának ugyanolyan fontos része az írásbeli helyes kifejezőkészség, mint a szóbeli. Suksükös, mit? mit? -es, emberkét sem hallgatom meg szívesen, mintahogy az összevissza, helytelen írást sem olvasom örömmel, ha ilyen apróságokért szólunk, csak igényesebb lesz az író, ha meg nem, akkor tanuljon meg fuvolázni.

 

 

h, 2010-09-13 20:16 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Az egyensúly nagyon fontos dolog. Csakhogy ez néha felborul. Leginkább a helyesírási hibák felemlegetésének túlsúlya miatt. Kell ez is, nem vitatom!! De az egyensúly fontos dolog.

 Punk csajok között, punk zenét hallgatva nőttem föl. Ne ítélj külsőre. ( na azért nem a porban fetrengtünk:-)) Fontos a belbecs, fontos a külcsin. Vagy akarnál egy agyatlan szuperszexy cicababával együtt élni?( tudom, hogy: NANÁ!)De mégis...

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-09-13 20:27 Obb_régi

Mi ezt segítségnek hívjuk, én örülök ha valaki veszi a fáradságot, hogy nekem keressen, mert magamnak sokszor nem találom meg a hibákat. Ha neked nincs szükséged rá szólj bátran, és hidd el, senki sem fogja a hibáidat felemlegetni.

h, 2010-09-13 20:40 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Látod nem erről beszélek. Persze, hogy örülök, hogy ha felhívják a figyelmemet a hibáimra, de urambocsá' utánna a tartalomról is essék szó. Van ugyanis két lehetőség:

1. a tartalom is olyan, mint lepratelepen a pestis.

2. a tartalommal, a történettel nincsenek gondok, de néhány helyesírási hiba ront az összképen.

Innen két választása marad a szerzőnek. Ha pocsék az egész, akkor mi a fenének javítsa ki a hibákat, ha meg csak az a baj,hogy nincs kitéve néhány vessző, akkor nekiáll javítani.

Inkább az utóbbi eset  fordul elő. Illetve az, hogy kijavítja a hibákat, oszt nem tudja, hogy tetszett-e valakinek, amit írt. (mert az utóbbi számít igazán)

 

Vágod,vazze:-))

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-09-13 20:32 Ndy

Ndy képe

Részemről nem egy írásra megadtam a stilisztikai hiányosságok ellenére az ötöst. De van egy határ, ami már fáj.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

h, 2010-09-13 20:44 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Így igaz. Ezzel nem veszitek el a  tehetséges(és mérhetetlenül szerény), de a vesszőkkel hadilábon álló írójelöltek kedvét. (most nem csak magamra gondoltam):-))

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-09-13 20:50 Obb_régi

Ajánlok neked egy írásomat, elősször olvasd el, utána a kommenteket.

Itt a link: http://karcolat.hu/irasok/egyeb/obb/baro_bodor_boldizsar

h, 2010-09-13 21:21 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Néha még, ha megírás után egyből beküldöm a novellát, beleszaladok alaphibákba. De, én úgy látom, hogy azért az első beküldött írásom óta helyesírás ügyben is fejlődtem, tanultam a hibákból. De majd elgondolkozom azon, hogy előbb beküldöm neked(Irnikékre), ott aztán önhatalmúlag kénytelen leszel kivesézni. :-)

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-09-13 21:31 Obb_régi

Előbb próbáld magad megkeresni :)

Tartsd a fiókban pár napot (tudom nehéz megállni), majd hideg fejjel vedd elő, meglátod sok mindent átértékel az ember :)

h, 2010-09-13 21:04 Ndy

Ndy képe

Nyugi, nekem a mai napig fogalmam sincs, hova kell vesszőt tenni. (És volt olyan, hogy kettő darab vesszőhibáért egyesektől négyest kaptam :) )

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

h, 2010-09-13 21:32 Obb_régi

Ki volt az, kinyírom egy noviban :)

h, 2010-09-13 23:04 Sren

Sren képe

Bizony ám, és aztán az illető csaknem lelépett a Karcról Ndy nemlétező - és nem kettő - vesszőcskéje miatt, és e tragédiát csak úgy lehetett elkerülni, hogy két álló napig habzó szájjal ölték egymást privátban. Nem komplett a nő; ismerem. Gőzöm nincs, hogy Bandi bácsi miért pont reá testálja a mai napig a stilisztikai hibáit és a rossz helyen lévő (esetleg nemlévő) vesszőit.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 08:12 Obb_régi

Ja, hogy te voltál :) Téged a világ minden kincséért sem nyírnálak ki :)

k, 2010-09-14 17:24 nyilacska

nyilacska képe

Igyekszem én igényesebb lenni, de azért vettem egy fuvolát is.

nyil

h, 2010-09-13 23:15 Sren

Sren képe

Az "öreg motorosok" számára gyakran egyik történet olyan, mint a másik. Tudom, hogy cafatul hangzik, és talán nem is érthető, de ha sokáig űzöd "hivatásszerűen" ezt a melót, egy idő után piszok nehéz újat mutatni, meglepni, lenyűgözni magával a történettel. Ezért szoktuk emlegetni azt a bizonyos "korrektor: off"-állapotot. Külön rá kell szólni magunkra, hogy "te, figy, most nem kell javítani,  olvashatsz nyugodtan". Van, hogy még így sem sikerül. :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 06:29 Indi

Indi képe

Az öreg motorosok ilyen formán nincsenek irigylésre méltó helyzetben; sok munka, kevés élvezet. Egy icike-picikét ez is közrejátszik abban, hogy nem korrektorokodom, egyszer már megcsapott ennek a gépiességnek a szele és nem volt jó. Valahol sajnálom azokat, akik az "apróbb" írásokat már nem élvezik, mert nekik már szinte semmi nem új, valahol viszont minden tiszteletem az övék, hogy a jó ötletből induló írót addig nyüstölik, amíg én az Olvasó, egy igazán, minden szempontból kiválló novellát/regényt kapok kézhez. Persze, ha jobban meggondolom, addigra ők (a korrektorok) már vagy hatodszor olvassák ugyanazt az írást és az élvezetnek csak a halvány ígérete lebeg körülöttük.

Megértem azokat is, akik több szubjektív véleményt szeretnének hallani. Tényleg kell az egyensúly, a helyesírási és egyéb szabályok citálás túl kell az emberi hang, a privát vélemény, ami csak a tiéd, csak rád jellemző. Hogy téged mi fogott meg érzelmileg nem csak értelmileg.

Nekem személy szerint semmit nem ad egy tökéletesen hibátlan, tökéletes dramatúrgiai ívvel operáló, ámde tökéletesen üres, zéró lélekkel megírt novella. Hiába tökéletes, ha nem érzem benne a szerzőt magát, mert a tökéletességbe nem fért bele, hogy önmagát adja, mert grammra mérte a mondatok súlyát és centire a hosszukat.

* ez nem kritika és nem csak Neked szól, Drága Sren. Beszélgetés. Mert bennem is felmerült ez-az, mint azt nagyon jól tudod. Itt az alkalom, hogy beszéljünk róla :)

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-09-14 08:18 Obb_régi

Van igazságod Indi, már hogy ne lenne, tudhatod, hogy én az ellenkező oldalon álltam, de győzött a sötét oldal :), az internetes publikálás egy lépcső, ahhoz, hogy megtanulj írni, és egyszer feljebb léphess, sokszor le van szarva, mit szeretnél mondani, ha azt nem tudod úgy papírra vetni, hogy befogadóképes kereslet legyen iránta. Ezt el kell fogadni, majd később jöhetnek a dicshimmnuszok, de addig melózni kell, vagy elfogadja valaki vagy marad egyhelybentoporgó.

k, 2010-09-14 09:04 Indi

Indi képe

Lehet, hogy van, aki vélemény alatt a dicshimnuszokat várja vagy éppen annak hiányán kesereg, én most nem erről beszélek. A szubjektív vélemény és a ny@lás nálam nem szinoníma, csak a félreértések elkerülése végett mondom.

Persze, meg kell tanulni, amit meg kell tanulni, de közben egészen biztos, hogy nem maradhat emberi az ember? 

..."sokszor le van szarva, mit szeretnél mondani, ha azt nem tudod úgy papírra vetni, hogy befogadóképes kereslet legyen iránta. Ezt el kell fogadni"... - szerintem ez baj. Nem vitatom, hogy így van, egyrészt, mert te jobban belelátsz, mint én, másrészt nem a kákán keresem a csomót. Viszont baj, hogy így van a fenébe is! És nem kell elfogadni. Itt még nem. Ez nem kiképzőtábor, itt még barátok között van az író, akik segítenek neki, ahogy tudnak, felhívjáka figyelmet a hibáira, mindenféle hibájára. Illetve nem. Szerintem sokan ezt hiányolják. Hogy kevésbé szárazon jöjjön a vélemény. Vagy ne csak a száraz vélemény álljon az írás alatt.

