A zongora

Szerda

Ma találtam egy zongorát. A városszéli dombokra indultam naplementét nézni, de a külvárosban eltévedtem. Egy félreeső, kis utcába keveredtem, és ott láttam meg azt a bedeszkázott ablakú, romos házat, ami valamiért magához vonzott. Szép volt, bár lehet, hogy csak a késő délutáni fények tették azzá, mert amúgy eléggé lepusztult. A telkét egy régi plakátokkal teleragasztott palánk zárja az utcafronton, de találtam rajta egy helyet, ahol bemászhattam. Az előkert gazos, elvadult, nyilván évek, vagy talán évtizedek óta nem gondozza senki.
A ház ajtaja nyitva volt. Belépve egy tágas előszobába lehet jutni, amiből még három ajtó nyílik, jobban mondva csak egy, mert kettőt bedeszkáztak. Az emeletre vezető lépcső leszakadt. Elég sötét van, mert csak az ablakdeszkák közti réseken, meg a falakon lévő néhány lyukon jut be a fény. A ház teljesen üres, a koszos, szakadozott tapétán kívül minden mozdíthatót elhordtak már, vagy eltüzelhették a hajléktalanok. Kivéve a zongorát, ami az egyetlen használható szobában van. Versenyzongora, páncéltőkés, biztos azért hagyták itt, mert nem tudták kivinni. Ütött-kopott Bösendorfer, rettenetesen hamis, de csodálatosképpen minden húrja megvan, és minden billentyűje működik. Örülök neki, mert épp szerettem volna egyet, szeretnék megint játszani. Szerintem helyre lehet hozatni, bár nem lesz olcsó. És talán nyugodtan rámondhatom, hogy ezentúl az enyém, mert kétlem, hogy bárki másnak kellene. Nem tudom, ilyen érzésem van.
Alaposan megjegyeztem az utat hazafelé.

Csütörtök

Ma is elmentem a házhoz, gond nélkül odataláltam. Az utcában megint nem láttam senkit, autók sem parkolnak a házak előtt.
A zongora még ott van. Persze aggódtam, hogy amilyen az én szerencsém, valaki pont most viszi el, de nem így történt. Nincs is olyan rossz állapotban, mint amilyennek elsőre tűnt. Egy felhangolás elég lesz ahhoz, hogy elkezdhessek rajta játszani. És egy széket is viszek holnap, csak ne felejtsem el.

Péntek

Szabit vettem ki, hogy legyen időm keríteni egy zongorahangolót, és levettem a számlámról a spórolt pénzem, hogy ki tudjam fizetni. Szerencsére találtam valakit, aki épp ráért, hogy még a hétvége előtt megcsinálja. Nem akartam hétfőig várni. A szaki egy idős, ősz fickó volt, a víztoronynál találkoztunk, és onnan kísértem el a házig. Utcatáblát, házszámot ugyanis egyik házon sem találtam. Útközben elég jól elbeszélgettünk, kiderült, hogy fiatalkorában még tengerjárón is volt bárzongorista, és valamiért nem szereti Chopint. Aztán amikor meglátta, hogy melyik házhoz vezetem, furcsamód elkomolyodott, hallgatag lett. A hangolást is szó nélkül végezte, hiába vetettem fel pár témát, nem reagált semmit. A legfurább az volt, ahogy elment: mielőtt kilépett az ajtón, mélyen a szemembe nézett, talán... szomorúan, vagy nem tudom, aztán hátat fordított, és köszönés nélkül elsietett. Nem tudom, miért. Mi baja lehetett?
A zongora szebben szól, mint amire számítottam. Már a hangolás közben is feltűnt, de az én ujjaim alatt szólalt meg igazán. Mintha örülne neki, hogy újból használja valaki, hogy fontos valakinek. És én is örülök, nagyon. A Kék Duna keringőből pötyögtem egy keveset, valamiért az jött. Berozsdásodtak az ujjaim, de fog ez menni.
Van egy zongorám!

Szombat

Ma megijedtem. Vagy meglepődtem. Vagy nem is tudom.
Már délelőtt elmentem a házhoz, és amikor beléptem a szobába, megláttam valamit, ami addig nem volt ott. A félhomályban elsőre ki sem tudtam venni, hogy mi az, de aztán felismertem: egy akvárium állt a falnál, régi fajta, fémkeretes, aminek lába és teteje is van. Víz is van benne, ráadásul tiszta, szép kék, és növények, meg halak.
Egyszerűen érthetetlen. Tudom, hogy furcsa megijedni egy akváriumtól, de...
Gyorsan körülnéztem, de nem találtam senkit a házban, sem jelét annak, hogy valaki behozta volna az akváriumot. Sem idegen láb, vagy kifröccsent víz nyomát a padlón, semmit.
Ez életem eddigi legfurcsább történése. Nem tudok vele mit kezdeni. Nem értem.
Idővel aztán rájöttem, hogy nem állhatok ott és meredhetek az akváriumra egész nap. A Négy évszakból játszottam részeket, mármint azokat, amiket át tudtam hangszerelni zongorára. Néhol még akadozva és pontatlanul, de egész jól ment. Mégsem felejtettem annyit, úgy tűnik.

Vasárnap

Ma már nem ijedtem meg annyira.
Egy óra áll a falnál, az akvárium mellett. Majd' kétméteres, antik, gyönyörű darab. És jár, hangosan kattog, és pontos.
Nem értem. Nem. Értem.
Tik-tak. Még most is itt a hangja, a fejemben. Tik-tak.
A zongorához ültem, és az órát metronómnak használva pötyögni kezdtem. Együtt játszottam a kattogással, és tényleg játszottam: kis trillákat a tik-re, komótos basszust a tak-ra. Improvizáltam.
Aztán egyszercsak észrevettem, hogy langyos fuvallat jár a szobában, behallatszik a madarak csiripelése, valahonnan rózsaillat árad, és bogárlábak neszeznek. Mintha az órával együtt az élet is megjelent volna a házban.
És akkor jöttem rá, hogy mindez azért lett feltűnő, mert addig nem volt. Egész addig annyira lekötött a zongora, hogy észre sem vettem: maga a ház halott.
Nem szeretem igazán a Für Elise-t, de azt játszottam, mert kíváncsi vagyok.

