Angol nyelvű novellák

Ez most az új trend, az új írónemzedék már külföldre is pályázik, és ugye főleg (ha nem kizárólag) angolul. Azzal, hogy már nem kevesen tudnak annyira angolul itthon is, hogy elérik az irodalmi szintet, és azzal, hogy a pályázatok, írói lehetőségek, honoráriumok (hogy micsodák?) és kompletten az egész könyvpiac terén viszont a béka segge alatt vagyunk, elkezdődött a művészeti agyelszívás kishazánkban is. Már nem csak mosogatás meg bébiszitterkedés kapcsán gondolkodsz külföldben, hanem irodalmi téren is.
Én ezt a "b@sszátok meg, akkor külföldön.."-t olyannyira megértem, hogy magam is elkezdtem.

A lényeg: Kíváncsi lennék, van-e még a Karcon rajtam kívül, aki angol nyelven pályázik vagy szeretne?

Jó lenne ezeket a műveket /próbálkozásokat is egymás között kivesézni. Aki már próbálta, az tudja, hogy amikor először írsz idegen nyelven olyan komolyat, mint egy irodalmi mű (nem fordítasz, hanem azon írod) olyan, mintha ez lenne életed első novellája, tök bizonytalan vagy, és részemről igencsak hiányzik a Karc, hogy csipetkére szedjük.

Annak kapcsán jutott ez az eszembe, hogy életem első idegen nyelvű pályázatán nem kerültem be (what a surprise), és annyira speckó volt a pályázati kiírás, hogy nem látom azt a pontot, amikor ez jó lehet máshová (fanatsy alapú detektívtörténet - hát ezt hova küldjem máshova) Amikor néhanap (perszehogyne csak néhanap) nem kerülök be egy pályázatra, és nincs a közeljövőben olyan pályázat, ahova jó lehet, átírni nincs kedvem az alapoktól, olyankor nem is kérdés, hogy töltöm is fel a Karcra. Csakhogy ez most nem magyarul van ugye.
Ha lenne csak még egy vagy két valaki, aki szintén pályázik angolul, vagy már közel jár hozzá és szeretne, arra gondoltam, ebben a fórumban csinálhatnánk egy amolyan idegnnyelvi cincálót. Olyan is jöhetne, akinek csak részletek lennének, megszólalnak a novellájában angolul (esetleg más nyelven), és ehhez keresne tanácsot, segítséget.
Mit szóltok?

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2018-12-08 20:24 Dana

Dana képe

Szívesen kötözködök, adok tanácsot vagy szólok bele, de jómagam nem vagyok olyan szinten, hogy megfelelő irodalmi minőségben forgassam át az írásaimat angolra. Sajnos. Inkább ott is egy jó olvasó-író közösséget keresnék, nem feltétlenül pályázatokat amúgy.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2018-12-11 13:07 Kentaur

Kentaur képe

Az is működhetne, és a pályázni vágyóknak is hasznos lenne, hiszen mire a saját anyanyelveden elkezdesz írni, addigra mennyit olvastál már rajta? Sok-sok irodalmi mű elolvasása, véleményezése ugyanúgy kell, ha nem jobban, mint az anyanyelveden, de ez ugye nehézkes, mert még mindig nem vagyunk eleresztve itthon befogadható hosszúságú (pl. novella) angol nyelvű irodalommal. Próbálkoztam olvasni Gaimant pl. de letettem azzal, hogy oké, ezt majd felsőfok után (ultrabrutál a csávó, előbb fog menni Shekaspeare óangolul)

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2018-12-08 21:39 Alfredo Sagittarius

Alfredo Sagittarius képe

Ez egy nagyon jó téma. Engem első körben az érdekelne, hogy szerinted mi az irodalmi szintű angol? Milyen szintet jelent mondjuk egy felsőfokú nyelvvizsgához képest? Vagy egy angol tanáréhoz? Ezek szerint te látsz esélyt arra, hogy valaki, aki tanulja a nyelvet, nem pedig beleszületett és nem is műfordítónak tanul, elérhet oda, hogy tök természetesen, mintha csak magyarul tenné, angolul ír meg egy novellát? Bugyuta kérdésnek tűnhet, mert mint mondják, mindent meg lehet tanulni, de én a saját példámból kiindulva azt látom, hogy ez iszonyatos munkával jár, sőt, lehet, hogy az sem elég. Kilencedik éve élek külföldön, egy, gyakorlatilag a semmivel egyenlő középfokúval jöttem ki, és beképzeltség nélkül mondhatom, hogy jelenleg olyan szinten vagyok angolból, amilyenre egyetlen otthoni nyelvsuli sem lenne képes megtanítani. Viszont azt gondolom, hogy ez elképesztően távol van az irodalmi szinttől, és jó esélyt látok arra, hogy soha nem jutok el oda. Hiszen gondoljunk bele, elég egy komolyabb nyelvtani hiba, vagy egy rosszul ismert nem túl gyakori kifejezés, és landol is a kukában az írásod. Vagy ott van a szleng, esetleg az angolon belüli különböző nyelvi sajátosságok. Ezek nem vesszőhibák meg elütések, de még csak nem is alany vagy igeidőtévesztések. Ezektől sokkal komolyabb hiányosságként csapódnak le a fentebb említettek, hiszen egyből levágni, hogy nem beszéled perfektül a nyelvet, és mégsem mentél profi fordítóhoz. Én őszintén csodálom azt, aki képes elérni az irodalmi angol szintjét pusztán tanulással. Rendben, a nyelvtani részét fel lehet fejleszteni, aláírom, de akkor arról is beszéljünk, hogy ahhoz hogy angolul írj, fejben is át kell állnod, nem elég a szabályokat tökéletesen alkalmazni. Máskülönben nagyon meg kell szenvedni minden egyes mondattal, ami meg elveszi az energiát, ellehetetleníti azt az igazi átszellemülést, ami az íráshoz kell. Az egész csak egy nagy erőlködés lesz.
Megpróbáltam én, de hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nekem nem fog menni. Mármint az angolul írás, nem a pályázás :) Kétszer pályáztam eddig, és mindkét művet lefordíttattam, amiért fizettem is. Nem kerültem be. Ezeken kívül van még egy novellám lefordítva, amivel a megfelelő pályázatra várok.

