Az illuzionista álma

Az illuzionista álma*

 

            Egyszerű, mégis csodálatos kalandnak indult. Úgy vélte, Alice is hasonlóan érezhetett, mint ő, amikor Csodaországba pottyant a nyúlüregen át.

A körülötte lélegző erdő hatalmas volt apró garzonlakásához képest, és zöld, mint az abszint, amit elalvás előtt kortyolgatott. Álmában a levegő halványlila színnel derengett, keresztülfolyt a fák ágai között, és pár centiméterrel a föld felett lebegett, mintha egy szerelmes ember lenne. A Bűvész szeméről visszaverődtek a színek, míg tudatának ajtaján bebocsátást kérő emlékek kopogtattak. Így elevenedtek meg gyermekkorának képei, ő pedig öntudatlanul indult el feléjük. Érezte a régi műhely forgácsillatát, ami mosolyt varázsolt az arcára; maga előtt látta apját, aki apró trükkökkel szórakoztatta, és tanítani kezdte mindezekre. Generációkon átívelő hagyomány maradt az akkor még fiatal fiúcskára, és az a megtévesztés mestersége volt.

Hivatása a szenvedélyévé vált. Húszéves korára tökéletesítette és túlszárnyalta apja örökségét, kiegészítve élete ajándékával, hogy alakváltónak született. Mások nyulat varázsoltak elő a cilinderükből, ő maga volt a nyúl a cilinderben. Benjamin beutazta a világot, de bárhová ment, a hírneve jócskán megelőzte. A kívülállókon mindig az izgalom és a várakozás hulláma csapott át, míg a beavatottakon, a szakmabelieken az irigység és a gyűlölet árja. Egyetlen ember akadt, aki a válságos időkben kitartott mellette, és az a nő később a felesége lett.

Erre a gondolatra felkapta a fejét, és végignézett az előtte elnyúló végtelen tájon. Egy mezőre ért, ahol vadak legeltek. Az állatok látszólag nem tulajdonítottak jelentőséget a jelenlétének, Benjamin azonban látta a bőrük alatt a megfeszülő izmokat, ahogy ugrásra készen állnak. Tudták, hogy az erdő rejtekéből vadászok figyelik őket.

Felesége emléke görcsbe ugrasztotta a gyomrát, és a korábban békés környezet hirtelen fenyegetővé vált. Talpa alatt megolvadt a fű, dzsungellé fajult a vidék, mocsár fortyogott a mező helyén, a levegő égetően fülledt lett. Az állatok úgy tűntek el, mintha ott sem lettek volna, orrfacsaró szagú, méteres növények nőttek a helyükre. Benjamin nem tudott úgy kikerülni a helyről, hogy ne haladjon el a lüktető, gennyedző lények mellett. Orra elé kapta a kezét, hogy ne érezze a dögszagot, és elborzadva ismerte fel, hogy a környék úgy formálódott egyre irtózatosabbá, ahogy emlékei vettek gyászos fordulatot.

Viharba került hajó kapitányának érezte magát: elöntötte a tehetetlenség bénító érzése, és képtelen volt nem a feleségére gondolni. Nem szabályozhatta az irányt és a sebességet, amerre gondolatai lódultak meg követhetetlen szenvedéllyel. Az egyetlen szó, hogy feleség, milliárdnyi érzésről tépte le a láncot. Maga előtt látta a nőt, akit szeretett, hallotta a hangját, bőrét égette az érintése, érezte az illatát, amit még a posvány szaga sem tudott elnyomni. Behunyta a szemét, vakon indult el. Az illatot és az irányt mutató jelenést követte. Nem félt, mert nem volt tisztában vele, hány éhes tekintetű, éles fogú ragadozó és hány mérgező váladékot csöpögtető növény mellett haladt el. Megrészegítette társának látványa, miközben nem lehetett tisztában azzal, hogy az a halálba vagy a kiút felé vezeti.

Újabb emlékek tódultak elé, fakó szellemképként lebegtek zárt szemhéján. Múltja legszebb pillanatainak aranyára öntöttek királyvizet. Házasságra lépésének napja valódi színében játszódott le előtte, majd ahogy akkor is, úgy most is borzalomba csapott át a gyönyör. Az oltalmazó jelenés eltűnt, helyét egy koporsóban nyugvó asszony képe vette át. Hallotta utolsó szavait, oszladozó hulla villant fel előtte a másodperc tört részéig, amitől olyan gyorsan pattant fel a szemhéja, hogy megszédült tőle. „Minden lénynek tudnia kell, hogy a halál csak átalakulás.”

