Work Related

Patrik gondterhelten meredt maga elé, és próbálta feldolgozni a történteket. Spagettit evett az ebédszünetben, de elment tőle az étvágya.
Újra meg újra végigjátszotta a fejében a beszélgetést. A menedzser behívatta az irodába a szünet előtt, és amit hallott, az nem a lelkét simogatta.
Főnöke, Szanavabics János leült, majd hellyel kínálta beosztottját. Formálisan, udvarias hangnemben kezdődött a diskurzus.
– Nem tudom, hogyan is kezdjek bele, mert nem könnyű erről beszélni – mondta a férfi.
A fiú figyelmesen hallgatta.
– Az elmúlt héten összesen egy óra harminchét percet töltöttél a mellékhelyiségben – folytatta, miközben az íróasztalon lévő papírjára pillantott. – A szerződésben mindössze egyetlen szünet engedélyezett a munkaidőben, ez pedig harminc perc. A wc-n töltött idővel azonban ezt meglehetősen túllépted. Most nem lesz következménye, de szeretném, ha a jövőben odafigyelnél erre.
Patrik szemei kikerekedtek, néhány másodpercig mereven bámult munkaadójára, aztán megszólalt:
– Nem tudom, mit mondhatnék erre. Ha menni kell, akkor menni kell – bátortalanul elmosolyodott. – Nem szoktam figyelni, mennyi időbe telik a dolog.
Kínos csend ereszkedett a szűk irodai falai közé. Egyik fél sem igazán tudta, hogyan folytassa.
– Kérlek, a jövőben ez ne forduljon többet elő! – mondta a férfi.
A menedzser felállt, Patrik bólintott, és követte a példáját.

Amikor Patrik végzett az ebédjével, kiment és rágyújtott.
Visszafele jövet az órájára pillantott. Hét perc maradt az ebédszünetből.
Amikor belépett a mellékhelyiségbe, hirtelen feszültség uralkodott el rajta, ezért úgy döntött, csak gyorsan vizel egyet, mert a kettesszámú dologra már nem maradt elég ideje.

A fiú a hét további napjain idegesen járkált fel-alá a vendégek között, látszott, hogy Szanavabics szavai ott visszhangzanak a fejében egész munkaidő alatt. Nem bírta elengedni a dolgot, ezért apránként felgyűlt benne a stressz. Elhatározásra kellett jutnia. Esténként, elalvás előtt azon járt az esze, mivel oldhatná meg ezt a kissé mondvacsinált, sértő és tolakodó problémát. Csütörtök este aztán körvonalazódott egy terv az agyában.

Patrik pénteken délutános műszakban dolgozott egészen zárásig.
Kollégái észrevették, hogy eltűnt belőle az előző napokban mutatott idegesség. Mosolygott, nevetett a vendégek meg a munkatársak viccein, jó benyomást keltve végezte a munkáját. Ha egy idegen ma látta volna életében először dolgozni, biztosan megjegyzi: ez a fiatal srác pincérnek született.
Elérkezett a záróra, az utolsó vendéget is kitessékelték a vendéglőből. A szakácsok kitakarították a konyhát, a pincérek pedig leszámolták a bevételt, majd zárták a kasszát.
Szanavabics János szabadnapos volt.
Patrik egyik idősebb munkatársa, Zoltán társaságában hagyta el az éttermet.
A buszmegálló felé tartottak, amikor ráeszmélt, bent felejtette a bérletét. Elkérte Zolitól a kulcsot, és visszasietett. Rövid idő alatt megjárta, mindketten elcsípték az esti buszt, ezért a szokásos időben értek haza.
Patrik nagy örömére másnap szabadnapra ébredhetett.
János duplaműszakban dolgozott szombaton. Mivel ő nyitotta és zárta a vendéglőt, ezért elsőként érkezett. Mikor belépett, felkapcsolta a lámpát, és furcsa, szúrós szag ütötte meg az orrát. Arra gondolt, valaki biztosan elfelejtette kivinni a szemetet. Fogadni mert volna, ez is annak az átkozott fiúnak a hibája.
Benézett a konyhába. A kukák üresen álltak. Furcsa – gondolta.
Azonban, ahogy közeledett a pulthoz, a szag egyre erősebbé, egyre émelyítőbbé vált.
A poharak, a tányérok és evőeszközök tisztán, fényesen csillogtak a korai órákban a lámpafény alatt. A kasszára pillantott, és mellette olyat látott, amitől szó szerint elállt a lélegzete. A szája elé kapta a kezét, és akkorát szentségelt, hogy zengett tőle az egész kóceráj.
Egy szilárd állagú, hosszúkás, kihűlt szarkupac várt rá egy cetlivel a tetején, amit neki címeztek. Közelebb kellett lépnie, ezért befogta az orrát, hogy szemügyre vegye az üzenetet, amelyen a következő állt:

Kedves Szanavabics János!
Ezt a hatalmas kupac szart mindössze hat perc harmincnégy másodpercbe telt összehozni, és még a buszomat is sikerült elérnem tegnap. Azt hiszem, azzal ön is egyetérthet, hogy ez az idő igazán elfogadható volna a továbbiakban, ugyanakkor nem lehet mindig sietni. Hiszen ön is tudja, hogy szól a mondás: „A jó munkához idő kell.”

