Megtalált álmok

Megtalált álmok

Minden fehér. Utálom a fehéret. Olyan semmilyen, semmitmondó, kezdetleges. És főleg nem illik ehhez a helyhez. Ide inkább a fekete kellene, amilyen gyászosan járnak-kelnek itt az emberek.
Tessék. Ott megy egy nő. Megint könnyes a szeme. Minden nap itt van, szinte az éjszakákat is itt tölti. Megértem, hiszen beteg a lánya. Sőt, meg fog halni, csak ő ezt még nem vette tudomásul. Hallottam tegnap éjszaka, ahogy fojtott hangon kiabált a főorvossal. A doki próbálta megnyugtatni szegény kétségbeesett asszonyt, aki a beszélgetés végén már majdnem zokogott. Végül nem sok híján ő is kapott egy szép kis ágyat. Természetesen fehéret, ő is. Egy nyugtató után megbékélt valamelyest. Már amennyire egy haldokló nyolc éves kislány anyja megbékélhet. Már csak csendesen zokogott magában. Nem való szülőnek gyerekét temetni.

A főorvos kedves pasi, kár, hogy egy ilyen lehangoló helyen kell dolgoznia. Persze ő választotta ezt magának. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy valamikor én is döntöttem volna. Dönthettem volna.
Valamikor, nem is annyira régen, még én is szőttem terveket. Olyan nagyobbakat. Hosszú távra szólókat. Most egyedüli terveim között az aznapi ebéd szerepel, esetleg egy kis rajzolgatás, olvasás. Aztán lefekszem aludni. És kezdődik a tervezés elölről. Megtanultam, hogy nem érdemes hosszú távon gondolkodni, hiszen ki tudja, mi számít már hosszú távnak.

És itt jön Anya. Mosolyog. Én visszamosolygok. Fintorog egyet a laptopom látványától, de már nem szól semmit. Csak somolyogva ingatja a fejét.
Kérdi, hogy vagyok, mit csinálok, aztán beszélgetünk kicsit. Ő teljesen más, mint a nő, aki tegnap kiborult. Mosolyog. Elrendezi az összegyűrt lepedőt, kitárja az ablakokat beengedve a tavaszi madárcsicsergést.
Persze ő is sírt. Sokat. Hívott hozzám orvosokat, pszichiátereket. Azt hitte, feladtam. Egyik furább volt, mint a másik. De egy közös volt mindegyikben. A sajnálat. Láttam a szemükben, hogy egytől egyig sajnálnak. Én persze mondtam nekik, hogy ne tegyék. Erre valahogy mind elmosolyodtak. Persze csak a maguk sajnálkozó, szomorú módján. Mind ezt mondjuk, de ha tudnák, amit mi, akkor ők sem vélekednének másképp. Nem szeretnek ide járni. Halál lakozik e falak között. A sok beteg kisgyerek látványa milyen embert ne hangolna le…?

Furcsa, hogy bizonyos dolgokat át kell élnünk ahhoz – legalábbis nekem szükségem volt rá -, hogy a dolgokat tisztán lássuk.

Álmodozunk, élünk, bele a világba, racionálisak vagyunk, vagy idealisták. Ábrándozók. Aztán történik valami, ami hirtelen mindent megváltoztat. Így van ez szinte mindennel a világban.
A meteorit több millió évvel ezelőtt jött, és kipusztította a dinoszauruszokat. Hopp, minden megváltozott. Vagy jött a pestis, és hirtelen mindenki félni kezdett. Jött Hitler, és új szintre emelte a rasszizmus korszakát. Mindig van valami, ami megadja a löketet.
Ha azt mondják, fél éven belül meg fogsz halni, akkor adott esetben ez mindent megváltoztat. Persze, ha kilencven évesen ér ez a hír, akkor talán nem annyira. Talán megkönnyebbülne az ember, hiszen annyi hosszú év után végre nyugalomra találhat. De, ha ez a hír egész fiatalon ér, nagyságrendekkel nagyobb a változás.
Először fel sem fogod. Nem hiszed el, hiszen meggyógyultál. Egészséges vagy. Tagadod. Hazudsz magadnak, a barátaidnak, a világnak, még magának Istennek is. Az orvos szomorúan néz rád, és kifejezi a sajnálatát. De neked az nem kell. Neked a régi jó életed kell. Hosszú, tikkasztó nyarakkal, farkasordító hideg telekkel és jó magas lázakkal, sírással, nevetéssel, hasfájással, a maga tökéletlen, mégis csodálatos valójában.

