A hősök köztünk vannak

- Indiana Jones megcsókolhatja a valagamat, sehol nincs hozzám képest! - gondolta magában, miközben a góré téglái közé próbálta beilleszteni tornacipőbe bújtatott lábát. Hogy is hívják ezt a sportot? Falmászás vagy mi a tököm. Jó, itt nála tojás összeszedésének, mert ezek a rohadék tyúkok felköltöztek a góréba. Finom meleg van bent, tele van szalmabálával. A létra elrohadt, úgy kell felmászni a kiálló téglákba kapaszkodva. Igaz, a múltkor levágódott, mert előző este esett, és csúszott a fal. Jót koppant a feje a góré mellett álló téglarakás oldalán, de semmi baja nem lett.
Utána egy kicsit vakarózott, hogy most épp nem volt szerencséje, de csak fel kellett kelni, és újból felmászni.
A napi öt tojásért kockáztatja a nyaktörést. A kommandósok vagy a kaszkadőrök legalább fizetést kapnak a mutatványaikért.
Könnyű a filmvásznon hősnek lenni, próbálnának az ő helyében, fára mászni meggyet szedni, míg az egyik kezével a fa ágait markolja, a másikkal a kosarat húzza maga után, miközben a lábaival megpróbálja kitapogatni azokat az ágakat, melyek nem törnek le a súlya alatt.
Ez az igazi művészet, a való élet. Kevés pénzből megélni a rögön, ami az életterének számít a faluszéli kis utcácskában Mosni, főzni, takarítani, bevásárolni, nevelni a gyereket, egész nap rohangászni. Néha úgy érezte magát, mint egy kötéltáncos, aki az egyensúlyozás mellett még rúdra illesztett tányérokat is forgat.
A romantikus kis parasztház, ahol lakott, a kisváros utolsó utcájában volt. Az utca végéről rálátni a szántóföldekre. Tele van kóbor kutyával a környék Sintér meg nincs.
Valamelyik nap majd leszedték a bicikliről, ahogy a boltból tartott hazafelé. Vacak korcsok, minden vásár után marad belőlük öt-hat darab. Itt hagyják őket a gazdáik. Biztos egy-két széttépett csirke szárad a lelkükön, ha már úgy döntöttek, megválnak tőlük. A vásártér közel, előbb utóbb a házak között kötnek ki. Szimatolnak a szemetesek körül, falkákba verődve kószálnak.
De értett a nyelvükön, ahogy hazaérkezett, lecsapta a kosarát a konyhai pultra, fénykard híján felmarkolta a szódásüveget, és kirohant vissza közéjük. A kutyák még mindig ott álltak falkába verődve, mint valami csintalan kamaszok. Épp győzelmüket ünnepelték, látszott a pofájukon, hogy elégedettek magukkal. Nagyon meglepődtek, mikor ismét meglátták. A csoport szélén álló kettő, egy barna fehér foltos és egy fekete menekülőre fogta a dolgot. Először a bátrabbak pofáját spriccelte le a szódásüveggel, majd a menekülők után eredt. Nem bírta őket utolérni, de egy széles vízsugarat utánuk küldött.
- He he, azt hittétek, törököt fogtatok, de már visz is benneteket. – gondolta magában, és a fegyverzetét lóbálva, győztes mosollyal az arcán csukta be a kaput.
Ez az eset óta minden kóbor eb félelemmel vegyes tisztelettel pislog rá tisztességes távolságból.

