Péntek esti Kali-juga

Rossz, fémes ízű bor. Nem is. Még ha fémes lenne. Ez műanyag. Polisztirol. Nem. Inkább fenoplaszt. Telítetlen poliészter?
Vagy csak egyszerűen szar.
Igen, ez lesz a megfelelő meghatározás.

Küszködtem, hogy megőrizzem gyomrom tartalmát, de közben azért gondoltam a halálra is.
Táncolni kéne menni ma este. Vagyis inkább kellett volna, most már késő van. Ó, Elvira! Veled akarok lenni.
A legjobb az lesz, ha megmondom Sosztáknak. A hétvégi ivászatoknak részemről vége.

De mi üthetett belém? Ezek nem az én gondolataim.
Valóságellenőrzés. A nevem Zsigmond. Tökéletesen koagulált és tragikusan ifjú alkoholista vagyok. Már régen megalvadtam. Metamorfózis nem kell.
Valaki hányt mellettem.
De, kell. Ennek véget kell vetni, mert ez így nem élet.

Ez lesz az utolsó, nehézkes, mégis epedő korty, és plasztik flaskával együtt ezzel az életszakasszal is végzek.
Ittam.
A flakon kiürült. El voltam keseredve. Hát. Minden sötét és szomorú lesz. (Isten tudja, miféle háború ez.)
Meg kell változni.
Szamszára, fordulj!
Bár ilyen egyszerű lenne. Ahhoz cselekedni is kell. De tényleg akarom?
Nem vagyok benne biztos. Pár deci Big Dick Turner segítene eldönteni.
Turner kapitány. A világ legrosszabb whiskyje, 1999 óta! Gyűlölöm. Pancsolt moonshine, csak félig legális.
Imádom.

Megint felfordult a gyomrom. Mellettem csókolóztak. Valaki sört öntött ki, ordítottak, aztán nevettek vele.

Alig érzem az arcom. Most kell megmondani, amíg még tudok beszélni.

Ez az életmód nem fenntartható.

De ki gondol a fenntarthatóságra? Én sosem tettem. Jól hangzó szólam politikusoknak. Fenntarthatóság. Mikor ebbe belekezdtem, nem érdekelt, egyszerűen csak élvezni akartam az életet, amennyire csak lehet, utána pedig meghalni. Lehetőleg valahol egy árokban.

Mégis, abba kell hagyni. Jó volt amíg tartott, de ideje lezárni. Tévedtem, nem vagyok véglegesen kiégetett agyagfigura. Metamorfózis kell. Metamorfózis nélkül nincs folytatás.
Szamszára, fordulj!

Sosztákhoz közelítettem, és közben csak egyszer estem el.
Odaértem. A vállába kapaszkodtam.
– Hé, Zsigó! – barátságosan szólt hozzám. Úgy tűnt, örül, hogy lát.
Istenek, ha vagytok, most segítsetek!
Szamszára, fordulj! Meg tudom csinálni.
– Soszták, mi a helyzet?
– Velem? Nem sok. Hogy tetszik a buli? – tényleg bulinak hívta. A definícióink eltérőek. Én ezt inkább dionüsziának nevezném.
Muszáj megmondanom neki, hogy én többször nem jövök. Miután pedig megmondtam, elköltözöm, mert ez így nem fog menni. Le kell szokni. Meg kell szökni.
– Hát, a buli egész jó…
– Csak?

Na, most legyek erős! Itt a vége.
Szamszára, fordulj!
Dobpergés. Háromnegyedes lüktetésű szívverés. Miért ilyen nehéz?
Szamszára! Fordulj!
– Semmi, igazából csak azt akartam mondani, hogy nagyon jól érzem magam! Igen! A buli sosem érhet véget!
– Ámen!

Nevettünk.

Végem van. Nincs elég hatalmam ahhoz, hogy az életemen változtassak. Ó, Elvira! Veled akarok lenni.
Ki állítja meg ezt az őrületet? Én nem vagyok rá képes.
Villonra gondolok. Melyik az a legmélyebb pont, ahonnan még meg lehet térni? Az akasztófa árnyékából? Remélem, nem ez volt az utolsó esélyem, hogy kiszálljak.
Elvirát most már elveszítettem. Ez szinte teljesen biztos. Hány áldozata lesz még a tehetetlenségemnek?
Még a mai éjszaka. Holnaptól végeztem. Eltűnök innen, el a városból, megszakítom a kapcsolatot mindenkivel, új életet kezdek, mert a metamorfózis kell, nagyon kell.
Gyenge vagyok mindehhez. Már most tudom, hogy ebből holnap sem lesz semmi, és azután sem. A létezésnek ennek a fázisába beleragadtam, és bele is fogok halni.

