Metálbaltás Predátorgyilkosság

James Wal komoran a metálbaltára támaszkodott, és ujjai sokat sejtetően összeszorultak a fémnyélen. A tűz körül pattogó vita kezdett az idegeire menni, ráadásul a lángok kis híján a balta fejét nyaldosták. James lassan kezdte azt hinni, hogy nem is baltanyelet, hanem valamelyik égő hasábot szorongatja, így hát minden akaraterejére szüksége volt, hogy megőrizze tekintélyét, és ne hajítsa el férfiatlan rikoltással fegyverét.
Amikor a vita és a balta már elviselhetetlenül forró lett, az ifjú barbár baljósan kihúzta magát. Arcára komor árnyakat vetett a tábortűz, akárha a hangulatához akart volna idomulni. Amikor James érezte, hogy a két civakodón kívül mindenki rá figyel, sőt, az ominózus páros is rebbentett egy-egy pillantást felé, erélyesen rájuk dörrent…
… volna, ha a hirtelen megélénkülő Csillaggyermek nem szakítja félbe.
– Jé, üstökös! – kiáltotta Creideiki. Kékes aurája ismét a maga teljességében fénylett, sűrű pislogásra ösztönözve a tábortűz körül ülőket, illetve némi fogcsikorgatásra Jamest, aki hirtelen elfelejtette, mit is akart mondani.
A barbár inkább felnézett az égre, hátha ott van még az a hullócsillag. Azonban amik odafent voltak, egyenlőre nem úgy festettek, mintha potyoghatnékjuk lett volna, úgyhogy bosszúsan a társaira pillantott. Mivel kívánni már nem kívánhatott, levegőt vett, hogy legalább a civakodókat leteremtse, ám ekkor a félálomból felriadó Gregorius tágra nyílt szemmel közölte:
– Földrengés! – A többiek kérdő, valamint James metsző pillantására Greg megvonta a vállát, és hozzátette: – Belerezgett az egész pad. Talán leesett a hullócsillag.
– Ja, bocs, az csak én voltam. Eleresztettem egy galambot… – rötyögött Obb.
James gyorsan kijelentette:
– Ez így nem mehet tovább! – recsegte, de ahogy körbepillantott, látta, hogy akik az imént vitatkoztak, pillanatnyilag együtt énekeltek valami balladát. Talán elsütötte valaki a hullócsillagos kívánságot… James megvakarta a fejét, és módosított: – Le fog égni a tűz. Hozok fát.
Az önfeláldozó tettének dicséretét be sem várva átszökkent a pad támlája fölött. Sikerült megőriznie a tekintélyét: nem csúszott el az orvul odahelyezett fűcsomón, és még azt is sikerült egy morózus fejszecsapással palástolnia, hogy egy fában kellett kapaszkodót keresnie.
– Csak vicceltem, nem akarom ezt kivágni… – sziszegte kínos vigyorral, miközben a metálfejet igyekezett kifeszegetni a fa szorításából. Végül acélos izmainak és kitartásának hála sikerült legyőznie a harminc láb magas és csaknem ölnyi széles kolosszust. Legalábbis elhatározta, hogy később a kocsmában így fogja elmesélni. No nem egészen így, ott a rángatás közben véletlenül elroppantotta azt a kis törzset, valamint az egyik fogát sem a kiszabadult fejsze foka ütötte ki, csak lusta volt félreállni a dőlő fa elől.
Komoran baktatott az éjfekete erdő felé. Nemrég kiírtak valami pályázatot, aminek az volt a címe: Nem félünk a barbároktól. Hát, ha most összefut vele valaki, bizisten frászt kap… attól a valakitől, de azért igyekezett magabiztosan lépdelni.
Miközben a gyér holdfényben pásztázó tekintete aprítandó faanyag után kutatott, neszezést hallott valahonnan oldalról.
James, a Conan, fenyegetően megpörgette a feje felett a metálbaltát, és roppant mimikai izmait megfeszítve vicsorgott. A zaj egy közeli csipkebokorból jött, abban azonban legfeljebb egy erdei pele fért volt el, úgyhogy lazított acélos mosolyán.
Épp visszafordult egy kivágandó fa felé, amikor a szeme sarkából észrevette, hogy levegő hirtelen vibrálni kezdett a bokor helyén. Hitetlenkedve ingatta a fejét: ezelőtt jobban bírta az italt.
Aztán a vibrálás felerősödött, és egy hatalmas, páncélos kreatúra materializálódott tőle pár lépésnyire. Az entitás legalább két fejjel tornyosult fölé, vállban csaknem olyan széles volt, mint amilyen magas ő, és az idomtalan fejét borító sisakból hosszú, fonott tincsek kígyóztak elő, mint megannyi éhes csúszómászó.
James akaratlanul is hátralépett egyet, majd leküzdötte meglepetését, és egy területét védő medve harci kiáltásával maga elé kapta fegyverét. A másik Ragadozó erre felmordult, és unott csuklómozdulattal két energianyalábot küldött felé.
James ösztönösen védekező fogást vett a fejsze nyelén, no nem mintha egy közönséges fémcső ellenállhatott volna ennek a támadásnak.
