Skarlát rekviem

A Lufthansa menetrendszerinti járata az orosz légteret hasította, odakint űrként ásított a holdtalan éjszaka. Az első osztályon teljes csend honolt.
Az egyik ablak mellett ücsörgő idős férfi azon kevesek egyike volt, aki nem bóbiskolt el. Az öreg elgondolkodva bámulta az ablakból visszatekintő tükörképét, mintha a ráncait akarná megszámolni.
Megöregedett. Bölcs lett és tapasztalt… Megrázta a fejét és a tenyerébe temette az arcát.
Francokat! Belőle csak egy kiszipolyozott roncs maradt, túl a hatvanon. Amikor látta a szánakozó kifejezést az emberek arcán, mesterkélt mosolyukat… Annál még a kamaszok pimasz megjegyzései is jobbak voltak.
Épp elment mellette egy Stewardess, úgyhogy utánakapott és megbökte a karját. Egy pohár whiskyt kért, mire a Stewardess bólintott, és elsietett.
Az öreg visszasüppedt a székébe és felsóhajtott. Valaha sikeres vállalkozó volt, a fél régióban az ő kamionjai futottak. És most? Azt várni, hogy a gyerekei és unokái félévente meglátogassák, valami mosolyfélét erőltetve a képükre? Hallgatni a szomszédok unalmas károgását? Ezért kell neki élnie? Hogy untassák, vagy ő untasson másokat?!
Évekkel ezelőtt, amikor rá kellett döbbenie, hogy már nem tud lépést tartani a maiak versenyszellemmel, titokban félretett egy kisebb vagyont. Ahogy látta, hogy megindultak a lejtőn lefele, átadta a vállalkozást a vejének, de már akkor látta, hogy az a mamlasz képtelen lesz megfordítani a helyzetet.
Megérkezett az ital; az öreg elégedetten belenyalt. Ez az út lesz az ő rekviemje, első osztályon a halálba. Azt az összeget ugyan a temetésére és az ingatlanok átíratási költségére tette félre, ahogy számolta, ennek az útnak bele kellett férnie.
Felhajtotta a whiskyt. Az alkoholtól kimelegedett, úgyhogy egy szálloda prospektusával legyezgette magát. Szobára már nem volt szüksége, csak a környék látványosságaira volt kíváncsi.
Lepillantott a brossurára: a híres Osztankino torony állt a hátoldalán, amit már régóta meg akart látogatni. Az órájára siklott a tekintete: ha minden igaz, már az orosz légtérben repültek, úgyhogy délre már ott lehet a tévétorony tején.
Ellazította a testét, és elégedetten végignyújtózott az ülésen, hogy még egyszer, utoljára kipihenje magát.