"Szerintem minden emberben lakik egy másik ember, egy idegen, aki rosszat forral"

k, 2018-12-11 13:01 Kentaur

Kentaur képe

Én magamat erős középfoknak kategorizálom per pillanat, viszont van tehetségem a műfordításhoz, ami nem annyira múlik az angoltudásodon, inkább azon, hogy ráérzel-e egy nyelv sajátosságaira, és megtalálod-e a megfelelő kifejezést, ami lehet, tükörfordításban nem pontos, de mondanivalójában, érzelmi töltetében, hangulatában a legjobban illeszkedik oda.
Alapfokon tudtam angolul, amikor elhatároztam, hogy lefordítom Alanis Morissette Citizen Of The Planet című számát, Férjem eredetileg tolmács-fordító, professzionális szinten van angolból (anyanyelvi szintet meghaladó), azt mondta, ha megcsinálom, kinn alszik az erkélyen - ez februárban volt - , mert Alanis számai enyhén szólva magas nyelvi szinten vannak sokszor, különösen ez a szám. Maradjunk annyiban, hogy a végén lebeszéltem arról, hogy kinn aludjon az erkélyen. :-D Mai napig ki szokta kérni a véleményem, amikor nem szakszöveget kell fordítani, hanem pöttyet emelkedettebbet. Mert akármilyen magas szintű a nyelvtudása, nem író. Nekem meg lehet, fingom nincs, miről van szó, de hat verzióból rábökök a legtutibbra.
Amikor most leültem megírni az első saját művet angolul, egyáltalán nem kellett fordítanom, működött, hogy angolul jött. Persze háromszor többször átnéztem, mint egy átlagost, kikértem férjem tanácsát, elküldtem egy anyanyelvi olvasónak, aki azt mondta, talán néhol a mondatszerkezetnél érezni, de ez meg direktbe jól jön ki (én sem vagyok hülye, nem akartam eladni a szereplőmet másnak elsőre, mint ami vagyok, Magyarországon nőtt fel a karakterem:-) )

Egyszóval én azt mondom, hogy elsősorban jó írónak kell lenni, egy kis műfordítói véna sem árt hozzá, és csak utolsó sorban múlik a nyelvtudáson. Persze középfok alatt kár is megpróbálni, de onnantól hajrá.
Pontosan azért szerettem volna ezt a fórumot, mert szerintem be kell vállalni ilyenkor, hogy "elölről" kezded, azaz nem szabad elvárni, hogy rögtön az első pár okés lesz. És jó lenne együtt cincálni, fejlődni, hát még magyarul sem ment volna egyedül! Mit várunk akkor egy idegen nyelvtől? Naná, hogy kell egy munkacsoport! :-)

És végezetül, amit én nem szoktam csinálni, egy kis zene, az említett szám, és az alapszinten elkövetett fordítás hozzá. :-)
https://www.youtube.com/watch?v=0i1vsYtz408

A bolygó polgára

Északról indultam
különleges magból nőttem ki
megszórtam érzékenységgel
Francia és Magyar hóból.
Haboztam kicsírázni
amíg nincs feltöltve a tankom
aztán átkeltem a tengeren
az európai boldogsághoz
a költők nyelvéhez
Ahogy elvágom az otthonhoz fűző köteléket,
megcsókolom anyám anyját
Nézd a horizontot
tág szemmel, új föld (lehetőség)
lenyűgözve az új környezetemtől
Én a bolygó polgára vagyok
Kuan Jin az elnököm
Egy repülőgépen vannak a határaim
rehabilitációs otthonok a börtöneim
Aztán repülök vissza a fészkembe
repülök vissza a magomba (kezdetembe)

De minden más lett
úgyhogy várok
Otthonom szélesítésére vágyom
kiterjeszteni a hazafiasságot
mert belülről jön a késztetés
Úgyhogy becsomagolom a dolgaim
semmi drágát
csupa szent dolgot
A bolygó polgára vagyok,
a törvényeim köteleznek
a büntetése(i)m pusztán következmények,
elválasztják forrásától az eredendő bűnt
A bolygó polgára vagyok,
a demokrácia gyermekei uralkodnak,
ahol a tanárok a bölcsek,
és minden szülő példakép
De addig a következő évek is homályosak
a következő évtizedek is viharosak

Az ismeretlen szagok és ízek
szálak, melyek egyenesen a szöveten át
varrnak hozzá keresztül minden szín mezein
egyik kultúrát a másikhoz
És életre kelek
és szédületes leszek
elhozom, és világszerte meghonosítom (áthajlás a következő soron: "az egyszerű…”)
Én a bolygó polgára vagyok
Egyszerű gyökerekből magasra törő látomás(t)
Angyalok őriznek
és a testem vezet, merre menjek
én a bolygó polgára vagyok
Kedvenc szórakozásom a szakadék szélén nyújtózni
Eltompult az emberi állapottal
Ezek az eszmék legbelsőmből születnek

