Tudományos mesék

Van egy ilyen cikk.

Nem tudom, hogy fake news-e, azaz mennyire igaz a sztori, de a politikusainkat és mélyen tisztelt polgártársainkat illetve elvtársainkat elnézve úgy tűnik, megállja a helyét.
Egyetlen reményünk a gyerekeink.

Ismer valaki olyan meséket, melyek a fizika, biológia, kémia, informatika stb. világában játszódnak? Ahol a főszereplő nem egy daliás, mélykék szemű, fehér bőrű királyfi jelölt, hanem egy elektronmanó, egy protongömbhal vagy egy bitlovag? Ami úgy mond el egy sztorit, hogy közben egy-egy fizikai, kémia reakciót is bemutat?

Esetleg írni kellene? Hiszen mi mind értünk valamelyik tudományághoz illetve az íráshoz is, nem? ;)

Egy ilyen mesekönyvbe szívesen beszállnék én is, anyagilag és mint író is (mert ahhoz is értek, hiába állítanak sokan mást :P).

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

k, 2020-03-10 08:54 Blade

Blade képe

Új topik. Gondolkodó emberek, ide gyűljetek!

k, 2020-03-10 09:45 Roah

Roah képe

Igen, ismerek ilyen meséket.
Az egyik favorit mesemondóm ebben a témában Ted Chiang, és mindkét kötete. A szerző egyik ismertebb munkája, az Érkezés, a kötetben Életed története*, mindamellett, hogy az író a nyelvezet, a beszélt nyelv és a gondolkodás összefüggését elemezte, szerintem zseniálisan, mindig egy bizonyos kulcs elmélet, elv köré építi a históriáit. Az Életed történetének kulcsa a fény, 'az intelligens fény', ami alapján egy érdekes idő-érzékelésű faj 'nyelvét' alkotta meg, minek eredménye...a determináció feszegetése. (Ez utóbbi tematikát az író előszeretettel ragadja meg.)
A szerző munkái mondhatni, csak tudományos jellegűek, mindig egy kulcs köré épít - mintha csak...súgna, mi az, ami a novellát ihlette meg, mi az a tudományos kérdés, ami a világot is foglalkoztathatja, és milyen válaszok lehetnek, mire jutott a gondolkodásban.

Szóval a válaszom, igen.

Ajánlom ezt a két kötetet:

https://moly.hu/konyvek/ted-chiang-eleted-tortenete-es-mas-novellak

https://moly.hu/konyvek/ted-chiang-kilegzes-es-mas-novellak

Az összes novelláját ajánlom! Mindet.

Inspirálónak vélem az összes munkáját.

Támogatom egyébként a kezdeményezést. ;) Jöhetnek a tudományos sztorik, és igen, a cikkel kapcsolatban két észrevételem van. Az egyik a lustaság, a kényelem, egyszerűen kiszolgálják az emberiséget a találmányai, a másik a nyelv változása, ami kihat a gondolkodásra.

*Életed története...Hát, már csak azért is kedvelem Chiang munkáit, mert sokat lehet gondolkodni, vitatkozni a paradoxonon, vagy más elképzelésein, fizikán, matematikán, és szakmailag egy iggggazi ínyenc; írástechnikától kezdve ábrázolásig, hihetetlen, hogy az első kötet nyolc novellája olyan lett, annyira elüt egymástól, mintha nyolc különböző szerző írta volna meg, sőt, a nyelvezete egyik-másiknak a tematikához idomul, az elmejáték érzékeltetése, egy irodalmi sakkjátszma...ránehezedik az olvasóra, egyszerűen átadja.
De vannak nála történetek angyalokról, vagy alkimistáról, a műfajt tényleg egyedien használja fel - Ted Chiang okos szerző.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

k, 2020-03-10 11:24 Ovidius

Ovidius képe

Vagy mennyire engedi meg Isten az Ő megismerését...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

k, 2020-03-10 14:35 Kentaur

Kentaur képe

Az intelligencia az én asztalom kognitív kutatóként, ezért bocsi, ha hosszú vagy irreleváns lesz:
Az IQ egyetlen 100%-ban igaz és helytálló definíciója a tudomány szerint:
"Az IQ az, amit az IQ tesztekkel mérünk."
Lehetséges olyan programot csinálni, ami 100%-osra tölt ki IQ teszteket, bár semmi másra nem jó. Lekörözött engem, akinek a legjobb eredménye127? Okosabb nálam? Én nem hiszem.

