A nyár utolsó napja

Katának

 

Emlékszem, augusztus vége felé járt már. Négyen ültünk az asztal körül, az egyik oldalon Gina és én, a másik oldalon anyáék. Anya halat sütött, és Apa túl nagynak találta a füstöt, amiért már attól kezdve veszekedett, mióta asztalhoz ültünk. Amikor pedig egy hosszú hajszálat talált a halban, visszakézből annyira megütötte anyámat, hogy annak eleredt az orra vére. Anya nem szólt egy szót sem, pedig nagyon fájhatott neki, csak kezébe temette az arcát, és zokogni kezdett. Kishúgom először apámra bámult hatalmas, ijedt szemével, aki dühösen, izzadtan, véres kézzel tömte magába az ételt, majd Anyára, akinek a vére már majdnem a könyökéig lecsorgott. Felkaptam Ginát, beszaladtam vele a szobánkba, ahol elsírta magát, és olyan erővel szorított magához, amit nem néztem volna ki vékony, kis testéből.

Azt vártam, hogy üvöltözni kezdenek, ahogy szokták, majd apám megveri Anyát, aztán elmegy itthonról. De most csend volt kint, talán Apa megérezte, hogy erősebbet ütött, mint máskor, vagy talán hamarabb elment. Gina megnyugodott, de nem akart kimenni. Leült a szobánk közepére, és játszani kezdett, mint mindig, amikor állt a bál otthon. Már sokszor megnéztem ilyenkor az arcát. Látszólag a babájára figyelt, arra az egyetlenre, amelyiknek szinte varázsereje volt húgomra nézve. Koszos gumiarcáról már majdnem lekopott a festés és az egyik szeme kis sem nyílt, de Gina mindenhova magával cipelte. Most csak gépiesen fésülte a baba egyre ritkább, szőkés haját, valamit suttogott is hozzá a maga furcsa, halandzsa nyelvén. De a tekintete komorrá vált, könnytől maszatos, kis arcán egyetlen mosoly sem futott át, amíg figyeltem. Elnéztem Gina vékony lábán a ráncos harisnyát, ócska, itthoni ruháját, amiben a tükör előtt szokta nézegetni magát, ha felvehette Anya cipőjét. Sírni tudtam volna, üvölteni, ököllel szétverni a fejét mindenkinek, aki miatt még egyszer szomorú lesz a kishúgom, magamat pedig legszívesebben felakasztottam volna, hogy úgy szenvedjenek Anyáék, ahogy mi szenvedünk miattuk. Elfordítottam az arcom, nem akartam, hogy Gina így lásson.

Apa elment valahova, csak reggel jött haza, így ki tudtuk aludni magunkat, és mire megérkezett, én már messze jártam. Reggeli után rögtön elmentem otthonról, képtelen voltam Anya lilás orrára csak még egy pillantást is vetni. Gina megpróbált puszit adni rá, de megijedt, amikor Anya felszisszent, és könny csorgott a szeméből. Tudtuk, hogy csak segíteni akart, nem történt semmi baj. Apa nélkül sosem volt hangos a ház.

Fülledt meleg ölelt körül, amikor kiléptem az utcára, pólóm rögtön a testemre tapadt, de ez nem zavart abban, hogy futva tegyem meg a távot a buszig. Vártak már a barátaim, húgom után az egyetlenek, akik miatt még mosolyogni tudtam.

Az erdő régi tanyánk volt, egészen kicsi korunk óta együtt jártunk ide, akkor még a szüleinkkel. Ismertünk minden fát, minden fűszálat. Még télen is itt játszottunk, egy ilyen havas, hideg napon találtuk a búvóhelyünket, ami attól kezdve főhadiszállásunk lett. Tulajdonképpen egy barlang volt, nem túl mély, de mi bőven elfértünk. Kidobott gumikon ülve beszélgettünk; itt szívtam el életem első pár szál cigarettáját, amiktől olyan beteg lettem, hogy azt hittem, meghalok. Csak Füli röhögött rajtam, mert nem sokkal előttem ő is ugyanígy járt, és biztos volt benne, hogy megmaradok.

– Sziasztok! – köszöntem belépve a barlangunkba, de hirtelen nem tudtam többet mondani.

Egy lány térdelt a porban, Füli és Győző állt a két oldalán, Vivien kicsit messzebb, összefont karral ült egy autógumin, és durcás, utálkozó pillantásokat vetett a lány felé.

– Új tag? – kérdeztem, de egy darabig senki sem válaszolt.

Győző felém lépett, kezet nyújtott, közben rágyújtott.

– Ezt a kis picsát itt találtam, amikor reggel bejöttem – mondta. – Szerintem lopni akart.

Komoly arcot vágtam, pedig tudtam, hogy innen aligha lehetne bármit is ellopni pár szál cigarettán és néhány pornóújságon kívül.

– Már adtam neki egy fülest, mert el akart szaladni – húzta ki magát.

A lányra néztem, aki félig a földön feküdt, és riadtan, segélykérőn nézett rám. Nem lehetett nagy a pofon, mert nem maradt nyoma, de arra elég volt, hogy ne merjen ellenkezni, vagy elfutni. Győző erős srác volt, én sem szívesen verekedtem volna vele.

– Ki ő?

– Tudja a faszom! – Győző nagyot köpött a lány felé, de nem találta el. – Valami köcsög bevándorló, még magyarul sem tud. Hadonászott nekem, de látta, hogy szájon kenem, ha nem fejezi be – vigyorgott.

A lány kapkodva nézett arra, aki éppen beszélt, de nem szólt egy szót sem.

– Biztos román, vagy valami ilyesmi – mondta Füli, de nem vette le szemét a földön fekvő szerencsétlenről, aki még mindig engem nézett. – Anyám szerint ezek tetvesek. Nem akarok semmit sem elkapni tőle.

