Pad

Valami gengszterest játszott a két fiúcska a pad mögött. De nem, inkább csillagok háborúját. Rövidnadrágban voltak, a magasabbik pántos rövidnadrágban, és ő mondta a legtöbbször, mi történik. Nagy gesztenyefa tartott árnyékot, csak elöl, a kavicsos sétányra sütött nap.
Szaladgáltak, helyet cseréltek, felugrottak, vezényszavakat kiáltottak. Az elképzelt hős csatát vívott, és ezt a fiúk a levegőbe rajzolták. Aztán hirtelen és egyszerre merevedtek meg, mert a pánt nélküli rövidnadrágos igazodott a pántos rövidnadrágos mozgásához. Távolabb egy férfi a füvet nyírta. Durrogott a fűnyírógép, ami élénkebbé tette a játékot.
Amikor behajlított testtagokkal mereven álltak, csak a szájuk mozgott: elmondták, mi történik épp. Ha a pánt nélküli rövidnadrágos kezdte, akkor a pántos rövidnadrágos a szavába vágott. A játék abból állt, ki tud újabbat és érdekesebbet mondani, és milyen kitalációval vívja a csatát. Mindegyik fiúnak akkora volt a hadserege, amekkorát el tudott képzelni.
Egy galamb ereszkedett alá a magasból, kitárt szárnyakkal közeledett, és a pad mögött, a fűre akart leszállni, de megijedt, tovább röppent. A fűnyírógépet a gesztenyefa alá tolta a férfi, most egész közelről hallatszott a durrogás.
A hangos durrogás zavarta a padon ülő két nőt. Szembe fordulva ültek, egyikük a karját a pad hátán nyújtotta végig; rövid, fiús frizurája volt. A másik nő maga alá húzta egyik lábát, könyökére támaszkodott, és figyelmét a telefonja foglalta le.
Hátravetette haját a telefonnal foglalatoskodó nő, és rápillantott a fűnyírógépet durrogtató férfira. A füvet nyíró férfi előre-hátra tologatta a fűnyírógépet, amitől a durrogás különféleképpen hallatszott.
Egyszerre ugrott fel a két fiú. Mindketten győztek, és a győzelem mámorában megkegyelmeztek mindenkinek, aki eddig ellenük harcolt.
A fehéren virító kavicsokon egy kislány állt a napfényben. Nem volt magasabb, mint a mellette levő szökőkút, amiből vizet lehetett inni.
Ruhácskája rózsaszín, széle fodros; rövid ujjú, ujjánál is fodros. Derekán rózsaszín öv csinosít, a nap átsüt a fodrok közt. Lábán rózsaszín szandál rózsaszín csattal, zoknija fehér. Fürtös hajában fehér hajpánt, közepén masni. Piciny fülbevalója napfénytől ragyog.
A galamb a szökőkútra szállt, és kicsi, piros szemét a kislány felé forgatta. A füvet nyíró emberen vékony, fényvisszaverő mellény volt, ami szembetűnőbbé tette sötétbarna tarkóját és a szerte álló fekete borostáját.
A hosszú hajú nő a táskájába tette telefonját, felállt, és odaszólt a pántos rövidnadrágot viselő fiúnak:
– Zalán! Megyünk.
– Még ne!
– Apu mindjárt hazaér.
– Megyünk a McDonald’s -ba! – ujjongott a rózsaszín ruhás kislány, és közben táncot járt.
A rövid hajú nő is felállt a padról, mire a galamb elröppent. A két fiú a pad elé jött, a rövid hajú nő megfogta a pánt nélküli nadrágos fiú kezét, és mindnyájan a kijárat felé indultak. A hosszú hajú nő, amikor a szökőkúthoz ért, megfogta a rózsaszín ruhás kislány kezét, a pántos rövidnadrágos fiú előreszaladt.
Amikor már vagy tíz méterre lehettek az üres padtól, a füvet nyíró ember leállította a fűnyírógépet, otthagyta a fa alatt, és a padhoz ment. Leült, nadrágzsebéből egy csomagot vett elé. Kibontogatta az áruházreklámmal tarkított papírt, és beleharapott az egymásra fordított két karéj kenyérbe.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2018-07-15 17:52 Sren

Sren képe

...Laci... Most megint ott vagyok, mint oly sokszor már: jól írsz, átjössz a vásznon, és ahogy én látom, kizárólag a nyelvi különbségek gátolnak meg abban, hogy az ember lekapja a sapit, és sóhajtson, hogy "b*szki adjatok egy cigit".