3.2
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.2 (5 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2014-05-18 16:09 Para Celsus

Para Celsus képe

A szaggatott. MOndatok. Itt. Vissza... ööööáh... visszaadják a narrátor tintás-beszítt állapotát. Túltagolt lenne? A többiek majd széjjelszedik. Oszt, ha úgy alakul, a Szamszára is fordul egyet.
"Na, most legyek erős." - mehetne felkiáltójellel is akár.
"Megint felfordult a gyomrom. Mellettem csókolóztak." - van ez így, ha az ember magányos... :D
"Melyik az a legmélyebb pont, ahonnan még meg lehet térni? Az akasztófa? " - hát, ha már akasztófán van, nehezen tér meg az ember... talán inkább az akasztófa árnyékából.


"The Rainmakeeeer!"

v, 2014-05-18 16:19 Kaiser

Kaiser képe

Először is, köszönöm a hozzászólást, és a gyors kikerülést! :)

Egyébként pedig ugyanezeken elgondolkodtam, és pont azért küldtem be így, kvázi félkészen, mert tanácstalan vagyok. Túlszaggatott vagy túltagolt lenne? Fogalmam sincs. Valószínűleg talán. (Ez a kifejezés létezik?)

Az első verzióban egyébként akasztófa árnyéka volt akasztófa helyett, de kiszedtem, valamiért nem tetszett úgy, ahogy van. Nem tudtam, hogyan lenne jobb, lehet, hogy mégis az akasztófa árnyékából, végül is logikusabb.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

v, 2014-05-18 17:25 polgarveronika

polgarveronika képe
5

"Egy bizonyos ponton túl nincs többé visszatérés. Ez a pont elérhető."
Szeretem Kafkát.
És ezt a novellát is. Ugyanakkor sajnálom, hogy nincs feloldás.
De mint írás, jó. (apró hibák kicsipegetését hagyom másra, lusta dög vagyok)

 

_______Tertium non datur ______

v, 2014-05-18 17:31 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm a hozzászólást. Örülök, hogy tetszett! :)

Viszont azt nem tudom, hogy a trancsírozást miért passzolja le mindenki. :D (Ezt nem szántam támadó jellegűnek, én is másra hagynám. :D)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

v, 2014-05-18 18:07 polgarveronika

polgarveronika képe

Olyan nagyon szembecsapó hibát nem láttam, de akadnak itt "vájtszeműek":D.
Hidd el, a magaméban sem veszem észre, mert az ember azt olvas, amit olvasni akar.

 

_______Tertium non datur ______

v, 2014-05-18 18:16 Kaiser

Kaiser képe

Igen, ismerős a helyzet, bár én általában a nyilvánvalóbb hibákat sem veszem észre, és ezért van az, hogy inkább írok, és nem kezdek neki soha egy másik írás kiértékelésének.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

v, 2014-05-18 22:34 Roah

Roah képe

Úgy volt, hogy most alszom, de annyira fáradt vagyok, hogy nem ment, szóval jöttem olvasni. :)))

Játszottál olyat gyerekkorodban, hogy egy lapra, bármilyenre, mondatokat írtatok a barátokkal, tele az egész papírt, és utána hajtogattátok? Függőlegesen? Legyező-formára? És az eredeti mondatok megváltoztak; némelyik szó eltűnt a hajtás takarásában, és másik került a helyére, és az így kapott mondatokon nevettünk. :)))

Hát én most valami hasonlót csináltam a novelláddal. Ide-oda dobáltam a szavakat, mondatokat, és minden alkalommal más és más végeredmény jött ki. ;)
Ezt ide, azt oda, felülről lefelé. :D
Érdekesen alakult. :)))

Szerintem jó így, csak furcsa, szokatlan, és azért csak becsúszott néhány kerek, hosszú kiejtés is - van, amiről nem lehet leszokni.

"Meg kell mondanom neki, hogy én többször nem jövök. Miután pedig megmondtam, el kell innen költöznöm, mert ez így nem fog menni. Le kell szokni. Meg kell szökni."

Megkell-lekell-elkell-megkell-lekell...
Nem sok ez egy kicsit, ilyen tempóban? ;) Mekegős. :))))
(És van még máshol is kellezés - kelletlenül. ;) )

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2014-05-19 15:07 Kaiser

Kaiser képe

Jézusom, most olvastam újra, tényleg horribilis mennyiségű "kell" van benne. :D

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-05-19 13:39 neduddgi

neduddgi képe
5

Szia, Kaiser!