1
Te szavazatod: Nincs Átlag: 1 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2018-01-13 18:09 Dana

Dana képe

Talán annyi, hogy a végén egy "tiszelt" és egy "úr", plusz név és aláírás. (Úgyis kiderül, ki volt az elkövető.)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2018-01-13 19:46 Suana

:)
Mikor először találkoztam ezzel az írással, akkor is tetszett. A véleményem közben nem változott, csak az a baj, hogy most már az elején tudtam, mi lesz a vége.

De azért újra végigolvastam. :)))

Üdv: Sz

szo, 2018-01-13 19:51 Ekibacsi

Ekibacsi képe

Köszi, Suana! Örülök, hogy tetszett.

v, 2018-01-14 10:17 Bjursta

Bjursta képe

Nekem nem tetszett sajnos. Nyilván ez az én véleményem.

v, 2018-01-14 09:39 Sednol

Sednol képe
1

Ha emlékezetem nem csal, még sohasem adtam egy csillagot, de most megteszem.

Ez nem súrolja a vállalhatatlant, hanem kimeríti.
A szituációt magát értem, de ez nem való ide. Nem vagyok prűd, imádom a trancsírozást, bármit megnézek, elolvasok, de ez...
Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy ideszartál, és nekünk ehhez jópofát kellene vágnunk.

Az előző két írásodhoz képest ez egy száznyolcvan fokos forduló. Azzal még valahogy meg tudok békélni, hogy engem felhúztál vele, de azzal nehezen tudok azonosulni, hogy mindehhez a nevedet is adtad. Konkrétan átverted (szolidabban fogalmazva, mint ahogy te tetted, pedig megvolt rá a lehetőséged) az olvasódat, azaz engem.
Megtudtad volna ezt írni úgy is, hogy nem vered ki a biztosítékot, de te az egyszerűbb utat választottad, és nemes egyszerűséggel ide...

Taglalhatnám még a problémát, de ez legalább annyira művészet, mint a vászon fölé guggolni egy beöntés után.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

v, 2018-01-14 09:57 hamarjában

hamarjában képe

Csatlakozom az előttem szólóhoz.
Egy kérdés azért motoszkál bennem:
Mi a bánatért angolul írtad a címet? (gondolom, mert tudsz angolul, sokan vagyunk ezzel így, mégsem írjuk a címeket más nyelven, csak indokolt esetben, itt erről szó sincs :()

na ja (Obb)

v, 2018-01-14 10:26 Bjursta

Bjursta képe

Teljesen egyetértek. Elsőre azt akartam írni, hogy undorító,és céltalan, de nem írtam, mert ugye mégis az én véleményem, más másként láthatja. De most írom. Azért Petőfinek csak igaza lehetett : " ne fogjon senki könnyelműen a hurok pengetésibe ..." Van amit nem írunk meg. Gondolj arra is, hogy egy ember élete során kb 3500 könyvet olvas el, ha mindig olvas, van azért amit még nem olvastam el abból a 3500-ból, amit érdemes, és még azon kívül is van pár.

v, 2018-01-14 11:36 Roah

Roah képe

Én is egyet értek.

Engem tényleg nem aggaszt az irodalmi hascsikarás, űzze ki a démont, ha feszít, meg minden, csak hát a rötyó-művészet is hordozzon stílust, finist, legalább nyomokban.
Ne tűnjön úgy, hogy csak odacsinál egy karakter, könnyítve magán, vagy értitek - a Karc laza, a közönsége is széleskörű, de azért nem jó szagolni mindent, na.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 10:09 polgarveronika

polgarveronika képe

Hát ez igen gusztustalan kis szösszenet volt. És főleg gyenge. Igen gyenge.
Valóban: a jó munkához idő kell. De legalábbis jó ötlet.

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

v, 2018-01-14 10:52 Roah

Roah képe

Ízléstelen és közönséges.

Ne haragudj.

Mert ha van irodalmi cél, vagy mondanivaló, akkor még 'kulabá' is megállja a helyét, de itt...?

Számomra semmi. Zéró. Nokedli. Mjente.

Legközelebb mi lesz?

A pulykázás?

Azt hiszem, minden hasonló sztorinak megvan a maga placca, közönsége, hát biztos vagyok benne, hogy nem én volnék az. Annak ellenére, hogy olvastam én már itt - és úgy a világirodalom is bővelkedik szarozós tematikával, gondolj csak Sade márkira, aki a saját 'alkotásával' rajzolt, meg ilyenek -, sokkal mocskosabb és büdösebb írásokat, novellákat, ezt annyira semmilyennek, öncélúnak érzem, mint a franc.
Nem is tudom, tényleg semmi értelme, és még csak megírása sem az, amire azt mondom, hogy megérte rá időt szánni.