Mire gondolok? Valami ilyesmire:

Ezek és ezek a tipikus hibáid, hemzseg tőlük az egész novella (pár példa, nem az egész írás kimásolása és mondatonkénti átírása valami tökéletesre, valami tökéletesen másra, mint aminek a nyomorult szerző szánta) DE nagyon szép, megragadó képeket alkalmazol, élővé teszik a történetet.

Simogatás ÉS korbács. Képtelenség?


Vannak olyan "írók" is szép számmal, akik nem érik meg, hogy akármilyen véleményt is írjunk a művük alá. De ez is csak rajtuk múlik, a hozzáállásukon, nem a művön - mielőtt menetrendszerűen jönnének a felhördülések :) Ebben nagyon igaza van Srennek - hogy a blog eredeti témájához is hozzászóljak :P

 

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-09-14 09:11 Sren

Sren képe

Viccelsz, Indi? Ezer éve nem láttam ilyen szééép, hosszú kommentet tőled! :D Örülök, hogy felmerült ez a téma, mert tényleg nehéz ezt a két nézőpontot egymáshoz közelíteni. Tapasztalat nélkül a tudás csak száraz tények halmaza: aki még nem csinálta, nehezen érti meg, és persze, hogy szkeptikus marad. Aki meg csinálja, az csinálja, de ahhoz nincs szokva, hogy beszéljen is róla, arról nem is szólván, hogy nehéz olyasmit átadni, amit más nem tapasztalt még. Ráadásul az éremnek két oldala van, mindig, tehát mindkét félnek megvan a maga igaza.

Félreérthető voltam, én nem vagyok fásult. Ebbe nem lehet belefásulni. Pont ugyanúgy szeretek olvasni, mint régen, amikor még nem lektorkodtam. De tény, hogy a sok munka előbb-utóbb oda vezet, hogy „emmávót, megezis, jesszus még egy?!”. Így nehéz lelkesedni egy-egy sztoriért. (Persze lelkesedem, nem is kicsit, amikor valami olyan kerül az asztalra; de meglehetős ritkaság.)

A másik tény, hogy a korrektúra folyamata alatt teljesen „átfordul” a nézőpont. Teljesen másképp nézi az olvasó, és teljesen másként nézem én. Ő lát egy izgalmas történetet – a lektornak maga a történet pont az utolsó, amit vizsgál, és azt is többnyire csak dinamika és történetvezetés szempontjából. Először helyesírás, stilisztika és szemantika van, meg hasonló szakszavak, amikkel én nem igazán szeretek dobálózni (mert a korrektor is ember, szóval el lehet curukkolni azokkal a táblákkal ott, hiába is van ráírva, hogy „dobjon be egy húszast és kap egy idegen nyelvű kifejezést”, meg hogy „kérjük ne etesse a korrektort, hiába látszik embernek, valójában irodalmi droid” :DDD).

Van, akinek lejön ez a sok minden, van, akinek nem, vagy kevésbé. Megint csak a saját példámmal tudok hajigálózni: anno magam is idegenkedve néztem a vesszőhibák-egyebek körüli felhajtást, kissé túlzottnak látván a technikai hacacárét az írások körül. Anno én is azt kérdeztem – igaz, csak magamban –, jó, de hol marad a történet? Aztán megláttam Dóri egyik kritikáját (igen-igen, azt a bizonyosat a Fantán, aminek köszönhetően aztán később alapból nyüszögve kezeltem Ndy laza csuklómozdulatait, pedig nem mindet gyakja el, tényleg), és ott nagyon leesett valami. A mű kritikán aluli volt. A kritika hosszabb, mint a történet, és Dóránk képes volt statisztikai adatokkal alátámasztani, magyarul, darabra kiszámolta még a vesszőhibákat is. A szerző behisztizett, engem viszont a történet és a kritika közötti kontraszt ráébresztett valami olyasmire, hogy „te jószagú málnabokor, mennyire szerethet ez a lány olvasni!” Rájöttem, hogy olvasóként nekem csak két dolgom van: vagy elolvasom a művet, vagy nem. Vagy tetszik, vagy nem. A lektornak meg el kell olvasni, ha tetszik, ha nem. Itt van a kimúlt eb örök nyugalomra helyezve.

Meg ott, hogy amikor tetszik, az ember mi mást mondhatna, mint hogy „köszi, tetszett”? Brazil szappanopera-rajongók módjára hozott lelkesedést – húúú, a Gizi most vajon miért is cseszett ki a Jóskával, írd már meg, vagy magyarázd el utólag; meg mekkora jó volt már, amikor az a lükepék belehajította a csikket a szénakazalba – egy írói műhelyben senki ne várjon, meg még hasonlót sem. Egy korrektortól az, hogy „tetszett” vagy egy kósza ötös néha: minden.:)

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 10:25 Indi

Indi képe

Azt hiszem kezdem érteni, hol kanyarodtam le rossz helyen ebben az eszmefuttatásban (azért a főoldalon a szöveg rendesen megvezeti az embert, ha ő a misztikumban akar elmerülni, és kedvet érez magában, nem kötelességet). Tehát:

A lektor jól végzi itt a munkáját, ebben az írói műhelyben és ide csak olyan írók járnak, akiknek ez kell, mert itt munka folyik orrvérzésig, aki meg nem bírja vagy mást gondolt, abból az életben nem lesz író.

Hát, nem tudom. Én elégnek érzem azt a napi nyolc órát, amit kötelező jelleggel töltök egy másfajta munkatáborban, a szabad időmben meg inkább a barátaim társaságát fogom keresni.

Annak kifejezetten örülök, hogy nem vagy fásult, Sren csak egy van :) Mint ahogy Dóri is, természetesen.

De hogy egészen jól értsük egymást; ha van valaki a Karcolaton, aki nem tekinti hivatásának az írást, akkor az én vagyok (ha van még ilyen elferdült, az NE jelezze, köszönöm!) és én, mint műkedvelő kicsit író és nagyon olvasó NEM írok lektoroknak (már ha van olyan elferdült, akinek feltűnt, hogy nem írok, ha van EZT SE jelezze). Nekem nem öröm, hogy azt, amit én kikapcsolódásnak, egy kis utazásnak fantáziába, egy való világ pill stoppnak szántam Nektek, azt nem tujátok annak látni, aminek készült. Fele részben ezért nem írok. Nem merek úgy adni semmit, hogy már a készítése közben tudom, hogy a papírt széttépitek, a doboznak baltával estek neki, hogy aztán a tartalmát nagytó alatt addig b@sztassátok, amíg a végén mehet az egész a kukába egy vállvonás kíséretében. De nem ez az, ami igazán elkeserít, hanem az, hogy ha a végén megkérdezem mi volt a dobozban globálisan, akkor halvány elképzelésetek sem lesz róla, mert meg sem néztétek, a baltás jelenet előtt!

De csak azért érhetett ilyen csalódás, mert azt hittem, hogy ide nem csak profik, félprofik, "minden áron író akarok lenni" diákok és nagyon komoly lektorok járnak. Hát, most már tudom.

Azért kicsit sajnálom, hogy a kettő nem fér meg egymás mellett. De, mint Olvasó nagy örömemet lelem az itteni írásokban, nekem még néhány (voltaképpen sok) vicc szerencsére új :)

 

 

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-09-14 11:22 Sren

Sren képe

„Nekem nem öröm, hogy azt, amit én kikapcsolódásnak, egy kis utazásnak fantáziába, egy való világ pill stoppnak szántam Nektek, azt nem tujátok annak látni, aminek készült. Fele részben ezért nem írok. Nem merek úgy adni semmit, hogy már a készítése közben tudom, hogy a papírt széttépitek, a doboznak baltával estek neki, hogy aztán a tartalmát nagytó alatt addig b@sztassátok, amíg a végén mehet az egész a kukába egy vállvonás kíséretében. De nem ez az, ami igazán elkeserít, hanem az, hogy ha a végén megkérdezem mi volt a dobozban globálisan, akkor halvány elképzelésetek sem lesz róla, mert meg sem néztétek, a baltás jelenet előtt!

