A kegyelem köve

Áhíb mellkasában hatalmas kő dobogott. A nap kíméletlenül perzselte bőrét, kavics ropogott saruja alatt, homokot fújt arcába a szél. Az út szélén bárányt terelő pásztorral találkozott, ismerte is őt, Efraimnak hívták.
– Békesség – köszöntötték egymást. Áhíb elkísérte egy darabon, közben kiderült, Efraim levágni viszi a bárányt. Hamarosan feltette neki a kínzó kérdést, ami ébren tartotta az éjjel.
– Részt vettem Náun megkövezésében, de egyszer sem találtam el. Gyilkos vagyok?
Efraim felvonta a szemöldökét.
– Mit törődsz ezzel? Náun megérdemelte a halált. Az Úr rendelkezése szerint cselekedtél, amikor ráemelted a követ.
– Nem találtam el.
– Ha eltaláltad, ha nem, meg kellett halnia. Felfedte a húga szemérmét. Az ilyet kiirtani nem gyilkosság.
Elköszöntek, és Áhíb magára maradt. Az út dombra vezette. Szíve egyre nehezebbé vált, lába alig bírta az iszonyú terhet. A völgyben magányos alakot pillantott meg. Talán a dolgát végezni jött ki a táborból. Áhíb elindult felé, a lejtőn önkéntelenül meggyorsította lépteit. Amikor amaz észrevette őt, hátat fordított és futásnak eredt. Úgy érezte, valami fontosat szalaszt el, ha nem éri utol azt az embert. Mellkasa húzta előre, mintha tehetetlen kő gurulna lefelé egyre gyorsulva, ellenállhatatlanul. A síkra érve azonban terhe, mely addig segítette, lelassította. A menekülő megbotlott, és egy kiszáradt árokba zuhant.
– Ne bánts! – A hátán feküdt, eltakarta arcát. Áhíb felsegítette a porból.
– Miért futottál el? – A férfi görnyedten állt, szeme majd kiesett a rémülettől, felhorzsolt lábszárán piszkos vérpatak csordogált. – Bűntudatod van?
– Te üldöztél engem. Nem követtem el semmit.
– Azért követtelek, mert felismertelek. Ott voltál tegnap.
– Én öltem meg. – A férfi végre kihúzta magát. – Előttem hasalt, az ujjai barázdákat húztak a porba. A halántékán találtam el. Megremegett, aztán elernyedt. Teljesítettem az Úr akaratát. Az én kövem végzett vele.
– Te lennél az egyedüli gyilkos, vagy mindnyájan azok vagyunk?
– Nem vagyunk gyilkosok, csak azt tettük, ami az Úrnak kedves.
– Én nem találtam el.
– Szándékosan dobtál mellé?
– Nem tudom.
A csontos kéz fájdalmasan szorította Áhíb karját.
– Azt hiszed, kibújhatsz az ítélkezés alól? Az Úr szólt hozzánk Mózes által, elküldte nekünk a törvényeket. Miért szegültél ellene?
Áhíb eltaszította. Ugyanoda zuhant, ahonnan felhúzta. Segíteni akart, de amaz a földre köpött.
– Hagyj békén!
Otthagyta az árokban, és visszament a táborba.

A sátor előtt füst szállt fel. Többen az áldozati állat maradványait cipelték. Áron is megjelent az udvaron.
– Áhíb vagyok, Manasszé törzséből.
A főpap fáradtnak tűnt. A sorozatos szertartások megviselték őt és fiait.
– Beszélj, Áhíb.
Rövid töprengés után a következőt kérdezte:
– Vétettem-e az Úr ellen, ha nem vettem részt a vérfertőző Náun megölésében, és szándékosan mellé dobtam?
Áron bölcs tekintete meg sem rezzent.
– Elfogadod-e az Ő parancsolatait?
– Elfogadom.
– Akkor menj, tisztálkodj! Estére gyere vissza a sátorhoz, és ajánlj fel egy bikát vétekáldozatul!
Az elmondottak szerint cselekedett. Teste megtisztult, de a kétség hideg kőtömbjét nem tudta kimosni szívéből. A lenyugvó nap fényében a pusztába vesző utat figyelte.
Járnia kell ott egyszer valakinek, aki megérti őt.