Nem igen szoktam ilyesmit javasolni, de most megteszem: ne fecséreld erre a tehetségedet. Ha van benned ...szaros téma, annak add meg módját, ne ilyen gyatra történetben hozd felszínre - majdnem mást írtam, komolyan, kontrollálni kell magam, mert elsősorban nő vagyok, másodsorban Karcos, harmadsorban elvetemült Karcos olvasó -, mert ez nekem tiszta...szar. Pedig aztán tényleg, túlzás nélkül mondom, hogy mindent bevesz a gyomrom, engem nem botránkoztat már meg semmi, nem csak az irodalmi tapasztalatom, de a munkám is enged betekintést nyerni az élet szarosabbik oldalába, napi szinten.

És hogy egy kicsit offoljak, lájtosan, de valahogy éreztetni szeretném, mi is volt a célja a fentebbi rizsázásomnak...

Éltem egy tizenöt emeletes panelházban, az ötödik emelet, legszélső lakásában. Baromi meleg volt, örökké - legszélső kéró, képzelheted, egész nap tűzte a nap, nagyjából egy negyven négyzetméter körüli befőttes üveg, a klíma nagyjából a pálmaházéra hajazott.
Az alattam lakó család otthonát az önkormányzat adta, egy asszony élt benne, hat gyerek, hat apától - napi szinten partiztak, minden nap meghallgattam a radiátoron át az épp aktuális rep-nótákat, ugyanis ami épp bejött nekik, abból nem álltak meg egynél, nagyjából szerintem százkilencven kétszer hallgattam meg egy átlag keddi napon Akon/ Smack That számát, kívülről elreppelem már neked.
A lakóközösség megelégelte ezt a hétköznapokon is hajnali kettőig tartó rep-szeánszozást, jelezték a családnak: "Kuss legyen!" szó szerint így. Nem történt semmi. A lakók és a család között kialakult egyfajta háború, aminek az lett a vége, hogy elkezdték az asszonyt fenyegetni, jelzik az önkormányzatnál, nekik pedig akkor menni kell, szedni a sátorfát, szóval "Kuss legyen!". (Velem szerencséjük volt, a családnak; egyrészt rohadt jó alvókám van, másrészt nem zavar a zene sem, ha mégis az agyamra ment Ákonka és a Smákdetje, akkor megküldtem Steve Tyler bandájával, vagy valami hasonlóval, de összességében a zene mindig is a háttérzajom, szóval nem zavart.)
A háborúban vannak csaták, ugye - hát itt is volt. Emlékezetes is.
Egy nap, nagyban megyek reggel dolgozni, állok hóttkómán a folyóson, és még igencsak belassulva a lifteknél. (Tizenöt emeletesben három is van; két személy és egy teherlift.) Szóval állok ott bambán, érted, amikor is kinyílt a középső lift ajtaja, és hajszál - esküdj, nem tudom, végülis mi állított meg, mert valóban kótyagos voltam még -, híján nem léptem be a fülkébe...
...a lift mennyezetétől kezdve, a falakig, a padlóig, mindenhonnan, amit csak el tudsz képzelni egy felvonóban kula csüngött, borított, de mindenhonnan. Szerinted mennyi reakcióidőm volt? :D Naná, kábé rögvest felocsúdtam a kis csendes nyugodt bambulásomból, ugyanis azt hittem, odaálmodtam a Silent Hill mosdós helyiségének egy jelentét...sok dében, merthogy buké is volt, ugye.
Hát felnevettem! :D
Soha életemben nem láttam még annyi szart egy helyen, esküszöm!
Lementem gyalog - nem igen tudtam volna megmagyarázni, min is nevetek egyedül, mint egy kettyós, a lépcsőházban kevesebb eséllyel ütköztem szomszédba.
Azért ezt úgy elképzeled? Mondjuk, viszed ki a szemetet, ami a lift mellett van, a szemétledobó, és valaki ott dolgozik...mit mondasz neki? 'Üdv, szomszéd! Hogy ityeg a fityeg?' Vagy 'Jó munkát, szomszéd!' ? Vagy rászólsz? 'Hé! Ezt nem kéne!" De tényleg, hogy reagálsz rá? Meg azon nevettem, miként gyűlt össze ennyi? Hát egy istállóra való volt a liftben. Ha nem több. A plafon, a falak, és úgy elképzeltem, hogy valaki ezen dolgozik, mialatt fel-le utazik mondjuk közben. Vagy hogyan?
Mindenki tudta, mindenki, hogy a család keze - fúúúúj, a keze?! :D meg ki tudja, mije, és hány, és föj :D és hol és hova :D -, volt a dologban, de senki sem tudta rájuk bizonyítani.
Minden esetre lezárták a liftet, hivatalból is, köjál, á-en-té-esz, vegyvédelmi szerkóban jöttek rendbe rakni a dolgokat. Egy másodpercüket sem irigyeltem, én ugyanis láttam, mi is volt odabent, és mennyi, az élet nehéz pillanatai, ugye...

Nos ez az a sztori, ami még csak nem is fiktív, amit leginkább barátoknak - talán Kelvin, aki nem épp a jó memóriájáról híres, is emlékszik rá, mert aznap, amikor ez az eset történt, ő volt az első, akinek meséltem. Hát szakadtunk. :D
De egyszer szóba került a barátnőim között is, pont nemrég, szintén sírtunk a nevetéstől.

Szerintem minden történetnek megvan a maga helye, közönsége - van, hogy a szarból is megárt sok. ;)

"Ha a szar olyan jó volna, a szegények segglyuk nélkül születnének."

