Állóhajó

Kronauer a börtön óta nem viselte jól a zárt helyeket, a trafikot, patikát kerülte, a metrótól nem tartott, ott a sebesség elvette a félelmét. Leginkább a Duna parton szeretett álldogálni, a Lánchíd és a Margit híd között Budán volt az a hely, ahová legtöbbet eljárt. Állt ott, nézte a vizet. Néha hajnalban jött – keveset aludt –, megvárta a virradatot, a nap, szemben vele, a város felett bukkant ki a tetők között.
Ma esett. Délután három körül ért oda az egyik állóhajóhoz, a metrótól jött, lassan sétált, esőkabátja vizesen csillogott, sapkát, kalapot nem viselt, rövid haján átsiklott a víz, lefutott az orra mellett, a szája sarkában, a mély ráncban eltűnt. Néha keze fejével megtörölte az arcát, végig simított tüske haján, nem törődött az esővel.
A víz surrogását hallgatta éjszakákon át a cellában is, a zárka mellett a falon futott az esőcsatorna, a szabadságot hozta el neki, amíg hallgatta. Folyót képzelt, a folyón hajót, a hajón konyhát, a konyhában kávé illatot, és asszony illatot a kajütből. Azt képzelte, ott áll mezítláb a konyhában, kávét főz, nem csak magának. Visszafekszik majd az asszonya mellé – így gondolt erre –, bár a szót nem szerette és álmain kívül soha nem is használta, a birtoklás erős a szóban, és ő éppen nem birtokolt semmit, csak egy bögrét, egy rend ruhát, egy kanalat és száz napot és még száz napot és még száz napot, de álmaiban így gondolt az édes illatú lányra: asszonya.
A parton a 45-HG-3 számú hajó mellett állt meg, nem tudta mit jelentenek a számok, nem mondott ez neki semmit, de megjegyezte, maga sem tudta miért. Nézte a szürke hajótestet, rajta a kabinokat. Erős drótkötelek tartották a partnál a hajót, kikötve, mozdulatlanul. Célja vesztett tárgy, állóhajó, mi végre, nem part, nem folyó, nem megy sehová, nem indul, nem érkezik, áll. Épp, mint ő. Erős kötelekkel idebéklyózva a parthoz, a városhoz, a száz és száz naphoz, ami eltelt, és ami még hátra van.
A hajón, a kabin ajtajában egy nő támaszkodott az ajtókeretnek. Barna, hosszú hajú, fiatal nő, virágos nyári ruhában, vállán zöld sál, kezében cigaretta.
– Van tüze? – kérdezte a férfit.
Kronauer körülnézett, neki szólnak-e. Kevés idő telt még el a börtön óta, nem valószínű, hogy bárki neki szólhat és kérhet tőle valamit. Szokatlan.
– Van tüze? – kérdezte ismét a lány, és rámosolygott. Nem mondhatni, hogy kacéran, vagy akár csak kihívóan, inkább barátságosan, mint ismerősre.
– Van, igen – válaszolta.
Egy doboz gyufát vett elő, tétován álldogált a parton. A lány mutatta neki merre kell mennie, hogy a pallón feljusson a hajóra. Ott állt a nő mellett, az első gyufát eltörte a dobozon, remegett a keze. A második meggyulladt, a lány a lángra hajolt, beleszívott a cigarettába, kifújta a füstöt, lehunyta a szemét.
– Kér egy kávét? – kérdezte.
– Nem is ismer – mondta a férfi.
– Kata – mondta a lány, és kezet nyújtott.
A férfi nézte a felé nyújtott kezet, majd óvatosan megfogta, a lány kézszorítása határozott, erős volt
– Ervin – mondta a férfi.
– Jöjjön, megázik itt. Éppen lefőtt a kávé.
Bementek a kabinba, a konyha ugyanolyannak tűnt, mint amit álmaiban látott.
– Láttam már magát máskor is itt, gyakran látom itt – mondta a lány, míg kávét töltött neki a csészébe és az asztalra tette. – Üljön már le, miért áll, mire vár, parancsra talán?
– Igen – mondta a férfi halkan. A lány odalépett hozzá és átölelte. Olyan egyszerű volt.
Éjszaka volt még, amikor Kronauer felébredt, mellette ott aludt a lány, egyik karja a feje alatt, nyugodtan és békésen aludt. Olyan egyszerűnek tűnt minden.
Ervin kibújt a takaró alól, felöltözött, és kiment a libegő pallón a partra.
Elindult haza, nem nézett vissza. Az állóhajó holnapra nem lesz itt – gondolta – horgonyt szed, elhajózik, és a lány is, csak egy álom volt, csak egy illat.
Hazagyalogolt, lépcsőn ment a másodikra, mert nem szerette a liftet, bezárva érezte magát, kerülte a szűk helyeket, ha lehetett, vannak dolgok, amik nem múlnak el egyik percről a másikra. Lefeküdt és várt. Nem aludt, várt. Hajnal lett, majd reggel. Várt. Elaludt, tíz óra volt, amikor felébredt. Felkelt, kiment, és kávét főzött. Tett-vett a konyhában, a lakásban. Felvette a nadrágját, ingét, majd levette, pólót húzott. Kiporszívózott, port törölt, elmosta a szennyes edényt. Becsomagolta a holmiját egy bőröndbe.
Délután háromkor ment el a lakásból, zakóban, esőkabátban, barna félcipőben.
Mielőtt elment, ellenőrizte a gázt, leoltotta a villanyokat, bezárta az ajtó mindkét zárját. A kulcsot beadta a második emelet hatba, Kovácsnénak.
– Elmegyek – mondta, és elindult a bőröndjével a kezében. Kilépett az utcára. Még esett.