Ha mégis elfogadjuk azt az egyébként nem alátámasztható definíciót, miszerint a tanulási képességet méri, akkor is ott van az, hogy miféle tanulásét?
Mi a tanulás célja?
Az, ami minden életformának a célja: a faji szintű fajfenntartás (tehát nem az egyéni, és nem is a túlélés, ezek egyszerűen nem igazak). Tehát amíg az új generáció hozzájárul a fajfenntartáshoz, addig a fajt sikeresnek kell ítélnünk. A tanulási képességünk a fajunk eszköze ehhez, és a jó reprodukciós képességünk. A tanulási képességünk alkalmazkodik a modern világunkhoz, ahol azt jelenti sikeresnek(potens géntovábbadónak) lenni, hogy megtanuljuk kezelni a kütyüinket. Tehát amíg a kölök előbb tanul meg mobilt nyomkodni, mint járni, addig le van szarva, hogy a hagyományos (és teszem azt, elavult) IQ tesztek mit mérnek nála: feltétel teljesítve.

Napi szintű kapcsolatban vagyok a jövő kutatóival, akik többségében 10-19 évvel fiatalabbak nálam (néhány tanárom is fiatalabb, ebben a korban ez nem nehéz), és rohadt okosak. BA-n leköröztem az átlagos egyetemistát azzal, hogy ők nem tudnak igazán gondolkodni abban az értelemben, hogy információáradatba születtek, nem tudják, hogyan kell keresni, kérdéseket feltenni, utánanézni, lexikális tudásuk és képességeik is kevéskék. Felületesek, nincs idejük elmerülni a témákban, nincs idejük olvasni, korszakokat átélni, kipróbálni magukat mélységeiben semmiben. Mert ott kell lenni a neten, a legfrissebb, a legtrendibb, a leglegnek lenni, folyamatosan ömlik rájuk a felületes információ, amiben igen könnyű eltévedni, vagy azt hinni, hogy ez a tudás. Ami nincs ott a Google kereső első oldalán, az nem is létezik. Ha létezik is, nem fontos. Mert neked az elsőnek kell lenned, mert jön az újabb technikai újítás. Minden héten. Ha nem vagy ott a szeren, meglőttek. Nincs időd. Nem érsz rá játszani. Eredményeket mutass fel! Gyorsan, mert megelőznek, egyet pislantasz, és lemaradtál!

Ugyanakkor ez a "hátrány" (kérdéses, hogy hátrány-e) mesterszakon már szertefoszlik, ide már csak a nagyon okos jut be, aki valahogy kikompenzálja generációja hátulütőit, és kihasználja előnyeit. Én, aki Ba-n még a felső 5 %-ban voltam (summa cum (5,7)átlag, OTDK, Erasmus, az év legkiválóbb szakdolgozata), mestereszakon vért izzadok a 4,2 tartásáért. Mert én is eltévedek itt már az információáradatban, itt már nem elég a jó öreg "kérdezz, próbáld másképp" módszer. Tudni kell, honnan lehet letölteni azt a tudományos cikket, melyik online tutorialból lehet megérteni az integrászámítást, melyik oldalon magyarázzák el legjobban a pytont, honnan ismerheted meg a kutatási módszereket, statisztikai programot melyiket használd, ne azt, az nem tud varianciaszámítást, de kell az nekem vagy nem, ha szemmozgáskövetőt használok? Mindeközben nem tanítanak, mert túl sok, az órák csak belenyalintanak egy-egy témába, és ha valami érdekel, ha szakdogát, kutatást, doktorit akarsz, akkor hajrá, találd meg, hol találhatod meg! Ja, hogy ahhoz szakértőnek kéne lenned? Legyél! Ki akadályoz?