Néztem a lányt, és hirtelen megsajnáltam. Barna haja eltakarta az arca nagy részét, ajka remegett, sötétbarna, majdnem fekete szeme könnyesen csillogott, de nem sírt. Nem tűnt ápolatlannak, de a ruhái elég piszkosak voltak. Arra gondoltam, mióta feküdhet a földön.

– Mióta van itt? – kérdeztem.

– Jaj, Patrik, menj már a picsába! Mi bajod van? Idejött ez a kis kurva, tuti lopni akart, de rábaszott.

– Ja! – Vivien dühösen nézett, majdnem ijesztő volt.

– Ha nem büntetjük meg, legközelebb is ide fog jönni. Vagy majd a lakásunkba.

– Győző, te hülye vagy – nevettem el magam. Képtelennek tűnt az ötlet, hogy ez a riadt kis veréb betörjön bármelyikünkhöz is.

– Honnan tudod? – Győző arca kipirult, keze ökölbe szorult. Fenyegetően felém lépett, miközben beszélt. – Honnan tudod, hogy nem jön-e ide a szaros családjával, és foszt ki titeket? És mi lesz, ha elrabolják Ginát, kiszedik a szerveit, aztán a testét felzabáltatják a disznókkal?

Mit mondhattam volna? Hogy nem hiszem el, amit mond? Nem lett volna igaz, mert egy kicsit elhittem neki. Tudtam, hogy Győző nem teljesen normális, de megvolt a magához való esze.

– Mit akarsz csinálni vele?

Győző elvigyorodott. Odalépett szerencsétlen lányhoz, felemelte a földről és rádobta egy nagy traktorgumira. Rátérdelt a hátára, felhúzta a lány szoknyáját, és üvölteni kezdett:

– Üssétek!

Nem voltunk rossz gyerekek. Nem lógtunk az iskolából, rendesen hazamentünk, amikorra mondták, nem verekedtünk, legalábbis nem többet, mint más korunkbeliek. Nem tudom, mi történt akkor velünk, de egymás után léptünk oda, és tenyérrel ütöttük szegény lány fenekét, majd amikor Vivien letépte a szerencsétlen bugyiját, ordítani, röhögni kezdtünk. Füli talált valami zsinórt, talán fülhallgatóé lehetett valamikor, azzal csapkodta a meztelen bőrt, amin vékony, vörös csíkok kezdtek szaporodni, némelyik még vérzett is.

Sokáig nem is hallottam a lány hangját, pedig nem volt halk. Mintha egyszerre vettük volna észre, hirtelen elcsöndesedtünk, Füli elejtette a zsinórt, amire rögtön rátapadt a por, ahogy földet ért. Megijedtünk. Olyan hangon nyögött, amit még sosem hallottunk, mintha nem is ember, hanem valami állat lett volna. Nem kérte, hogy fejezzük be, nem mondott semmit, csak valami mély, állatiasságában is szívszaggatóan emberi, artikuláltan hang tört fel belőle. Zokogott, de így még senkit sem hallottam sírni.

– Mi a picsa van ezzel? – Győző is megijedt, láttam, amikor leugrott róla.

Megfordította a lányt, aki már fel sem emelte a kezét. Folyt az orra, összekeveredett a nyálával, ami lecsorgott az állán. Kivörösödött, már-már lilás arca sáros lett a portól, bedagadt szeméből ömlött a könny. Hátrébb léptem, annyira megdöbbentem. Füli és Vivien elszaladtak, fellökve egymást a barlang szűk bejáratánál.

– Te maradsz, igaz? – Győző eszelősen nézett rám, én pedig éreztem, hogy már túl késő elszaladni. – Ez a két kis pöcs mindentől összefossa magát. Még egy ilyen kis féregtől is.

A lány arcába köpött, aki tovább vonyított azon az iszonyú hangon, majd Győző pár pillanat múlva újra leköpte, ekkor már a szájába célozva. A szerencsétlen elhallgatott, öklendezett párat, de többre nem volt ideje, mert Győző megemelte, és a barlang másik oldalába dobta. Szegény, nagyon megüthette magát, hangosan felnyögött, amikor a falnak csapódott, aztán csak halk, vinnyogó hangon sírt, és összehúzta magát a fal mellett.

– Győző, elég lesz, szerintem… - kezdtem.

– Nem már, hogy te is ilyen kis punci vagy! El tudod képzelni, mit fog veled csinálni, ha elkap, amikor egyedül vagy? Mert te is megütötted, vagy nem?

– Győző, ez csak egy lány…

– Ez egy majom bevándorló! Le van szarva, hogy lány-e, vagy fiú, ezek a retkek simán megkéselnek. Apám szerint is csak úgy lehet megfékezni őket, ha megtanulnak félni tőlünk. Meg kell ijeszteni, tanulja meg, hogy tisztelettel viselkedjen más országában! Vagy te is ezeket a szarokat pártolod?

Nem pártoltam én senkit sem, és ma már tudom, hogy Győző sem. De akkor, ott, abban az erdőben, ezek a szavak sokkal fenyegetőbbek voltak, mint bármi, amit el tudtam képzelni.

– Tudod, mit csinálunk? – A lányhoz lépett. – Gyere, a kurva anyád!

Iszonyú erő dolgozott Győzőben, amíg kirángatta azt a maszatos képű, halálra rémült lányt, engem is majdnem fellökött. Elszaladhattam volna, de már nem csak magam miatt nem akartam. Féltem, hogy komolyan kárt tesz benne.

Odakint elgáncsolta a lányt, aki hatalmasat esett, majd elkezdte lerángatni róla a ruhát. Szegény ellenkezett volna, de Győzőhöz képest semmi ereje sem volt, aki sűrű pofonokkal törte meg azt a gyenge ellenállást is, amivel még esetleg szembe kellett néznie.