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

p, 2018-12-14 18:46 Dana

Dana képe

Látod, így más a gyerek fekvése. Angolból magyarba szerintem jó vagyok, legalábbis az a ráérzés-féle megvan. Visszafelé viszont nem menne ugyanolyan szinten.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2018-12-14 10:20 Blade

Blade képe

Szerintem erre csak akkor van esély, ha a ködös Albionban eltöltesz 5+ évet és kerülöd a magyar társaságot, azaz csakis angolul beszélsz + közben tanulod is az angolt, a kifejezéseket, szófordulatokat.

szo, 2018-12-15 11:47 Kentaur

Kentaur képe

Én csak fél évet töltöttem Erasmussal Belgiumban, ahol angolul folyt a tanítás az egyetemen, és egy darab barátunk van, akivel elég rendszeresen társalgok angolul, plusz pár frankofón, akikkel miattam néha angolul megy a társalgás (most, hogy franciául tanulok, már kevésbé). És mégis három egymástól független ember azt mondta, hogy nincs baj a novellámmal, ebből az egyik anyanyelvi.
De most már mindjárt bemásolom ide, ítéljétek meg ti is.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2018-12-15 11:44 Kentaur

Kentaur képe

Tessék, lehet cincálni :-) :

The magical neklace

There was a ball in the City with Hundred Names. The Fairy Castle was floodlit by hundreds of candles, not to mention the fairy lights. If you imagine fairies as little creatures with wings you are wrong. Humans nowadays mix us up with pixies or elves. Maybe if I say good fellows or mounds people, these names are closer to the reality. The ball was organized by the fairies, but all sorts of creatures came. I saw a troll and he was wearing the most elegant moss overcoat ever. And I noticed some humans from different ages, one of them was a knight and another, I think, was a programmer or a vampire – it is quite difficult to tell the difference. I was the one who really knew about humans, as I had been a changeling in my childhood and spent lot of time among humans prior I came back to our world. Changing a child is very rare nowadays. It is an old tradition, normally their human stepparents did not notice the changeling, but at the end, both worlds had an experienced member, and in historical times it was the only way to know something of each other. This experience gave special attention to me, these days as well. I was invited by the Fairy King to the ball in my human ambassadorial quality.
When I entered through the big and beautiful flower-gate I found myself in the middle of a hysterical crowd. The ladies were screaming, which was pretty much unbearable because some harpies were also present. The gentlemen were flailing with their weapons and searching for something. Hearing the cry of the Fairy Queen I understood the situation: ‘My necklace! Thief! Someone stole my magical necklace!’
I made my way through the crowd and approached the King.
‘May I help you, Your Majesty,’ said I. ‘Take good care around you! If I were you, I would call my guards to setback.’
‘Oh, Birch, my friend, thanks to the Moonlight, you are here!’ the King said. ‘You are indeed right. But you can see what happened, someone stole the magical necklace. And on this very evening!’
I knew what was at stake: after two years of waiting, this evening, the new Queen wanted to use her magical necklace to curb the decline of our Kingdom. There were so many troubles but the serious one was the vanishing magical doors. There were hundreds of them, each and every one of them opens to another world, but now there were only eighty of them left and there was a chance that other and other worlds would fall out of reach. Nothing but the necklace could solve the trouble with its magical power. We shall find it.
‘Where is the Queen?’ I asked the nearest guard, who realized finally what his duty was, and stepped in front of the King.
‘Her Highness told that the ball has come to its end and she didn’t need anyone except her own lady-in-waiting, until her necklace would be found,’ answered the guard.
‘She is so upset,’ said a maid on her own with pitying voice, she totally forgot that she talked about her Royal Highness, not just any women who happened to lose her favourite jewellery.
‘Silence!’ thundered the commander of guards, but in a second while he added: ‘May you please, ladies and gentlemen.’
Everyone halted in the hall and were listening to the commander. He was anyway a huge demon with big horns, so he was kind of noticeable. His fairy armour seemed to be uncomfortable on his huge body.
‘Everyone to remain in the hall!’ He tried to be polite but he failed, with his voice it was an impossible thing. ‘Guards to every door and window!’ he ordered for the others.
‘I do not think the thief wants to leave now. The offender is in the hall and will remain,’ I assumed.
‘What do you mean, Birch?’ the King asked.
‘Well, it must have been stolen by not a simple thief,’ I answered. ‘The necklace have been stolen by someone who has a good command in conspiracy. Think about it, Sire! The consequences of the vanishing necklace…’
‘You are right. Unfortunately, there are many rival Kingdoms in the neighbourhood and there are some malignants as well. How can we find the thief?’
‘But you did not invite anyone from a malignant territory, Sire,’ I concluded.
‘Of course not!’
‘The thief stole the necklace from the Queen’s neck,’ I continued. ‘It means the thief was one of the invitees, someone who looked like a friend. How many foreign representatives are here?’
‘I start to understand your logic,’ replied the King. ‘There are five of them. The Princess of Troll Kingdom, the Duke of the Incubus Territory, the Earl of East Fairyland, the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy, and the Prince of South Fairyland, the Hungarian one. But I do not want any international scandal! For all that, I need you to find out this mystery on the most sophisticated way, if possible at all.’
‘Command me, Sire,’ I said in a low voice. ‘But I need some support, probably you have left some from your last birthday present.’
The King nodded.
‘I prepare everything for you, Birch,’ he said, and he went to arrange it immediately.
Only a few people knew that the last present of the King was a truth serum. Those who drink it answer three questions, and answer only the mere truth, without noticing it. Thereafter the confession just looks like a chat about weather or some sort of small talk.