És azon kapom magam, hogy nincs időm fejlesztő játékokat játszani (írni pl.), kedvtelésből olvasni, belemerülni egy engem érdeklő témába, világba, alapossággal, érdeklődve kutatni. Mert meg kell lennie a project munkának, a kiselőadásnak, a szakdolgozati tervnek,a kutatástervnek, a programozás házinak, el kell olvasnom heti 4-5 tudományos cikket angolul, módszertani kutatást kell végeznem, jaj, de le ne maradjak a legújabb kongitív eredmények ismertetőjéről, hát mit fognak szólni a kollégák? Úristen, de nem találom... hát már a saját kurzusaimat se találom a négy darab online megosztóoldal és két tucat email között, hogy mi hol van.

Megváltozott az, hogy mit jelent okosnak lenni...

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

k, 2020-03-10 16:57 Roah

Roah képe

Nem vagyok még formában (egy hetes szobafogságon vagyok, a dokim beszigorított - lázas és mellkasfájós vagyok, ujjak és csukló, te, még a könyököm is fáj, az energiám megy az ön-rekonstrukcióra), szóval rendesen figyelnem kell, meg minden, csak szörnyű gáz (főleg nekem egyhelyben lenni és feküdni.), hogy voltak soraid, amit kétszer olvastam el, Kenta, annyira másra kell kapacitálnom.

Fentiek ismertetésében kérdem, hogy szerinted ez jó?

Érted, hogy ez az egész hova vezet?

"Megváltozott az, hogy mit jelent okosnak lenni..."

Hm.

Megvan az morbid mondás, a Katrina-hurrikán után? Hogy azért haltak meg annyian a katasztrófában, mert nem tudtak ráguglizni, mi segíthetne? Hm?
Ez egy szélsőséges példa, sarkos, és nem tartozik a kedvenceim közé sem.

Mit gondolsz erről? :))))

Életben maradáshoz elég ez? A 'butulás', az, hogy nem találják fel magukat, hogy...elvesznek, ha valami nem digitális?

Én a kettőt összeraknám, egyébként a digitálist és a gyakorlatiasságot - nagyobb szükség lenne szerintem a gondolkodás erősítésére, mint valaha.
A gyakorlatiasságra.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

k, 2020-03-10 21:07 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Faji szinten megváltozott, mi jelent magasabb fitneszt. Jelenleg a szociális hálót az egész társadalom tartja fent, ami megfog olyan alacsonyabb fitneszű egyedeket is, akik amúgy nem tudnának szaporodni egy másfajta világban, de így a génjeiket tovább tudják adni. Ez lehet tanulással összefüggő kérdés, lehet a rosszabb szem (sokan szemüvegesek), lehetnek az örökletes betegségek, akármi.

Amúgy az eredeti cikk a Flynn-effektus megfordulásáról beszél. Sehol nem említi, hogy a Flynn-effektus eredetileg pozitív irányultságú volt, '90-es évek óta tűnik úgy, hogy megfordult. Okozhatja az IQ-tesztek pontatlansága is, amire már Kenta utalt, mert nem azt mérik, ami most fontos tudás.
Régebben a tudás nem volt ennyire hozzáférhető. Nem kellett szelektálni. Ma a szeketálási képesség sokkal nagyobb, a lexikális tudás pedig sokkal kisebb értékű. Az IQ-tesztek alapvetően olyan készségeket szeretnének mérni, ami univerzális, társadalmak között használható és könnyen számszerűsíthető. Ez alapvetően a matematika, logika, memóra. Utóbbira nem úgy van már szükség, érthető, hogy a Flynn-effektus megfordul, mert egy láb kiesik. (Hogy régen miért volt az effektus, az egy jó kérdés, de mérhetően kb. a '70-es években csúcsosodott ki... valószínűleg a szekuláris trend meg az oktatás minőségi javulása és elterjedése okozhatta, de ez most inkább csak egy "well educated guess", mintsem utánanéztem, mi a legújabb konszenzus.)
Ha az első két mérési karon van látványos csökkenés, akkor elbuktunk mint faj - tényleg kineveltünk egy generációnyi hülyét, akik nem tudják fenntartani a növekedást, ami a jelenlegi világ motorja. Mert mindegy, ki hogyan találja mag az adott appot és tud húsz másodperc alatt eljutni a szükséges tudásmorzsáig, ha az a tudásmorzsa nem létezik, mert senki nem tudja kutatni vagy nem tudja kellő mélységben kutatni. Vagy egyáltalán nem lesz app, mert nem tudja megírni és fenntartani senki, mert nem képes programozni, ami alapvetően matematika és logika (meg töménytelen mennyiségű Google és barátunk, a SO). De én nem tartok ettől.