Először láttam életemben olyan tekintetet. A lány hatalmasra tágult szeme inkább egy állatéra hasonlított, száját szintén kinyitotta, de nem jött belőle hang, amíg Győző röhögve ráncigálta a ruháit. Csak menekülni akart. Térdre esett, felnyögött, erre Győző hátba rúgta, majd felrántott a lány szoknyáját, és felhúzta, egészen az arcáig. Szánalmasan csapkodott szegény, de a ruha erősebb volt, csak akkor szabadult ki, amikor a fiú lerántotta róla. Rögtön apró mellét próbálta takargatni, de Győző belerúgott, és amikor a lány elterült a földön, a bugyiját kezdte lecibálni. Megkövülten álltam, még akkor is, amikor Győző ordibálni kezdett:

– Baszki, ez beszart, vagy mi?

A lány oldalt feküdt, próbált felülni, és láttam, hogy piszkos a feneke. Görcsölni kezdett a gyomrom, mintha csak most értettem volna meg, mit él át ez a földön fetrengő, vinnyogó, kis teremtés. Nem tudtam, mit mondjak, vagy tegyek. Féltem.

Aztán Győző hagyta, hogy áldozata takargatni próbálja magát. Az felhúzta a lábát, összekulcsolta két kezét a térde előtt, és olyan halkan vinnyogott, hogy alig hallottam.

Győző elé állt, és lehúzta a sliccét:

– Vedd a szádba!

– Győző, ezt nem kéne…

– Kussolj, te kis buzi! Mi a fasznak ütötted, ha most meg rinyálsz? Te meg csináld már, a kurva anyád!

Akkora pofont kevert le a lánynak, amitől én is elszédültem volna. Az oldalra vágódott, és meg sem próbált felkelni a földről. Haja szétterült a földön, beleragadtak a falevelek és a kicsi ágak, én pedig észrevettem valamit a földön. Győző is láthatta, mert nem mozdult többet.

– Győző… - mondtam. – Ez a lány süket…

Senki sem szólalt meg, Győző továbbra is ökölbe szorított kézzel állt, de nem mozdult, csak bámulta a kis, szürke szerkezetet a porban.

– Győző… baszd meg… baszd meg a kurva anyád, ez a lány süket!

Kapkodni kezdtem a levegőt, hányingerem lett, azt hiszem, kétségbe estem. Győző felé léptem, készen rá, hogy megütöm, de szerencsére még idejében visszafogtam magam. Megilletődött ugyan, de biztosan kiverte volna a fogaimat, ha összeverekszünk. Aztán elnevette magát:

– Hú, ez mekkora, baszki! Tudod, mi a jó ebben? Legalább nem fogja elugatni senkinek sem.

Hatalmasat röhögött magában, utoljára még a lány felé rúgott egy kis port, csak azért, hogy megmutassa, még mindig ő a főnök, aztán elfutott. Tudtam, hogy megijedt.

Összeszedtem a lány ruháit, elé raktam, próbáltam neki segíteni, de fogalmam sem volt, mit csináljak. Megkérdeztem volna, merre lakik, még haza is kísérem, ha kéri, de nem tudtam beszélni vele. Rám sem nézett, csak szipogva, remegve kapkodta a ruháit, engem pedig elöntött az önvád, bármire képes lettem volna, hogy bocsásson meg, vagy ha az sem, akkor legalább hadd kérjek elnézést. Kérleltem, a végén már kiabáltam is, de semmit sem mondott, fel sem pillantott. Aztán elengedtem magam, leültem vele szemben, és sírni kezdtem. Hang nélkül, könnyem is alig volt, és nem is mondanám azt igazi sírásnak, inkább csak görcsös erőlködésnek, hogy valamiképp kifejezzem, mennyire sajnálom. A lány felhúzta a cipőjét, aztán elszaladt, magamra hagyva a barlang előtt.

Nem is emlékszem igazán, miképpen mentem haza. A buszon észrevettem, hogy véres a tenyerem, eszembe jutott, milyen hévvel ütöttem én is a fenekét, amikor szegény nem is értette, mi történik körülötte. Megvertük, mert erősebbek voltunk. Az a szerencsétlen csak sétált az erdőben, talált egy barlangot, ahogy mi is. Nem hallotta meg Győzőt, az meg elkapta, mi pedig elhittük, hogy veszélyes ránk. Talán nem is hittük, csak jó volt megverni valakit. Egy percig sem hittem, hogy meg lehet bocsájtani, amit tettünk.

Arra értem haza, hogy Anyáék megint veszekednek. Gina hangosan sírt a szobánkban, de képtelen voltam bemenni hozzá, amíg meg nem mosdottam. Nehezen jött le a kezemre száradt vér, és még utána is sokáig éreztem.

Gina nem ugrott a nyakamba, csak állt a szoba közepén, maszatos, vörös arccal, a lábán az örökké megtekeredett, vastag, ráncos harisnyájában, sírástól verejtékes hajjal, és üvöltött, ahogy csak tudott. Magamhoz öleltem, pici kezét a nyakam köré fonta, aztán lassan megnyugodott, pedig odakint hatalmas volt a zaj. Nem is gondoltam azonnal Anyára, csak akkor jutott eszembe, amikor láttam, hogy beront a fürdőszobába, és sokáig engedi a vizet. Mikor kijött, egy véres törülközőt szorított az arcához, de még így is láttam, hogy a fél arca bedagadt, vörös, lilás színű, és az ajka is felrepedt. Letérdelt mellénk a földre, fogta Gina pici ujjait, és sírt, majdnem olyan hangon, mint az a lány az erdőben.

Később kimentem a konyhába, és láttam, hogy Apa az asztalra borulva horkol. Messziről bűzlött az alkoholtól, kezében még egy cigaretta füstölgött.

