Szerepjáték

– Sosem csináltam múzeumban – lihegi. – Vedd fel a reverendát, kérlek!
Átbújok a kötél alatt.
– Azt a nagy rózsafüzért is akaszd magadra!
Igazán feltüzeli a dolog.
– Rendben, de neked is keressünk valamit.
– Leszek apáca.
– Ez a te fétised, nem akarok apácát.
– Én legalább elmondom, mire vágyom. Belőled semmit sem lehet kihúzni.
– Most mondtam, hogy… á, hagyjuk, majd fantáziálok.
– Aha, szóval nem árulod el.
Elkezdek öltözni. Elég fura, dohos szagú a cucc.
– Mit csinálsz? Mindent vegyél le! Ne legyen alatta semmi!
– Ne dirigálj, mindjárt elmegy a kedvem az egésztől.
Csak áll ott, háttérben a viaszfigurákkal, mint egy megelevenedett történeti alak. Ledobom az alsómat is, már csak egy szál reverendában vagyok. Csillog a szeme.
– Várj, van egy ötletem.
Elszalad. Jó poénnak ígérkezett, de most hülyén érzem magam. Otthon is játszhatnánk paposat, nekem nem hiányzott volna a hideg és poros terem, a recsegő padló…
– Térítsen meg, atyám!
A boltívnek támaszkodik, meztelen testét farkasbunda takarja. Baltát lóbál a kezében. Úristen, remélem nem tört be miatta egy vitrint. Csörömpölést nem hallottam. Olyan csend van itt, mint egy kibaszott kriptában.
Fenyegetően közelít, igazán átéli a szerepét.
– Hitetlen barbár céda – mondom neki –, térdelj le az Úr szolgája előtt!
Megy ez. A bundát a lábam elé dobja, négykézláb közelít.
– Hol az a szent jogar? – Tekintete éhes vadállatra emlékeztet, vicsorgása nemkülönben.
– Miféle… ja, hogy az a jogar, persze.
Zavarba jövök. Akkor most felemeljem, mint a szoknyát, vagy határozott mozdulattal széttépjem? Nem kéne, mégsem a miénk. Mire idáig jutok, ő javában szaggatja a molyette ruhát. Túl sokat aggódom. Érzékeny pontra tapint, azaz markol.
– Atyám, tud róla, hogy a szent jogart ellopták, és nyers nudlira cserélték?
Erre mit feleljek? Büdös ez a kurva rongydarab, és… Ejnye, mióta lettem ekkora rinyagép? Teljesen megpuhultam. Be kellett volna küldeni még néhány felest, ha már rongálás, csináljuk jól.
– Mi lesz, atyám – sürget. – Ha az Úr nem keményíti meg ezt a nudlit, kénytelen leszek levágni.
Másik tenyerében a balta nyele: igazságtalan verseny.
– Drágám, nem megy, próbálkozom, feszült vagyok, nem bírom, ahogy a viaszbábuk kukkolnak.
Keményen megszorít, felnyögök.
– Nincs még elege a cölibátusból?
Ez az, belekapaszkodom a gondolatba. Cölibátusban élő pap vagyok, sosem voltam nővel, túl nagy a kísértés. Szeretnék fejest ugrani a gyönyör ismeretlen mélységébe.
Hanyatt fekve széttárulkozik. Minden új. Ő ott a bundán, én itt a dohos jelmezben, a mozdulatlan nézők a félhomályban. A legközelebbi arcát ki tudom venni. Nagyorrú, koronás alak, alighanem Mátyás király.
– Ugorj rá – üzeni Mátyás –, végre mi is látunk valami akciót.
A barbár nő kéjesen hívogat, megszabadulok a bűzlő gönctől, és látom, az Úr is támogatja ügyemet.
– Mire vársz? – kérdi Mátyás, én pedig a holló zászlaja alatt rohamot indítok, hogy a legstílszerűbb környezetben védelmezzem a házasság muzeális intézményét.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2018-11-28 20:22 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nem a rövidítés a fétised? :)

"A piszkosfehér boltívnek támaszkodik" - Na, itt ez felesleges jelző.
"Érzékeny pontra tapint, azaz markol." - Jaj, de vicces itt valaki... te, komolyan, ilyen helyzetben értelmes ember (nemtől, kortól, mindentől függetlenül) ilyet mondana magában? Vagy előállna olyan helyzet, hogy ha elmesélni a történetet, használná ezt a poént? (Ha valaha hallottál élő embert, aki igen, én javaslok egy jó pszichológust, ez komolyabb mentális betegségre utalhat.)