3.4
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.4 (5 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2018-08-16 12:41 Blade

Blade képe

Nem rossz...van mondanivalója, bár szerintem a lényeg pont kimaradt: akarta-e dobni a követ vagy sem. Nem az a lényeg, hogy eltalálta-e. Az már mellékes...mindkét esetben.

p, 2018-08-17 09:37 Kick Azyro

Megleptél. Azt hiszem, legkésőbb az utolsó párbeszédből egyértelmű lesz, hogy nem akart dobni.

cs, 2018-08-16 14:11 Gitáros

Gitáros képe
4

Olvasóként az a benyomásom, hogy meglehetősen otthonosan mozogsz ebben a világban. Szerintem érdemes lenne nagyobb lélegzetű történeteket írnod ezzel a háttérrel és ezekkel a szereplőkkel.
Tetszett.

Miki

p, 2018-08-17 09:44 Kick Azyro

Köszönöm a hozzászólást! Örülök, ha így érzel. A háttér és a történet itt nagyon szorosan összefügg. Nem tudom, írok-e még erről a világról.

cs, 2018-08-16 17:01 Roah

Roah képe

Salam Alaykum!

"Vagyok, Aki Vagyok!"

https://www.youtube.com/watch?v=U0Mg-eZqEdI

Kedvelem az intelligens, intellektuális történeteket.

Rövid, egyszerű mondatok, hangzatos - tetszettek! - nevek, gyorsan haladó cselekmény - tanúság, mintha nem is kezdő írását olvastam volna.
Külön dicséret azért, amiért nincs rommá jelzőzve ez a történeted sem, spórol velük, takarékos, nem bűvészkedik, nem trükközik, nem kábít, hanem egyenesen fogalmaz, ezt a sztoridat is könnyű volt olvasnom.

"Áhíb mellkasában hatalmas kő dobogott."

Jó felütés, képzavar lájttal. ;)

"Talán a dolgát végezni jött ki a táborból."

Jobb alibi a karakternek...? :))) Mintha a narráció is bizonytalan lett volna, ezért talánozik? Egy: nyugodtan lehet várni egy jobb ürügyre a karakter számára, hogy miért is bóklászik a táboron kívül, és ha biztosabb az ok, határozottabb, magabiztosabb lehet a mondat is, megállhat talán nélkül is, kettő: csak egy megjegyzés, úgy általánosságban a jövőre a nézve, hogy a talános mondatok szerzői bizonytalanságot sugallnak, sugallhatnak. ;)

"Áhíb elindult felé, a lejtőn önkéntelenül meggyorsította lépteit. Amikor amaz észrevette őt, hátat fordított és futásnak eredt. Úgy érezte, valami fontosat szalaszt el, ha nem éri utol azt az embert."

Továbbra is erőtlennek találom az alibit. Mondanám, hogy kreatívnak tűnsz, találj ki jobbat, hihetőbbet, de ez pusztán ízlés, szub észrevétel lenne.

Hagyok a többieknek is munkát, egyébként kezdem bírni a stílusodat. ;)

Egyszer, amikor a Hajógyárin fociztunk az elderekkel - tök jól kosaraznak! -, mormonokkal, megkérdeztem egyiküket, aki New York állam Ithacájából valósi volt, és már réginek, tapasztaltnak számított missziósként, honnan tudja azt valaki, hogy a bűne meg van bocsátva, honnan tudja bárki, mikor könnyebbülhet meg a súlytól, ami gyötri, amit cipel.
Az elder azt felelte, "Azt érezni" mondta és egyik ujjával a mellkasára bökött, a szíve irányába "Mert ez nem hazudik soha, a szív nem hazudik, a szív mindig igazat mond."

Hm.

"Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!"

(Názáreti)

"A-shi-ra la-do-nai ki-ga-oh ga-ah
A-shi-ra la-do-nai ki-ga-oh ga-ah
Mi-cha-mo-cha ba-elim adonai
Mi -cha-mo-cha ne-dar-ba-ko-desh
Na-chi-tah v-dhas-d-cha am zu ga-al-ta
Na-chi-tah v-dhas-d-cha am zu ga-al-ta
A-shi-ra, a-shi-ra, a-shi-ra..."

https://www.youtube.com/watch?v=enQyCyXewK8

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2018-08-17 08:26 Kick Azyro

Szia Roah!