I looked around in the ballroom until I was waiting the King. I found every foreign representative. The Princess of Troll Kingdom was chatting with other ladies like a delicate princess, but I saw her bludgeon sticking out from her untanned leather skirt. A troll would always be a troll: villainous, malicious and fight admirer. The Troll Kingdom was an enemy territory not so long ago, there used to be many wars between fairies and trolls. As a matter of fact the peace negotiations with trolls started two years ago when the doors started to vanish. Maybe trolls invented strategic fight instead of using bludgeons and boulders to fight.
The Duke of the Incubus Territory was in the east corner of the room surrounded with his people. Humans imagine these creatures as bad looking ugly things but this is an illogical idea. An incubus or succubus looks like your most beautiful dream. Of course as they eat human dreams, they do not want to scare the victim. But if an incubus eats too much – and they always do – it offends the victim and results in nightmares. You may think it is just an unpleasant thing, but in case an incubus returns again and again – and they usually do – it can lead to illness or even death. The humans do not know how essential and valuable thing a dream is. In fact, the Duke of the Incubus Territory was a very handsome man, but I knew he was deeply rotten as any incubus or succubus. There haven’t been any trouble between us and them in the past. But who can trust them? They have no moral. If the incubus get enough money paid for, they would be happy to sell their own mothers. And magical doors are very popular goods on the black market of spirits…
I found the Earl of East Fairyland in the middle of the dance floor. It appeared he had a great time: dancing with a woman and drinking champagne in the same time. Everyone else were anxiously waiting or at least pretended so. I knew from a safe source he would not mind if the City of Hundred Names had less central power. East Fairyland was an exotic and far away land in the past. But nowadays it is a developed country and needs more attention and independence – perhaps to our disadvantage.
The Grand Duchess of the Harpy Matriarchy was near the terrace, and only one guard was between her and the open air. If she decided to leave, the situation was perfect for her. Everyone knows she did not really recognize the Central Fairy Kingdom, as it has a male king. They did not talk to us until the King got married, and their partner could be then only the Queen. The negotiations about the cooperation were at a precarious stage, because harpies do not engage in such discussions with males. For them, killing of males is not regarded as a sin. Therefore the King is also an animal for them, sabotage against him would not be a problem for them. Moreover the harpy tactics is a tricky one, they are keen on using sabotage and conspiracy.
The Prince of South Fairyland had some snack at the buffet table. I knew quite well Hungarians but only the humans. I grew up on the Puszta which is the central territory of fairies in Hungary. And I have never seen any of them. Nowadays it is alright for a human but I was a fairy. They were very few and they were very cautious, this was what I thought in the past. But what if they hide something? Hungarians were conquering people in the historical past, half of Europe feared them. Hungarian humans changed but as I knew the south fairies were traditionalists and not so developed. But the shamanistic religion is again popular among Hungarians and for spirits human's faith is the most ecstatic thing. You know what happened in the beginning of human history: spirits were everywhere, fairies, trolls, dwarves – all type of spirits were too strong and had too much power, and therefore they always did some trouble. Even today there are some among us who wanted to get back these times…
Finally, the King appeared on the stairs and the Queen was with him. For some reason I have never seen the Queen before: she was beautiful, tall and a little bit drawn-out. She stayed around the stairs but the King approached me.
‘I talked to her,’ the King said. ‘It was hard to get, but she agreed to continue the ball. But I have bad news. I don’t know how, but someone sabotaged our plan. Here is the truth serum, but you can see that the colour was changed.’
I remembered the truth serum was scarlet and it turned to yellow.
‘I tried it on a plant and then a mouse and it does not seem to be toxic,’ the King continued.
Before the King could stop me I took the serum and drunk a little drop of it. The King started at me worriedly for a moment but he quickly realized what my intention was.
‘What are you?’ he asked.
‘A fairy’ I answered.
‘Where we are?’
‘In your castle’
‘What is your name?’
‘Peter Pan’
The last answer was not true of course.
‘But why not all of the replies were lies?’ the King pondered.
‘If all the answers were untrue it would also be easy to figure out who the thief was,’ I replied. ‘But trust me, Sire, I can solve the mystery anyhow. Just give me the serum and grant me enough time.’
‘Alright. We continue the ball until you say you found the guilty one. I come with you, no one wants to decline a drink with a king, and I am very curious how you can do it.’
‘I am honoured, Sire,’ I nodded. We then went to the nearest foreign representative, the Princess of Troll Kingdom. The potion was prepared, and when she had it taken, I asked the three questions in a low voice: ‘Were you the one stealing the necklace?’
‘It wasn’t me,’ the Princess answered with a polite smile as we were chit-chatting about the ball.
‘Do you know who did it?’
‘The Prince of South Fairyland will tell you who did it.’
‘Do you know anything about it?’
‘Someone is in a big trouble.’
While we were walking to the next person, the King noticed: ‘The third answer was surely true.’
‘Hold on until the end,’ I replied. The next toast this time was with the Duke of the Incubus Territory. The questions were the same as before, but in other sequence. The three answers were the following: “It was the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy. It wasn’t me. I don’t need any jewellery.”
