Egy hagyományos falu

Egy hagyományos falu

 

Gyönyörű reggel virradt a falu lakóira. A múlt éjjeli eső emlékét őrizte egy-egy vízcsepp, amik a levelekről szinte táncolva hullottak a földre. A falu lakói korán munkához láttak. Kevés ember dolgozott a földeken és a műhelyekben, de pont annyian voltak amennyire szükség volt. A lakók egy része azonban mással volt elfoglalva. Alig néhány ember az elöljáró házában gyülekezett. A falu vezetője egy igencsak termetes, kissé idősebb férfi volt. Az emberek elégedettek voltak vele, mert remekül vezette és fejlesztette a kis falut. Naponta többször is körbejárja a házakat és tartja a kapcsolatot az összes lakóval.
- Nos, barátaim. A mai nap nem olyan lesz, mint a többi, ma különleges vendége lesz kicsiny falunknak – kezdte mondandóját.
- A hagyományokat meg kell tartanunk! – vágott közbe az egyik jelenlévő lakos.
- Nyugalom, Thornus. Ma még jobban hagyománytisztelő lesz ez a falu.
- Ennél jobban hogyan lehetnénk azok? – kérdezte egy újabb polgár.
- A király látogat ma el hozzánk. Alig néhány óránk maradt az érkezéséig.
- Mit tervezel, Balmot? – kérdezte Thornus.
Az elöljáró megvitatta terveit a jelenlévőkkel és közel fél óra elteltével meg is egyeztek. Thornus most is próbálta átvenni a vezető szerepet, mint általában, de bele kellett nyugodnia, hogy társai az elöljáró, Balmot mellett állnak.
- Remek, azonnal hozzá is látunk az előkészületeknek, nagyon kevés időnk maradt – felelt az elöljáró, majd társaival együtt elhagyta a házat.

A király fülébe is eljutott a hír, miszerint a birodalom dél-nyugati részén fekvő kis faluban nagyon tisztelik és őrzik a hagyományokat. Mindig is kedvelte és nagyra tartotta az olyan embereket, akik ennyire ragaszkodnak dolgokhoz, ezért kíséretével úgy döntött, hogy meglátogatja a helyet és a saját szemével figyeli meg ezt a hatalmas hagyománytisztelést.

