Heti kérdés - A Szerkesztő kérdez - Téli epizód

Hát helló, Karcosok!

Amint azt saját bőrötökön tapasztaltátok, Heti Kérdésünk sajnos, a szerkesztők állandó elfoglaltsága okán, jószerén „negyedévi Kérdéssé” redukálódott.

De nem adtuk fel!

Továbbra is (már-már kínosan) kíváncsiak vagyunk a véleményetekre!

Engem most speciel az érdekel: KI A PÉLDAKÉPETEK?

Legyen az egy Örök Klasszikus, vagy kortárs író – esetlegesen egy amatőr író - , ki légyen az, és miért? Ki ihlet meg Titeket, akár a stílusával, akár egyéni hangvitelével, akár csak a sziporkázóan jó ötleteivel? Ki az, aki miatt egy hosszú, szürke estén, amikor semmihez nincsen kedvetek, mégis felüttök egy könyvet, vagy megnyitva egy szövegszerkesztőt, írni kezdetek? Ki az, aki annyira inspirál, hogy megpróbáljátok önkéntelenül is – tisztelgésképpen – utánozni a stílusát?

Ha bármi okon elmarasztalnátok, kritizálnátok Őt: miért?

Várom válaszaitokat; ha érdekel, én is hozom a magaméit nemsokára. Addig is, őszinte véleményekre fel!

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

k, 2017-12-12 19:22 Sren

Sren képe

No, talpra, Drágáim. Komment-tömkeleget várok! Olyan tömeget várok itt, hogy vízágyúval kelljen nekiállni! :))))

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2017-12-12 21:18 Ovidius

Ovidius képe

Nos, nálam különösebb töprengésre nincs ok. Íróként Stanislaw Lem és a Solaris, A Kudarc, a Master Voice. Ezek a könyvek, amelyeket bármikor elő tudok venni, és olvasni.
Az írással nincs gond, mert mint kiderült nincs hozzá tehetségem, ezért mások írásaiban gyönyörködök...:D

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

k, 2017-12-12 21:17 Suana

Mit nem adnék, ha valaki a számos kedvenc íróm közül, írásra inspirálna! (Olvasásra igen.)

Akit ki szoktam emelni, az Thomas Mann. Az egyik könyvére tizennyolc évig vadásztam. És egyszer csak egy könyvesboltban a szemembe nézett. :)
Még egy szerző, akit itt megemlítek - Edgar Allan Poe.

Olvasás terén (majdnem) mindenevő vagyok.

Üdv: Sz

sze, 2017-12-13 00:32 Gitáros

Gitáros képe

Amikor feltetted a kérdést: Engem most speciel az érdekel: KI A PÉLDAKÉPETEK? - azonnal zenészek neve ugrott be - foglalkozási ártalom.

Vannak néhányan.
Például Django Reinhardt, akinek gyerekkorában egy cigánytábor leégésekor összeégett a bal keze - amivel a gitárosok a húrokat fogják le - és KÉT játszó ujja maradt épen, amikkel néhány év alatt olyan szintre gyakorolta fel magát, hogy a dzsessztörténet egyik legnagyobb gitárosaként tartják számon, és az összes francia és belga cigány gitáros az ő virtuóz játékát próbálja utánozni a mai napig, több-kevesebb sikerrel.

Aztán, amikor tovább olvastam a kérdésedet, és kiderült, hogy írókra gondolsz, mint példaképekre, akkor le is álltam a zenészek felsorolásával, hiszen ez mégis csak egy irodalmi portál, ugyebár...

Verne Gyula - így, magyarosan írva - az egyik példaképem, vagy inkább, kedvencem, a kifogyhatatlan fantáziája miatt, vagy Edgar Allan Poe, a hihetetlenül plasztikus, hátborzongató leírásai miatt, Krúdy, akinek a szürreális, egymásba áttűnő hangulatai még a világirodalomban is párjukat ritkítják, Hamingway, a sallangmentes, leegyszerűsített, éppen ezért nagyon "ütős" stílusa miatt, Jack London, aki úgy tudott írni, hogy az olvasó szeme előtt filmszerűen jelentek meg a történetei, de tulajdonképpen a végtelenségig lehetne sorolni a klasszikus és a modern írókat Thomas Manntól Asimovig, Bret Easton Ellistől Zsoldos Péterig, Molnár Ferenctől Hrabalig vagy Márquezig.

De, hogy ne menjünk nagyon messzire, nekem van néhány példaképem innen a Karcról is, akik úgy írnak, hogy már régen országos hírű íróknak kellene lenniük...
Például Smilezolika, akinek a humora egészen egyedülálló, és az ember hiába próbálja meg utánozni, az istennek sem sikerül...:)
Aztán Para Celsus, aki - nem félek a kifejezéstől - zseniális tehetség, ami a szóalkotásokat, a fantáziaburjánzásokat, a szürreális képek megalkotását illeti. Nos, az ő stílusát már eleve meg sem próbáltam utánozni, vagy lekoppintani, mert hamvába holt kísérlet lett volna a végeredmény.
És aztán itt van Sren, akinek a humanizmusát, az érzelmekre ható mivoltát, az abszolút hibátlan mondatait, a zseniális történetvezetését egyszer, egy jobb világban tanítani fogják, mint egyfajta etalont, írói eszköztárak kiteljesítésére, a jövő írónemzedékének okulására, a novellái pedig apró drágakövekként fognak ragyogni az irodalomtörténet lapjain az idők végezetéig..DDD

Nos, ha valaki végignézi ezeknek a szerzőknek a névsorát - meg rajtuk kívül még rengeteg másét -, akkor már az is csoda, ha egyáltalán van kedve néha odaülni a klaviatúrához, hogy írjon valamit...:)

Utóirat: persze, ha jobban belegondolok, igazából nem derült ki az írásomból, hogy a felsorolt írók azok a példaképeim, vagy "csak" a kedvenceim-e.
Mert ez az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés...:)

Miki

cs, 2017-12-14 17:24 Dana

Dana képe

Kelvin.
Stephen King (novellái).
Susanna Tamaro - Szólóhangra c. könyvében szereplő elbeszélések/novellák.
Előfordult már az is, hogy egy másik Karcos írása kapcsán jött egy ötlet, azt gondoltam tovább.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

cs, 2017-12-14 17:58 polgarveronika

polgarveronika képe

Számos általam kedvelt író van, akiktől szívesen olvasok bármit.

Háy János, Darvasi László viszont egyúttal példaképeim is. (Háy Házasságon innen és túl c. remek könyvét mostanság állítják színpadra, csakúgy mint a Géza gyerek címűt is már feldolgozták)
Déry Tibor, Tarr Sándor

Külföldiek:
Camus, Hrabal alapból
Bizonyos értelemben példaképként szerepelnek nálam, annak ellenére, hogy a jó öreg Hrabal elég gyakran vét a grammatika szabályai ellen, de egy bizonyos szint felett ez nem számít.

Hasonlítani senkihez sem szeretnék, inkább csak inspiratív jelleggel adózom tisztelettel a tehetségüknek.

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

szo, 2017-12-16 11:39 Bjursta

Bjursta képe

Azt hiszem iró miatt még nem kezdtem írni, de olvasni annál inkább. Végig haladtam sorra a könyveken, koronként volt más és más, Bodó Béla - ki emlékszik rá? - Brumi mackó kalandjai , hamarabb olvastam, mint ahogyan iskolába kerültem, évekig őriztem, eldugtam, hogy más ne férjen hozzá, elővettem, hogy mindenki lássa. Kívülről tudtam. Janikovszky , Égig érő fű avagy Málnaszörp és szalmaszál . Verne - hát Verne az igen, az nagyon igen , Jókai - tavaly elővettem, és annyira régiesnek tűnt a nyelv, mintha ezer éve lett volna , de belejöttem, Karl May Winnetou minden mennyiségben - olykor én voltam Old Shatterhand, vagy éppen Old Death és igen , eljátszottam a könyveket - azután mélyebben a hasonló kor, Vadölő, utána Shakespeare és minden más, krimik Raymond C. Agatha C. A.C.D. és az oroszok. mind mind. De irni nem tőlük akarok - nem is Hemingwaytől aki a fő kedvencem, ő maga, és az írásai - nem mind, de jó néhány - , hanem csak úgy, ha van kedvem, ha van történet, ha van aminek sulya van, vagy lehet, vagy megfordítható. Játszottam az abszurddal meg a groteszkkel. de megfájdult tőle a gyomorom és rosszul aludtam, de néha azért előveszem, a fordított világ is világ. És Csáth Géza aki megállította az időt, és nem a Gödörben a Keleti mellett egy vodkával, hanem megállította valóban.Emlékeztek a fiúra aki az apja csontvázával a kezében távozik a kórházból, miután kifizette a hat pengőt a macerálásért? Nem szeretem azokat a könyveket amik kiváló technikával iródnak és szóvirágok, és tűzsziporkák, de nem tesznek hozzá semmit a kedvemhez meg a világhoz. És éppen ellenkezőleg, nem kell sok szó ahhoz, hogy szomorú legyek, aznapra annyi általában elég is.

v, 2017-12-17 12:03 craz

craz képe

Douglas Adams, Terry Pratchett.

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2017-12-17 18:13 Ekibacsi

Ekibacsi képe

Nic Pizzolatto: a világképe elég sok mindenben egybevág az enyémmel. Írt egyetlen regényt, besöpört néhány díjat érte, és végül eljutott a céljához, hogy elkészíthesse a True Detective-et az HBO égisze alatt. Mondjuk ettől még tett néhány seggfej kinyilatkoztatást, és voltak rossz húzásai, de ettől függetlenül nagyon bírom a munkáit - legyen az bármi.

Stephen King az az író, aki megmaradt majdnem ugyanannak az embernek, aki volt, és akivel bármikor le tudnék ülni átdumálni egy pár száz órát. Pont emiatt, bármikor olvasok tőle, vagy egy interjút nézek vele, vagy csak egy random kiszedett idézetet kapok el egy könyvéből, novellájából, bármijéből, egyszerűen inspirál. Megjön a kedvem írni. És ez most független attól, hogy mondjuk mennyi rosszabb könyvet írt, vagy, hogy az alkoholizmusa óta nem ír közel sem olyan jól (mondjuk ezzel nem értek egyet).

A harmadik pedig Irvine Welsh, mert egyszerűen felvillanyoz az a szabadszájúság és lendületesség, amivel ír. Inspiráló.