tudomány

Kihalásra felkészülni (A Gobi sivatag itt toporog háazánk küszöbén, és mi szélesre tártuk előtte az ajtót.

Valamikor a XIX. század közepén nyugatról importálták elődeink a mai folyószabályozási, vízrendezési és vízgazdálkodási rendszert.

A korai vízrendezések eredete

Az alábbi írás eredetileg az Országépítő folyóiratban jelent meg, a hivatkozott irodalom itt tekinthető meg: http://orszagepito.hu/sites/all/files/orszagepito-hu/lapszam/1994-1/orsz...

Netes hazudozók

Nem először fordul elő itt, a Karcolaton sem, hogy valaki egyidejűleg több néven regisztráljon, önmagával vitázva, dicsérve, vagy másokat szabadon szapulva így.

Táj, tájhasználat és a víz

 

Felvezetés

 

A globális éghajlatváltozás, az időjárási szélsőségek növekedése, a vízháztartás felborulása komoly kihívást jelent a vízgazdálkodás számára. Jelen helyzetben a víz megtartása az egyik legjelentősebb kérdés. Úgy tűnik, napjainkra vízkészleteink – részben a szélsőséges eloszlás, részben az elhibázott beavatkozások következtében – egyre gyakrabban bizonyulnak elégtelennek a szántóföldi kultúrák vízigényeinek kielégítésére. Jelen tanulmányban részben a helyzet okait, részben a lehetséges válaszokat, kitörési lehetőségeket vizsgáljuk

Az elmebetegség a média tükrében

Az elmebetegség a média tükrében

Túldémonizálás és leegyszerűsítés

A primitív közösségekben az élet egyszerű volt.
A primitív közösségekben az élet egyszerű volt… a megfoghatatlan jelenségeket a természetfelettivel magyarázták; a válaszokat a szellemvilágban lelték meg; az összetartozás érzését a szellemeknek bemutatott szertartásokban fejezték ki. A természeti népeknél a sámánok közvetítettek a két világ között. A sámánokat az ősi közösségekben tisztelet övezte a tudásért, amit egyedül ők birtokoltak. Az ősi időkben nem csupán kezelni nem tudták az elmebetegeket, de magának az elmebetegségnek a fogalmát sem ismerték. Az elmebajban szenvedő férfira egyszerűen rámondták, hogy a gonosz szellem szállta meg.

Szinkronicitás

Amióta az emberben kialakult a képesség a környezetében történő események megfigyelésére, a véletlen egybeeséseket mindig kiemelt figyelem övezte. Matematikusok és filozófusok próbálták megfejteni a szinkronisztikus események titkát, a XX. században pedig komoly tudósokat is foglalkoztatott a jelenség. A témában a legismertebb írások mindenképp C. G. Jung munkái, ő nevezte el szinkronicitásnak a tér- vagy időbeli, egymással oksági kapcsolatban nem lévő egybeeséseket, elméletének tisztázásában pedig Wolfgang Pauli segített neki.
A következő történet kiválóan példázza, mit értünk szinkronicitás alatt: I. Umberto olasz király 1900. július 28-án egy észak-olaszországi kisvárosban, Monzában vacsorázott, amikor feltűnt neki, hogy az étterem tulajdonosa megszólalásig hasonlít rá. Magához hívatta, és amikor szóba elegyedett vele, meglepetten vette tudomásul, hogy mindkettejük neve Umberto, egy napon nősültek meg, a feleségük neve Margherita, a vendéglős azon a napon nyitotta meg éttermét, amikor I. Umbertot királlyá koronázták. Az uralkodó meghívta hasonmását a másnapi atlétika versenyre, ám reggel hiába várt rá, szárnysegédje közölte, hogy a másik Umberto egy lövöldözésben életét vesztette. A király épp sajnálkozásának adott hangot, amikor Gaetano Bresci három pisztolylövéssel megölte.

Dubaiban a pénz az úr

Egy érdekes "ismeretterjesztő" cikk az arab világ egy rohamosan fejlődő városáról

DUBAIBAN A PÉNZ AZ ÚR

Mindig érdekelt Dubai, mint mindenki mást, akit vonz a távoli Arábia kifürkészhetetlen világa, ötvözve a modern kori, elképzelhetetlen luxussal. Mégis, több mint fél évet gondolkodtunk a párommal, hogy menjünk-e. Sok helyen éltünk már, de csakis Európában. Nem is a távolság zavart, inkább az, ami vonzott is: az idegen kultúra, a MÁS világ. Belevágtunk.