Egy sziklába kapaszkodott, hogy össze ne essen. Agyában olyan sokáig ismétlődött az az egyetlen mondat, hogy másodpercekkel később vette észre, hogy mi is történt. Alászállt a pokolba. Forró talajon járt, érezte, ahogy a talpa hólyagosodni kezd. Láva tekergőzött kígyóként a lába előtt, és folyamatosan falta fel a területet. Olvadozó síkságon állt, egyedüli társa a szemközti ormótlan hegység volt. Mérhetetlen magány költözött a lelkébe. Gyors, hosszú léptekkel indult el, hogy kijusson, miközben felesége olyan hangerővel beszélt hozzá, mintha ezer hangszóróból szólna, és az indítana omlást a hegyen. Benjamin nem tudta, hogy a hang elől menekül, vagy azt követi. „Nem kell megtalálnod, szerelmem. Már itt időzöm. Mindig veled leszek, de érezned kell a jelenlétemet. El kell engedned. Érzed ezt a magányt? Méreg az ereidben. Nem kell egyedül lenned többé. Szembe kell nézned a démonjaiddal. A halál eljött értem, ahogy mindannyiunkért eljön. A halálban az élet megy tovább… a való életben azonban mindez tőled függ…”

Az illuzionista megállt. Egy szakadék szélére ért, a szeretett hang nem szólt többet, a némaság megbénította. Nem tudta, mit tegyen. A lábában már nem érezte a fájdalmat, egész teste verejtékezett, a szeme könnyezett a hőségtől. Mindezek ellenére mégis kirázta a hideg, amikor a hang ismét megszólalt: „Ugorj, és ébredj fel, szerelmem…” Benjamin lenézett a szakadékba. Utolsó utazása hosszúnak tűnt, ha úgy dönt, leveti magát. Már csak homályosan látta az alant elterülő, vérnek tűnő lávatengert, de hallotta falatozásának sercegéseit, ahogy mindent elpusztít, ami az útjába kerül.

Egyetlen pillanat műve volt. Álmában követte felesége óhaját, és leugrott. Majd a zuhanás felszabadító érzése nélkül egyszerűen a realitás talajára csapódott, ahol a rémülettől irányítva felült az ágyában, és szeméből a port dörzsölte ki, amit az álommanónak köszönhetett. Kis garzonjának egyik falától a másikig araszolt, és megmosta az arcát. Feltekintve arra kényszerült, hogy a tükörbe bámulva nézzen szembe minden bűvész legnagyobb ellenségével: a valósággal.

 

 

* The illusionist’s dream – A művet az ezen a címen futó online játék ihlette.

 

4.4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.4 (5 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2010-08-07 15:21 Blade

Blade képe

Ügyes! Avagy: még, még, még.

szo, 2010-08-07 22:15 Adachi

Adachi képe

Ezután még jobban fogok igyekezni. :)

Nagyon hálás vagyok, köszönöm.

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

szo, 2010-08-07 15:34 Maggoth

Maggoth képe
5

Kicsit hasonlít arra a Robin Williams filmre is, aminek persze most richtig nem jut eszembe a címe, hogy jól beégjek a nagy arcommal a cinemával kapcsolatban, és fantasztikus jó lett, gratula.

Persze, ha nekem is ilyen fogadott anyám lenne... :D

Mondjuk nem panaszkodom, nekem meg vannak másmilyenek, és azok is jó arcok :)

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

szo, 2010-08-07 22:17 Adachi

Adachi képe

Ajajj, lebuktam? ;)

Kár, hogy nem jut eszedbe a cím, kíváncsivá tettél rá. :) A csillagokat köszönöm, ahogy azt is, hogy írtál. :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

szo, 2010-08-07 22:44 Liliana

Liliana képe

A film címe: Csodás álmok jönnek

 

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

v, 2010-08-08 09:18 Adachi

Adachi képe

Nagyon köszönöm!

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

szo, 2010-08-07 16:00 Roah

Roah képe

Nagyon megfogtál a hangulatával; jószerivel becsalogattál a pokolba, ahol veled együtt tettem egy érdekes sétát. Szép munka.:) Az ilyen képek nem hagynak aludni? Pazarul adtad át, köszönöm.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2010-08-07 22:19 Adachi

Adachi képe

Ez most kivételesen megkímélt, de vannak álmok, amik annyira elkapnak, hogy megírni valónak tartom őket, csak aztán reggelre van, hogy elfelejtem. :D

Örülök, hogy tetszett, és köszi. :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

szo, 2010-08-07 21:23 Liliana

Liliana képe
5

Hű! Nagyon szépen elvarázsoltál a pokolba. Természetesen öt csillag, de ha megengeded lenne pár észrevételem, de nem biztos, hogy mindenben igazam van.