Örülök, hogy ezúttal is számíthattam a véleményedre, és annak is, hogy tetszett. Ami a karakterek alibijét illeti, igazad van, bár úgy gondolom, nem a kreativitás hiányzott. Ahogy említetted is, ez egy takarékos, egyenes írás. Áhíb vívódására és válaszkeresésére koncentrál, tehát egyáltalán nem is kellett volna belemennem, hogy a férfi, akit üldözőbe vesz, miért mászkál egyedül a pusztában, hisz a főszereplő szemszögéből teljesen mindegy, ő a nehéz szívével és a kérdéseivel van elfoglalva. Szóval a talános mondat elhagyható, és igyekszem máskor el is hagyni. :)

Köszönöm, hogy idézed a Názáretit. Ez teljesen más erkölcsiség, mint a "szemet szemért, fogat fogért". A kettő közti feszültséget is érzékeltetni akartam.

cs, 2018-08-16 18:21 Kentaur

Kentaur képe

Üdv a Karcon!
Erős kezdés. Nem értek egyet Blade-el, mert nyilánvaló, hogy nem akart dobni, akkor nem kérdezgetne.
Talán még annnyi, hogy nekem kicsit hiteltelen. Egyrészt a bűnhöz képest erős a büntetés. Azért ők sem gyilkolászták le magukat piszlicsáré indokokból, szemérem elleni vétségért - ahogy ma mondanánk, csak kiközösítés járt. Először csak annyit mondasz, hogy "fölfedte" a húga szemérmét. Ez már akkor is azt jelentette, hogy lemeztelenítette. Ez azért még nem vérfertőzés, ahogy később hívod " a vérfertőző Náun". Akkor most mi is történt?
Másrészt a megkövezés csakis bizonyos távolságból történhetett, és csak addig, amíg a "bűnös" az eszméleténél volt. Pont azért volt ez, hogy senki ne tudja, ki ölte meg, de még csak ne is sejthesse, valamint ha a "bűnös" valami csoda folytán nem halt bele, akkor úgy tekintették, hogy az Úr mebocsájtott, senki nem bántotta továbbiakban. Egyáltalán nem lehetett biztos benne, hogy az ő köve eltalálta-e, mert kb.15-50 ember dob egyszerre, hát megnézném, ki látja meg a sajátját... A megkövezés egy közösségi cselekedet, és valóban kövekről beszélünk, tehát ami a markodba belefér, egyetlen darabbal nem lehet megölni senkit: a közösség minden tagja gyilkos, vagy pedig senki sem (utóbbi volt a törvény). Ez volt az egyetlen "halálbüntetésük" (igazából sokszor túlélték), és pontosan azért ez, mert így senki sem gyilkos, hiszen "Ne ölj".
Még egy pici utánaolvasás jót tett volna. Nem akarok szőrözni, de a bika is túl magas ár, egy közembernek (feltételezzük, hogy az), nincs pénze áldozati bikára, maximum egy áldozati galambra. Az áldozati állat háromszor olyan drága volt, mint a sima, mert első alomból kellett lennie, hibátlannak, tiszta fehérnek vagy feketének (fehér kedvesebb az Úrnak), folt nélkülinek és legalább egyévesnek, sosem foghatták igába, sosem nyírhatták vagy fejhették, születésétől az Úré volt (azaz semmi haszna nem volt).

Bocs a kekeckedésért, amúgy ez egy jó írás, látszik rajta, hogy nem vagy kezdő. Tetszett. Várom a következőt!

----------------------------------------------------------------------------

"fiatal író jelentkezett, mondanám meg neki, van-e tehetsége... Meg fogja tudni tőlem, hogy igenis van tehetsége, éppen azért hagyja abba, sürgősen, az idő alkalmatlan."

p, 2018-08-17 09:34 Kick Azyro

Üdv!