Mindenkitől azt hallottam, a földi paradicsomba indulok. A repülőtér valóban hihetetlen: hatalmas, csillogó-villogó, tele üzletekkel, karcsú, égbe nyúló műpálmákkal, segítőkész emberekkel, akik minden óhajodat teljesítik. A terminál épülete giccsesen lenyűgöző, de ahogy kilépek a mesekastélyból, rögtön arcon csap a valóság közel sem olyan illatos lehellete. Észvesztő a meleg, és milliónyi színes bőrű ember néz farkasszemet velem. Az első sokk: mindenki néz. Nem is néz, bámul. Megerőletetem magam, nem vágok savanyú képet a dologhoz, elvégre hol lát egy indiai, pakisztáni fehér nőt, vakító fehér bőrrel (kell nekem tiltakoznom a szolárium ellen) és szőke hajjal? Elfogadom, hogy kinézik a gondolatokat a fejemből, de megszokni… azt nem lehet. A kíváncsi tekintetek intim határokat súroló közelsége egy percre sem szűnik. Másfél éve, amióta itt élek, végigkísér mindennapjaimon. A párom programozóként kapott munkát, az én helyzetem egy kicsit nehezebbnek bizonyult. Először is: Dubaiban dolgoznak ugyan nők, de elég nehéz olyan rendes munkát taláni, amilyenre az ember lánya igazán vágyik. Kiutazásunk előtt úgy gondoltam, majd elmegyek egy butikba vagy egy parfümériába eladónak, esetleg gyermekre vigyázni. Nem éppen az én műfajom rajz-vizuális tanárként, stylistként, de lássuk be, sokan csinálják. Csakhogy Dubaiban az ilyen állásokat férfiak töltik be, esetleg fillérekért dolgozó fillipínó nők. Csak titkárnői munkát találtam, meg takarítónőit elit és kevésbé elit szállodákban. Nem tetszett. Végül Magyarországról kaptam feladatot: grafikákat kértek tőlem, amelyeket a technika vívmányainak köszönhetően interneten küldök haza.

Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

Talán kevesen gondolnák, hogy létezik, és még kevesebben hinnék el. Pedig már 2001 óta minden nyáron felkerekedik egy kisebb társaság, hogy felverje sátrait a Bakony egy eldugott zugában, és esőben vagy napsütésben ott munkálkodjon a lelőhelyen. Nem is kis területről van szó, és bizony az előkerült ősmaradványok sem akármilyenek. Innen származnak az első dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről, korábban ugyanis csak a mecseki dinoszaurusz lábnyomok voltak ismertek.

A megfékezett fény

Avagy: mi is az univerzum?

Ha felnézünk az égboltra egy felhőktől mentes éjszakán, ezer és ezer csillagot láthatunk, melyek nem mások, mint sokmillió fényév távolságban lévő napok, illetve a saját naprendszerünk bolygói, melyek közül párat szintén megpillanthatunk akár szabad szemmel is. Felmerülhet bennünk a kérdés, vajon ez a rengeteg fényes gömb, melyek nyilvánvalóan csak úgy dagadnak az energiától (miközben mi annak igencsak szűkében vagyunk), hogy a fenébe került oda? Mikor keletkeztek és meddig maradnak ott? Egyáltalán, ott maradnak vagy csak a szemünk téveszt meg minket, és folyamatosan vándorolnak, mozognak? Mi van a csillagok közti térben, csak a nagy semmi? És így tovább, a kérdések sora egyre bővül, ahogy múlik az idő, bár néhányat a csillagászoknak, kozmológusoknak, tudósoknak sikerült megválaszolni, legalábbis úgy hiszik.

Kőkörök titkai

S. L. Cornelius fantázia-felkeltő cikke az ősi kör alakú építményekről

Stonehenge

Szinte mindenki hallotta már ezt a nevet, tisztában vagyunk vele, hogy egy Angliában található több ezer éves kőkörről van szó. Azt is tudjuk, hogy a brit szigeten gyakoriak az ilyen ősi építmények, bár a kutatók a mai napig vitáznak céljukról és korukról. Arról azonban kevesen hallottak, hogy a világ más tájain is találtak – noha nem olyan mennyiségben, mint Angliában – ilyen monumentális műemlékeket.

A valamikori óriási építményből mára egy húszegynéhány lépés átmérőjű kör maradt meg, a mintegy nyolcvanhárom hatalmas kőtömb által alkotott monumentális műemlék azonban időnkben is zarándokhely, ahol a különböző ezoterikus irányzatok követői napjainkban is végeznek szertartásokat. Nem volt ez másként a múltban sem, a helyet az idők folyamán többféle nép használhatta vallási rituálék, áldozatbemutatások számára, a kutatók szerint afféle „szabadtéri templomként” funkcionálhatott.