A gyakorlatiasság más kérdés - az elképzelhetetlenre nehéz felkészülni. Én sem hiszem, hogy tudnám, mit kell tenni árvíz idején, annak idején drága őseink sem tudták, mikor a Duna volt kedves végigsöpörni fél Pesten. De ezen kívül azért elmuzsikálok a hétköznapokban. Fel lehet készíteni az embereket a vészhelyzetekre, de akkor sem fogják tudni, mit kéne tenni. Ez mindig így működött. Van egy-kettő, aki nyugodt marad, nem pánikol és megszervezi a mentést, a többi meg jó esetben követi.

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2020-03-12 07:57 Kentaur

Kentaur képe

Kb. ugyanazt gondolom erről, mint Dóri: ha jönne az apokalipszis, 10-20% maradna életben, jellemzően azok a családok és közösségek, ahol még van nem pejoratív értelemben paraszt a családban, aki még tudja, melyik végén kell fogni a kaszát-kapát, hogyan vágjunk le egy állatot, mit ne egyél meg az erdőből, hogy a kerted végében vagy út mellett növő, gaznak hitt zöld izé igazából mángold, vagy vadspenót, sóska, papsajt, csicsóka, etc. Ismét fölértékelődnének a mesterségek és a gondolkodás, problémamegoldás régi módjai. Az okos nem a magától éhenhaló zsenit jelentené, hanem a paraszti józan eszet, a vernei ideált, a túlspecializált agytröszt helyett a reneszánsz embert.

Ugyanakkor humanista vagyok, hiszek az emberi fajban (bár sok mutat az ellenkezőjére), hiszem, hogy értelmünk egy rugalmas eszköz, és épp végtelen rugalmasságában rejlik az ereje. Az evolúció nem látott még olyan eszközt, mint az emberi elme, ami ilyen gyorsan, egy generáció alatt, de még egy egyén életén belül is gyökeres változásokra, adaptálódásra és fejlődésre képes.
Ilyenkor eszembe jut, hogy bár mindig imádtam kutatni (csak nem tudtam, hogy azt csinálom), és szomjaztam a tudást, hat évvel ezelőtt hol tartottam:
Nem emelt érettségi volt a legmagasabb képesítésem - ma készülök a doktorira.
Tíz szót tudtam angolul - ma angolul hallgatom a mesterszakot, tanulom a második nyelvem.
Mindezt pedig túlkorosan, 34 évesen kezdtem el, amikor is a kognitív funkciók ha még nem is hanyatlanak, de már nem erre vannak elsődlegesen kalibrálva.
Bámulatos az emberi agy. Ha nem így gondolnám, nem mentem volna kognitív kutatónak.

Mindebből csak azt akarom kihozni, hogy igen, csak 10-20, lejobb esetben is 30% élné túl, ha kikerülnénk hirtelen a kütyüvilágból. De az a 10-20-30% egy fél genráció alatt tökéletesen visszaállna, és az adott körülményekhez mérve 100%-ra pörgetné a faj fennmaradását, a következő generáció pedig ismét nekiállna a fejlődésnek, ami ezúttal 100x gyorsabb lenne a maradék 10-20-30% tudása miatt.

Bolygószinten ez jót is tenne, mivel egy jó időre (és ha tanulunk a hibánkból, akkor örökre) leállna a környezetszennyezés és a többi faj pusztítása. Talán a fajnak is jót tenne.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

p, 2020-03-13 19:46 SzaGe

Szia Kentaur!