Az utolsó két írásod olvastam. Ehhez a tudatfolyam(-szerű?) írásmódhoz igen jó érzéked van, szórakoztató, érdekes, ötletes, szellemes - a ritmusával még nem játszol annyit, amennyi benne(d) van. (Ez ilyen "abszolutisztikus" kritikusi kijelentés, egyszerűen így érzem; vagy igaz, vagy nem...:-))
Mind a kettőnél volt egy hátsó gondolatom: milyen lenne egy nem rövidprózába sorolható írásod? Mondjuk egy negyvenezer karakternyi szöveg (hiszen a a rövidpróza terminus a karakterszámra utal:-))...

"Ezeket a gondolatokat olyan sutának találtam, kifejtésüket pedig olyan üresnek és dagályosnak, hogy rögtön úgy éreztem, valami közük van az irodalomhoz; meg is kérdeztem tőle, miért nem veti papírra őket."

Borges: Az Alef

h, 2014-05-19 15:23 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm a hozzászólást, és örülök, ha tetszik. Ilyesféle jellemzést egyébként sem olvastam még magamról, így érdekes volt, illetve nem tudom, hogy milyenek a nem rövidprózába sorolható írásaim, mert ezeket nem nagyon szoktam mutogatni, így véleményt sem kapok. Egyébként többségük bizarr, azt hiszem, de leginkább félkész. :D

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-05-19 19:46 neduddgi

neduddgi képe

Igen, ez volt a sejtésem. Mármint hogy ha valaki ennyire impulzívan ír, annak biztosan nehéz kordában tartania a történetet. Visz a fantázia ide-oda.:-)

"Ezeket a gondolatokat olyan sutának találtam, kifejtésüket pedig olyan üresnek és dagályosnak, hogy rögtön úgy éreztem, valami közük van az irodalomhoz; meg is kérdeztem tőle, miért nem veti papírra őket."

Borges: Az Alef

k, 2014-05-20 17:39 Kaiser

Kaiser képe

Visz a fantázia ide-oda, közben meg legtöbbször egyébként a párbeszédek terén szoktam elszabadulni, a lényegi cselekmény általában kevesebb. Ez mondjuk olyasmi, ami tényleg csak a hosszabb írásaimban feltűnő, de ezen is dolgozom. :)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

sze, 2014-05-21 09:03 Obb

Nem tom, ez így számomra kevés, pillanatképnek nem az igazi, a miértekre nincs válasz, amit bemutatsz, mármint a tépelődése nem hétvégi ívókra jellemző, hanem egy masszívan alkoholba menekülő gondolatai, de ahhoz meg nincs háttér, nemrég beszélgettünk Roahhal Szerhij Zsadan: Depeche Mode című írásáról, azért az bemutatja ugyanezt, az tetszett.
A mondatok szerkesztése sokszor inkább nem a stílust, hanem a ne hibázzak-ot villantja be nekem.

sze, 2014-05-21 14:09 Kaiser

Kaiser képe

Igazad van. Átgondoltam, és tényleg hatásosabban venné ki magát, ha az elbeszélő sokkal aktívabb fogyasztó lenne. Ugyanakkor én fenntartom azt a nézetemet, hogy bár az elbeszélő alkoholistának vallja magát, a legnagyobb baja nem az, hogy minden napját az alkohol tölti ki, mivel itt még nem tart (bár közeledik ehhez az állapothoz) hanem az, hogy olyan fontossági sorrendet állít fel a pia és különböző dolgok között, ami már neki magának sem tetszik annyira, és akár a (társadalmi) életét is tönkreteheti. Zsigmondot éppenséggel sokkal jobban izgatja az, hogy mit kezd majd az életével, ha a haverok és az etanol továbbra is prioritás marad, mint, hogy mi lesz a májával.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

sze, 2014-05-21 18:56 Dokesz

Dokesz képe

Túlszaggatott? Szerintem nem. Van pár rész ahol még szaggathatnál rajta.

"De ki gondol a fenntarthatóságra? Én sosem tettem. Jól hangzó szólam politikusoknak. Fenntarthatóság. Mikor ebbe belekezdtem, nem érdekelt, egyszerűen csak élvezni akartam az életet, amennyire csak lehet, utána pedig meghalni. Lehetőleg valahol egy árokban."

Például ez a részlet. Szerintem kilóg a hangulatból, a többihez képest túl logikus. Jó hogy nincs hepiend, az ide nem is kell.

