A fanfiction mint plágium a modern irodalomban és a szerző jogai

A következő sorok az Artisjus jogi osztályának tájékoztatásán alapulnak. Az itt leírtak nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, pusztán tájékoztató jellegű információk.

 

1. Egy szerzői jogvédelem alatt álló műből kiragadott, jellegzetes karakterek, illetve helyszínek engedély nélküli felhasználása egy új, eredeti történetben milyen jogkövetkezményekkel járhat?

 

 A szerzői jogról szóló törvény szerint a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának joga a szerzőt illeti, amely jog az irányadó szerzői jogi kommentár szerint kiterjed a jellegzetes alak egy másik műben való szerepeltetésére is. Amennyiben a jogvédelem alatt álló műből nemcsak a karakterek, hanem a helyszínek elnevezései, vagy a szerző által megalkotott helyszínek is átvételre kerülnek, akkor az ilyen átvétel a meglévő mű átdolgozásának tekinthető, s mint ilyen, ugyancsak a szerző hozzájárulását igényli. Az nem esik ebbe a körbe, ha egy későbbi mű ugyanott játszódik, mint egy korábbi mű, még akkor sem, ha az egyébként nem a megalkotott, hanem a létező helyszín sajátos.

 

Ez tulajdonképpen egy egyszerű példával élve azt jelenti, ha Tyrion Lannistert akarja valaki szerepeltetni Palpatine császár oldalán egy tehetséges sith-ként, akkor mindkét jellegzetes karakter esetében szüksége lesz a kitalált alakok megteremtőinek engedélyére. Jelen esetben George R. R. Martin és George Lucas hozzájárulása lenne indokolt, de senki sem várja el, hogy levelet írjon nekik valaki Amerikába. Magyarországon, ha jól tudom, jelenleg a Star Wars könyvek a Szukitsnál, a Tűz és Jég dala sorozat kiadási joga pedig a Pécsi Direkt Kft. Alexandra kiadójánál van, vagyis őket kell megkeresni. Erre nem csak akkor van szükség, ha ki akar valaki adni egy könyvet a kedvenc szereplőivel az oldalain, hanem akkor is, ha közzé akarja tenni a neten. Lentebb erről bővebb információt olvashattok a 3. pont alatt.

 

Még tovább boncolgatva a kérdést, maradjunk meg a Star Wars univerzumában, és tételezzük fel, hogy valakinek annyira tetszett a világ és a szereplők, hogy nem nagyon akar változtatni rajta, viszont a történetet nem úgy folytatta volna, ahogy azt Mr. Lucas tette. Ha ugyanazokkal a szereplőkkel ugyanazokon a helyszíneken más kalandokat akar valaki papírra álmodni, megint csak szüksége lesz engedélyre. Ebben az esetben beszélhetünk átdolgozásról, és hogy ne csak a levegőbe: tipikus példája ennek a formának A. Torky: A végső vesztes a halál c. könyve, mely nem hivatalos alien-könyvként a Szukits kiadó gondozásában jelent meg.

http://moly.hu/konyvek/a-torky-a-vegso-vesztes-a-halal

 

Mégis mi történik akkor, ha viszont történettől és karakterektől függetlenül szeretnénk alkotni egy már létező világban. Ez már kissé sikamlósabb terület, és a szerzőnek utána kell járnia egy-két dolognak. Maga a helynév, legyen az kitalált, avagy valós, ipso facto (önmagában) nem áll jogvédelem alatt, viszont az eredeti kitalálója oltalom alá helyeztetheti. Erre szolgál például a védjegyoltalom, ami kizárólagos használatot biztosít a helynév kitalálója számára. Erről bővebben a 4. pont alatt olvashattok, ahol szó lesz arról is, hol tudtok utána nézni annak, hogy egy elnevezés védjegyoltalom alatt áll-e. Egy példával azért élnék elöljáróban: a M.A.G.U.S.-ból ismert „Ynev” név (aki nem tudná a szerepjáték színteréül szolgáló kontinenst hívják így) használatának kizárólagos joga a Gameskút Kft. tulajdonában van. (Csak mellékesen jegyzendő meg, hogy maga a M.A.G.U.S. betűszó is védjegyoltalom alatt áll, de erről tényleg később a 4. pont alatt.)

 http://hu.wikipedia.org/wiki/M.A.G.U.S.