4.25
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.3 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2018-08-18 19:26 Dana

Dana képe

Kövezz meg, de nem látom az összefüggéseket -- mintha hiányozna egy plusz mondat az írás végéről, amitől az olyan földi halandók, mint én -- aki feltehetően nem ugyanazon az irodalmon nőttem fel, mint Te -- is megértem, mi a csattanó. Azért is kellene ez a kis plusz, mert rohadtul összezavarsz az állóhajó és a távozás ellentétével. A hangulat szokás szerint jó, sőt, de egy kis plusz infót hiányolok. Értem én, hogy ott a lány, tippelem, hogy hozzá indul el a férfi, de ... bajban vagyok azzal, hogy erősen hangsúlyozod: a férfi olyan, mint az állóhajó, leláncolva a városba stb., aztán a végén összepakol -- és átköltözik az állóhajóra...? Vagy...? Mert ha nem a lányhoz megy, akkor tényleg nem értem. Egy szeretkezés meghozta a világlátáshoz a kedvét? Vagy...? Oké, nem értem, lépjünk túl rajta. Hangsúlyozom, jó hangulatot teremtettél. Ami viszont még nagyon zavaró volt: nagyon-nagyon hosszú, túl hosszú mondatok. Ennél kicsit szerintem tagolj jobban. Már zavaró olvasni, hogy olyan gondolatokat pakolsz egy mondatba, amik között nincs feltétlenül összefüggés, nem kellene őket "felsorolásként" kezelni vagy ilyesmi.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2018-08-18 20:13 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm az olvasást. Nem a lányhoz megy, az ejszaka csak elinditja, hogy visszatérjen az életbe. De ez voltaképpen mindegy, mehet a lányhoz is. A mondatokról, ez érdekes, ezt a novellát többszór átirtam, több hónap alatt, többször. A végére lettek ilyenek a mondatok, volt töredezettebb, róvidebb is. Viszont, amit eddig beküldtem ide, azon irasokról eléggé meg voltam gyözödve, hogy remek irások. Most nagyon nem vagyok meggyózödve, higy ez valami vagy megy valahová, biztos értitek. úgy hogy aki kedvet érez, az szerelje szét. A mondatokat átnézem, hol lehet tagolni. Úgy álatalaban iratd, vagy van kifejezetten olyan mondat ami zavaróan nem összeillő?