Hétfő

Bejött.
Beteget jelentettem telefonon, és már kora reggel a házhoz mentem.
Az egyik falnál, az órával szemközt egy kis szekrény áll, azon egy kép, cizellált keretben. Fekete-fehér fénykép: egy fiatal nő fehér ruhában, feltűzött, szőke hajjal, kezében egy szál rózsával áll egy kertben, és mosolyog, és nagyon szép.
Muszáj volt hangosan nevetnem, sokáig, de közben a kép végig remegett a kezemben.
Most is remeg a kezem. Nem tudom, egyáltalán hogyan vagyok képes írni erről.
Hangosan, szinte erőszakosan kezdtem játszani, hogy valahogy eltereljem a gondolataim. Aztán az egyik szünetben meghallottam, hogy kopognak a bejárati ajtón. Akkor döbbentem rá, hogy mennyire nem gondoltam arra, hogy a szomszéd házakban meghallhatják a zongorát. Meg, hogy vannak szomszédok egyáltalán, és érdekelheti őket, hogy ki zajong.
Az ajtóhoz mentem, és megpróbáltam kinyitni, de nem ment. Feszegettem a kilincset, közben odakint megint kopogott valaki, de az ajtó egyszerűen nem akart kinyílni. Percekig csak álltam ott, rettegve. Aztán megpróbáltam megint, és ki tudtam nyitni az ajtót, de addigra már nem volt kint senki. Nem mentem vissza a szobába a holmimért, eljöttem, rohantam az utcán.

Csütörtök

Még soha nem használtam feszítővasat. Megpróbáltam lefeszegetni a deszkákat az ablakokról, mert már unom a félhomályt a szobában, de nem ment. Gyenge vagyok hozzá.
Karády: Te vagy a fény az éjszakában. Talán bejön.

Péntek

Antik csillár a plafonon, nyolc égővel. Se kapcsolót, se villanyórát nem látok sehol, és vezeték sem jön az utcáról a házhoz, de a lámpa ég.
Egy kiállítás képei, gyermeteg átszerelésben és kivitelben, de felismerhetően.

Szombat

Az akvárium feletti festményen egy csokor margaréta, kristályvázában, a szemközti falon téli táj egy kis, füstölő kéményű kunyhóval, a mellette lévő pedig egy villámlástól megriadt lovat ábrázol. Szépek. És szomorúak.
Félek ettől az... egésztől, de mellette nyugodt is vagyok. Érthetetlen, ami történik, de a ház eddig jó volt hozzám. Kaptam tőle egy zongorát, és úgy tűnik, lassan otthont is. Már nem is szívesen jövök el onnan, már nem szívesen jövök haza. Haza?
El is felejtettem írni tegnap, hogy felmondtam.

Vasárnap

Ma elhívtam Igort, a legjobb (igazából az egyetlen) cimborámat, hogy nézze meg a zongorát, de nem jutottunk be az ajtón, hiába feszegettük. Épp elindultunk körbejárni a házat, hátha kitalálunk valamit, amikor Igor megbotlott valamiben, és egyenesen az egyik rózsabokorba esett, az meg véresre karcolta az arcát és a karjait. Nagyokat káromkodva ment el, engem is elküldött a francba, pedig nem tehettem semmiről. Ezután már be tudtam menni.
A kis szekrényen egy másik fényképet is találtam, a nőé mellett: egy katonaruhás, bajszos férfi van rajta, a keret sarkában pedig egy kis, fekete szalag.
Nem értem, mert nem játszottam tegnap semmi ilyet.
Úgy gondoltam, hogy bepótolom, és az egyik saját, szomorú melódiámat játszottam, amit az idő tájt írtam, amikor az apám meghalt. Még soha nem tudtam úgy eljátszani, mint ott, a házban, és sírva is fakadtam közben. Zokogva nyomkodtam a billentyűket, amíg rá nem döbbentem, hogy nem csak a saját zokogásom hallom. Abbahagytam a játékot, de csend volt, nem hallottam semmit. Aztán megint játszani kezdtem, és tisztán hallottam, ahogyan egy nő sírni kezd. Felálltam, de a sírás most nem maradt abba. Követtem a hangot, ki az előszobába, az egyik bedeszkázott ajtóig. A hang az ajtó mögül jött.

Csütörtök

A zongorán egy kiterített zubbony, szívtájékon golyóütötte lyukkal. Véres.
Improvizáltam, amíg ököllel nem kezdtem verni a billentyűket, miközben le sem tudtam venni a szemem a vérről. A szomszéd szobában a nő sírt. Fogtam a feszítővasat, és leszedtem a deszkákat az ajtóról. Könnyen lejöttek. Benyitottam, és egy üres szobát találtam, csak a mennyezet egyik gerendájáról lógott egy kötél, hurokkal a végén. Visszamentem, és tovább játszottam. Nem tudom, hogy mit.

Péntek, otthon

Ez így nem jó.
Azt hittem, a ház szeret. Én szeretem a zongorát. És azt akarom játszani rajta, amit a ház szeret, amit a nő szeret, mert

Péntek este, a házban

Készültem. A Kékszakállú herceg vára. Vagy ez, vagy semmi.
A nő sír. A zubbonyból folyik a vér, a zongorára, onnan a padlóra.
Egész eddig játszottam, és most kiderül, mi van. Ezt még leírom, aztán elmegyek.

Pént este a hzban

Nem megy nem tudok. Kimenni Visszajöttem. Ott a kép az enyém a nő meg a fickó mellett én vagyok raj
A nő sír
Zokog
De nem itt
A szobábban, ahol a
a kötél

Ahol a kötél.
Eltűnt az óra, a lámpa, a képek. Minden. Csak a kötél van.

Ezt itt hagyom.

Én szeretem Chopint.

 

 

4.90909
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.9 (11 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2010-11-28 16:59 Blade

Blade képe

Micsoda jellem"fejlődés"! Kicsir horroros lett, legalábbis lehetne belőle ilyen filmet csinálni. Kimaradt egy betű. Megkeresed?

v, 2010-11-28 19:15 Györeizé

Györeizé képe

Érdekel, hogy mit jelent nálad a jellem"fejlődés" így, idézőjelesen.
Gondoltam, hogy talán küldhetném a "horror"-ba is, de annyira azért nem az.
Remélem, hogy a novi végén kimaradt betűkre gondolsz, mert az azt jelenti, hogy eljutottál odáig. Bár - de kis naív vagyok -, görgethetted is. ;)
Köszönöm, hogy kitetted. És tényleg érdekel a jellem"fejlődés" titka.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-11-28 17:37 Aardvark

Aardvark képe
4

Majdnem tökéletes! Szeretem a misztikus, zenés, kinges, wellses történeteket és a napló forma énkifejezés is megy hozzá. Az első bekezdést kell csak túlélni, rettenetesen döcög, de utána elvisz a mese. Gratulálok hozzá!

"Ma megtaláltam a zongorát. Naplementét nézni indultam ki, a városszéli dombokra, de a külvárosban eltévedtem."

Ezt így írnám: Ma találtam egy zongorát. A városszéli dombokra indultam, hogy megnézzem a naplementét, de eltévedtem (a külvárosban).