Nem nekünk írod, hanem az Olvasónak.:) Hogy a korrektor nem, vagy nem teljesen tud olvasó is lenni egy személyben, az sajnos (?) vele jár. Képzelheted, mekkora ciki egy Steve King-regényben két elütést is találni! :DDD – No jó, bevallom, cseppet sem vicces. Bizonyos szempontból kifosztottak vagyunk, a munka elveszi tőlünk a Mese egy részét. De legalább segítünk, ahogy tudunk: egymásnak is, az íróknak is. Ugyanakkor ez nem kiábrándultság. Hiszen szeretünk olvasni, pluszban magunk is írók vagyunk. Hogyan mondjam el, hogy minden írás ajándék? Sajnálom a baltás hasonlatot, cserébe viszont adok egy másikat: nem gyógyíthatsz meg cirógatással olyasmit, amihez gerincműtét kell. (Ez se jobb, tudom.)

Hogy itt az Olvasó vajmi ritkán szólal fel, arról nem tehetünk – szívesen látnánk Őt pedig.:)

A kiemelt részhez: ó, dehogynem néztük. Hogy a munkafolyamat során a történet egészének az értékelése az utolsó a sorban, nem jelenti, hogy előtte ne látnánk… és hogy ezt látni, majd szétszedni, elég fájdalmas mutatvány. A szerző nyafoghat. A korrektort nem igazán kérdik, mit érez. Kétélű az a balta, Indi.:) 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 12:04 Indi

Indi képe

Nem nekünk írod, hanem az Olvasónak.:) Hogy a korrektor nem, vagy nem teljesen tud olvasó is lenni egy személyben, az sajnos (?) vele jár. - végkövetkeztetés? :)

 

Hogy itt az Olvasó vajmi ritkán szólal fel, arról nem tehetünk – szívesen látnánk Őt pedig.:) - talán belefáradt, hogy árral szemben úszik, talán csak a sok "szakmaiság" mellett értéktelennek érzi a saját zsigerből jövő véleményét.

Továbbra is úgy gondolom, hogy minden tisztelet az olyan korrektoroknak, akik itt munkálkodnak a Karcolaton. De nem lehet, hogy a túlzottan (?) kemény (inkább egyoldalú) bánásmóddal nem csak a "gyomot" írtjátok ki? 

Tudom, hogy alapvetően ugyanazt szeretnénk, néha mégis úgy érzem magam,mint egy vak, akinek egy süket integet, miközben én torkom szakadtából kiabálok neki :D

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-09-14 13:10 Sren

Sren képe

Végkövetkeztetés: az ember nem gömb.:)

Alapvetően ugyanarról beszélünk: a vaknak próbálom elmagyarázni, milyen szín a piros, ez a korrektor-oldalon is működik, csak, mint mondtam, mi nem nyafizhatunk.

Amire te azt mondod, balta, azért én letolást kapok egy korrektor kollegától, hogy elfogult vagyok, meg kesztyűs kézzel bánok az írókkal. Középút nincs, állandó pengeélen-táncolás van. De mondhatnám úgy is, hogy a többség érdekében inkább vállaljuk, hogy minket szidjanak – megszoktuk már, hogy amit adunk, azért ritkán jár szívbéli köszönet (tisztelet a kivételnek!) – mert sajnos kevesebb korrektor van, mint író, és százfelé szakadni nem tudunk.

Amire te azt mondod, gyengédebben kellene, azt magad is próbáltad már, és nem működött. Leállsz egy – csak egyetlen! – íróval, és kis idő múlva kapod a lelki életét, a regényét, az FHB- és az ÁSZ-faktort… és még csak nem is okolhatod, nem tehet róla: ilyen a művészlélek, ezt kell szeretni, van nekem is, szóval tudom. És pont úgy sajnálom, mint te is sajnáltad anno, mert a fene falja fel, az ember ragaszkodik az „övéihez”. Mindet sajnálom; számtalan ígéretes kezdőt láttam már elmenni, és több nem-kezdőt is… és mégsem dolgozhatok másképp, mert ha leesek a pengeélről, magammal rántom a művészt. Nem lehetek gyengédebb, mert elbízza magát, és ezzel sokkal többet ártok, mint használok neki. Kemény a világ „odakint”, és ha bárki is komolyan szeretne írással foglalkozni, jobb, ha megedződik. Ha rajtunk keresztülrágja magát, lehet esélye – ha nem, és tárt lélekkel, ártatlanul, csillivilli szemmel kerül egy hivatásos színe elé, ritka randa pofonok várhatnak rá, amihez képest brüsszeli csipke mindaz, amit itt szögesdrótnak hisz.

A Karcolaton sosem volt divatban a hűde ajnározás – volt azonban sok jó tanács, kérem, köszönöm. Volt csapatmunka – még ha az veszekedésnek látszott is – és folyamatos egymás szemmel tartása, segítése; a lehetőségekhez képest a kezdők felkarolása. Ennyire fussa… Bárcsak többet tehetnénk.

Van az úgy, hogy a gazzal együtt kijön pár nemes palánta is. Vissza is ültetném én, hidd el, ha kétszer ennyi időm és kezem lenne; vagy kétszer ennyi korrektor kollega, aki elviseli a szidást a köszönöm helyett, csak hogy másoknak haladjon a szekere, és ne akadjon el az első kátyúban.

Mindezzel nem az „érdesített” típusú korrektúrát védem – csak azt mondom, mégpedig tapasztalatból, hogy jelenleg nincs kapacitás többre, jobbra, gyengédebbre. Aki nem bírja az iramot, az kiesik, de használ-e bárkinek, ha elmondom, mennyire sajnálom? Rengeteg amatőr író van, mindig akadnak újak. És akad köztük, aki érti, milyen szín a piros.:)

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 14:10 Indi

Indi képe

A piros remélhetőleg mindenkinek más, ha mégsem, akkor egy minden bizonnyal nagyon bölcs, nagyon nagy fejű filozófus elmélete dőlne meg a kételkedés szükségességéről :)

Ami nálam továbbra is kérdés, hogy csak annak van helye a Karcolaton, aki később íróként képzeli el az életét? Tovább pontosítva, annak, aki "csak" hobbiból ír kívül tágasabb? Mert, ha a válasz nem, nem csak annak... akkor valahol különbséget kellene tenni. (Nem ez volt anno a Sript? Nem kellene életet lehelni abba a projetcbe etc.?)

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-09-14 14:34 Sren

Sren képe

Nem, természetesen nem csak azoknak van helye itt, akik hivatásszerűen szeretnének foglalkozni az írással. A Karcolat amatőr írói műhely (viszont be kell lássuk, íróink látványos fejlődése és eredményei már felette állnak annak, amit „amatőrnek” szoktunk nevezni). A regisztráció szabad, nem kötött semmiféle produkáláshoz (bocs, de egyéb oldalakon ilyet is láttam már – "ha Tag akarsz maradni, a minimum havonta egy vers vagy novi" – hát kösz, de nem), itt csak a szerkesztők és a korrektorok „védősáncán” kell átesni, aki ennyit sem bír el, az tanuljon fuvolázni. :D

Akik anno a Scriptoriumon dolgoztak, azok ma a KIMTÉn teszik ezt. Van még kérdés? :D Mi, akik sajnálatos módon nem tudjuk az Egyesületet érdemben segíteni, maradtunk a Karcolaton. Az Egyesületben tevékenykedők még elfoglaltabbak, mint mi; egy ilyen projekt, mint a Script, egész embereket igényelne.

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 13:37 De Profundis Clamavi

Bocs, hogy belekotyogok ebbe a beszélgetésbe, de nagyon hasonló a véleményem. Egészséges lenne a nyelvtani, stilisztikai műtét után mindig megírni, hogy mit éreztünk, gondoltunk amikor elolvastuk valakinek a novelláját. Nekem, akinek az életben nem lesz olyan helyesírásom, hogy komoly hozzászólást kapjak, egy irodalomtanár barátommal kell minden esetben átkurkásztatnom a novelláimat, mert egyébként hűvösen átnéznének rajtam. Pedig a különbség csak pár sz*ros vessző. Csak azokat javítja. Nagyon sok olyan könyv jelenik meg ma M.o.-n, amit egyszerűen nem tudok elolvasni, annyira lapos, unalmas, középszerű. Pedig ezekben nincs nyelvtani hiba. Tipikus példája ennek a szitunak Randolf Cain ezen írása: http://karcolat.hu/irasok/fantasy/randolph_cain/a_folyo_gyermekei
Annyi hiba van benne, hogy senki sem szólt hozzá majd nyolc hónapon keresztül. Véletlenül fedeztem föl, még a zűrös Urla, Zyx nicknevem alatt. Volt ebben az írásban valami varázs, átadott valami olyan hangulatot, ami ritkaság. Ezt nem kapom meg a száraz, tiszta érzés művektől, pedig ötöst kell rájuk adnom, mert amúgy rendben vannak. Agyonvágunk embereket, ha csak a nyelvtant nézzük. Nem azt akarom most írni, hogy nyalogatni kell egymás egóját, hanem ha érzünk fantáziát, komolyabb tehetséget az adott írásban akkor írjuk is le. A hentesmunka után egy kis gyógyír, de csak ha megérdemli , ha méltatlan, akkor levesbe vele.