(Eddie Murphy)

https://www.youtube.com/watch?v=bKDdT_nyP54

*Szerk.
Tudod, hogy a piszkításos bosszú az állatvilágra jellemző? Az egyik legállatiasabb megnyilvánulások egyike.
Amikor egy jószág bosszút áll, azt pontosan így teszi - odapiszkít. Általában a legbosszantóbb helyre, és mennyiségben.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 11:48 Ekibacsi

Ekibacsi képe

Érdekes, hogy ez az írás így kiverte nálatok a biztosítékot, de rendben, elfogadom.

Csak a teljesség igénye miatt elmondom, hogy miért íródott ez a sztori. Tavaly ősz elején írtam ezt a kis szösszenet, tisztán dühből, haragból, méregből és utálatból, miután felmondtam az akkori melóhelyemen. Nem étterem volt, más, de ez igazából lényegtelen. Szóval a főnök mindig talált valamit, amibe beleköthetett a három fős személyzetnél. Minden apró, idegesítő kis szarság, mondat, megfogalmazás, attitűd, megmoccanás, stb. És egyszer egy ilyen beszélgetés alkalmával felhozta, hogy ő összeszámolta, lemérte (!), hogy azon a héten mennyi időt töltöttem a mellékhelyiségben. Igazából köpni-nyelni nem tudtam erre. Mit mondasz rá? "Sok vizet iszom." Ez csak egy dolog volt a sok bosszantó közül, még korábban, aztán szeptemberben betelt a pohár. Kirúgta az egyik kollégámat kb 2 héttel korábban valami idióta indokra hivatkozva, a másikuk pedig éppen szabadságon volt, ami azt jelentette, hogy ketten kellett dolgoznunk. Szóval ez egy Printshop volt, nyomtatás, fénymásolás, poszterek, spirálozás, minden, amit el tudtok képzelni. Természetesen "customer service"-szel karöltve. Ketten voltunk, persze, a melók nagy része az én nyakamba a szakadt, a főnök erre még rá is tett egy lapáttal. Összeszólalkoztunk, aztán megtiltotta, hogy kimenjek egy 5 perces szünetre délután, ami addig engedélyezett volt. Annyira elszakadt a cérna nálam a korábban történt dolgok és a felgyűlt stressz miatt, hogy megmondtam neki, ha ezt komolyan gondolja, akkor ebben a pillanatban felmondok. Üldögélhet itt egyedül. Erre annyit felelelt: oké. Hátramentem, lekúrtam a cuccomat, aztán kiviharzottam a boltból. Eszméletlenül ideges voltam, és napokig forrt bennem a düh, hogy tényleg, ennyire sötét legyen valaki, és ennyire ne becsülje meg az alkalmazottai munkáját, akik az ő hülyesége(i) miatt szívnak, kétszer annyit melóznak, stb. És még azt az egy nyamvadt szünetet is elvenné tőlük, amiben kicsit fellélegezhetnek - mellesleg a grafikus kollégámnak ez a szünet járt, arra hivatkozva, hogy "hááát, ő egész nap a monitort bámulja." Mondom igen, mert én nyílván nem onnan nyomtatok, illetve azon csinálok mindent. Igaz nem egész nap, csak a nap nyolcvan százalékában. Szóval ezt a dühöt, haragot adtam ki magamból ezzel az írással.

És talán igen, közönséges, állatias és primitív, de azért ilyen, mert legszívesebben a pofájába vágtam volna az exfőnökömnek. Gondolom, ez itt nem jött át, csak a primitív volta. Sajnálom, nem az volt a célom vele, hogy "ideszarjak", ahogy Sednol írta előttem. És nem, ez nem száznyolcvan fokos fordulat tőlem, pusztán csak egy olyasmi, amire talán nem az írást kellett volna használnom, vagy legalábbis nem ebben a formában - vagy egyszerűen nem publikálni. Igazából abból a szempontból nézve nem bánom, mert így valóban bejárom a Karcolat magasságait és mélységeit egyaránt.

hamarjában: A címet nem felvágásból írtam angolul, pusztán magyarul nem találtam semmi olyan találót, ami igazán passzolt volna hozzá. Nem gondoltam, hogy akkora szabályszegés lenne angol címet használni, de oké, feljegyzem magamnak.

v, 2018-01-14 11:53 Dana

Dana képe

Én széttrancsíroztam volna a helyedben egy novellában.

Egyébként arra nem gondoltál, hogy egyes szám első személyben írd meg, hogy sokkal jobban átjöjjön a düh?

Amúgy nekem sem tetszett, de inkább csak azért, mert egy picit árnyaltabban is megoldhattad volna ezt székletproblémát.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-01-14 12:04 Roah

Roah képe

Már fentebb is írtam - nincs bajom a hascsikarással, volt itt ennél cifrább és durvább írás, hajaj, szerintem az egyetlen olyan irodalmi portál a Karcolat, ahol az olvasók perverz módon buknak az undorra, nyálkára, mindenre, amit a nép nem szívesen vesz elő, nem óhajt szembesülni vele, itt aztán kibelezik a valóságot, fiktíven, tényleg mondhatni, a Karcolat elbírja, a közönség nyitott mindenre, támogatja is a legbetegesebb alkotásokat...ha úgy van megírva.