 


Minden szót, minden betűt kitaláltak már mások előttem. Nekem csak a sorrend maradt.

v, 2010-11-28 19:49 Györeizé

Györeizé képe

Örülök, hogy tetszett!
Talán mondhatjuk, hogy az első bekezdés tipikus "bele kell még lendülnöm"-szindrómás, és örülhetek, ha csak az első az. :)
A "Ma megtaláltam a zongorát/Ma találtam egy zongorát" ügyében tökéletesen igazad van, észre sem vettem, hogy egyedül én, az író tudhatom azt, hogy ez lesz a későbbiekben a zongora, de rögtön az elején ez még nem lehet nyilvánvaló. Ebben a formában úgy hangzik, mintha az illető már rég keresett volna egy bizonyos zongorát. Basszus, másoknál milyen könnyen kiszúrom az ilyet! :D:D Kösz! Ezt mindenképp javítom, meg átnézem az első bekezdést is, de csak kicsit később; épp elég volt ma éjjel izzadósan-nyögvenyelősen megszülni, egy kicsit hagyom rohangálni a gyereket, mielőtt "átnevelem". :)
A naplóforma adta magát, másképp nem is tudtam volna megírni, így jött. Somolyogtam, miközben írtam, mert pár helyen eszembe jutottál, hogy rámutathatsz a sok "is"-re, meg az olyanokra, mint "szinte erőszakosan", és már előre élveztem, hogy takarózhatok majd azzal, hogy ez egy napló, és az átlagember nem ír naplót irodalmi szinten. :D:D De filóztam is közben, hogy nem olyan egyszerű naplóformában írni: egyrészt (ha egy átlagember naplójáról van szó) hozzátartozik a hitelességhez, hogy ne legyen irodalmilag tökéletes, másrészt magát, mint művet meg kell írni rendesen, igenis irodalmian, hogy az olvasó élvezhesse. Arról nem is beszélve, hogy kellő empátia kell, hogy más ember szavait te írd le E/1-ben. Örülök, hogy valamennyire élvezhetőre sikerült, bár azt érzem, hogy nem tudtam eléggé elvonatkoztatni magamtól, nem tudtam eléggé rajtam kívül álló karaktert alkotni, de ez egyéni szoc.probléma, ahogy szokták volt mondani.
Köszönöm, hogy olvastad!

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-11-28 18:12 Maggoth

Maggoth képe
5

Nálam ötös, volt benne ez meg az, ilyen apróságok, de elvitt a sztori, most meg nem nincs kedvem bíbelődni velük. Én nagyon szeretem az ilyen misztikus történeteket, ráadásul ez elég eredeti ötlet is. Szóval, grat, sok mindenre számítottam tőled, de ilyesfajta sztorira nem, kellemesen meglepődtem.

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

v, 2010-11-28 20:14 Györeizé

Györeizé képe

Örülök, hogy tetszett, és a kellemes meglepődésnek is. Meg annak, hogy elvitt a sztori, ez számomra az egyik legnagyobb dicséret. És tudod, mit: ne is bíbelődj a biz-baszokkal, épp nekem sincs kedvem hozzá. :D Most csak szimplán örülök, hogy bejött a cucc. :)

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-11-28 19:26 Roah

Roah képe
5

Mindenképpen ötös. Meg is mondom mindjárt, miért:

- hangulat öt

- karaketer öt

- kidolgozás, kivitel (!!) külön öt

- tartalom öt.

Az az igazság, Zoli, hogy én most még zenét is hallgattam közben. (Nem tudom, mit, zongora és saxofon van benne.) És egyátalán nem Györeizés a történet; nem is olvastam még ilyet tőled. :) (Nincsenek benne dagályos, több soros mondatok sem.)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2010-11-28 20:40 Györeizé

Györeizé képe

Én meg mindenképpen örülök, hogy tetszett. :)
Basszus, most, hogy említed a zenehallgatást: nem is értem, hogy miközben írtam, miért nem raktam be valami jó kis zongorás cédét, nem is, bakelitet kellett volna hallgatnom, azon még a Kékszakállú herceg vára is megvan... A francba, ezt kihagytam. :( De talán nem is baj: így is az éjszaka közepén írtam, tökegyedül a lakásban, és néhány résznél (mondjuk ott, ahol a nő sír) bizony rohangászott a hátamon a hideg. Ha ehhez még hallgatok Bartókot, vagy Berget (mert ha lúd, hát legyen kövér), szerintem ki is futok a világból. :D
Azt mondod, nem györeizés? Erre sok rálátásom nincs, de ha így van, egyáltalán nem bánom, sőt! Ez tök jó. Most indíthatok egy kis belső vizsgálatot: "Na, fiúk, ki is írta? Tegye fel szépen a kezét! iZé, tedd le, tudom, hogy nem te voltál! Menj ki cigizni, vagy valami, ne legyél láb alatt!".
Köszi a sok csillagot, ennyiből már a karácsonyfára is jut. ;)

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-11-28 20:20 BéNyi Ella

BéNyi Ella képe

Huh. Elolvastam. Most csak ülök, és nézek ki a fejemből. Mi van?? :) De ezt jó értelemben vedd! Tetszik, jó a történet, hogy naplószerűen fogalmaztad meg az egészet. Nem számítottam ilyen befejezésre, ezért a döbbent csend az olvasás végén. :) Valaki írta, hogy csak az elejét kell túlélni, utána sodor a mese. Igazat adok. Viszont Te meg azt reagáltad, hogy egy éjjel alatt szülted, és most hagyod pihenni. Lehet, előbb hagyni kellett volna, és csak aztán feltenni ide. :) Néhány bakit találtam, lásd lent. :) Semmi extra, de érdemes kigyomlálni némelyiket.

Gratulálok, tetszik a történet!

 

Az elején háromszor is szerepel a „deszka”, ez picit sok, engem legalábbis bántott. :)

 

A ház teljesen üres, a koszos, szakadozott tapétán kívül minden mozdíthatót elhordtak már, vagy eltüzelhették a hajléktalanok. – Miért használsz feltételes módot a mondat második felében?

 

Nem tudom, ilyen érzésem van. – Nem tudom, miért, ilyen érzésem van. Szerintem így jobb.

 

Fekete-fehér fénykép: egy fiatal nő fehér ruhában, feltűzött, szőke hajjal, – Ejnye. Ha fekete-fehér a kép, miből gondolod, hogy szőke a nő? :-P

 

És egy széket is hozok holnap, csak ne felejtsem el. – Ott van, vagy nincs ott? Nekem az egész történet úgy tűnik, hogy nem a házban meséli, hanem naplóként írja otthon (és a kommentekben ebben Te is megerősítettél), vagy gondolja végig a nap eseményeit. Akkor viszont nem hozok, hanem viszek.

 

Az egész noviban furcsán váltogatod a jelen és a múltidőt, szerintem helytelenül ugrálsz köztük. Nézd át mindenképp ilyen szemmel is.