 

Engedély nélküli felhasználás, vagyis a szerző jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben felléphet, és különféle polgári jogi igényeket támaszthat. Így pl. követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, kártérítést stb.

 

 Mindezekből látszik, hogy a szerzői jogvédelem nem csak irodalmi művekre, hanem például számítógépes játékok, animék, filmek karaktereinek nevére/jellegzetes helyszíneire is éppúgy vonatkozik. A különbség csupán a felhasználásuk módjában, mértékében, illetve ezek kombinációjában érhető tetten a fentebb leírtak alapján.

 

2.     A jogsértés kivédésére elegendő-e a mű elején elhelyezett szerzői figyelemfelhívás és nyilatkozat (tudni illik, hogy a jellegzetes karakterek/helyszínek nem a szerző eredeti ötlete, szerepeltetésükért semmilyen díjazást nem kapott), vagy ki is kell kérni az eredeti mű jogkezelőjének engedélyét?

 

Amennyiben valaki egy már létező művet kíván átdolgozni, avagy egy új műben egy már létező műben szereplő jellegzetes, egyéni karaktereket (karakterneveket) és/vagy helységneveket szerepeltetni, akkor ezt jogszerűen csak akkor teheti meg, ha a felhasználáshoz az eredeti mű szerzőjének (szerzőinek) engedélye rendelkezésére áll. A mű elején elhelyezett felhívás az eredeti mű szerzőjének engedélyét nem helyettesíti és nem helyettesítheti.

 

Dóri itt felhívta a figyelmemet egy érdekes dologra, mégpedig a J. K. Rowling által személyesen tett nyilatkozatra, amiben valamennyi rajongójának megengedte azt, hogy történetét továbbgondolja saját írásában, amíg azt nem hozza kereskedelmi forgalomba. Ez egy igazán nemes gesztus volt a hölgytől, viszont egy nem is olyan okos jogász is – mint mondjuk én, aki valóban olyan, mint Mekk Elek a témában –, rögtön bele tud kötni a dologba.

Az érvelés a következő: az mind szép és jó, hogy történt egy ilyen nyilatkozat a tévében, de mivel konkrétumokat nem tartalmazott, az arra való hivatkozás elég gyenge lábakon áll. Hiába van meg valakinek ugyanis az említett interjú, amiben elhangzott mindez, nem tartom valószínűnek, hogy Rowling asszony felsorolta volna mind az illető, mind a maradék hétszázmillió rajongójának a nevét. Értitek, mire gondolok? És ez csak egy része a problémának.

Az írónő csak annyi kikötéssel élt, hogy ezek a fanfiction írások ne kerüljenek kereskedelmi forgalomba, arról azonban egy szó sem esett, mely részeit nem engedélyezi megváltoztatni a történetnek. Egyéb probléma lehet még a szóban való közlés is, hiszen mindannyian tudjuk, ami nincs papíron, az mintha nem is létezne. Védekezhetne itt bárki azzal, hogy neki megvan felvételen az elhangzott nyilatkozat, de – amennyiben az érdek úgy kívánja –, rögtön megjelenik egy háziorvos, akinek papírja van arról, miszerint az írónő súlyos migrénben szenvedett aznap, és komoly gyógyszeres befolyásoltság alatt állt, azt sem tudta, miről beszél. Nagyon csúnya dolog lenne, elismerem, de megtörténhet.

Végül egy döntő érv, melyről később az 5. pont alatt olvashattok bővebben: tételezzük fel, hogy Rowling asszonyt hirtelen elüti egy busz, és meghal az írónő. Nem tudom fia van-e avagy leánya, de egy biztos, ő fogja megörökölni a nagy Harry Potter birodalmat. Ha el is fogadjuk az írónő nyilatkozatát mint döntő bizonyítékot arra nézve, hogy engedélyezte rajongóinak a sorozat bárminemű folytatását, átdolgozását és felhasználását, az örökösét nem kötik a szavai. Ezt az engedélyt csak személyesen lehet megadni.

(Próbáltam utána járni neten ennek a nyilatkozatnak, hogy belinkeljem ide, de meg kell mondanom, csak beszélni láttam róla az embereket. Remélem, nem egy hoax-ról van szó, mert az iszonyat nagy blama lenne!)