Elöntötte a könny a szemem, körmömet a tenyerembe vájtam. Valami lebegő érzés vett körül, kicsit kívülről láttam magam. Úgy gondoltam, talán csak álmodom. Furcsa dolgok jártak az eszemben, halvány, bizonytalan, egymást kergető érzések. Volt köztük dac, harag, bosszú, reménytelenség, kötelesség is, de a legtöbbet akkoriban még nem ismertem. Kivettem egy konyhakést a fiókból, és apám nyakába szúrtam.

 

4.94737
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.9 (19 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2010-07-24 17:31 Bloody Dora

Bloody Dora képe
5

Van kettő, inkább olvasás-megakasztó része: egyik a buszhoz futás-erdőtanya-barlang hármas (kicsit gyorsan váltasz); a másik a nézés később, egy szóismétlés-árnyalatú részlet. (Persze nem találom, de olvasás közben valamiért feltűnt, hogy közel van egymáshoz két nézett.)

Maga a történet meg a végkifejlet jó. Nem csattanóra épít, hanem robog arra, amerre kell. Kösz.

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2010-07-25 09:59 Kelvin

Kelvin képe

A buszhoz futást én is éreztem (asszem), a nézést meg sejtem. Köszi!

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

szo, 2010-07-24 17:49 Sren

Sren képe
5

Mondanám, hogy "no ja, így kell megverős sztorit írni". Mondanám, hogy "node idesöcsém, most vacsoráztam!". Mondanám, hogy a "szegény"-ezés kicsit sok a közepe táján. De nincs kedvem semmit se mondani. Ezek után valahogy nincs, még megszólalni sem. Kiabálni szeretnék, hogy mi a francért megy a ventilátor, hisz már nincs hőség?! Vagy kimenni és csapkodni a bokrokat-leveleket dühösen, mint egy pukkancs kölyök.

Köszönöm, Kelvin.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2010-07-25 10:01 Kelvin

Kelvin képe

Én köszönöm. :)

A szegényezéssel, meg úgy az egész közepével négy napi szenvedtem, pedig a novit megírtam három óra alatt. Nem megy még nekem ez a kapkodós, cselekményes történetírás, nem is írtam ilyesmit eddig, de a következőkben többet próbálkozom vele.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 11:08 Sren

Sren képe

No igen, az akciós történetvezetés illetve ilyes cselekmény írása a magunkfajtának nehézségeket okoz; sztem főképp azért, mert egyáltalán nem látunk-érzünk ebben kihívást - más dolgok fontosak, illetve fontosabbak. De tényleg nem árt gyakorolni, szükség lehet ilyen irányú tapasztalatokra a jövőben. :)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2010-07-25 12:38 Kelvin

Kelvin képe

Nekem kihívás volt, nem is kicsi. A végén már be se akartam küldeni, minden bajom volt.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 13:34 Sren

Sren képe

Ezt valahogy sejtettem - de gondolj bele, ha nem küldted volna be, mit veszítettek volna azok, akiknek annyira tetszett.

Amit mondtam, szerintem tudod, hogy értettem, nem ragoznám. Menj tovább ezen az úton. Ne mindenáron, ne erőltesd (csak egy picikét, amennyire kell), de csináld, csezmeg: az egyik legjobb vagy, kellesz!

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2010-07-25 13:55 Kelvin

Kelvin képe

Vigyorgok ám, mint a barom. :)

Marhára megijedtem, amikor belekezdtem Ndy új novellájába, mert tisztára azt hittem, ugyanez a téma lesz. Para volt, pont azelőtt, hogy feltöltöttem volna az enyémet. :D

Most egy darabig ezt fogom erőltetni. Komolyan annyit bénáztam vele, hogy már írni akartam neked, hogy segíts. :D De az nagyon férfiatlan lett volna, meg különben is, szeretem kínozni magam.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 14:13 Sren

Sren képe

Értem ám a frászt, én éppcsak lekéstem (hálisten): a hallókás vonás miatt nem fog ide feljönni a vonatos pl... de neked majd átküldöm, ha elkészül. :) A boha isten se hinné el, hogy a kettőnek semmi köze nem volt egymáshoz. :D

Tisztelem azt az írót, aki megkeres. Mindig. Te sosem tettél ilyesmit, de tudnod kell: ha komoly kvászban van az ember, egy átfutás még nem a világ vége. :) Boldogan olvasnám, és utána képes lennék pont olyan elfogulatlan véleményt írni, mintha sosem láttam volna. Mert az igazi író képes mást és mást adni a történetével minden nap. Lehet sokan nem értenek ezzel egyet, de én szeretek újraolvasni, épp ezért. :) Te ilyen író vagy.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2010-07-25 15:04 Kelvin

Kelvin képe

Nem azt kértem volna, hogy olvasd át, hanem hogy írd meg helyettem, mert elegem lett belőle. :)

Én feldobnám a vonatosat. Részben mert ott tök más a hallóka, részben mert jó kis írás lesz, legvégül meg azért, mert úgyse mer beszólni senki sem. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 15:47 Ndy

Ndy képe

Szerintem a hozzád hasonló "horroricus alcoholus rárántopusz"-típusú íróknak majdhogynem kötelező ilyeneket is írni, mert a cselekményt és a több figura csordaszelleméből eredő torzulásokat be kell tudni mutatni az egyénre nézve. Ezt pedig önmagában állóan is nagyon jól megoldottad.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

v, 2010-07-25 16:06 Kelvin

Kelvin képe

Örülök, hogy így látod. :) Nem a bemutatással akadtak gondjaim, hanem fingom sem volt, miképp írjam le az akciót. Egyik ember üti a másikat, és mindkettőt meg akartam mutatni. Ebből lett rengeteg voltozás, szóismétlés, meg a szívem csücske alanyegyeztetési gondok, amiken marha jót szoktam röhögni, ha másnál látom. Nekem itt már az agyamra ment.