 

__________________________________________________________________

"A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvasta."
(Kosztolányi Dezső)

v, 2010-11-28 21:28 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A múlt-jelen váltogatáshoz azért én hozzáteném, hogy hiába minden nem-irodalmiság, Zoli, az bizony szabálytalan váltogatás. Ezt kénytelen leszel kijavítani, és ha már ott vagy, hogy az első kettőt kijavítottad, javítsd mindet, mert különben kiugró lesz a "pongyolaság", mert máskülönben nem ír rosszul, tehát talán erre is figyelne. Esetleg a vége felé megsűrűsödhet, ezzel jelzed, hogy "kiesett az időből", ő sem tudja, valami megtörtént, megtörténik, vagy meg fog történni. Ez egy másik módszer a vonneguti probléma megírására.

Azt nem tudom megérteni, miért ér bárkit meglepetésként a vége, egyértelmű volt, hogy ez lesz. Az, hogy szereti Chopint szintén (kis I like Chopin nem játszott be?). Van ilyen, egyszer megpróbálok nem kitalálni valamit előre. (Tudjátok, milyen unalmas így pl. egy díjátadó? Lovira kéne járnom, tudom.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2010-11-28 22:13 Györeizé

Györeizé képe

Jólvanjólvan, át fogom nézni. :) De juszt is fogok bennehagyni párat, különben nem leszek boldog. Tudod, elég ironikus, hogy olvasom tőled ezt: "Esetleg a vége felé megsűrűsödhet, ezzel jelzed, hogy "kiesett az időből", ő sem tudja, valami megtörtént, megtörténik, vagy meg fog történni.", és bólogatok, hogy igenigen, ez így jó elgondolás, felépített, szépen kivitelezhető, tökéletesen egyetértek. Azaz, bólogatnék, ha csak önmagában, teoretikusan nézzük, vagy ha másvalaki olyan művénél olvasom véleményként, ahol én is egyetértek, hogy igenigen, hallgass Dórára, írd csak át, jobb lesz úgy. Aztán olvasom itt, a sajátomnál, és már kezdenék bólogatni, hogy igenigen, tényl..., mire megszólal bennem egy hang: "Frászt!".
O.o
Ha majd sikerül rájönnöm, hogy ez miért van, neked is elmondom, mindenképp. Addig csak feltételezni tudom, hogy néha hagyom magamban elpofátlanodni a karaktereket, mint például ezt is, aki épp foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ez az ő naplója, ő így írja/írta, slussz, és különben is, hogy jövök én ahhoz egyáltalán, hogy nyilvánosságra hozzam? Most épp azzal vádol, hogy ha bejön az embereknek az írás, akkor az elismerést magamnak zsebelembe be, de ha nem, akkor rá/rájuk mutogatok, hogy: "Ők tehetnek róla! Én csak hitelesen ábrázolom őket!".
O,o Jesszus. Most esik le, hogy mekkora egy strici vagyok, és nem csinálok mást, mint striheltetem a szereplőimet. Ha működik, bezsebelem a hasznot, ha nem, végigverem a bagázst.
Hát, kösz, Dóra, hogy hozzásegítettél ehhez a felismeréshez... Szerintem most elvonulok egy időre, kavicsot számolni egy sóderbányába, vagy nemtom. Pff. Van itthon tömény?

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2010-11-29 04:06 Györeizé

Györeizé képe

Ja, és ne sopenkedj... akarom mondani, sopánkodj itt azon, hogy nem tudtalak meglepni a végével. Nem én tehetek róla, hanem te. Ha tényleg ennyire frusztrál az orákulum-lét, tudok javasolni egy laza, könnyed eljárást, úgy hívják: lobotómia (tudom, ne is mondd: tudtad előre, hogy ezt fogom mondani). Utána több, mint valószínű, hogy újszülötti frissességgel állsz majd minden poénhoz. A gügyögés, mint reakció legalábbis stimmelne.
Amúgy nem is akartam semmi extrát a végére. Egyszerűen kedvem támadt megölni az illetőt. :) (valójában csak elfogyott a mondandóm, Chopin neve meg azért került bele, mert olyan szép ;) )

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-11-28 21:37 Györeizé

Györeizé képe

Köszönöm, hogy olvastad, örülök, hogy tetszett, és köszönöm az észrevételeket!

Valóban sok a "deszka", ritkítani fogom.

"(...)vagy eltüzelhették a hajléktalanok. – Miért használsz feltételes módot a mondat második felében?" - jogos a felvetés, valóban magyarázatra szorul. Átírom majd, hogy ne kelljen magyarázkodni (meg tudnám magyarázni, de egyszerűbb inkább úgy megírni, hogy ne kelljen).

A "Nem tudom, ilyen érzésem van." marad, ez egyfajta stílusjegy a karakternél, bennem legalábbis így él (így élt, amikor megírtam).

"– Ejnye. Ha fekete-fehér a kép, miből gondolod, hogy szőke a nő? :-P" - ez nekem is eszembe jutott. :) Ha mondjuk vöröset írok, jogosnak érezném, de a szőkét azért fel lehet ismerni fekete-fehér fényképen is.

"És egy széket is hozok holnap, csak ne felejtsem el. – Ott van, vagy nincs ott?" - teljesen jogos, javítom.

"Az egész noviban furcsán váltogatod a jelen és a múltidőt, szerintem helytelenül ugrálsz köztük. Nézd át mindenképp ilyen szemmel is." - Itt viszont megvédeném magam (vagy a novit). Nekem is feltűnt az ugrálás, de ez egy napló, és tényleg úgy van, ahogy írtad: az illetővel megtörténnek a dolgok napközben, este pedig leírja azokat. Ez nagyon kicsi intervallum, órákban mérhető csak. Ilyenkor egy csomó dologról feltételezhető, már-már biztosra vehető, hogy bár órákkal ezelőtt, a múltban láttam/hallottam/tapasztaltam valamilyennek, még most is, amikor a naplót írom, olyan. Átnyúlik a jelenbe. Ilyenkor jó az angolnak, mert használhat tizenkét igeidőt, közte a befejezett jelent, ami kimondottan jó a múlt és a jelen összekötésére. Át fogom nézni, hátha valahol gubancos, de mindenképp marad az ugrálás, mert jogosnak érzem, hogy az ember ilyet írjon: "Ma láttam egy régi házat. A ház romos.", mert a látás a múltban történt, de a ház valószínűleg még mindig romos, és írhatom jelen időben (ez mondjuk hülye példa, mert írhatnám így is: "Ma láttam egy régi, romos házat"). Mindegy, nem ragozom tovább. :)
Bár, azt még hozzátenném, hogy a naplóírásnál előfordulhat, hogy amikor írod, mi történt, olyan erősen idézed fel magadban az eseményeket, hogy megint ott leszel, és összekeveredik a múlt és  jelen. És ha ilyen állapotban írod a naplót, nem figyelsz annyira az igeidőkre. És itt jön az én aduászom: ez az illető így ír naplót, ezt ő írta, én meg csak beküldtem ide. Ő tehet róla, nem én. :P

Köszönöm mégegyszer az észrevételeket!