És nézd, ez egészen kevés, amibe így elsőre bele lehetne kötni, nincs egyéb ócska poén, "háhá-sztori", minden a helyén van... a végére kicsit elveszik a fonál, meg a lendület is, de addig működik. És még azt is hajlandó vagyok elhinni, hogy van ilyen múzeum. Talán valami raktárhelyiség lehet.

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2018-11-29 12:51 Kick Azyro

Köszi, hogy kitetted!

Kerülni akartam az ócska poénokat és a mesterkéltséget. Elgondolkodtam az említett mondaton, de most csak ócskább megfogalmazások jutnak eszembe. Javítani fogom.

sze, 2018-11-28 20:38 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Kedvem támadt múzeumba menni. :D

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2018-11-29 09:00 Kick Azyro

Ezek szerint sikeres a kultúrmisszióm. :)

p, 2018-11-30 18:11 Roah

Roah képe

Ennyi? :D

Hol marad valami úúúh, vagy áhh, hajtépés, erőszak-lájt, vad romantika...?

Rendben, jó kislány maradok, csak nem bírok a verbális trambulinnal. :D

Nem is tudom, a párbeszéd tökre tetszett, azzal nem volt semmi bajom, asszem valami durranást várhattam a végére, érted, hogy hova fog kicsattanni, merre tart ez a szentségtörés az utalgatásokkal. (Amúgy miért ennyire vonzó jelmez a reverenda és az apáca szerkó ilyesféle játszásihoz? A 'bűn' miatt? Lehet, csak az évszak beszél belőlem. :D Tudod, lehet, stílszerűbb a hat részes Mikulás szerelés és a Krampusz gönc.)

Viccen kívül - van egy regény, ami egy cölibátusban élő szerzetesről szól.
Irodalmi aspektusból minden idők egyik legerotikusabb leírásának, ábrázolásának tartják azt, amikor a vágytól gyötrődő szerzetes - nem szeretnék spoilerezni, hogyan is történik mindez, hátha elolvasod -, meglátja a szobalányt mosakodás közben.
Ha kedveled a gótikus irodalmat, ajánlom a könyvet. ;)

Ez az:

https://moly.hu/konyvek/matthew-lewis-a-szerzetes

Ördög a templomban? ;)

https://www.youtube.com/watch?v=u5G1D9XO_C4

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2018-12-02 15:16 Kick Azyro

Értelek, nincs meglepő befejezés, és valóban inkább a szituációra, a párbeszédre koncentráltam. Hogy miért vonzó egy ilyen papos szerepjáték? Ez részben azoknak a romantikus, erotikus könyveknek, filmeknek köszönhető, amelyekben fiatal és sármos papok küzdenek a testiség kísértése ellen. Legalábbis szerintem ezért vált fétistárggyá a reverenda, mindemellett ott van persze a hagyományos csábítás és a tiltott dolgok miatt érzett izgalom is. Én nem indulok be az apácától, illetve csak annyira, mint bármely más foglalkozástól. :D
Köszi az ajánlót, bármikor jöhet egy jó könyv.

p, 2018-11-30 20:58 Tim

Érdekes az alapötlet és a szituáció. Jó a nyelvi szint. Elevenek a párbeszédek. A rövid terjedelemhez képest is sikerült egy kis mélységet adni a karaktereknek. Viszont az ív nagyon hiányzik.
Mire gondolok? Nézzük a csupasz vázat!
Egy házaspár elhatározza a múzeumban, hogy jelmezbe öltözve dobja fel a házaséletét.
Oké! És mi történik?
Pontosan ez.
Semmi legyűrendő akadály, semmi bonyodalom, semmi izgalom. Gesagt, getan.
Azt hiszem, ennél jóval többre lennél képes.
Ha már ilyen eszköztárral rendelkezel, lassan elkezdhetnél történeteket írni vele…

v, 2018-12-02 15:16 Kick Azyro

Örülök a pozitív visszajelzésnek, ami a párbeszédet és a karaktereket illeti, és egyetértek a többivel, a helyzetet nem bontottam ki történetté. A "nyitott" befejezés már nagyon megy. :)
Köszönöm a motivációt, szeretnék egy jó sztorit is írni végre.

v, 2018-12-02 14:30 Tim

v, 2018-12-02 15:15 Kick Azyro

Ajaj, ciki. :D