The forthcoming foreign representative was the Earl of East Fairyland. He answered these: “It wasn’t me. The Grand Duchess of the Harpy Matriarchy is my lover so I don’t think she did it. The Prince of South Fairyland surely does not know who did it.”
‘His second answer must be untrue,’ the King whispered to me. ‘They hate men.’
‘He may still believe in it, so this would be an untrue thing but not surely a lie,’ I whispered back. We went again to the next one and the King said a toast again this time with the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy. Her three answers were these: „I know the Duke of the Incubus Territory hated me so if he told you that I had done it, he was lying. I also know that the Earl of East Fairyland gossiped I was his lover but I never met him before. I never stole anything.”
The last one was the Prince of South Fairyland, he responded these: “I saw it was the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy. It was not me. I just want to go back home.”
We moved aside to a quiet corner. ‘I still do not know who did it, but I am already drunk after five toasts,’ the King said.
‘But I know who the thief is,’ I replied. ‘It is simple logic. In the world of humans there was a great man, Sherlock Holmes. He was a detective, it means he investigated similar mysterious crimes. He said “when you have eliminated the impossible, whatever remains, however improbable, must be the truth.”
‘Tell me, Birch, how Mr. Sherlock’s logic worked this time?’
‘We know one answer out of three is a lie and two of the three are true,’ I concluded. ‘But if you were watchful you may have noticed there was a respondent who stated the same in two answers, therefore the third answer could only be a lie.’
‘Who was it? I did not remark,’ the King said resentfully.
‘It was the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy. She told that she knew the Duke of the Incubus Territory hated her, so had he told us that she did it, he had been lying. And she said she also knew the Earl of East Fairyland stated that she had been his lover but she never had met him before. Finally she told she hadn’t ever stole anything.’
‘Oh, I understand now,’ the King exulted. ‘If Duke of the Incubus Territory was lying, she was not the guilty one. And she also said she never stole anything. This two answers have the same meaning; she was not the thief.’
‘Exactly.’
‘So, the lie was that she had never met the Earl of East Fairyland. Is she really his lover? But how can we make anything up from this fact?’ the King wondered.
‘Now we know she is not guilty. And the Prince of South Fairyland told he saw it was the Grand Duchesse.’
‘Yes we found out it was also a lie,’ the King concluded.
‘Not only this. I reversed the logic of Sherlock Holmes. When you have eliminated the possible, whatever remains, however improbable, must be the lie. The Earl of East Fairyland told that the Prince of South Fairyland surely did not know how it all happened. And it turned out that it was true. And it turned out that the Grand Duchesse was the Earl’s girlfriend so this answer of him was also true. We have two true answers from one person so his third answer can only be a lie. And his third reply was that he wasn’t guilty.’
‘Brilliant!’ the King said. ‘Birch, you really deserve it: we appoint you for our royal detective. The first and unmatched one in whole Fairyland!’
He patted my shoulder, then approached a guard and whispered something to him. But I did not care anymore, I had another business to do. Someone sabotaged the serum, but why not poisoning it? Instead of using poison the conspirator applied something with striking contrast to the original serum. Perhaps the perpetrator wanted to help us to some extent.
I was trying to find the Queen and I saw her leaving in a hurry. I shuffled after her and I could catch her in the passageway.
‘I will call the guards!’ hissed the Queen.
‘They are busy with your hireling now,’ I replied. ‘You hired him to steal the necklace, to avoid to be covered up that you were not a fairy.’
‘How dare you?!’ she whispered indignantly.
‘This was the reason why you tried staying away from me. You were scared of me because I grow up among humans. I am not blinded by your beauty, you are too tall to be a fairy and I can see something behind your eyes: the human soul. I know it very well.’
The Queen looked at me with a sad look and asked in a trembling voice: ‘What do you want to do?’
‘I’m convinced you are a changeling, as I was once, growing up here was not your decision. But what happened with the fairy changeling?’
‘She died,’ she admitted it. ‘So I was stuck here, as no one was searching for me. I was never re-exchanged, I was a forgotten child alone in a strange world. So I adapted and the fairy world accepted me as a fairy child. For few happy years I forgot that I was a human.’
‘Until the King fell in love with you,’ I continued.
‘Why not with an ordinary fairy?’ she cried. ‘Had I married an ordinary fairy, the issue of saving the whole Fairyland with a magical necklace wouldn’t have arisen. I am a human, I have no magical power to do so, and still, this is the duty of the Queen. You know, the necklace was of the last Queen, and prior to that it was owned by the previous Queen… It works only by the Queen. And I am the Queen now, but an inappropriate.’
‘You should tell the truth to the King,’ I replied. ‘Would you like to be a real Queen?’
‘How can I be a real Queen when I cannot be a fairy?’
‘A Queen always thinks of her people first. If you do so you will be our Queen whether you are crowned or not, whether you are a fairy or not. Think about the people, they need a saviour. When you tell the truth you will be our saviour, because we can only do something if we know the truth.’
‘You are right but it is so hard,’ she sighed. ‘I did not want anyone to be injured or to have serious trouble. But I am afraid that I would lose everything, my crown, my husband, my love, even myself because I forgot how to be human. But I shouldn’t be so selfish, and I am ashamed now that I attempted this conspiracy. You should know I am very thankful to you whatever the end would be. And now I am going to tell the truth to the King.’
She turned to the ballroom and left with firm steps. She did not notice when I kneeled down and said: ‘I was pleased to serve you, my Queen.’

