Az üres kalap

 

A magyar nyelv csodálatos, de még csodálatosabb az a gondolatvilág, melyben fogalmaz. Itt vannak mindjárt az időhatározóink. Mondhatjuk például: a kilencvenes évek közepén, vagy régebben, vagy akkoriban, és akad még számtalan lehetőség. De fogalmazhatunk úgy is: a Kolibriben (ami egy ételbár a buszmegállónkban) kétszáztíz forint volt egy dupla sajtburger, a szimpla hamburger pedig mindössze százhatvan. Ez is kormeghatározás, olyan mintha azt mondanánk, a kilencvenes évek második fele, vagy 1996 körül. Akkoriban esett meg velem, hogy le kellett utaznom a fővárosba. A dolog itt sántikálni kezd, mert a fővárosba a sors kiszámíthatatlan és kissé nehézkesen érthető, bár könnyen magyarázható szeszélye folytán mindig felutazik az ember. Ez is amolyan nyelvi lelemény. Számos hely van az országban, ahonnan tényleg felmegyünk Pestre, de történetesen onnan, ahonnan én indultam, lefelé kell menni, méghozzá közel száz métert. 

A városba érve számtalan dolgom volt. Ezeket sorra vettem, s mindig ugyanott, ugyanazon aluljáróban haladtam el, egy kissé kopottas öltönyben üldögélő alak mellett, aki egyetlen szó nélkül bámulta a maga elé tett üres kalapot.

Talán négyszer, ötször jártam arra. Az egyik bódéban nemcsak hamburgert, de sült kolbászt, csirkét, hurkát, oldalast is árultak, volt hozzá cseresznyepaprika és mustár. S mint később kiderült, ezen felül még babgulyás és sült krumpli. De ez végül is mellékkörülmény. Gyermek és ifjúságom világának lacipecsenye-sütőit idéző hangulat miatt döntöttem úgy, hogy aznap még a vonatindulás előtt ott ebédelek.

A kalap akkor is üres volt. Még egy cigarettásdobozt sem dobott bele senki. Ugyanakkor bennem megszólalt a kisördög: Biztos raktak bele, csak a fickó mindig elteszi. Szinte láttam is, amint sunyin kikapja a kalapból az aprót, s a nagy néha belecsöppenő bankót. Körülnéz. Lemondón, mert azoktól, akik előtt így lebukni kényszerül, már nem remélhet semmit, zsebébe gyömöszöli a pénzt, és ül tovább bambán bámulva előre.

A kép brutális és lesújtó. Nem adtam vissza minden részletét, egyfelől mert nem lehet; másfelől, mert ha más megvilágításba helyezem, mindjárt érthető lesz miért is festettem: éhes voltam. Klasszikusokat idézve: „nem kicsit, nagyon”. Az éhes ember pedig ingerült, és rossz színben látja a világot. Minél éhesebb, annál inkább. De az oldalas nem csak külalakban, de belbecsben is idézte azt a régi világot. A paprika kellemesen csípett, a mustár enyhén savanykás volt, és persze semmi erő nem maradt benne. Viszont hárman jól kiegészítették egymást. Mire végeztem a hússal, már mosolyogni is tudtam. És még várt rám egy adag kolbász, s rántott csirkecomb. Majd háromnegyed órámba telt, mire mindent eltűntettem. A csontokról leszopogattam a húst, bekaptam az utolsó darab paprikát (amiért fizettünk, abból semmit nem hagyunk!), s közben néztem az üres kalapot. Az szűk óra, amit ott töltöttem semmiképp nem tekinthető reprezentatív mintának, de az bizonyos, hogy ez alatt az idő alatt kalapba nem került semmi. Nekem viszont a sors kifürkészhetetlen és az adott esetben semmivel sem magyarázható szeszélye folytán maradt egy ezresem. Pont egy ezres. Arra számítottam, hogy abból megihatok néhány sört; egyet még a bódénál, az elfogyasztott pompás ebéd megkoronázásaként, egyet a pályaudvaron, ott vehetek még kettő a vonatra, aztán otthon rohanni kell a buszhoz, de ha hazaérek, beugorhatok a kocsmába, s marad még pontosan két sörre és két rövidítésre való, s a pénz felét még így is haza vihetem. (Akkoriban Jóska bá egy sör és egy feles után még visszaadott a százasból. Ez is időhatározás, két szempontból is, egyrészt: mutatja a kort, melyben még ennyit ért a százas, s persze tanúsítja: akkoriban jobb idők jártak.) A dologból azonban nem lett semmi. Arra gondoltam ugyanis, itt kerülgettem egész nap ezt a fickót, tele zsebbel, előtte pedig ott az üres kalap. Mi lenne, ha fordítanánk a dolgon? Mi lenne, ha nem italra költeném, hanem a kalapba raknám a pénzt? A kis ördög persze máris kinevetett – Na, téged is jól átvertek – de egy tétova hang rögtön hozzá is fűzte – Otthon még van egy pár darab kisebb nagyobb bankó, legfeljebb józanul mész haza.

Mindez hirtelen nagyon is jó ötletnek tűnt. Úgyhogy amint elmentem a kalap mellett, szinte oda se figyelve ejtettem bele az utolsó ezresemet. Siettem tovább, lassan mennem kellett az állomásra, de még szinte el sem értem a lépcsőt, amikor valaki hátulról megragadta a kezem. — Egy pillanat, uram!

— Összetéveszt valakivel — motyogtam zavartan — soha nem voltam úr, s tán nem is leszek — de ő meg sem hallotta, vagy ha igen, akkor úgy tett, mintha nem hallaná.

— Mellé nyúlhatott. Összekeverte a pénzt. Ez nem kétszázas. Ezres.

Most vettem csak alaposan szemügyre. Ő ült a kalap mögött. — Nem keverhettem össze — feleltem mosolyogva —, ugyanis nincs másik…

Ezt nehezen fogta fel. Csak nézett rám, nyelt egyet és megkérdezte. — Az egészet nekem szánta?

— Úgy valahogy. — bólintottam, majd magyarázkodni kezdtem — Nézze, itt rohangáltam egész délelőtt, gazdagon, mint egy Krőzus, maga pedig itt ült, szegényen, mint a templom egere. Úgy igazságos, hogy délutánra fordítsunk egyet ezen.

Erre mit sem felelt. Megnézte a pénzt, megnézett engem. Látszott rajta, még mindig nem hiszi el, ilyesmi megtörténhet. Körbekémlelt az aluljáróban. Talán azt kereste mikor tűnik fel a látóterében egy ijedt nagybácsi, vagy néhány ápoló kényszerzubbonnyal. Miután semmi sem történt még egyszer hozzám fordult — Tegye el a pénzt jóember — mondtam most már komolyan, elébe vágva a szavainak — magának szántam.

Megköszönte. Nem vitte túlzásba. Egyetlen szót mondott azt is halkan. Én elbúcsúztam tőle és már mentem is fel a lépcsőn. Mielőtt azonban elnyelt volna az utca forgataga, utánam kiáltott. Hangosan, tisztán, jól érthetően: Az Isten áldja meg Uram! Az Isten áldja meg!  

 

3
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3 (3 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2011-10-26 12:01 Blade

Blade képe

Már több koldusos sztori volt itt a Karcon, íme még egy.

sze, 2011-10-26 14:42 paralel

paralel képe

Igaza van Blade-nek, valóban sokan írtak már koldusos sztorit.

Ami ebben különleges, a hasonló történetekhez képest, az az egész leírást átszövő fanyar humor.Egy jelképes fintor, mintha az író kikacsintana  időnként a történetből:"le kellett utaznom a fővárosba",  „nem kicsit, nagyon”. Ezzel engem, mint olvasót bevon a történésekbe, kicsit olyan, mint Nagy-Bandó klasszikussá vált kérdése :"Hanyas vagy?" jelzések, hogy ugye, mi félszavakból is értjük egymást... :-D

Számomra ez adta meg az alaphangulatát az egész írásnak.Maga a koldus, és az ezres meséje inkább csak a keret, ami összefogja a nap történetét.

Biztos vagyok benne, hogy akárhány koldusos történetet olvastam és olvasok még, ez nem fog összemosódni bennem a többivel.

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

sze, 2011-10-26 16:20 Obb_régi

1

"és akad még számtalan lehetőséget." - ??? 

sze, 2011-10-26 17:42 Nimretil

Nimretil képe

Egy elírt mondatért már 1-es jár?