 

3.     Különbség tehető-e a „fanfiction” művek között a jogsértés szempontjából aszerint, hogy az egyik csupán a nagy nyilvánosság számára lett közvetítve, míg a másik kereskedelmi céllal került forgalomba?

 

Tekintettel arra, hogy az korábban leírt felhasználási módokra a törvény rendelkezései szerint szabad felhasználási eset nincs, a szükséges engedélyeket minden esetben be kell szerezni a mű jogszerű felhasználásához. Tehát annak nincs relevanciája, hogy az újabb művet adott esetben kizárólag pl. Internet útján közvetítik a nagy nyilvánosság számára anélkül, hogy az kereskedelmi forgalomba került volna. Ettől elkülönült kérdés, hogy az eredeti mű szerzője (jogosultja) él-e a jogsértés elleni fellépés őt illető jogával.

 

Ez utóbbi mondat azért érdekes, mert ugye a mű eredeti szerzőjének is érdeke, hogy beszéljenek a művéről. Tekinthető mindez, azaz a fanfiction oldalak megjelenése az Interneten, egy ingyenes reklámnak. Igen ám, de ez egy olyan helyzet, ami igencsak kétélű. Amíg ugyanis az eredeti szerző nem él a jogával, addig nincs is semmi gond, ám a nagybetűs Jog szerint bármikor színre léphet, hogy követelje a jogsértés következtében keletkezett kárának megtérítését. Ez nem kevés összeget jelenthet a szegény vidéki írópalántának, aki csak szórakozásból ugyan, de elkezdte folytatni kedvenc könyvét az Interneten. Félreértés ne essék, valóban ijesztgetni szeretném azokat, akik áldozni kívánnak a fanfiction oltárán, mert nem tudom, melyikünk élvezné úgy az írást, hogy közben ott lebeg Damoklész kardja a feje fölött. Érdemes elgondolkodni rajta.

 

4.     Védjegyoltalomban részesülhet-e egy irodalmi alkotásban szereplő elnevezés, vagy egy jellegzetes szó?

 

 Amennyiben az irodalmi alkotásban szereplő elnevezés vagy jellegzetes szó kielégíti a védjegyként történő lajstromozáshoz szükséges oltalomképességi feltételeket, úgy az irodalmi műben szereplő elnevezés vagy jellegzetes szó védjegyoltalomban részesülhet. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult kizárólagos jogot szerez.

 

A védjeggyel levédett szereplők/helyek elnevezései sokkal erősebb oltalomban részesülnek, mint a „mezei” szerzői jogi oltalom. Itt ugyanis már nem csak polgári jogi elmarasztalásokra, de büntetőjogi szankciókra is számíthat az, aki nem veszi a fáradtságot, hogy utána nézzen bizonyos dolgoknak. A büntetőjogi szankció alatt pedig nyugodtan érthet mindenki akár szabadságvesztést is.

 

A legbiztosabb forrás, ahol utána tudtok nézni, hogy egy kifejezés, név vagy szó el van-e látva védjegyoltalommal, az alábbi linken megtalálható. Ez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos honlapján bárki számára ingyenesen hozzáférhető adatbázis egyszerű szűkítési kategóriákkal segít kutakodni a védjegyek között.

http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU

 

A következő linken pedig külföldi hivatalos adatbázisok érhetők el, amennyiben érdekelne benneteket.

http://www.sztnh.gov.hu/url/ipvint/ipvint3.html

 

A védjeggyel kapcsolatban azonban szeretnék elmesélni még egy érdekes történetet a korábban már említett M.A.G.U.S. szerepjáték és annak világával kapcsolatban. Az alább felvázolt eset 2006 óta változatlan, tudomásom szerint.

 

„Az alapfelállás:

 

A Tuan kiadó megszerezte a M.A.G.U.S. szerepjáték és könyvek kiadási jogát az Inomi Kft.-től.

Védjegyek:

"Pyarron", "Ynev", "Alyr Arkhon", "Erion", "Tier nan Gorduin",
"M.A.G.U.S., avagy a Kalandorok Krónikája", "Krán" : védjegy a Gameskút Kft. nevén. (Ezek a világhoz tartozó helységek nevei, valamint a szerepjáték könyv címe.)