Köszönöm a hozzászólást, nagyon hasznos és elgondolkodtató. Fontosnak tartom a hitelességet, de hazudnék, ha azt állítanám, maximálisan törekedtem rá. Mentségeim mégiscsak vannak, ezeket szedtem listába. :)

1. Bűn és büntetés

A szemérem felfedését itt eufémizmusként használom, de igazad lehet, ez így félrevezető. Egy sima lemeztelenítésért valóban erős lenne a halálbüntetés, de aki ilyet tesz a húgával, vajon miért teszi? Valószínűleg tovább is megy, bár ez nincs kimondva, csak a végén utalok rá a vérfertőzéssel.

2. Megkövezés

Itt annyit hozhatok fel mentségemre, hogy nem magát a megkövezést írtam le, hanem egy karakter visszaemlékezését, akit én fanatikusként gondoltam el, bár ezt a fanatizmust még néhány szóval érzékeltethettem volna. Inkább a viselkedésére koncentráltam, először retteg, aztán kérkedik a gyilkossággal, mert az Isten akarata, végül agresszív, amikor rájön, Áhíb nem akarta megdobni a bűnöst.

Ez volt az egyetlen "halálbüntetésük" (igazából sokszor túlélték), és pontosan azért ez, mert így senki sem gyilkos, hiszen "Ne ölj". - Igen, ez volna a helyes és hiteles gondolkodás. Az alapötletem éppen abból indul ki, hogy Áhíb valamiért megkérdőjelezi a halálbüntetést. Akkor miért van ott? Ezekkel nem foglalkozik a történet, de könnyen lehet, hogy az ítélet végrehajtása közben jön rá, képtelen dobni.
Mit ér az egyén kegyelme, ha a közösség nem kegyelmez? A legrosszabb, ami Áhíbbal történhet, hogy rájön, egyszerre gyilkos (mert nem hisz a halálbüntetésben, de a közösség részeként mégis jelen van) és törvényszegő, aki nem ért egyet az Úrral (mert kegyelmezne, amikor büntetni kell). Ezek a kérdések kínozzák. Anakronisztikus figura, aki talán Krisztus követője lenne, de Krisztus sehol.

3. Áldozati állat

Itt nehéz helyzetben vagyok, nem gondolkodtam túl sokat a dolgon. Teljesen igaz, amit mondasz: az Úrnak ajánlott bika nagyon drága. Gondoltam a galambra is, de azt hiszem azért döntöttem a bika mellett, hogy még jobban érzékeltessem a főszereplő bűntudatát. (Mintha Áron nem a bűnhöz, hanem a bűntudathoz mérné az áldozat nagyságát.)

Végül örülök, hogy tetszett. Jöjj máskor is. :)

cs, 2018-08-16 18:42 Bjursta

Bjursta képe

Nekem is tetszik. Nagyon érdekes kérdést vet fel, kicsit adós marad a megoldással. Így hát magam gondolkodtam el találok e megfelelő megoldást, lehet, hogy ez a feladatom. Nem találtam. Az írás kicsit hasonlít arra a rajzra, amikor egy ember folyton felfelé megy a lépcsőn és mindig körbeér, vagyis - itt gondolati - paradoxon amit látok. Jog és morál vágánya fut egymás mellett, és amikor jogi érvet hall akkor átvált morálisra, amikor morális érvet akkor meg visszaváltana jogira. A megkövezés nem morális kérdés, kifejezett parancs vagyis jogi. Nem bír e pillanatban jó vagy rossz előjellel, annál több illetve más. Általános követendő parancs, törvény. Részt nem venni a kövezésben lehetne morális kérdés a főhősnek, hivatkozhatna hasmenésre, vagy nagymama temetésére, de nem hivatkozik, így a kérdés már ismét nem morális, ott van mert ott kell lennie, ha ott van részt is vesz akár eltalálja akár nem, akár akarja eltalálni akár nem, része a végrehajtásnak, része a közösségnek, belülről nem lehet más állásponton, - csak magában lehetne, de arra meg nem kíváncsi senki -, így hát részes. Kivonhatná magát , számolva ennek következményeivel, megreformálhatná a rendszert, ellenállhatna, szembehelyezkedhetne. Nem teszi, inkább moralizál.Sajátos módon nem azon hogy megölt vagy nem ölt meg egy embert, hanem hogy megszegett vagy nem szegett -e meg Isteni parancsot. Rosszul érzi magát. Ez egyébként érthető. Láthatóan mindenki elítéli, ki ezért ki azért - és mindkettőnek igaza van. Most jön a furcsaság, azon rendszertől kér felmentést amely rendszernek nem tartotta be a szabályait - a kérdés tehát megint jogi , hiszen szabályokkal van dolgunk . A felmentést meg is kapja, jogit. Maga is parancs szegésre hivatkozik, és ez alapján kapja a büntetést is. Jegy nélkül utaztam , ezzel megsértettem a közösség általános érdekeit, hiszen így más kell hogy fizesse a jegyem , sajnálom. Ennek a mondatnak a feloldása nem a pótdíj, hanem a húsz üdvözlégy. Jegy nélkül utaztam, kérek egy csekket. Ez a jelen novella megoldása. Ez segít -e a lelkiismereten? Aligha. Ahhoz morális felmentést kellene kapnia, vagyis valami olyasmit, hogy elmondják neki, nem cselekedett rosszat, de ő ezzel határozottan ellentétesen érez, viszont érzéseivel ellentétesen kér és kap bűnbocsánatot. Amivel nem tud mit kezdeni, mert a lelkiismerete nem nyugodt. Nyugodt lenne, ha megölte volna, ha tudná, hogy az ő köve találta el? E szerint igen. De mégsem ezt tette, és valamiként a lelki üdvéért aggódik. Érdekes, nagyon érdekes. Valóban elgondolkodtató. Még lehet, hogy visszatérek.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