 

Nekem tetszett. Különösen azért, mert a magyar nyelv szerintem is csodálotos, mindig öröm olyan írásokat olvasni, amit csakugyan anyanyelvünkön írtak. Kár, hogy manapság egyre kevesebb az ilyen.

sze, 2011-10-26 18:14 Obb_régi

Ezen az oldalon minden írást az anyanyelvünkön írtak, csakugyan.

sze, 2011-10-26 18:01 Obb_régi

1

Igen, a magyar nyelv csodálatos, csak tudni is kell vele bánni.

És/vagy/meg pl. azonos funkciót tölt be felsorolásnál :(

 "De fogalmazhatunk úgy is: a Kolibriben (ami egy ételbár a buszmegállónkban) kétszáztíz forint volt egy dupla sajtburger, a szimpla hamburger pedig mindössze százhatvan. Ez is kormeghatározás, olyan mintha azt mondanánk, a kilencvenes évek második fele, vagy 1996 körül." - miért kormeghatározás egy arúcikk ára? Értem én, mert az egyforintos fagyiról én is vágom, hogy kb. mikor volt, szóval más itt a gubi

"Akkoriban esett meg velem, hogy le kellett utaznom a fővárosba. A dolog itt sántikálni kezdett," - na ja, úgy látszik, én nem beszélem/értem rendesen ezt a nyelvet... mondjuk nem is tartozik a világ legegyszerűbb nyelvei közé

"ahonnan én indultam, lefelé kell menni, méghozzá közel száz métert." - gondolom a Gellért hegyen vagy a Sváb hegyen lakott :(

Különben sem kell különösen magyarázni, ha már az elején hiba van egy írásban :( 

 

 

 

sze, 2011-10-26 18:43 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

 

Hasogassunk szőrszálakat! Az arúcikk nem árucikk — Ezért hányas jár? :D

Ami a leutazást illeti, kb. az ország egyharmada e kategóriába esik, ha
Pestről van szó és nem Budáról. A kiindulási pont adott esettben Ózd. A
felutazásnak akkor lenne létjogosultsága, ha valóban főváros lenne, de ez egy másik
történet…

Hogy egy nyelv mit enged meg és mit nem, sok dologtól függ. A szavaknak van
értelmük és átvitt értelmük. Az elütések lehetnek értelmesek és értelmetlenek.
A bírálók meg különféle indulatúak, sokszor okoskodnak. Néha nem ártana, ha
okosodnának.

Egyébiránt a sántikálni kezdett is elírás. És persze igaz is, 6000
karakternyi szövegben két elírás - ráadásul rögtön az elején,
megbocsájthatatlan.

________________________________________________________________

G.

 

 

 

sze, 2011-10-26 18:36 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Az első változatban: "és akkor még nem is említettünk számtalan más lehetőséget" szerepelt. Ezt javítottam "akad még számtalan más lehetőség(et)-re, "De ez csak én vagyok, és lehet, hogy nem is lényeges."

sze, 2011-10-26 18:44 Obb_régi

Ötös :)

sze, 2011-10-26 19:04 Nimretil

Nimretil képe

Ha már itt tartunk, lenne egy kérdésem: de miért? Most komolyan, tényleg kíváncsi vagyok. Miért jó, ha kiírsz egy elgépelést, aztán adsz egy egyest. Ha valaki rákérdez, akkor azért csak utánanézel, de amit kiírtál hibának, az egyik sem állja meg a helyét. Az "arúcikk" ára miért ne lehetne kormeghatározás? Akkor az a mondat is értelmetlen, hogy "Emlékszel, AMIKOR még 20 forint volt egy gombóc fagyi?"? Ráadásul itt elég egyértelmű a helyzet.

Miért ne lehetne 100 méterrel lejjebb? Tengerszint feletti magasság mond neked valamit?

Hoppá, valamit elírt az író az elején, bocs, igazad van, ez szar.

 

Itt ez a divat? Húzzuk le minden írását, mert ez a menő? Ezt teszik a szerkesztők, tegyük mi is, mezei felhasználók, hátha akkor minket is nagynak néznek majd. Ha legalább egyetlen értelmes észrevételed lenne!

sze, 2011-10-26 19:12 Obb_régi

Nyugodj le, ott van az aláírásomban, hogy ez csak én vagyok, amúgy meg olyan egyszerű, hogy ír valaki egy privátot, hogy ne kommentáljak az írása alatt, és máris egy életre megszabadult tőlem, tehát ne tulajdoníts neki túl nagy jelentőséget. Pl. nálad már alapból meg sem teszem majd. 

sze, 2011-10-26 19:22 Nimretil

Nimretil képe

Én is csak én vagyok. :D

 

Felőlem kommentálhatod az én írásaimat is (sőt, szó nélkül leegyseselheted őket). Ha odaírod, hogy ne válaszoljak a hszedre, nem is fogok. Csak egyrészt tényleg nem értem, hogy ennek mi értelme volt (erre éppen válaszolhatnál is, mert tényleg, őszintén nem értem, lehet azért, mert én meg én vagyok), másrészt zavar, ha olyan írásokat minősítenek a béka alsó fele alá, amik éppen marhára tetszenek. De ez is csak én vagyok, lehet egy hónap múlva már nem zavart volna.

A saját írásaimat nyugodtan szidhatod, azok még elég amatőrök, fel vannak készülve az egyeselésre is. :D A többiekét ne szidd!

sze, 2011-10-26 19:37 Obb_régi

Mi értelme volt? Csak annyi, hogy azt a felfogást vallom, hogy ne dicsérjük azt, ami nem érdemli meg, nagyrészt már látszik a kezdő mondatok megfogalmazásából, hogy mire számíthat az olvasó (nem érzi a kolbász szaftos ízét, nem éli bele magát a csöves lehetetlen helyzetébe), kevés az idő, a türelem, stb. de mégiscsak kap valami jelzést az író, mit vág le belőle, az már egyéni intelligencia kérdése, kikerül a babusgatós körből, apa, anya, barátok, stb., talán jobb egy ilyen jelzés, és ha egyszer kiadóközelbe kerül a delikvens, nem dobják vissza válasz nélkül csak azért, mert nem figyelt oda arra a szaros első bekezdésére, talán jobb itt egy lehúzás, mint majd később egy válasz nélküli beadás valahova, vagy reménykedés egy pályázatnál feleslegesen, szóval, szvsz nem annyira vészes itt egy szekundó :)

sze, 2011-10-26 19:44 Nimretil

Nimretil képe

Jó.

sze, 2011-10-26 20:32 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Ezek az írások játékok. Nem kotlottam rajtuk napokig,
végigsuhant az ujjam a billentyűkön és ez lett belőle. Néha átolvasom, néha még
azt sem. Aztán ha valamelyiket jónak érzem, továbbviszem. De ez tényleg nem számít.
Ami ezt az írást illeti, semmit nem fogtál belőle. Valószínűleg az én hibám. De
legalább ketten továbbjutottak ennél. Ha szaftos kolbászt szeretnél, olvas
szaftos írásokat. Itt az oldalas és a paprika ízvilágára helyeztem a hangsúlyt.
:D 

Az az ember ott a kalap mögött nem volt csöves. Hogy ez nem
ment át vagy az én hibám, vagy az előítéleteidé, döntsd el magad.

Tudod, nekem az a véleményem egy írás 12.000 karakter alatt
komolytalan. Ezt sem vettem komolyan. Olyan ez, mint egy kisbaba. Játékos.
Gügyög, de minden egyes hangban benne van a jövő ígérete. Megmutatja milyen
lesz, ha felnő. Neked nem a kisded nem tetszett, hanem a férfi, akivé érni fog.
De ez egyedül a te problémád.

Ha úgy gondolod, hogy a hozzászólásaiddal bárkin is
segítesz, tévedsz. Ha az ember hozzászól, és szóvá teszi valakinek a vesszőhibáit,
elengedhetetlen, hogy ő maga egy hozzászólásba se kövessen el ilyet. Mert
hiteltelenné válik. Mentegetőzhetsz persze azzal, hogy ez egészen más, csak nem
az. Ugyanaz, mert az írás részben Te vagy. Ezt egyébként az egyetlen olvasható
írásod messze menőkig alátámasztja, az összes szóvá tett elírással.