Ne haragudj, hogy reflektálok a véleményedre, de azt érzem, hogy egyik bekezdéseddel ütöd a másikat. A túlélés százalékosítását még megsaccolni is lehetetlen. Ám az emberi elme (ahogyan leírtad) képes "pikk-pakk" az adaptálódásra, úgy vészhelyzetben is bekapcsolna a túlélési ösztöne.

Miből gondolod, hogy egy tizenöt éves lány (aki mondjuk városban nőtt fel), nem lesz képes egy tyúk nyakát elvágni, csak mert a telefonját nyomogatta egész életében? Miből feltételezed, hogy aki kütyümániás: annak esélytelen a túlélése? Amiről te beszélsz az egyfajta ember típus, akivé válunk életünk során, mert ezt meg azt csináljuk.Teljesen felesleges így rangsorolni a modern társadalmat. Én manapság is tisztelem a "parasztokat", hiszen van az ismerőseim között jó néhány, akik mesteri módon termelik meg a kenyérnekvalót. Sőt, én is termelek a kerítésen belül, ahogyan az időm engedi, mert nem ördögtől való (például) egy paradicsomot felnevelni!

Mellesleg a fajfenntartást apokalipszis idején (is) az erősebb kutya határozná meg, ha érted mire gondolok. De ehhez nem kell világ vége, mert manapság is lehet látni ezt a fajta "párválasztási módszert".

A teljesítményedhez pedig őszintén gratulálok!

Üdv Geri!

szo, 2020-03-14 13:48 Kentaur

Kentaur képe

Szia neked is!

"Miből gondolod, hogy egy tizenöt éves lány (aki mondjuk városban nőtt fel), nem lesz képes egy tyúk nyakát elvágni, csak mert a telefonját nyomogatta egész életében?"
Abból, hogy nem szokott hozzá az információk hagyományos módon történő beszerzéséhez.
Többen meghalatak az egyik hurrikánban, mert nem volt net, és így nem tudtak rákeresni arra, hogy mit kell csinálniuk. Maguktól nem volt annyi eszük, hogy megkérdezzék nagypapit, hogy most mi van...de arra se, hogy maguktól kitalálják.
Az a fiatal, aki csak tálcán előre csomagolva látott csirkét, és nem érdeklődik, mert az eddigi élete a szelfizésről és trendi cuccokról/specifikus tanulásról szólt, elkapni nem fogja tudni a csirkét, nemhogy megölni, letollazni, kibelezni, és szabad tüzön megsütni. Tüzet sem tud rakni valószínűleg...
Természetesen mindig vannak kivételek. És az, hogy a kütyük határozták meg az életünket, az nem az ő hibájuk. Toppon lenni azt jelentette, hogy a kütyükhöz értünk. És mivel rengeteg kütyünk van, egyre bonyolultabb és specifikusabb a világunk, igen kevés az a fiatal, akinek másra is van ereje, érdeklődése és ideje, vagy akárcsak lehetősége. Fölnőtt az a generáció, aki életében nem piszkolta be a kezét földdel. Akinek az állat jó esetben a szobacicát-kutyát jelenti, rosszabb esetben a digitális kedvencet.
Én nemigen fogadnék rájuk...

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2020-03-14 15:10 Ovidius

Ovidius képe

Teljesen igazad van. Ez az ifjú korosztály talán még azt sem tudja, hogy Dorothy hogyan került Óz birodalmába.... Pedig az a film azt is megmutatta, hogyan készültek elő egy tornádóra....

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

szo, 2020-03-14 19:33 SzaGe

Szia Ovidius!

Akkor meséld el nekik Te, hogyan került Dorothy Óz birodalmába! Vagy tán mástól várod? Csak szemlélő akarsz lenni? Figyelni és írogatni a bukás krónikáját? Na ne már ...

Üdv Geri!

szo, 2020-03-14 19:30 SzaGe

Szia Kentaur

Te valamiért nagyon haragszol a kütyükre. Sejtem, hogy több lehet ennél a háttérben, mint egyszerű "elméletgyártás". Humanista vagy, mégsem hiszel a saját generációnkban, vagy azokban akik utánunk jönnek.