Sürget az idő, nemsokára jön a kislány az óvodából, az ebéd meg még sehol. Előtte még a boltba is el kell rohanni. Elfogyott az olaj. Pénzt természetesen nem hagyott itthon a férje, de tudta, hogy valahol a házban rejtegeti. Mindig jó volt az intuitív képessége. De azt is tudta, hogy nem szabad pénzdolgokban visszaélni ezzel a tiszta forrásból való adománnyal, mert könnyen elveszítheti. Ezért csak vészhelyzetben használta „piszkos anyagiak” megszerzésére. És az sem volt mellékes, hogy utána meg kell majd magyarázni az urának, hogy miért nyúlt a pénzéhez.
Bement a hálószobába. Odatolta a férje szekrénye mellé a széket, majd felmászott rá. A legfelső polcon állt az aktatáskája. Kivette, az ágyra tette és kinyitotta. Tele volt mindenféle papírral. Óvatosan kiemelte, ügyelve arra, nehogy összekeveredjenek. Körmével alányúlt a táska bélésének. Ott volt alatta a pénz. Kivett belőle egy kisebb összeget, amiről úgy gondolta, hogy fedezni tudja a bevásárlást, majd visszapakolta a papírokat, és a táskát a helyére tette. Most már tényleg nagyon kellett sietnie. Kitolta a kerékpárját, és felpattant rá.
Élvezte a biciklis utazást, száguldást a nyúlós agyagos nyári úton. Útközben egy Kálmán Imre operett betétdalát dudorászta „De jó is lenne szerelemes lenni” címűt. Azt képzelte, hogy ő is lóháton nyargalászik, mint az operett főszereplője, és hosszú fekete haja lobog a szélben. Igaz, az övé szőke és rövid, mert azt könnyebb rendben tartani. Egy kisgyerekes anyukának nem sok ideje marad önmaga cicomázására. Romantikus lélek volt, a szerelem, pedig már tovatűnt az életéből. A férje lusta, nem törődöm ember. Maga sem értette, miért ment hozzá, nem volt egy közös szusszanásuk sem. Ahogy elmúlt köztük a szerelem, már nem is beszélgettek. Csak ültek egymás mellett a nappaliban, a tévét bámulva.
De a gyereket, a szőke ötéves kislányt mind a ketten imádták. Ez tartotta őket még össze.

Megérkezett az üzletbe, meglátta, hogy a nyolckilós mosóport akciós áron lehet kapni. Ha már ilyen szerencsésen alakult a pénzügyi helyzete, megvett egy zsák krumplit is, és az egyéb szükséges dolgokat: egy néhány kilós csomagolású cukrot, mert nemsokára itt a befőzési szezon, az olajat, amiért eredetileg indult és valami meglepit is az ő gyönyörűségének. A legnagyobb tábla csokit, amit az üzletben kapni lehetett. Boldog lesz majd a kislány, ha ebéd után odaadja neki. Lelki szemei előtt látta, ahogy ugrál és tapsikol örömében.
Szépen akkurátusan felpakolt mindent a biciklire: a krumplit hátra a csomagtartóra, a mosóport a bal oldali kormányra, a többi élelmiszert, pedig a kosarában a kormány jobb felére.
Sajnos így nem tudta hajtani a kerékpárt, ezért gyalogolni kellett hazáig, és az idő is sürgetett. Nemsokára dél, jön haza a kislány. Sietett, nem szerette, ha a gyereket az üres lakás fogadja.
A biciklit az öreg kútnak támasztotta. Már nem használták, vezetékes víz volt a házban. Hiába könyörgött a férjének, hogy betonozzák le a tetejét, hasztalan volt. Vagy a pénz, vagy az időhiányra hivatkozott.

Behordta a csomagokat, pehelykönnyű súlyként emelte fel a krumpliszsákot, bevitte a spájzba. Hihetetlen erő lakozott vékony testében. A múltkor is kicipelte a lakásból az örökégő kályhát, mert már ráunt a hasztalan könyörgésre. Két éve fogja feleslegesen a helyet a szobában, bevezették a központi fűtést, radiátorokkal melegítenek. Sikeresen lejutott vele az udvarra vezető két lépcsőfokon is. Senki nem hitte el neki, hogy maga csinálta.