Most ebben a pillanatban azt hiszem, látlak téged. Kérdés,
hogy te látod-e önmagad? Hogy engem nem látsz, az világos, azt még nem tudom,
akarsz-e látni. Ha igen, nyugodtan szólj hozzá mindenhez, amit itt a netre
vetettem, ha nem kímélj meg önmagadtól. 

sze, 2011-10-26 20:41 Obb_régi

"Most ebben a pillanatban azt hiszem, látlak téged. Kérdés,
hogy te látod-e önmagad? Hogy engem nem látsz, az világos, azt még nem tudom,
akarsz-e látni. Ha igen, nyugodtan szólj hozzá mindenhez, amit itt a netre
vetettem, ha nem kímélj meg önmagadtól."

Nem, megnyugtatlak, nem akarlak látni, részemről ennyi.

Ui: öven feletti irásom volt olvasható még nemrégiben az oldalon, nem önszántamból vetettem le, de már sajnálom.

sze, 2011-10-26 20:46 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Ötven feletti?

Ha nem akarod látni, akibe belekötsz, ne fáradj. Egéybként rosszul teszed. De van még egy kérdésem: önmagad akarod látni?

 

G. 

sze, 2011-10-26 20:50 Obb_régi

Van humorod, méghozzá iróniával átitatott, ez viszont tetszik :)

sze, 2011-10-26 20:54 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Igazából hasonló cipőben járunk. Ezért vesződtem ennyit a hozzászólásokkal... :D 

szo, 2016-01-30 07:21 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Kedves OBB! Ígértem egy nyilvános bocsánat kérést, íme: Megkövetlek az itt és alább írt hozzászólásaimért Az írásaidat kár volt levenni, mert amúgy jók,ami ebben az esetben csak annyit jelent, hogy nekem tetszenek, ettől többet nem, hibát ha találtam benne, csak a keveredő emlékek miatt és persze a természetről alkotott eltérő képzetek miatt, de én több mint huszonöt éve mással sem foglalkozom csak próbálom megérteni a természetet a természet és az ember viszonyát, és már megértettem végre, hogy mondatokat nem csak szavakból, hanem teremtő igékből is alkothatunk és ha meg tudnánk tenni végre, az lenne csak valami. Nimretil egészen közel áll ehhez, csak a saját árnyékát kellene átlépni hozzá, és rá kellene döbbennie végre, hogy az emberek és más állat esetleg növényfajták és az élővizek, ha futnak, ha állnak ugyanannak a teremtő igének más-más alakváltozatai, és valamennyinek nagy szerepe van az élet könyvében, ha mondatokká akarjuk formálni őket, a ló az csak egy szó, mondat csak a többivel együtt lehet belőle, önmagában nem, alkossunk hát mondatokat a nyelv és a teremtő szavaiból, igéiből, és igazatok van abban, hogy ez nagy felelősség, nem csak az egyik, mindkettő, itt nem lehet játszani, nem lehet a dolgokat félvállról venni. Aki ezt teszi az tényleg megérdemli, ha lehúzzák, ami még mindig jobb, mint ha felhúznák! És igen, nem láttalak téged, kedves Obb, azt láttam, amit a sértett hiúságom látni engedett, ami édes kevés, látni akkor kezdtelek, amikor Barkáról olvastam, sajnálom, hogy erre nem korábban került sor! Még egyszer: fogadd bocsánatkérésem, a hiúságom elveszett, így aztán nincs ami visszatartson azoktól a dolgoktól, amit fontosnak tartok. Egyelőre ennyi, lett volna még valami, de elszállt, mint egy károgó varjúcsapat. Az emlékeim ködösek és nem tisztulnak, legalábbis ezen a téren nem. Ja az esetleges elütésekért, vesszőhibákért is elnézést kérek! lehet sok a hozzászólásban. A magán levélben elmagyaráztam miért, itt már nem untatnék vele senkit. Elég annyi, hogy sok mindent újra kell tanulnom, így az írást is, és sajnos gyorsan, mert Május végére új könyvet várnak tőlem, nem egyet, de kettőt! Lesz mivel küzdenem.

szo, 2016-01-30 09:48 Obb

Nincs miért, bocsánatod kérned tőlem. Inkább én mondanám, hogy rossz szokásomhoz híven jártam el, amikor tömören fejtettem ki a véleményem. Hiszen ott van azért az írásban az a valami, amiért érdemes vele foglalkozni. Ezt érezted te is, és ezért indult be a védőmechanizmusod. Ott billeg a mérleg serpenyőjén, és nem kell sok, hogy a jó felé billenjen. Ilyenkor hajlamos vagyok szigorúbban ítélni, és ez vitát gerjeszthet.
Én is látlak téged :)

sze, 2011-10-26 19:00 Obb_régi

1

Na most már végig is olvastam, nem hiszem, hogy sokkal jobbat érdemelne így sem, a katarzis elmaradt, csak itt az oldalon számtalan jobban megírt történetet olvastam hasonló témában, a párbeszédkezelésnek nézz utána, no meg a vesszőknek, és ne felejtsd, egy vélemény nem azonos kategória egy kezedből kiadott művel, hisz ez csak egy gyors kommunikáció, ezen nem ülhetünk napokat, mint a publikált műveinken :( 

sze, 2011-10-26 19:07 Nimretil

Nimretil képe

Akkor ez már haladás. :D Már nem csak adtál rá egy egyest, DE el is olvastad. :D

sze, 2011-10-26 20:20 polgarveronika

polgarveronika képe

A koldusok, hajléktalanok és egyáltalán a számkivetettek sorsa engem is mindig megfog. Ez egy nagyon érzékeny téma, és ha meg akarjuk írni, nagyon nagy körültekintéssel kell bánjunk a szavakkal, kifejezésekkel, és olyan dramaturgiai szál mentén kell vezetnünk a történetet, hogy az ne legyen közhelyes, vagy nyálasan szentimentális, esetleg semmitmondóan üres.

Sajnos ebben az írásban nem fedeztem fel olyan stilisztikai elemet, amely valamilyen katarzis félét váltott volna ki belőlem.

S bár Obb keményen fogalmaz, de reális. Érdemes odafigyelni azokra, akik szembesítenek a hibáinkkal, még akkor is, ha fáj.Összeveszni pedig végképp nem érdemes...

Írni nagyon nehéz. Jót írni lehetetlen. (olvasni könnyebb...)

 

_______Tertium non datur ______

sze, 2011-10-26 20:58 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

A dolog megtörtént. Sokkal hosszabban beszélgettünk. Az illető nem volt koldus, se hajléktalan. Egyszerűen pillanatnyi pénzzavara volt és haza akart menni.  Az sem lényeges, hová. Ezt akartam volt jelezni a körülmények ecsetelésével. Erre számonkéritek tőlem a katarzist, meg hogy éljem bele magam egy csöves helyzetébe. Ügyes. De gondolkodjatok már el azon, hogy egy írás azért olyan, amilyen, mert jelent valamit, és nem azért, mert a szerzője nem tud írni. Belátom persze, hogy sokkal több mindent írhattam volna, hogy sokkal konkrétabban jelezhettem volna, miről is van szó. De nem tettem. Ennyi tellett tőlem. Viszont legalább ketten ráéreztek arra, nem egy koldusról, nem egy csövesről van itt szó, hanem másról, egészen másról. 

sze, 2011-10-26 20:32 Nimretil

Nimretil képe

Nem tudom, ki hogy látja, de szerintem itt nem is egy koldusról van szó, hanem valami egész másról:

"egy kissé kopottas öltönyben üldögélő alak mellett, aki egyetlen szó nélkül bámulta a maga elé tett üres kalapot."

Másrészt egy koldus (valószínűleg) nem adja vissza a pénzedet. :D

Harmadrészt, szerintem ez az írás nem is a koldusról szól (aki nem is koldus, a jelek szerint legalábbis). Ha úgy olvasom, hogy közben egy koldusról akarok olvasni, és ebbe a szerepbe kényszerítem bele, akkor tényleg nem jó, de soha nem is fogom megérteni, hogy mi van odaírva.

sze, 2011-10-26 21:45 Obb_régi

Azért ennyi még kikivánkozik belőlem: hatalom, hogy megmagyarázod, hogy egy kalappal kéregető ember nem is koldus, akko' biztos titkosügynök (amikor a pillanatni státusza mindenképpen az)

sze, 2011-10-26 21:55 Nimretil

Nimretil képe

Akkor ez nyilván hiba a mátrixban. Feltéve, hogy elhisszük az írónak, miszerint az eset tényleg megtörtént. Vagy az élet is pocsék író.

