Igazságot és Békét

Rálőttek a Mikulás helikopterére Rióban
Független Hírügynökség
2007. december 18., kedd 08:20
Rálőttek arra a helikopterre, ami a Mikulást szállította volna Rio de Janeiro egyik nyomornegyedébe, közölte hétfőn a brazil rendőrség. A támadásban senki sem sérült meg, bár a helikoptert két lövedék eltalálta. A pilóta a lövések után visszafordult, a Mikulás később autóval jutott el az ünnepség helyszínére, a nyomornegyedbe. A rendőrség drogkereskedő bandákat gyanít az eset mögött, akik területi háborúban állnak egymással.

Részlet Jose Armando Miguel Pereira Caeiro Gomez (a Körtefa) naplójából.
Szeretetteljes köd borult a dombokra, hegyekre, völgyekre. A fekete ködbe veszve már aludtak a házak, bennük álmok szuszogtak abban a biztos tudatban, hogy felettük Jézus őrködik kőkeresztre feszítve. Tévedtek: mi vigyáztunk vak elméjükre akkor is, mindig. A Hold tiszta tüzével mosta a tengert, nyáját, a csillagokat terelgette és menekült a Nap elől. Olyan békés volt minden, a szél sem rezdült, az ágak búsan kémlelték az eget: búsan, mert tudták, hogy a vihar északról közeleg lassan, mint áldozatára leső kígyó, és kémlelték reszketeg félve a mindent elsöprő vérözöntől…
Sok csatát megvívtunk már addigra – és mind hiábavaló! Vérünket felnyalták az utcákról a korcs ebek, kik harcunkból mit sem értenek… Ők gyáván behúzódnak óljaikba, ha jön a rémes éjszaka, fejüket szakadt párnáikba fúrják, hogy ne lássák, ne hallják, ami körülöttük zajlik a dideregve nyüszítő csillagok alatt. Nem akarnak hát szebb világot? Elnyeli őket a füst és a mámoros önámítás, hogy az élet a pohár fenekén vagy belélegzett porokkal mégis csak szép lehet… Hagyják… Nem érdekli őket.
És nem értenek minket meg, akik fegyvert ragadunk, mint ahogy az indiánok keltek harcra a fehérek ellen, mikor azok ősi földjeiken gyalázva átsöpörtek és kiűzték onnan a Szellemet. Nem segítenek, nem segíthetnek. Egyedül vagyunk mi, a Nap Gyermekei, mentjük, ami menthető, igazságot kiáltunk. Nem magunkért. Értük. Ha ők nem is, utódaik emlékeznek majd ránk, szürke hősökre, akik reméltek, míg szárnyaik le nem törtek…
Készültünk az újabb ütközetre sebeinket nyalogatva. Tudtuk, hogy december 17-e lesz az a nap, amikor végső csatánkat megvívhatjuk: győzünk avagy elbukunk, mindenképpen dicsőség lesz, mert a világ látja majd kínunk…

Részlet Nuno Luis Felipe Cristiano Santibanez Leonardo (Nuno) naplójából.
…mintha láttam volna rénszarvasait hatalmas vasszánja előtt…
Robogott az égen, már messziről hallhattuk. Amikor először megpillantottam, Istenre gondoltam…
Ott lógott a nyakamban a kereszt, a kezembe nyomott puskát szorongattam, és azon töprengtem, milyen lehet embert ölni. Körtefa azt mondta, ne gondolkozzak. Nincs értelme. Csak legyek pontos, ahogy tanított. Az időzítésen múlik minden…
De én egyedül voltam, és nem tudtam nem gondolkozni… Lógtam a suliból. Ha édesanyám ezt megtudja… Mindig azt mondja, hogy tanuljak sokat, hogy okos legyek. Ha tudná, mit csinál az ő két, ártatlan kisfia tanulás helyett…
Tompa lett az agyam… Fásultan dobtam el az égő csikket, le a szakadékba.
Már közeledett…
Imádkozni kezdtem… Sikerülnie kell! Azért harcoltuk ez idáig oroszlánmódra, hogy végre vége legyen a nyomornak… Hogy eltűnjenek a használt fecskendők a folyosókról… Hogy ne kelljen millió lakattal zárni az otthonokat… és bedeszkázni az ablakokat…
Keresztes háború… Körtefa így mondta. Azt vívunk. Hogy legyen jövő…
Leterített a lövés. Felpattantam a sárból, és céloztam megint…
Már távolodott a gép, sebesen, mint a nyúl, ha farkasok üldözik. Lőttem, és elestem. Nem tudtam felállni… Merev lett mindenem… Ott maradtam, és valahol mintha vasszárnyak reszkettek volna a levegőben, halkuló lélegzettel…

Részlet Mau Castigo Norte Diabo de Mimo Santo (a Mikulás) jelentéséből.
A raktárból rendben kiadták az árut, amit a helikopteren helyeztünk el. Az elindulás gond nélkül zajlott. Rio de Janeiro közelébe érve ismeretlen irányból ránk lőttek, ami miatt nem értük el elosztóinkkal. Az áruban kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt.
Második kísérlet: autóval közelítettük meg a nyomornegyedet, és ezúttal mindenféle affér nélkül eljutattuk az árut elosztóinkhoz. Az üzlet megköttetett.
Informátoraink a merényletet egy bizonyos Nap Gyermekei nevű önkéntes szervezetnek tulajdonítják, akiknek csoportja Rio de Janeiro utcáin lépnek fel ellenünk. Jelenlétük apró porszem gépezetben, jelentéktelen próbálkozásaikat elfojtjuk.

Részlet Anna Helena Cassandra da Silva Ferreira (Aninha) naplójából.
Tévesen ítélnek meg minket.
Azt hiszik, mi terjesztjük e mérges kórt, ami sanyargatja földünket. Mennyire tévednek! Nekünk csupán van elegendő bátorságunk ahhoz, hogy szembeszálljunk elnyomóinkkal. Mi vagyunk a Nap Gyermekei, ártatlanok és elszántak, hogy leszámoljunk az elnyomással és a korrupcióval. Nincsenek már határok, a bűnözés elszabadult. Akinek elég aranya van, megtehet bármit. És meg is tesz, gyarapítja vagyonát, míg ezreket taszít a függőség ördögi körébe! Így ölték meg az öcsémet is. Álszent és hazug, senki nem mer szembeszállni vele, santo! Csak mi, akik reméljük, hogy eljön az új megváltó, és kiszakítja igaz híveit e korcs világból.
Harcunknak nincsen vége, nincs. Mindig jönnek, akik vágyják a tisztaságot, akiket vert az apjuk, anyjukat rendőrök erőszakolták meg, és testvéreiket dílerek lőtték agyon. Mi küzdünk, életünk árán is, másokét mentve.
Ma nem jártunk sikerrel, mégsem búsulunk soká. Körtefánk magas, délceg és erős. Támadjanak meg, gyilkoljanak, mi akkor is kikiabáljuk: igazságot és békét minden házba, az utcákra, a városba, az országba, igazságot és békét a Világnak!
Testvéreim, a Napnak csodás Gyermekei! Ne feledjetek el semmit, ami veletek történt! Emlékezni kell! Tartsatok ki, mert mindig lesz új nap! A sötétség csak alkonytól pirkadatig tart…
Obrigada.

3
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2008-06-16 08:03 Blade

Blade képe

Hát a "téma" végül is benne van, de igazi sztori, az nem nagyon van. Legalábbis előttem nem bontakozott ki.
A hangulata viszont egész jó.

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----