Az Osztankino letaglózóan hatalmas volt: vagy fél kilométerre nyúlt Moszkva fölé. Innen fentről még magasabbnak tűnt, mintha odalent már egy másik világ parányai nyüzsögték volna életüket.
Néhány fiatal ácsorgott lelátón, lerítt róluk, hogy mifélék lehetnek. Az öreg elvigyorodott: nem hitte, hogy társasága is akad. Intett a bázisugróknak, és elindult feléjük.
Sokat gondolkodott rajta, hogyan legyen vége. Emelt fővel akart átlépni a másvilágra, úgyhogy valami olyan őrült vállalkozást keresett, ami egyszerűen meg fogja ölni.
A fiatalokhoz ért. Az egyikük harsányan felröhögött, amikor tőlük három-négy méterrel ledobta a sporttáskáját, és előszedegette az ejtőernyős felszerelését. A másik kettő azonban csak valami különös mosollyal méregette.
– Öregapám… Nem gondolja, hogy… – kezdte a legközelebb álló. A szemöldöke szinte eltűnt a rövid, homokszínű haja alatt, miközben meglepetten kereste a szavakat.
– De. Tudod, értem már nem kár, fiam – vágott a szavába az öreg, miközben magára rángatta a testhez simuló ruhát. Maga is csodálkozott, hogy a máskor reszelős hangja milyen magabiztosan szólt.
A fiatalok meglepetten dörmögtek, végül az egyikük, egy húsz év körüli lány, előrébb lépett. Félrebiccentette a fejét, mire ruha nyaka alól előbújt egy tetoválás; valami vörös, szárnyas kígyót ábrázolt.
– Tudja, hogy most illegálisan ugrunk? – kérdezte a lány olyan hangon, mintha attól félne, meg fogja hiúsítani a tervüket. Az öreg megvonta a vállát.
– Most már igen.
Néhány pillanatig szótlanul ácsorogtak, majd a fiú megvakarta a fejét, aki először megszólította, és végül kibökte:
– Nos, talán ismeri a nevünket, Flymouth. Néha írnak rólunk a lapok… főleg a rendőrségi hírekben. Az Internetre tesszük fel a videóinkat… mindegy, szóval az a lényeg, nem bánná, ha önt is felvennénk?
Az öreg elmosolyodott. Hát kell ennél jobb végjáték?
A fiatalok ezt beleegyezésnek vélték, és máris az ugrás sorrendjén vitatkoztak. A férfi szánakozva nézte a hármast. Szegények… A halála miatt bizonyára meg fogják őket hurcolni.
A srácok végre megállapodtak, és a homokszín hajú elmagyarázta a tervet. Láncban fognak ugrani, alig pár másodperces időközökkel. Az elsőnek a lány indul az egyik kamerával, utána jön az öreg, ő lesz középen. Neki húsz másodperccel a lány után kell ugrania, hogy amaz a földről is tudjon felvételeket készíteni. Az öreggel egyvonalban ugrik még egy kamerás, a sort pedig a homokhajú zárja. Mint kiderült, ő vérprofi volt, sőt, egyszer elkapott egy újoncot, aki nem bírta kinyitni az ernyőjét. Nem sok ilyen esetet tartottak számon.
Közelebb léptek a tévétorony széléhez. Az öreg egy picit megtántorodott, ahogy egy erősebb széllöket érte, de hamar visszanyerte az egyensúlyát. A mellette álló lány ugrásra készen leste a mozdulatait, de az idős férfi intett, hogy minden rendben van.
A peremtől másfél méterre álltak meg, egymástól hét méterre és hátszélben, nehogy egymásnak vagy a tévétoronynak csapódjanak. A homokhajú biccentett.
Ahogy az első leugrott, az öregnek meglódult a szíve. Félelemmel vegyes izgalommal bámulta, ahogy a lány karcsú alakja lassan eltávolodott. Érezte, ahogy a halántékán tamtamot ver az egyik ér, s közben számolt.
Húsznál habozás nélkül a mélybe vetette magát. Pillanatok alatt felgyorsult, a szél tombolt a füle mellett és a szemüveg pereme olyan erővel préselődött az arcának, hogy azt hitte, eltöri a járomcsontját…
Repült.
Rekedten felkacagott, mire a fagyos szélroham elemi erővel vágott a szájába, de nem érdekelte. Úgy érezte, a torkában dobogó szíve mindjárt szétveti a testét és a vére újra pezsegni kezdett. A jeges orkán ott tombolt a porcikái között, őrült zsibongással telítve az utolsó ujjpercéig.
Közben valami görcsös erő szorította a szívét. Először csak tompán, majd hirtelen vasmarokként zárult össze rajta. Az öreg biztos volt benne, hogy meg fog halni, de még maradni akart.
Egy pillanatra elsötétült előtte minden, aztán újra visszatért az alatta fekvő park jellegzetes, négyszögletes gyepkockákból álló képe. Csak még egy másodpercet kért a sorstól, csak egy pillanatot, hogy magába szívja ezt… Mindezt.
A sors nem fosztotta meg tőle. Az öreg immár eszelősen kacagott.
Aztán gyepkockák egyre nagyobbak lettek, ideje lett volna ernyőt nyitnia.
Egy pillanat alatt kitisztult a feje: nem vitte el a szíve. Ez már baj.
Cselekednie kellett. Pontosabban semmit sem kellett tennie: a nyitózsinór a túlélést jelentette. A mellette lévő már ernyőt bontott, neki is ekkor kellett volna nyitnia.
Tovább zuhant.
Mindjárt. Csak valami tompa, sötét fájdalom lesz, s utána bársonyos nyugalom… Nyugalom?!
A keze szinte magától rántotta meg a zsinórt, mire az ernyője valósággal kirobbant, visszatépve ez életbe az agg testet. A kései nyitás miatt az öreg keményen a földbe csapódott, de alig érzett fájdalmat.
Reszkető tagokkal négykézlábra tápászkodott, közben már valaki azzal küzdött, hogy lerángassa róla az ernyőt. Ahogy kiszabadult, vállon ragadták és ölelgették, és boldogan rikoltoztak mellette. Csak egy tetoválást és egy hollófekete, félig kibomlott hajzuhatagot tudott kivenni, a világ távolabbi pontjai még lassan örvénylettek körülötte.
Felkacagott: végre felismerte a rajzot a lány nyakán. Hitetlenkedve ingatta a fejét: még hogy szárnyas kígyó!
Egy skarlátvörös főnixet ábrázolt.