Menekülni akarsz. Menekülni a világ, a kétségbeesett szülők, segítőkész, mosolygós nővérek és orvosok, de saját magad elől is. A saját tested árult el, ami most egy időzített bombává vált, sok mindent megváltoztatva. Vagy nem? Az ember belegondol, hogy fog-e valaha is valaki emlékezni rá. Arra, hogy élt, alkotott, lélegzett. A Föld levegőjét szívta. Ilyenkor természetesen eszébe jutnak az ember szülei. Ők mindenképpen emlékezni fognak rád.

A fémlánc nyikordul egyet, lágy szellő suhan végig a bokrokon, meglobogtatva a hajadat. Felnézel az égre, ahol a nap narancsos vörösre festi a vásznát. Sosem gondoltál még rá, mennyire szép is ez. Ide menekülsz a nyüzsgő világ elől. A hangok kiélesedtek, a színek élénkek, a formák élesek. Minden él körülötted. Csak te haltál meg. Belőled egy darab lett oda.

Így történt ez velem is, nem is olyan régen. Nem tűnik hosszú időnek. Talán, mert nem is volt az. Felnézek, és látom, hogy Anya mosolyogva néz. Igen, ő biztosan emlékezni fog rám. Ez alatt a kevéske idő alatt belőle több lett. Arcán ugyan elmélyültek kicsit a ráncok, és a szemei tele vannak fájdalommal, én mégis látok ott mást is. Nem hinném, hogy bölcsesség, hiszen eddig is annak láttam őt. Ez valami más. És ezt a mást én tanítottam meg neki. Igen. Emlékezni fog rám, és először érzem, hogy maradandót alkottam. Ő megértett egy darabot a világból, és erre én vezettem rá. Már érdemes volt élnem.

Mégis kissé elkeserítő a tény, hogy a barátaim egyszer sem látogattak meg. Természetes, hogy félnek tőlem, hiszen más vagyok. Nem csak fizikailag, a felfogásomban vagyok más, mint ők. És nem hiszem, hogy mindennap találkozik az ember egy haldoklóval, aki víg kedélyű, nagyokat nevet, ha van amin, és alap arcállapotában a szája sarka felfelé görbül. Félnek. Talán azért nem jöttek be, mert szeretnek, és ha így látnának, megszakadna bennük is valami.

Pedig nem nézek ki rosszul. Nem fogytam le csontváz vékonyra, nem beesett a szemem, nincsenek elviselhetetlen fájdalmaim. Csupán belül fáj néha. A lelkem legmélyén. Fáj, hogy nem élhettem tovább, nem láttam többet a világból.
Tessék, már megint álmodozom. Pedig már régen leszoktam erről a káros szenvedélyről. Az én állapotomban az álmok inkább roncsolnak, mint segítenek, de egykor határozottan hittem bennük. Néha még valóra is váltak. Ma már nincs értelme álmodozni, hiszen csak fájdalmat okozok vele saját magamnak. Álmok nélkül persze nincs élet. De az én életem álmokkal vagy azok nélkül sem tart már soká.
Álmainkból lesznek a céljaink, ezekből ambíciók fejlődnek, és mindent megteszünk azért, hogy elérjük őket, végül eljutunk a végső állomáshoz. A cél. Megvalósítottuk. Az álmunk valóra vált. Vagy ha távol is vagyunk tőlük, az álmainktól, ott a csodálatos érzés, ami elönt, amikor magadban elképzeled, hogy valóra válik. Kicsit olyan, mintha valóra is válna. Te magad váltod valóra.