Innen kezdve viszont egyszerűen nem tudok mit tenni. Hiába mondanám, hogy túl sok a "pántos rövidnadrágos", meg ezzel szemben a "pánt nélküli rövidnadrágos"... Nem ruhadarabokról, hanem betűk ismétlődéséről van szó, amit Te nem biztos, hogy érzel... Nem biztos, hogy érzed, mi a sok belőle, és mi az épp elég.

*sóhaj*
Azért örültem egy újabb Szombatfalvi-mesének. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

k, 2018-07-17 14:40 bupber 81-Szomb...

Köszi, Zsuzsa, köszi.
A legelső dolog, ami eszembe ötlik, amit megállapítok, az az, hogy kizárólag, csak a monitorra vésett szavak halmaza, akár alkotás, akár vélemény formában, azért távolról sem elegendő egy ember karakterének, gondolkodási módjának a megismeréséhez.
És most úgy, olyan rég letűnt kamaszosan, felvillan bennem egy vágy: ülni veled szembe, egy kopott kávézó asztalánál, és azzal a cigivel kínáljalak, hogy aztán beszélgessünk, korai tíz órától szombatig, mindenről és mindenről. (de azért warning, mondom ezt így a hatvan közelében: az évtizedeken át való dohányzás nem tesz jót, elhiheted nekem)
Ami pedig a rövidnadrágokat illeti, még akartam vagy két jelenetet, amikben újra ütköznek a pántok a pántnélküliséggel, mert úgy idegesítőbb, falra mászhatóbb, és egy egyoldalasnál még elmehet, mert nincs amit félredobjon az olvasó. De nem sikerültek rendesen, lemaradtak, azért még agyalok rajtuk.
De most én is örvendek, hogy meséim újszülött formájukban is szereznek egy kevéske megváltást.

h, 2018-07-16 11:57 A. Dixon

A. Dixon képe

Szia,

Teljesen egyetérek Srennel.

Nekem nagyon tetszett az írás, megvallom, megérintett. Kedves jelenetet rajzolsz elém ami egyben végtelenül szomorú is. És ez egy szép szomorúság.

Tetszenek a kontrasztok, és azt hiszem, értem is az ismélődések ritmikáját és célját, mégis úgy érzem, hogy kellene rajta finomítani, ritkítani. A nagyon sok ismétlés ront az írás ritmusán.

A pántos rövidnadrág az a kantáros akar lenni, ugye? Először azt hittem, hogy régebben játszódik a történet, de a mobiltelefon kapcsán rájöttem, hogy hol is vagyunk.

Szép napot kívánok neked!

Az otthonka az emberi test fóliasátra. 110% nejlon, minden ellen véd, az atomtámadást is lepergeti. - Bödőcs Tibor

k, 2018-07-17 14:38 bupber 81-Szomb...

Köszönöm az olvasást és a véleményezést!
Az tuti, hogy kell rajta finomítani, a ritkítás is jót tesz általában, de mindenben van egy kivétel. Az írónak nem mindig célja a megszokott ritmus, néha egy szokatlan ritmusban akar írni (ő jól tudja, miért… Vagy csak Isten tudja miért). Az is igaz, hogy az a szokatlan ritmus tökéletes szokatlan ritmus kell legyen. Mesteri, mert ha nem… Magasabbról esni mindig fájdalmasabb.
Kantár – pánt, vállpánt.
Mifelénk a pánt szót inkább a valamin keresztülívelőn használjuk, a láda tetején átívelő vaspánt, a fiú vállán átívelő nadrágpánt. A kantár lazább, mint a ló kantárja, vagy esetleg valamit kantárra akaszt, de nem ível semmin.

h, 2018-07-16 17:59 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

A kiscsaj apukája biztos Rózsaszin Pittbull zenekar opuszait hallgatja, ezért a színhez való túlzott ragaszkodása. Az apák már csak ilyenek.
Egyszerűbb lett volna ha nevükön nevezed a kölköket.
Illetve kerüld a parkokat, mert ott ehhez hasonló hétköznapi(értsd:dögunalmas) történések zajlanak és nagyon fertőzőek. Kivéve persze ha Jane Austen és a Bronté nővérek regényei a kedvelt olvasmányaid.
A jelenet persze tetszetősen van felkarcolva, csak hát nem szeretek ilyen dolgokról olvasni, mert látom nap, mint nap.Mondhatnánk, hogy ez az élet veleje, de azért mindig reménykedünk benne, hogy mégsem.

