Tuol Sleng

Kutyák ugatnak, emberek pusztulnak el, valaki pedig a szív szútrát recitálja a cellájában. Az üresség valójában forma, a forma pedig üresség. A remegő bariton áthallatszik a vékony falon. Ez a csendszabály megszegése. Holnap ő is meghal.

Mindenki fél. Félnek tőlünk, de mi ugyanúgy félünk magunktól. Aztán ez a félelem lassan undorrá válik, az undor pedig ürességgé.

Mi vagyunk a vörös khmerek, és térdig gázolunk a totalitarizmus művészetében. Vér, vér, vér.

A foglyokat addig verjük, amíg be nem ismerik el nem követett bűneiket. Miután vallottak, agyonlőjük őket. Ennyi az élet.

A folyosó ebédidőben is ugyanolyan kihalt és csendes, mint mindig. A halottak nem tudnak, az élők pedig nem mernek beszélni.

Napi egy tál rizs jut mindenkinek, a vezetés szerint ez túl sok. Csökkenteni akarják a fejadagokat. Nem számít, mondják. Ide úgyis csak meghalni jönnek az emberek. Vörös siralomház a mérgező fák hegye.

Tegnap a hatos számú elvtárs híreket hozott. Úgy tűnik, a vietnámiak betörtek az országba pár napja. Én csak vállat vontam. Jöjjenek. Mégis mit tudnak csinálni? Még több embert ölnek meg? Nem mindegy? De. Itt már minden mindegy.
Ha már napokkal ezelőtt átlépték a határt, nemsokára ide is megérkeznek, és akkor mi is meghalunk.
Ez sem számít. A halál már négy éve az egyetlen állandó dolog az életünkben. Mindennapos.

A brutalitást lehet élvezni egy ideig, de aztán az ember belefásul. Ez történt velem is. A vadság és az erőszak elveszítette a misztikumát, csak a hullák bűze maradt, csak az undor, de később még ez is eltűnt, és a helyét a nihil vette át. Ez a végső fázis.

Van, aki megőrül, ezért gyilkolni kezd, és van, aki a gyilkolástól őrül meg. Vér, vér, vér.

Egy újabb töltény, egy újabb hulla. A tizenhetes és hatvankettes számú elvtársak is részt vettek a sortűzben, de nemsokára ők is egy gödörben végzik. Tudom, hogy így lesz. A tizenhetes titokban francia regényeket olvas. Hamarosan megtalálják maguknak a nagyobb tekintélyű elvtársak, és őt is tömegsírba kell lőni. A hatvankettes más. Őt a vietnámiak fogják kivégezni, ha ideérnek.

Én? Hogy mi lesz velem? Nem tudom, de mindegy is, mert itt túlélésben senki nem reménykedhet. A legokosabb az, ha még most főbe lövöm magam. Úgyis vége, és nem szeretem annyira ezt a világot, hogy megvárjam a halállal az ellenség bevonulását.

Érdektelenül bámulom az előttem kibontakozó jelenetet. Túl sokszor láttam már. Földet lapátolnak a halottakra, közben pedig arról beszélnek, amit a hatos mondott. Keserű, élettelen figurák.

Felemelem a pisztolyom, és a halántékomhoz szorítom. Nem figyel fel rám senki, és ha figyelnének is, miért akadályoznának meg? Az öngyilkosság a párt és a forradalom elárulása. Hitetlenség és gyávaság. Az öngyilkos a saját magát felszámoló ellenség. Nem kell vele törődni.
Meghúzom a ravaszt.
Vér, vér, vér.

3.25
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.3 (8 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2014-08-11 16:13 Para Celsus

Para Celsus képe

Mivel ótvar-belterj' szerkesztő-sarj vagyok (és teszem közzé a novellákat ezerrel), kimegy ez is.

"Az üresség valójában forma, a forma pedig üresség." Szív-szútra... ez jó, egy novellámban én is felhasználtam. Hálás.

"az élők pedig nem igazán mernek beszélni." - az "igazán" felesleges szerintem, megnyekken tőle a lendület.

"A foglyokat addig verjük, amíg be nem ismerik el nem követett bűneiket. Miután vallottak, agyonlőjük őket. Ennyi az élet. " - zanzásított totális történelem. Ez tetszik.

"A brutalitást lehet élvezni egy ideig, de aztán az ember belefásul." - itt jön a kérdés, melyik brutalitás kegyetlenebb? Az élvezetből elkövetett, vagy a hideg-gépies, a dehumanizáló?

"Vörös siralomház a mérgező fák hegye." - ez az asszociatív kép nekem nem áll össze.

"Van, aki megőrül, ezért gyilkolni kezd, és van, aki a gyilkolástól őrül meg. " - véres aforizma. Nem rossz.

"Az öngyilkosság a párt és a forradalom elárulása. Hitetlenség és gyávaság. Az öngyilkos a saját magát felszámoló ellenség. " - ez viszont k.rva jó.

A narrátor kibeszél a saját "itt és most"-jából, jövőben bekövetkező dolgokra reflektál, a sztori jelen időről az utolsó két bekezdésben múlt időre vált. Itt érzek zavart az erőben.


