Pokoli űrsikló

2016.május 12. 18.05 perc…
Hosszú hegyes orra, majdnem megérintette a bázis falát. Végignézve a különös járművön az jut, az ember eszébe, hogy valami újat alkottak meg a tudós palánták. Kecses alkata erősen emlékeztet egy űrsiklóéra. Fekete színe megfelelő az űrutazásra, mivelhogy teljesen beleolvad az univerzum fellegeibe. Vékony lemezszárnya alatt különös fegyverzet áll rendelkezésre. Már magában a lopakodó üzemmód is jól tükrözi, hogy a kor technikai színvonala nagyon magas. Lézer rakétái azonnali pusztítást tudnak végrehajtani, csak szükség van egy megfelelő vadász pilótára, aki beméri az ellenséges célpontot. A bázison több ehhez hasonló űrsikló várakozik, hogy a gazdája üzembe
helyezze. Az időjárás most nem alkalmas a felszállásra, mert ahogy a időjósok mondanák szeles időben aludjék az ember és ne dolgozzon. Kisebb sátorok adnak most menedéket a zöldkabátos pilótáknak. A bolygótól távol fekszik a nap, ezért folyton a sötétségben kell tapogatóznia az embernek. Most is, ezt teszi. Egyedüli fényforrásnak az elektromos generátorokat tekinthetik, amelyek nagy terjedelmű világításra alkalmasok. A sátrakban zseblámpákat vagy gyertyákat használnak, mert a világító szenzorok nem képesek ide is bevilágítani. A hatalmas épületet őrök felügyelik, mert az itt található hadifelszerelés nem kerülhet ellenséges kézbe. Az egyik őr épp most vizel, a társa pedig heves vitába elegyedik az egyik magas rangú beosztott munkással.
-Azt gondolod magadról, hogy az a kitüntetés, amit a kapitánytól kaptál olyan naggyá tesz! Előre szólok én nem fogom követni a parancsaidat.
-Hagyd már békén Luit. –mondta a másik férfi felhúzva a sliccét.
-Nem számít mit mond, kaptam már ennél súlyosabb támadásokat is. –mondta a kitüntetett tiszt, de mégis jól esett neki, hogy a védelmére keltek.
-Te is őt véded! Hisz hazudott nekünk! Megígérte, hogy beszél a kapitánnyal és jó színben tüntet fel minket. Mára már mi is viselhetnénk érdem szalagot a vállunkon. -mondta az őr és neki dőlt a bejárati ajtónak.
Alakja arról árulkodott, hogy keveset eszik. Csont sovány külseje visszataszítóan hat másokra. Különösen az ádámcsutkája tartsa vissza a szép nőket, amely igen csak kiugrik. A szépség hibák ellenére bátor embernek minősítik, különben most nem állna őrt az űrsiklók bázisán.
-Nyugalom Robertó! Lui még ma is a barátunk, jól tudod, hogy a vértestvérünknek fogadtuk. Ha eddig nem szólt az érdekünkben, akkor annak nyomós oka lehet. Különben meg pár napja tüntették ki. –mondta a másik őr, aki már a saját helyén állt.
A külseje pont az ellentettje volt a társával szemben. Vastag alkata, igazán katonássá tette. Igényes körszakállat hordott és széles méretű pajeszt. A barátja felhorkant dühösen.
-Ő már nem a testvérem többé!
Lui nem hallgatta tovább a sértő szavakat, menni készült, de ekkor valaki előjött a sűrű sötétségből. Az alkata másabb volt a többiekétől. Rangjelzések díszelegtek a kabátján, ezen kívül a legmagasabb rangú karszalagot viselte. Derekas férfi volt. Magassága elérte a 176 centimétert, kapitányi vonásait le sem tagadhatta. Ősz hajszálait egy sapka fedte be. Bajuszt viselt, amelyet gondosan rendbe tartott. Naponta többször is megigazította, hogy igazi úriembernek higgyék. Luiban megfagyott a vér mikor szembe találta magát a kapitánnyal.
-Uram, maga itt! –mondta meglepődve, majd tisztelegni kezdett. A másik két őr szintén vigyázban állt.