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2009-08-06 19:24 Bloody Dora

Bloody Dora képe

"az Orosz légteret" - Lehet, hogy ez a hivatalos neve, de nem simán... orosz légtér?
"így az első osztály rátarti köreiben általános riadalom kelt, ami ellen mutatós légi kísérők vívtak szélmalomharcot" - légikísérők; plusz a turistaosztályon lenne a nagyobb pánik (mindig ott van a nagyobb pánik)
"Az öreg hálát adott az enyhén fejlett nagyothallásának" - Szlenges jópofi megjegyzés kihúz, átgondol, új határozó keresése folyamatban.
"Az öreg visszasüppedt a székébe, és felsóhajtott." - Az ilyeneknél az és elé nem kell vessző (volt még egy korábban, azt nem írtam ki, lesz később, de azt sem írom ki).
"már az Orosz légtérben repültek" - orosz, repülnek (mert épp akkor)
"amolyan tipikus extrém sportolóknak festettek" - jól hangzik hsz-ben, de értelmetlen mondat írásban (amolyant és az tipikust is ki kéne húznod)
"megfogják őket hurcolni." - meg fogják őket hurcolni
"rezte, ahogy a halántékán tamtamot ver az egyik ere, s közben számolt." - nem ere, csak ér, simán
"A jeges orkán szinte ott tombolt a porcikái között, őrült zsibongással telítve el az utolsó ujjpercéig." - szinte nem kéne, a telítve után az el nem az az igekötő, amire itt neked szükséged van
Bosszantó hibák... Tulajdonképpen elég bosszantóak tudnának lenni ahhoz, hogy az ember ne akarja elolvasni. Mert a történet vagy az aktuális cselekmény-leírás nem viszi annyira a hátán a művet. Viszont a cím annyira... furcsa, hogy érdemes belekezdeni. Mondjuk én ajánlanám a Skarlát rekviem rövidítést (rímel a Skarlát betűre :) ).
EK somás véleménye az, hogy rossz. Ezzel nem értek egyet, inkább közepes.
_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2009-08-06 19:56 Sren

Sren képe

Dóri, a ˝méghogy˝ egybeírásáról a véleményed...?

cs, 2009-08-06 20:05 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Az, hogy addigra elfogyott a türelmem, ennélfogva szerkesztői gyilokban nem részesült. :)
_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2009-08-06 21:00 Sren