p, 2018-08-17 10:08 Kick Azyro

Köszönöm a hosszú gondolatfutamot! Jól érzékeled a feszültséget, ami az egyén lelkiismerete és a közösség gondolkodása közt fennáll. Egyetértek azzal, hogy a szív nem sokra megy a jogi felmentéssel. Az áldozat bemutatása sem segít, hisz nem azért "kér bocsánatot", ami szerinte bűn, hanem, azért, ami a közösség szerint az.

p, 2018-08-17 10:46 Bjursta

Bjursta képe

Ez egy csapda. Elitéli a közösség szabályait, és elitéli önmagát mert semmibe veszi a szabályokat. Mintha ez utóbbi lenne az erősebb. Hol vagy hogyan oldod fel a feszültseget? Csak maradt benne feszültség, ha ez a csapda ennyire elkezdett foglakoztatni pl. engem. :)

"Segítsetek a géppuskásnak!"

p, 2018-08-17 11:13 Kick Azyro

Túlzás, hogy elítéli a közösség szabályait, inkább kételkedik bennük. Ha elítélné, valószínűleg számkivetett lenne, vagy már nem is élne. A kétkedés okozza a feszültséget, ami ebben a történetben nem is oldódik fel.

p, 2018-08-17 11:48 Bjursta

Bjursta képe

Igen én is arra gondoltam, vagy halott lenne, vagy számüzött. Igy marad a felodatlananság, vagyis a kérdés felvetése.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

cs, 2018-08-16 19:26 Sren

Sren képe

Szia!

Nekem azért durván fájt az első mondat.

A következő rész elhadart jellege is.

Az utolsó rész kábé rendben, legalább a befejezésben nem kellett nagyot csalódni, mondhatni, jó volt. (Bár a csattanó, mint olyan, csak az, ami... de tényleg nem rossz, a szerkezet és a téma néha korlátoz, vágom.)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2018-08-17 10:27 Kick Azyro

Szia!

Az első és az utolsó mondatnak mindig külön figyelmet szentelek. A kő központi motívum, hiszen az erkölcsi dilemma a kődobásból születik, írhattam volna, hogy nehéz volt a szíve, de úgy gondoltam rögtön metaforával indítok. Dobogjon kő a mellkasában. Az úgyis kiderül, hogy ez nem az érzéketlenség, éppen az érzékenység köve, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy nehéz.

"A következő rész elhadart jellege is (fájt)." - Ezért jó a sokféle olvasói vélemény. Ami másnak gördülékeny és jó értelemben takarékos, neked gyors, elhadart. Nem vitatkozom. Ez ízlés dolga. Talán túl gyors voltam, így sikerült.