"Segítsetek a géppuskásnak!"

szo, 2018-08-18 20:28 Dana

Dana képe

Fordítottan működünk: sztem a történetet tekintve, ha a végére adsz egy plusz utalást, az egyik nekem legjobban tetszős...

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-08-19 05:43 Bjursta

Bjursta képe

Gondolkodtam kicsit az iráson. Ezen is meg általaban is. Egyrészt a befejezésekben határozottan nem vagyok jó, ez elég biztos. Valahogy nem tudodm kihegyezni csattanóra. Itt is igy lett, van a pali, aki jön megy, inkább csak lekiállapota van, mint története, itt azt hiszem meglép, elmenekül, az alakját elnyeli az eső, beolvad a járókelők utcai forgatagába, a városba magába. A lánnyal majd talakoznak még, de késobb. Lehetne úgy is vége, hogy a lány lenn várja az utcan. Vagy úgy hogy elmegy a hajóhoz, de nem talál ott senkit. Vagy teljes happy end. Nem tudom. Befejezésre valakinek ötlete?

"Segítsetek a géppuskásnak!"

szo, 2018-08-18 20:09 polgarveronika

polgarveronika képe

Elolvastam.Vannak benne elütések, központozási hibák stb. (lefőtt a kávét.)
Azt hiszem sejtem, mit akarsz mondani.Asemmi, az élet, a lét folyása, a céltalanság, a mélabús pillanatörömök, a magány, kapcsolatnélküliség.
Ezt a történetet nem akarom megérteni,csak hagytam magam, vigyen a hangulata.
A felsorolásszerű mondatok engem nem zavarnak.
Tetszett, bár megérne egy igen alapos utómunkát.

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

szo, 2018-08-18 20:15 Bjursta

Bjursta képe

Köszónöm, mindenkeppen átnézem. Mielőtt beükldtem sokszor olvastam at, tizszer, tizenótször, a végére szerintem már nem láttam a hibákat.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 05:56 Bjursta

Bjursta képe

Talán nem is történet, csak lekiállapot.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 06:54 Dana

Dana képe

Ezt ne kezdd megint!

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-08-19 07:01 Bjursta

Bjursta képe

De nem, ez most komolyan, elolvastam ma reggel is, nem sok történet van benne, inkabb csak lelkiallapot. Magány.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 07:25 Dana

Dana képe

Ne haragudj, hogy ezt mondom, de tök hülye vagy. Ez egy történet. Ne kezdj már el mindig kibújókat keresni, vállald fel, amit írtál!

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-08-19 07:36 Bjursta

Bjursta képe

Irtam most egy alternativ befejezsét. Mindjárt hozzá szerkesztem. Szerinted befejezés, vagy ugyan az,csak több szóval? Én szeretem a lekiállapot leirást :) Abban szerintem elég jó vagyok.

Teljesen off : Ma reggel egy ismerőssel beszélgetve , a helyszín kapcsán felidéződött egy valódi történet. Leirom, bár nem tartozik a tárgyhoz, csak a helyszínhez, de felkavart és meg kell osztanom. Ott ahol az én mostani mesém játszódik, egyszer egy fiatal fiút lelőtt egy őr, mert megszökött a börtönből. Valami kisebb dolog miatt volt bezárva, és meglépett. Utolérték, nem állt meg és lelőtték. nem volt harminc. A táblája sokáig ott volt a felső rakparton, most a villamos felújítás miatt már nincs ott.

Megnézzük a mostani végét?