Sren képe

Szóval gyilkolandó? :) Komolyan kérdezem; ez valahogy azon kevés dolgok egyike, amelyek zavarba hoznak. :D Az agyam sajátos hátrabukfencet produkál, ha a méghogy-gyal találkozik. Láttam egyben, láttam külön, láttam vesszőzve, és minden verzióra elég furán nézek.

cs, 2009-08-06 21:11 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ami ott van, az külön, vessző nélkül (a Szótár szerint). A "ment még, hogy elérje a határt" helyzetben meg vesszős. :D
EK: alzat. Ne, én meg ettől kapok hülyét, mert az nálam aljzat. Az alzat olyan... üresen hangzik.
_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2009-08-06 21:22 Sren

Sren képe

Az tiszta sor, nekem az utolsó kavart be. Köszi! :D

cs, 2009-08-06 21:04 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Istenbizony nem értem magam... néha a kedvenc mondataim a legborzalmasabbak, és a legjobbnak hitt írásaim szürkék.
Köszönöm szépen a javítást - meg hogy a szokásos első-mondatban-hiba belépő után nem küldtél el a fenébe :D
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

cs, 2009-08-06 19:54 Sren

Sren képe

Van pár zavaros mondat (ha szeretnéd, kiszedem), de egyébként nagyon tetszett. Vagány a kisöreg, szeretem. Van egy olyan benyomásom, hogy dehogy akart ez meghalni! :D

cs, 2009-08-06 21:07 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Az első javító kör után - amit még az este megejtek - rámutatnál ezekre a mondatokra, nagyon megköszönném!
:D örülök, ha ilyen benyomásod lett!
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

cs, 2009-08-06 21:10 Sren

Sren képe

Bármikor, Dom. :)
Egy másik benyomásom is lett, és szintén jó, majd elmesélem. :D

cs, 2009-08-06 20:02 Obb_régi

Hú, olyan kettes gyanús, kiszedtem vagy tizenöt mondatot, erre összeomlott a rendszer, ha nem találod rámehetek újra.
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

cs, 2009-08-06 21:14 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Köszönöm a segítséget, de azt hiszem, először helyrepofozom Dóri instrukciói alapján, és lehet, hgoy Srentől is kapok pár sort...
Ha lehet egy hülye kérésem, nem futnád át majd javítás után? - nem túl hosszú, ezért van pofám ezt kérni -. Aztán ha akkor is kettes, akkor tényleg bennem van a hiba, ha némi segítséggel sem tudom jól megírni.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

cs, 2009-08-06 21:27 Obb_régi

Na, akkor még vedd hozzá az utánam szóló úriember instrukcióit is, mert jól beszél, azokra a dolgokra is ki akartam térni.
Maradunk egy későbbi olvasásos értékelésnél. :)
Üdv:
Obb
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

cs, 2009-08-06 21:15 Smilezolika

Smilezolika képe

A repülés valamikor jelentős szerepet töltött be az életemben, ezért egy ilyen sztori megérint.
Mivel a cselekmény alapvetően akár meg is történhetne, engedelmeddel belekotyogok. Szóval, a légiutasok a gyakorlatban a turbulencia hírére többnyire a fülük botját sem mozgatják, pánikolni meg aztán végképp nem szoktak, hacsak nincs valahol Leslie Nielsen is a közelükben. Továbbá a szakirodalom nem nagyon tud égiháború elöl menekülő repülőgépekről sem. Egy viharba belerepülni mondjuk tényleg hülye ötlet, de a "menekülés" kifejezés itt nagyon fura. Mondjuk érdekes kép, ahogy egy nyolcszázötvennel fejvesztve menekülő Airbus után egy pár tíz kilométer per órával komótosan terjedő, kialakult zivatarfelhő "rongyol", fenyegetőzve és káromkodva.
A whisky-vel egyetértek.
Kicsit furcsa a váltás is. Az ember már bedől, hogy egy jó kis légiszerencsétlenség lesz a dologból, de aztán az váratlanul, érdeklődés hiányában elmarad, és az öreg főhős, minden átmenet nélkül, nyugdíjasokhoz méltóan máris egy bázisugráshoz készül.