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

k, 2010-09-14 13:50 Sren

Sren képe

DeProf kollega, te voltál Urla?! Ez tök jó.:DDD Csíptem Urlát, és sajnáltam, hogy eltűnt. :)

Teljesen igazad van, a mondanivalód nagy részét ismétlőjelezhetném egy az egyben. Én csak annyit tudok mondani, ismét egy meglehetős ostoba hasonlattal élve, hogy a sebész dolga az, hogy műtsön, a lélek meg a pszichológusé. Nem lehetünk egyszerre mind, még ha szeretnénk sem: egyszerűen túl nagy a falat. Nincs idő, sajnos. Egy író per egy korrektor, ez lenne a helyes ráta, ha teljes egészében akarnánk mindenkivel foglalkozni. Ehhez képest rajtam van kábé öt-hét író, a saját regénye(i)m, állandó kapcsolattartás azokkal, akikkel muszáj illetve azokkal, akik fontosak számomra, plusz a mindennapi élet. És ez csak én vagyok - a többiek nem tudom, hogyan dolgoznak, de azt igen, hogy szintén rengeteg elfoglaltság közepette. Többen kellenénk. De nem vagyunk többen, tehát az ember ott húzza meg a nadrágszíjat, ahol a legkevésbé fáj - jómagam spec azon a ponton, hogy nem olvasom azokat az írókat, akik válaszra sem méltatnak (tulképp ezért született ez a blog is).

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2010-09-03 10:21 Sipos Gyula Attila

Ilyenkor mindig megijjedek, hogy beletartozom-e kritikakritikálatlan szerzők közé! :)

 

Szerintem fontos a kész mű kivesézése! Több nézőpont megismerése, mert hát "ízlések és pofonok"! Ebből tanul az ember! És ha nem is értünk egyet, ahogy ez már előfordult, a lényeg a tanuláson, fejlődésen van! Visszacsatolás nélkül pedig egyik sem lesz! (Vagy csak sokkal nehezebben!)

 

Én is igyekszem minden írást elolvasni, próbálok hozzászólni is, sajnos mindegyikhez nem megy!

 

 

p, 2010-09-03 10:37 Blade

Blade képe

A felkiáltójel a védjegyed, vagy mi van? :P

p, 2010-09-03 11:03 Sipos Gyula Attila

Én szeretem a !-jelet! :) Mindig mindenki csak pontot akar az ügyei végére, csak én felkiáltó jelet? Izé: !

p, 2010-09-03 10:44 Sren

Sren képe

Nem tartozol közéjük. :) Azokra a szerzőkre gondoltam, akik egyáltalán nem tisztelik meg a hozzászólókat válasszal. Tehát csak simán kint van a novella, alatta a hozzászólások, szerzői bakfitty meg nuku. (Esetleg tessék-lássék odabiggyesztve egy köszi.)Több ilyen akadt az évek során.

A hozzászólásra válaszolgatás más tészta, annak is megvan egyfajta etikettje, de én most nem erre, hanem az érdemi kritikára való válaszolást forszírozom.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 07:44 De Profundis Clamavi

Üdv Karc Népe!
Azt röhögöm, hogy az (állítólag) jó IQ-jú írónépek mennyire nem veszik észre a HSZ-ben rejlő lehetőséget. A való világban, a kiadott könyvek, elvégzett munkák esetében hol van lehetősége az elkövetőnek utólag reklámozni, megmagyarázni. Vagy ha lenne is, ki a bánat fogja azt elolvasni. Ha van az írásunkban homályos, nehezen érthető rész, roppant egyszerű rávillantani elménk tündöklő szikráival a HSZ-ben, és a későbbi olvasó, már a mű szerves részének fogja mindezt érezni. Ha pedig jogtalan negativitást érzünk, lehetőségünk van oly minőségben válaszolni a fikázónak (azé’ ilyen is van), hogy a tisztelt nagyérdemű megérezze – legalább a HSZ-ben, ha már a műben nem – az írásművész-hebegőfarok közti különbséget. Azaz, kifizetődő az: Egész jó, hármas! c. velős véleményfolyamra, ezerötszáz karakterben válaszolni. Természetesen gondosan felépítve, kidolgozva. :)
Kiegészítésként még megjegyzem, hogy más oldalakkal ellentétben a Karcon nagyon keveset foglalkoznak a mondanivalóval, pedig az elkövető, az elméje mélyén kikristályosodó, világokat megváltó, netán azt forradalmasító drágakövekről is szeretne ejteni néhány szót. Bizonyára jobban tudjátok nálam, hogy odakint a szerkesztők, ha elégedettek a központozással, és beleolvasnak a műbe, az első logikai bakinál félredobják az alkotást, azaz érdemes lenne több szót ejteni ezekről. Fogadok bárkivel, hogy a karc bármely tíz novellájából bele lehet kötni ötbe. Ettől még írástechnikailag jeles szintűek, viszont akkor tud az író fejlődni, ha az ilyen hibákat is segítünk megtalálni. Pl:
Arany Maggoth haverom egy korai novijában a kommandós csóka távcsöves fegyverrel indul akciózni. Ilyen fegyverrel hosszú idő célozni, és a távcső az első koccanásnál elállítódik, ezért csak egy-két mesterlövésznek van ilyen egy században. Mivel nem divat ez a fajta HSZ, ciki ilyen hibákra a figyelmet, pedig pontosan a nyelvtanilag okés írásoknál lenne rá szükség.
Azon a szinten már az ilyen típusú korrektorok kellenének.

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

k, 2010-09-14 07:59 Indi

Indi képe

Igazad van, a logikai bibikre is fontos rávilágítani.

Én például tredelmesen bevallom, hogy halvány lilám nincs a távcsöves fegyverek érzékenységéről, de mivel neked van, írd oda Arany Maggoth barátod korai novellája alá bátran (szerintem). Mert én úgy gondolom, hogy kellenek ezek a meglátások és ha kezdetben úgy is érzed, hogy ez itt ciki (lehet, hogy tényleg szokatlan lesz), idővel egyre többen fognak ilyen irányból is közelíteni egy íráshoz (már most is előfordul, azt nem mondhatjuk, hogy nincs rá példa).

Rosszat azt hiszem nem tehetesz ezzel :)


Az is igaz, hogy kevés olyan sokoldalú ember van, hogy az már-már gömb számba megy. Mielőtt még valki jóízűen félreért, nem azt szeretném ebből kihozni, hogy az itt folyó munka nem jó, lelombozó és úgy általában véve nem értékelem a kiveséző hsz-eket. Azt sem gondolom, hogy a többféle megközelítést minden embernek, egy személyben kellene produkálnia (lásd. gömb). De talán lesz valahol egy egyensúlyi állapot a véleményezésben. 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-09-14 09:35 Sren

Sren képe

Igen, pontosan ezért mondtam itt valamelyik hsz-ben, hogy nagyon szerettem azokat az írásokat, ahol többen összeálltunk és osztottuk az ívet. Az égre, még nekünk magunknak is tanulságos, ha behatóan megismerjük egymás véleményét, adott esetben egyetlen művel kapcsolatban. Azt marhára könnyű mondani, hogy "a Sren ilyen-olyan", vagy "Obb ilyen-olyan", így és így csinálja, holott másképp is lehetne - de ha mind összeröffentünk, ott bizony kincsek vannak a hsz-ekben. Sajnos ritka az ilyen. Ad egy: megvan a magunk élete, munkája; ad kettő: rengeteget melózunk a háttérben. Akkor sem unatkoznánk, ha havi szinten csak egyszer jönnénk fel a lapra. Ehhez képest azért igyekszünk, de igazi, vesézős kritikára ritkán van idő. Naná, hogy legtöbbször a lényegre törekszünk, és a lényeg biz nem a dicsfény árasztása. Kell tudni bátorítani is a szerzőt, igen; de ha jobban körülnéztek, itt szinte mind olyanok laknak, akik nagyon is jól tudják, hogy itt nem kiképzőtábor van, hanem közösség. Sokan az egykori kezdők közül is rájöttek, hogy az elsőre-másodszorra őrmesternek látszó korrektor valójában barátságos.

A másik meg az, hogy sok minden nem látszik, mivel privátban megy a munka. Tehát adott esetben jól látható, hogy a korrektor "lehúz" egy írást, de az már nem, hogy aztán privátban napokig dolgozik rajta a szerzővel karöltve.

Hogy kissé visszakanyarodjak a közösségi munkához, és hogy Indinek mennyire igaza van a gömbbel, hadd fejeljem meg a dolgot: volt már olyan is, hogy a korrektorok szándékosan kihagytak a véleményezésből ezt-azt, tudván, hogy társaik úgyis beugranak, és a szerző többféle szemszögből értékelt írásról kap egy egész képet - ha akar, ha képes meglátni, ha.... - és nem egyetlen, háromoldalas kritikán rágja át magát.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 14:00 Obb_régi

Nem tudom, lehet hogy az lenne a megoldás, ha valakit érdekel, az eljön hozzám az Írnikékre, itt pedig megdícsérgetek mindenkit, hogy szép volt Ödönke eszem a magvas gondolataidat, magamba tartom, hogy kár, hogy nem tudsz leírni két értelmes mondatot, max a szüleid fogják értékelni, amit most összehoztál.

Fogjuk azt is fel, bármennyire is hobbi, még hobbi szinten sem jó, ha valaki helytelenül vagy logikátlanul ír. Én hobbiból pecázom, mégis viszgát kell tenni, hogy horgász engedélyt kaphass, tudni kell a halfajtákat, ívási időszakaikat, stb... stb... Hobbi hangsúlyozom, mégsem az jut eszembe, mennyivel könnyebb lenne egy kézigránátot beba*ni a vízbe, hiszen ezerszer ennyi halat foghatnék.

Bár úgyis nagyon úgy néz ki, örülök, ha nemsokára ennyire tellik:

Szép volt Ödönke.

k, 2010-09-14 14:36 Sren

Sren képe

(Banyek, Papa, ne mondjad, mert elbőgöm magam! :((()

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 14:40 Obb_régi

Majd megoldjuk ügyesbe :) már írják a magyar telepítőket, meg viszek magyar billenttyűt, csak lesz hamar valami netem :)

k, 2010-09-14 16:04 Sren

Sren képe

Remélem, hogy sikerül, még ha ekezet nelkuli klaviaturaval jossz is, nagyon fogok örülni!

Emberek! Ezzel a taggal itt - úgymint Obb, alias Végh-Bodor István - eleinte kölcsönös tisztelet mellett ugyan, de piszkosul nem kedveltük egymást. Ha bennünk volt annyi kakaó, hogy az együtt töltött hónapok, a csapatmunka és az Írásért való harc szellemében végül el tudtuk ismerni, és a végén őszintén megkedvelni a másikat, akkor Bennetek is legyen. Mert marhára igaza van. Nem tudunk só és bors lenni egyszerre, és az vesse ránk az első követ, aki viszont Szupermen, és tud. Megeszem a pandamintás tangámat, ha valaki mindenre képes, tökegyedül. A kényelmeskedők, akik max negyedévente egyszer járnak erre, nem láthatják, mi mindent jelentenek nekünk a társaink, az íróink; az itt kialakult barátságok, a fejfájós korrektúrák hajnaltájt, mikor miattatok nem aludtunk, és így tovább. Nem szeretnék bánatni senkit, csak azt súgom: próbáljátok meg. Hajrá!

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2010-09-14 15:17 Indi

Indi képe

"Nem tudom, lehet hogy az lenne a megoldás, ha valakit érdekel, az eljön hozzám az Írnikékre, itt pedig megdícsérgetek mindenkit, hogy szép volt Ödönke eszem a magvas gondolataidat, magamba tartom, hogy kár, hogy nem tudsz leírni két értelmes mondatot, max a szüleid fogják értékelni, amit most összehoztál." -  Komolyan azt mondod, hogy az egész napi szájtépésemből ez jött le neked?

+, hogy szerintem egy hobbi író olyan szar és igénytelen írást tehet fel, amilyen csak jólesik neki? 

Bazzz én egyensúlyt szeretnék, ilyet is, olyat is, nem nyalást, ajnározást, a komoly korrektori munka lefikázását, azért legalább ezt tegyük tisztába!

De részemről ennyi, megvolt a felvetés, félreértéseket szült nem megoldást, az meg nem kell, van így is dögivel :)

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

k, 2010-09-14 15:36 Obb_régi

Nem, dehogy, nehogy felvedd, és igazán persze nem is neked szól a természetesen sarkított álláspontom, csak én is mondom a magamét, hogy ennyit tudok tenni, örülök hogy ennyire is tellik,az egyensúlyhoz pedig másra is szükség van, más szemléletű ember/emberkék aktivizálódására, tőlem ez, mástól más, ami hiányzik azt megint másnak kell megoldani, az egyensúly közelítéséhez tedd hozzá Te amit tudsz és ne a hiányát hiányold.

Szóval ha valaki hoz mondjuk sót, de a másik úgy szertné az ételt, hogy borsos is legyen, ne annak rója fel, hogy csak sót hozott, hanem próbáljon ő szerezni, hiszen neki kell az ízletesebb étel.

k, 2010-09-14 15:38 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Ahhoz, hogy vízparton megigyál két sört, ahhoz komoly vizsgát kellett tenned? :-)) A pecabot csak alibi. Nagyon sok(ez talán kevésbé érzékelteti a mondanivalóm, tehát milliónyi) hibátlanul író műve fetreng a könyvesboltok polcain( persze valószínűleg kiváló szerkesztők munkája nyomán), csak épp a kutya sem olvassa őket. Ha jól néz ki a kaja, szépen, ízlésesen feldíszítette a szakácsbácsi, attól még lehet szar az íze, míg ha nem túl bizalomgerjesztő első blikkre, de megkóstolod és isteni finom, akkor élvezettel elfogyasztod. Természetesen akkor jártál a legjobban, ha étvágygerjesztő már a kinézete is, meg ehető is, olyan, amelyikre még napok(hetek, hónapok, fényévek:-))múlva is szívesen visszaemlékszel.

(és nem a porcelánbusz sofőrjeként)

Szóval a kritikában legyen ez is az is vegyesen. Az nem jó ha kicsit félreteszem, aztán napok múlva újra elolvasom. Pár hibát kiszúrok, de a többit valószínűleg nem. Külső kontroll szükségeltetik.

Megértem a szerkesztőket is, hiszen napi X mennyiségű sületlenséget kell elolvasniuk, és még értékelést is írniuk hozzá. De hát nem kényszeríti rájuk senki ezt a kemény melót. Ők vállalták, s ezért minden tiszteletem az övék.

Mivé fejlődött ki a mi kis egyszerű szópárbajunk....

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

k, 2010-09-14 15:45 Obb_régi

A vízparti piálás is vizsgaköteles :) Anarchiát :)

k, 2010-09-14 13:57 De Profundis Clamavi

Sren! :) Egyszerre írtunk, és már válaszoltál is. Van benne igazság, de én nem látom a másik oldalt.

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

k, 2010-09-14 14:03 Obb_régi

Mert nem akarod látni :)

k, 2010-09-14 14:06 De Profundis Clamavi

Kedvenc trükköm, hogy odamondogatok, emelt fővel elrohanok, majd amikor átérzem mennyit veszítettem, lapos kúszásban visszalopakodom, és befogom a pofám. A karcon kezdtem ezt a stílust, de azóta volt egy másik helyen is hasonló szitum. Van ebben ráció, ha belegondolsz, mert akkor kapok igazán elfogulatlan véleményt, ha új néven teszem föl. Velem is már elfogultak sokan. Lehet hogy eccer kipróbálom a mókát. Hogy engem miért rúgnak ki olyan soxor?

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

k, 2010-09-14 14:21 Obb_régi

MZ/X jelenkez... :)))

Szerintem a napokban olvasni fogok tőled valamit, jól eltűntél egy ideje.

k, 2010-09-14 14:27 De Profundis Clamavi

Nektek ez a szakmátok, de nekem ez csak hobbim. Előfordulhat, hogy neves író leszek, de lehet hogy nem. Ha rámtör, jó írni, de olvasni is, meg fát faragni stb. Nyávogok, hogy mankót ide, de izibe, ha szükségem van rá, meg hogy simogassák a buksimat, akkor is, ha lókaki amit írtam. Hozzám is jönnek tanácsokat kérni a faműben, nekem is viszketésem van a sok hülyétől, de azért segítek nekik. De hidd el Obb, ez nem hozzáállás függő, hanem zsigeri. Ösztönből nyávogunk, és várjuk a simit.

Egyébként mennék szívesen az Írnikékre, de ég a pofám, hogy veled javíttatom a bénaságaimat. Próbáltam segíteni, írtam ott egy két mimózának, de akkora ellenállásba ütköztem, hogy abba kellett hagynom. Azért van amiért nem irigyellek! Az az igazság, hogy végső ellenőrzésként nagyon kényelmes nálad megfuttatni az írásaimat. Tehát a nyelvtanár haver átbogarászása után, mert nagyon bírom a szakrizsádat. Ilyeneket a magam kútfőjéből nem tom kimeregetni, mert nincs ott. Mélységet azt látok, de a tartalom az elég ködös.