Szerintem érted, mi a baj az írással.

Hát mondjuk ha úgy írod le, pont azzal a dühvel, amivel a hozzászólásodban megnyilvánulsz, másként alakulhattak volna az olvasói benyomások, de azt tényleg nem lehet elvárni, hogy az olvasó nyeljen és szagoljon bármit.
Hm? Még akkor is, ha Karcosból van.

Jó ez a hozzáállásod, ezt bírom: legalább tudni fogod, mit nem érdemes megírni, így megírni (!), vagy add ki magadból, csak ne küld be.

Ne is mondjatok ilyen rémeket, hogy átállsz a sötétoldalra, ilyeneket írt Sednol? :D Janííí...! :D Nem is vettem észre, pedig mindig bőszen olvasom a kritikáit.
Nekem meg se fordult a fejemben, hogy átállsz, ez az írás...amolyan kis baleset, koccanás...? Ehhez mit szólsz? :)))
Most már neked is van egy ilyened, egy irodalmi tipli a Karcos-karrieredben! :D

Egész jól áll, mit akarsz - igggazi Karcos. :D

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 12:04 Sednol

Sednol képe

Mint írtam: A szituációt magát értem, de ez nem való ide.

Mindannyiunk életében vannak hasonló pillanatok, amikor legszívesebben akkor és oda, de nem tesszük meg. Ha meg mégis, akkor legfeljebb a legjobb barátunknak vágunk fel vele. Megírhattad volna rendesen, ahogyan azt kell, de ez pont az, aminek szántad, egy felháborodás nyers vetülete. A legszomorúbb az egészben, hogy évek múltán, lehiggadva eszedbe sem jutott, hogy átírd vagy fel se töltsd.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

v, 2018-01-14 12:22 Suana

Örülök, hogy idekerült ez a magyarázat (is).

Igazából én se értem, miért akadt ki tőle az olvasók többsége. Én a vicces oldalát láttam meg / találtam meg (nem tudom, itt melyik a helyesebb kifejezés) az írásnak. Mondhatnám, egy frappáns kis bosszú kivitelezése. Tudni lehet, honnan hová, és miért jut el a történet.

És aki már dolgozott olyan helyen (bocsánat, ez nem hely függő, hanem főnök függő), ahol mérték, az időt amit a mellékhelyiségben töltött, számolták, hogy hányszor ivott vizet, abban bizony még a káröröm is felragyoghat az írás olvastával.

És a téma? Gusztustalan? Nem az első, és feltételezem, nem is az utolsó alkalom, hogy ilyennel találkozunk.

Bocsánat, ha ezzel a pár sorral valakit megsértettem. Az semmiképpen nem állt szándékomban.

Üdv: Sz

v, 2018-01-14 12:33 Roah

Roah képe

A baj az, hogy utólag magyarázatra szorult, egyáltalán. Érted? :)))

Rossz írás, rossz helyen - a humor szub, én nem nevettem, nem mosolyogtam, inkább szántam.

Az írás szerint...vizuális vagyok, és ha úgy elképzelem azt, amit nem írtak le, hát akkor bajban van a szerző.

Nemhogy megértem a többieket, de csak támogatni tudom az összes észrevételüket, sőt, egyet is értek - volt itt olyan írás, pont talán ősszel, ahol a humornak szánt mű nem viccesnek hatott, hanem elvétettnek, még csak a morbidba sem tudtam/tudtuk sorolni.
A szerző mindössze kísérletnek szánta, és annak pont jó volt.

Itt én se humort - ha humor, az még rosszabb a műnek, a mű szempontjából, szerintem -, se iróniát, se semmit nem érzékelek, csak bukét.
Szerintem maga a szerző érti, mi a probléma.

Egyébként részemről nem gond, most mit mondjak, kerülgetem? Tanúságnak jó volt - felőlem állhat bokáig az oldalon mindenféle, jó vagyok szlalomból :D.

Komolyan: a szerző tehetsége ennél fényévekkel jobb! Nehogy beleragadjon, vagy azt feltételezze, ez poénos, vagy dühös, vagy szórakoztató, vagy szándékosan sokkoló, hatásvadász, egyebek, mert egyiknek sem felel meg, legalábbis az én Karcos értékítéletemben.

A szerző sokkal több ennél!

Ez az igazság részemről.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 12:34 Dana

Dana képe

Az a baj, hogy a vicces oldala sem jött át, mert nem úgy lett megírva -- vagy az olvasók többsége -- elnézést mindenki -- idősesbb már annál, sem hogy ebben viccet találjon.
Nem tudom.
Valami olyasmi motoszkált a fejemben, mint amit Kata/Roah írt, hogy Eki hozzászólásában több volt a düh és az érzelem, mint magában az írásban. Ott jobban lejött a frusztráció, amiért kitalál az ember valamilyen bosszút...