cs, 2009-08-06 21:23 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Hm, gondoltam, hogy a repülés elő fog jönni, mert életemben nem repültem még - tulajdonképpen sikerült három olyan motívumra írni, amit még sosem csináltam, mert a repülésen felül még öreg sem voltam, plusz nem is bázisugrottam.
A váltást mások is a szememre vetették, ezek szerint nem sikerült eleget finomítani rajta.
A turbulenciás dolgot viszont lehet, hogy teljesen kivágom, mert szerepe nics a történetben... Csak hangulatfestésnek kellett.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

cs, 2009-08-06 21:26 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Amennyiben megöregszel, feltétlenül próbáld ki. Mind a repülést, mint a bázisugrást. :)
_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2009-08-07 00:53 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Amennyiben... Hajaj, igérem, ezentúl alaposabb leszek!
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

cs, 2009-08-06 21:28 Obb_régi

Meg hát a légörvény szó is szebb. :)
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

cs, 2009-08-06 23:24 Ndy

Ndy képe

Brrr... Adams szavaival élve félek a földtől :( Amúgy a novi tetszett, pár döccenőt kivéve, viszont végig csak a tériszonyomra tudtam koncentrálni :(

p, 2009-08-07 00:57 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Nos, akkor már ketten állunk itt tériszonnyal... Hát, nem a mi témánk ez, no! :D
Annak örülök, ha tetszett!
Ek: adieu. Ő már elküldene. Oké, megyek aludni.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

p, 2009-08-07 06:45 Mickey Long

Mickey Long képe

Szerintem én már a nagygenerál után olvastam, és zavarban vagyok. Valami hiányzik a történetből, hogy igazán jó legyen.

---
"A valóság az, amit a tudatod azzá tesz." /Morpheus/

p, 2009-08-07 07:00 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Hm... Inkább kérdezek: a végén lejött a főnixes rész? Mert ugyebár a csavarnak annak kéne lennie, hogy ez az ugrás "meghozza a kedvét az élethez".
Szerintem ez egy állati jó téma, csak még nem nőttem fel hozzá, azért hiányzik neked belőle valami.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

p, 2009-08-07 07:27 Mickey Long

Mickey Long képe

Persze, értettem (Azért nem is hiányoltam a csattanót ;) ) Nekem akkor is hiányzik valami... de lehet, hogy a hiba az én készülékemben van :)
---
"A valóság az, amit a tudatod azzá tesz." /Morpheus/

p, 2009-08-07 08:57 bellamaria

bellamaria képe

Most én is kénytelen vagyok belekötni az évekbe. Ha valaki vállalkozó volt, és döngette az életet, nem fog hatvanpárévesen nyugdíjba vonulni, mint egy kivénhedt primadonna. (sorry)
És még valami: nem érzem elég hitelesnek a leugrós részt. Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg a guglit bázisugrás címszó alatt :)
De a novellaötletet jónak tartom. :) Az öreg készül eltáncolni a hattyú halálát a tévétorony tetejéről, majd sutty és semmi :. Van ám az úgy...
Sőt, ez a hitelesebb verzió. Mint hogy leugrik, nem nyitja ki az ernyőt és szétkenődik. De valahogy az olvasó mégis azért szurkol (: gonosz: )

v, 2009-08-09 01:04 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Az éves dolog szándékos, mert fiatal srác létemre sokat agyaltam egyszer az öregségen, és akkor jutott eszembe a téma.
Amúgy egy hete verekedtem meg egy hatvanhárom éves judó-nagymesterrel. Hát mit ne mondjak :D Persze az más tészta. Mindenesetre az öreg letolt egy versenyt délelőtt, délután átért erre a versenyre, megnyerte a Masters kupát, és elindult openben, ahol magamfajta fiatalokkal, és közel százkilós izomkolosszus mesterekkel küzdött... többek közt ő is az ihletők közé tartozik :D
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