Tudomány : Idegen bolygó – Élet a Darwin IV-en

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon van-e élet a Földön kívül? Rengeteg történet és spekuláció kering a különféle gonoszabbnál gonoszabb, vagy épp jó szándékú marslakókról, akik egyszer majd ellátogatnak szerény bolygónkra. Érthető, hisz mi emberek társas lények vagyunk – nem szeretünk egyedül lenni. Figyeltetek már egy gyermeket, akinek nincs barátja, vagy épp arra kényszerül, hogy egyedül játsszon? Olyankor kitalál magának játszótársakat. És nem nézzük bolondnak ezért.

Ezúttal híres tudósok játszottak el ezzel a gondolattal. Létrehoztak egy tizenkét fős csapatot, hogy tudományosan vizsgáljanak fiktív létformákat egy idegen bolygón. Hogy mi az új ebben? Az, hogy nem csak az „értelmes lényekkel” foglalkoztak. Az egész bolygó környezete és életvilága került bemutatásra, főként az állatokra helyezve a hangsúlyt.

Tudomány: A Neptunusz

Első olvasói cikkünk a Neptunuszról szól.
Írta: Gyémánt B.

159 évvel ezelőtt, 1846. szeptember 23-án fedezte fel Johann Galle német csillagász naprendszerünk nyolcadik bolygóját, a Neptunuszt.A bolygót egyes kutatók korábbi feltételezéseiből kiindulva - melyek az Uránusznál megfigyelhető keringési rendellenességeket vették alapul -, a számításokat követő alig fél órás keresés után sikerült beazonosítani. Ez az eredmény akkoriban a matematikai csillagászat (égi mechanika) óriási diadalának számított. Az újonnan felfedezett égitestet a római mitológiában a tengerek és folyók isteneként ismert Neptunról nevezték el. Érdekes módon Galileo Galilei 1613-ban már észlelte ugyan a Neptunuszt, ám "csupán" csillagnak vélte, így nem szentelt neki különösebb figyelmet.

A fák csak várják sorsukat...

Zöldszimfónia...

Eredetileg a '90-es években fogant az ötlet, hogy légterünk védelmére szükséges egy saját hanglokátor, itt hazánkban. A NATO tagságot követően nagy összegű támogatásokat kapott Magyarország a katonai létesítmények fenntartására, ám mint minden támogatás ez sem lógott a levegőben, határozott, előre kijelölt felhasználási területekkel rendelkezett, egyszerűbben fogalmazva közölték, hogy mire használható fel ez a bizonyos pénzösszeg. Esetünkben a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet - a természetvédelmi körzet a védettség második fokán áll - legmagasabb pontján, a Zengő-hegyen kellene elhelyeznünk a NATO lokátort, aminek telepítése csak, hogy kissé bonyolódjon a helyzet, az EU környezetvédelmi előírásainak sem felel meg, a Habitat Direktíva elnevezésű uniós jogszabály értelmében. 2004 márciusában arra is fény derült, hogy a NATO nem ismerte sem környezetvédelmi, sem jogi vonatkozásait a Zengő-hegyi radarállomás építésének, csupán katonai céljait.

Világjárvány kitörése fenyeget

Számos írás témája a járvány, a betegség, melynek következtében apokaliptikus viszonyok közé lehet ültetni történetünk fonalát. Fontos megtudnunk, hogy mennyire reális vagy irreális egy hasonló eseménysor napjainkban! Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szinte havonta figyelmeztet egy világméretű járvány veszélyeire, a katasztrófa elhárításának lehetőségével nem számol. A világszervezet alkalmazottai nyilatkoznak, figyelmeztetnek és széttárják a kezüket, a göttingeni Max-Planck Intézet kutatói viszont számolnak, és egy új modell segítségével megállíthatónak tartják a világjárványokat. Igaz, ehhez a világ nagy reptereit időlegesen le kell zárni – olvashatjuk a nemzetközi közleményekben.

M-elmélet, avagy világegyetemünk keletkezése

A tudósok sokat és sokáig gondolkoztak azon, vajon hogyan is keletkezett világunk. Jobb híján az az elképzelés lett általánosan elfogadott, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nagy Bumm. Az elmélet szép is volt, meg jó is, egész addig, míg valaki meg nem kérdezte, hogy na igen, de mi robbant fel?

Tartalom átvétel