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-01-14 12:35 Tim

"Igazából én se értem, miért akadt ki tőle az olvasók többsége. Én a vicces oldalát láttam meg"

Akkor karitatív jelleggel...
A humornak is vannak szintjei, és bátran állíthatom, hogy az altáji humor a viccelődés legalja. Persze ennek is megvan a maga közönsége (Sas Józsi is megél valahogy), óvodában még érthető is a kaki-pisi-puki szintű nevetgélés, mert ott a tabuk feszegetése áll a háttérben. Csakhogy ezt a szintet jó esetben meghaladja az ember, ahogy fejlődik a személyisége.
Oké, nem mindenkinek. Kocsmaasztalok mellett még felnőttektől is lehet ilyet hallani, de a Karcolat nagyon nem erről szól.
A szerző helyében én kérném a szerkiket, hogy töröljék a cuccot. Mégpedig a menteni a menthetőt alapon. :(

v, 2018-01-14 12:43 Roah

Roah képe

Aha, nekem is volt egy sugallatom, Tim, lehet, jobban járna a szerző, ha ez nem maradna itt, de a helyi protokoll mást ír elő - hát nem tudom, Blade-éknek mi az álláspontja.

Vagy átírás, totál átírást javasolnék.
Düh, egy olyan, amivel a hozzászólását elkövette; arrogancia, ingerültség, indulat, tehetetlenség, szóval lehet ezt fokozni, a miérteket, szépen, gondosan előkészíteni, adagolni, átérezhetővé tenni.
Aztán magát a tettet, le sem kellene már írnia, mondjuk pont azzal a jól bevált írástechnikával fel lehetne még akár ütősre is vezetni, ahogyan te írtad a Grincses novellát, tudod, úgy, hogy a sorok között ott a poén, nem kell sem ábrázolni, sem megírni, sem szájbarágni, az olvasó azonnal képben van a fricskával.
És talán ekkor esély van némi mosolyra is.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 12:54 Tim

Igen, már a Grincsnél is rezgett a léc ilyen téren. Csak annyi a különbség, hogy ott mindössze kellék a cucc, a konfliktust kiváltó ok, de nem maga a csattanó, és főleg nem a humorforrás.
Amúgy simán el tudom képzelni, hogy a Grincsben még kellék minőségben is kivághatja a biztosítékot másoknál. Nem is vitatom.
Itt azonban az egész story erre van kihegyezve. Szerintem nagyon nem mindegy.

v, 2018-01-14 12:27 Tim

1

"Érdekes, hogy ez az írás így kiverte nálatok a biztosítékot, de rendben, elfogadom."
Nem, nem érdekes, hanem tök normális reakció.
Vannak témák, amiket nem érdemes feldolgozni, és vannak szintek, ahova nem érdemes lesüllyedni.
Odáig rendben van, hogy dühödben megírod, amolyan terápiás célzattal, de az olyan írásokat nem biztos, hogy másoknak is meg kell mutatni.

(Én sem szoktam egy csillagot adni, de ezzel kiérdemelted.)

v, 2018-01-14 13:45 polgarveronika

polgarveronika képe

Bocsánat, jövök a régi nótámmal:

SZŰRŐ!!!!!
Egy alkotói felület minőségét minden esetben a pórusátmérő határozza meg. És van az a pont, ahol fennakad a "ssssz..... szó".

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

v, 2018-01-14 13:51 Roah

Roah képe

Muhaha.

Milyen kifogással szűrnéd meg? :D

Tiltott helyen való kak...vagy mivel, érted? :D

Most komolyan, készítsen a szerki egy táblát, amin át van húzva egy fekete briós forma, piros felületen, és bocsátsa a szerző részére, vagy mi?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 14:23 Ekibacsi

Ekibacsi képe

Mostantól majd bevezetik ezt a táblát, az biztos... :D

Amúgy értem, Vera mire gondolt. Az én fejemben is megfordult, hogyha ennyire nem való ide többetek szerint ez az írás, akkor miért raktátok ki.

Dehát már a Karc sem a régi, ha minden "szar" kikerül, látod... :D

v, 2018-01-14 14:27 Bjursta

Bjursta képe

Ez jó hozzáállás :D betűk mögött. Ja. És ha szerinted jó, akkor jó. Miért ne?

v, 2018-01-14 14:35 Roah

Roah képe

Mit írtál volna magadnak, ha te kapsz egy ilyen írást? Milyen szöveget tolsz a szerzőnek?
Komolyan, hány bőrt kell még egy szerkiről lehúzni? Honnan tudhatta volna ő, vagy bárki, hogy milyen reakciók érkeznek egy írásra? Hm? Honnan?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 14:44 Roah

Roah képe

Jah, Dana ír egy üzit, hogy "Hé, a szar, egy r', vagy hogyan? :D

Volt a Karc történelmében olyan írás, ami tematika okán elvérzett, és hiába volt kifogástalan nyelvtanilag, kvázi alapkövetelményeknek megfelelő, etikai szempontok, egyebek okán bukta el a publikálást. (Volt extrém horror, és politika, ilyesmik.)
De erre mit mondtál volna - tényleg, mit?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 15:04 polgarveronika

polgarveronika képe

Milyen kifogással szűrném?