Rárántopusz. :D

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 16:20 Ndy

Ndy képe

De ha nem gyakorlod, sosem leszel Number1 Ungarische horror író, amire jelenleg akár esélyed is lehet. Jónéhány más íróval egyetemben, és egy kedvező könyvpiaci, gazdasági változás esetén, meg ha nem szálnak le a golyóid, és meg ha nem pacsálsz el idő előtt... De lehet, bizony.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

v, 2010-07-25 17:29 Kelvin

Kelvin képe

Nem értem, mi bajod a golyóimmal.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 17:44 Sren

Sren képe

"... horroricus alcoholus rárántopusz" ?! Ne magadból indulj ki, továbbá ne merészeld egy francos kategóriába dugni Kelvint, mer' szétszedlek csipetkének! (Le lesz a gondod a hajmosásról - no, korrekt az ajánlat? :D)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2010-07-25 21:26 Ndy

Ndy képe

Oké, ebben a tekintetben feljavítotam a csávót :D Lehet, hogy ritkábban ránt rá :(

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

szo, 2010-07-24 18:01 Ndy

Ndy képe
5

Most aztán marha jó kedvem lett...

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

szo, 2010-07-24 18:32 Roah

Roah képe
5

Kiváló. Velejéig az. Gina.?:) Én nem dühös lettem, hanem szomorú. Jelenleg ennyit tudok kinyögni. Köszönöm.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2010-07-25 10:02 Kelvin

Kelvin képe

Gina. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

szo, 2010-07-24 19:41 Ndy

Ndy képe
5

Hogy értelmesnek is tűnjek, itt a nézve:

"Látszólag a babájára figyelt, arra az egyetlenre, amelyiknek szinte varázsereje volt húgomra nézve. Koszos gumiarcáról már majdnem lekopott a festés és az egyik szeme kis sem nyílt, de Gina mindenhova magával cipelte."

Szerintem lényegtelenek bizonyos infók, és nem is lenne nézve, ha:

"Látszólag a babájára figyelt, melynek koszos gumiarcáról már majdnem lekopott a festés és az egyik szeme kis sem nyílt, de Gina mindenhova magával cipelte." - fölös infó, hogy esetleg van-e másik babája, mely babák közül ez a kedvence.

Közben azon gondolkodám, mennyire ismétli magát minden. Édesanyám a Ponty utcában, a közgázon tanított, és pont olyan idős lehetett, mint én, amikor csináltak egy irodalmi fanzint Pontyról-pontyra néven. Abban olvastam gyerekként egy hasonló történetet, csak ott annyi volt a különbség, hogy egy visszamaradott srácot gyötörtek a többiek :)

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

v, 2010-07-25 10:04 Kelvin

Kelvin képe

Ezen is gondokodtam, ez egy többször átírt mondat. Azért hagytam benne, mert akartam valami jellemzést írni a kislányról, de csak röviden, lehetőleg egy mondatban. De, ahogy így mondod, tényleg semmi értelme.

Valakit mindig gyötörnek a többiek.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

szo, 2010-07-24 21:01 Liliana

Liliana képe
5

Hű...

 Amit talán hibaként kiemelnék, az ez:

"Nem lehetett nagy a pofon, mert nem maradt nyoma, de arra elég volt, hogy ne merjen ellenkezni, vagy elfutni. Győző erős srác volt, én sem szívesen verekedtem volna vele." - ...de ahhoz elég, hogy...

Érezd, ahogy a szavak hangjegyekké válnak, és végül láthatóvá válik előtted a dallam!
"Jó boszorkány vagyok, és legyőzöm a gonosz banyákat!"

v, 2010-07-25 10:05 Kelvin

Kelvin képe

Á, a voltozás borított még ki. Ne tudd meg, mit összeszenvedtem vele.

Köszi. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 22:35 Kentaur

Kentaur képe

 Én most először éreztem igazán azt, hogy nem egyszerűen rémísztgetni akarsz(nincs azzal baj, amúgy), vagy meghökkenteni, vagy undorítani, hanem kerek, mondanivalós, lélekrajzos, ahogy kell.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2010-07-26 18:57 Kelvin

Kelvin képe

Nem tudom, mit akartam. Bennem volt, idegesített, aztán leírtam. Tényleg azok sikerülnek a legjobban, amikre nem készül az ember. Köszönöm.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-07-25 23:57 Maggoth

Maggoth képe
5

Megfogadtam, hogy ezentúl jófiú leszek, de erre csak azt tudom, mondani, hogy kibebaszott jó írás lett, sajnálom.

Kicsit könnybe lábadt a szemem a dühtől. Gyönyörűen ábrázolod az erőszak örök körforgását, te egyszer még egy nagyon nagy író leszel (sőt, az én szememben már most az vagy), ha nem adod fel valami hülyeség miatt. 

Na, szóval Győző címe érdekelne. Azt a tetűt még el kéne intéznie valakinek...

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-07-26 18:56 Kelvin

Kelvin képe

Nagyon remélem, hogy proféta vagy. :) Köszi.