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

k, 2018-12-18 06:05 Alfredo Sagittarius

Alfredo Sagittarius képe

Írtad, hogy háromszor többször átnézed, amit angolul írsz, mint amit magyarul. Jelentem, a cincálva olvasás is lassabban megy így, de azért megpróbálkoztam vele.

There were so many troubles but the serious one was the vanishing magical doors - serious one és a was is egyes számot vonzana maga után, a doors viszont többes. serious ones were?
good fellows or mounds people - mounds of people?
in a second while he added - én a while-t kiszedném
Well, it must have been stolen by not a simple thief,’ I answered. ‘The necklace have been stolen - az elején a must miatt válik speciálissá, ezért helyes a have, de a végén has kellene. De csak elvileg. Az ugyebár éppen zajló történést jelentene, ezért szerintem a had been stolen a helyes.
Thereafter the confession just looks like a chat about weather - looks helyett én feels-t írnék.
until I was waiting the King - ezt így még nem hallottam "for" nélkül, ami persze azt sem jelenti, hogy csak úgy helyes.
As a matter of fact the peace negotiations with trolls started two years ago when the doors started to vanish - sajnos nem olvasok eleget angolul, de egy King regényben talált egyetlen mondaton belüli három létige (ugyanaz) nagyon megmaradt. Szóval ha abban nem gond, akkor itt a két started még úgyse, de gondoltam, szólok, hátha téged zavar.
The humans do not know how essential and valuable thing a dream is - innen a thing-et venném ki, egyrészt mert nem szükséges, másrészt mert két sorral fentebb is van egy.
If the incubus get enough money paid for, they would be happy to sell their own mothers - ezen a mondaton éreztem kicsit a magyar gondolkodást, ha érted, mire gondolok. Mert lefordítva simán elmegyek mellette, de így engem megakasztott. Az a paid for. Várnám, hogy mire, miért fizettek, mert így használva azonnal igényli rá a választ, de értem, hogy hogy érted, csak szerintem megakasztó. ...get enough money paid for selling their own mothers, they would be happy to do so. Ezt szórendlieg helyesnek érzem, de nem biztos, hogy a legjobb. Felmerült bennem, hogy szükséges-e a paid, mert nélküle is jó, de aztán meg a money is szúrni kezdte a szemem, mert hát miért pont pénzt? Semmi nem utalt rá, hogy őket a pénz érdekelné, ezért nem szűkíteném le ennyire. Szóval mégis inkább a paid-et hagynám meg, és a moneyt dobnám. if the incubus get paid enough? Így a for is kiesik, tehát a további szórenden sem kellene változtatni.
But nowadays it is a developed country and needs more attention and independence – perhaps to our disadvantage - ez az egy, amivel értelmezési gondom volt. Olyasmit akartál, pl. hogy "ami valószínűleg a hátrányunkra válna"? Mert így akkor érzek egy ellentmondást, ha így gondolja, miért mondja, hogy szüksége van erre az országnak? Needs helyett esetleg deserves? Számomra máris helyére kerülne a dolog, de nem biztos, hogy jól értem.
Therefore the King is also an animal for them, sabotage against him would not be a problem for them - a második for them törölhető (vagy az első átvariálható)
Nowadays it is alright for a human but I was a fairy - itt szerintem indokolatlan a jelen idő, ha egyetértesz, akkor a nowadays helyett is nézni kellene valami mást, pl. After a time(while), later on?
The King started at me worriedly – stared
The three answers were the following: “It was the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy. It wasn’t me. I don’t need any jewellery. - Itt és ez után is kiírnám a kérdéseket rendesen, ahogy az elsőnél.
You were scared of me because I grow up among humans – grew?
the necklace was of the last Queen - fura így, de lehet, hogy csak nekem. Helyette belonged to?

A történetet négy részre osztva tudnám röviden véleményezni. Az eleje teljesen beszippantott; a helyszín, a rejtély és az egészet körülölelő vicces, már már abszurd hangulat vitt magával. Aztán jött egy törés, Magyarországgal, a magyarokkal meg a pusztával teljesen kizökkentettél, nagyon nem éreztem odaillőnek. Végiggondoltam, és arra jutottam, hogy nem a magyarokkal van bajom, hanem magával a nevesítéssel. Szerencsére hamar visszatértünk a nyomozáshoz, ami bár kifejezetten ötletes lett, megmondom őszintén, kicsit belefáradtam. Nem tudom kijelenteni, hogy túl lett tolva, mert simán lehet, hogy a logikai feladat plusz az angol volt együttesen sok a számomra, ezért erre a részre különösen kíváncsi lennék magyarul. Mindenesetre ezért javasoltam a kérdés-feleleket teljesen kiírni mindegyiknél, úgy talán egy kicsit átláthatóbb lenne. A befejezés mindenért kárpótolt, nagyon tetszett.
Ettől többet nem igazán tudok magamból kipréselni, ennyire futotta. Remélem, tudtam valamiben segíteni, és természetesen várom a válaszod, ha valamit megbeszélnél az észrevételek közül. Ha ehhez hasonló "cincálást" vártál, vagy csak megközelítettem az elvárásaidat, szívesen jövök még, ha lesz időm. Írásra viszont továbbra sem vállalkoznék, a magam részéről legfeljebb a már kész novellák lefordítását tartanám járható útnak, de lehet, hogy abba is hamar beleöregednék :)

"Szerintem minden emberben lakik egy másik ember, egy idegen, aki rosszat forral"

k, 2018-12-18 12:01 Kentaur

Kentaur képe

Köszönöm!
Tényleg nagy segítség megbeszélni. :-)

"There were so many troubles but the serious one was the vanishing magical doors - serious one és a was is egyes számot vonzana maga után, a doors viszont többes. serious ones were?" - akkor is így van szerinted, ha a jelenség maga(az ajtók eltűnése) egy darab jelenség? Nem lenne sok még a többesszámkedvelő angolnak is az, hogy az "ajtók eltűnései"?

"good fellows or mounds people - mounds of people?" - vagy people of mounds vagy munds people, de semmiképpen sem a népek dombja, hanem a dombok népe. :-D Én eredetileg people of mounds-ot írtam, féjem javasolta, hogy így elegánsabb (ő is szokott tévedni azonban). Szerinted?