"The Rainmakeeeer!"

h, 2014-08-11 16:30 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm a hozzászólást, mindenek előtt! Aztán.

Az "igazán" ott talán tényleg felesleges, ki fogom szedni.

A mérgező fák hegye egy utalás, a "mérgező fák hegye" a "Tuol Sleng" magyar fordítása, legalábbis a Wikipédia szerint, amiben nem bízom meg egyébként, de sehol sem állítják az ellenkezőjét, így maradt. De érthető, hogy miért nem áll így össze, ha esetleg a szövegben lenne korábban utalás arra, hogy a helyet a mérgező fák hegyének hívják, akkor jobban működne.

És tényleg átvált jelenről múltra, fogalmam sincs, ez miért kerülte el a figyelmem. Hm.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-08-11 16:30 menma

menma képe
5

A múlt idő engem is bezavart. Olyan, mintha a síron túlról kommentálná az eseményeket.
Jó ez az unott, szinte flegma hozzáállás.
Ezt ki kéne adatni.

h, 2014-08-11 17:18 Kaiser

Kaiser képe

Hú, köszönöm a hozzászólást, meg az értékelést is! :) Amint érzek magamban elég naftát hozzá, kezdek valamit a múltidős résszel...

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-08-11 17:51 Forsaken

Forsaken képe
4

Az az igazság, hogy ahogy ezt az írást olvastam, magam előtt láttam az eddig félrészegen monologizáló alteregódat, amint munkásőr egyenruhát ölt, de amúgy ugyanúgy ő szól hozzánk, mint a legtöbb írásodban. Ez is az elkeseredettséget ábrázolja a megszokott filozofikus stílusban, de egy kicsit másfélét. Ennek a mélyén érződik a csendben jéggé fagyott rettegés. Mindez nagyon szép allegorikus képekkel ábrázolva, továbbá utalástöredékekkel, amik nem rágnak szájba, épp csak kellően sejtetnek. A mínusz egy csillag azért jár, mert kicsit hiányoltam az ívet a történetből.

-----------------------------
"Szemléletednél
Csak étrended kevésbé
Egészséges tán."

h, 2014-08-11 17:58 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm, hogy benéztél ide, elolvastad, és értékeltél! :)

Hm. Ív, ív, ív, most, hogy belegondolok, igazad lehet.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-08-11 18:21 Howel

Howel képe

"kihalt, és csendes" - vessző?

Ahj, tetszett, bár egy idegen az elmém egyik ajtaján (jah, sok van) kopogtat, és azt kérdezi, miért jó az olyan novella, ahol meghal az elbeszélő; hiszen ha már meghalt, hogyan írta le (az a múlt, nem?)?
Ha nem figyelek a kötekedő kopogására, csillagozok. Nem is keveset, nem árulok el vele nagy titkot.
De figyelek - lassan egy éve figyelek erre az idegenre.

______________________

"Violence is the last refuge of the incompetent."

"Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg."

h, 2014-08-11 19:08 Kaiser

Kaiser képe

Logikus a felvetés, hogy hogyan meséli el valaki a saját halálát. Megfogtál. Mindegy, köszönöm, meg azt is, hogy észrevetted a vesszőhibát, javítottam. :)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-08-11 18:45 Kallodróbi Irén (nem ellenőrzött)

4

Az van, hogy jó vagy. Csak a téma volt számomra uncsi. :)

h, 2014-08-11 18:58 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm. Soha nem írtam volna erről, ha nem olvasok el egy aktuális hírt a vörös khmerek egyik vezetőjének tárgyalásáról, mert akkor nem is olvastam volna utána a témának. Megrázott, megihletett, meg akartam örökíteni, ettől persze még lehet unalmas. :)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-08-11 19:26 Kallodróbi Irén (nem ellenőrzött)

Szerintem ez is csak az én hibám. Mármint, hogy unalmasnak találom a témát. Túl sok hasonlót olvastam. Vagy nem tudom.
Csípem a stílusodat, ez az írásod is ettől tetszik.

h, 2014-08-11 18:57 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe
5

Ez tetszett.
Gratulálok!
Négy apróság:

Az "ív" hiánya talán nem is akkora hiba, de az igen, hogy érthetetlen a narrátor tette. Miért tette, ha már négy éve gyilkol?
Fél? Mitől, mikor nem érdekli a halál?
Undorodik? Négy évig nem undorodott?
Megőrült? Nem úgy beszél?
Szerintem nem kell ív, mert ez egy rövid történet, ami egyetlen jelenetet mesél el, nem egy fejlődésregény - de magyarázat kell, mert így zavaros.
( Az undor nem magyarázat, mert aztán "ürességet" írsz - ez a kettő eleve ellentmondás! -, az üresség pedig nem sarkal öngyilkosságra.)