-Lui tizedes készülődjön, mert hamarosan felszállunk a Pokoli cirkálóval. Helyezze indulási pozícióba és van egy jó hírem! Mától maga lesz az új pilótám.
-Miért engem választott? –kérdezte meglepve a férfi.
-Szerencséje van, az előző pilótámnak tüdőgyulladása lett. Amit magáról hallottam nagyon figyelemre méltó, ezért kénytelen vagyok alkalmazni. Van ellenvetése?
-Nincs uram! De lenne egy utolsó kérdésem.
-Mondja csak! –mondta a kapitány.
-Miért szállunk fel! Az időjósok azt javasolták…
-Tudom, mit mondtak, én is hallgatok rádiót. A mostani helyzet mégis azt kívánja, hogy elhagyjuk a bolygót. A részleteket, majd felszálláskor közlöm magával. –válaszolta a magas rangú férfi, majd sarkon fordult és ott hagyta a három alakot. Lui alig akarta elhinni a dolgot, amely már kész ténynek számított. Ő lesz a kapitány pilótája. Vegyes érzések kavarogtak benne. Nem tudta, hogy ez most jót vagy rosszat jelent. Robertó megvárta amíg a felettese eltávozik, majd újabb támadó szavakkal bombázta Luit.
-Lehetetlen, hogy ez a rohadt szerencse mindig melléd szegődik. Most alkalmad lett volna szólni az érdekünkben mégsem tetted!
-Az alkalom nem volt megfelelő. Amint láttad a kapitány nagyon elfoglalt. Egésznap rohanással tölti az idejét. –védekezett a férfi és ő is távozni készült.
-Menj csak a kapitányodhoz, talán újabb kitüntetést kapsz! –mondta gúnyosan Robertó.
Lui gyors léptekben közelítette, meg a 11 méter hosszú űrjárgányt. Sokan várták, hogy elkészüljenek a felszállásra. Tisztek sorakoztak a bázis közepén, ahol vadászsiklók tízei álltak egymás mellett. A legtöbb férfi álmosan várakozott, azokra a személyekre, akik üzembe helyezik a járműveket. Minden apró részletre gondosan oda kell figyelni, nem lehet fejjel neki rohanni a falnak. Az átvizsgálási idő körülbelül hét percig tart, ezt még egy gyerek is ki tudja bírni, ha nagyon muszáj. Lui elfoglalta helyét a Pokoli űrsiklóban, amely a kapitány legféltettebb eszközének bizonyult az elmúlt két hétben. Igazi orosz gyártmány, a legnagyobb zsenik alkották meg, mindössze három hónap alatt. A berendezése teljes biztonságot nyújt. Üzemanyaga elegendő akár fél évi utazásra is. A fegyverzete vetekszik az egykori Amerika színvonalával, de mára már ez lényegtelen, hisz az anyaország két éve romokban hever.
-Az űrsiklók készen állnak a felszállásra! –szólalt meg a robotszámítógép, amely a bázis fontosabb információit közölte.
-Na végre! –mondták többen is, akik megelégelték a hét percnyi időtartamot.
Lui már csak a kapitányra várt. A többi pilóta szintén várakozott, mert a parancs nélkül tilos felszállni. Cipő kopogás törte meg a csendet Lui háta mögött. A férfi össze-
rezzent, majd a forgószékkel együtt megfordult.
-Kapitány úr rám hozta a frászt. Maga mindig úgy járkál, mint a szellemek.
-Készen állunk az indulásra? –kérdezte a komoly arcvonású alak.
-Természetesen! –mondta Lui, majd gyors pillantást vetett a monitorra, amely az űrsiklót vezérelte.
A kapitány közelebb lépett a vezérlő gombokhoz és megkereste a rádió gombját. Bal kezében mikrofont tartott, majd szóra nyitotta száját.
-Figyelem minden űrsiklónak, a felszállást megkezdhetik! A küldetésünk célját, már tudják, további információkat rádión fogom közölni!