 

Azért jól el vagyunk. :D Én még soha semmihez nem kommenteltem ennyit.

sze, 2011-10-26 21:56 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Nem volt koldus, a pillamnatnyi státusz csak neked fontos, én az embert láttam . Te csövesről írtál, meg hogy bele kellett volna élnem magam, valamibe, ami nem volt jelen. Felőlem lehet titkos ügynök is. Attól még nem tudsz te semmit barátom. Ha érted. Ha nem olvasd el a trónok harcát...  :D (A teljes sorozatot)

sze, 2011-10-26 21:59 Obb_régi

Maradjunk a Háború és békénél vagy a Csendes Donnál.

sze, 2011-10-26 22:06 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Tényleg nem akarsz látni?  

 

Ha mégis, olvasd el a Mester és Margaritát,  Ivan Gyenyiszovics egy napját, a Gulág sziget-csoportot, esetleg ha van hozzá merszed a Sortalanságot... :D

 

 

 

cs, 2011-10-27 15:00 Obb_régi

Szerinted más nem olvas rajtad kívül Bulgakovot, Szolzsenyicint, spec ötösre vizsgáztam az egyetemen Kelet-Európa irodalmából. P.

sze, 2011-10-26 22:12 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Új barázdát szánt az eke? 

sze, 2011-10-26 21:11 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Legyen nektek Katar z’
is… Elmondom a sztorit, úgy ahogy történt. Az illető utánam jött és elkísért a
Keletiig. Azt már tudjátok, hogy Ózdra mentem. Azt, hogy ő hová nem árulom el.
Dolgozni jött. Becsapták, nem kapott egy fillért sem. Valahogy haza akart
jutni. Kellett a pénz a vonatra. Az ezresemmel telt ki az útiköltség. Végig
magázott. Mondtam neki, tegeződjünk, azt felelte, náluk ez nem szokás. Mikor
felszállt a vonatra megölelt. Azt mondta, örül, hogy találkozott velem. Mielőtt
felelhettem volna a vonat elindult. Ő csak állt az ajtóban és nézett vissza.
Ennyi volt. De mindezt belesűrítette abba a mondatba: az Isten áldja meg, mert
a vonatról kiáltotta vissza.  Hogy
hiszitek, vagy sem nem számít. De mindez ott volt a sorok közt. Ezért nem
kellett beleélnem magam egyetlen hajléktalan helyzetében sem. Az ő helyzetét
számtalan formában átéltem. Akkor is, ott is. Az én hibám, hogy ezt nem
vettétek észre?

 

sze, 2011-10-26 21:24 Nimretil

Nimretil képe

A te hibád! Tudhattad volna, hogy hajléktalan, csöves koldusról akarnak olvasni. Miért nem arról írtál?

sze, 2011-10-26 21:34 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Fejet hajtok. Igazatok van, de legközelebb jó előre szóljatok, miről akartok olvasni... :D 

sze, 2011-10-26 21:40 Nimretil

Nimretil képe

Tényleg? Én vmi fantasy történetről, kb. 10-20 oldalban. Legyen kerek, befejezett történet, stílusában a Gyűrűk Urát és A szél nevét idézze. A története legyen újszerű, de igazodjon a fent említett művek által bemutatott fantasy világok hangulatához és szabályához.

A főszereplő középkorú férfi legyen, sokat tapasztalt. Egy kicsit ilyen Vándor-szerű, de azért legyen benne egy kicsi Kelsierből, Gandalfból és Endolinból (ha így hívták a tanárt A szél nevében).

Ja, és legkésőbb jövő hét utáni hét keddre, hogy szerdán nyugodtan olvashassam. Remélem, így még eléggé jó előre szóltam.

sze, 2011-10-26 21:43 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)(rofl)

sze, 2011-10-26 21:45 Nimretil

Nimretil képe

Asszem egy ilyen üzenethez egy mezei felhasználó kevés.

cs, 2011-10-27 10:46 Urbatorium

Urbatorium képe

Vagy mégse?

*****

Az egyetlen igaz tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.

Weöres Sándor

cs, 2011-10-27 08:26 polgarveronika

polgarveronika képe

 Bocs, de szerintem teljesen lényegtelen, hogy a  dolog megtörtént- vagy sem, ki volt az illető, stb. Egy kabátgombról is lehet írni jól, akár katarzis nélkül is. Ha megtörtént sztorit dolgoz fel az ember, nem bűn, ha belecsempész odaillő, akár fiktív, de mindenképpen olyan elemeket, amelyek az írást valóban irodalmi alkotássá teszik , és nem csupán egy elmesélt történetté.Sztem ponosan ez az ALKOTÁS lényege, hogy az egyébként mindennapos,egyszerű dolgokat izgalmassá, olvasmányossá és értékessé varázsoljuk. Mint említettem volt, ez igen nagy kihívás.Feladni nem kell, de gyakorolni érdemes!

 

_______Tertium non datur ______

cs, 2011-10-27 08:52 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Alkotni soha sem alkottam, és ez után sem fogok. Nem is akarok. Az írással
mindössze kaput nyitok, lehetőséget teremtek, egyéb nem áll szándékomban. A többi
rajtatok áll.

cs, 2011-10-27 10:39 polgarveronika

polgarveronika képe

 Ja, az más!

Az írodalom a művészetek egyik ága. A művészet pedig alkotás. Az alkotás egy belső, erősen intellektuális folyamat. A "csak írás" az egy másik műfaj (egy öngyógyító munka, ami persze lehet még akár jó is)

 

_______Tertium non datur ______

cs, 2011-10-27 11:34 Kentaur

Kentaur képe

 "Tudod, nekem az a véleményem egy írás 12.000 karakter alatt

komolytalan."

Te jó ég, mennyi jó novellistát lehúztál most ezzel... Egy rakás vérprofi írót, akiknek nagyon is komolyan vehető írásaik vannak. Ennél ezerszer jobbak.

Nem veszed komolyan, akkor minek? Az író, aki nem veszi komolyan az írását (terjedelemtől függetlenül) az olvasót sérti meg. 

A "nem vettem komolyan" nem mentség, hanem rosszabbító körülmény. Amikor meg magyarázni kell egy írást, régen rossz.

Szóval lehúzol egy rakás írót, csak mert szerinted aki nem ír minimum kisregényt, az nem vehető komoly írónak...ill az írása komolytalan. Innen nézve hogy is van ez? 

Szerintem, ha valami írásra szar értékelést kapunk, akkor nem kimagyarázni kell, vagy legyinteni, hogy "ah, úgyse komoly", hanem talán komolyan venni és jobbat írni, kijavítani a meglévőt, elgondolkodni, hogy kéne nekünk írni egyáltalán?

 Ha pedig nem alkotsz, mit keresel egy alkotói oldalon? Itt olyan írók vannak, akik komolyan veszik az írást. Lődörögni, gyógyulni és egyébb okokból írni blogban, saját oldalon, gportalon és hasonló helyeken. Itt szétcincálnak, mert ide Írni járunk. Szóval, ha ez megtörténik, akkor semmi jog nincs a "ja, én nem is veszem komolyan, csúnya gonosz, nekemtámadt"-ra.

 

 

Ez persze csak az én szerénytelen véleményem. :-)

A műről pedig azért nem mondok semmit, mert minek.

 

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

cs, 2011-10-27 13:03 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Kedves Kentaur!

 

Egyetlen novellistát sem húztam le, és persze… De ez egy
másik történet.