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

sze, 2014-05-21 19:56 Kaiser

Kaiser képe

Hm. Nem tudom. Tényleg lehetséges, hogy túl logikus, bár erre én pont nem gondoltam, ez például nekem nem tűnt fel, vagyis nem lógott ki annyira.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

sze, 2014-05-21 20:28 Dokesz

Dokesz képe

Csak egy javaslat, igazából nem zökkentett ki az olvasásból, végig olvastatja magát, a szamszára emlegetése meg nagyon jó ötlet volt. Hatásos a karakter vergődése, én még mindig bízok benne hogy fordít szamszáráján, úgy tűnik jobb sorsra érdemes. : )

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

sze, 2014-05-21 20:40 Kaiser

Kaiser képe

Volt egy alternatív verzió, ahol a sztori egy kiadós hányás után a következő bekezdésben úgy folytatódott, hogy Zsigmond a buszon ül, kezében bőrönd, és éppen a szomszéd megyébe robog a nagynénjéhez. Végül is mérlegeltem, hogy melyik legyen a végleges változat, de az túlságosan is boldognak és optimistának tűnt, így inkább maradt ez. :)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

v, 2014-05-25 22:06 teuthan

teuthan képe

A dionüszián nagyon jót röhögtem.

Nekem pont a miértek hiánya, meg az alkoholizmus miatt Bukowski jutott eszembe az egészről. Dereng valami novellája, ahol baktat az utcán és egy ürgének szinte csakúgy, heppből, elmetszi a torkát, aztán körülbelül ennyivel le is zárja a dolgot. Ivós novelláit meg gondolom nem kell emlegetnem.

Amúgy tetszett ez az egész így, kicsit magamat látom benne.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

h, 2014-05-26 19:28 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm a hozzászólást, örülök, ha tetszett. :)

Bukowski munkásságával még nem nagyon találkoztam, de erre is jó többek között az oldal. Olyan írók-költők iránt is felkelti a figyelmem, akiket eddig tudatosan, vagy nem, de negligáltam.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

v, 2014-06-01 18:00 Para Celsus

Para Celsus képe

Hunter S. Thompson Rumnaplója? (Vagy a Félelem és reszketés... bár az kevésbé köthető ide.)


"The Rainmakeeeer!"

v, 2014-06-01 18:11 Kaiser

Kaiser képe

Ismerem, de nem olvastam, aminek többek között az is lehet az oka, hogy az amerikai regényirodalomtól valamiért ódzkodtam eddig. Ki tudja miért, valahogyan nem volt meg az a természetes vonzódás, mint az európai regényeknél. (Dicső európai felsőbbrendűség! :D Egyébként nem hinném. Csak valamiért... csak. Az amerikai költészettel meg nincs bajom, szóval ennyit a logikáról :D)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

v, 2014-06-01 18:27 Para Celsus

Para Celsus képe

Én sokáig rühelltem a japán regényeket - két véglet, vagy a "lehulló cseresznyevirág, kimonó, tea-szertartás" bonyolult, lebegő körmondatokkal leírva, vagy az új generációknál az izzadság- és húgyszagú erőlködés, hogy "hűdebetegvagyecsém"-hatást érjenek el. Ehhez képest jó ideje Murakami Haruki az egyik kedvenc regényíróm.
Franc tudja, nincs japán, jenki, magyar író - jó és rossz író vagyon :D


"The Rainmakeeeer!"

v, 2014-06-01 18:48 Kaiser

Kaiser képe

Végül is igazad van. Egy két évig az orosz irodalommal voltam úgy, hogy bottal sem piszkáltam volna meg, mára pedig Dosztojevszkij, Bulgakov, és Bahtyin (bár ő inkább irodalomelméleti szakmunkás volt) munkásságát is megismertem és szeretem is. Szélesedik a látóköröm, a végén csak rájövök majd arra is, hogy az amerikai regénytől sem kell félni :D

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

v, 2014-06-01 19:05 Ovidius

Ovidius képe

Koromból adódóan elég régen kerültem kapcsolatba a második világháborút feldolgozó amerikai nagyregényekkel. Aztán később is került a kezembe jó néhány. Ennek megfelelően van egy írói és tematikus kör, amelynek elég nagy rajongója vagyok.

Norman Mailer: Meztelenek és holtak
James Jones: Most és mindörökké
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Joseph Heller: A 22-es csapdája

Ezzel a néggyel olyan negyven-negyvenöt éve kerültem kapcsolatba. Csodálatosak, izgalmasak, elrettentőek és végtelenül szórakoztatóak.
Később nagyon megfogott Heller csodálatosan pimasz könyve Dávid királyról, az Isten tudja című. Kevés könyv szórakoztatott és gondolkodtatott el egyszerre, és ennyire...
Aztán egyszer kezembe került John Irving csodakönyve, a Garp szerint a világ.
A legragyogóbb művek egyike a világirodalomban, amely az emberben lakozó horror és terror ábrázolását tűzte céljául.
Végül William Styron pokolkönyve a Sophie választ. Nem lehet róla szinte semmit jól elmondani. el kell olvasni.

Tehát ne tessék félni az amerikai regényektől... :D

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

v, 2014-06-01 21:06 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm. Majd ezeknek is utána fogok nézni. Látszik, hogy van mit olvasni a Nagy Víz túlsó oldalán is :D

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"