Eltévedt bárány

A kocsi jókorákat zökkent, ahogy kerekei átküzdötték magukat néhány nagyobb, tengelyt nyúzó kátyún. A bakon ülő katona káromkodva rángatta a gyeplőt, próbált az utat bőven borító gödrök között lavírozgatni. Az Örök Város, Róma délutáni forgalmában ezen igyekezete meddő erőlködésnek bizonyult.
A kordé egyetlen utasa rosszkedvűen szemlélte a kinti nyüzsgést a rácsos ablakokon keresztül. Lassan elhagyták a Vatikán csendes környékét, az ájtatosak seregeit errefelé felváltották a bűnösök tömegei. Vén szemei előtt összemosódott a látvány, de a hangokból tudta, most haladnak el a piac mellett. Kereskedők kínálták kiabálva portékáikat, áruik sokfélesége messziről szaglott: döglött hal és lótrágya bűze keveredett sülthús és százféle virág illatával. Egyik kézből a másikba vándorló tallérok csilingelése tette teljessé a hangulatot.
Az öregember máskor talán hagyta volna, hogy magával ragadja a színes forgatag minden érzéket kitöltő élménye. Most azonban komoran huppant vissza a gyalulatlan deszkaülőkére. A kocsis ismét telibe talált egy bokán felül érő tócsát, akaratlanul is újabb ütést mérve a fogoly hátsójára. Az öreg felszisszent, háttal az oldalfalnak támaszkodott. Szinte azonnal előregörnyedt a fájdalomtól: a korbács okozta sebek még túl frissek voltak. De legalább a nehéz bilincseket levették... - gondolta, miközben a csuklóján éktelenkedő vörös horzsolásokat dörzsölgette.
Árnyék vetődött rá, kis időre megfosztva az agg csontokat a kevéske, de meleg napfény jóleső érintésétől: a Colosseum égretörő romjai mellett gördültek el éppen. Az idős férfi keserűen elmosolyodott.
Míly' küzdelmek színtere e város - jutott eszébe -, s a régmúlt időktől kezdve ugyanúgy zajlanak a csaták; megmondotta Brenus, a gall vezér is annakidején: "vae victis - jaj a legyőzötteknek"!
És őt immáron legyőzték. Mit is képzelt balgaságában: győzedelmeskedhet-e a Tudomány hetven esztendős gladiátora a Szentszék fáradhatatlan harcosaival szemben? Lelkében felidéződtek saját reggeli szavai. Kezeit füleire szorította, mintha így gátat vethetne a belső hangnak, szemeiből egy-egy könnycsepp gördült alá ráncos arcának két oldalán.
"- ...elismerem, elmémet megtévesztette a Gonosz. Bűnös eltévelyedésem okán közzétett hamis kijelentéseimet pedig ezennel visszavonom, hitet téve az Írás tévedhetetlensége mellett. Esdekelve kérem az Anyaszentegyház kegyelmét, bízva a Klérus jóindulatában."
Életfogytig tartó háziőrizet. Rosszabbul is végződhetett volna. Alkalomadtán majd köszönetet kell mondania befolyásos barátainak, akik közbenjártak bíráinál az érdekében. - emlékeztette magát, amint otthona - és egyben új börtöne - előtt megállt a kocsi.
Leengedte két tenyerét, észrevette, jobb kezének ujjai közé sárga szalmaszál keveredett. Az áristom koszos padlójáról kerülhetett ősz hajába, ahol az elmúlt éjszakákat töltötte. Elgondolkodva forgatta a száraz, szúrós végű szálacskát, aztán kettéroppantva eldobta. Kulcs zörrent az ajtó lakatjában, az egyik katona a három tagú szakaszból, amelyik eddig loháton követte őket, segítőkészen nyújtotta kintről a karját.
Az öreg elutasítóan intett a fejével, nagyot nyögve, de egyedül kászálódott le a rabszállítóról. Leporolta szakadt gúnyáját, és két strázsával a sarkában, magában dünnyögve elindult a háza felé.
A mögötte lépkedő Enrico Salvatore, a Svájci Gárda porkolábja - ha megesküdni nem is mert volna rá - a mormogásból azt vélte kihallani:
- És mégis mozog...!

0
Te szavazatod: Nincs
Megjegyzés:

1981. július 3-án II. János Pál pápa elrendelte egy vizsgálóbizottság felállítását, melynek feladata egy 1633. június 22-én hozott egyházi-bírósági ítélet felülvizsgálata volt.
A vizsgálat eredményeinek alapján 1992. október 31-én a Vatikán semmissé tette az ítéletet, és 359 év után megbocsátott Galileo Galileinek...

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2005-07-14 16:27 Blade

Blade képe

Ha igaz amit a novid alá írtál, akkor...

1. az egyház megint melléfogott, Galilei ugyanis NEM vétkezett, tehát nem kell neki megbocsátani
2. aki vétkezett, az nem más, mint az egyház...de ők persze nem kérnek bosánatot senkitől azért, amit tettek és nem is szégyenkeznek

Ennyit a krisztusi értékekről.

Szal a szokásos egyházellenességemet alaposan felpiszkáltad :-)

Maga a novi kicsit...khm...szóval nem sok minden történik benne :)

----

So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.

cs, 2005-07-14 16:37 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán

Hát bizony izgalmasabban kellet volna megirni.A tárgyi tévedés még hagyján.Ugyanis amikor az egyházi biróság előtt Gallilei visszavonta téziseit,s szabadon engedéséről döntöttek,dobbantott egyet,mint a baknyúl,és igy kiáltott fel(nem mormogott magában:felkiáltott vádlón,a volt vádlóira mutatva) "és mégis mozog a föld(mindezt latinul:epour si movie)
Tehát a poént lelőtted.Nem a római utcákon való zötykölödés a lényeg,nem egy elcsigázott vén szamár motyogása,hanem ahogy Németh László megirta a Gallileiben:szembefordult eddigi vádlóival,fejét felemelve elkiálja magát: és mégis mozog a föld!-függöny.
Nem aknázod ki a pszihodramatikus lehetőségeket.Igy a novi csattanó nélküli szürke elbeszélésé silányul.
Bogi

cs, 2005-07-14 16:50 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Hát-hát...Galilei nem tévedett, a gondot az jelentette, hogy - függetlenül az igazságától - az akkori eszközökkel nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani elméletének helyességét.
Nem akartam őt vagány lázadóként ábrázolni, csak a Hivatalos Hatalom erői által megtört öregemberként, aki fáradt és csendes, de azért többet tud, mint elnyomói. Merthogy ekként halt meg szegény... :cry:

***

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."

cs, 2005-07-14 18:20 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán

OXI