Álom a kiskutyáról

Tomi mindössze 17 éves volt. Nagyszüleinek volt egy Bogáncs névre hallgató puli kutyájuk, akit a fiú nagyom szeretett.
1972 nyarán Tomi már egy teljes hónapja nem látta a kedves kis jószágot, amikor egy éjjel saját kétségbeesett kiáltására ébredt:
- Nem lát a kutyus! Nem lát a kutyám!
Ahogy kirepült az álom a szeméből, azonnal megpróbálta visszaidézni az álombeli tragikus történet egyre távolabbra sodródó szilánkjait.
Álmában egy strandon járt, de nem tudta élvezni a meleg, napos időt. Rendkívűl barátságtalannak érezte környezetét. S ekkor, valamivel távolabb megpillantotta Bogáncsot, amint boldogan szalad felé... de körübelül félúton beleesett az útját keresztező medencébe. Tomi odarohant, és nagy nehezen kimentette a csuron víz kisállatot, de Bogáncs nem tanult az esetből, mert újra meg újra visszaesett. A fiú minden alkalommal kiemelte Bogáncsot a vízből, de a rémálom csak nem akart véget érni. A hullámok mintha csak arra vártak volna, hogy mindörökre elnyelhessék a kiskutyát... Tomi maga sem tudja miért következtetett mindebből arra, hogy Bogáncs elveszítette a szemevilágát, mindenesetre annyira nyugtalanította a döbbenetes álom, hogy reggel mindjárt fölült motorkerékpárjára, és a nagyszüleihez indult.
Bogáncs rögtön felfigyelt a motor jellegzetes, és számára talán minden mással összetéveszthetetlen berregésére, mert felkapta buksi fejét, és boldogan szaladt a kapuhoz. Éppolyan játékosnak tűnt, mint azelőtt, és kitörő örömmel ugrándozta körül Tomit. A fiatal ember megkönnyebült, és jókedvűen indult a ház felé, hogy üdvözölje nagyanyját.
Miközben a nagymama és Tomi a szobában ülve beszélgetett, a fiú lassan megfeledkezett a nyugtalanító álomról. S egyszer csak beügetett a kiskutya, odaszögdécselt Tomihoz, és bozontos fejecskéjét az ölébe hajtotta. A fiú megsimogatta Bogáncs fejét, majd mintegy belső sugallatra maga felé fordította, hogy biztos ami biztos, megvizsgálja a kis állat szemét... Iszonyatosan megdöbbent. Bogáncs véreres, váladékozó szeme ugyanis súlyos betegségről tanuskodott.
Tomi egy pillanatig sem tétovázott. Ölbe kapta a kiskutyát, felpattant a motorkerékpárra, és az állatorvosig meg sem állt.
S az álombeli jóslat beigazolódott: az orvos közölte Tomival, hogy szinte az utolsó percben érkeztek. Ha akár egy-két napot is vár, Bogáncs szemét már nem lehetett volna megmenteni... Így azonban teljesen meggyógyult.

3.333335
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.3 (3 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2005-02-04 17:27 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Aranyos kis mese, nem akarod egyszer könyvbe szedni? A Bogáncs név kicsit ismerős... nem is tudom honnan. :D (Jó, most az egyszer tudom, ha jól emlékszem Fekete Istvánnak van egy hasnló című könyve.) DE a történet önmagában jó, megálja a helyét a nagy irodalmi előd mellett is, csak van nlhány hiba, amit kifogásolnék, szerencsére csak nyelvtaniak:
első sorban az első sorban szereplő "nagyom" ugye "nagyon"? Aztán: "Ahogy kirepült az álom a szeméből, azonnal megpróbálta visszaidézni az álombeli tragikus történet egyre távolabbra sodródó szilánkjait." álom-álom - szóismétlés! Talán egy hangyányit túlcifráztad a mondatot.
Egy kisebb értelmezési hiba: az első mondat "Tomi mindössze 17 éves volt." Ez egyfajta "lekicsinylő" szóhasználat, "ő még csak most 17". (Vagy az egy másik szám, és 14? :D ) Aztán, mikor elmegy a nagyszüleihez: "A fiatal ember megkönnyebült..." Most ez már mutatja, hogy egy értett "férfiról" van szó, "nem egy 17 éves kisfiúról". (Elnézést, ezt az idézőjeles mondatocskát én írtam egyszer egy könyvajánló során, ott is pont egy 17 éves fiúról volt szó. Csak nem lehet, hogy már kiadtad a műveidet könyvben?)
Mindezek mellett/ellen/miatt tetszett, egészen jó kis mese. És ezt nem lekicsinylő értelemben mondom!
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

szo, 2005-02-05 14:05 Mesemondó

Mesemondó képe

Elena: Tetszik aranyos íz írásod... amolyan ijúsági regény stílus nwm kimondott mese szerintem... viszont ügyesen fogalmazol... érdemes lenne más témában is írogatnod. Gondoloma kutysos témák személyes érdeklődésednek megfelelően öveznek. Másik, hogyha a kedves és szép fogalmazást ennyire kedveled valóban írhatnál meséket kicsiknek, szerintem sokan nagyra értékelnék!! Én is biztosan :D Sok helyen közzé lehet tenni a gyerekmeséket is, kismamáknak, gyerkőcöknek szóló oldalakon... Hajrá továbbra is! :)
... a fű nő magától.

szo, 2005-02-05 15:15 Elena (nem ellenőrzött)

Köszönöm Mesemondó! Azt hiszem igazad van. Mesekönyv. Majd egy idő után megkomolyodom. Mindössze 14 vagyok és szeretek írni. Az irodalom tanárom ezeket a " meséket " is elég komolynak tartja az én koromban. Én is érzem, hogy gyerekesek, de hát mit csináljak??? Gyerekből vagyok...
;)
" Qui me amat, amat et canem meum "
Elena

v, 2005-02-06 11:21 mango

mango képe

....ha 14 vagy, akkor egy szót sem írok...:) Akkor tényleg nagyon szép teljesítmény Tőled.
Egy felnőttet most megkritizáltam volna, hogy picikét csiszoljon a stíluson, - de így ...egy szót sem szólok,Elena...
Hajrá... :)
Én 14 évesen nem tudtam így írni,azt hiszem.Ügyes vagy...

mango
Akit szeretsz, - annak igáját is húzod.

h, 2005-02-07 15:49 Elena (nem ellenőrzött)

Hát igen... most kiderült a kis titkom... de remélem attól hogy gyerek vagyok, nem lesznek nagy gondok...
Rem ha olvasod a hozzászólást... nem tom megvetted-e a Fangóriát ( horrormagazin ) abban van egy pár oldalas bemutató a Saw (fűrész) című filmről. ;)
" Qui me amat, amat et canem meum "
Elena

h, 2005-02-07 17:39 Rem

Rem képe

Nem, nem veszek ilyeneket. Én a donáld kacsánál leragadtam. :lol: De félre a térfával. ;) Bemutatókat alapjáratba nem szoktam olvasni, se könyvekhez, se filmekhez. A cím és a műfaj dominál nálam a választásban. ;)
______________________
Az öreg dobozoló sámán

h, 2005-07-18 18:41 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán
Igen,Elena ez az úgynevezet intő álom.Ez a valósgban is megtörténik.Megható a történeted,szivesen olvastam.
Bogumil

h, 2005-07-18 18:46 Elena (nem ellenőrzött)

Köszi! Szeretem a misztikus dolgokat. És ilyen álmok tényleg léteznek.
Elena Rockman