A faluban már nagyban folytak az előkészületek, a földeken és műhelyekben dolgozó lakosokat is összegyűjtötték és közösen készítettek elő mindent. Rengeteg hagyománya volt a falu lakóinak, amikből szinte minden hónapra jutott egy tucat. De most nagy feladat előtt álltak: az összes hagyományt egy nap alatt kell bemutatni. A helyi vadászok már az erdő szélében várakoztak, nekik is fontos hagyományuk volt. A kovácsok, kézművesek és földművelők is már mind a helyükön voltak. Ezeket a hagyományokat mind maguk találták ki, de akadt köztük olyan is, ami teljesen véletlenül keletkezett. Talán már több éve is, hogy a hagyományokat megalkották, de majdnem minden hónapban sikerül kitalálniuk újabb és újabb dolgokat.
- Elkészültünk az összes dologgal – jelentette Thornus az elöljárónak.
- Remek, akkor már csak a királynak kell megérkeznie – mondta, de ahogy befejezte a mondatot, harsonák zaja verte fel a közeli tisztások csendjét.
A távolban Balmot megpillantotta a király lobogóját és azt az alig fél tucat lovast, akik az uralkodót kísérték.
- Nem tűnik túl nagy látványosságnak – jegyezte meg a király kissé gúnyosan.
Kíséretével együtt hamarosan a falu első házához érkeztek, ahol az elöljáró már fogadta is őket.
- Üdvözlöm kicsiny falunkban, királyom! – köszöntötte mély meghajlással az uralkodót Balmot.
- Üdv néked, jóember. Remélem nem hiába tettem meg ezt a hosszú utat egészen a birodalmam határáig.
- Biztosíthatom, hogy kivételes élményben lesz része.
A király intett kíséretének, hogy kössék ki a lovakat és etessék meg őket, majd az elöljáróval együtt elindultak megtekinteni a hagyományokat. Először a helyi kovácsműhely mellett haladtak el, ahol a kovácsmester már javában dolgozott.
- Jó munkát, barátom! – köszönt barátságosan a király, de a kovács még csak fel se figyelt a munkából.
- Teljes nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy rendesen végezze a munkáját, ezért a műhelyt mindenki elkerüli napközben, csak a pihenőidőkben szabad beszélgetni a kováccsal.
- De miért van erre szükség? – értetlenkedett a király.
- Ez is a falu egyik hagyománya.
Balmot és a király elhagyták a kovácsműhelyt, majd továbbhaladtak a szántóföldek felé. Ott is már folyt a munka, a földművesek mind saját kézzel művelték a földet.
- Hogy-hogy nem használnak ezek az emberek ekét, vagy állati erőt? – kérdezett a király ismét.
- Az itteni föld túl puha ahhoz, hogy ilyesfajta szerszámokat használjunk. Már hagyomány lett nálunk, hogy csak kapával, vagy kézzel műveljük a földet.
A királynak nem tetszett, hogy az itteni munkások ily módon dolgoznak, de valahogy mégse látszott a földműveseken, hogy gondjuk lenne a munkával. A délelőtt folyamán még sok helyen fordultak meg mire elérkeztek a falu végén lévő kis erdőhöz. A közelben néhány lakos, íjakkal felszerelkezve várta az elöljárót és a királyt.
- Ők itt a helyi vadászok, akik most bemutatják az egyik legérdekesebb hagyományunkat – szólt Balmot, majd a lakosokra mutatott.
A vadászok felaljazták íjukat, majd kilőttek a levegőbe egy nyílvesszőt, ami valahol az erdőben landolhatott.
- Erre miért volt szükség? – kérdezte a király.
- Hagyománnyá vált errefelé, hogy minden vadászat előtt egy nyílvesszőt lőnek az erdő felé és ha szerencséjük van, akkor elejtenek vele egy vadat.
- De hát erre nagyon kicsi az esély és ez igencsak veszélyes. Akár még emberek is lehetnek az erődben, nem lövöldözhetnek csak úgy rájuk.
- Folyamatos felügyelet tartjuk az egész helyet, a vadászat során nem tartózkodik a vadászokon kívül más ember az erdőben.
Ezt a király nagyon veszélyesnek tartotta, de az elöljáró nagyon biztos volt a dolgában.
Visszaérve kíséretéhez a király Balmot felé fordult:
- Nos. Nagyon érdekes dolgok zajlanak ebben a faluban. Sokkal nem értek egyet, de úgy látom, hogy a lakosok jól élnek itt.
- Igen, uram. Próbáljuk úgy vezetni a falut, hogy az embereknek jó legyen, de mégis megtarthassuk az egyediséget.
- Egyet árulj el azonban, Balmot. Miért van szükség ezekre a dolgokra?
Az elöljáró elgondolkodott, majd ezt válaszolta:
- A hagyományok azért hagyományok, mert nem kell őket megmagyarázni.
A király nem számított ilyen válaszra, de elfogadta, majd elköszönt a falu lakóitól és kíséretével együtt ellovagolt.
- Sikerült meggyőzni a királyt a falu különlegességéről? – kérdezte Thornus az elöljárót.
- Úgy hiszem igen – mosolyodott el Balmot.

Még aznap este a király elővette a naplót, amiben az összes utazásáról írt néhány oldalt. A faluban tett látogatásról is szeretett volna írni, de nem tudta, hogy mit vessen papírra. Ekkor eszébe jutottak az elöljáró szavai és csak ennyit írt:

„A hagyományok azért hagyományok, mert nem kell őket megmagyarázni” 

1.25
Te szavazatod: Nincs Átlag: 1.3 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2011-09-09 18:53 Blade

Blade képe

Saját hagyományomhoz híven csak egy mondat: az állati erő mióta szerszám?

p, 2011-09-09 19:37 Obb_régi

Sok a hiba, már az elején, ami egyből elveszi a kedvet a további olvasástól, ha érdekel, kifejtem.

szo, 2011-09-10 14:46 Gucs

 Blade: Azt nem az állati erőre értette az elöljáró. :)
Obb: Igen, légyszíves fejtsd ki jobban, hogy mire gondolsz.

Üdv!

szo, 2011-09-10 15:55 Blade

Blade képe

Értem én, a félreérthetőségre hívtam fel a figyelmet. 

szo, 2011-09-10 20:28 Gucs

 Igen, könnyen félreérthető az a rész. :)
Egyébként mi a véleményed az irományról úgy összességében? (Hány csillagot adnál rá?)