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-11-28 21:54 Maggoth

Maggoth képe

Zoli mellé kell, hogy álljak ebben, én is észrevettem az igeidők váltakozását, de erre a naplóforma szerintem is tökéletes védelmet nyújt, mivel rhat a főhős egyszer így, egyszer úgy, ahogy kedve tartja. Ennek pedig rettentően örülök egyébként, mert újabb kiskaput jelent a szabályok legális megszegésére, alkalmasint bizony használni is fogom, hogy jól kitobzódhassam magam az idősíkváltások között. :)

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

v, 2010-11-28 23:34 Györeizé

Györeizé képe

Világ, menekülj: Maggoth tobzódni készül, és ha így tesz, kő kövön, akarommondani idősík idősíkon nem marad! :) De komolyan: nem félsz, hogy a koponyád egyszer túlcsordul, a mindenféle pszi-energiáid kicsapnak, azt' jól megrepesztik a téridő-kontinuumot? Nekem egyszer azt mondta a mesterem (remegő hangon, ősz szemöldökét felvonva, göcsörtös botját reszketeg kézzel, intőn emelve): "Csak a téridőkontínium, fiam, csak azt ne lukaszd ki soha, a téridőkontíniumot...".
Én sem mondhatok mást, Maggoth. Ne öld meg a Világmindenséget. Gondolj a kisnyulakra, meg a virágokra, meg a kis tejcseppecskére Cirmi cica bajszán... Legyen szíved!
Bocs, késő van. Én mindenesetre kíváncsi lennék egy ilyen "tobzódós" írásodra.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2010-11-29 00:07 Maggoth

Maggoth képe

Már el is kezdtem a sztorit, egy időutasról szól, aki naplót ír :))

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-11-29 01:06 Györeizé

Györeizé képe

Az durva. :D

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-11-28 21:59 BéNyi Ella

BéNyi Ella képe

Az utcában megint nem láttam senkit, autók sem parkolnak a házak előtt.

A zongora még ott van. Persze aggódtam, hogy amilyen az én szerencsém, valaki pont most viszi el,

Az egyik falnál, az órával szemközt egy kis szekrény áll

Se kapcsolót, se villanyórát nem látok sehol, és vezeték sem jön az utcáról a házhoz, de a lámpa ég.

Idáig néztem át újra. Nekem ezeknél a mondatoknál nem stimmel az igeidő…

 

Ha mondjuk vöröset írok, jogosnak érezném, de a szőkét azért fel lehet ismerni fekete-fehér fényképen is. – Világos a fekete-fehér képen a vörös, az ősz hajszín is. Nem tudok egyet érteni. :)

 

Oké, ő tehet róla, nem Te, értem én. A hangok is megmondták. :D

 

__________________________________________________________________

"A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvasta."
(Kosztolányi Dezső)

v, 2010-11-28 23:02 Györeizé

Györeizé képe

Elkezdtem fejtegeni az igeidős dolgot, de ma már inkább hagyjuk, mert késő van, és szerintem tizenöt oldal alatt nem állnék meg. :)
A fényképhez annyit:
1) - én már ismertem fel szőkét fekete-fehér képen, ha nekem megy, talán az illetőnek is.
2) - mondjuk, hogy igazad van, hogy tévedhet, és mondjuk, hogy téved is: a nő vörös, vagy világosbarna, vagy ősz. De ha neki eszébe sem jut, hogy tévedhet, akkor neki szőke lesz, mert annak látja, és ezt is fogja a naplóba írni. Ha rendőrségi szóvivő lenne - nem az - , akkor lehet, hogy még a naplójába is úgy írná - a fegyvernek látszó tárgy mintájára -, hogy "szőkének látszó". "A képen egy általam szőkének vélt, középkorúnak látszó, minden bizonnyal nőnemű egyént figyelhettem meg". Izgi! :D:D

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2010-11-29 00:48 krystohans

krystohans képe

 Nekem is nagyon tetszett az írás, egyedül azért nem adtam meg rá az öt csillagot, mert az első bekezdésben az elbeszélői múlt következetlenül átvált elbeszélői jelenre, amit később megint elvetsz. Amikor az őrület kezd elhatalmasodni a sztorin, akkor már jó eszköz, még lendületesebbé teszi a képeket, de itt az elején hiba.

"Nekem is nagyon tetszik az írás, egyedül azért nem adok rá öt csillagot..." csak majd javítás után :)

 

___________________
Portölcsér vagyok
Szél játéka összetart
Ha megunt, szétszór

 

h, 2010-11-29 01:14 Györeizé

Györeizé képe

Okéoké, megpróbálom kifésülni picit. Ideje elkezdenem megfogadni a véleményeket, és az olvasóknak is írni, nem csak magamnak (Úristen, ezt én mondtam?!). :)
Örülök, hogy alapvetően tetszett, és köszönöm a véleményt!

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

v, 2010-12-05 23:09 krystohans

krystohans képe

 Megígértem, megadom:*****

 

___________________
Portölcsér vagyok
Szél játéka összetart
Ha megunt, szétszór

 

h, 2010-12-06 03:33 Györeizé

Györeizé képe

Köszönöm!

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2010-11-29 01:50 Obb_régi

5

Az elejét lehetne bogarászni, főleg az első határozott névelőt, meg miegymást, azután meg csak olvasom, olvasom, és benne a válasz, hogy érdemes írni! Jobban szeretek elovasni egy ilyen művet, mintha filmben tálalnák elém.  De áruld el, hogy nem te írtad, mert azokat általában nem vágom, itt meg mindent értek és világos :)

h, 2010-11-29 02:18 Györeizé

Györeizé képe

Oké, beismerem, nem én írtam. Egy külvárosi. félreeső kis utcában találtam egy romos házat, abban egy zongorát, azon meg egy naplót, abból van. :) Amúgy te csak ne beszélj, hogy nem érted az írásaimat, pont tegnap olvastam el a Rév útjait, és a végén csak néztem, hogy: hö? :) (tetszett amúgy, majd írok hozzá kommentet is, lehet, hogy egy év múlva, de írok ;) ).
Baromira várom már, hogy okos emberek feltalálják azt a szerkezetet, amivel közvetlenül átvihetőek a bennünk kialakuló képek; baromi kíváncsi lennék, hogy benned hogy jelent meg a ház, meg az egész. Aztán lehet, hogy rövid úton pucolni akarnék onnan. :D
Írnék még, de mennem kell vissza, zongorázni. Nem tudsz valami darabot, amivel egy jó kis kandallót tudnék kreálni? Kezd hideg lenni a házban.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2010-11-29 03:18 Obb_régi

Bennem? - szerintem, ahogy leírtad, igaz érdekes módon, valami olyasmi formában, mint a déli országok lepusztult házai: vékony, kopott, tapétahiányos falak, fehér, pergő zománcos ajtókeretek, nagyon világos deszkák, vastag szögfejekkel, fekete zongorával, ami alatt hajópadló, itt-ott a réseken bekandikáló gaz, és átszűrődő fények. 