Lui tudta, hogy a parancs neki is szólt, ezért megkezdte az indulást. Heves gombnyomásokat hajtott végre és közben a monitoron tartotta a szemét. A kecses jármű felszállt és ahogy emelkedett, úgy egyre kisebb pontnak látszott a bázis. Pár percen belül elhagyták a bolygó atmoszféráját. A galaxis hatalmasnak és végtelennek tűnt Lui szemében. Többször átutazta már a végtelen világegyetemet, mégis szemkápráztató látványként könyvelte el. Csillagok ezrei keringtek az űrben, bár már számuk így is jócskán megfogyatkozott. Folytonos kalózkodások történnek és ennek eredményeként égitestek százai halnak ki.
-Uram megtudhatnám végre a küldetés célját. –kérdezte nyugtalanul a férfi.
A kapitány látszólag összeszedte gondolatait és belekezdett.
-Fiam a jelenlegi helyzet komolyra fordult. A feletteseim faxon értesítettek a kialakuló háborúról.
-Milyen háború? –szólt közbe Lui.
-Ezt próbálom elmondani, ha hagynád!
-Elnézést! –kért bocsánatot a pilóta.
-Szóval a helyzet válságossá vált. A faxon az állt, hogy ellenséges kalóz cirkálók készülnek megtámadni szeretett otthonunkat a Földet. Ha nem szeretnénk, hogy kirobbanjon a negyedik világháború, akkor gyorsan kell cselekednünk. Szerencsére a Föld, két órányira van tőlünk így hamarabb megérkezhetünk, mint az ellenség. Persze ez csak egy stratégiai feltételezés. –mondta a kapitány, majd leült a második számú pilóta székbe, amely Luitól fél méternyire volt. Fülére fejhallgatót tett, majd ismét megnyomta a rádió gombját, hogy kommunikálni tudjon a vadászpilótákkal.
-Váltsanak hiper sebességre és így fél órával hamarabb megérkezhetünk!
Lui is követte az utasítást és a hiper kar meghúzásával elképzelhetetlen iramban haladtak tovább. Csillagok sokaságát hagyták a hátuk mögött alig pár perc alatt. A Pokoli sikló pilótája nagyon élvezte, ezt az őrületes sebességet. Kis korától vágyott arra, hogy sikló vezető váljék belőle és most teljesült az álma.
-Negyedik világháború! –elmélkedett hangosan Lui.
A kapitány nem figyelt rá, hanem az átlátszó tükrön keresztül figyelte az űr látványosságait.
-Uram valóban előfordulhat, még egy háború? –kérdezte Lui.
-Ha nem érkezünk meg időben, akkor biztosan. –mondta keményen a kapitány.
-Remélem nem késünk. Vissza emlékezve a harmadikra, még a mai napig is rémálmaim vannak. Igaz, hogy Oroszország diadalmaskodott, de ez rengeteg véráldozattal járt. Az ember által alkotott gépek, mindent leromboltak, ami az útjukban állt. A mai technológiával pedig, az egész Földet porrá zúzhassák. Elegendő bevetni egy 2-X-es gyártmányú lézer rakétát és mindennek vége.
-A harmadik világháborút Amerika kezdte, most egészen más a helyzet. Talán nem a mi Földünk szülöttei ellen kell harcolnunk, így meg van rá az esély, hogy a technikai színvonaluk igen alacsony, az űrsiklóinkhoz képest. –mondta rendíthetetlen nyugalommal a kapitány.
-Én is szeretnék ugyan olyan higgadt lenni, mint maga. Remélem igaza lesz! –mondta Lui, majd az útra koncentrált.
A másod pilóta ugyan így tett, közben elgondolkodott magában. A többi űrsikló felzárkózva haladt, a kapitány járművével párhuzamban. A galaxis nagyságában babszemnyi eszközöknek tűntek. Gyorsaságuk a darázséra hasonlított. A technikai felszereltség ellenére, óvniuk kellett a vadászgépeket, mert ha az űrben szenvedne valaki balesetet, azt nehéz lenne összekaparni. A kapitány Lui felé fordult és nyugtalanul felhorkant.
-Érzem, hogy rázós utunk lesz! Figyelje csak azokat, az apró pontokat előttünk. –mutatott ki az ablakon a férfi.
Lui kimeresztette a szemét, majd értetlen ábrázattal a felettese felé fordult.