A szerint, hogy ez egy olyan írás -e, amely megüti azt a mércét, hogy kikerüljön a Karc oldalára.
Véleményem szerint a többiek sem magán a szón akadtak ki /én sem/, hanem azon, hogy az ilyen öncélú és silány szöveg kikerüljön a jobb sorsra érdemes írások közé.Nem csak azért lehet visszadobni valamit mert sok benne a helyesírási hiba, hanem a felület és az ott írásaikat publikáló többi szerző érdekében is.
Ez a véleményem.

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

v, 2018-01-14 15:21 Roah

Roah képe

Egy kezdőknek szánt portálon? Egy irodalmi műhelyben? És különben is, miért nem jós egy szerki? Dana, miért nem vagy te jós? :D

Az én feladatom az, hogy felhasználjak, nem tetszelgek ítész, vagy bíra szerepben - ingyen és bérmentve dolgozik helyettem az üzemeltető, mindent el kell olvasnia, vállalta, önként, hogy elolvas több tonna írást, javít, éltet, kifejezetten engem, vagyis a Felhasználót szolgálja ki, végülis lehetne még ennél is többet kipréselni belőle...

Miután Dana nem kedveli ezt a megnyilvánulást - az enyémre célzom -, nem megyek bele offba, de örülök, hogy ez az írás kikerült, és buliztunk alatta egy jót.

Ekibacsi hozzáállását csak méltatni tudom, belátta, belátott már mindent, nem tudom, még mit kellene tennie, komolyan, talán körbefutni hússzor a Karcolatot, Dana csekkolja majd, síp, meg ami kell, a pálya széléről, a Karcos-szektorból, aztán nyolcszor három félkezes húzódzkodás, kínkeserves, látványos szenvedés közepette, szóval jó lassan tegye, ha ezt a hatást szeretné elérni, végül sírhatna, zokoghatna a szerző, és izomláztól reszkető-remegő sajgó ujjakkal leírhatná százszor - csak be ne küldje! :D -, hogy 'Kula témát nem írok felkészületlenül' 'Kula témát nem írok felkészületlenül', 'Kula....

Ez most így jött ki, nem hibáztatok senkit érte.

Ez a lényeg. :)))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 15:42 Bjursta

Bjursta képe

Szerintem nem kell téma szürő - kivéve persze a politikát ilyesmit. Illetve kell, de nem szerkesztői, hanem szerzői. Nem gondolom, hogy Dana hibázott volna azzal, hogy kitette. És valóban tanulságos volt. Bulinak nem annyira. És igen " Kula témát nem írok felkészületlenül"...

v, 2018-01-14 15:51 Roah

Roah képe

Csak óvatosan, még annak látszatát kelted, hogy irigyled az írási iránti érdeklődést, figyelmet - mondom, hogy buli. Nem csak az izgi ám, amikor saját írás körül van felhajtás, az is akciódús és tanúságos tud lenni, amit más követ el.
Még ha a témája meglehetősen egyedi jelenséget is képez.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 16:14 Bjursta

Bjursta képe

Szerintem ez az irás nem jó. Szerintem nem írunk ilyet. Ezt írtam le. irigyli a rosseb. Attól nem lesz jobb. Észjárásod kicsit gonosz ma.

v, 2018-01-14 16:23 Roah

Roah képe

Csak egy kicsit gonosz? :D Pedig már azt hittem, látszik jól a fekete-póver, meg minden. :D

Nem, komolyan.
Fuss neki a szövegnek megint - tartalmaz 'látszik'-ot is.

Valóban az a portál lényege, hogy lehetőségeink szerint offmentesen szétizéljünk, beszéljük meg az írásokról, ami csak tudunk, és legyünk őszinték, hát nem egy kommersz séma, nem egy hétköznapi írás, és tényleg, sokszor megfeledkeznek egyes felhasználók arról, hogy ez egy alapvetően kezdő portál.

Erről az írásról megvolt és megvan a véleményem, többünk véleménye, ami sok helyen azonos, találkoztak, ami viszonylag még ritkának is számít az oldalon, igen, a szerző olyan viselkedést tanúsított, hogy megoldáson is érdemes volt elmeditálni, és valóban úgy vélem, sem szerki, sem senki nem tehet arról, hogy ez az írás itt figyel, és vonzza az olvasókat - tetszik érteni? :)))) -, jó buli szerintem, ha pezseg a Karcon a szellemi élet, még ha méltatlannak is tűnik erre a téma.

A szerző szerintem sok mindet másként lát már, meg a közösségnek se ártott - jelen írás szerint -, hogy képbe kerülnek ezzel meg azzal.

Szerintem nem kell többet belelátni ám.