Köszönöm a véleményt!

p, 2018-08-17 16:54 Sren

Sren képe

Domnak igaza van. De figyelj, segítek.

A kő-motívum célja azonnal lejön. Ami ellen szót emeltem (emeltünk), az a helytelen technika. Van, amiből nem érdemes, sőt nem is szabad metaforát kreálni, mert kínjában képzavarrá válik a szerencsétlen. A Karc részéről ez régi dolog, többen 10+ éve fejtegetjük, miért is nem csillog a tekintet, és miért nincs neki színe például, tehát miért teljesen borzasztóak a „a lány ráemelte csillogó, zöld tekintetét”-jellegű fogalmazások.
Ilyen hibát itt max egyszer követsz el, a következőért a Karc farkasai minimum szétszednek csipetkének. :D (Ez csak amolyan szófordulat; a régi kemény mag előtt nem álltál volna meg, az biztos, de az se tegnap volt, manapság jóval engedékenyebben megyen – bár, tudod, még ma sem kívánom senkinek, hogy, mondjuk, egy Bloody Dorát, egy Timet vagy egy Kelvint csipkelődős hangulatban találjon. :D)

Szóval: a tekintet nem csillog (legfeljebb a szem), a kövek nem dobognak szív módjára. Ha különös figyelmet szentelsz a kezdő- és a zárómondatnak, akkor pláne odafigyelsz, hogy nyelvtanilag és technikailag is megállják a helyüket.

„Ízlések és pofonok”-jelleggel engem elintézhetsz itt a Karcon, elvégre ez „csak” egy írói műhely – de az ég óvjon tőle, hogy élesben, kiadásra korrektúrázzalak.

De jó napom van, úgyhogy súgok ide is.

Az „elhadart jelleg” nem azért zavart, mert mint olvasónak, bökte a szemem – hanem azért, mert nem igazán van ott a szeren a tagolás. Sűrű a szerkezet a rövidséghez képest. Hasonló probléma okozza azt is, amit pld Viola említett – viccesen jön ki valami azért, mert összehalmozod, nincs meg a mondanivalók közti híd, aztán persze, hogy rosszul sül el. Rövid írás szellős szerkezettel, mély mondanivalóval profi technikát, fogalmazást akar.
Az általam említett első rész nem a mondanivaló, hanem a tagolás (hiánya) miatt hat elhadartnak. Házi feladat megtalálni, miért.:)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

p, 2018-08-17 20:09 Kick Azyro

Értem a problémát. Próbáltam sűríteni, minél kevesebb szóval megírni. Ez sikerült is, de közben felborult a tagolás. Azt hiszem, túlságosan elfoglalt a mondanivaló. Jobban fogok figyelni erre, és arra is, hogy ne borzoljam az idegeiteket dobogó kövekkel meg hasonlókkal.

Köszi a segítséget! Tanulságos volt.

p, 2018-08-17 13:23 Dom Wolf

Dom Wolf képe
3

Pozitívum, hogy egzotikus környezetbe helyezted a történetet, ami aránylag hiteles is lett, valamint az is, hogy érdekel a hozzászólók véleménye. Ezért is merem nyersen megfogalmazni a következőket:

Csatlakozom Sren-hez, az első mondat után tegnap becsuktam a novellát, csak a sok hsz addig piszkálta a fantáziámat, amíg végül elolvastam. Addig rendben van, hogy a követ végig motívumként használod, csak furcsán fogalmazod meg, erre mondják a fociban nálam jártasabb emberek, hogy szép lövés, bedobás. Ha azt mondod, a szíve nehéz kőként dobogott, máris elfogadható lenne.

"– Azért követtelek, mert felismertelek. Ott voltál tegnap." - eddig úgy tudtuk, ő sem tudja, miért követi, most pedig szándékosan teszi? Feltételezhetném, hogy közelről már felismerte a fickót, és így vágta ki magát, de inkább olvasnék, mint feltételeznék :)

"Áhíb eltaszította. Ugyanoda zuhant, ahonnan felhúzta. Segíteni akart, de amaz a földre köpött." - itt is hiányzik az a gondolat, hogy miért bánta meg, hogy a földre lökte, és miért akarja felsegíteni.