Talán már késő megkeresnem az elhajított álmokat, de egykor magam is úgy gondoltam, hogy inkább feladnám az életemet, mint hogy feladjam féltve dédelgetett álmaimat. Ma már másként gondolom. Olyannak tűnhet, mintha feladtam volna, de ez nem igaz. Nem lettem megkeseredett, összetört idegroncs, csupán reálisan láttam a dolgokat, mint ahogy azt tettem egész életemben, és rájöttem, hogy aminek a gondolata eddig örömet okozott, abban már nem találok semmi élvezeteset. Csupán a fájdalom maradt egykori emlékeim nyomán.

Most már inkább a szilárdabb, megfoghatóbb dolgokkal törődöm. Egy jó film, szép képek, kedves emberek, jó barátok…
Igen, még itt a halál torkában is képes vagyok segítséget nyújtani másoknak. Az emberek szeretnek, és én is már-már jól érzem magam itt. Az elvesztett barátokat valamilyen szinten visszakaptam. Én vagyok az itt lévő kisgyerekek mentsvára, példaképként tekintenek rám, nevetnek a vicceimen, elképedve hallgatják a meséimet. A nagyobbaknak lelki támaszt nyújtok. Ők már érettebbek, jobban felfogják, hogy mit is keresnek itt, és hogy ebből a házból vagy nagyon nehéz kijutni, vagy nagyon egyszerű. Én már megjártam a nehéz utat, és nem maradt már más, mint a könnyű. Ők tudják ezt, és néha nem elég egy kedves néni vagy bácsi, hogy helyrebillentse őket. Rájöttem, hogy sokkal jobban elfogadják a dogokat, ha egy olyan ember szájából hallják, aki átélte mindazt, amit ők. Ha egy kezelés után izzadtan, rángó gyomorral térnek vissza a szobáikba teljesen kimerülten, én mindig ott vagyok, és segítek nekik.

Persze ez mind hazugság. Én nem tudok rajtuk segíteni, de ők hisznek bennem. És ez valóban segít. Megadja a kellő löketet. Valójában ők segítenek saját magukon. Én csak beszélek, nevettetek, és ők elgondolkoznak rajta. Csupán az illúziója van meg annak, hogy kirángatom őket a depresszióból. Valójában ők maguk jönnek ki belőle.

Illúzió. Milyen érdekes szó. Sok mindent jelent önmagában. Ez maga az élet. A betegek hisznek benne, hogy segítek nekik, és ez valóban segít. Meg nem gyógyulnak tőle, de egy keményebb sugárkezelés vagy kemoterápia után is képesek ugyanúgy nevetni a többiekkel. Elvégre gyerekek. Könnyen felállnak, ha felhorzsolták a térdüket, és már futnak is tovább. Valamikor én is futottam, elestem, és a könyököm felhorzsolódott. Sírtam kicsit, de azzal a lendülettel fel is álltam, és futottam a többiek után. Aztán megint elestem, de ezúttal eltörtem a karomat… Ebből már nem lehet ott helyben kilábalni.

A legérdekesebb viszont az, hogy ők tudják, hogy meg fogok halni. Lehet, hogy ők maguk is meg fognak halni, és mindezeket tudomásul véve játszanak, és élik a nekik jutott életet. Élvezik. Itt nincsenek illúziók. Ez a véres valóság. És itt egy csomó beteg gyerek között érti meg az ember, hogy mi is valójában az élet. Az egész csupán illúziókból áll. Minden azon alapszik, hogy mit tudsz, és erre épülnek fel az illúziók. Mintegy védőfal. Megvédenek egy bizonyos szinten a világ káros hatásai ellen. Megvédenek magától a világtól is.
Ha ez a védőfal túlságosan vastagra épült, talán te magad építetted túl vastagra, akkor tudatlan vagy, talán ostoba és szűklátókörű. De rajtad áll, hogy ez így marad-e…
Ha a fal túl vékony, az sem jó, hiszen nem veheted a válladra a világ bajait. Ez nem a te feladatod. Belerokkanhatsz abba, amit esetleg görbe szemüveg nélkül látnál, és megkeseredhetsz, cinikussá, állandóan pesszimistává válhatsz.