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 08:47 Dana

Dana képe

Nem kell. Hagyd, ahogy volt.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-08-19 07:18 hamarjában

hamarjában képe
5

Na végre valamit leteszel az asztalra. Sokat kellene még csiszolgatni. De ez már igen.
Az én olvasatomban nem a lányhoz megy, és ez így jó. Számomra pl. sokat veszítene a vége, ha úgy írtad volna meg, hogy a hajóra megy.

na ja (Obb)

v, 2018-08-19 07:39 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm. Leírtam most egy befejezést, szerintetek "végebb vég", vagy ugyanaz több szóval?

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 09:55 Bjursta

Bjursta képe

ez lenne az alternativ / másik / vége

Kilépett a ház kapuján, balra fordult és elindult a tér felé. A harmadik ház aljában egy kávézó volt, az üvegportálon tükröződtek a szemben lévő házak. Kornauer bepillantott, és meglátta Katát, ott ült az egyik asztalnál, előtte kávéspohár, kis tányéron sütemény, esőkabátját a szék háttámlájára hajtotta, barna hajában vízcseppek csillogtak. A férfi ellépett a kirakattól, megállt, hátát a vizes falnak támasztotta. Pár percig állt ott, majd sietősen ellépett az ablak előtt, a lány nem vette észre.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 10:10 polgarveronika

polgarveronika képe

Nem kell. Jó az első, úgy ahogy van.
Ez nem történet. Ez egy életérzés.
Mint mondtam legelőször is, nekem tetszett, éreztem benne az érzést.

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

h, 2018-08-20 06:20 hamarjában

hamarjában képe

Igaza van Verának. Nem kell itt már boncolgatnod a továbbiakat. Elment. És ennyi. Ez jutott az eszembe: "Úton lenni a boldogság, megérkezni a halál."

na ja (Obb)

h, 2018-08-20 06:50 Bjursta

Bjursta képe

Igen, igy lehet. És az ujra irt vége sem más.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 12:54 Gitáros

Gitáros képe
4

"Üljön már el" - üljön már le
"mellett ott aludt a lány" - mellette
" kibujt" - kibújt
"bezárta az ajtót mindkét zárját" - az ajtó mindkét zárját

Az egyik hsz.ben azt írod, hogy sokszor átnézted a szöveget. Ahhoz képest elég sok apró hiba maradt benne.

Ezzel kapcsolatban talán tudok egy használható ötletet mondani, helyesebben, kettőt.
Az egyik, hogy nálam a hibás szavakat automatikusan aláhúzza pirossal a helyesírás ellenőrző program, ami alapból sokat segít. Nálad ez nem működik?
A másik, hogy a kész szöveget nagyítsd fel 125, vagy 150 százalékra, abban a pillanatban észre fogod venni a betűhibákat, elütéseket, sokkal könnyebb javítani. Utána állítsd vissza az eredeti 100 százalékra, úgy küldd be.

(Egyébként a hozzászólásaid is tele vannak helyesírási, meg gépelési hibákkal - ezeket nem szoktuk szóvá tenni itt a Karcon, én is csak mint jelenséget hozom fel -, mintha ideges és kapkodó lennél, amikor valakinek válaszolsz, sokszor az az ember érzése, hogy eleve védekezel, amikor kritikai megjegyzéseket kapsz, pedig hidd el, nincs rá szükség.)

A főszereplőt végig Kronauernek hívod, aztán egyszer csak úgy írsz róla, hogy "Ervin kibújt a takaró alól". Nem látom benne a logikát, sőt, meg sem kellene nevezned, elég lenne, ha csak úgy írnál róla, hogy "Kibújt a takaró alól", stb.

Összességében nekem tetszik ez a minimalista stílus, az, hogy nem magyarázol meg mindent szájbarágósan, hagyod, hogy az olvasó is hozzátegye a történeteidhez a maga érzéseit, benyomásait, a hangulata az írásaidnak egyébként is jó szokott lenni, úgyhogy ez a történeted is megfogott, elgondolkodtatott, vitt magával.