 

Nem tudom ki vagy, de azért megkérdem, kerültél közelebbi
kapcsolatba csecsemővel? Láttad hogyan viszonyul a világhoz? Láttad miben rejlik
a varázsa? Ha igen, pontosan tudod, mit jelent: komolytalan. Ha
nem, reménykedj, tán összejöhet még. Más pályán játszunk. Iparosok vagytok, és
halvány fogalmatok sincs arról, mi az élet. Amit írok él. Nem jó és nem rossz, csak
egyszerűen él, ahogy a barátnőd, a barátod a szüleid és a testvéreid. Elemzed
őket? Azon vagy, hogy mind megfeleljenek egy kritériumrendszernek, amit
felállítanak valahol valakik, valamiért? Én nem így vagyok ezzel. És nem csak
ezzel, de a mások írásaival sem. Nagyon sokan írnak ide, akik nem iparosok, nem
unott szerkesztők, és nem vér-profik, de képesek arra, amire nagyon kevesek:
teremteni. Akik életet adnak a történeteknek. Ti, akik vérprofi alkotók vagytok,
gyilkoltok. Csak azért, hogy egy írás jó legyen. Felfogtátok valaha is, mi a
jó? Odanyomorítjátok az írásotokat egy elvont szabályrendszernek, és nem
engeditek élni, lélegezni, beszélni. Engem soha nem érdekelt, hogy valakinek
tetszik, amit írok, vagy nem tetszik. Lehet, megbélyegeztek ezért, ez a ti
dolgotok. Én azonban alázatot csak az írások felé érzek. Nem csak a sajátom
felé. Mindenkiét tisztelem. Tisztelem annyira, hogy ne ítéljem. Olvastam számos
véleményt. Olvastam embereket, akik ragaszkodtak saját világukhoz, és elítélték
azt, aki nem abban fogalmazott, olvastam olyanokat, akiknek fogalmuk sincs
arról, hogy mit jelent az élet és mit jelent az írás, de pontosan tudják,
hogyan kell szót szóra mondani, és hogyan tudják egyik szavukat a másikba
ölteni.  Láttam az ítéleteiket, láttam, hogy az egész mit ér. Sajnálok
mindenkit, aki idejön, hogy tanuljon, mert amit tőletek tanulhat olyasfajta
vakság, ami bezár, bezár és elátkoz. Most mindezt nem értitek, fogalmatok sincs,
mit jelentenek az egymás mögött sorakozó szavak. Olvassatok József Attilát,
vagy Csontváryt.

„Te jól tudod, a költő sose lódit:

 az igazat mondd, ne
csak a valódit,” — nem jutottak túl a valódinál…

 

„A Természetnek, a Teremtőnek, a Láthatatlannak, akit mi már
kétszer cserbenhagytunk, szigorú, kérlelhetetlen törvényei vannak;…” —
fogalmatok sincs, mit jelentenek ezek a szavak. Nem értitek a világot. Bűvészinasok
vagytok, kik fel sem fogják, milyen erőkkel játszanak.  Ti újra és újra cserbenhagyjátok a Teremtőt,
mert alkotni akartok és nem teremteni. És persze miközben tőlem alázatot kértek
számon, cseppnyi alázat sincs bennetek épp a teremtés szentsége iránt. De ez
itt a ti homokozótok. Ti szabjátok meg a játékszabályokat, és ti mondjátok meg
mi a rossz és mi a jó. Játszadozzatok, aki valamit is ért az élethez, itt fog
hagyni benneteket...

 

Nem fogunk hiányozni egymásnak...

 

Tisztelettel: G. 

p, 2011-10-28 11:38 Kentaur

Kentaur képe

 Kedves Licaj Vuv!

Kerültél már kapcsolatba az értelmező kéziszótárral?

Ha igen, tudod, mit jelent mindenki másnak a "komolytalan". Ha nem, akkor ne is reménykedj, neked már az életbe nem fog összejönni kifejezni magad úgy, hogy mások értsék, mire gondolsz.

Halvány fogalmunk nincs róla, mi az élet? Valóban, kedves Fraud?

Megkérdezhetem, hogy ezt a személyeskedést honnan szedted? A pompás emberismeretből, ami a neten pár sor alapján levágja, hogy milyen emberek vagyunk? 

De bizonyára EZT SEM úgy értetted, hanem egészen máshogy.

Tudod, igenis vannak szabályok, és attól, hogy te fittyet hánysz rájuk, és szarul írsz, még nem leszel önkifejező. És attól, hogy nem értenek, attól meg nem leszel művész. Szimplán csak egy újabb kontár, aki azt gondolja, ő találta fel a  spanyolviaszt. Egyszóval, ha szobrászkodni támad kedved, csinálhatod kutyaszarból is egy kapáccsal és egy evőpálcikával, azt viszont ne várd el, hogy ez másoknak tetszen.

Nem tetszik! Megengeded ezt nekem anélkül, hogy begyöpösödött  iparosnak legyek titulálva?

Amúgy pedig megjegyzem: nem mondtam, hogy mivel van gondom az írásodban elsősorban. Elárulom: nem lett élő. Úgyhogy erről ennyit.

Nem érdekel, valakinek tetszik-e az írásod? Akkor miért nem csinálod a klotyón inkább? Az eredmény jobb lesz...

Minek publikálod? Barátaid és szüleid is megfelelőek lennének, és ők biztos csakis az álatalad kifejezni akart belbecst értékelik (értékelném ám én is, ha sikerült volna.)

Sajnálj csak minket nyugodtan, ez nagyon jellemző az elszállt alakokra. Én nem sajnállak, pontosan az történik veled, amit kiérdemeltél.

 

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

p, 2011-10-28 11:59 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Bocs!

Csak segíteni akartam... 

p, 2011-10-28 17:16 Sütiszörny

Sütiszörny képe

"Játszadozzatok, aki valamit is ért az élethez, itt fog
hagyni benneteket...

 Nem fogunk hiányozni egymásnak..."

 

Azt hittem ez végleges elköszönés. Milyen kis naív vagyok.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2011-10-29 08:01 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Tényleg naiv vagy. ;)


De legalább szemléltetjük az angol és
a magyar ember közti különbséget, míg az előbbi búcsúzás nélkül távozik, az
utóbbi távozás nélkül búcsúzik. :D

szo, 2011-10-29 16:09 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ezen a megjegyzésen jót mosolyogtam. :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2011-10-28 21:38 Kentaur

Kentaur képe

 Mondok valami meglepőt: mi is!

És lám, mit kap, aki segíteni akar, csúnya, gonosz világ ez! :-D

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2011-10-29 08:06 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Néhány hozzá szólásból át is jött. Komolyan. Sajnálom, hogy dühödt vagdalkozásom közepette az általánosítások és felületes megfogalmazások révén őket is ledurungoltam. A hozzászólások egy tekintélyes részéből viszont egészen más sugárzik. Amit írtam elsősorban nekik szólt, a többiek előtt fejet hajtok és tőlük bocsánatot kérek.

v, 2011-10-30 20:25 Blade

Blade képe

Én, mint unott szerkesztő vagy iparos vagy mint olyan, akinek fogalma sincs, mi az élet, sugárzom, hogy az, aki tudja, mi az élet, valszeg nem mondja meg másoknak, hogy ők meg nem tudják. De lehet, hogy rosszul modulálok. 

Mindenesetre mások becsmérlését kéretik abbahagyni, vagy nagy ívben távozni.

h, 2011-10-31 17:33 Nimretil

Nimretil képe

"Mindenesetre mások becsmérlését kéretik abbahagyni, vagy nagy ívben távozni."

 

Ezzel tökéletesen egyetértek, elvégre ez mégiscsak egy irodalmi fórum, ha nem tévedek. Ha nézeteltérésetek van, kérlek rendezzétek kultúrált keretek között, mert ezzel csak az oldalt minősítitek. Lehet a Gyik mellé kéne egy Dik is, mint disputa ismereti kérdések (vagy nem tom, találjatok ki jobbat akkor). Szvsz egy ilyen helyen az ember nem engedhet meg magának ilyen alpári mondatokat, akár igaza van, akár nem.

 

 

"attól, hogy te fittyet hánysz rájuk, és szarul írsz, még nem leszel önkifejező"

"Akkor miért nem csinálod a klotyón inkább? Az eredmény jobb lesz..."

"neked már az életbe nem fog összejönni kifejezni magad úgy, hogy mások értsék, mire gondolsz"

 

No comment.

k, 2011-11-01 19:48 Blade

Blade képe

" kérlek rendezzétek kultúrált keretek között, mert ezzel csak az oldalt minősítitek."

 

Nem az oldalt - önmagukat. De ezt biztos tudják ők is. 

sze, 2011-11-02 09:15 Kentaur

Kentaur képe

 Gondoltam, hogy nem a becsmérlés, hanem az arra való reagálás lesz kiemelve (lásd Nimretil...)

Én kérek elnézést, hogy nem nyújtom oda a másik orcámat is. De igaz ami igaz:vihar a biliben, szót se érdemel többet.

Amúgy pedig Mindkét dolog szükséges egy jó íráshoz. És ha alapjaiban, karakterábrázolásban, dramaturgiai ívben, mondanivalóban, hangulatban zseniális a mű, akkor nem akadok ki a hibákon. Isten látja lelkemet, még mindig nekem is becsúsznak, ahogy mindenkinek.