"TÉ" "KÉ" "MGT" "VÉ" : védjegy a Smart-Sector Kft. nevén. (A szerepjáték rendszeréhez köthető elnevezések rövidítései. TÉ: támadó érték; KÉ: kezdeményező érték; MGT: azt hiszem ez volt a mozgás gátló tényező, de tudja a franc; VÉ: védő érték)

"M.A.G.U.S., avagy a kalandorok krónikái" : Ezt a védjegyet 2006. februárban jelentette be Gáspár András.

 

Az adott védjegyek története:

"Pyarron", "Ynev", "Alyr Arkhon", "Tier nan Gorduin", "Krán", "M.A.G.U.S., avagy a Kalandorok Krónikája" : 1996-ban jegyeztette be a Valhalla Páholy könyvkiadó Kft., 2003-ban megvette a Smart-Sector Kft., 2004- ben megvette a Gameskút Kft.
"M.A.G.U.S., avagy a kalandorok krónikái" : ezt a szóösszetételt 2006 -ban jegyezte be Gáspár András.
"TÉ" "KÉ" "MGT" "VÉ": Ezeket is 1993-ban jelentették be, majd 1996-ban lajstromozták a Valhalla Páholy Könyvkiadó Kft. nevére, tőlük vette át a Smart-Sector Kft. szintén jogutódlás útján.

Magyarul a Valhalla felbomlásakor a M.A.G.U.S. védjegyei szépen átvándoroltak a Smart-Sector Kft. kezébe jogutódlás útján. Ezek egy részét megvette tőlük a Gameskút, azonban a rendszerhez köthető kifejezések védjegyei a Smart-Sectornál maradtak. Így a Gameskút lazán sérti a Smart-Sector jogait a kiadványaival, mivel azokban is szerepel TÉ, VÉ, meg a többi.

 

Annak idején egy Inomi nevű cég megvette a M.A.G.U.S. regények-szerepjáték kiadási jogait, azonban a világ jellemző kifejezései a Gameskút tulajdonában lévő védjegyek, míg a rendszer ismerős fordulatai a Smart-Sector bejegyzett védjegyei. Ezek után kiadta a d20 MAGUSt, amivel egyszerre sértette a két cég jogait, majd a kiadási jogokat lepasszolta a Tuannak.

 

Vagyis jelenleg a Tuan kiadhat M.A.G.U.S. szerepjátékot illetve könyvet, ám a Krán, Ynev, Pyarron, Erion, TÉ, KÉ, VÉ, MGT kifejezések használata nélkül. Ezek után bejött a képbe 2006. februárban Gáspár András, aki furfangos módon megpróbálta szabadalmaztatni a "M.A.G.U.S., avagy a kalandorok krónikái" kifejezést. Ami azért érdekes, mert az eredeti könyveken a "kalandorok krónikái" szerepel, ezzel a Gameskút az azelőtt még sohasem szerepelt "kalandorok krónikája" védjegy birtokosává vált.

Tehát aki MAGUS szerepjátékot akar kiadni, arra a Tuan és a Smart-Sector borítja rá az asztalt, aki könyvet, arra a Tuan és a Gameskút.”[1]

 

A védjegyről bővebben itt olvashattok:

http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/

 

A védjegyoltalom alá helyezés díjairól pedig itt:

http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedjegy_dij.pdf

 

5. A jogi vonatkozásokról (röviden?)

 

Kigyűjtöttem egy-két dolgot a szerzői jogi törvényből, valamint néhány polgári és büntetőjogi vonatkozást a témában.

 

            a) 1999. 76. tv. a szerzői jogról

 

1. §       (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

 

4. §       (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

 

9. §       (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.

(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.

(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.

(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

 

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK

 

A mű nyilvánosságra hozatala

 

10. §     (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.

 

A név feltüntetése

 

12. §     (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

 

A mű egységének védelme

 

13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

 

VAGYONI JOGOK

 

A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok

 

16. §     (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.

(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.

 

17. § A mű felhasználásának minősül különösen:

a) a többszörözés (18. § és 19. §),

b) a terjesztés (23. §),

c) a nyilvános előadás (24. § és 25. §),

d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §),

e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),

f) az átdolgozás (29. §),

g) a kiállítás (69. §).

 

A többszörözés joga

 

18. §     (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.

Többszörözés:

a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint

b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

 

A terjesztés joga

 

23. §     (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

 

A nyilvános előadás joga

 

24. §     (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.

