Tíz másodperces: Haiku

Mayeda egyszerű szolgáló volt, és Kawahigasi nagyúr egyik palotájában lakott. Gyermekkora óta élt ott, ha szóltak neki, vizet húzott a kútból, felsöpörte az udvart; később rábízták a faaprítást is.
Mikor a közeli kolostor szerzeteseitől megtanult írni, a fejébe vette, hogy ha törik, ha szakad, költő lesz. Hosszú éveken keresztül kínlódott a szavakkal, de akárhogy csűrte-csavarta a rímeket, sosem sikerült igazán jó verset alkotnia. Hol az előírt szótagszám nem stimmelt, hol a téma volt semmitmondó. De az is lehet, hogy csak az ihlet hiányzott a műveiből. A többi szolga kinevette a háta mögött, nem értékelte senki elszánt erőlködését. Bolondnak tartották, amiért szabadidejében fel-alá járkált az óceánparton, nemlétező múzsájának csókjára várva.
Egy teliholdas estén Mayeda a szokott helyén sétálgatott, aztán, hogy elfáradt, leült a homokra. Semmi érdemes gondolat nem jutott eszébe, teljesen kiüresedve bámulta a Nagy Vizet még akkor is, amikor besötétedett. Nem hallotta a bőrcsónak csendes közeledtét, csak ahogy az árnyékharcosok eléugrottak billent ki a mélázásból.
Tudta jól, kikkel van dolga: könyörtelen gyilkosokkal. Minden bizonnyal Kawahigasi san egyik ellensége bérelte fel a csuklyás alakokat, nem is sejtve, hogy a shógun aznap épp máshol tartózkodik.
Mayeda első ijedtségéből feleszmélve talpra ugrott, és a kastély felé kezdett rohanni. Tíz lépésnyire jutott, amikor az első nyílvessző a hátába fúródott. A gyilkos nádpálcát még három követte.
A ninják nem törődtek tovább áldozatukkal, tisztában voltak vele, a nyilaik hegyén lévő halból kifőzött méreg bevégzi majd a munkájukat. Nesztelenül osontak tovább.
Mayeda egyedül maradt, hason fekve várta a véget. Teste szinte lángolt a fájdalomtól. Feltámadt a szél, friss, sós illatot hozva magával, és valami távoli madárhangot. Akkor Mayeda mindent megértett.
Hátranyúlt, éppenhogy elérte az egyik nyílvesszőt. Fintorogva kihúzta a hátából a vékony vashegyű pálcát, és utolsó erejével írni kezdett vele a föveny homokjára.
Reggel találtak rá a palota őrei, akik az éjjel sikeresen verték vissza a rettegett hírű támadók csapatát. Kawahigasi nagyúr személyesen lovagolt le a partra, megnézni véres nyilat szorongató, halott szolgáját. Amikor föléhajolt észrevette az írást Mayeda arca mellett. Miután elolvasta, elismerően bólogatva görbítette le szigorú vonalú szájának sarkait. Tetszett neki a haiku, úgy döntött megjegyzi. Magában ismételgetve memorizálta a szavakat:
"Az éj borult az óceánra távol.
Most vadkacsák halk hangja rí fehéren,
és a sötét derengve fölvilágol."

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

k, 2005-08-09 07:52 Blade

Blade képe

Ez ugye nem egy vers a végén...;> :)

----

So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.

k, 2005-08-09 09:20 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Á, ugyan már, dehogy vers! Csak egy haiku. Ősi angolszász-magyar-japán csattanó. Azt jelenti: ha az I.Q. megvan (eredeti leírása haiq), tanulságos a befejezés! Én is csak most látom, hogy rímel! Mik vannak... :D

***

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."

k, 2005-08-09 09:27 Blade

Blade képe

haiq...akkor már csak az sq és az eq hiányzik :)

----

So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.

k, 2005-08-09 10:08 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Há' minden nem stimmelhet...! :)

***

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."

k, 2005-08-09 15:33 Ritus

Ritus képe

Aranyos kis Tíz másodperces volt, nekem bejött! ;)
A "vadkacsa" kicsit furi volt... de a "sötét derengve fölvilágol" nagyon tetszett!
_________________________________
"Szólj, gondolj, tégy jót,
s minden szó, gondolat, tett
tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád!"
(Vörösmarty)

k, 2005-08-09 16:05 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Köszönöm Ritus!
Most már elárulom: a vers természetesen nem az én művem, hanem egy "haikus" körökben igen ismert (és elismert) japán költőé. Engem megfogott - mondjuk ezt elég sok haikuról elmondhatnám -, aztán karcoltam "köré" egy novellát...

***

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."

k, 2005-08-09 16:12 Ritus

Ritus képe

Utána kezdtem már kapizsgálni (a korábbi hozzászólásod alapján), h. azt nem Te költötted, de attól még jó volt. :)
_________________________________
"Szólj, gondolj, tégy jót,
s minden szó, gondolat, tett
tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád!"
(Vörösmarty)

cs, 2005-08-11 19:55 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Szerintem nagyon szép tízmásodperces, mégha a versike, bocsánat, az a pár sor a végén, mert nem vers, csak véletlen így hozta a sors, nem a Te műved. Az egész nagyon szép, egy egészet alkot. Akár Te is írhattad volna, nem?
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

cs, 2005-08-11 22:19 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Á, sajnos nem...Nekem nem igazán van tehetségem a szép dolgok (vagy bármiféle dolog) ilyen "haikus" , mesterien velős és lényegretörő módon való ábrázolásához. Én inkább túlkomplikálós fajta vagyok... :confused:

***

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."

p, 2005-08-12 21:21 Mesemondó

Mesemondó képe

Nagyon szép a haiku csak nem az:)
Tudtommal.
És sajnos a keleti hangulat is elmaradt...

a haikukat nagyon nyugati szemmel méri a hősöd... nem azsótagszám, stb volt a lényeg, mire rájött mit akar ő ebbena formában tökéketesen megragadnia z már kifolyt belőlük.

szala story jó, de a hagyomány része mitől haiku a haiku az nincs meg benne...
... a fű nő magától.

szo, 2005-08-13 07:56 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Szia Mesemondó!
Köszi a hozzászólást és a véleményezést!
Meg kell védenem szegény Mayedát: nem ő nézi nyugati szemmel a haikukat, hanem én! :D

***

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."