Gyorsan megtisztította a krumplit, felvagdosta, és a sercegő olajba öntötte. Majd később megsüti a tükörtojást. Finom ebéd lesz, egyszerű, de tápláló.
Csukódott a kapu, megérkezett a kislány.
- Szia gyönyörűségem! – szaladt ki elébe. Megpuszilta a szöszke kis buksit
- Mi újság az oviban? – tette fel a szokásos kérdést – Mi volt uzsira?
- Vajas kenyér és kakaó. – hangzott a rövid válasz. Kevés beszédű gyerek volt, mint az egykék általában.
- Anya, kimehetek homokozni?
Most érkezett haza, alig lépett be az ajtón, de már menne ki. Nem akadékoskodott. Tudta, hogy a friss levegő jót tesz a gyereknek. Nem is kell átöltöztetni, ezért a kis kantáros kertésznadrágért nem kár, ha egy kicsit összekoszolódik a homokozóban.

- Menjél angyalkám, nemsokára kész lesz az ebéd, jön haza apuci és eszünk.
Visszament a konyhába, folytatni a főzést. Olajat forrósított a serpenyőben, beleütögette egyenként a tojásokat, figyelte, ahogy a sárga kis halmok nyúlós széle fehérre változik. Egy sütőlapáttal óvatosan kiszedegette, nem szerette mikor a széle megbarnul, keserűvé változik.
Főzés közben nem látott ki az udvarra, mert háttal állt az ablaknak. Csak a fülével figyelt kifelé. Valami fura kaparászást érzett a fejében, és mintha a kislánya sikoltását hallotta volna, valahonnan mélyről, egész mélyről. A tudatába hasított valami.
- A kút! A gyerek!
Hirtelen elsötétült előtte minden.
Mikor magához tért, ismét a konyhában álltak, csuromvizesen Minden ízében reszketett. Nem értette, mi történhetett. A gyerek kint volt az előbb az udvarban, ő bent a konyhában. Most bent állnak mind a ketten a konyhában, és csöpög belőlük a víz.
Kinézett az ablakon. A kút fedele le van véve. De legalább hét méter mély! Agya lázasan dolgozott. Térugrást követett volna el? Tudta, hogy mi az, és hogy működik. Imádta a sci fit, olvasta a „Tigris, tigris!”-t Alfred Bestertől. A könyvben úgy volt leírva, hogy az életveszély aktivizálja ezt a különleges képességet. Semmit nem értett. Más, pedig úgysem hinne neki. De nem is érdekes, az a lényeg, hogy itt a gyerek, épen és sértetlenül. Gyorsan átöltöznek, és mind a ketten igyekeznek megszabadulni a kellemetlen emléktől. Azért a biztonság kedvéért megkérdezte tőle:
- Ugye nem mondjuk meg apának?
A kislány tagadóan rázta a fejét, könnyein át anyjára mosolygott. Hisz ő mindig is tudta, hogy az anyukák csodákra képesek, mikor a gyerekük életéről van szó.

3.25
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.3 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2008-05-19 14:28 Eve Rigel

Eve Rigel képe

20. helyett 19. :D

h, 2008-05-19 15:13 miyoku

miyoku képe

nekem már az első körben is tetszett. :)
- . - . - . - . - . - . - . -
S im egyszerre ajtóm roppan,
Mintha egy kéz félve koppan
– dobban ajtóm csöndesen

h, 2008-05-19 18:42 bellamaria

bellamaria képe

én pedig köszönöm az erkölcsi támogatást :)

h, 2008-05-19 15:39 szegeri

Szép történet és nagyon kifejező. Szerintem kényes terep a hétköznapi életet a szórakoztató műfajba beleoltani, sokan megbuknak rajta. A történet lezárása elüt, mégis nagyon jól kapcsolódik az egészhez. Az utóirat szerintem szükségtelen.
Lehetséges, hogy ez a sztori marad meg leginkább az emberben a pályázaton szereplők közül.