v, 2009-08-09 21:43 Dom Wolf

Dom Wolf képe

De buta vagyok, vagy voltam, sőt, csak inkább fáradt az előző kommentemnél, pont az ellenkezőjéről beszéltem. Igazad van, beleírom, hogy miért vonult le a pályáról.
A bázisugrásnak persze utánanéztem... inkább kipróbálom, ugyanis addig ennél hitelesebben nem tudok írni róla :D
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

h, 2009-08-10 17:42 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Pedig nem lenne nehéz.
_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2009-08-10 19:12 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Na jó, lusta... nem, nem lusta vagyok, de maga a zuhanás az valahogy kijött belőlem, egyszerűen nem tudnám mégegyszer, máshogy megírni. De inkább konkretizáljunk. Bellamaria, leírnád, melyik rész volt neked hiteltelen? Akkor komolyan nekifekszek, ha mást nem, tényleg elmegyek ugrani. Persze talán az is elég lesz, ha utánaások néhány élménybeszolóban vagy tudom is én :)
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

p, 2009-08-07 13:54 Sren

Sren képe

… az orosz légteret hasította, odakint űrként ásított a holdtalan éjszaka,… - Ezt én a vesszőnél zárnám, és új mondatot kezdenék. (De így se rossz.)
… Az egyik ablak mellett ücsörgő idős férfi volt azon kevesek egyike… - Azon kevesek egyike volt
Megöregedett. Bölcs lett és tapasztalt… Tenyerébe temette az arcát. – Nem éretni, Mister. Tenyerébe temeti arcát – miért, mert bölcs lett és tapasztalt? Ha öniróniát fejez ki a gesztus, azt érzékeltesd, ha elkeseredést, akkor azt is. Ha viszont a következő bekezdést vezeted elő vele, akkor tedd külön sorba, mert így a gesztus nem vág össze a mondanivalóval.
Épp elment mellette egy stewardes… - Stewardess, két s-sel.
Az órájára siklott a tekintete: ha minden igaz, már az Orosz légtérben… - az orosz légtérben
… a híres Osztankino torony állt a hátoldalán – ami végre enyhülést fog hozni az életére. – Ööö, izé… az életére? Ha a végkifejletet tekintjük, végülis igen, de ez itt akkor is furi.
Az Osztankino eszméletlenül hatalmas volt:… - Az ˝eszméletlenül˝ eléggé kiugrik, túl szlenges. Ha egy fiatal szereplő mondaná, oké, de narrációban nem oké.
– Nem. Tudod, értem már nem kár, fiam – vágott a szavába az öreg… - Itt nincs hiba, de mivel közbevágásról van szó, előbb szakítanám meg a mondatot. - Nem – vágott a szavába az öreg. – Tudod, fiam, értem már nem kár – tette hozzá. Vagy valami ilyesmi. De mondom, nem gáz így sem, ahogy írtad.
– Tudja, hogy most illegálisan ugrunk? – kérdezte a lány olyan hangon, mintha attól félne, meg akarja hiúsítani a tervüket. Az öreg megvonta a vállát.
– Most már igen. – Itt sincs hiba, azért emelem ki, mert baromira tetszik! :D
Érezte, hogy a torkában dobogó szíve mindjárt szétveti a testét… - Miután ez fizikailag nem lehetséges, legfeljebb úgy érezte.
Hitetlenkedve ingatta a fejét: méghogy szárnyas kígyó!... – Dóra bizonyossággá erősítette a gyanúmat, szóval: még hogy, külön.
Részemről sacc ennyi; ami ezen túl van, azt 1: mondták a többiek, 2: szőrszálat csak a szerző határozott kérésére hasogatok. :)
*
A történet, ami eszembe jutott, nem kapcsolódik ehhez, de vannak rokon vonások. Nem írtam meg, mert már megírta valaki…
Egy idős, ám lélekben fiatal bácsi hazafelé tartott késő éjszaka holmi suttyomban elkövetett, viszont szolid kocsmázás után. Mások azonban nem voltak ilyen szolidak, nagyobb kanállal ették az éjszakát: útközben egy csapat vad, primitív(nek látszó), beszívott rockerrel találkozott. A srácok körülfogták, belekötöttek, zrikálták; röpködtek a gúnyos beszólások, egyszóval volt minden, ami hozzátartozik egy ilyen helyzet etikettjéhez. A kisöreg persze félt; de mégis, egy ˝Mit akarsz mán, vén trotty?!˝- jellegű költői kérdés hallatán a kérdező kezében billegő üveg felé intett, és azt mondta:
- Adhatnál, mondjuk, egy kortyot a sörödből.
A srácok hökkenten bámultak rá, aztán kitört a nevetés. Újra körülfogták, de most már sörrel kínálták, hátba veregették, tán még el is kísérték egy darabon hazafelé.
A kisöreg másnap ˝vannak még csodák˝- hangvitelű levélben elmesélte a megkapó eseményt a helyi újságnak; levelét egy az egyben lehozták. Egészségükre! :D