 

Obbnak másodszor!

Látom, már ismersz!

Átírtam a Vándort, de alaposan. Odakint a pusztában a mostani címe, és vagy 20 000 karakteresre dagadt. Feltegyem hozzád?

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

k, 2010-09-14 14:36 Obb_régi

Persze :)))

De nem lesz simi :)))

k, 2010-09-14 14:38 De Profundis Clamavi

Magadra vess, feltettem. Valami olyasmire kattintottam, hogy <i> elküldve megtekintésre </i>. Tizenhétezer karakter :)

 

Kösz, vagyok pár bájolgó oldalon, ott maximálisan kielégítenek!

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

k, 2010-09-14 15:33 Mab Tee

Mab Tee képe

Vannak itt a Karcon néhányan, akiknek bírom a fejét, most már a tiéd is komázom. :D

Öregem, ilyen szöveg, amit ti itt levágtok Obbal!

Most én is úgy vagyok, mint te a bájolgó oldalakon! :D 

--------------------------------------------------

"Olyan képet mutatok, amit látni akarsz. Az igazi arcomat csak akkor ismerheted meg, ha képes vagy az álarc mögé látni."

k, 2010-09-14 17:22 nyilacska

nyilacska képe

Hú, mekkora "megbeszélgetés" alakult itt ki. Remélem engem nem illet ez a "nem válaszol" dolog. Igyekszem én, de néha (sokszor) elmaradok a "netközelből". Késve válszolok.

Oszt itt Szabolcsba amúgy is lassabban járnak az elektronok. Ráadásul vodás mobil netem van. (Váltok mihelyt nem leszek hűséges) (még két hét). Mire bejön a honlap elfelejtem, mit is akartam mondani. Mindenesetre megpróbálok többet olvasni és hozzászólni. Igérem, de az nem sokat számít a környezetem szerint.

nyil

k, 2010-09-14 20:48 Liliana

Liliana képe

Látom a sok új hozzászólást, és eredetileg nem akartam, de aztán csak nem mehettem el szó nélkül. Szóval, ha akartok majd csesszetek le, hogy mit pofázok én itt állandóan. :)

Teljesen csak a saját példámból tudok kiindulni. Tavaly decemberbe regisztráltam az oldalra. Akkoriban friss husiként az első rózsaszín írásomra több, mint negyven hozzászólás érkezett. Meg lehet nézni, egyáltalán nem kíméltetek. (Az írás már nincs fent, javításkor levettem, aztán benyelte a régi winchester, de mégis maradt a kommentek miatt, emlékeztetőként, hogy onnan indultam el.) Döcögős út, és elszaladhattam volna, de sajnos túlon túl betonfejű vagyok, és maradtam. "Azért is megmutatom, hogy megy ez nekem!" 

Igyekeztem befolyni a beszélgetésekbe, a témákba. Próbáltam hozzászólni az írásokhoz, amíg csak az ment a témához, amikor már jobban ment a vesszőkkel való harc, akkor igyekeztem megírni a friss husiknak, mert nekem is elkezdte valaki egyszer, és hálánál sajnos többet nem tudok adni. Remélhetőleg, az írással való küzdelmem során pár kellemes percet szerezhetek másoknak, nektek, akik átolvassátok és véleményezitek a néha szörnyű írásaimat is.

És igen, igaza van annak, aki azt mondja, hogy fontos a történet, a logikai felépítés, de ugyanúgy kell egy alapvető hibakiküszöbölés is. A karcon sokan olvasnak. Van írás, ami háromszáz alkalommal volt megnyitva, és a szerkeztőkön kívül senki más nem írt alá kommentet.

Van, aki az írást nézi, és felhívja a figyelmet a vesszőhibákra. Van, akit a történet jobban érdekel. És az a legnagyobb baj, ahogy mondtátok, hogy a kettőnek igenis találkozni kéne valahol. Kell az írói szemszög, és szükség van az olvasóra is. Az a legszebb, amikor a kettő találkozik, és a korrektor is eldobja a kis jegyzetét, hogy a "franc egye meg, ez rohadt jó sztori". Olyankor a sztori eltolja a hibákat, és kendőt fed rá, és a kutyát sem érdekli, hogy ott van. Na, ez az, ami soha senkinél nem lesz.

Mert még engem magával ragad egy könyv, nem biztos, hogy titeket is fog. Rólam például kiderült, hogy teljes mértékkel ellentétben állok a közízléssel. :)

Aztán ott van a dolog, hogy az elején én is lázadtam. Igaz Sren?

És az Írnikéken, hány meg hány jó tanácsot kaptam. Mennyit tanultam, és még most is tanulok, mert Obb mindig talál benne valami új bakit, amit igyekszem kikupálni. Aztán mindig akad újabb javítanivaló.

A karcon összetartás van. Mikor egyikünk leír valamit blogban mindig megérti valaki, mindig akad jótanács, vagy segítő kéz. Mikor idejöttem az írás olvasás iránti szeretet tartott össze, azóta már, olyasmi, mintha rokonlelkekre találtam volna.

A karc nélkül soha nem küldtem volna pályázatra írást. És a karc nélkül még mindig kliséket alkotnák, amiket szépen lassan, de igyekszem kinőni. :)

Mert ez a Karcolat. Ahol nem simogatják az írót. Hogy ez jó vagy rossz mindenki döntse el maga, de mindig volt, és mindig lesz valaki, aki a legszörnyűbb írásban is meglátja a csiszolatlan gyémántot. És csak remélni lehet, hogy abban a valakiben lesz annyi erő, hogy kitartson, amíg gyémántá válik, amit ír. És talán, talán egy nap valaki, itt Magyarországon képes lesz megélni pár igényes sci-fi vagy fantasy megírásából, és az olvasói ugyanúgy fogják őt emlegetni, mint a külföldi nagyokat.

Na, de ennyit a rózsaszín cukormázból. Bocsi, de ezt a kommentet meg kellett írnom!

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

k, 2010-09-14 21:52 Randolph Cain

Randolph Cain képe

Miután elolvastam minden kommentet, úgy éreztem, nekem is el kell mondanom a történetem. (Nem lesz hosszú, ígérem!) :D

Gimiben versek írásával kezdtem az nagy pályafutásom, ám hamar rá kellett jönnöm, hogy a líra nem éppen az én műfajom. Egyetem harmadik évében fogtam újra tollat a kezembe, ám ekkor már prózára váltottam. Nem bírtam ki, hogy ne írjak, egyszerűen nem ment. Tudtam, hogy ez az egyetlen dolog, ami igazán érdekel az életben.

Először gondolatokat, érzéseket próbáltam papírra vetni, csupa olyan dolgot, ami teljes egészében én vagyok. Ekkor fedeztem fel a karcot is, és gondoltam kipróbálom magam köztetek. Nagyot buktam, érzékeny voltam, és talán gőgös is egy kicsit. Nem fogadtam valami jól a kritikákat.

Aztán felszívtam magam, és megkerestem az első pályázatot neten, és kényszerítettem magam, hogy olyat írjak, ami "megfelel a tömegeknek". Mikor feltettem karcra, két hiba miatt vissza lett dobva. A pályázaton - bár nem kerültem be a díjazottak közé -, kiemelték a művem, és heteken keresztül vezetett az írásom olvasottsága az újság honlapján. A karcot hanyagoltam majdnem egy évig, majd javítva újra feltettem az írásom, ami végül ki is került, és a mai napig kint van. Természetesen ismét csak száraz kommenteket kaptam, de már nem érdekelt. Végre foglalkoztak azzal, amit írtam, és ez jól esett.

Ismét kihagytam fél évet, és átértékeltem az írásról alkotott véleményemet. Arra jutottam, hogy nem szabad az írónak teljesen kiadnia önmagát az írásaiban, mert széttépik az olvasók, a korrektorok. A barátaim szerint művész lélek vagyok, és ez így is van: néha nehezen viselem, ha úgymond "b@szogatnak". Habár (több mint) szeretek írni, nem ér annyit az egész, hogy egy egy komment után napokig őröljem magam, belázasodjak és megbetegedjek. (Anyámtól örököltem ezt a tulajdonságot, ha valami gáz van, az agyam megbetegíti a testem. Tök jó! :P) Szóval jópár ötletem maradt így a fiókban, amit soha senki sem fog elolvasni ebben az életben.

Az írás számomra nem hobbi, hanem kemény munka. Azt szeretném, hogy olvassanak, és ezért be kellett áldoznom a személyiségem egy darabját, és át kellett formálnom az egész írástechnikámat. Én úgy éreztem, "lebutítottam" magam, de bejött. Csak így működik az egész, és így vastagabb is a bőr a képemen, amikor vesézésre kerül egy művem, mert sosem érzem száz százalékosan a magaménak.