"Húszéves korára tökéletesítette és túlszárnyalta apja örökségét, kiegészítve élete ajándékával, hogy alakváltónak született." - szerintem az és elé kell a vessző, mert két ige van, nekem azt súgta egy kedves tanítóm, hogy ha két ige van, oda valahol vessző is kell

"Mások nyulat varázsoltak elő a cilinderükből, ő maga volt a nyúl a cilinderben." - ez a mondat nem tetszik, de pontosan nem tudom megmagyarázni miért. Talán hiányzik egy szó, vagy valami. Mások nyulat varázsoltak elő a cilinderükből, de most ő maga volt a nyúl a cilinderben. Vagy valami hasonló, mellesleg a második cilinder lehetne kalap, és akkor a szóismétlést is elkerülöd.

"Mindezek ellenére mégis kirázta a hideg, amikor a hang ismét megszólalt. „Ugorj, és ébredj fel, szerelmem…” " - ide pont helyett kettőspont kellene inkább

Remélem, hasznát veszed az észrevételeimnek!

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

szo, 2010-08-07 22:25 Adachi

Adachi képe

Köszönöm az észrevételeidet, és hogy kiemelted őket. :) Az elsőt picit bizonytalanul fogadom, mert oda nem igazán érzem jogosnak a vesszőt, részint a hangsúly, részint amiatt, hogy mindkét ige az apja örökségére vonatkozik. A másodiknál meg igazából a most-tal van bajom, de erre max. még alszok egyet, a harmadikat pedig javítom. :)

Köszi még egyszer is.

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

szo, 2010-08-07 22:47 Liliana

Liliana képe

Akkor ne most szót használj, hanem valami mást, csak valahogy üssön el, hogy általánosságban ez meg ez volt, de az ő helyzete más, eltér ettől. Mások okosabban megtudnák fogalmazni, de tőlem csak ennyi telik. :)

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

v, 2010-08-08 09:19 Adachi

Adachi képe

Oksi, dolgozom a megoldáson. :) Nagyon szépen köszönöm a segítséget! :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

v, 2010-08-08 09:38 Obb_régi

Jól érzi most Adachi, oda nem kell vessző, mert halmozott, egymásnak mellérendelt állítmány, nincs külön vonzatuk :)

Szerintem az a kedves emberke :), erre is felhívta a figyelmet.

v, 2010-08-08 10:12 Adachi

Adachi képe

Igazság szerint csak átfutotta, a végső változatot nem is látta azóta, hacsak nem olvasta itt. :) Sren javasolta, hogy jöjjek ide, mert itt komolyabban tudom venni a dolgokat, mint eddig. :) Aztán egyszer elkapott a harctéri buzgalom, és feltöltöttem. :D Azóta meg csak csodálkozok. :)

Én ilyen szakszerűen nem tudtam volna megmondani, miért nem kell vessző, de Te igen, úgyhogy ezt nagyon szépen köszönöm. :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

v, 2010-08-08 11:07 Obb_régi

Csodálkozik ikes ige, azaz csodálkozom :)

v, 2010-08-08 18:16 Liliana

Liliana képe

Igen, tényleg felhívta a figyelmemet :), de még mindig harcolok az ilyen helyzetekkel. :) Azért is írtam, hogy nem vagyok biztos, hogy igazam van a vesszővel kapcsolatban. Elnézést a tévedésért!  

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

k, 2010-08-10 10:42 Nándi (nem ellenőrzött)

"Mások nyulat varázsoltak elő a cilinderükből, ő maga volt a nyúl a cilinderben."

 

"Vagy valami hasonló, mellesleg a második cilinder lehetne kalap, és akkor a szóismétlést is elkerülöd."

 

Föntebbi mondat megérzésem szerint azoknak a szándékos szóismétléseknek az esete, amelyek jól eltaláltak és hatékonyak. Olyasmi, mint a "szél kele most, mint sír szele kél", amelyik speciel a magyar irodalom történetének legemlékezetesebb pillanatai közé tartozik.

 

Persze lehet, hogy épp tévedek.

v, 2010-08-08 13:06 Sren

Sren képe

A lila és a zöld kontrasztja továbbra is az idegeimre megy, ilyenkor szoktam "alternatív" színhatározást javasolni - tehát hogy ne határozottan, hanem elmosva mutasd a színt. Füstlila, vagy ilyesmi. Enyhítsd az éleket, vigyél bele átmeneteket.