v, 2009-08-09 01:07 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Köszönöm a javítást! Helyrepofoztam (azt hiszem).
Az öreg jó fej lehet :D
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

v, 2009-08-09 01:33 Obb_régi

Az öreg elgondolkodva bámulta az ablakról visszatekintő tükörképét, - inkább az ablakból.
Épp elment mellette egy Stewardess, úgyhogy gyorsan utánakapott és megérintette a karját. - hirtelen utánakapva megérinteni, olyan furcsa az egyik: gyors, energikus, vad, a másik: lassú, lágy, puha, egyszóval nem illenek össze.
Az alkoholtól kimelegedett, úgyhogy egy szálloda prospektusával legyezgette magát. Nem szállt meg náluk, olyasmire már nem volt szüksége. - mire nem volt szüksége? Megszállásra? Akkor nem olyasmire, hanem arra, hogy valaha is megszálljon.
Az egyikük harsányan felröhögött, ahogy közéjük toppant az ejtőernyős felszerelésben, - na itt, kicsit lassan lehet még mindig összetenni. hamarabb be kellett öltözzön, hogy ott már abban a cuccban jelenjen meg. Nem lenne jobb, ha ott szedné ki a ejtőernyősruháit, és akkor a lány félelme is jogos lenne, mikor attól fél, hogy meghiúsíthatja a dolgokat.
– Öregapám… Nem gondolja, hogy… - kérdő mondat, mi lehet a kérdés: Nem gondolja, hogy belehalhat?
– Nem. Tudod, értem már nem kár, fiam – akkor itt nem a: Nem, a helyes válasz hanem az: Igen.
Azért javulgat és a sztori meg jó.

-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

v, 2009-08-09 08:07 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Köszönöm!
"– Öregapám… Nem gondolja, hogy… - kérdő mondat, mi lehet a kérdés: Nem gondolja, hogy belehalhat?"
tényleg. Én valahogy úgy fejeztem be magamban a mondatot, hogy "ezt nem kellene" etc. de aztán rájöttem, hogy tényleg így a helyes.
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."

v, 2009-08-09 08:15 Obb_régi

Még nem ötös, de folyamatosan dolgozol rajta és ez megér egy ötöst mindenképpen. :)
-----
De ez csak én vok, és lehet, hogy nem is lényeges.
De...
Nem a győzelem, sem a részvét, hanem a fontos, fontos!

v, 2009-08-09 09:14 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Ejha! Kettesről már egy jó négyesig felmásztam, köszönöm! - Mindenkinek (jó nagy M-el), aki segített javítani.
Aztán, ha már ötösre csillagoztad, most már kénytelen leszek olyanra írni :( :)
________
"Csak szidj. Előbb utóbb legyengülök, és elbukom.
Most szidd a hazád. Szidd a világot."