Hm? :)))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 16:39 Bjursta

Bjursta képe

Szerintem sem, bár nem értem, mire gondolsz.

v, 2018-01-14 17:03 Bjursta

Bjursta képe

Nekifutottam. Nem tudom, hogy az én véleményem miért kevésbé alkalmas vélemény mint a tiéd, és nem tudom miért lenne off-abb. A másik, a szerző nem kezdő. Látható a blogján is, itt is. Ha a kezdőknek szólsz akkor ezen az íráson keresztül másnak szólsz. Nem zavar hogy az írás vonzza az olvasókat. Vonzza. Nincs látható megoldás, sok szó hangzott el arról, hogy ilyet nem írunk. Én azt mondtam, ha a szerző ezt megírta akkor megírta, nyilván vállalja.Mi kerülte el még a figyelmem? Mirét off ha azt írom, bármely írásnál, hogy az irás felelősség?

v, 2018-01-14 17:11 Roah

Roah képe

:D
Nincs nálam ceruza, hogy lerajzoljam - de tudod mit? A legközelebbi alkalommal kifejtem...sokadjára, Ádámtól és Évától, újra, de hát ez a Karcolat, és itt aztán bármi megtörténhet. (Na, most voltam gonosz! :D)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-01-14 16:37 Dana

Dana képe

Megkérdeztem a többi, tapasztaltabb szerkesztőt, vajon hibát követtem-e el azzal, hogy kiengedtem az írást. Majd Blade, Dóri megmondják. Amúgy viszont: nem sért senkit, nem politizál, nem térít. Belegázol a jóérzésünkbe? Bele. Jól teszi (írástechnikai szempontból)? Nem teljesen. Viszont a kapott véleményekből a szerző tanulhat. Nem hinném, hogy ez a legsilányabb minőségű írás, ami valaha kikerült az oldalra. És én még mindig azt mondom, hogy meg lehetett volna ezt a témát jól is írni, jobban.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-01-14 15:41 Dana

Dana képe

OFF, de annyira mégsem. Nyáron ellátogattam Párizsba, és egy programnak beiktattam a Pompidou központot. Volt olyan művészeti irányzat, olyan alkotás, amit nem értettem: fényfoltok a falon, gumikesztyűből szobor stb. Nem is egy ilyen volt, szinteket szenteltek hasonló műveknek.
Azt gondolom, hogy bizonyos szürreális vagy akár teljesen hétköznapi alkotásokban a sz*rnak is van helye. (Stephen King: Dolores -- hogy csak egy példát mondjak: egy pillanatig sem jutott eszembe fintorogni, amikor arról olvastam, hogy Vera Donovan széklettel kent össze mindent.) Vajon mi a különbség a kettő között? Nyílván az írás minősége, a körítés, a tálalás -- legalábbis szerintem.
Van olyan szituáció, ahol elmegy az abszurd, a szürreális, az elvont -- hány meg hány író, festő stb. dörgölt oda nemzedékek orra alá akár székletet is. Van olyan, hogy ezt meg is tudjuk emészteni. És van, ahol kis vállrándítással, szánakozó félmosollyal elintézzük: ja, modern művészet.

Esetleg rájöhetnénk arra, ez miért nem működik. Mitől tudna működni?

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2018-01-14 15:46 Roah

Roah képe

Hát ha jós nem is, szerkesztőnek szerkesztő. :)))

Ezt fejtegettük fentebb, szakmailag, aki, ahogyan tudta, vagy ahogyan eszébe jutott, a szerzővel együttesen.

Ahogyan ismerlek, meg lesz a következő Heti Kérdés témája. ;)

Pacsi! ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-01-15 09:36 Blade

Blade képe

Mivel nem sért senkit, nem kell törölni, bár a szerző - akinek célja nyilván a megbotránkoztatáson keresztüli figyelemfelkeltés, azaz egóhízlalás volt - örökre összeboronálta a nevét egy nagy barna kupaccal.

Danát pedig megkérjük, hogy az off-okat könyörtelenül irtsa ki. Off-ra energiát pazarolni...ejejj...;)

h, 2018-01-15 14:08 Ekibacsi

Ekibacsi képe

Semmi ilyen celom nem volt. Nem is ertem, az, hogy lenne egohizlalas, ha mindenki utalta es romma fikazta. Nyilvan szerettem volna, hogy tetszen az olvasoknak, de mellement.

De egyetertek, toroljetek az offot, es lepjunk tovabb.

k, 2018-01-16 14:44 Ovidius

Ovidius képe

Magát az írást nem kívánom sem értékelni, sem minősíteni. Nem érdekel, ês most is csak -- a különben nagyon érdekes -- vita miatt szólalok meg. Nagyon szűken tolerálom az útszéli szöveget, szavakat, irodalomban különösen, és csak akkor, ha szerves stilisztikai része a mondanivalónak.
Mondok egy példát, ahol van értelme és feladata ennek. Chuck Palaniuk: Kárhozat. Beszéltünk már itt a Karcon erről a remekműről. Elképesztően útszéli stílusa van. Csakhogy abban a műben a stílus szélsőségessége adja meg azt az érzelmi töltetet, amely segít felfogni a főhős sorsának tragikus és groteszk voltát. Tehát egy ragyogó író zseniális alkotását a tudatosan adagolt szóbeli tüskék csak jobbá teszik.
Úgy gondolom egy kezdő írónak az ilyen lehetőségeket még korai felhasználni.

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

k, 2018-01-16 21:56 Ekibacsi

Ekibacsi képe

Ez egy tök jó építő jellegű kritika volt. Köszi! Palahniuktól a Kárhozatot még pont nem olvastam, de ezek után mindenképp sort kerítek rá - amúgy is komálom az urat.

sze, 2018-01-17 18:33 craz

craz képe

Egy kicsit késve, de én is találtam egy ideillő képet ;P

https://www.facebook.com/InfiniteSecrets/photos/a.1030114397085164.10737...

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."