 

A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga

 

26. §     (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

 

Az átdolgozás joga

 

29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

 

A védelmi idő

 31. §     (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.

(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.

 (7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

 

A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI

 

A szabad felhasználás esetei

 

34. §     (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

 

35. §     (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.

 

36. §     (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges.

 

37. § Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

 

A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK

 

A felhasználási szerződések általános szabályai

 

42. §     (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

 

Kiadói szerződés

 

56. §     (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.

 

57. §     (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.

(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.

 

            b) 1959. 4. tv. a Polgári Törvénykönyvről

 

86. §     (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.

87. §     (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

84. §     (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

 

339. §   (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti.

341. §   (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására.

342. §   (2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.

344. §   (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.

355. §   (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.

(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

359. §   (1) Ha a kár mértéke - akár csak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

(2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását a körülmények alakulásához képest követelheti.

360. §   (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

 

            c) 1978. 4. tv. a Büntető Törvénykönyvről

 

Bitorlás

 

329. §   (1) Aki

a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

 

329/A. § (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

6. Az oltalom (és egyben a cikk) vége

 

A szerzői jog védelmének időtartamáról beszélve szót kell ejteni annak kezdetéről és végéről is.

 

Kezdő időpontja a mű megszületésének napja. Vagyis attól a pillanattól jogvédelem alatt áll, hogy a szerző megalkotta a művet, semmilyen egyéb feltételnek nem kell teljesülnie. Magyarul teljesen lényegtelen, hogy éppen az asztalfióknak írt valaki egy novellát, vagy elkészült élete első publikációjával, és azt nyilvánosságra kívánja hozni, amint leteszi a tollat, a jogvédelem megilleti.

 

A művek a szerző életében, és halálától számított hetven éven át részesülnek szerzői jogi védelemben. A hetvenéves szerzői jogi védelmi idő a szerző halálát követő év első napjától kell számítani. Amennyiben többszerzős műről van szó, úgy az utoljára elhunyt szerző halálát követő év első napjától kell számítani a határidőt. (bővebben az 5. pont alatt olvashatsz erről)


[1] Mivel valaki már megfogalmazta előttem, lusta módon, csak kivonatoltam a lényeget. Az eredeti történet hosszabban ezen a linken elérhető: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:jtx9EMVNLooJ:merengorpgs.blogspot.com/2006/09/no-olvasgatom-ppen-kedvenc-oldalamat.html+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2012-07-06 21:25 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A szerzők és a jogaik. Hasznos kis olvasmány, és az biztos, hogy a továbbiakban veled nem akarok vitába keveredni, mert a bíróságon kötök ki. Kizárólag dicsérni fogom a műveidet (a fene tudja, mi egy becsületsértés).

(Egyébként eszembe jutott a MAGUS pályázat. Na, azt hogy hozták össze?)

Egyébként az is írásbeli közlésnek számít, ha én itt kijelentem, hogy mint olyan sokszor kijelentettem már, de tartom, hogy az én műveim bármely részét bárki szabadon felhasználhatja?

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2012-07-06 22:18 Randolph Cain

Randolph Cain képe

 Ugyan mennyá mán a vizalá, (vessző) Dóri! :D Ez az első bekezdésednek szólt.

LOL! XD (ez meg a M.A.G.U.S. pályázatos kérdésnek, bár tudom, hogy ebben a formában nem feltétlenül felel meg az oldal etikettjének, mégis a legkifejezőbb)

Az tök mindegy, hogy szóban, vagy írásban adod ebben a formában, mert általánosságban (azaz "bárki"-nek) nem adható engedély a magyar jog szerint. Furcsa, de ez van! Köszönjük jogászainknak, akik egyre inkább szeretnének összehozni egy olyan jogszabályrengeteget, mint amilyen a porosz polgári tvk, az Allgemeines Landrecht, aminek CSAK 19 ezer szakasza volt... röhej!