Az álommanó mesekönyvbe való, rá is haragszom, de ez csak én vagyok - nem is ragozom, félő, hogy leszeditek érte a fejem. :D

"Utolsó utazása hosszúnak tűnt, ha úgy dönt, leveti magát." - Az ilyes mondatokat kerüld, eléggé zavarosnak hat. Ügyelj, hogy az igeidőket mindig úgy kutyuld össze, hogy egy-egy mondat a szövegkörnyezettől függetlenül, önmagában is megállja a helyét.

"A realitás talajára csapódott", és "... egyik faltól a másikig araszolt", ezek nagyon zavaróak, nem a megfelelő kifejezések ide; gyakorlottabb olvasónak kapásból az jön le, hogy araszolni a kukac szokott. Csapódni meg az ajtó, bár ez nem annyira durva. Ne használj olyan kifejezéseket, amelyek határozottan kötöttek a köznyelvben valami teljesen máshoz, mert véletlen sem fogják azt az asszociációt kelteni az olvasóban, amit szeretnél.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2010-08-09 10:00 Adachi

Adachi képe

A színnél direkt írtam át halványlilára. Akkor ezen is kellene fakítani még? Az álommanót meg igazából a kontraszt miatt hagytam meg, bár most már nem tűnik annyira okos döntésnek. A csapódottat nem tudom, mert ott magát a becsapódást akartam leírni, és az tűnt a leg... erőteljesebb szónak. Az, hogy oda zuhant, nem tűnt elég erősnek. A kukacosat nem tudtam, de most már igen, úgyhogy akkor kerülöm a későbbiekben, meg az igeidős kutyulást is.

Köszi. :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

h, 2010-08-09 09:43 Annie F. Grey

Annie F. Grey képe

 Nagyon tetszett a történet! Szeretem, amikor olyan részletesen vannak leírva képek, hogy nagy pontossággal elevenednek meg a fejemben. :)
 

h, 2010-08-09 10:03 Adachi

Adachi képe

Örülök, ha sikerült elérnem, hogy előtted legyen a történet. :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

h, 2010-08-09 18:38 Obb_régi

3

Na szóval,  ha már társalogtunk alatta, elolvastam.

Ne értsd félre, emlékezve a régebbiekre, nincs köze a véleményemnek a régmúlthoz.

Nekem néhol süt róla a modorosság, néhol az erőlködés, amivel ellentétes néha a gyenge fogalmazás és a helyenkénti ellentét, nem tudom jobban elmagyarázni, mint érződik a meg akarom mutatni, és ez visszaüt.

h, 2010-08-09 19:27 Adachi

Adachi képe

Erre most annyira ráéreztél, hogy ötször olvastam el a bejegyzésedet. :)

Így van, ahogy mondod, bár a gyenge fogalmazást én nem tudom kiszűrni. De az tény, hogy mióta abban a fázisban vagyok, hogy komolyabban akarom venni az írást, azóta nagyon megvan bennem az is, hogy meg akarok felelni a magam lehetetlen elvárásainak, és meg akarom mutatni. Azóta nem is élvezek annyira írni... De ha meg csak simán írok, és élvezem, az tele van hibával, és azt nem szeretem. Szóval a lecke fel van adva, meg kell találnom az aranyközepet. :) Remélem, itt sikerülni fog, Veletek. :)

Nagyon köszönöm, Obb.

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

p, 2010-08-13 01:42 Ndy

Ndy képe
4

Kicsit túlírt. Tisztázzuk a fogalmat azért. Nem a sok jelzős szerkezetek, hanem a felesleges szavak számítanak túlírásnak - ezt sajnos egyes, magukat profinak tartó "szerkesztők" sem tudják. Tehát:

"Egyszerű, mégis csodálatos kalandnak indult. Úgy vélte, Alice is hasonlóan érezhetett, mint ő, amikor Csodaországba pottyant a nyúlüregen át." - ha ismeri valaki az utalást annak elég ennyi, teljesen mindegy min pottyant át.

Néha nem azt írod, amit akarsz, például: "Húszéves korára tökéletesítette és túlszárnyalta apja örökségét," - érted, itt az örökség az apjáé, apai örökséget akartál írni.

A képek néhol zavarosak, nem egyértelműek a hasonlatok. De már alakulsz, nálam úgy négyes lenne, ha rendesen átnéznéd. Fogjuk rá, hogy így lesz egy-két éven belül és megelőlegezem.

 

 

 

 

 

 

 

 

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary