Várakozó novellák

Kedves Gareth!

Nem bántasz meg a kéréseddel, de nem vagyok biztos benne, hogy másokat is érdekel, hogyan írok. :)

Mindegy, azért itt válaszolok, hátha...

Sokak szerint a gyors írás hiba, felületességhez, hibák sokaságához vezet. Sokan nem is képesek rá, mert nincs idejük, vagy nem bírják a tempót, vagy egyszerűen csak lassabban jár az agyuk.

Én gyorsan írok, mert amikor ráhangolódom a történetre, folyamatosan leírom a gondolatokat úgy, ahogy jönnek, és csak a nap végén javítok, vagy másnap. Ha sokat szöszölök, akkor nem lesz jó a szöveg. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig elégedett vagyok, sőt! Többnyire a regény felénél rájövök, mennyire "lapos" és "unalmas" és olyankor elkeseredek, de ez az érzés a végére megszűnik. Valószínűleg az okozza, hogy érzelmileg teljesen ráhangolódom a történetre, azonosulok a szereplőkkel, néha át is veszem a stílusukat. Olyankor előfordul, hogy idegesebb vagy zaklattabb vagyok, megbántok másokat.

Általában nem írok szinopszist vagy csak egy röpke vázlatot, mert a történeteim írás közben alakulnak. Sokszor a szereplők alakítják. Mikor megakadok, rájövök, nem engedtem, hogy a szereplőim ezt vagy azt tegyék, és mikor hagyom, rögtön tovább gördül a cselekmény és jó irányt vesz. Persze a vezérmotívumot kidolgozom, tudom, hova akarok eljutni, de közben bármilyen változtatásra kész vagyok. Könnyen javítok. Nem sajánlom a szöveget. Ha szükséges akár oldalakat, bekezdéseket is törlök egy mozdulattal, ha valamin módosítanom kell.

Korán fekvő és korán kelő vagyok. Este 9 körül leragad a szemem, képtelen vagyok fenn maradni, viszont hajnali 4-5-kor kelek. Ilyenkor fog a legjobban az agyam, reggel 8-ig már akár 5-6 oldalt is megírok. összességében átlagosan legalább 10-12 órát ülök a gép előtt, de nem folyamatosan. Intézem az ügyeimet, a szüleimmel kapcsolatos teendőimet elvégzem, főzök stb. Most az Egyesülettel kapcsolatos teendők kissé szünetelnek, de hamarosan az is fellendül.

Jelen regényemhez írtam szinopszist, hogy a főszerkesztő olvashassa. Mivel ez adott világhoz kötődik, tanulmányoznom kellett a világ sajátosságait (teszem folyamatosan), és hozzá olvasgattam már meglévő műveket.

Általában lineárisan írok, de előfordult, hogy bizonyos fejezeteket nem sorrendben írtam meg. MInt most is. A regény vége már elkészült, de még van egy kb. 80 ezer leütéses középső rész, amit épp most dolgozok ki. Illetve ebből már csak 60 ezer. (péntekre elkészülök vele). Ez most azért alakult így, mert hamarabb kellett tudnom, mi lesz a vége, hogy hozzáigazíthassam a közepét. :)

Közben esténként elölről olvasgatom újra, és csiszolgatom, ahol szükséges. Addigra eltávolodok annyira a regény elejétől, hogy idegenebb szemmel észrevegyem a hibákat.

Van egy tesztolvasóm, aki közben olvasgatja, és van egy másik, aki a végén kizárólag nyelvtani és helyesírási szempontból vizsgálja majd.

Utána adom le a kiadónak.

(és utána jöhetnek majd a fanyalgások, gonzók és egyéb nyalánkságok). :D