h, 2008-05-19 18:42 bellamaria

bellamaria képe

Köszönöm. (és a címben csak megmaradt a nagybetű, hiába javítottam a szerkesztés gomb alatt :( , az utóiratot sikerült kitörölni)

h, 2008-05-19 15:55 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Az utóirat valóban felesleges. A címbe sem kell a sok nagybetű... meg a helyesírási hibák is inkább a gyors papírra (monitorra)-vetést támasztják alá. Ennek ellenére egészen jó. És valóban, az anyukák minden csodára képesek.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2008-05-19 16:25 bellamaria

bellamaria képe

Közkívánatra kitörölve az utóirat is :)

h, 2008-05-19 16:13 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Hehe, jól indult, egyből megindult a képzeletem:
"- Indiana Jones megcsókolhatja a valagamat, sehol nincs hozzám képest! - gondolta magában, miközben épp az ötödik karcolati pályázatra gyűjtött anyagot." :D
Volt pár helyesírási hiba, főleg mondatvégi pontok.
[fejvakarás] Nem vagyok biztos benne, hogy a történet a sci-fi kategória alá tartozna.
A csupanagybetűs cím is zavaró.
Jah, és éljenek az anyukák, akiknek furcsamód egy nap 30-40 órából áll. ;)
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

h, 2008-05-19 16:23 bellamaria

bellamaria képe

Köszönöm. :)
Kijavitom a cimet, a Wordbe így szerepelt, és lusta voltam átjavitani, csak be copy-pastéztam :oops: (töredelmes gyónás... megkapom a feloldozást?) :lol:

h, 2008-05-19 16:41 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Na jó, csak neked. ;) Igazából a cím nagybetűsége nem von le az értékéből (szép is lenne, emiatt kapna fél csillaggal kevesebbet), pusztán egy érdekesség, ami picit zavart.
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

h, 2008-05-19 19:09 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Tetszett, nagyon hangulatos! Éljenek az anyukák! :D De érdekes, nálunk nem téglából épül a górés. Igazából sohasem láttam még téglagórést. De attól, lehet, hogy máshol van ilyen.
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2008-05-19 22:26 bellamaria

bellamaria képe

Akkor miből van arrafelé az alja? (most jól pofára estem, mert én meg nem láttam másmilyent)
A góré alatt általában disznóól van, és téglából készül. Felül standard oszlopok, belécezve , függőlegesen. Mert ha vizszintesek a lécek, ráálnak a madarak és kicsipegetik a kukoricát.
Kedves olvasóink. Sütivel épp néprajzi félórát tartottunk. Köszönjük szives figyelmüket.
:lol:

k, 2008-05-20 12:37 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Jövő héten a Karcolat Néprajzi Tagozat a tradícionális magyar konyháról tart előadást. Számítanak akkor is a tisztelt közönségre.
:)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

k, 2008-05-20 16:00 bellamaria

bellamaria képe

Jó, akkor résztveszek a "Hogyan győztem le a fránya és félelmetes zselatint a Rigójancsiban" cimű irásommal :lol: :lol:

k, 2008-05-20 16:07 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Nálunk csak simán fából van az egész, és nincs alatta disznóól. Érdekes. Úgy tűnik ez területenként különbözik.
Megnéztem a lapodon, hol laksz. Így már más. Nem csoda, hogy különböznek kicsit a dolgok. Amikor legutóbb Romániában (tudom, hogy nem ott laksz, ez csak egy példa az eltérő szokásokra) voltam túrázni, meglepődtem, amikor azt láttam, hogy a szénát egy függőleges rúd köré kötve tárolják. Úgy néztek ki, mint valami óriási vattacukrok (a formát tekintve). El is neveztem ezeket tehénvattacukornak. :)
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

k, 2008-05-20 16:27 bellamaria

bellamaria képe

Bizony, a tehénvattacukor nagyon találó elnevezés. Én is meglepődtem, mikor egyszer a hegyekben voltam valami kiránduláson (Zlatibor), hogy ott a páfrányt kaszálják és azt rakják az állatok alá.
(mostmár tényleg benevezünk valami "Helyi jellegű szokások" c. ki mit tud?-ra
:P
esetleg kibővitjük a "Ki tud több tájjellegű szót és kifejezést?")