Sok mindenben másképp látom a dolgokat. Mivel évente vannak tanulóim (immár tizenöt év távlatában), így látom a fejlődésüket és a hozzáállásukat. Semmiben se különböznek tőlünk. Céltudatosak, jó fizikumúak, terveket szövögetnek, csajoznak, stb..Nem annyira vészes, mint ahogy felnagyítja a média, vagy ahogyan írnak róla. Persze én is azt mondom, mint te, hogy vannak kivételek. ( Az iskolákban uralkodó "rendre" most ne térjünk ki, mert az egy másik tészta.)

De akkor most én kérdezlek: honnan tudod, hogy nem kérdezték meg a nagymamit, vagy a nagypapit? Sehonnan, csak spekulálsz némi információmorzsa, vagy a neten összeirkált dolgok alapján. Jól sejtem? Akinek nem volt régen se vidéki rokona, az akkor se tudta ezeket a nyakvágós dolgokat. Sőt ,ugyanúgy éhen halt volna az erdőben, mint a modern társai, ha az elméletedet venném alapul. Az életkörnyezet, amire berendezkedik az ember: megtanulható. Ha pedig nem tanul mégse, akkor elindul a szelektálódás, mint ahogy az elmúlt több ezer évben történt. Azt se feledd, hogy az emberi túlélés nagyon erős ösztön. Volt rá példa, hogy egymást is megették a lezuhant repülőgép utasai...

A kütyük használta függőséget okoz(hat), akárcsak a drogok, vagy más "tudatmódosítók". Ettől függetlenül elhamarkodott elméleteket gyártani a túlélésről, csak mert kütyüzik az ember ...

Nagyon jól mondtad az előző kommenteben! Az emberi agy egyfajta csoda! Én azt mondom, hogy a lassan 15-20 éve húzódó kütyübazár csak egy eszköz, amit olyankor is használnak az emberek, amikor átmennek a zebrán! Idegesítő elismerem. Sőt, jobbat mondok: ha nem 20, hanem 40 éve lenne ez a fajta közösségi hálóhoz köthető ingerhalom, mint ami most megy, valószínűleg te is a "rabja" lennél...

Üdv Geri!

v, 2020-03-15 18:48 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Szerintem ti elbeszéltek egymás mellett, miközben ugyanazt mondjátok. Más rátákkal dolgoztok, de a lényeg ugyanaz.
Azért ne feledjétek, voltak ennél durvább bottleneck-ek az emberiség történelme során. Ami veszthet, az a kultúra.

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2020-03-15 22:35 Kentaur

Kentaur képe

Szia ismét!

Nem, egyáltalán nem haragszom a kütyükre. A számítógép és az internet elhozhatja a tudást és kultúrát mindenkinek, aki arra használja. Ez pompás dolog.
Hogy humanista vagyok, nem jelenti azt, hogy elfogult is. Hiszem, hogy az emberiség hamar magához térne, de elnézve, hogyan (nem) bírkózunk meg mai fejjel a globális problémákkal, egyszerűen nem látok rá nagy esélyt, hogy az adaptálódás egy valós, globális krízishelyzetben nagy százalékú túlélést és azonnali átállást eredményezne. De azt is hozzátettem, hogy faji szempontból ez még üdvös is lehet, ahogy te is mondod:"szelektálódás".

Valószínűleg én sem élném túl. Panelgyerek vagyok, és ha férjem nem szól, minap se vettem volna észre a vadtormát az út mellett. :-D
Eredeti hozzászólásomban azt is leírtam, mennyire okosnak találom a következő kutatónemzedéket (másokról nem tudok nyilatkozni, velük vagyok napi szinten kapcsolatban). És pont arról szólt volna a bejegyzésem, hogy attól, hogy máshoz értenek, nem lettek butábbak. Éppen ezért kissé elképedve olvasom a begyöpösödött, "bezzeg a mai fitalak"-ozó nyanyának szóló válaszodat. :-D

"Akinek nem volt régen se vidéki rokona, az akkor se tudta ezeket a nyakvágós dolgokat." - mi számít neked "régen"-nek? Mert mondjuk több mint száz éve maximum a nemeskisasszony nem tudta, az átlag háziasszony élve vette a csirkét a kofától, mert majd biztos döglötten hozza fel szekéren a vásárra, hogy legyek lepjék be, mire felér vele...