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

p, 2012-07-06 22:08 Zora

Zora képe

Artisjus, pfej. Akadt velük bőven gondunk, hogy a fene enné meg őket. (És itt visszautalnék Zsuzsa káromkodó blogjára.) Képesek gyerektáborokba is beszivárogni, hogy utána kellemetlenkedjenek az állítólagos jussukért. Minden adathordozó árának egy része, amit megvásárolunk, az ő zsebükben landol, mivel az alapelv az, hogy úgyis lopott tartalom kerül rá, így előre megfizettetik ezt velünk. Én nem is értettem, amikor a jogászunk felhomályosított bennünket, hogy hogyan hagyhatnak egy ilyen szervezetet működni. Miért nem az állam zsebébe megy ez a pénz, vagy miért nem közvetlenül a kiadók gondoskodnak a jogdíjakról? Az is nyílt titok, kik állnak a háttérben, de hát ez már csak így megy. Úgyhogy mi kénytelenek vagyunk kivenni a gyerekek zsebéből a lóvét, és betenni Artisjus bácsi zsebébe. Remélem tényleg arra költik, amire ők állítják, hogy költik.

------------------------------------------

k, 2012-07-10 15:48 AvatáR

AvatáR képe

a pene ! pedig most most akartam nyakig merülni a magusba :)

amúgy a gameskút elérhetetlen, még honlapról is.

A Tuan létező, van, de csak a könyvesbolt.

nesze neked alkotói akarat ! :D

:)))

 

"Az Élet labirintus. Sok út van, és mindegyik vezet valahova, de csak egy jó út van. Ha megtalálod azt az utat akkor farkasszemet kell nézned a végzeteddel"
"Nincs üres lap, csak olyan amire még nem írtak!"

szo, 2012-07-14 23:43 Mme Morgue

Affene. Mar csak az a kerdes, van-e a BBC-nek barmilyen magyarorszagi kepviselete... Na meg, hogy mi van akkor, ha olyasmihez ir ficet az ember, ami maga is feldolgozas, es szerepelnek benne az eredeti mu elemei is. Ha ezt tovabb akarom vezetni, mi van az olyan musorokkal, amelyek valamilyen ceg megbizasabol keszulnek, akkor a musor alapjat kepezo termek gyartojatol; a szereplok, helyszinek stb. szellemi tulajdonosatol vagy esetleg a studiotol kell engedelyt kerni?
Azt a kerdest, hogy mi a teendo, ha a fenti kettot akarom crossoverelni, inkabb fel sem teszem, mert megvertek.

v, 2012-07-15 18:57 Randolph Cain

Randolph Cain képe

 Abban az esetben, hogy mi van olyankor, ha már létező mű feldolgozásából akarsz írni ficet, egyszerű a válasz. Igaz, hogy maga a feldolgozás is jovédelem alatt áll, mégis a jellegzetes alak kitalálóját illeti meg az engedélyezés. Ezt nevezzük a jog kimerülésének. Vagyis akárhány feldolgozást is engedélyezett az eredeti mű alkotója, a feldolgozások készítői nem adhatnak engedélyt a szereplők "újrahasznosítására", arra még mindig a kitalálójuk jogosult.

A másik kérdésedhez jó lenne valamilyen támpont, mert nem igazán értem a problémát.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

v, 2012-07-15 19:16 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A második kérdés arra vonatkozott, hogy egy BBC-s feldolgozás-sorozatot (csak vicceltem, nem feltétlenül BBC) akar ötvözni egy másik feldogozással. Crossover, a két mű keveredése. :) Gondolom az összes eredeti szerzőt fel kell keresni és megkérni az engedélyeket, aztán azért szólni a feldolgozások készítőinek is, hogy ha ott is vannak eredeti szereplők, hogy azokat is felhasználná... de a legtutibb, mindezt megírni minden szó nélkül és nem tenni fel netre sehová. :) (Abba nem köthetnek bele, ha a fiókban hever.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2012-07-15 19:56 Randolph Cain

Randolph Cain képe

 Dóri megmondta a tutit. :D

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

“Jobb sikertelennek lenni az eredetiségben, mint sikeresnek az utánzásban.” (Herman Melville)

h, 2012-07-16 07:38 AvatáR

AvatáR képe

A fiók beleköthet :) -> "Mit keres bennem egy jó regény? Add ki ! " :)

:D

"Az Élet labirintus. Sok út van, és mindegyik vezet valahova, de csak egy jó út van. Ha megtalálod azt az utat akkor farkasszemet kell nézned a végzeteddel"
"Nincs üres lap, csak olyan amire még nem írtak!"

cs, 2012-07-19 13:13 Mme Morgue

 Hát, most tudtam meg, hogy a BBc-hez már nem kellene folyamodnom, 14-e óta megy a Sherlock nálunk is (ezúton megkérek mindenkit, hogy NÉZZE ME' JÓ). A Minimaxon megy az Én Kicsi Pónim, tőlük kellene a másik engedély. De én ezt rövid úton megkerülöm, mert úgy le fogom tojni az egészet, de úgy ám! Mindkét sorozat alkotói kifejezetten rajonganak a fanficekért, szóval nem hiszem, hogy baj lenne belőle (meg mért pont engem találnának meg).