Ez valahol jó is, meg rossz is. Tudom, hogy nem ez a fő téma, de valahol ez is kapcsolódik hozzá. A gépies javítgatások és formázások kiölnek valamit a műből (nem azt mondom, hogy mindig, de elég gyakran), és ezt csak az írók látják, az olvasók aligha, a korrektorokról pedig nem is beszélve. Nem azt mondom, persze, egy mű legyen nyelvtanilag helyes, de szétcincálni egy egy szó, vagy mondat értelmét a velejéig néha azt eredményezi, hogy a javítás után teljesen mást jelent majd a dolog, mint amit az író akart elérni.

Ezért mondom azt, hogy a korrektorálást/kritikát/véleményt meg kell ugyan köszönni, de ne sértődjön meg a másik oldal azon se, ha nem minden kerül elfogadásra, és az író is hangot ad a véleményének. Erre szükség van! Valaki fentebb nagyon jól írta, hogy minden éremnek két oldala van... szóval vica versa meg kell próbálni megérteni a másikat.

Na nézd csak, mégis milyen hosszú lettem. Bocsi :(

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

sze, 2010-09-15 08:16 Mab Tee

Mab Tee képe

Ahogy olvasom a hozzászólásokat egyértelműen látszik a dilemma, hogy melyik a fontosabb, egy adott mű szétcincálása nyelvtani, stilisztikai stb. szempontból, vagy a mű története, logikája. S a válasz is megvan: mindkettő fontos és jó lenne, ha egyensúlyban lenne a dolog.

Csakhogy van aki például egy honlapot 1-sekben és 0-ákban lát, és van, aki a színeket, a dizájnt, esetleg a logikus felépítést nézi.

A kérdés az, hogy itt a Karcon kik vannak többen, azok, akik a nyelvtani hibákat látják, vagy azok, akiket inkább a történet érdekel?

Viszont mindkét fél szükséges ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az adott írásból.

Eddigi Karcos tapasztalataim alapján inkább a korrektorok vannak többen, vagy legalábbis ők szólnak hozzá a legtöbbet az írásokhoz, ami nem baj. De jó lenne, ha lennének néhányan, akik a történetek logikai bakijait kutatják.

--------------------------------------------------

"Olyan képet mutatok, amit látni akarsz. Az igazi arcomat csak akkor ismerheted meg, ha képes vagy az álarc mögé látni."

sze, 2010-09-15 19:10 Obb_régi

Egy azért eldőlt bennem, tőlem nincs több vélemény, mint szép volt, ami nem volt szép, arra még ennyi sem :(

sze, 2010-09-15 19:43 Indi

Indi képe

Egy csapatban nincs többség és nincs kisebbség. Egység vagyunk.

Egy korrektor sem számokban lát egy írást, még ha a végén számszerűsíti (is) azt. Sren nagyon érzékletesen írta le, milyen egy korrektor munkája :)

Amit üdvösnék éreznék, az az lenne, hogy azok is írjanak véleményt, akik nem korrektorok, hanem Olvasók, nem annyira szakmailag tudják segíteni az írót, mint olyan átlagemberként, aki azért nem vak a világra, vannak ismeretei, amiknek megosztása más oldalról ugyan, de mégis éppen annyira segítheti az írót, mint egy korrektor.

Nem a korrektorokkal van baj. A baj azzal van, hogy javarészt ők dolgoznak, és a másik oldal hallgat. Nem kellene. Nincsenek elnyomva, szükség van rájuk is. Szerintem meg kell próbálni. Aztán majd meglátjuk :)

 

És most, hogy ezt ilyen szépen kifejtettem és az uram tanácsával homlok egyenest még be is küldöm, ahelyett, hogy törölném...bedobok egy mézes málnát Fütyülőséktől :)

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

sze, 2010-09-15 20:33 Roah

Roah képe

Hát, Anya, vannak azok a hszek, amik mellett nem lehet némán elsunnyogni; ez is az volt. (Igen, Málnás Fütyülős!?:D) Én vastagon fogyasztónak, közönségnek érzem magam, és ezek tekintetében körmölöm a kommentjeimet is. Viszont az oldalt rendszeresen bújom; akarva-akaratlan felismerek én is bakikat, hiszen nem csupán az írásaimat nézem másként már, hanem szinte párhuzamban a könyveket is. (Jókat vigyorgok magamban, amikor egy régen olvasott könyv a kezembe kerül, és észreveszek benne egy hibát, amin azelőtt átsiklottam, sőt, a puszta létezéséről sem tudtam. Nem, nem a szerző hibázása mulattat, hanem magamnak örülök lelkesen, hogy felfedeztem benne:D) Viszont egy valami elszomorít: ami miatt ez a blog is megszületett. A szerzők, akik válaszra sem méltatják az olvasóikat. Ez egy zsákbamacska. (Mint fentebb mondtam, csak azt az egy okot tudom elfogadni, ha valaki nem tud gépközelbe kerülni.) De amikor látod, hogy a szerző fent van/volt, és az olvasóinak annyit sem tud odabökni, "héj, te lökött liba, köszi", akkor elmegy a kedve attól, hogy olvasóként véleményezzen. (Legalábbis igyekszik leszokni a "csendes" szerző írásairól.:( ) Pedig ahogy te is mondod, egy laikus is adhat.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2010-09-16 09:01 Indi

Indi képe

*MF véletlen volt, nem én választottam, de valami fantasztikus milyen illata van :)

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

cs, 2010-09-16 09:15 Sren

Sren képe

Valld csak be, hogy lenyűgözött egy fantasztikus szempár, és tévedésből a parfümös üveget fogtad meg. :DDD

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-09-16 18:44 Indi

Indi képe

Le, meg és igazam volt :D

Osztán majd jól ki leszünk penderítve helytelenkedésért :P

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

cs, 2010-09-16 07:55 Sren

Sren képe

Hát ez az, lányok, hát ez az, most ugrott a kacsa a tepsibe! Indi, teljesen igazad van - és köszönöm, hogy nem törölted a bejegyzést, hanem inkább a málnás fütyi mellett döntöttél, bölcs döntés volt -, de Ro hozzáfűznivalójából meg egyértelműen kiderül, hogy az Olvasó bizony nem csak a korrektori szigor, sebészkés, zsigerek láttán bújik esetlegesen a csigaházba, hanem a szerzői hozzáállás, pontosabban hozzá nem állás miatt is, ami biz még elkeserítőbb tud lenni, mert a korrektor legalább odatolja a képét, de a szerző nem. (Jelzem, ha látnák ezek a szerzők, hogy olvasóik miképp vélekednek erről a sajátos öngólról privben, lehet, hogy inkább kifizetnék őket legalább egy köszivel.) Ezzel pedig vissza is kanyarodtunk a blog eredeti témájához - hát nem csodás, hogy minden mindennel összefügg? -, most már akinek van szeme látni, meg van türelme végigolvasni, ennyi hozzászólásból már levonhat bizonyos konzekvenciákat.

Nagyon köszönöm a gondolataitokat. Lil, Ran: úgyszintén; amiképp mindenki másnak is, aki hónapokon, éveken keresztül kitart az oldal és az írók mellett, a maga módján és képességei szerint segíti, támogatja őket, és folyamatosan javítani igyekszik azon, ami nincs egészen rendben. Teszi mindezt ingyen és bérmentve, a mindennapi munkája, ezer gondja-baja mellett, este holtfáradtan hazaesve, költözködés közben vagy külföldről, egyetemről mesterkurzus mellett, vizsgaidőszakban, a huszonhatodik órát is belepréselve egy napba, és még sorolhatnám. Szerintem ebből is le lehet vonni konzekvenciákat, sőt: ebből már csak az nem tud, aki nem is akar.

Köszönöm még egyszer, mindannyiótoknak!

 

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2010-09-16 08:29 Blade

Blade képe

Nincs mit. :P

cs, 2010-09-16 09:25 Indi

Indi képe

Igaz. Nem a korrektor hibája, hogy az oldalon javarészt a korrektorok munkája jelenik meg, az elnyomás csak látszólagos, de tulajdonképpen önkéntes háttérbe húzódás Olvasói részről, amihez sok esetben egészen biztos, hogy az Író hozzáállása ad hátteret. 

Talán most elindul valami pozitív változás. Az Író veszi a lapot, beszélget, tanul, megköszön. Az Olvasó, ha megérinti egy írás, vagy úgy érzi tudna segíteni a jobbá tételében, ha véleménye van, akkor azt nem kuporgatja zsugori módon lustaságból, tartózkodásból etc., hanem közkincsé teszi.

Remélhetőleg.