A szabályok vagy szabályszerűségek felrúghatóak. Azoknak ismeretében. Szóval, ha valaki nem bír csak kockafejű emberkéket rajzolni, mert képtelen rendesen, és mert igazából egyáltalában nem érdekli a végeredmény, csak úgy leült firkálni, az egy kontár, és ne várja el, hogy megtapsolják.

Ha viszont zseniálisan rajzol, de ő úgy dönt, hogy kockafejű emberkékkel fejezi ki a látásmódját, akkor Picasso. 

Nem mindegy.

A világ legócskább szakállas kifogása, mikor egy mű rosszul van kivitelezve és ráadásul a témát se így kellett volna, az a "művészi szabadság", meg a "belbecs fontos, nem a kivitelezés".

Nem mondom, ha teljesen kezdő az illető, de látni benne a tehetséget, és hajlandó is csiszolódni, akkor az öreg rókák szívesen fognak neki segíteni.

De aki hajlandó fejlődni, az nem takaródzik ilyesmivel.

A jó író onnan ismerkszik meg, hogy bár lehet, volt több megjelenése, ezer neten publikált írása, díjjakat nyer, de még mindig nem mondja,(és valószínűleg nem is fogja soha): készen vagyok, ne kössetek belém, ez a művészi szabadságom, jaj, szegény fejemnek, nem látják a belbecst az apró hibáktól!

Hanem az a legnyagyobb problámája, hogy ki az a jó író, aki őt korrektúrázni tudja, és égen földön keresi a szigorú szemű kritikusát. Mert nem elégszik meg a középszerűséggel, sem kivitelezésben, sem pedig tartalomban.

Higgyétek el, látjuk mi a belbecst. Ha ott van.

Akit azonban nem érdekel a fejlődés, sem az írás, csak úgy firkálgatja a gondolatait és igazából tesz rá, az rossz helyen van egy irodalmi honlapon. És ne csodálkozzék, ha "belékötnek", egyszerűen rossz helyen van. És nem hiszem, hogy erre az a megoldás, hogy mi húzzuk meg magunkat.

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

sze, 2011-11-02 12:23 Nimretil

Nimretil képe

Akkor itt valami félreértés van. Én egy szóval nem mondtam, hogy húzd meg magad, vagy ne adj isten ne írd le a véleményed, ha van. Annyit kértem csak, hogy ha lehet, akkor káromkodás nélkül tedd. Köszönöm!

 

Kevés vagyok ahhoz, hogy megítéljem, hol kell javítani a fenti írást, de egy József Attila idézet és a "klotyó" között még különbséget tudok tenni. (Már csak ami a vita érveit illeti, mielőtt bárki félreértené.) Bocs.

sze, 2011-11-02 19:29 Kentaur

Kentaur képe

 Értem, tehát irodalmiasan elküldhetem melegebb éghajlatra, elmondhatom neki, hogy nem is író, és hogy mennyire nem érti az életet, stb.stb, de ne mondjam, hogy "klotyó".

Hm, hát ehhez azt hiszem, nem kell több komment, magért beszél. :-D

 

Mellesleg megjegyzem, hogy nem káromkodtam, az a világ, ahol ez annak számít úgy száz éve nem létezik. Úgy gondolom, semmiféle a Karcolat szabálykönyvében lefektetett szabályt át nem hágtam, az alapelveknek ellent nem mondtam, a megjegyzéseim közel sem ütik meg a moderálandó mércét, csak mert azt mertem írni, hogy "klotyó" és "kutyaszar". Ám ha mégis így lenne, a moderátorok intézkedni fognak az ügyben,

Nekem ugyanis csak ők mondják meg, hogy mi errefelé az etikett.

Eddig még senki nem kényeskedett, csak mert nem úgy beszélek, mint egy frissen mosott úrihölgy. Bocs, de valószínűleg nem fogok miattad erre rászokni.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

sze, 2011-11-02 20:15 Nimretil

Nimretil képe

"Mellesleg megjegyzem, hogy nem káromkodtam, az a világ, ahol ez annak számít úgy száz éve nem létezik."

 

Ejnye, akkor alaposan le vagyok maradva...

 

"Értem, tehát irodalmiasan elküldhetem melegebb éghajlatra, elmondhatom neki, hogy nem is író, és hogy mennyire nem érti az életet, stb.stb, de ne mondjam, hogy "klotyó"."

 

Ez attól függ, hogy szerinted ez egy "irodalmi" vagy egy "klotyó" oldal. :D De nekem mindegy, felőlem vitatkozhatunk még rajta. :D

sze, 2011-11-02 22:16 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Ez egy irodalmi oldal volt addig, míg az olyan trollok tönkre nem tették, akik csak azért járnak ide, hogy fényezzék érdemtelenül a se**üket, és negatív kritika esetén képesek átharapni a másik torkát.
Régen itt az író megköszönte, ha kiemelték a hibákat, de most csak arra van igénye, hogy egy másik hozzá nem értő a nyálát csorgatva dícsérgesse, abban a reményben, hogy akkor majd őt is ajnározni fogják.
Annak idején ez nem játszótér volt, és nem a sértődések színhelye. Mindenki azért jött ide, hogy tanuljon a másiktól, sőt kikértük magunknak, ha csak annyi hozzászólást kaptunk, hogy "Ez jó volt, gratulálok!". Mert az ilyentől senki sem lesz jobb. Éppen ellenkezőleg, egyre inkább a mocsokba nyomja magát, és még vigyorog, hogy milyen király is ő.
De a régi módinak sajnos már vége. Ám legyen: mindenki írása nagyon f*sza, így tovább! Ügyesek vagytok! Érezzétek jól magatokat a mocsokban!

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2011-11-03 06:25 Nimretil

Nimretil képe

"Régen itt az író megköszönte, ha kiemelték a hibákat, de most csak arra van igénye, hogy egy másik hozzá nem értő a nyálát csorgatva dícsérgesse, abban a reményben, hogy akkor majd őt is ajnározni fogják."

 

1. Igen, mert ha olvasás nélkül adnak rá egy egyest, abból bezzeg mennyit lehet tanulni. Szerintem amúgy nem is ugyanarról vitatkozunk, de mindegy.

2. Ha azt akarnám, hogy ajnározzanak, akkor nem gondolod, hogy inkább a másik oldalra kellett volna írogatnom? Így max 1 embernél vágódhattam volna be, de már ő is elment. :D

3. Nem mondod. :D Nézd meg, hogy megsértődtem a saját írásaimnál, mikor valaki visszajelzett hibaügyben.

 

cs, 2011-11-03 08:33 Blade

Blade képe

Na elég az off-ból, hátrébb a hatalmas egókkal, vagy az írásról beszéltek vagy magánleveleztek ezután. Minden nem ideillőt törlök.

sze, 2011-11-02 22:39 Kentaur

Kentaur képe

 "Ez attól függ, hogy szerinted ez egy "irodalmi" vagy egy "klotyó" oldal. :D De nekem mindegy, felőlem vitatkozhatunk még rajta. :D"

Ez egy irodalmi oldal, és irodalmi műben csakis akkor írnék le ilyet, hogy "klotyó", ha ez a szereplőm karakterét leképező szófordulat lenne. Viszont úgy is értettem, hogy klotyó, és nem úgy, hogy mondjuk teszem azt: virág. Pont ezt a szót akartam használni, mivel remekül kifejezte a támadt hangulatot. :-)

Eredetileg én (nem keverendő össze mással) a műről beszéltem, aztán az írásról, mint olyanról. Nem árt itt megmaradni, nem?