Ja a Rév, az úgy volt... :)

 Kandallót?

A csemely halkan zúgott és messze csillogott?- nem, ez nem jó

Ti-tu-ti-tu-ti-tu-ti-tuu-ti-tu-tii? - nem ez sem 

Sex and drags and rock and roll! - na, megvan ez az!

h, 2010-11-29 03:40 Györeizé

Györeizé képe

Látod, pont ezért mondtam: előttem meg inkább valami északi, nyirkos, sötét, hideg kép van. Kösz, hogy leírtad, tök jó volt a te verziódban is elképzelni.
Hát, b.meg, én kipróbáltam ezt a sex and drugs and rockandroll dolgot, de nem kandallóm lett, hanem beállított a régi Guns'n'Roses, azt' lerúgták a tévét, összetörték az üvegasztalt, belehugyoztak az akváriumba, a sarokba rókáztak, aztán elmentek. Kösz, tesó, nem elég, hogy befagy a s.ggem, most már tévém sincs. :(
A Révet még rakosgatom én, ha majd kell telefonos segítség, hívlak. :)

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2010-11-29 03:51 Obb_régi

:) :) :)

Amúgy nekem ne siránkozz a hidegről, egypár fokkal szarabbul álunk, szerdán mi voltunk a világ második leghidegebb helye -33, de volt olyan külvárosi rész, ahol -36-ot mértek. 

h, 2010-11-29 04:17 Györeizé

Györeizé képe

Oké, nem szóltam. Amúgy egyszer halottam a rádióban, hogy azt már a szibériaiak sem szeretik, amikor - 40 alá megy a hőmérséklet, mert az már nekik is olyan hideg, hogy le kell állniuk a jégkrémmel. Nem vicc. - 36-ban ti még nyugodtan nyalhattok. :)

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2010-11-29 04:28 Obb_régi

Nem nyalunk, szopunk.

Különben meg azt hittem a vége olyan lesz, mint a szomorú vasárnap, vagyis végülis hasonló.

h, 2010-11-29 05:02 Györeizé

Györeizé képe

Akkor nincs mese, zongoráznom kell nektek valami jó időt. A Négy évszakból a Tavasz, vagy a Nyár megteszi, gondolom. De sajna kicsit várnotok kell, mert hosszú a lista. Lássuk csak: első helyen áll az "erőszakmentes, békés világ" (ezt nem én találtam ki, pisztolyt nyomtak a fejemhez, úgy követelték), rögtön ezután jön az, hogy "a nők szeressék az orális szexet" (pff, lövésem sincs, talán a Mission Impossible zenéje jó lesz ide), aztán valami Györei gyerek akar magának Oscart, Pulitzert, meg Grammy-t (aszongya: "az se baj, ha nő" - hoppá, valamit elkevertem), na, utána mondjuk jöhettek ti. ;)
Mi ez a "szomorú vasárnap"-dolog? Le vagyok maradva.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

k, 2010-11-30 16:59 Obb_régi

Hát mit ne mondjak, jó pár évet lemaradtál akkor. A Szomorú vasárnap a legtöbb nyelvre lefordított dalunk, annyira jellemző ránk a depresszív hangulata, hogy megjelenése után álítolag sokan öngyilkosok lettek a hatására, film is készült belőle.

Ezt nézd meg 2, 37 perc össz-vissz: http://www.youtube.com/watch?v=jOqiolytFw4

k, 2010-11-30 09:22 Mme Morgue

5

 O.o
(Igen, én vagyok a folyamatos ötösosztó. De ami nem tetszik, azt nem kommentelem.)
Pontosan az a hangulat, amit imádok. Olyan, mint a régi jó rémtörténetek, csak jobb a kidolgozás. Nem akarsz nekem valami szép, viktoriánus-angliás históriát írni? :D

sze, 2010-12-01 02:06 Györeizé

Györeizé képe

Örülök, hogy "betalált". :) Viktoriánus-angliás história? Lenne hozzá kedvem, mert szeretem azt a kort (már, amennyit ismerek belőle), de ahhoz kéne végeznem némi - mit némi, elég sok - kutatómunkát, elolvasni egy pár könyvet, meg korabeli levelezéseket, naplókat, stb., hogy hiteles karaktert/karaktereket és környezetet tudjak alkotni. Szóval, ha lesz is ilyen, az odébb lesz. Köszönöm, hogy olvastad, és a csillagokat is!

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

k, 2010-11-30 19:30 Kelvin

Kelvin képe
5

Nem minden irigység nélkül mondom, hogy állat lett.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2010-12-01 02:08 Györeizé

Györeizé képe

Én meg örülök a véleményednek, mint majom a farkának. :) Köszi.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

k, 2010-11-30 20:37 Chiron Lark

Chiron Lark képe
4

A történet jó, tetszik. Néhol zavaróak a hibák, amit már a többiek is jeleztek. A végén elfért volna még egy kis hangulatfestés, nem érzem benne a nyomasztó hangulatot. Maga a koncepció egyedi és jól eltalált.

Ez csak az én szerény véleményem.

sze, 2010-12-01 02:12 Györeizé

Györeizé képe

A vége nekem is picit rövidnek tűnt/tűnik, törpöltem is rajta, de így jött, és bármit próbáltam beletoldani, az már nem hatott természetesen. És így, utólag pláne nem menne, mert már kiestem abból a hangulatból, szóval ilyen marad.
Köszönöm, hogy olvastad, a szerény véleményt pedig különösen.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

sze, 2010-12-01 14:48 Mickey Long

Mickey Long képe
5

A novi hangulata nagyon ott van a szeren. Engem speciel egyállltalán nem zavartak az idősíkváltások, sőt . Ez a naplóforma pedig jó ötlet volt, tetszett. Én nem szeretem Chopint... , de a Györeizés írásokat igen. ;)
Mindenképpen ötös. :D

 

----------------------------------------------------------------------------

Ifjú Titán

"A valóság az, amit a tudatod azzá tesz." (Morpheus)

sze, 2010-12-01 16:14 Györeizé

Györeizé képe

Örülök, hogy bejött a hangulata, számomra az az egyik legfontosabb dolog.
"Engem speciel egyáltalán nem zavartak az idősíkváltások, sőt." - ennek örülök, viszont most vakarom is a fejem, hogy na, akkor most mi legyen? :) Látod, hogy van, akinek nem jött be, és Isten az atyám, próbáltam is alakítani rajta, de egyszerűen nem megy, így jön természetesen. Annyit vontam le a dologból, hogy ezt már hagyom, de ha legközelebb "idősíkváltásosat" írok, akkor már próbálom eszközként, tudatosan, az itt kapott véleményeket alapul véve használni azt.
Köszönöm, hogy olvastad, és a csillagokat is!