Csakhogy a metálbalta nem közönséges faipari feldolgozóeszköz volt… Az ősidőkben kovácsolt fegyver egy türkizkék villanással elnyelte az energianyalábokat, és ahogy a meglepetten kalimpáló James a támadója felé fordította a fejsze fejét, az máris viszonozta a támadást. A Predátort mellbe találták a saját energianyalábjai, mire a pokolbéli kreatúra megtántorodott. A szörny, miután visszanyerte az egyensúlyát, összetette a két kezét és biccentett James felé. Ez minden bizonnyal valami megtisztelés lehett.
Az ifjú barbár már nem volt ennyire gáláns, kapva az alkalmon, pofán csapta ellenfelét. A következő ütéssel kisöpörte a meglepett Ragadozó alól a fatörzsnyi lábát, majd megforgatta fegyverét, és a tízfontos metálfej megállíthatatlanul zúgott a páncélos mellkas felé.
Pontosabban csak szinte megállíthatatlanul, mert James hirtelen úgy érezte, acélfalnak ütközött.
A gyémántkemény mosolyú barbár minden bizonnyal konstatálta volna, hogy egy fémháló repíti hátra és vágja neki egy fatörzsnek, ha ez nem zajlik le annyi idő alatt, ami még épp kevésnek bizonyult ahhoz, hogy mindezt felfogja. Közben a háló iszonyatos erővel préselte, s mind jobban küzdött ellene, a szorítás csak egyre erősebb lett. James úgy érezte, a koponyája néhány hüvelyknyire a fatörzsbe ékelődött – vagy fordítva. Miközben izmait pattanásig feszítve küzdött, még a szemébe csurgó verítéken keresztül is látta, hogy ellenfele lassan, támolyogva felemelkedett.
A Predátor kitapogatta a saját nyakát, majd letépte a fejét – a barbár egy pillanattal később rájött, hogy a lény csak a sisakját vette le, de miközben az ember fejét egy fél centis szálakból szőtt acélsodrony igyekszik egyesíteni egy roppant fa rücskös kérgével, romlik a józan ítélőképessége.
Aztán arra is rádöbbent, hogy nincs igazán ideje bámészkodni, ha nem szeretné úgy végezni, mint fokhagymanyomóban a fokhagyma. Vagy akár egy kövirózsaszirom, hiszen állítólag annak, ha kipréseli a vadon fia a levét, mondjuk egy fokhagymanyomóval vagy sajtolómalommal, fülfájásra kitűnő ellenszer.
Csak ez ekkor minden hidegen hagyta…
Artikulálatlan berserker üvöltés hagyta el ajkát, mire hihetetlen energia áramlott szét tagjaiban. Izmai a könyörtelen hálónak feszültek, ami… ami viszont nem engedett. A világ vörös ködbe és sötétségbe borult James előtt, csak annyit észlelt, hogy valahol egy másik létsíkon valami elindult feléje.
Ekkor a balta nyelén, talán az előző rikoltás hatására, remegés futott végig. Az interferencia a fejben koncentrálódott, és a balta iszonyatos fémsikollyal kettéhasította a hálót. A fegyver kizuhant, nyomában James-szel, és minden bizonnyal a földbe fúródnak illetve harapnak, ha nem akasztja meg őket két, húszcentis csuklópenge.
James és a Predátor csodálkozva pislogott egymásra, nehéz lett volna megmondani, melyikük döbbent meg jobban. A Ragadozót épp támadás közben lepte meg az esemény, James pedig már azt sem tudta, melyik túlvilági istenhez fohászkodjon. Vagy melyiket szidja.
Azt viszont minden esetre elkönyvelte, hogy kár volt tönkretennie ellenfele sisakját, ezekkel a nagy gülüszemekkel sokkal randább volt. A barbár mély levegőt vett, nyelt egyet, majd lefejelte a szörny… szemének nevezhető valamilyei közti részt. A Predátor megtántorodott, mire James egy csípődobással a földhöz vágta. Miután annyit áradoztak neki a judóról, megnézett pár videót, és ezt a dobást gyakorolta is egy keveset a kellemetlenebb ismerősein. Például az öccsén.
James ajkát egy vérbeli barbár győzelmi üvöltés hagyta el:
– Segítség!
A vagy ötven méterre lobogó tábortűz körül ülő társait azonban túlságosan leköthette, amin vitatkoztak, mert rá sem hederítettek. Egy pillanatra habozott, hogy megpróbálhatna odarohanni… aztán megbánta a hitvány gondolatát. Ő James volt, a Conan!
– Ez az én harcom! – sziszegte. A barbár énje ugyan berzenkedett egy kicsit a Rambó akcentus ellen, de rögtön lenyugtatta egy üvöltéssel: – Dögölj meg!
A Predátor közben talpra ugrott, és nem úgy festett, mint aki eleget akarna tenni a felszólításnak. Mindkét csuklómoduljából elővillantak az acélpengék, és földöntúli üvöltéssel előre lendült.
James gyakorlott mozdulattal megsuhogtatta a metálbaltát, majd Wogan és Thor nevét harsogva összecsapott a Ragadozóval.