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2016-01-30 08:29 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Nos, mostanában gyakran eltévedek, itt a hozzászólások között is sikerült, nem az oldal hibája az enyém, a héten háromszor kellett Pécsre utaznom, mindháromszor ugyanoda, és mindannyiszor eltévedtem, igaz, csak néhány háztömbnyit, de akkor is, innen töröltem ami itt volt, bár nem tudom, akár maradhatott volna is, engem végig a sértett hiúság hajtott, amikor írtam, és most érzem, ezzel nem voltam egyedül, amikor a komolytalan jelzőt használtam, jeleztem hogy az általános értelmezéstől eltérő formában teszem, legalábbis most így hiszem, valami olyasmi rémlik: komolytalan, mint egy kisbaba, most hogy mindezt alig hat hónaposan írom, kikérem magamnak a jelzőt, egyben kérlek titeket, hogy ennek megfelelően értékeljétek a hozzászólást. Persze igazából nem hat hónapos vagyok a helyzet sokkal rosszabb, mert ugyan hat hónapja 2015 szeptember 25-én újjá születtem, maradt itt emlék bőven a régi világból is, csak nehéz sorba rakni őket. Ami meglepő, és erre még egyetlen ember sem adott nekem magyarázatot: mindaz, amit a világról tudok vagy tudni vélek, megmaradt, a saját magamra vonatkozó emlékeim nagy része elveszett, ez olyankor kínos, amikor beszélgetek valakivel, akire emlékeznem kellene, és a végére ki is derül, hogy nem csak ismertem egykor, de még feleségül is kértem, de kikosarazott, Nem feltétlenül ezért felejtettem el, egyszerűen hatalmas luk támadt a memóriámba (az orvos fogalmazott így), és azon keresztül sok minden kiesett, na eddig rendben is van, de a lányra most sem emlékszem, a nevét sem tudnám felidézni, ehelyett legyen itt egy idézett valami Judit, esetleg Edit erre vajon miért emlékszem pontosan, illetve miért van az, hogy számtalan Omega, P. mobil, TRB és más együttes pl. LGT szerzeménye gond nélkül felidézhető, viszont egykori életem megszámlálhatatlan darabja kihullott azon a lukon? Na ezt hogy lehet megírni? Én úgy képzelem el, hogy az ember írja, ami megmaradt és üres helyekkel jelzi hogy innen kimaradt valami. Az elmémet borító köd egyébként érdekes, mert a dolgok egy része el is veszett, meg nem is, tényleg, mintha ködbe lennénk, ha közelítek hozzá előbukkan, de sejtelmesen, mintha holdvilágban nézné az ember, ott is van, meg nem is. NO ebből rakd össze magad testvér, biztatgatom magam, de lehet, hogy épp ez a lényeg, nem azt kell összeraknom, aki voltam, aki voltam már eltűnt a süllyesztőben, aki leszek még nem lépett ki a fényre, ami marad az a köd. Azt hittem, ha ide jövök és olvasgatom a hozzászólásaimat tán egy-egy emlék előkerül a ködből, de aki itt írogatott az számomra teljesen idegen, értem a szavait, tudom mit miért vetett képernyőre, de akkor is idegen, vak, majdnem annyira mint én most, csak ő másra, nem lát, féligazságokkal dobálózik és nem tűnik fel neki, hogy önmagát is jellemzi. Innen nézvést nehéz azonosulni vele, ez nem azt jelenti, hogy valamiféle kibúvót keresek a múltban elkövetett hibáim miatt, egyszerűen az agyam egy jelentős része kiégett, és vele a személyiségem egy döntő része is eltűnt, most kezdhetem újjáépíteni magam. Egy barátom szerint kb. négy éves szinten vagyok, de jobb esetben sem érem el egy hatodikos általános iskolás szellemi szintjét, vannak más vélemények is, de nem írom le ezeket, mert minek, egy szó mint száz, valahol elvesztem, és fogalmam sincs előkerülök-e egyáltalán, jelenleg hárman vagyunk itt, és néha harcolunk az irányításért, viszont ez a test piszok fájdalommal jár, mert a fájdalom központ is kiégett, ettől az ember azt várná, hogy többé fájdalom, ehelyett csak fájdalom van, ha hideg van nem fázok, viszont pokolian fáj és így tovább minden érzet, a simogatás, a szellő érintése fájdalmat okoz, néha már önmagában a mozgás is, ne kérdezzétek, nem tudom miért van, az orvosok sem tudják, ilyenkor írnak fel valami mérget, amit az embernek egy életen át szednie kell. Heteket töltöttem a fájdalom ölelésében, de lehet, hogy hónapokat, lassan szabadulok a mérgektől, inkább a fájdalom, mint a kábítás. A személyiségem szétesése nagyobb gond. Elég gyorsan épül a másik, de néha ezek hárman Molnár Géza, Petry Csaba, Licaj Vuv csúnyán összevesznek és én negyedikként (ezt az álnevem nem árulom el) szemlélem őket, és annak örülök, hogy csak négy álnevem volt, és azon gondolkodom, "hol van a régi, arcom az égi", és tudom, hogy szerencsés vagyok, mert valaki az égi arcom emlékével ment el mellőlem, és ha eljön az idő, majd elém áll és én mint valami tükörben megpillanthatom és az angyalok mégis csak rám ismernek, de átkozott szerencse ez, mert Theoden király szavaival élve nem való apának fiát temetni, de sok minden nem való ebben az életben, és mi mégis megtesszük, kényszerből, sértett hiúságból, megmagyarázhatatlan vágyakozásból, mert megérdemeljük, mert azt hisszük a dolgok árát pénzen válhatjuk meg, holott dolgok ára az elszenvedett változás, amit viszünk magunkkal egy életen át, ha csak nem támad egy hatalmas luk az agyunkban, ahol sok minden kipereg, de átkozott szerencse ez is, mert a rossz mellett sok jó is elvész, és amikor az ember a ködben bolyongva keresi önmagát gyakran csak a rossz tér vissza és épp a jót nem lehet fellelni, mert hiába énekli a no, nem minden jön fel a hó alól, néha épp a legfontosabbnak tűnő dolgok maradnak lent, és csak lefagy az ember keze, ha kutat utánunk, de megtalálni soha sem fogja őket.Bár vannak olyan vélemények, hogy azok a mondatok, melyekben szerepel a soha és pár más ehhez hasonló szó, pl. a csak így, a biztos, stb. valószínűleg nem igazak, tehát lehet, hogy végül minden feljön hó alól, csak ki kell várni

szo, 2016-01-30 07:36 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Na ez az írás többes szám első személyben fogalmazva sok igazságot tartalmazva, így leginkább csak sértett hiúságot, a többi elvész a ködben, én sem érteném meg a lényegét, ha velem szemben írták volna

cs, 2011-10-27 13:28 Maggoth

Maggoth képe

Gyermek és ifjúságom világának lacipecsenye-sütőit idéző hangulat miatt döntöttem úgy, hogy aznap még a vonatindulás előtt ott ebédelek. - ez a mondat kicsit értelmetlennek tűnik, még ha értem is, mire gondolsz

A kalap akkor is üres volt. Még egy cigarettásdobozt sem dobott bele senki. - minek is dobott volna?

Ugyanakkor bennem megszólalt a kisördög: Biztos raktak bele, csak a fickó mindig elteszi. - biztos raknak bele cigarettásdobozokat, csak a fickó mindig elteszi? LOL :D - egyébként bagatell, de a kettőspont utáni részt nem kéne nagybetűvel írni csak akkor, ha mondjuk ezt írod Hemingvay: Akiért a harang szól...

Amúgy hangulatában nem lenne rossz, de nem tudni, mi a tanulság, vagy hogy mit akartál vele mondani. Jók voltak a régi idők, mert olcsó volt a sör? Adni jó? Az viszont semmiképp se jön át, hogy a pasas nem volt koldus. Na jó, a hsz-eiden keresztül igen...

 

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

cs, 2011-10-27 18:25 Roah

Roah képe

„…de még csodálatosabb az a gondolatvilág, melyben fogalmaz. Itt vannak mindjárt az időhatározóink. Mondhatjuk például: a kilencvenes évek közepén, vagy régebben, vagy akkoriban, és akad még számtalan lehetőség. De fogalmazhatunk úgy is: a Kolibriben (ami egy ételbár a buszmegállónkban) kétszáztíz forint volt egy dupla sajtburger, a szimpla hamburger pedig mindössze százhatvan…”     - De-de, a második potyázik, és szebb is a mondat, ha nincs ott.
Komolyan.

