Csenge

Éva kimerülten felsóhajtott, majd a szájához emelte a bögréjét, és ivott néhány kortyot a gőzölgő kávéból. Odakint már régen leszállt az éj, a szemközti bérház egyik lakásának nappalijában égett a villany. Éva akaratlanul is odanézett. Az anyuka a padlón ülve játszott egy társasjátékot a gyerekeivel, mindegyikük arcán széles, boldog mosoly ült. A látványtól fáradt keserűség öntötte el Éva szívét. Milyen jó nekik, hogy még ilyen későn is van idejük egymásra!
Férje a nappaliban ült és tévét nézett. Néha átjött hozzá, megkérdezte, tud-e segíteni, de a válasz mindig ugyanaz volt: “Köszönöm, aranyos vagy, de tudod jól, hogy nem.”
Éva újabb mappát vett le az előtte tornyosuló kupacból, kinyitotta, és kelletlenül olvasni kezdte a tartalmát, ekkor azonban ismerős, a számára legkedvesebb hang ütötte meg a fülét.
– Anyu!
Nyolc éves kislánya, Eszter állt a szoba ajtajában. Fekete haja összekócolódott, látszott rajta, hogy sokáig forgolódott az ágyban. Kezében egy piros rövidnadrágot, és virágmintás pólót viselő rongybabát szorongatott. Ez volt Eszter kedvenc játéka egészen kicsi kora óta. Csengének nevezte el.
– Kisasszony, te hogyhogy nem alszol még? – kérdezte Éva, mikor a lánya felé fordult, és melegen rámosolygott.
Eszter odament az édesanyja mellé, és megkérdezte:
– Sok a munkád, igaz, anyu?
– Annyira már nem vészes – felelte Éva, és minden erejével próbált olyan arcot vágni, mintha ez az állítás tényleg igaz lenne.
– Csak mert idáig mondogattam Csengének, hogy szeretnék segíteni neked, de a te munkád nagyon számolgatós, nekem pedig nem megy a matek.
Éva felkacagott, és megölelte a kislányt.
– Aranyos vagy, tündérem, de igazán nem kell ezen rágódnod.
– Tudom – vágta rá Eszter, majd hirtelen széles mosolyra húzódott a szája, és felmutatta Csengét. – Viszont képzeld, rábeszéltem Csengét, hogy segítsen neked! Ő sokkal jobb matekból, mint én. Kicsit nehezen akart belemenni, de végül azt mondta, szívesen itt marad veled.
Éva arcáról egy pillanatra eltűnt a mosoly, annyira meglepték a lánya szavai.
– Köszönöm, kincsem, de... – a meghatottságtól elcsuklott a hangja. – Csenge mindig veled szokott aludni. Nem szeretném, hogy...
Eszter azonban csak legyintett.
– Megegyeztünk, hogy ma külön alszunk. Nem is baj, mert néha túl sokat beszél, és nem hagy pihenni. Szóval, ha szeretnéd, szívesen segít neked.
Éva szájáról boldog kacaj szakadt fel, majd szorosan magához ölelte a kislányát.
– Köszönöm, drágám! – suttogta a fülébe.
– Biztosan tud neked segíteni. Ő tényleg nagyon ügyes – mondta Eszter, majd kuncogva hozzátette. – Emlékszel arra a múltkori matek dogára, amire négyest kaptam? Bevallom, akkor Csenge súgott nekem.

2.5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 2.5 (6 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2014-08-13 08:32 Blade

Blade képe

Nem maradt le ennek a vége? Mert ide aztán bármit el lehet képzelni. Nincs lezárva.

sze, 2014-08-13 08:42 Frostler (nem ellenőrzött)

Köszi, hogy kikerült az írás!

Nem, ez ennyi. :) Amúgy valós történet, csak a szereplőket neveztem át.

sze, 2014-08-13 09:03 Dokesz

Dokesz képe

Jópofa párbeszéd kár hogy csak ennyi. Interaktívnak szántad, mindenki úgy gondolja tovább ahogy akarja? Csenge tényleg tud beszélni? Ez így csak egy olvasói elbizonytalanítás.

"Kezében egy rongybabát szorongatott. Piros rövidnadrágot, és virágmintás pólót viselő lánykát ábrázolt, ez volt Eszter kedvenc játéka egészen kicsi kora óta. Csengének nevezte el."

Ábrázolt? Furcsán hangzik.