Fejszéje fokán folyamatosan elvástak ellenfele csapásai, azonban az ő dühödt barbárrohamai sem törték át a csuklópengék fonta eleven acélszövetet.
James hibázott elsőként: a büntetés a vállába maró pengék formájában érkezett. A következő, a nyakát célzó vágást sikerült elhajolnia, majd sebzett medveként felbömbölt:
– Az Édenért! – ordította, mert jobb nem jutott eszébe. Minden erejét belesűrítette a következő támadásba, elementális csapását azonban játszi könnyedséggel fogta a Predátor.
Csakhogy itt, a Pilis bércei között az Éden emlegetése mintha más jelentéssel bírt volna: nem messze tőlük megsűrűsödött a levegő, és egy sötét árny öltött testet. Éjfekete bőre szinte elnyelte a holdvilág gyér fényét, és a mögötte libbenő, oly jellegzetes raszta haj egyértelművé tette, kiféle miféle az új játékos.
– Bob Marley! – kiáltott fel akaratlanul is James.
A rasztakirály végigmérte őket, s tekintete végül a Predátoron állapodott meg. Elismerően biccentett a lény hajkoronájára, majd odalépett hozzá, hátba veregette, és megkínálta egy jointttal.
A Predátor megrázta a fejét, és csúnyán bokán rúgta az énekest erre a baráti közeledésre, majd visszafordul James felé.
Bob Marley sötét arcában azonban fenyegetően villant meg a szeme fehérje. Meg a feketéje. Felmordult, jointját tövig a Predátor mellkasába mártotta, majd sűrű köddé – füstté? – vált.
James a levegőbe szimatolt, enyhe marihuána illat érződött. Összeráncolta a homlokát, és ellenfelére pillantott, aki térdre roskadva szemlélte a mellkasán virító, kannabisz formájú égésnyomot. A szörny döbbenten forgatta a fejét, mint aki nem igazán érti, mi folyik ezen a hülye bolygón, és fájdalmasan dünnyögött. James elbiggyesztette a száját, majd meglendítette a baltát, hogy bezúzza az idegen koponyáját.
A Predátor csak a reflexeinek köszönhette, hogy el tudott hajolni a csonttörő csapás elől, így csak a vállemezei közé ékelődött a metálbaltafej. James rántott egyet a fegyverén, de az úgy tűnt, akár egy következő Arthur-legendának is tápot adhatott volna, olyannyira jól érezte magát a páncél szorításában.
James halálra váltan figyelte, ahogy ellenfele könnyűszerrel kitépte vállából, és a rekettyésbe hajította a súlyos fegyvert. Ezután a Ragadozó az égő jointot is kihúzta a mellkasából, majd megszaglászta. Kicsit nézegette, majd mélyet szívott belőle.
James nyelt egyet. A Predátor lassan felállt és komótosan elindult felé. Az ifjú barbár először képtelen volt mozdulni, aztán már nem is akarta menteni magát. Tudta, hogy hiába menekülne, két energianyalábot utána küld ez az „izé”, és neki annyi. Akkor már inkább férfiként hal meg.
A roppant kar felé lendült… és odakínálta a jointot. James a tenyerébe temette az arcát és hisztérikusan felnyögött. Ez már sok volt, sarkon fordult, és rohant a tábor felé.
Futás közben megtalálta a baltáját, úgyhogy innentől már az sem zavarta, hogy egy megtermett, boldogan pöfékelő Predátor lihegett a nyomában.
A tábortűznél ekkor hágott a tetőfokára a hangulat; már kis híján verekedtek. Ahogy James közéjük toppant, szóhoz sem jutott, csak tátogva figyelte, ahogy két hülye írótársa valami képkeretezésen összekapva ki akarja nyírni egymást. Egyszerűen nem jött ki hang a torkán, a bensőjében forrongó dühöt is csak a markában szorongatott metálbaltanyél recsegése árulta el.
Dom kezében idegesítően csattogott a nunchaku, valami mókus rágcsált egy tölgyfán, a tűz pattogott, a Predátor pedig megfogta Obb seggét, majd láthatatlanná vált…
– ELÉÉÉÉÉG! – üvöltötte James. A fák között valami mocorgás támadt: egy mókusnak kihagyott a szívverése, és lebukfencezett a lombkoronából.
A mókuson kívül, aki mellesleg pelének hitt motkány volt, becsületes nevén Scrat, mindenki elcsendesedett, még a tűz is csak csendesebben mert pattogni. Ez utóbbi azért gyanús volt, és ahogy James odapillantott, látta, hogy hamarosan leég. Közben lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy a Predátor jointfüsttel keretezett, remegő kontúrja leül Dom mellé a padra, aki egy bottal piszkálgatta a tüzet, majd kijelentette:
– Elmegyek fáért.
Közben újabb hullócsillag szelte át az eget, és kisvártatva Gregorius berzenkedni kezdett valami padremegés miatt.
Pedig Obb… már a másik oldalon ült…