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

k, 2018-07-17 14:35 bupber 81-Szomb...

Kösz az olvasást és a véleményt!
Egyáltalán nem kedvenceim Jane Austen és a Bronté nővérek, de léteznek parkok, ahol ilyenkor füvet nyírnak. Tolják előre-hátra.
A fiúkat nem mertem nevükön nevezni, mert az anyukák még pert indíthatnak ellenem. Igaz, még így is megtehetik, ha van rá tanú, mint pechemre a fűnyíró ember.
Mondasz valamit, kifelejtettem a kiskutyát, ami lehetne rózsaszín (még nem láttam rózsaszínűt, de egye-fene), természetesen rózsaszín nyakövvel.
Még egyszer köszi.

cs, 2018-07-19 19:28 Suana

Tetszik!

Szeretem az életről szóló történeteket. Egyszerű, hétköznapi, de nem hiányzik belőle a mondanivaló.

:)

Üdv: Sz

p, 2018-07-20 15:55 bupber 81-Szomb...

Köszi az olvasást és a véleményt! Most ez ilyen akart lenni.

szo, 2018-07-21 07:48 Bjursta

Bjursta képe

Elolvastam, a szöveggel minden rendben, engem ezek a pántok se zavartak, mindösszesen az volt a benyomásom, hogy ez egy ezeroldalas könyv egy lapja, valahol a háromszázadik oldal körül, amikorra már megismertük a szereplőket, de még előttük áll az élet és a könyv. Majd fog valami törtenni a fűnyirós emberrel, a gyerekekkel, az anyjukkal. Valami majd fog történni. Most nem éreztem cselekvést, nem éreztem konfliktust. Hangulatnak jó, de mi lesz a többi kilencszázkilencvenkilenc oldallal?
Szerintem mindig , vagy majdnem mindig kell dráma egy irasba - nem haláleset, de valami, ami nélkül nem lenne jellemfejlödés, nem lenne jobb az ember - valami. Itt ezt nem éreztem.

Kis off :
Szervusz. Időről időre átlépvén amin át kell lépni, megpróbálom felvenni a kommunikációt. Most is ez történik. Ha zavar azt sajnálom, ha érted amit irok annak meg örülök, még akkor is ha nem tekintesz vitapartnernek. off vége

"Segítsetek a géppuskásnak!"

szo, 2018-07-21 18:32 bupber 81-Szomb...

Nem zavar egyáltalán, és érteni is jól értem, amit mondasz.
A sólyom motívum – az irodalomban így nevezik, azt a drámaiságot, amit már nem lehet visszacsinálni, és amit nem találtál a Pad c. karcolatban.
Az elnevezés Boccaccio Dekameronjának, ötödik nap, kilencedik novellája után származtatott.
„ – Anyám, ha megteszed, hogy megkapjam Federigo sólymát, bizonyosra veszem, hogy nyomban meggyógyulok” ___ Amikor elmennek a sólyomért, Federigo, a leszegényedett nemes, más nem lévén, ebédre a sólymot tálalja fel.
A novellának irodalmi előzményei ismeretlenek. Bizonyos hasonlóság létezik a buddhizmus tanításában, amikor Buddha galambbá változva ajánlja magát eledelül egy szegény vadászházaspárnak.
A történetet Ovidius is feldolgozta (Metamorphoses), amikor két öreg egyetlen és szeretett libáját szolgálja fel isteni vendégeinek.
Boccaccio egy Cicerótól származó szentenciát – inkább akarok férfit vagyon nélkül, mint vagyont férfi nélkül – tölt fel új tartalommal és novellájában általános érvényű erkölcsi normává emeli.
Nos, a Pad c. novellában (eredeti nyomtatása: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/pad) bizonyára más dolgokat keresel, mint ami oda van írva, és én se tudok ehhez mást hozzátenni, mint sajnálatomat.
De köszi az olvasást, és a véleményt. És remélem, a következőnek az olvasása jobban megfog majd.

szo, 2018-07-21 19:18 Bjursta

Bjursta képe

Bizonyára. Szemernyit sem jutottunk közelebb.

"Segítsetek a géppuskásnak!"