Ebben az épületben leomlottak a védőfalaim. Csupasz vagyok a nagy semmiben… De itt már el lehet viselni. A szemüveg leesik, eltörik, és tisztán látható mindaz, ami körülvesz minket. Igen, az illúziók valóban szükségesek. Ez az egyének saját világa. Ami csak az övék. Ezen keresztül látnak mindent. Ennek a segítségével ítélnek meg egy embert, ennek a segítségével alakulnak ki a vélemények. A szemüveg, a védőburok nélkül képes lesz az ember objektíven megítélni bármit. Ekkor van az ítélete legközelebb a valósághoz. Talán maga a valóság.

A valóság, már ha mindez a valóság, érdekes dolog. Mennyi látnivaló van itt! Mennyi szép táj, mennyi érdekes ember. Mindet megnézném, mindet lerajzolnám, lefényképezném. Mindet megismerném. Újra érezném az örömet, amikor elolvastam a kedvenc könyvemet, visszahoznám a kemény küzdelmek árán elért győzelmek érzését, az elismerés eufóriáját, a revans diadalát.

És tessék. Már megint álmodozom. Talán nem is olyan rossz dolog ez… Nem árthatok magamnak, ha álmodozom. Mindezt elértem. És noha már nem érhetek el semmit többet az életben, elmondhatom magamról, hogy egy picit jobbá tettem ezt a világot. Csak éppen egy csipetnyit. De mindez elég volt ahhoz, hogy magamat boldoggá tegyem vele. Másokat is boldoggá tettem. És úgy halhatok meg, hogy én is alakítottam valamit a világon, az embereken.

És nézd csak! Nem hiszek a szememnek. A szám rég látott, őszinte, boldog mosolyra húzódik, és érzem a könnyeket a szememben. Itt vannak a barátaim…
Hosszú idő után először, talán életemben utoljára utat engedek a könnyeimnek, melyek életemben először az öröm miatt hullanak… Boldog vagyok.

4.48052
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.5 (14 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2008-07-10 10:02 Blade

Blade képe

Érdekes, hogy eljutottál a fehér színtől az élet értelméig. ;)

Nagyon szép és nagyon ügyes novella. Az a fajta, melyet bármely irodalmi újságban el tudnék képzelni. 5 csillag.

Az álmodozás káros szenvedély lenne?

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

cs, 2008-07-10 16:25 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Hát igen, érdekes dolog, hogy tudnak szárnyalni az ember gondolatai :P Nagyon köszönöm a dicséretet, örülök, hogy tetszett! :)

Az álmodozás egy olyan embernek valóban káros lehet, akinek az ideje véges, és tudja, hogy sosem lesz képes beteljesíteni az álmait. Nem lesz rá lehetősége. De én úgy hiszem, hogy amúgy, átlagos esetekben egyáltalán nem káros, sőt hasznos. És most ellopnám egy barátnőm kedvenc idézetét: "Ha meg tudod álmodni, meg is tudod csinálni!" Ezt Disney mondta egyszer, és úgy gondolom, az öreg tudott valamit :)

cs, 2008-07-10 13:01 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Az elején még megpróbáltam kritikusabb szemmel olvasni, figyelni az esetleges hibákra, stb. Aztán a történetben előrehaladva kezdtek megduzzadni a szemeim, s a végére idenőtt a torkomba az, a hülye gombóc. Hibák? Milyen hibák? Ez egy tökéletes történet. Egy tökéletesen fájdalmas történet. Ötös. Mégpedig csillagos!
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2008-07-10 16:28 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Őszintén? Most itt mosolygok nagyokat magamban, és hirtelen semmit nem tudok mondani. Hibátlan? Ezen erősen elgondolkoznék. Nem hinném, hogy hibátlan lenne, bár kétségtelen, hogy ez az a mű, amire a legbüszkébb vagyok, a valaha volt összes művem közül.
Nost igen. A gombóc. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de én örülök neki, hogy megjelent ott a torkodban, mert azt jelenti, hogy elértem egy bizonyos hatást a történetemmel. Talán nem tudatos volt, vagy nem szándékos, de ez a kezdete annak, hogy jó író legyek valaha is.
Köszönöm a véleményt!