Üdv!

Miki

v, 2018-08-19 14:37 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm, javítani fogom :) amin a hozzaszólast irom eszkóz az nem rendes klaviatúras, azert is hibas jobban. A hibajavitó működik, de a le, meg el szavak, vagy akár a bujt, azt nem javitja, mert igy is úgy is értelmes, egyebkent használom, persze. A gépelési tudományom is mintha elveszne az evek során. Ami Ervint illeti, azt nem tudom, egyszer itt igy látszott jónak. Nem tudom miért. A hibajavitasi módot kipróbálom, köszönöm Miki.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

v, 2018-08-19 14:48 Kick Azyro

4

Eltalált a hangulat, élveztem. Ezúttal nincs kilógó mondat, kiszólás, ami egy másik novelládban zavart. Bár így is jó, olyan mintha részlet lenne. Olvastam volna még.

v, 2018-08-19 17:27 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm. Voltakeppen ugyanazt a konyvet irom tiz eve :) igy lehet mondani hogy részlet. Majd elokerülnek még a szereplők.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

h, 2018-08-20 12:00 Roah

Roah képe

Venyi régen ezekre a novellákra mondta azt, hogy polaroid-novellák.

Kis lépések, nagy távra, melankólia, édes-bús hangulat, kezdet-vég, eleje-vége, vége-eleje, a vég a kezdet, a kezdet a vég, ez amolyan Mészégető-világ volt régen, a névjegyed, ez a stílus, akkoriban, ilyesmi.

Nekem. Sok a rövid mondat. Egy helyre. Besűrítve.

Hivatalosan a rövid, vagy egyszavas mondatok feloldanak, beletartoznak a szöveg, a nyelvezet dallamába, olykor-olykor levegőhöz juttatják, juttathatják az olvasót is egy kiadósabb, hosszabb mondat után - olyanok számomra, mint egy kellemesen hűvös rózsa-limonádé a rekkenő hőségben.
A rövid mondatok ezen felül kiemelhetnek, nyomatékosíthatnak, írástechnikai szerepük a méretük ellenére nagy, szerintem, ennél fogva a hatásuk is az lehet.
Számomra a vége felé elveszett a funkciójuk, főleg a gyorsegymásutániságban.

Egyébként klassz lett - csatlakozom Danához, azzal kapcsolatban, hogy szerintem az eddigi, ezen néven publikált írásaid egyik legjobbja lett. (Mészégetőként volt neked az a két idős emberes, rágópapíros, én azt kedveltem a legjobban - hasonlóan ráéreztél ott is a hangulatra.)

Kronauer? ;)

Jóóóóóóóóó reggelt, Vietnám!
Bár Robin Williams karakterét abban az alkotásban így írták: Cronauer.
A filmben Adrian Cronauer. :))))

A név miatt egyfolytában Williams arcát láttam. Talán a neve, vagy ne kérdezd, miért.

Hagyd meg titokzatosra, én azt mondom.
Minden olvasó azzal zárhatja, amivel a saját világa szerint zárná - a titokzatosságnak szerintem ez az egyik sajátos szépsége. A karakterekről sem sokat tudni és ebben a novellában nem is kell őket ismerni, mert itt a helyzetet tartom a 'karakternek'.

Vannak novellák, művek, amiben nem szabad engedni, hogy az olvasó bóklásszon, találgasson és tippeljen, egyértelműsíteni kell szájbarágó elemek bevetése nélkül.
Szerintem ez a novella nem ilyen. Szerintem itt szabadon lehet engedni a befejezést, és az olvasó érzelmeire bízni a választást.

Tetszett!