"De akkor most én kérdezlek: honnan tudod, hogy nem kérdezték meg a nagymamit, vagy a nagypapit?" Onnan, hogy meghaltak, mégpedig azért, mert nem tudták, hogy mit kell tenni. És most visszakérdezhetnék, hogy te honnan tudod, hogy megkérdezték, és ennek ellenére meghaltak?
Szerintem ne játszunk ilyen szalmabábérvelőset, mert bele se megyek a túl sokat sugalló kérdésekbe...

Egyetértek Dórival ismét: nem veszed észre, hogy nagyjából ugyanazt mondjuk, és hogy nem kell védekezni, mert senki sem támadott.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

k, 2020-03-17 09:28 Blade

Blade képe

Bár ez eredeti topik a tudományos mesék, nem az emberi butulás, ez utóbbi is érdekes téma.

Én nem vagyok humanista, szerintem az evolúció volt nagyon hatékony és az emberből túl sok van/lett, de minek. Az emberi faj alkalmazkodik, ez a lényeg, és ha megszűnne az internet, a kezdeti pánik után az eddig műkörmöt növesztő, szelfiző kiscsajok és kisfiúk (persze nem mind, de sokan) is levadásznák a csirkéket, amint baromira éhesek lennének.
Más kérdés, hogy nincs csirke. Már kevés a vad, kevés a zöldterület, sok a város, túl sok az ember erre a bolygóra.

A természet (amely szintén kihasználja a bolygót) biztos örülne, ha lenne egy kis világválság. Szerezne egy kis előnyt az erőforrás háborúban.

Szóval szerintem az ember nem butul, hanem ahhoz alkalmazkodik, ami éppen most van. Hogy mennyire tudatosan/ösztönösen, az jó kérdés. Az evolúció, ami az emberi agyat kitermelte, eddig nem tévedett, úgy tűnik, és nem is pár évre tervezett.

k, 2020-03-10 16:11 Mayer

Érdekes felvetés.

Ennek több oka lehet, hogy nem a kiber manók ugrándoznak meséken keresztül. Az egyik és legnyomósabb ok, hogy ebben a kultúrkörben a királylányok, a sárkányok, de a lovagok is túlnyomó többségben vannak, a történelmünk, hagyományunk, múltunk. Kipróbált, megszokott mesék ezek, amelyek komoly előnnyel rendelkeznek tv manókkal szemben. Részint az idő tényező, amivel belerágta magát ez a típusú történet az életünkbe, de a tapasztalat is. Ezek már jól kipróbáltak és Európának van egy erkölcsisége, amit ezek a mesék közvetítenek.
A mese nem oktat, bár van tanmese is. Az igazi mese erkölcsi iránymutatást ad, megmutatja az elfogadottat, a helyeset, a jót és azt, ami helyes.
Próbálkoztak a Szovjetunióban is kommunista tartalmú mesével, de az idő felül írta ezeket. Lehet nyesegetni az embert, vissza is vágni, de a gyökere ismét ugyan úgy hajt ki.

k, 2020-03-10 17:42 Sednol

Sednol képe

Így elsőre az Egyszer volt egy élet ugrott be.
Az gyerekeknek készült, létezett belőle történelemmel, világűrrel foglalkozó is. Sokat néztem gyerekként. Ha rákeresel Albert Barillé nevére, akkor kidobja az összes verziót. Szerintem ma is megállja a helyét.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

szo, 2020-03-14 16:38 Tim

Az Inside Out (Agymanók) szerintem baromi ötletesen mutatja be az agyi tevékenységeket/érzelmeket. Idén nyáron jön a második része.

k, 2020-03-17 09:06 Blade

Blade képe

Ezt a filmet még nem láttam, pedig Yuval Harari úr is ajánlotta az egyik könyvében. Meglesem.