"in a second while he added - én a while-t kiszedném" - ezt megkérdezem, bár első blikkre szerintem se kell
"Well, it must have been stolen by not a simple thief,’ I answered. ‘The necklace have been stolen - az elején a must miatt válik speciálissá, ezért helyes a have, de a végén has kellene. De csak elvileg. Az ugyebár éppen zajló történést jelentene, ezért szerintem a had been stolen a helyes." - ez az, amiben még elkeveredek, de lesz ez még cifrább is, amikor a múltidős elbeszélésben függő beszédben beszélnek arról, hogy valaki mit mondott a régebbi múltban. Nyamm. :-D Szóval simán lehet igazad is, utána nézek, de szerintem itt az történt, hogy egyetlen megszólalást választott ketté egy kétszavas narráció, ezért a párbeszéd két egybetartozó része egymással lett egyeztetve igeidőügyileg. Aztán lehet, hogy nem.

"Thereafter the confession just looks like a chat about weather - looks helyett én feels-t írnék"
- Emlékeim szerint gondolkodtunk a feels-en, aztán elvetettük, mert ez kifejezőbb, hogy nem csak annak érezte, hanem kívülről is annak tűnt.

"until I was waiting the King - ezt így még nem hallottam "for" nélkül, ami persze azt sem jelenti, hogy csak úgy helyes". - simán előfordulhat, hogy kimaradt, meg az is, hogy párocskám szedte ki valami rejtélyes okból, mert nekem rémlik, hogy eredetileg mintha ott lett vola - megkérdem.

"As a matter of fact the peace negotiations with trolls started two years ago when the doors started to vanish - sajnos nem olvasok eleget angolul, de egy King regényben talált egyetlen mondaton belüli három létige (ugyanaz) nagyon megmaradt. Szóval ha abban nem gond, akkor itt a két started még úgyse, de gondoltam, szólok, hátha téged zavar." - Nem zavar, direkt van, kiemelendő, hogy az ajtók Pontosan Akkor kezdtek el eltűnni, amikor elkezdődtek a tárgyalások a Trollokkal.

"The humans do not know how essential and valuable thing a dream is - innen a thing-et venném ki, egyrészt mert nem szükséges, másrészt mert két sorral fentebb is van egy." - teljesen igazad van, nem kell az oda.

"If the incubus get enough money paid for, they would be happy to sell their own mothers - ezen a mondaton éreztem kicsit a magyar gondolkodást, ha érted, mire gondolok. Mert lefordítva simán elmegyek mellette, de így engem megakasztott. Az a paid for. Várnám, hogy mire, miért fizettek, mert így használva azonnal igényli rá a választ, de értem, hogy hogy érted, csak szerintem megakasztó. ...get enough money paid for selling their own mothers, they would be happy to do so. Ezt szórendlieg helyesnek érzem, de nem biztos, hogy a legjobb. Felmerült bennem, hogy szükséges-e a paid, mert nélküle is jó, de aztán meg a money is szúrni kezdte a szemem, mert hát miért pont pénzt? Semmi nem utalt rá, hogy őket a pénz érdekelné, ezért nem szűkíteném le ennyire. Szóval mégis inkább a paid-et hagynám meg, és a moneyt dobnám. if the incubus get paid enough? Így a for is kiesik, tehát a további szórenden sem kellene változtatni." - ezt én még nem érzem igazán, na, az ilyenek miatt tettem bele a magyar származást. :-D De most, hogy így megmutattad, már látom, hogy valószínűleg tényleg jobb lenne így. Ezt külön kösz, mert az ilyenektől csiszolódnak ki ezek a sutaságok, hogy valaki megmutatja őket (párocskám sajna túlmagyaráz, etimológiával kezd meg hollanddal hasonlít össze, meg ilyenek, amitől én totál elveszek a magyarázatában. Hiába, suszternak lukas a cipője, tolmácsnak meg más kell tanítsa a feleségét idegen nyelvre :-D)

"But nowadays it is a developed country and needs more attention and independence – perhaps to our disadvantage - ez az egy, amivel értelmezési gondom volt. Olyasmit akartál, pl. hogy "ami valószínűleg a hátrányunkra válna"? Mert így akkor érzek egy ellentmondást, ha így gondolja, miért mondja, hogy szüksége van erre az országnak? Needs helyett esetleg deserves? Számomra máris helyére kerülne a dolog, de nem biztos, hogy jól értem." - a mi kárunkra akar az ott lenni, és a terület, aminek több figyelemre van szüksége akár az ő (a központi terület tündérei) kárára, az pedig az éppen szóban forgó East Fairyland. Szerintem a két tündérterületbe zavarodtál bele itt. Ami nem jó, mert más is belezavarodhat, itt talán ki kéne emelni, hogy a keleti terület nagyon nem ugyanaz, mint a központi terület, hiába tündérek lakják mindkettőt.

"Therefore the King is also an animal for them, sabotage against him would not be a problem for them - a második for them törölhető (vagy az első átvariálható)" - igaz, most már engem is zavar.

"Nowadays it is alright for a human but I was a fairy - itt szerintem indokolatlan a jelen idő, ha egyetértesz, akkor a nowadays helyett is nézni kellene valami mást, pl. After a time(while), later on?" - a manapságot valahogy nagyon meghagynám, az meg vonzza a jelenidőt ugye, amitől viszont nincs egyeztetve a mondat...húzós probléma... még töprengek rajta.

"The King started at me worriedly – stared" - bakker, micsoda elgépelés! És senki nem vette észre eddig. :-D :-(

"The three answers were the following: “It was the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy. It wasn’t me. I don’t need any jewellery. - Itt és ez után is kiírnám a kérdéseket rendesen, ahogy az elsőnél."
- nem lenne már sok, hogy ötször kérdezné újra meg újra az öt nagykövetnél?