Azon gondolkodtam, hogy milyen zenét lehetne itt hagyni. Hawai inges, szalmakalapos utazót kizártam, a sportosan elegáns, pólóshoz sem igazán illik a jazz, a blues, vagy rock, szóval ennél döntöttem végül:

https://www.youtube.com/watch?v=mJ_fkw5j-t0

Pacsi! ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-08-20 13:51 Bjursta

Bjursta képe

Köszónóm az olvasást es a velemenyt :) klaviaturam tovabbra is fura. - a Kronauernel nem jutott eszmbe a film, ez lesz a következő nevem, a zenekarban amit most keszülünk ósszerakni, Tommy Kronauer basszusgitár :) . A végen a róvid mondatoknak en feszültség felkeltö illetve fokozó hatast szántam. Turelmetlenség ,ide oda lépés, kitörés előtt. Feloldásként meg nem hasznaltam, azt hiszem, nyomatekkent igen. Adtam neki ket golyót. Kettőt. - ezt nem en irtam persze , csak ez jutott eszembe - A zenét is köszónöm, illik ehhez a novellához. Pacsi :)

"Segítsetek a géppuskásnak!"

h, 2018-08-20 17:16 Sren

Sren képe
4

Szerintem Ro azért fájlalja a tőmondatokat, mert ezekkel ellentétben az összetett mondatok viszont túl hosszúak, túlvesszőzöttek, így aztán nagyon erős a kontraszt a kétfajta között.

Egyébiránt egészen jó lett, grat!

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

h, 2018-08-20 17:32 Bjursta

Bjursta képe

Köszónöm. Igen, lehet, tóbbedszer elolvasva igen. Értem és megpróbalok erre majd figyelni.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

h, 2018-08-27 12:16 Dom Wolf

Dom Wolf képe

A hozzászólásokat átfutva talán csak nekem nem tetszett az első mondat. Furcsa, ahogy felsorolod, mitől tart, majd a felsorolás végén átugrunk arra, hogy a metrózással nincs problémája, ez simán lehetne két külön mondat, főleg, hogy később szándékosan használsz felsorolásokat.
Ezután szépen visszaszerzed az olvasót, elég érdekes és életszagú a karakter ahhoz, hogy elvigye a hátán a szürreálisan megálmodott nő megjelenését a való életben, tetszett a történet!
"A kulcsot beadta a második emelet hatba, Kovácsnénak," - ez a vessző gondolom csak félrecsúszott a javítgatások során.

h, 2018-08-27 14:17 Bjursta

Bjursta képe

Köszönöm az olvasást. Az első mondat olyan Bjurstás :) Az ellentét megmozgatása, a bizonytalanság kifejezője. Vagy egyszerűen hiba. Az is lehet, lehet két mondat igen. Lehetne egy beillesztett szó, mondjuk "sajátosan " vagy érdekes mód " a metrótól nem félt, de az meg nem tetszett. Valóban két mondat. A végén a vesző az véletlen , köszönöm.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

h, 2018-08-27 15:29 Angi

Angi képe

Szia!
Azt vettem észre, hogy az elején jó hosszú mondataid vannak, pedig egyébként két mondattá szét lehetne szedni őket. Aztán amikor már teljesül a főhősöd kívánsága/álma, a mondataid soványodnak, tőmondatok lesznek. Nem tudom ez szándékos volt-e, de tetszik ez a megoldás.
Csatlakoznék azok sorába, akiknek átjött a hangulata :)

h, 2018-08-27 15:41 Bjursta

Bjursta képe

Igen, szándékos, de nem csak a kívánság teljesülése miatt- amiről maga sincs meggyőződve, hogy jó e vagy sem -, inkább a sürgető türelmetlenség miatt, ami rátör. Az elején a bemutatását szolgálják a hosszú mondatok - azon túl, hogy szeretek hosszú mondatokat irni - van olyan írásom, ami egy oldal egy mondat - de ezen változtatnom kell, mert a megértés , és így az írás rovására megy. Köszönöm az olvasás.

"Segítsetek a géppuskásnak!"