(Ne beszélj csúnyán! Tudod, itt nem szeretik... :) )

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2010-07-26 19:35 Maggoth

Maggoth képe

Én nem akartam, de ez az írás ezt váltotta ki belőlem, tényleg sajnálom :(

Állítólag vannak látnoki képességeim, úgyhogy hajrá, szuper karrier áll előtted! :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-07-26 19:40 Kelvin

Kelvin képe

Egyszer talán átadhatok neked valami díjat. :D :D

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2010-07-26 19:44 Maggoth

Maggoth képe

Arra igen büszke lennék sorstárs :)

Főleg, ha valami jó kis horrordíj lenne :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-07-26 19:47 Kelvin

Kelvin képe

Olyan nincs is. Csinálni kell, ha valaha kapni akarok egyet.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2010-07-26 20:02 Maggoth

Maggoth képe

Viszont konkurrenciád sincs :)

Különben is, rajtam kívül ki indulna egy ilyen pályázaton, ha tudná, hogy te is neveztél? :D

Simán lehetnék második :D

Na, de hülyülök. Te, viszont itt van ez a Töltőtroll pályázat, arra simán nevezhetsz horrorral, ha írsz a témára. Igaz, nem nagy szám a nyeremény, de ideje lenne már kifelé is virítani valamit. Mi persze tudjuk, hogy te vagy a magyar King, de tudják már meg mások is, hogy király vagy :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-07-26 20:03 Kelvin

Kelvin képe

Jóvanmár. :D :D

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2010-07-26 20:05 Maggoth

Maggoth képe

Ok, eldugultam :)

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-07-26 20:44 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Igen. Ő a horrorírás Stephen Kingje! (Beethoven meg a zene Mozartja):-))

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-07-26 23:39 Maggoth

Maggoth képe

Ja, Mozart meg a marcipánipar fellegvára! :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-07-26 07:00 Obb_régi

5

Megpróbálom, ami tőlem telik. A novellát úgy tanították nekünk, hogy a legkegyetlenebb műfaj, nem fér el benne kalandozás, felesleg, az öreg szaktekintélyek, akiket volt szerencsém előadás vagy magánbeszélgetés közben meghallgatni egyben mind egyező véleményt vallottak, ki kell szedni minden felesleges szót, mondatot, ami nem segíti előre a novellát.

"Emlékszem, augusztus vége felé járt már." - a már nélkül is ugyanott vagyunk

"Négyen ültünk az asztal körül, az egyik oldalon Gina és én, a másik oldalon anyáék." - nem kell a körül, mert igazság szerint max. a megszokott szóhasználat végett helyes, hiszen annak csak a két oldalán foglaltatok helyet, asztalnál

"Anya halat sütött, és Apa túl nagynak találta a füstöt, amiért már attól kezdve veszekedett, mióta asztalhoz ültünk." - itt is feljön a felesleges már, nélküle is elvagyunk, ez a kétszeri már nyomatékosítás bizonytalanságot sugall, hogy az író nem érzi biztonságban magát, kevésnek érzi a szöveget, valami pluszt akar

"Már sokszor megnéztem ilyenkor az arcát. Látszólag a babájára figyelt, arra az egyetlenre, amelyiknek szinte varázsereje volt húgomra nézve. Koszos gumiarcáról már majdnem lekopott a festés" - mindenkinek megvan a saját rákfenéje, úgy látszik neked a már ilyen. Első felesleges, második is erőlködés nélkül kiváltható, nem azt mondom hogy teljesen ki kell irtani a márokat, ha az elsőt kiveszed a második elférhet

"Nem lehetett nagy a pofon, mert nem maradt nyoma, de arra elég volt, hogy ne merjen ellenkezni, vagy elfutni. Győző erős srác volt, én sem szívesen verekedtem volna vele." - az ilyen esetben, amikor már megvan a múlt nem kell a volt, anélkül is helyén van az idő: de arra elég, hogy...

"majdnem fekete szeme könnyesen csillogott, de nem sírt." - amúgy is sok tagmondat indult de-vel a környéken, csillogott pont

"Arra gondoltam, mióta feküdhet a földön.

– Mióta van itt? – kérdeztem." - nem kell ilyenkor leírni mire gondoltál, ha már egyszer a szádat is elhagyja a gondolat, teljesen felesleges

"– Ja! – Vivien dühösen nézett, majdnem ijesztő volt." - szinte ijesztően

"Mit mondhattam volna? Hogy nem hiszem el, amit mond? Nem lett volna igaz," - ugyan az a baj sokszor a létigékkel is, mint a a márral, feleslegesen akarsz ráerősíteni, nem akarom mindet kiszedni, de nézd meg itt, első mondatban minden megvan nélküle: Mit mondhattam?

"Sokáig nem is hallottam a lány hangját, pedig nem volt halk." - az ilyen csúnya tagmondatok kikerülhetők könnyen anélkül, hogy kikerülnél a stílusból, pedig sikoltozott/sikítozott/üvöltött/visított/vonyított, bármi jobb, mint a nem volt halk

"mintha nem is ember" - legtöbbször az is is felesleges az is bizonytalanságot sugall, gyengít

"csak valami mély, állatiasságában is szívszaggatóan emberi, artikuláltan hang tört fel belőle" - mit ahogy a talán meg a valami is bizonytalan, a fülhallgató zsinórjánál még jó a talán, de itt a valami nem

"de többre nem volt ideje" - pedig könnyű kikerülni, anélkül, hogy erőszakot vennél a szövegen: de többre nem maradt ideje

"Szegény, nagyon megüthette magát, hangosan felnyögött," - egyszer már kinyilatkoztál, amikor szerencsétlennek tituláltad, azt sem éreztem szerencsésnek, mint ahogy itt a szegényet sem érzem annak, ráérsz a végén, amikor már az önvád jön, addig az állásfoglalásod a szövegből derüljön ki, ne direkt jelzőkből vagy azok kísérjék konzekvensen az eseményeket

"ezek a szavak sokkal fenyegetőbbek voltak" - fenyegetőbben hatottak

"Szegény ellenkezett volna, de Győzőhöz képest semmi ereje sem volt, aki sűrű pofonokkal törte meg azt a gyenge ellenállást is, amivel még esetleg szembe kellett néznie." - ezt is csak azért emelem mert már megint besűrűsödtek a létigék, nem kell a volna, hiszen ellenkezett, pl.: Szegény ellenkezett, de Győzőhöz sűrű pofonokkal törte meg azt a gyenge ellenállást is, amivel még esetleg szembe kellett néznie.