A múltidő tényleg zavaros.
Nem kell ezt túlragozni! Ez pont az a történet, ami hatásos jelenidőben leírva.
Vagy misztikusabbá lehetne tenni, és akkor a narrátor már beszélhetne múlt időben, szellemként - de akkor meg ki lehetne bővíteni, pld. azzal, hogy a pokolban, az áldozatai által megkínozva/vezekelve meséli el, hogyan jutott odáig.

"A koponyákat gúlákba rakjuk, így építünk piramisokat a halálból."
"Túl sokszor láttam már. Földet lapátoltak a halottakra, "
Az jó, ha valami hatásos, de azért az sem árt, ha logikus! :-)
Tehát az agyonlőtt áldozatokat elföldeltek, majd később kiásták a tetemeket, hogy a koponyákból piramist építsenek?

Az utolsó mondat szerintem túl hatásvadász.
Felesleges túlírás. A "meghúzom a ravaszt." pont elég lenne.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

h, 2014-08-11 19:02 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm, de ez a gúlás dolog... basszus :D És tényleg van egy logikai bukfenc. Ha lesz rá kraft, talán átírom, de lehet, hogy ez marad. Mindenesetre a többi hiba miatt sem ártana, ha átnézném, és kicsit javítgatnék rajta.

(Vagy elkezdek magyarázkodni, hogy a vallatás közben meghaltak koponyáit rakják gúlákba, a kivégzettekét meg nem, de ez eső után köpönyeg, és még értelme sincs.)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

h, 2014-08-11 20:07 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

"és még értelme sincs"
Pontosan.
:-)

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

k, 2014-08-12 01:09 Kaiser

Kaiser képe

Igyekeztem javítani pár dolgot, szóval jelentem, ez itt már a Tuol Sleng 2.0.

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

sze, 2014-08-13 11:55 Roah

Roah képe

"Az üresség valójában forma, a forma pedig üresség."

Para is beleírta egy műbe ezt. :)))

Az utolsó előtti mondat még mindig nem az igazi. Még mindig olyan, mintha meghalna a karakter, és akkor ki meséli a sztorit, a fene se tudja, nem kapott még gellert az a golyó. Lehet, hogy egy kérdőjel lenne az igazi? Egy "Meghúzzam a ravaszt?" , nem tudom.

Egyébként kedvelem, még mindig kedvelem az írásaidat - nem tudom, hogy számít-e, de személy szerint retinán könyökölnek a halálvágyó témák, azt hiszem, örök szerelem köt az élethez.
De a te írásaid bejönnek.

Ja, és jössz még egy buli-beszámolóval, csókolom! ;) :)))

Három-ötvenhétig kibírod?
Nem, nem a víz alatt, hanem...

Ríleksz? ;) :)))

https://www.youtube.com/watch?v=oh4tHpUflDA

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

sze, 2014-08-13 12:18 Kaiser

Kaiser képe

Köszönöm az olvasást. Megtiszteltetésnek veszem, hogy annak ellenére is elolvasod, amiket írok, hogy alapvetően nem szereted a halálvágyó témákat, holott én elég sokat foglalkozom ezzel. (Most néztem meg, itt Karcon a Szilvamenedéket és a nemrég lezárult "alkoholista trilógiát" kivéve az összes többi írásomban meghal valaki. Ebből már ezzel együtt van két öngyilkosság, egy halálos ítélet, és egy rohamban való, sikertelen részvétel.) Én sem tudom, miért. Szeretem azt mondani, hogy kétszer fedeztem fel a halált, de háromszor fogom. Először akkor kerültem kapcsolatba vele, mikor nagyapám meghalt, és kezdtem felfogni egyáltalán a halál és a halandóság koncepcióját. Másodszor mostanában, mert elkezdett érdekelni az élet és halál közötti vékony határvonal, és annak az átlépése, az átlépés módja. Az a hátborzongató jelenség, hogy az élet mennyire törékeny dolog. Harmadszor pedig akkor fogom megismerni, ha én is meghalok. Ez még egyelőre várat magára. Persze lehet, hogy ez az egész csak magyarázkodás, és halálesetekkel dobom fel az amúgy egyszerű és jellegtelen történeteim.

Igen, azt is tudom, hogy jövök még a beszámolóval. :D El is kezdtem szépen formát adni neki, leírogatni a dolgokat, de elkalandoztam, mint Móricz, mikor nem tudta eldönteni, hogy szociográfiát vagy regényt írjon, ezért most félkész állapotban van. Rendbe kell tenni, be kell fejezni, ki kell selejtezni, ami nem kell, kap egy szép novella-formát, és akkor már kész is. :)
(Addig pedig, amíg nincs kész, már nem beszélek róla, mert ha megírom, a történtek a cselekmény szerves részét képezik, műhelytitkaim pedig nem leplezem le. :D)

_____________________________
"Your only hope, a life charmed black
An empty grin for we cannot turn back
A seeking silence and a creeping lust
The pork-men crackle as they turn to dust"

szo, 2014-08-16 14:08 Veloka

Veloka képe

Ennyi idősen ilyen gondolatokkal irány a zártosztály! :)

___________________________________________
De jó nektek hobbitok, hogy a munkátok a hobbitok.