-Nem látok semmit uram! Mit lát a távolban?
A kapitány felettébb zaklatottnak látszott, most először rendült meg a magabiztos énje.
-Azonnal aktiválja az elektromos pajzsot és állítsa be 60%-osra. –hangzott el a parancs, majd a rádiója után nyúlt és értesítette a pilótákat.
Lui engedelmesen végrehajtotta a parancsot, bár még most sem értette mi történt valójában.
-Uram, miért kell védekező pozícióban haladnunk tovább?
-Nézzen csak ki újra az ablakon! –mondta a kapitány.
Luinak elkerekedett a szemet attól, amit látott.
-Fekete meteor mező! –harsant fel a pilóta.
-Úgy ahogy mondja. Készüljünk fel a legrosszabbra! Elsődleges lézer sugarakat be-
aktiválni! –hangzott el a következő parancs, amely a többieknek is szólt.
Az űrsiklók rejtett lemeze alól, tíz centis csődarab bújt elő. A sugarak ezen keresztül távoznak, mikor a szükség úgy kívánja. A meteor mezőhöz egyre közelebb repültek. Pár perc és az egyetlen megoldás az lesz, hogy keresztül kell hajtani rajta.
-Kapitány mennyi az esélyünk rá, hogy épségben áttörünk a szikla darabokon? –kérdezte Lui.
-Az 50% esély mindig fen áll, bér maga is jól tudja, hogy a Fekete meteorok a legveszélyesebbek. Apró termetük van, ezenkívül tűzcsóva veszi körül őket. A védő pajzsok nélkül, eleve halálra lennénk ítélve. A mostani technológiát figyelembe véve szerencsésnek mondhatjuk magunkat. –mondta a kapitány.
Lui próbálta nyugtatni magát, de a meteorok közeledése jobban megrémítette. Nyugtalanul forgolódott a székben, ezzel párhuzamban lóbálni kezdte a lábát.
-Maga fél pilóta? –kérdezte a magas rangú férfi.
-Nem szeretnék úgy meghalni, hogy a Földet nem tudtam megvédeni az ellenségtől. Tudom milyen az amikor az ember attól retteg, hogy lehet holnap már nem lesz tető a feje felett. Tizenkét éves voltam, mikor a harmadik világháború kitört. Édesanyámat és apukámat akkor veszítettem el. Végig nézte a kegyetlen háborút és azt tapasztaltam, hogy az emberekből kihalt a szeretet. Hozzám hasonlóan gyerekek tízezrei maradtak árván.
25 évesen visszagondolva az eseményekre, azt szeretném, hogy még egyszer ne forduljon elő. Meg szeretném kímélni az embereket egy negyedik világháborútól. –mondta Lui, könnyes szemekkel.
-Megértettem fiam! Akkor próbáljunk meg minél hamarabb hazaérkezni. –mondta a kapitány, majd a combjára csapva számokat kezdett bepötyögni a számítógépbe.
-Most mit csinál uram? –kérdezte kíváncsian az elérzékenyült férfi.
-Bemérem a Fekete meteorokat, majd kilövöm őket. A távolság pont jó a célzáshoz. –mondta, majd értesítette a pilótákat is és arra kérte őket, hogy kövessék az utasításait. Lui a megszokott módon, hasonlóan cselekedett. A fegyverek készen álltak a kilövésre. A kapitányról izzadság cseppek folytak le, az űrsiklóban huszonhat fok lehetett, amely felettébb magasnak számított. Minden pilóta a parancsra várt.
-Figyeljenek, visszaszámlálás következik! 5,4,3,2,1… tűz! –kiáltotta a kapitány.
Hirtelen tizenegy lézersugár iramodott meg az apró szikladarabok felé. Becsapódáskor porrá változtak át, de az örömre, még nem volt elég ok. Újabb meteor sorozat közelített a vadász űrhajók felé. Sebességük vetekedett a fényével. Heves lángcsóvát húztak maguk után.
-Figyeljenek rám! Próbáljanak cikkcakkban manőverezni, így ki tudják kerülni a meteor darabokat. –adta a következő a kapitány.