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2009-08-13 19:33 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Másodjára olvasva rájöttem, hogy a cím hibás, hiszen nem gyilkolnak meg senkit...
_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2009-08-13 22:05 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Ja, persze folytatásos.... :D
(Gondolkoztam módosításon, de a "James, a Conan találkozása a pilisi Pretárorral"-t nem tudtam máshogy összesűríteni :()
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

cs, 2009-08-13 19:51 Obb_régi

Meg van a bűnös! :)
Jézusom, ezt a novit, hogy fogja megérteni Smilezolika? :) :) :)
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

cs, 2009-08-13 20:33 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Már treníroztuk predátor-felismerésre, szóval menni fog neki.
_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2009-08-16 13:28 Smilezolika

Smilezolika képe

Hát, ja. Azért nagyjából sikerült. A leírtak alapján számomra a legfontosabb ideológiai mondanivaló az, hogy a mocsok még mindig életben van. Igazán leszámolhatna már vele valaki, hogy végre lezárhassuk ezt a Predator ügyet. Nem jár jól, ha nekem kell őt eltennem láb alól, úgyhogy kedves Obb, méltányosságból igazán intézkedhetnél.

v, 2009-08-16 21:26 Obb_régi

Nyírjam ki egy noviban?
Érted megteszem.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

v, 2009-08-16 21:34 Smilezolika

Smilezolika képe

Hiába, anya csak egy van.
Megtenném én is, de sajnos mesét kell írnom. Érted.

v, 2009-08-16 21:58 Obb_régi

Írjad csak a mesét, én meg kinyírom a p***ába azt a rasta békát.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

v, 2009-08-16 22:22 Smilezolika

Smilezolika képe

Á, ez lehetségtelen, ekkora harmónia nincsen is. Csináljuk!
Bár én holnaptól nem leszek internet közelben egy hétig, de ez nem tarthat vissza bennünket.