 

„Ezeket sorra vettem, s mindig ugyanott, ugyanazon aluljáróban haladtam el, egy kissé kopottas öltönyben üldögélő alak mellett, aki egyetlen szó nélkül bámulta a maga elé tett üres kalapot.” – És itt sugallod azt, hogy mindig, napi rendszerességgel haladsz el egy kalapot tartó formánál – és ki ül naponta kalappal a kezében, kéregetve? Ezzel a mondattal kezdődik a történet tulajdonképpen: írsz az éhségről, az étlapról, a lakmározásról, éppcsak a fűszerek milli-villi arányáról, színéről, állagáról nem. Gondolom a koldus kontra evés hozta össze a kettőt; vagyis a két rész közül hiányzik egy átvezetés. Mert így annak olvasom, ami. Pláne ha naponta ott látta a férfit kalappal a kezében. Ezt írtad. A narrátor maga is pénzt tesz a kalapba, hogy ne legyen üres. (Olvastam a kommentekben, hogy a karakter nem koldus. A mű nem ezt mondja. Hm. Hány éves a kapitány?
Komolytalanul. ;)

 

„De ez végül is mellékkörülmény.” – Újra egy „de.” És ha mellékkörülmény, amit külön ki is emelsz úgy, mintha csak kiszóltál volna a novellából, hogy „mindegy is”, vagy „nem érdekes”, akkor minek került bele? Miért kellett leírni? Mármint a körülményes mondatot. Komolyan kérdem.

 

„Ugyanakkor bennem megszólalt a kisördög: Biztos raktak bele, csak a fickó mindig elteszi. Szinte láttam is, amint sunyin kikapja a kalapból az aprót, s a nagy néha belecsöppenő bankót. Körülnéz. Lemondón, mert azoktól, akik előtt így lebukni kényszerül, már nem remélhet semmit, zsebébe gyömöszöli a pénzt, és ül tovább bambán bámulva előre.”

Rossz helyen van a kettőspont. A kisördög után pont, majd új mondat, biztos raktak bele, bla-bla-bla. Szinte láttam is – na ide kell a kettőspont, és a többi, amit a narrátor odaképzelt.
Ez a része azért komolyodónak tűnik.
 

„De az oldalas nem csak külalakban, de belbecsben…” – De-de-de-de. 

 

Komolytalanul javaslom, olvasd el a portál Gyíkját, és olvasd el a központozást, komolyan. A Gyík szerzőjének jóvoltából komolytalanul fogod érezni magad; szó lesz a témakörben egy hangszerről is, amit nem lehet megunni. :)

 

 

 

 

 

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2011-10-31 12:52 LauraL

LauraL képe
4

Tetszett! Nem csak az írás szemléletmódja, a stílusa is. Kicsit sok volt a "de", de :) azt ki lehet egyelni. A központozást tekintve, az írásokban már ritkán látni  "—" jelet, helyette "–" jelet használnak. Elnézést, a hosszúnak nem tudom a pontos nevét. Azt hiszem, a GYIK-ban láttam, hogy van pár link a helyesírással, szabályokkal kapcsolatban. Érdemes tanulmányozni, a számomra összerázott pár dolgot. De persze ez csak én vagyok. :)

Megkockáztatom, eretnek vagyok, de számomra egy írás nem attól lesz élvezhető, értékes, hogy mennyire mesterien alkalmazza a szabályokat az író – bár ez szükséges, ha publikálni szándékszik az írásait, és ezért figyelnie kell rá, és a jószándékú tanácsokra, amik felhívják erre a figyelmét. A hangsúly a jószándékú jelzőn van. A hangulata, az átszűrődő narrátori életszemlélet, a karakter életszerűsége ettől függetlenül is meg tud fogni, és ez az írás, ezt maradéktalanul megtette. Kétségtelen, hogy ha már VÉRPROFI az illető író, akkor még élvezhetőbbé teszi az írást a szabályok alkalmazása, de csupán a szabály nem ismerete, nem teszi értéktelenné. Szerintem.

Uff! Én beszéltem!
Köszönöm az élményt!

 

_________________

Írok, mert írnom kell.

h, 2011-10-31 13:16 Obb_régi

Mostanában már elcsodálkozom ezen a felfogáson, bár nem volt mindig így :)

 

"de csupán a szabály nem ismerete, nem teszi értéktelenné." - végül is tekézhet bárki annélkül, hogy ismené a szabályait, csak kérdem: akkor az bohóckodás vagy tekézés, add meg te a választ. 

P.

h, 2011-10-31 15:13 Kelvin

Kelvin képe

Éppen most sikerült elgitárzonom Akra Yamaokától a Promise-t, de a barátnőm inkább elment hajat mosni. Szerintem hülye.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

h, 2011-10-31 16:06 LauraL

LauraL képe

"...nem attól lesz élvezhető, értékes, hogy mennyire mesterien alkalmazza a szabályokat az íróbár ez szükséges, ha publikálni szándékszik az írásait, és ezért figyelnie kell rá, és a jószándékú tanácsokra, amik felhívják erre a figyelmét. A hangsúly a jószándékú jelzőn van."

Valahogy sejtettem, Obb, hogy nem ezt a részt fogod kiemelni. :) Ha valaki ismeri a szabályokat, de lélekölő amit ír, akkor az szerinted rendben van? Arra ötöst adsz, mert ismeri a szabályokat? Azt már látom, hogy ha nem ismeri, bármit írhat, az egyest kap a legjobb esetben is. Elgondolkodtató, hogy a tekézés és az írás közé egyenlőségjelet teszel, ugyanakkor persze téged is megillet a szabad véleménynyílvánítás joga, ahogy a többieket és engem is. :)

_________________

Írok, mert írnom kell.

h, 2011-10-31 17:34 Nimretil

Nimretil képe

Nézzétek el hülye kérdésemet, de milyen szabályokról van szó pontosan? Mármint a helyesírás és a nyelvhelyesség oké (legtöbb esetben), de más tekintetben lehet egyáltalán konkrét szabályokat felállítani? Mármint én csak úgy írok, (leülök, és pötyögöm a betűket, mindenféle különösebb gondolkodás nélkül :D mondjuk gondolom ez látszik is) mert úgy érzem, írnom kell. Persze ehhez hozzátartozik, hogy csak hobbiból írok, nem is leszek soha vérprofi, sőt, kiadni sem fogok semmit. De akkor hogy ír egy "vérprofi"? Van valami recept az íráshoz? Legyen benne ez-az, só bors paprika, a mondatokat így meg úgy helyezd, ilyen stílus, olyan forma, vagy mi?

h, 2011-10-31 18:04 polgarveronika

polgarveronika képe

Szerintem a jó írásnak nincsenek szabályai (bocs Obb!), természetesen a helyesírás elengedhetetlen, de gondolom itt és most nem erről folyik a polémia. Vannak dramaturgiai szabályszerűségek (nem szabályok!!), amit valaki vagy érez, vagy nem.A stílus meghatározó és karakterisztikus jegy. Egyik nagy kedvencem Hrabal fittyet hányt a  szabályokra és mégis zseniális dolgokat alkotott. Én az összhatást szoktam nézni, nem szoktam kiragadni egyes elemeket. De az a tapasztalatom, ha az összhatás jó, akkor az egyes elemek is megállnak a lábukon külön-külön és fordítva:ha jól dolgozol, jó elemekkel akkor csak ritkán lehet elcseszni.Az ám a művészet!

 

_______Tertium non datur ______

h, 2011-10-31 17:55 Obb_régi

Ó, lassan már annak is ötöst adok, aki egy értelmes mondatot le tud írni, de viccet félretéve, nem értem, mi a gond? azt vetitek a szememre, hogy szeretek, normálisan kivitelezett szöveget olvasni, amúgy meg sokszor nem érdekel, ha nem igazán sikerült, de mégis mesterien próbál valaki megközelíteni egy adott témát.
""...nem attól lesz élvezhető, értékes, hogy mennyire mesterien alkalmazza a szabályokat az író" - kiemelhettem volna ezt is, mert igen, attól lesz élvezhető, azért találták ki a szabályokat, hogy mindenki azonos rendszer alapján tudjon tájékozódni, ha rosszul alkalmazod, akkor mást olvashatnak ki abból, mint amit elmondani szerettél volna, remélem, nem kell egy elcsépelt példamondatot írnom pl. a vesszőhasználathoz

szo, 2016-01-30 15:11 Niszel

4

Az aluljáróban kolduló hölggyel találkoztam kérdeztem,: Nincs egy szál cigije? Nekem csak száz forintom van, oda adnám érte.
-Mosolyogva bólogatott.-adtam a százast, vártam a cigit, de hiába.- nem ad cigit? Mire ő tagadóan rázta a fejét.
Kiderült, hogy süket-néma.
Másik helyen egy férfinek említettem, hogy legközelebb már ide ülök maga mellé, mert nem adták oda a fizetésem. Azóta nem láttam. Most nem tudom mit gondoljak magamról.