k, 2008-05-20 16:28 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Nincs szalmájuk? 8O
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2008-05-21 14:17 Alexei B Fargas

Szia!
Nekem is nagyon tetszett! Mindenféleképpen javaslom, hogy készíts még ilyen típusú/hangulatú műveket, mert (sajnos) csak nagyon kevesen érzik ezt a régi, kedves, vidékies hangulatot. A sci-fi-vel való összemosás is jó sikerült, talán egy kevéssel több utalás az anyuka szuperségére belefért volna, de ez csak az én kukacoskodásom.:-)
Nagyon tetszett az utolsó mondat, bár szerintem a "mikor a gyerekük életéről van szó" rész nem kellett volna bele. Ennélkül is tudjuk, mire gondolsz.:-)
Arócska hiba még a központozás hebehurgyasága.
Summa: nagyon tetszett! Remélem még fogunk Tőled hasonlókat látni!

sze, 2008-05-21 14:49 SzabadMedve

SzabadMedve képe

Piros pont az alapötletért. Ha írok a pályázatra, magam is hasonló helyzetből indítottam volna (értsd: köznapi szereplők banális konfliktusokkal). Sajnos szerintem a fantasztikummal összekapcsolás nem sikerült - inkább kihagyhattad volna belőle. Ez így vörös farok.

v, 2008-05-25 20:29 onsai

onsai képe

Nagyon élveztem. Sok köze szerintem nincs a pályázathoz, de élmény volt.

És aljas dolog a disznók fölé építeni a kukoricagórét... és ha megtudják? Egész nap fölfelé ugrálnak majd. Vagy vallást alapítanak... mennyország disznó szemmel. :P

v, 2008-05-25 22:03 bellamaria

bellamaria képe

A disznóknak határozottan javul az étvágyuk, ha egész nap "ételszagot" éreznek :)
A pályázaton én nagyon de nagyon részt akartam venni :oops:
Kút van, térugrás még nem sikerült. (de a lépcsőkről már sikerült leesni... meg a góréból is. Most a meggyfa van soron. A héten meggyszedés, aki esetleg nem tudná)

h, 2008-05-26 02:52 Alexei B Fargas

...és egy pár üveg sörtől majd mindenki elfelejti...

Aki ismeri, folytathatja.:-D

h, 2008-05-26 16:45 Sütiszörny

Sütiszörny képe

"Hogy az lett, amit így pont nem akart itt senki"
(Kispál és a borz: Disznók tánca) :D
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2008-05-26 17:54 bellamaria

bellamaria képe

Bravo, Süti!!
Itt a nóta is:
http://www.youtube.com/watch?v=WesRyLTpSOI

k, 2008-05-27 23:07 ColemanV

ColemanV képe

Fogadd Drakulációmat! :D
Tetszetős írás és számomra egészen szokatlan szemszögből közelíti a sci-fi témát :D
Egy kicsit talán korábbi helyre tettem volna a majdani esemény felvezetését, valami "előérzet" szerűséggel - mert ugye az anyukákról szokták mondani, hogy megérzik az ilyesmit is ;) - de tetszett. :)
Még öt csillagot is adnék rá, ha nem a pályázat kategóriában lenne...De így sajnos kicsit távolinak érzem a kiírástól. Ettől függetlenül azt tudom mondani, hogy ilyent MÉÉÉÉG :D
.
Tisztelettel:
Virgil Coleman
---------------------------------
Minden hozzászólásod segítség,
Minden értékelésed öröm,
Minden örömöd megtiszteltetés. ;)
---------------------------------