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

sze, 2014-08-13 09:13 Frostler (nem ellenőrzött)

Nem, Csenge csak egy baba, az, hogy Eszter odaadja az Édesanyjának, egy kedves gesztus tőle, mert segíteni szeretne. Semmi többet nem kell belemagyarázni, én legalábbis nem ezzel a céllal írtam meg. :)
Igen, tényleg furán hangzik, de nem találtam más kifejezést, ami illett volna oda.

sze, 2014-08-13 09:38 Dokesz

Dokesz képe

Lehet túlságosan szomjazom a misztikumra? : )

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

sze, 2014-08-13 10:07 Kelvin

Kelvin képe

Ábrázolt, Frostler? Ne idegesíts már! A Mona Lisa meg egy közepesen csúnya nőre utal?
Ezt leszámítva egész jó, ha azt gondolom, hogy direkt nincs vége. Mert, ugye, majd biztos él a baba, vagy szellem lakik benne, vagy Eszternek akadt be valami a kis fejében a munkamániás anyja mellett, és így bennem alakul ki a történet. Na, azért még nem Hemingway egyetlen mondatos regénye, de a vonal jó.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2014-08-13 10:13 Frostler (nem ellenőrzött)

A vége direkt ilyen, de ez a nyavalyás ábrázolt szó! :D A kutyafáját, mit lehetne a helyére írni? :)

Amúgy köszi a dicséretet!

sze, 2014-08-13 10:23 Kelvin

Kelvin képe

Ezekkel a szavakkal, két mondatban nem tudom. Húzd ki a fenébe az egészet, aztán írd újra. Az mindig segít.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2014-08-13 10:28 Frostler (nem ellenőrzött)

Na most nézd meg, szerintem atomkirály lett! :D

sze, 2014-08-13 12:01 Kelvin

Kelvin képe

Sokkal jobb. Mintha eddig gombostű lett volna a szememben, amit egyszerre kivettél. :D

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2014-08-13 10:43 Carun

4

Tetszett az írásod, szeretem a jól megírt párbeszédet, és neked ezt sikerült is kivitelezni. Az egyetlen zavaró dolog számomra, a nevek túlzott használata. Rögtön az elején sok volt nekem "Éva", de ez az én hülyeségem :)

sze, 2014-08-13 11:04 Frostler (nem ellenőrzött)

Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett! :)

sze, 2014-08-13 11:36 Forsaken

Forsaken képe
4

Többet is ki lehetett volna hozni belőle, kár érte. Viszont most pont üdítő volt a Menma által ábrázolt gonosz anya után egy hasonló hitelességgel megalkotott jó anyáról olvasni. Örülök, hogy néha ilyenről is írnak az emberek :D

-----------------------------
"Szemléletednél
Csak étrended kevésbé
Egészséges tán."

sze, 2014-08-13 11:44 Frostler (nem ellenőrzött)

Köszönöm szépen! :)

sze, 2014-08-13 14:23 menma

menma képe

Most szemét, szőrszállhasogató leszek. Remélem, nem veszed rossz néven.
Engem ez az éjszakai társasjáték kicsit megzavar. Ez tényleg természetes dolog, hogy egy anya éjszaka társasozik a gyerekeivel? Túl idilli.
"ekkor azonban ismerős, a számára legkedvesebb hang ütötte meg a fülét." Kell oda az az "ismerős" Ezt a kifejezést általában olyankor használjuk, amikor nem vagyunk biztosak a hang tulajdonosában, de felismerni véljük.
Na, jó, tényleg dög vagyok, de milyen az a "meleg mosoly". Értem én, hogy mit akar kifejezni, de talán a nem túl elterjedt használata miatt engem megakaszt.
" mintha ez az állítás tényleg igaz lenne." ezt inkább magamtól kérdezem, mint tőled: kell az az "állítás"?
"Éva szájáról boldog kacaj szakadt fel," Éva boldogan felkacagott?
Nekem a párbeszéd nagyon tetszik egyébként. Élethű. Tényleg így beszél egy kislány. Nagyon aranyosak ketten. :)
A végével nincs bajom. Nem baj az, ha befejezetlen. Hagy egy csinos kis kérdőjelet maga után. Az én alternatív befejezésem az, hogy a baba tényleg beszél, de nem tartom ijesztőnek.

sze, 2014-08-13 14:33 Frostler (nem ellenőrzött)

Dehogy veszek rossz néven, csak mostantól kezdve minden utamba kerülő oszlopra kiragasztok egy cetlit, hogy "menma egy utolsó kis..." :) :D

Amúgy most már kezdem én is úgy gondolni, hogy ez a nyitva hagyott befejzés - pedig nem annak szántam - nem is rossz. :) Köszi az észrevételeket, nem mondom, hogy mindel egyetértek, de elgondolkozom rajtuk.

sze, 2014-08-13 14:43 menma

menma képe

Mostanában elég minimalista vagyok. Még az "i"-ről is lespórolnám a pontot, ha lehetne.
Épp ezért írtam, hogy szőrszállhasogatás. Mert az ilyesmi nem hiba, csak szerintem hanyagolható. Mindenképp meg akartam dícsérni a párbeszédet, és ha már itt voltam, úgy godoltam, megosztom veled a perverziómat.
A cetliről ne hagyd le a telefonszámom. :)