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

sze, 2010-12-01 21:20 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ezek az idősíkok problémásak... na ja, van, akit nem zavar. Én speciel nem éreztem természetesnek sem, mintha kemény munkával találtad volna meg a helyeket, ahol direkte jelenben írtál. Azonban volt pár, ahol nem ugrott ki. Ám másnak ezek szerint nem volt ennyire izzadságszagú. Ezt a diót nem egyszerű feltörni.

Leginkább az a kérdés, mit akarsz a novellával. Ha megjelentetni, pályázatra elküldeni, minket gyönyörködtetni, akkor ki kell javítanod többségi és írástechnikai szavazat miatt. Ha a saját érdeked az első, az olvasó meg ugráljon, ha gyönyörködni akar, akkor meg eszedbe ne jusson máshogy írni, mint amit a kedved diktál. Te általában e kettő között lavírozol, sosem tudom eldönteni, melyiket akarod igazán. Kicsit ez, kicsit az... kecske is jól lakjon, a káposzta is maradjon meg. Azonban ez csak akkor jön elő, ha megvan a mű, feltetted a Karcra. Addig a saját érdekeidet tartod szem előtt. Utána az olvasónak lesz nagyobb szava (de még él a sajátod). Mondjuk ez jó módszer, de néha irreálisan döntesz, a hülyeséget is elfogadod, holott te tudod jobban. (Mi meg csodálkozunk, mert jó tanácsot akartunk adni, erre fel megfogadtad...)

Dehogy ez így marad, az megnyugtató.

_____________________
Dr. Bloody Dora

sze, 2010-12-01 23:45 Györeizé

Györeizé képe

No, kaptam egy hétre (hónapra, évre, ki tudja?) elegendő meditálnivalót... Köszönöm.
Azt, hogy néha (néha?) irreálisan döntök, én is tudom. Ezen néha jót szórakozom, néha viszont kimondottan idegesít. Nincs még egységes véleményem a témában. :)
Most hirtelen tudnám tizenöt oldalon keresztül fejtegetni a dolgokat, de ezt inkább először magamban teszem. Egyedül ezt emelném ki: azt hittem, hogy az idősík-ugrálásban az itt a zavaró, hogy az olvasó kiesik a ritmusból, elveszti a fonalat, stb., de eszembe nem jutott volna, hogy izzadságszagúnak is tűnhet. O.o Azért nem jutott az eszembe, mert tényleg teljesen természetesen jött így, nem kalkuláltam, számítgattam. Jó, hogy ezt mondtad. Egy újabb nézőpont, amit ezentúl fejben tarthatok. Vagy - magamat ismerve - nagy ívben tojhatok rá. :D:D Oké, ez vicc volt. Vagy nem. :D
Áh, mindegy. Köszönöm, Dóra, újfent.
Megnyugtató, hogy így marad? Hát, ez... megnyugtató. :)

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

cs, 2010-12-02 23:45 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Maj' megátttyuk mi lesz. :) (A dehogy az nálam de hogy akart volna lenni, de a szóköz nyaralni ment.)

Egyébként arról kész regényt lehetne írni, mennyire másként értelmezünk ilyen apró dolgokat. Erről sincs egységes vélemény. :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2010-12-02 09:25 Obb_régi

5

"Elég sötét van, mert csak az ablakdeszkák közti réseken, meg a falakon lévő néhány lyukon jut be a fény." - itt teljesen jó a jelenidő a jutnál, hiszen, ha valamit leírunk, amiről feltételezzük, hogy jelen pillanatban is abban az állapotban van, nem használjuk a múlt időt, de helytelennek tűnik, vagy legalábbis mindenképpen felesleges a létige, a van a mondat elején, az akasztja meg az olvasót, és hívja fel feleslegesen a jelenidőre a figyelmet

"Egy félreeső, kis utcába keveredtem, és ott láttam meg azt a bedeszkázott ablakú,

 biztos azért hagyták itt, mert nem tudták kivinni." - az egyik határozó közelre mutat a másik távolra, ami arra utalhat, hogy itt és ott is írtad a naplót, de szerintem inkább a távolra mutatónál kellene maradni, a későbbi, utolsó előtti jelenidő teljesen rendben van

" A szaki egy idős, ősz fickó volt, a víztoronynál találkoztunk, és onnan kísértem el a házig." - felesleges a volt

 "és onnan kísértem el a házig. Utcatáblát, házszámot ugyanis" - mivel ez egy magyarázó mellérendelés, szerintem egz mondat:  és onnan kísértem el a házig, ugyanis utcatáblát, házszámot...

"A félhomályban elsőre ki sem tudtam venni" - ez a ki sem tudtam venni nem igazán szép

 "növények, meg halak." - nkv

"Ma már nem ijedtem meg annyira." - itt már erősnek tűnik nekünk is az ijedség, az akváriumnál már jelezted, lehet, hogy csak meglepődtél, itt inkább: Ma már nem lepődtem meg annyira.

"Egy óra áll a falnál, az akvárium mellett. Majd' kétméteres, antik, gyönyörű darab. És jár, hangosan kattog, és pontos.
Nem értem. Nem. Értem.
Tik-tak. Még most is itt a hangja, a fejemben. Tik-tak.
A zongorához ültem," - és itt nekem kilóg a jelenbekeveredés, máshol nem
 

 "és mosolyog, és nagyon szép." - az első ést feleslegnek érzem

" Aztán az egyik szünetben meghallottam," - felesleges igekötő

" Aztán megpróbáltam megint, és ki tudtam nyitni az ajtót" - előbb ugyanez az ige, ugyanezzel az igekötővel, itt felesleges az igekötő, ahogy az ajtót is

"egy kis, füstölő kéményű kunyhóval," - a kis felesleges, mert a kunyhók kicsik, ez a ráerősítés mesében még elférne

" Követtem a hangot, ki az előszobába" - felesleges a ki és a vessző

"Egész eddig játszottam, és most kiderül, mi van." - a mi van helyett inkább valami: most minden kiderül, pl.

Egyetlen dolog volt amit nem értettem igazán, mit keres a végén Chopin, de gondoltam, biztosan van köze a dolgokhoz, csak az én műveltségem nem ér odáig, azt valamelyik kommentben olvastam, hogy csak tetszik neked, ki ne vedd onnan, mert nekem is tetszik :)

Hát úgy ennyi telt hírtelen, csak olyat fogadj meg, amit te is úgy érzel.