A rádióból ,igenis’ kifejezések hangzottak el. A Pokoli űrsikló sokban különbözött a többitől. Kecsesebb alakkal rendelkezett, ezenkívül gyorsabban végre lehetett vele hajtani bármilyen támadást. A gyorsasága is arról árulkodott, hogy újabb modell. Lui gond nélkül kerülte ki a meteor darabokat. A 60% pajzs pedig megfelelő védelmet biztosított. A rádióban jaj kiáltás hangzott el. A kapitány azonnal sejtette, nincs rendjén valami.
-Huck mi történt magával? –szólt bele a mikrofonba.
A pilóta nem reagált a felettese hangjára.
-Hall engem Huck? –hangzott el a következő felszólítás.
A rádió recsegő hangja semmi bizalomgerjesztőt nem ígért. A kapitány kezdett nyugtalan lenni.
-Mondja meg Huck jelenlegi pozícióját! –adta az utasítást a pilótájának.
Lui gyorsan beütötte a gép kordinátáit, majd a radarra szegezte tekintetét.
-Uram ennek nem fog örülni, de el kell mondanom az igazságot. Huck pilóta összeütközött egy méretes meteordarabbal.
-A fene egye meg! Az egyik kedvenc emberem volt. Rengeteg küldetésben szolgált már velem és most… -mondta szomorúan a férfi.
Sajnálom uram! –mondta együtt érzően Lui.
-Kicsit feldúlt lettem, de most koncentráljunk az útra. –mondta megnyugtatva magát a kapitány.
Lui szemében rendíthetetlen egyénnek számított a felettese. Az igazi tökéletes katona, amelyet a hidegvérű harcmezőn edzettek. A Pokoli sikló vezetésével sikerült áttörni a meteor övezetet. Az út további részét nyugodtan tehették meg, mindenféle akadály nélkül. Lui és a többiek tartották a hiper sebességet.
-Mennyi idő múlva érkezünk meg? –kérdezte a felettes.
Lui egy gombnyomással megtudta a pontos időtartamot.
-Húsz perc és a Föld közelébe érkezünk meg.
-Nagyszerű, akkor aktiváljuk a pajzsokat 100%-osra, ezenkívül minden fegyver készen-
létben legyen.
A parancsot azonnal végrehajtotta, majd a megszokott módon a többi pilótához is eljutott az üzenet. A kapitány az átlátszó üvegen bámult kifelé. Az űr legszebb bolygója mellett suhantak el az imént. A Mars a mai napig az egyik legpompásabb égitestnek számít. Sokan azt gondolták, hogy ufók lakják, amíg személyesen nem tapasztalhatta meg az ember. Közel öt évvel ezelőtt léptek rá a rögös talajára. Gyakorlatilag hasonló a felszíne a Góbi sivatagéhoz, mikor a nap vörösen világítja meg a homok dombokat. Élő világa szegényes. A kutatók baktériumokat, algákat és kisebb rovarokat véltek felfedezni. A gravitációja egyszer akkora, mint a Földé. Megfelelő űrruha nélkül képtelenség lépéseket megtenni. A levegő oxigén tartalma 20% alacsonyabb, ezenkívül veszélyes gázok alkotják környezetét. Két év kutatások után felfedezték, hogy a Marson magas az érc tartalom. Ezért mindent elkövettek annak érdekében, hogy kibányásszák. A mai napon folynak a kimerítő munkák és úgy néz ki, lassan kifogy az érc.
Az idő gyorsan elrepült és a pilóták szeme elé került a kékes színű golyóbis. Luiban melegség áradt szét, mert hosszú idő után újra láthatta szeretett otthonát. A kapitány végig futatta szemét a radar kijelzőjén. Ellenséges gépeket keresett, de eddig magukon kívül senkit sem vélt felfedezni.
-Uram úgy gondolja, hogy az ellenség még nem érkezett meg? –kérdezte Lui.
-Itt vannak fiam, figyelje csak. A Föld műholdja lángokban áll, kilőtték, hogy ne tudják bemérni őket.
-Akkor az is lehet, hogy elkéstünk! –feltételezte a férfi.
-Nem hinném szerintem…
A kapitányba beleszorult a szó, mert ekkor valami hihetetlen történt. Egy hatalmas energiájú lézersugár oldalba csapta a Pokoli űrsiklót. A védőpajzs százalék értéke azon nyomban lecsökkent.