Ezeken felül sok a rövid mondat, ami egy remek írói eszköz, és ha szándékosan gyakoroltad, akkor még rendben is lehetne, de itt is a focis hasonlattal élnék, mert sok esetben lebutítja a szöveget.

p, 2018-08-17 19:34 Kick Azyro

Köszönöm az olvasást!

A hatékony tömörítés technikáját szeretném elsajátítani, vagyis minél kevesebb szóval minél többet mondani. Nyilván nem megy még túl jól, mert minden általad említett hiba azt jelzi, átestem a ló túloldalára, a tömörítés az érthetőség rovására ment. Hiányzik néhány gondolat, ami a fejemben megvolt, de az írásból kihúztam, vagy eleve bele sem került. A tömörítés természetesen nem egyenlő a szöveg lebutításával, de itt szándékosan használtam egyszerű nyelvezetet. Úgy éreztem ez illik a történethez.

Az első mondaton rágódom még egy kicsit. Komolyan meg voltam győződve, hogy ez még oké.

Focis hasonlattal élve: kezdőrúgás, öngól.

v, 2018-08-19 00:48 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Megnyugtató, hogy a tömörítést direkt használtad, az ilyen kísérletezésből szerintem csak jó sülhet ki, csak bírd ki addig a pofonokat :D
Az írásnak nehéz része az, hogy eltaláld az egyensúlyt a túlírás és a hiányos információátadás között, úgyhogy meg sem próbálok annál okosabbat mondani, mint hogy írj sokat, és kitartást az építő kritikákhoz!

p, 2018-08-17 14:42 Viola

Viola képe
4

Nagyon tetszett, a felvetett téma és a hangulat is üdítően hatott!
Egyedül ott néztem kicsit furán, amikor az a rész, jön, hogy meglát valakit a főszereplő, akiről azt feltételezi, hogy a dolgát végezni jött ki, és élből el is indul felé. Loool! Miért?? Úgy tűnt, arccal előre rohan egy kínos szitu közepébe... XD

Ettől függetlenül szerintem jó novella, elgondolkodtatott. A szöveged folyása is tetszik, olyan simán, hangtalanul viszel vele, mint a kedvenc mozgólépcsőim Kelenföldön - bocs a hasonlatért, de szinte látom a jól eltalált igék krómos csillogását. Amit ezzel mondani szeretnék, annak a lényege mindössze ennyi: még!

Köszönöm,hogy olvashattam! :)

---------------

"...húzd közelebb a széked a szakadék széléhez, mondok neked egy mesét!" F. Scott Fitzgerald

p, 2018-08-17 19:06 Kick Azyro

Szia!

Az említett mondat több szempontból is problémás. Nem is tudom, miért nem zavart mielőtt beküldtem.

"A szöveged folyása is tetszik, olyan simán, hangtalanul viszel vele, mint a kedvenc mozgólépcsőim Kelenföldön" - Ilyen dicséretet sem kaptam még, fel is írom valahova. :)

Köszönöm a véleményt!

h, 2018-08-20 08:02 hamarjában

hamarjában képe
2

"Áhíb mellkasában hatalmas kő dobogott." - először arra gondoltam, hogy felszaladt a veseköve, azután, hogy gyermekkoromban átcsesztek, és ennyi erővel a bádogembernek nem is kellett volna elmennie Dorothyval Ózhoz, és ez szíven ütött.

"ismerte is őt," - és még mit is? felejtsd el az is-t! ismerte őt

"Hamarosan feltette neki a kínzó kérdést, ami ébren tartotta az éjjel." - pontosabban fogalmazz, a kínzó kérdés kevés infót takar, nem egyértelmű, hogy Áhibot kínozza

"– Békesség – köszöntötték egymást. Áhíb elkísérte egy darabon, közben kiderült, Efraim levágni viszi a bárányt. Hamarosan feltette neki a kínzó kérdést, ami ébren tartotta az éjjel.
– Részt vettem Náun megkövezésében, de egyszer sem találtam el. Gyilkos vagyok?" - helyes tagolás és központozás:

– Békesség – köszöntötték egymást.
Áhíb elkísérte egy darabon, közben kiderült, Efraim levágni viszi a bárányt. Hamarosan feltette neki a kínzó kérdést, ami ébren tartotta az éjjel: (kettőspont akár elhagyható, de a tagolás nem)
– Részt vettem Náun megkövezésében, de egyszer sem találtam el, gyilkos vagyok?/– Részt vettem Náun megkövezésében, de egyszer sem találtam el... Gyilkos vagyok? (hogy végül is miért ilyesmi formát javasolnék, az hosszabb kifejtést érdemelne)

"amikor ráemelted a követ." - a koporsófedő követ tette rá?