Az Író (és bizony az Olvasó is) meg nagyon becsülje meg a korrektort, aki szabadidejében kiganézza neki az istállót, hogy az Író lovai rendezett környezetben tengethessék mindennapjaikat az Olvasó megelegédesére (is).

"Ha családtag, akkor irány a krumpliföld" - mondta egy nagyon bölcs ember a minap. Úgy nézem, három lova van a Karcolatnak, úgy lenne igazságos, ha nem csak egy húzná a szekeret. Megyek is olvasni ;)

 

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

cs, 2010-09-16 10:13 Maggoth

Maggoth képe

Erről a szerkesztők kontra olvasók dologról most már én is elmondanám a véleményemet. Ide szerintem leginkább amatőr alkotók járnak, akik titkon vagy nyíltan írók szeretnének lenni - mármint a többségük. Ez itt nem egy olvasói oldal, igazából írójelöltek olvasgatnak más írójelölteket. Nagyon kevéssé van képviselve itt az igazi olvasó, aki észre sem veszi a vessző hibákat vagy, ha igen, akkor is pont le... szóval tudjuk, mennyire meghatja ez az olvasót. Semennyire. :) A nagy betűs Olvasót csakis a sztori érdekli, hogy jó legyen a történet, és kirántsa őt a mindennapok szürke poklából. Ide sajnos nem nagyon járnak átlagemberek, akik semmit nem írnak, tehát az ő véleményüket csak akkor deríthetjük ki, ha már olyan szinten tudunk publikálni, hogy hozzájuk is eljussanak a gondolataink. Erre viszont remek ez az oldal, és nem okos dolog elvárni, hogy más írók a történetről magáról nyilatkozzanak azon felül, hogy tetszett-e nekik vagy sem. Igazából, ha odáig eljut valaki, hogy kikerüljön a való világba, úgy is ott dől el az igazság, mert vagy megveszik a cuccát vagy nem - ami sokszor a puszta szerencsén vagy a marketingen is múlhat, nem magán az írói tudásán. És írhat valaki tökéletesre csiszolt cuccokat, ha az a kis műremek ott porosodik a standokon, és a csábos borító ellenére még csak ujjlenyomatok sem láthatóak rajta. De elkalandoztam. Szóba került a dicséret meg a korrektúra meg miegyebek. Na most, véleményem szerint, ha valaki veszi a fáradtságot, és hajlandó jó alaposan kivesézni a művünket, helyesírási hibáktól kezdve a logikai buktatókig, az maga a dicséret. Ez ugyanis nem kevés időt igényel, amit ezért más dolgoktól kell elvenni, ráadásul piszkosul fárasztó is. Még ha az illető le is húzza az alkotásunkat, akkor is nyilvánvaló, hogy vagy a sztorinkban vagy bennünk lát valamit, különben nem szánta volna rá azt a rohadt kevés idejét, amit mással is eltölthetne, hogy az írásunkat elemezgesse. Emellett az a legkevesebb, hogy az író reagál minden hozzászolásra, amit kapott kifejezve háláját azok felé, akik törődnek vele, alkalom adtán pedig viszonozza ezeknek a kollégáknak a dolgot, amikor ők tesznek fel valami írást; nálam legalábbis a dolog valahogy így működik - persze csak akkor, amikor az időm engedi.

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

cs, 2010-09-16 15:59 Randolph Cain

Randolph Cain képe

Ámen, Mester! Nagyon jót szóltál!

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

cs, 2010-09-16 17:40 Obb_régi

Ámen, én is mester, vannak és lesznek, aki miatt én is feloldom a fogadalmam. :)

cs, 2010-09-16 23:46 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nem akarok köveket hajigálni, nem vagyok kőhajító, sem Toldi (malomkereket egyszer láttam, nem vagyunk egy súlycsoport), de... hogy összetartás, meg Karcolat, meg baráti, meg társaság, meg izé, meg bizé, meg ilyen megérzés, meg olyan megérzés... hagyjuk má'! Kérlek titeket, de komolyan, tudom, hogy a szerda-jelenség is közre játszik, de neketek mindig akkor kell beindulni, méghozzá közösségileg, meg mindehogy, mikor én lázas betegen fekszem géptávol (két méter, és keljek ki az ágyból? zúg a fejem!)?! Nem mondom, hogy van itt egy (egy?) energiavámpír, mert az a mindenki szembejön tipikus példája lenne, de igenis, tessék visszadni az egészségemet! (Jó, már a hőemelkedés is lement, és a torkom nem tiltakozik szakszervezeti felvonulásban a mandulákkal kaöltve, ha a bedugult orrok helyett szájon át próbálok lélegezni.)

Amúgymegmellesleg hozzá tudnék szólni sok mindenhez, de nem teszem. Mindenkinek igaza van, és akkor sem változik semmi. Én továbbra is ugyanolyan szőrszálhasogató-korrektorállat leszek, ami eddig is voltam, és a tartalom nem fog érdekelni, mert ha leírnám, hogy mit gondoltam olvasás közben, az kimerülne a "miért nem tudod megtanulni, hogy oda kell egy vessző?"-ben. Jó, ez begyöpösödés, de vicces begyöpösödés. Meg a szerkesztőknek ilyennk kell lennie. Mi azért vagyunk, hogy helyesírási szűrőt képezzünk, nem nézhetünk el mindent a remek (ha remek) sztori kedvéért, mi csak egy barriert adunk, aztán annyi. Azt szeretnénk, ha mindeni tökéletesen írna, hogy miránk ne is legyen szükség, mindenki csak Olvasó maradhasson, élvezhessük az életet, megszűnjön a munkánk. Ezért kell olyannak lennünk, ami nem feltétlenül tetszik ööö... a többségnek. Mert valószínűleg a többség nem a korrektorok, csak ők az aktívak. És azért javítunk, mert... hát, mert ezt kell csinálnunk, meg mert speciel én, de azt hiszem, a többiek is titokban, minden írásnál azt hiszik, abban reménykednek, úgy gondolják, hogy a szerző most világot akar váltani, ezzel a művel szeretné megnyerni az irodalmi Nobelt, amihez sajna a csúnya-gonosz-kapzsi kiadókon keresztül vezet az út, és szeretné, ha tökéletesen csillogna-villogna az írás köntöse, hogy legalább ezen, a könnyen javítható részen ne csússzék el. Mert ez a könnyen javítható rész. Ez az első, és ha gondolunk is valamit a sztoriról, azt csak akkor osztjuk meg, ha a szerző kiérdemelte. Ez is egy hozzáállás, ez a finnyás Olvasó. :) Persze ezt csak belülről lehet megérteni. Én nem vagyok jó szónok, nem tudom megmagyarázni, milyen... mint amikor a vaknak kell elmondani, milyen színű a tej. (Amúgy az... Tolsztoj mese?)

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2010-09-17 13:35 Roah

Roah képe

Nincsen rajtam páncél, sem golyóálló cucc - el se bírom -, de békés szándékkal jönnék a nem létező kőzáporod(kavicsok?) közelébe, Dóri.:) A változatosság kedvéért megint egy film jutott eszembe utolsó soraidról, egy nagyon régi, motorosokról szóló film. A Maszk - egy dráma. A Maszk címet egy fiúról kapta az alkotás, akinek olyan betegsége van, hogy a koponyacsontja folyamatosan nő - az anyukáját Cher személyesíti meg -, ezáltal torz a fejmérete, és az egész arca. (Ennek ellenére, hála a motoros családnak, és rocker anyukának -, nem szomorú, hanem egy vagány kamasz fiú.) Az a lényeg, hogy a szerelme (Laura Dern) egy vak lány lesz; és a színek ismeretére vágyik a lány. Amikor a fiú a fehér színt tanítja meg, jeget ad a kezébe. Amikor a pirosat, a napra viszi, meg tűz közelébe, hogy érezze a kellemes meleget vagy épp perzselő forróságot. Kéknél vizet locsol a kézfejére. (Sok színt megtanít, nem emlékszem mindre.) Több spoilert nem követek el a filmel kapcsolatban, hátha valaki megnézi.:) Szerintem sokan, sokunk felismerte a tej színét, még azok is, akik előtte esetleg a büdös életben nem láttak még tejet. Sokatoknak köszönhetően. Mert ha egy fikcióban, egy vak lánynak is lett elképzelése a tej színéről, akkor a látóknál ez csupán odafigyelés, és értelem kérdése. Gyógyulj meg!:)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2011-01-09 00:14 krystohans

krystohans képe

 "a szerző most világot akar váltani, ezzel a művel szeretné megnyerni az irodalmi Nobelt" - Pontosan. Kevesebbért nem is éri meg.

 

___________________
Portölcsér vagyok
Szél játéka összetart
Ha megunt, szétszór