-20%-os sérülés a pajzs rétegén! 20%-os sérülés a pajzs rétegén! –ismételgette a számítógép vezérlő, központi egysége. Lui a becsapódáskor hátra hőkölt székében, a kapitány pedig megfejelte a rádió vezérlő gombját.
Homlokán erős zsibbadást érzett, ezért megdörzsölte tenyerével.
-Jól van uram? –kérdezte kétségbeesve Lui.
-Csak egy horzsolás. Az imént viszont pont azt szerettem volna elmondani, hogy az ellenség, lopakodó üzemmódban van. Tehát a következő lépést nekünk kell megtenni. –mondta a kapitány.
-Mi lenne az?
-Használjuk a golyószórókat, így biztos eltaláljuk őket.
-Remek ötlet kapitány! –mondta a pilóta és betartva felettese parancsát, üzembe helyezte a fegyvert.
-Minden űrsiklónak! A golyószórókat aktiválják be és azonnali tüzelést hajtsanak végre! Az ellenségen álcázó berendezés van, ezért lőjük szét a pajzsukat! –adta ki az utasításokat.
A Pokoli űrsikló heves tüzelésben tört ki és eredményesen célba talált. Az ellenséges gépek pajzsa kimerülni látszott és az álcázó berendezéseik szertefoszlottak. Végre láthatóvá váltak és így a kapitánynak lehetősége nyílt beazonosítani a járműveket.
-Ha jól látom kalóz cirkálókkal van dolgunk.
-Igen uram jól látja. Maga szerint győzhetünk? –kérdezte Lui.
-Fogalmam sincs a mostani kalózok technikája sokat fejlődött az elmúlt hónapokban, de nem hiszem, hogy felérnek a Pokoli űrsiklómmal.
Következő lépésük az volt, hogy a lézer sugarakat készenlétbe helyezték és tüzeltek. Az ellenség cikázva kerülte ki az űrsiklók támadását. Ellen támadást intéztek és eredményesen célba találtak. A kapitány ismét elveszített egy vadász pilótát. A cirkálók külseje teljesen eltért a siklóktól. Hatalmas orral rendelkeznek és széles farral. Zöld színük a katonai egyenruhára hasonlít.
-Úgy látom alá becsültük őket. Nagy termetük ellenére gyorsan mozognak. Valami újat kell megcsillogtatnunk!
Uram javasolhatnék valamit? –kérdezte Lui.
-Várom az ötleteit.
A pilóta összeszedte a gondolatait, majd felvázolta a stratégiai ötletét.
-Szerintem be kellene vetnünk a hagyományos gránát rakétákat. Ha ezeket kilőjük az ellenséges járművekre, akkor nyert ügyünk van.
-Miért is? –kérdezet értetlenül a kapitány.
-Gondolkozzék uram! A mostani technikai berendezésük olyan gyártmányú, amely a lézer sugarak kivédésére alapszik. A régi fegyverzetek blokkolásáról nem gondoskodtak, tehát a gránát rakéta becsapódása darabokra szaggathatja a cirkálókat.
A kapitány agyán még egyszer átfutott az elgondolás és széles mosolyra húzta a száját.
-Remek ötlet fiam! Ha beválik a stratégiája, akkor előléptetem és saját űrhajója lehet ezentúl.
-Köszönöm a dicséretet. Várom a parancsát! –mondta Lui.
-Az engedélyt megadom! Tüzelésre felkészülni! Most!
Mind a kilenc űrsikló kilőtte a gránát rakétáit. A cirkálók mit sem sejtve mozdulatlanul álltak. Nem értették mire készülnek, a Pokoli űrsikló vezetése alatt álló vadászpilóták. A becsapódáskor hatalmas tűzijátékban lehetett részük. Az ellenséges űrhajók ketté-
szakadva zuhantak le a Földre. A kapitány emberei örömkiáltásban törtek ki. Lui stratégiája eredményesen sült el.
-Én mondom fiam, Oroszország nem is rendelkezhetne okosabb katonával. Elérte, amit akart, most már nem fog kirobbanni a negyedik világháború. Hála magának, újra láthatjuk a civilizált emberi társadalmat.
A pilóta megkönnyebbülve nézett végig a csodálatos égitesten, amelyet Földnek neveznek.