 

 

szo, 2010-12-04 13:49 Györeizé

Györeizé képe

Köszönöm, hogy ennyi munkát feccöltél a bogarászásba. Átnéztem a javaslataid, és van is, amit megfontolok majd, de egyelőre azt teszem, amit Aardvark kolléga is javasolt: hagyom állni egy ideig.
Köszönet mégegyszer a melóért!
Jah, és a végén Chopin azért került bele, mert az illető a szobában hagyja a naplót (azért is írja le, hogy Ezt itt hagyom, mert azt akarja, hogy ott is maradjon, és ne tűnjön el, mint a lámpa, a képel, stb.), és - mivel az ő fényképe is megjelent a nőé és a fickóé mellett - arra számít, hogy csatlakozik a kísértetekhez; és mint ahogy ő is azt akarta játszani, amit a ház, meg a nő szeret, így ő is azt szeretné, hogy amikor valaki majd megtalálja a zongorát, meg az ő naplóját, játsszon neki Chopint. Valahogy így. :)

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

cs, 2010-12-02 16:33 Aardvark

Aardvark képe
5

Na, kérem. Újra itt vagyok, mert a zongora nem hagyott nyugodni. Látom, javítottál rajta, sokkal gördülékenyebb, olvashatóbb lett. így már megérdemelsz egy hájfájvot, és be is kattintottam az ötöst, hogy korrigáljam az előző véleményemet.

Eszedbe se jusson, azt hinni, hogy valami hála vagy a közösség nyomása hatott rám, ezért gyorsan leszögezem, hogy az előző rakendrollos nagyzenekari novelládnak vannak ugyan erényei, de annyira szétesőnek éreztem, hogy inkább nem csillagoztam, és nem is kommenteztem.

Ez a novella azonban más. Az egyszerű ötletekből lehet a legélvezetesebb dologka kihozni, és ez iskolapéldája lehet a dolognak. Ehhez, szerintem, a következőt kell tenned: Eltenni ezt az írást egy-két hétre, majd elővenni, és mondatról, mondatra végigmenni rajta, beleírni mindazt, ami most kimaradt, mert most rettenetesen rövid. Tessék még dolgozni rajta!


Minden szót, minden betűt kitaláltak már mások előttem. Nekem csak a sorrend maradt.

sze, 2010-12-15 16:21 Györeizé

Györeizé képe

Nos, eltelt már egy-két hét, de még mindig nem tudom, hogyan dolgozhatnék rajta. Elteszem még egy kicsit. Az, hogy részrehajló lennél, eszembe sem jutott, nem olyannak ismertelek meg. ;)

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

k, 2010-12-07 08:41 Lasur (nem ellenőrzött)

Szia!

Jó volt olvasni, vitt magával a történet.

Igeidőben nagyon kreatív vagy, még mondaton belül is variálsz: Szép volt, bár lehet, hogy csak a késő délutáni fények tették azzá, mert amúgy eléggé lepusztult (hiányzik egy múlt idejű ige, így jelen idő).

Az, az igazság, hogy engem nem igazán izgat a nyelvtan. Ki kell javítani, segítséggel, vagy magadtól – a te dolgod.

Van pár logikai baki benne:

romos házat – ezt egyszer megemlíted, de nem világítod, meg mit értesz alatta, de értelme se nagyon van a későbbiek tükrében.

a falakon lévő néhány lyukon jut be a fény. – ha a falakon lyuk van, az már komoly gond, bár ilyen megfogalmazásban, hogy lyuk, szokatlan. Ugyanis nincs értelme. A falak nem lyukadnak ki, legfeljebb ledől egy részük, de akkor egészen a felső betonkoszorúig. Sztem a romos kifejezés mellett ezt a lyukat is érdemes lenne kihúzni.

egyetlen használható szobában – ha a másik két szoba ajtaja be van deszkázva, azaz oda nem tudtál benézni (nem jelzed, hogy megtetted volna), akkor csak a zongorás szobára gondolhattál. Az egyik gond, honnan tudod, hogy a többi milyen állapotban van, tehát az egyetlen nem ideillő. A használhatót pedig a falban lévő lyukak kérdőjelezik meg. :)

 

A történet nálam mindent űberel, azzal nincs semmi gond. Talán a végére érdemes lenne rábővíteni. Itt a legizgalmasabb, jólesne többet olvasni a zavarodottságáról, a gondolatairól.

Ha ezeket az apróságokat javítod (igeidőket is) simán esélyes egy pályázaton. Nagyon élveztem a lassú, nyugodt tempójú felvezetést.

Öt csillagra értékelem.

 

sze, 2010-12-15 16:35 Györeizé

Györeizé képe

Köszönöm, hogy olvastad és véleményezted, és örülök, hogy az említett zavaró dolgok ellenére tetszett. Fontolóra veszem, amiket írtál, de a végére nem hiszem, hogy rá tudnék bővíteni. Már eleve bővített az eredeti verzióhoz képest; azért nem hosszabb, mert számomra furán hatna az, ha valaki ilyen zaklatott lelkiállapotban hosszasan elkezdené ecsetelni a naplójában, hogy mit is érez pont akkor. Ennyi is csak azért került a naplóba, mert az illető - jobb híján - azzal próbálja kicsit egyenesbe hozni magát, hogy ír, hogy megpróbál fogalmazni, valamivel lekötni a figyelmét, ilyesmi. Nem érezném hitelesnek, ha ennél bővebben fejtené ki a dolgokat, hisz' nem az a feltett szándéka, hogy mindent precízen lejegyezzen. Ő nem egy blog-világban felnövő tinédzser. :) Ha nem napló-formában írom, hanem lenne egy külső mesélő, akkor simán beleférne a bővebb kifejtés; de ez már így marad, azt hiszem.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2013-08-19 18:09 Sren

Sren képe
5

Közel ezer olvasás. Az már szép szám.

Minap újraolvastam Craz 'goblinjában. Hiányzik ide a majdnem megfejthetetlen stílusod, Vándormadár.
Kapsz tőlem egy ötöst. Mert ez ott van, és mert egy olyan stílt, technikát, miegyébséget képvisel, ami a sok felszínes, nyálas (mégis komolyabbka kiadók által felkarolt) lájt ostobaságot már megfoganása pillanatában is lazán lekörözi - sejtként, meg nem született csecsemőként egy "felnőtt"(-ként aposztrofált) egyedet.

(Nem, továbbra sem vagyok elfogult - Téged is szétszednélek csipetkének, ha lenne miért. Széljegyzet, ne törődj vele.)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2019-03-28 03:55 Györeizé

Györeizé képe

Ot es fel ev utan boven ideje volt egy koszonetnek. Koszonet.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

szo, 2019-03-30 20:06 Sren

Sren képe

Öt és fél év után, most már írhatnál is valamit, Vándormadár. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/