"Görcsölni kezdett a gyomrom, mintha csak most értettem volna meg," - nem most, akkor

"Nem tudtam, mit mondjak, vagy tegyek." - a vagy azonos az éssel, ha azonos értékű mondatrészek közé kerül, akkor nem kell vessző

"és sírni kezdtem. Hang nélkül, könnyem is alig volt, és nem is mondanám azt igazi sírásnak," - és sírni kezdtem hang és könnyek nélkül, nem csak a voltot kerülöd, hanem erősebb

"Nem is emlékszem igazán, miképpen mentem haza." - vagy az is vagy az igazán, de akár mindkettőt feleslegesnek nyilváníthatjuk, dfe az egyiket mindenképpen

"halvány, bizonytalan, egymást kergető érzések. Volt köztük dac, harag, bosszú, reménytelenség, kötelesség is," - küszködsz a voltokkal pedig sokszor egyszerűen el kell hagyni, itt egy vessző és kész: halvány, bizonytalan, egymást kergető érzések, köztük dac, harag, bosszú, reménytelenség, kötelesség is,

Az erő és a célirányosság benne van, jó érzékkel, igazság szerint csak itt-ott piciket vágni, létigéket, bizonytalanságot sugalló szavakat ritkítani. Nincs mese, jó vagy :)

 

 

h, 2010-07-26 18:54 Kelvin

Kelvin képe

Ha tudnád, mennyit vigyorogtam, amíg olvastalak. Még fel is röhögtem. :)

Igazad van, és ha csak a felét tudom alkalmazni a következőben, már sokkal jobb lesz. Köszönöm, ez tényleg nagyon hasznos lesz. Így már én is látom, de amikor írtam... gondolhatod. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2010-07-26 16:28 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe
5

Ó pedig már kezdtem azt hinni, hogy ez csak egy tipikus erkölcsről prédikáló, magyar mechanikus narancs, de azért az utolsó mondat után már tudtam, hogy ez is egy "Kelvines" történet. :-))

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-07-26 18:55 Kelvin

Kelvin képe

Á, eszembe nem jutna olyat írni. :) Köszi!

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2010-07-26 19:25 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Látom nem érted. Szóval azzal az utolsó mondattal a "főhőst" lerántottad Győző és apa szintjére, eggyé vált velük, ezzel elbukott. Rossz választ adott... Persze ettől még jól van megírva.

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-07-26 19:27 Kelvin

Kelvin képe

Beszélgethetnénk erről, de te nyilván másképp látod, nem akarok belemenni. Szerintem pont, hogy nem bukott el.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2010-07-26 19:37 Pyrrhusz

Pyrrhusz képe

Igen. Robin Hood is csak egy ócska tolvaj volt, Batman meg sima köztörvényes gazember.:-)) Helyhiány miatt tényleg legyen ennyi. Nem értünk egyet.

- "Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé." -Woody Allen

h, 2010-07-26 23:54 Csajoss

Csajoss képe
5

csokisfánk.

"De ha minden kívánságom teljesülne, akkor az összes álmom megsemmisülne. - C.D."

k, 2010-07-27 17:11 Kelvin

Kelvin képe

Nem lesz ennek jó vége... :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

k, 2010-07-27 21:39 Csajoss

Csajoss képe

Miért? Megeszed? :)

"De ha minden kívánságom teljesülne, akkor az összes álmom megsemmisülne. - C.D."

sze, 2010-07-28 19:14 Kelvin

Kelvin képe

Meg. Veled együtt. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2010-07-30 09:57 Csajoss

Csajoss képe

Jajj, de édes vagy. :)

De én legyek ám a főfogás! :P

"De ha minden kívánságom teljesülne, akkor az összes álmom megsemmisülne. - C.D."

sze, 2010-07-28 10:12 Sólyom László

Sólyom László képe
5

Végre volt időm elolvasni... Jó volt! Fölöslegesen nem beszélek mellé, 5*

_________________________________________

"a leírt szavakban rejlik az igazi varázslat"

sze, 2010-07-28 19:15 Kelvin

Kelvin képe

Ez eseteben egy sallangmentes köszönömmel reagálnék. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2010-07-28 13:24 Mickey Long

Mickey Long képe
5

Nem sok írást olvastam eddig, ami ennyire felzaklatott. Nagyon erősen ábrázoltad az erőszakot, tetszett...
 

----------------------------------------------------------------------------

Ifjú Titán

"A valóság az, amit a tudatod azzá tesz." (Morpheus)

sze, 2010-07-28 19:15 Kelvin

Kelvin képe

Reméltem, hogy lesz, akit felzaklat. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-08-08 09:47 Adachi

Adachi képe

Nem nagyon jutok még szóhoz, de mindenképpen jelezni akartam, hogy olvastalak.

Olyan hatást értél el, amit egyhamar nem fogok elfelejteni. Tetszett, ifjabb King. :)

~*~

"Meghitt világomat saját mitológiám sárkányai védik." - Salvador Dalí

v, 2010-08-08 10:14 Kelvin

Kelvin képe

Az a legdurvább, hogy egy könyvön kívül nem is olvastam Kinget, és az Azon kívül filmjét sem igen láttam, ami tetszett volna, de azért köszönöm. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2010-11-26 00:14 krystohans

krystohans képe
5

 Nagyon ott van. Az a késszúrás az enyém is. Nem tudom, mennyi a valóságalap, amiből épít a sztori, de nem fantasy sajnos egy csöppet sem.

 

___________________
Portölcsér vagyok
Szél játéka összetart
Ha megunt, szétszór

 

p, 2010-11-26 18:40 Kelvin

Kelvin képe

Hát nem. Örülök, hogy tetszik.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2010-11-28 16:57 Tolerancia

Tolerancia képe

Üdv!