Vége

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2008-05-09 20:18 Blade

Blade képe

Újabb jelentkező!

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

szo, 2008-05-10 09:40 Blade

Blade képe

Rengeteg a helyesírási hiba, ennél sokkal igényesebb munkát kellett volna beadnod.

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

szo, 2008-05-10 10:49 Sólyom László

Sólyom László képe

Kösz a kritikát! A microsoft word nem jelezte a hibákat.

sze, 2008-05-14 12:02 Brother T

Brother T képe

Nem szabad bízni benne ;)

(EK: Torna -> Neszójjábe, tornázak én eleget a gép előtt :D )
______________________________________________________________
http://undeadt.deviantart.com - felkerültek a fotóim, nézzétek meg, vannak köztük jók ;)
http://postnukular.blogspot.com - postnuke novik, 18-as karika :D

szo, 2008-05-10 06:49 szegeri

Őszintén szólva, nekem nem tetszett. (fellegek az űrben???)
Persze, az sem tetszene, amit én írnék két nap alatt.

szo, 2008-05-10 06:58 miyoku

miyoku képe

lemaradtak a gondolatjelek után a szóközök. a többit még nem tudom, csak vizuálisan fogtam még be. :)
- . - . - . - . - . - . - . -
S im egyszerre ajtóm roppan,
Mintha egy kéz félve koppan
– dobban ajtóm csöndesen

szo, 2008-05-10 17:34 Soregi

Soregi képe

Fellegek az űrben, a nap fekszik, a generátor fényforrás... Kár lenne sorolni. Minden kezdet nehéz.
____________________________
Ki messze száll, elhagyván a földi bánatot, az túléli a mát, és túl a holnapot.

szo, 2008-05-17 08:19 Gang-

Én sem vagyok író zseni, de azért itt van egy-két csavar.

- Ha a bolygó távol helyezkedik el a Naptól és folyamatos sötétség van, akkor ott kb -80 foknak kell lennie alsóhangon.

- Az űrsiklók korában a -90 fokban sátrakban gyertyáznak a pilóták.

- A szenzor az érzékelőt jelent és nagy valószínűséggel nem világít.

Nagyon sokat fel lehetne sorolni, de nem ez a lényeg. Gondolt át a saját logikáddal ezeket a dolgokat és a következő írásod biztosan jobban sikerül majd.

Szóval fel a fejjel. :)

szo, 2008-05-17 17:55 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Egyetértek a korábbi hozzászólókkal. Ezen bizony még kellett volna dolgozni.
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

v, 2008-05-18 00:30 Cartwright

Cartwright képe

De érdekes :O A főhősömet Sólyom Jánosnak akartam hívni :O Múltkor meg a Cornelius…
---------------------------------------------------------------
"Nem lenni nem jó, de nem jobb lenni sem"

h, 2008-05-19 18:44 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Na igen, a típushibák. Mindenből egy kevés. :)
Ötletes Oroszország győzelme Amerika felett, habár kicsit valószerűtlen, denem akarom tudni, hogy mi lenne a valóságban. A 176 centis kapitányon jót nevettem - én vagyok ennyi. Habár korántsem vezetői alkat.
De a legjobb poén, habár nem valószínű, hogy szándákos, a 3 hónap alatt összedobott csodaűrsikló. ezzel mintegy magadat véded (mellesleg zseniálisan): rövid idő alatt is lehet nagyot alkotni! Utalva a 2 nap alatt keletkezett művedre... ez a poén csodás. :) Komolyan!
A marsi kisebb rovarok... hát öregem, nekem elkerekedett a szemem. Az azért komoly fegyvertény egy bolygón, hallod-e! A rovarok rendkívül összetett és fejlett gerinctelenek!
Bár a hibákhoz én még azt is feljegyezném, hogy ha a kalózok védelmi technológiája nem tartalmaz gránát-elhárítókat, akkor a legmodernebb űrsiklón hogy a fenébe lehetnek mégis gránátok? Ez olyan, mintha egy tankban vész esetére lenne egy nyílpuska.

_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2008-05-19 18:50 Sütiszörny

Sütiszörny képe

176 cm magas vagy? 8O Én azt hittem, hogy egy icipici Dórika vagy! Megdöbbentem!
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2008-05-19 18:51 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Centije válogatja, van, ahol csak 175, sőt, az iskolai "fejbecsaplak egy fadeszkával a mérőrúd mellett" módszer szerint csak 173, de az behúzott nyakkal.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2008-05-19 18:53 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Valamiért 160 cm körülinek gondoltalak. Nem győzök magamhoz térni. 80
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2008-05-19 19:01 Tim Shaw (nem ellenőrzött)

És még növésben van!!! (Amilyen szemtelenül fiatal.) :D
De ez már erősen off.

h, 2008-05-19 19:23 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Köszi, de már huszadik tavaszomat taposom. :)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2008-05-19 19:32 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Ahogy Tim Shaw megmondta: szemtelenül fiatal vagy. :)
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

h, 2008-05-19 19:35 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Négy éve ezt mondja. :) (Nem mintha bajom lenne vele, tényleg köszi az állandó jelzőt, nekem nagyon tetszik.)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

h, 2008-05-19 19:43 Sütiszörny

Sütiszörny képe

:)
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

k, 2008-05-20 11:12 Sólyom László

Sólyom László képe

Kösz a hozzászólást!