Kicsit azért rámijesztettetek. Mostanában alig írok már bármi eredetit, mindenem a.) rosszul álcázott fanfic b.) egyáltalán nem álcázott fanfic. Nem akarok egy ilyen baromság miatt bírósági ügyet...

Egyébként erről a fanfic témáról lenne néhány kérdésem hozzátok, baj, ha nyitok hozzá egy fórumot?

cs, 2012-07-19 14:52 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nyithatsz, bár az oldal kifejezetten nem foglalkozik ilyenekkel. De nyitni szabad. Mondjuk ha félsz, bízz a tömeg erejében. Nagyjából... rajtad kívül olyen párszáz ember csinálja ugyanazt, amit te. Alsó hangon. Hogy pont téged emeljenek ki, kicsi az esélye, plusz mellettünk áll egy jogász. Majd ügyesokosan beszerzel úgyis minden engedélyt, amit kell (egyébként úgy kell engedélyt kérni, hogy te szeretnél ilyen izéket írni - azt nem mondod meg, mit és mennyi... az úgy korlátlanul érvényes, ha jól sejtem).

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2012-07-19 19:27 Mme Morgue

 Nem professzionális kérdések lennének, ha úgy érted, csak a "milyen zenét hallgatsz" fórum szintjén. :) Egyszerűen csak érdekel, hogy ki van még itt, aki írkál ilyeneket, milyen nyelven, hova teszi fel, stb.; egyrészt mert nem tudok jó fanfic oldalt, ami hasonló "workshop" alapon működne, mint a Karc, másrészt meg a Ti írásbeli szakértelmetekben már megbízom, és tudom, hogy ha eredeti írásban ilyen jók vagytok, biztosan a fanfic-alkotásról sem kóklerségeket fogtok mondani... :D

cs, 2012-07-19 22:49 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá annyi megkötéssel, amit feljebb olvashatsz. Ehhez nem kell fórum. Az viszont aggályos, hogy "megmutatnák-e" a szerzők az ilyen írásaikat. (Igen, látom a beküldött fórumtémát.) Igaz, hogy ez már off, de azért itt mondom: ne kérj ilyet. Mert van az a bolond, aki beküldi. Plusz ha  más "workshop" oldalakat ajánlgatnak, úgyis lesz, aki elmegy - nekünk az miért jó? Főképp, hogy amit csak ismerek (állítólag nem nyalizós oldalak, persze ha nem vagy regisztrált felhasználó és nem látod belülről az elbírálás menetét, akkor nem lehet sokat mondani róla), az minden enged "saját kútfőből előpattanó csiszolatlan gyémántokat" (tudom, szerinted "dolgozó", de az magyartalan). És ha csak egy picit is "nyalizósabb", mint a Karcolat, már "jobban megéri" a szerzőknek arra tendálni, hiszen a dicséret szép szó (ám de a bírálat: az már olyasvalami, mit ki nem bír állat).

Szóval a "milyen fanficet szeretsz" fórumot én ezekkel a kérdésekkel egyelőre nem tenném ki. De ha csak megkérdezed, mit szeretnek, az mehetne.

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2012-07-23 09:23 AvatáR

AvatáR képe

akor most írhatok egy poénos művet, fanficet ismert szuperhősökről vagy semnem? :(

"Az Élet labirintus. Sok út van, és mindegyik vezet valahova, de csak egy jó út van. Ha megtalálod azt az utat akkor farkasszemet kell nézned a végzeteddel"
"Nincs üres lap, csak olyan amire még nem írtak!"

h, 2012-07-23 12:34 craz

craz képe

 Te nem, mert mindig csak ígérgetsz, és zombisat se küldtél. :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."