"You were scared of me because I grow up among humans – grew?" - esküszöm, át volt írva, hogy került vissza, nem értem...

"the necklace was of the last Queen - fura így, de lehet, hogy csak nekem. Helyette belonged to?" - nekem jobban tetszik, amit mondasz, utána nézek.

Köszönöm szépen a cincálást, sok dologra felhívtad a figyelmem, és örülök, hogy azért semmi iszonyat vészes nem volt benne szerinted sem. Meg hogy kisebb zökkenőkkel élvezni tudtad.

A logikai levezetés tömören annyi lenne, mint a" tettes játék", vagy "gyilkos játék"-ban, amit bulikba szoktak néha játszani. Van pár gyanausított, és a nyomozónak egyetlen segítsége van, mégpedig az, hogy tudja, hogy a három válaszból, amit kaphat, kettő színigaz, egy pedig hazugság, és ebből kell kitalálnia, ki volt a tettes. Ezt úgy tudja megtenni, hogy rajtakap valakit, itt most a hárpiák nagyhercegnőjét, hogy két válasza ugyanaz volt lényegét tekintve:"It was the Grand Duchess of the Harpy Matriarchy. She told that she knew the Duke of the Incubus Territory hated her, so had he told us that she did it, he had been lying. And she said she also knew the Earl of East Fairyland stated that she had been his lover but she never had met him before. Finally she told she hadn’t ever stole anything.’
‘Oh, I understand now,’ the King exulted. ‘If Duke of the Incubus Territory was lying, she was not the guilty one. And she also said she never stole anything. This two answers have the same meaning; she was not the thief.’"
Ekkor már tudjuk, hogy a harmadik állítása hazugság, hogy ő ne lenne a szeretője a keleti grófnak, de az igaz hogy nem ő volt a tettes, és csak meg kell keresni, ki állította, hogy a nagyhercegnő volt a tolvaj, mert annál már tudjuk, hogy az volt az ő hazugsága, tehát a másik két állítása színigaz: "And the Prince of South Fairyland told he saw it was the Grand Duchesse." - a déli tündérföld hercegének ez az állítása hazugság. Ebből kiderül, hogy ő nem tudta, ki a bűnös. Viszont a keleti tündérföld grófja azt állította, hogy a déli tündérföld grófja biztosan nem tudja, ki a bűnös. Tehát most már tudjuk, hogy a keleti tündérföld grófjának ez az állítása színigazság, mert a déli tündérföld hercege valóban nem tudta. Az is kiderült, hogy a hárpiák nagyhercegnője fura módon valóban a szeretője a keleti tündérföld grófjának, mert az az állítása volt hazugság, hogy nem lenne az. Ezt is a keleti tündérföld grófja állította, hogy ők szertők. Tehát most már van két igaz állításunk ugyanattól az embertől, a keleti tündérföld grófjától. A szabályok szerint a harmadik állítása kell legyen a hazugság, az pedig az volt: nem én voltam. :-)

Lehet, kicsit túl bonyolult lett a rejtély? Túl szövevényes az a logikai szál, hogy az egyik jelentéktelen hazugságból (a hárpiák nagyhercegnője azt hazudja, hogy nem szeretők a keleti gróffal) derül ki a másik hazugság (hogy a déli herceg tudná, ki tette) és egy igazság (hogy tényleg szeretők a keleti gróffal) amiből kiderül egy másik igazság (hogy a keleti gróf azt mondta, a déli herceg nem fogja tudni), és ezzel kerül két igazság ugyanattól az embertől, a keleti gróftól, és ebből tudjuk meg, hogy kizárásos alapon a harmadik válasza a hazugság?

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

sze, 2018-12-19 06:21 Alfredo Sagittarius

Alfredo Sagittarius képe

"the serious one was the vanishing magical doors" - ebben elbizonytalanodtam, mert ha egy darab jelenségként értelmezzük, akkor igazad van... Márpedig újraolvasva inkább így kellene értelmezni, nem pedig úgy, ahogy én tettem.
"vagy people of mounds vagy munds people" - jogos, én azért írtam fordítva, mert nem ismertem a szót, és amikor megnéztem, valamiért egy kupac/rakás embernek fordítottam le, ami elég nagy hülyeség - meglehetősen fura megfogalmazás lenne :) én az első változatot favorizálnám
"az ilyenek miatt tettem bele a magyar származást. :-D" - ha csak ezért, de egyébként nem ragaszkodnál hozzá, azt javasolnám, sürgősen vedd ki a történetből, mert tartom, hogy az a legnagyobb (talán az egyetlen) probléma.
"Szerintem a két tündérterületbe zavarodtál bele itt" - na igen, itt simán egynek vettem a kettőt, most már legalább tudom, hogy miért nem értettem
"nem lenne már sok, hogy ötször kérdezné újra meg újra az öt nagykövetnél?" - nekem nem. De hangsúlyozom, nem biztos, hogy szükséges. Ahogy írtam is, az egész logikai játék a végén nagyon ötletes, és elképzelhető, hogy egy anyanyelvű olvasónak könnyebb követnie, mint nekem volt. Egyszóval lehetséges, hogy az angol miatt itt triplán belassultam, és ez volt a baj, mert egyébként szeretem ha gondolkodásra késztetnek.

"Szerintem minden emberben lakik egy másik ember, egy idegen, aki rosszat forral"

sze, 2018-12-19 13:43 Kentaur

Kentaur képe

Igazad lehet, hogy pont amit mankónak szántam, azon érződik, hogy a történet szempontjából felesleges. Hiába, ez volt az első próbálkozásom, és féltem, hogy "lebukok". :-D

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.