Üdvözlettel: Gucs

v, 2011-09-11 08:42 Blade

Blade képe

Hát, 2 körül. Inkább másfél.

Vannak benne egyszerű helyesírási hibák, aztán oda kellene figyelned a magyarosságra, pl:

"Alig néhány ember az elöljáró házában gyülekezett. " - magyarul így senki nem mondja, megértjük, de nem mondjuk

Aztán, múlt idő és jelen váltogatása: "...remekül vezette és fejlesztette a kis falut. Naponta többször is körbejárja a házakat és tartja a kapcsolatot az összes lakóval."

Felesleges szavak: "vágott közbe az egyik jelenlévő lakos" - képzeld ha nem lett volna jelen...

Félreérthetőség, pongyola fogalmazás: "kérdezte egy újabb polgár." - másik, nem újabb

Vagy: "azonnal hozzá is látunk az előkészületeknek" - hez, vagy nekilátunk

Nagyon sok ilyen van. Gyakorold a magyar nyelvet. :) Azaz olvass, mindig legyen könyv a kezedben. Mondjuk próbáld ki, h egy hónapig vmiről lemondasz az olvasás javára, pl a tévézésről.

v, 2011-09-11 08:17 Obb_régi

2

„de pont annyian voltak amennyire szükség volt.” – szóism. és vesszőhiba

„Alig néhány ember az elöljáró házában gyülekezett.” – nincs olyan, hogy alig néhány

Nagyon szegényes a szókincs! – négy lakó és öt volt szerepel az első bekezdésben, ezzel már halad is egy gyengébb olvasási élményt nyújtó írás felé

„hogy társai az elöljáró, Balmot mellett állnak.” – már tudjuk, hogy Balmot az elöljáró, ezért az egyik felesleges

„- Remek, azonnal hozzá is látunk az előkészületeknek, nagyon kevés időnk maradt – felelt az elöljáró,” – rossz a komment, mire felelt?

„Ezeket a hagyományokat mind maguk találták ki, de akadt köztük olyan is, ami teljesen véletlenül keletkezett.” – ha az állítások ellentmondanak egymásnak az nagyon nem helyénvaló, ilyenekre figyelni kell, mert hiteltelenné válik a narrátor

„- A hagyományok azért hagyományok, mert nem kell őket megmagyarázni.” – hát a hagyományok nem ezért hagyományok

Hagyományról, akkor beszélhetünk, ha elődeink örökségét visszük tovább.

Az egésznek, se füle, se farka, se mondanivalója, kicsit hajaz a régi magyar népmesékre, de rossz a mesélő, akadozik, ugrál, nincs benne íz, szegényes a szókincs, a történet jobban átgondolva nem lenne rossz, inkább kicsit humorosan tálalva egészen klassz lehetne, így csak két csillag.

v, 2011-09-11 11:44 Gucs

 Blade: Jobban belegondolva, lehet, hogy többször kellett volna átolvasnom.
Obb: Ez volt az első ilyen írásom, lehet ezért van benne ennyi hiba. Eddig csak a fantasy témával foglalkoztam és gondoltam, hogy megpróbálok más műfajú dolgokat is írni.

Azon gondolkodtam, hogy megpróbálom újból leírni ugyanezt a történetet, de jobban odafigyelve a fogalmazásra és egy kis humort is viszek bele. Mi a véleményetek erről?

Üdvözlettel: Gucs

v, 2011-09-25 16:41 miyoku

miyoku képe

Nekem már a címmel is problémám van, ha "hagyományos" a falu, akkor minek olvassam el a novellát? Izgalmasat, felkavarót, borzongatót, elgondolkoztatót akarok olvasni, de hagyományosat semmiképpen nem.

- . - . - . - . - . - . - . - S im egyszerre ajtóm roppan, Mintha egy kéz félve koppan – dobban ajtóm csöndesen

v, 2011-09-25 18:43 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Timi?! Timíííí! :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2011-09-26 08:52 miyoku

miyoku képe

csá! :)))))))

csak idekukkantottam. ;)

- . - . - . - . - . - . - . - S im egyszerre ajtóm roppan, Mintha egy kéz félve koppan – dobban ajtóm csöndesen