v, 2009-08-16 22:24 Obb_régi

Akkor én sem, ennyi.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

v, 2009-08-16 22:28 Smilezolika

Smilezolika képe

Ezt vegyem úgy, hogy az ajánlat egyszeri és megismételhetetlen volt? Azaz vagy kinyírod most, vagy ne is álmodjak?

h, 2009-08-17 04:29 Obb_régi

Meg fog hóni mire visszajössz.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

cs, 2009-08-13 22:14 Ndy

Ndy képe

A Predátor. Végre előkerült, akinek lehetett Obb hátsó feléhez gusztusa.
EK: ASZIK. Na, ez az...

p, 2009-08-14 06:55 Obb_régi

Nono, te is kacérkodtál a gondolattal.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

p, 2009-08-14 07:31 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Na ja, de a védelmi rendszerhez már csak egy Predátor kellett. Ja, amúgy, ha ez megnyugtat, James szerint nőnemű volt a ragadozónk.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

p, 2009-08-14 08:57 Obb_régi

Akkor inkább egy nőnemű Predátor, mint Ndy. :)
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

p, 2009-08-14 11:05 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Nőnemű predátor? 8O Hű, az lehet már dögös! :D Micsoda futurisztikus korbácsa lehet! :D
Na, egy predátorlány kontra Kentaur mérkőzés? :D
Ja, ez a mondat valahogy nem állt össze:
"Csak ez ekkor minden hidegen hagyta…"
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

p, 2009-08-14 09:03 Creideiki

Creideiki képe

Köszönöm, hogy igazi valómban szerepelhettem a műben! :D
-----------------------------------------------------------------
http://creideiki.sfblogs.net

szo, 2009-08-15 14:25 Mickey Long

Mickey Long képe

Jókat vigyorogtam rajta :D . ( Csak halkan jegyzem meg, hogy jobban tetszene ha egy különálló sztori lett volna. ) A poénokat nagyon eltaláltad!
---
"A valóság az, amit a tudatod azzá tesz." /Morpheus/

szo, 2009-08-15 21:02 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Egy poéngyáros elismerés... zsibong a májam.
Ek: lenni. Zsibong lenni a májam.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

szo, 2009-08-15 20:52 James A. Wal

James A. Wal képe

Whoa! 8O Híres lettem, izé benne vagyok a tévébeeen! Benne vagyok... oh ja ez nem tévé? Mindegy benne vagyok. :D Najó bevallom tudtam róla, főleg mivel engedélyeznem kőlött. Viszont ötöst nem adhatok rá :( Ájj
_______________________________________________________________
"Semmi sem tesz átlagosabbá annál a vágynál, hogy különleges légy..."
William Shakespeare

szo, 2009-08-15 21:00 Dom Wolf

Dom Wolf képe

No persze...
Te egy másik váltazot olvasol, összeálltam Ek-Val (:)). Kár volt őt felhúzni.
Ja, és ahogy ezt elolvasod, elfelejted.
És nem akarsz halálpálcát eladni.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

szo, 2009-08-15 21:06 James A. Wal

James A. Wal képe

- Nem akarok halálpálcát eladni...
_______________________________________________________________
"Semmi sem tesz átlagosabbá annál a vágynál, hogy különleges légy..."
William Shakespeare

szo, 2009-11-14 18:47 Randolph Cain

Randolph Cain képe

Azonkívül, hogy végre megtudtam miért övezi ekkora misztikum a Baltát (lsd: msn-en mindenki meghalt, mikor rákérdeztem :D ), igazán kellemes írás volt, szinte már itt-ott mosolygós is! ;) Farkaskoma, gratula a szemérmetlen poénharchoz, nekem bejött!

szo, 2009-11-14 19:04 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Igazából egy hülye munkanap eredménye... A strandon melóztam, és mivel csak egy toll volt nálam, elkezdtem írni a sztorit a kilóméterórám használati utasításának üres részeire... Később meg a számlák hátoldalán folytattam. Közben egyáltalán nem néztek hülyének, akik igénybe akarták venni a légvárat, amit mellesleg őrizgettem.
Kösz, hogy elolvastad!
Ek: orosz. Igen, jönnek az Ivánok 8O
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."