"Felfedte a húga szemérmét." - lerántotta róla mások előtt a bugyit?

"Talán a dolgát végezni jött ki a táborból." - alvó, sz.ró, b.szó, embert ne zaklass :)

" Mellkasa húzta előre, mintha tehetetlen kő gurulna lefelé egyre gyorsulva, ellenállhatatlanul." - értem én, hogy rákattantál a kőre, de olyan képzavarokat hozol így össze, hogy ihaj! Próbálj meg a szövegtől eltávolodni, objektíven olvasni, és akkor te magad is észreveszed

"– Ne bánts! – A hátán feküdt, eltakarta arcát. Áhíb felsegítette a porból." - miből gondolta csórikám, hogy bántaná? mondjuk ez nem annyira lényeges, de gondoltam, megkérdem, amúgy nem jó itt sem a tagolás, vagy vedd egybe, és vesszőzd meg, vagy külön bekezdés

"felhorzsolt lábszárán piszkos vérpatak csordogált." - sőt lábszáráról leömlő vérpatakok öntözték a szikkadt, szikes földet :), nem kell ennyire túlspirázni egy horzsolást

"– Azért követtelek, mert felismertelek. Ott voltál tegnap." - ehhez korábbról hiányzik némi infó, így csak nézünk, mint az a bizonyos Rozi a moziban

"A csontos kéz fájdalmasan szorította Áhíb karját." - hú, tiszta horror

"A sátor előtt füst szállt fel. Többen az áldozati állat maradványait cipelték. Áron is megjelent az udvaron.
– Áhíb vagyok, Manasszé törzséből.
A főpap fáradtnak tűnt. A sorozatos szertartások megviselték őt és fiait." - az Áron név használata világos, viszont az nem, hogy ő-e a főpap

"Járnia kell ott egyszer valakinek, aki megérti őt." - szerény véleményem szerint, olyat biztosan talál sokat, aki megérti. Viszont akitől választ kap kétségeivel kapcsolatban már nembiztos, tehát inkább itt az lenne a kérdés.

na ja (Obb)

h, 2018-08-20 10:01 Kick Azyro

Köszönöm az olvasást és a sok megjegyzést!
Információhiány, rossz tagolás, képzavar, plusz néhány mondat, amit ciki így mástól visszakapni, hogy öreg, mi a franc ez? :D

A következőt sokkal jobban átnézem.

h, 2018-08-20 10:28 Roah

Roah képe

Bizony-bizony, nagyítóval menj át a mondatokon, jó buli a szöveg-gondozás, he? :D

Olvasói túlkapásokra is fel lehet készülni néha! Nem, nem dinamittal, de nem árt, ha van nálad néhány combos fogalmazóka, sztenli helyett egy Szent Könyv, mantrákkal, Szesatot, az Írás Istennőjét is be lehet vetni, Hathort inkább ne, túl vérszomjas, Laksmit, ő a szerencséért (is) felel, de neked nem lesz rá szükséged, ahogyan elnézem, Diana pajzsa..hát az lehet, hogy kelleni fog. :D

Figyelj és okulj! :))))

Reméltem, hogy mire visszatérek, egymás-hegyén-hátán lesznek a hozzászólások - a novella megérdemelte a sok-sok olvasót, véleményt!

Ennyi!

Ui.:
Mondtam, hogy vélemény véleményt hoz, és örülök, hogy Isten Karcolatra vezetett fejlődni.

Megéri!

Azt már az előző novidnál is láttam. ;)

Jöhet a következő príma munka! :))))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2018-08-20 09:56 Roah

Roah képe

Ó, van itt minden, kérlek szépen, csak győzd majd a profitot kezelni. :)))

Hm.

Figyu!

Gazdálkodj okosan! ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."