Néhány napos vagyok az oldalon, és attól a fura kockás játéktól keveredtem ide Hozzád, mert még nem tudom, kiket érdemes itt olvasni...

Szörnyű történet, és sajnos nem egyedi, de jól írtad meg.

Én kívántam a végén egy még számomra is ismeretlen, de "könnyebb" megoldást.....

Olvaslak még.

Andrea.

 

 " Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja." /Ernest Hemingway/

v, 2010-11-28 18:36 Kelvin

Kelvin képe

Semmiképp ne légy velem toleráns, ok? :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

k, 2010-11-30 19:54 Tolerancia

Tolerancia képe

Ha lesz majd egyszer olyan, és méltónak érzem magam arra, hogy bírálhassalak, meg fogom tenni!

Ígérem! :-))))

Addig olvasgatok, Te pedig szórakoztass!

 

 " Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja." /Ernest Hemingway/

k, 2010-11-30 21:17 Kelvin

Kelvin képe

Amint elolastál, jogod van bármit mondani rá. Hidd el, pár hónap Karcolás után elkezded majd várni a negatív kritikákat. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

sze, 2010-12-01 19:08 Tolerancia

Tolerancia képe

Tudom, egy "író" számára ez a mondat maga lesz a borzalom, de ha jó a történet, amit olvasok, visz, sodor magával, akkor észre sem veszem a hibákat, mert az agyunk úgy van kódolva, hogy kiegészíti a hibák nagyrészét. Itt az elütésekre, vesszőrke, kisebb helyesírási hibákra gondolok. Az ismétlés, az összefüggéstelenség és a vontatottság az, ami zavarni tud.

De majd meglátjuk. :-))))

 

 " Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja." /Ernest Hemingway/

sze, 2010-12-01 19:28 Kelvin

Kelvin képe

Ennél borzasztóbbat sose halljak! :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2010-12-10 20:22 Dana

Dana képe
5

...

Először azt írtam ide, hogy "B..., hazavágtál!", meg azt, hogy "Nem megy az írás, mi?!", de inkább csak hallgatok, mert nem találom a megfelelő szavakat.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2010-12-10 21:26 Kelvin

Kelvin képe

Egy pár hónapja én sem találom őket... :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2010-12-10 21:43 Dana

Dana képe

:-)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

h, 2011-04-11 10:48 Györeizé

Györeizé képe
5

-sóhaj-

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

h, 2011-04-11 17:46 Kelvin

Kelvin képe

Köszi! :) :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

cs, 2011-12-15 14:46 polgarveronika

polgarveronika képe
5

Gratulálok. Valóban "ütős" írás. Talán egy icipici javaslat: a "szegény", "szegényke" szócska nem igazán illik a vaskos cselekmények közé, mert olyankor egy pillanatra kilépsz az írásból, holott benne vagy a sztoriban.

Ne sajnáld így, ezekkel a szavakkal, hiszen amint leírod, az már önmagában olyan szánalomkeltő, hogy az embernek összefacsarodik minden zsigere.

Még egyszer: a sztori és a hozzá illesztett stílus first class.

Engem mélyebben is elgondolkodtatott.....

üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

cs, 2011-12-15 18:56 Kelvin

Kelvin képe

Borzalmas volt hallani, amikor felolvasta a forma. Komolyan szégyelltem magam, és erősen bíztam benne, hogy nincs olyan nagy hallgatósága a Tilosnak. Már én se így írnám meg. :)

Köszi!

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

cs, 2011-12-15 21:44 polgarveronika

polgarveronika képe

Jaj, ezzel sokan így vagyunk!De az írás mindig  a pillanatnyi állapotunk lenyomataként formálja a szöveget. Vannak írók, akik azt mondják, hogy sosem olvassák újra magukat (ezt persze nem hiszem), de ha így is van, lehet, hogy éppen ezért.

Na, szóval klassz ez az írás. Gratu esmét.

 

_______Tertium non datur ______

cs, 2011-12-15 15:52 Sren

Sren képe
5

 Tök jó, hogy előkerült (az előkerítő nem én voltam, ne engem szidj), legalább kiderült Maggsról, hogy jósnő! Izé... jós. :D

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2011-12-15 18:58 Kelvin

Kelvin képe

Mióta Ndy elmondta, hogy Maggothba anális íráskényszerítőt ültettek az idegenek, bármit elhiszek neki. Miért szidnék bárkit is? Megint kint vagyok a friss tartalmak közt, pedig nem írtam már hónapok óta. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

k, 2012-12-25 16:16 Hegeda

4

Ajánlásodra elolvastam. Jó volt újra olvasni

Hoppodrom... zöld az ég, kék a a fü... az élet így gyönyörü

k, 2012-12-25 17:32 Kelvin

Kelvin képe

Na, ennek örülök! :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

v, 2014-03-02 18:59 Para Celsus

Para Celsus képe
5

Hell yes.
Csáth Géza fogta meg ilyen jól az öntudatlan(?) gyerek-kegyetlenséget. (Anyagyilkosság, A kis Emma)


"The Rainmakeeeer!"

v, 2014-03-02 19:39 Kelvin

Kelvin képe

Köszi, ez kellett a gyászos vasárnap végére. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2015-08-10 18:07 Niszel

Sötét volt, sűrű, jéghideg. Összeszorította a szemem. Akkor a távolban pici fénypontot láttam. Dédanyám azt mondta, hogy amikor megszületünk pici fény van a szívünkben, s mire megöregszünk csillag lesz belőle. Néha az embernek nagyon fáj amikor egy csillag ága megszületik. Nem tudom elfogadni a történet végét. A fiú miért nem látta azt a pici fényt, ami egész idő alatt ott volt húgának szívében. A történet úgy kezdődik Katának.