cs, 2008-07-10 19:08 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Igen, a hatás tökéletes volt, s ezért olyan jó ez a mű. Őszintén szólva már azon gondolkodtam, valami gyászosat írok, hogy micsoda tragédia az, ami veled történt. Valami olyasmit, hogy ezek után mi is örökké emlékezni fogunk rád, s hogy jó utat, vagy hasonlókat. Teljesen a hatásod alá kerültem. Aztán eszembe jutott egy beszélgetésem Miyokuval, amikor egy drogozós írása után megjegyeztem, milyen csúnya dolog is a kábítószer, mire kikaptam, hogy drogosnak nézem.
De most örülök, hogy bár elhittem minden sorodat, mégsincs semmi bajod. :) Mert ugye nincs? Kérlek, mondd, hogy jól vagy!
Üdvözöllek közöttünk! :) Örülök, hogy itt vagy! Nem jösz a találkozóra? :D
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2008-07-10 13:25 Kathara

Kathara képe

Húú! Ez nagyon szép lett. Csak gratulálni tudok. Tényleg nincs mit hozzáfűzni.

cs, 2008-07-10 16:28 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Nagyon, köszönöm :)

cs, 2008-07-10 17:09 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Köszönöm, örülök, hogy elértem vele a hatást! :)

cs, 2008-07-10 17:06 Eve Rigel

Eve Rigel képe

5 csillagot adtam.

cs, 2008-07-10 17:09 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Nagyon köszönöm! :)

cs, 2008-07-10 17:19 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Csatlakozom.
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

cs, 2008-07-10 19:01 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Már csak Styra hiányzik, és megvan az új díjazottunk! :) Megérdemli!
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2008-07-10 19:03 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

És mi van szegény Remmel? Őt kihagyod? Ejhaj...
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

cs, 2008-07-10 19:10 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Mióta beregisztráltam, vele még nem találkoztam. Létezik egyáltalán? :) Vagy a nevét vegyük komolyabban. Rem, azaz törlés?
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2008-07-10 19:19 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Létezik, én már láttam tőle kommentet. :)
(EK: sem. Ez vajon mit jelenthet?)
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

cs, 2008-07-10 19:20 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ifjúság, az alapító-szerkesztőt és egykori főszerkesztőt ne tessék a nemlét mocsarába süllyeszteni! Nélküle nem létezne az oldal! (Amúgy rem - rename - átnevezés.)
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

cs, 2008-07-10 19:30 Blade

Blade képe

Inkább úgy fogalmaznék, nem jött volna létre. Rem a tanulmányaira koncentrál erősen, ezért nem jár.

Amúgy rem - remove :)

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

cs, 2008-07-10 19:33 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nekem még rename-et mondott. Vagy lukas az agyam. Vagy... ööö... mi is?
_____________________
Csak én, Bloody Dora, mint azt már megszokhattátok.

cs, 2008-07-10 19:32 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Annak idején, a régi jó DOS-nál, a rem-et olyan törlésszerű parancsnak használtuk. A beírását követő sort a gép egyszerűen figyelmen kívül hagyta. Nem is igazán törlés tehát, hanem olyan figyelmen kívül hagyás. Nagyon jól működött, amikor a config.sys-t, vagy az autoexec.bat-t kellett valamilyen okból gyakran átdolgozni egy másik bootolási procedúra végett, s a későbbi könnyebb visszaírás érdekében a nem töröltük a sort, hanem elé írtuk, hogy rem. De a főszerkesztő eltűnését figyelembe véve, ez a megközelítés talán még helytállóbb.
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

cs, 2008-07-10 20:27 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Köszi!

p, 2008-07-11 09:58 Hantos Norbert

Hantos Norbert képe

Gratulálok, nagyon ügyes írás! Jók a mondatfogalmazások és a tagolás. Akár volt hasonló élményed, akár nem, sikerült elhitetned az olvasóval, hogy a főszereplő (te?) élete a végéhez közeledik... Mindenképpen elgondolkodtató.
Pár apróság, ami szemet szúrt. Nem feltétlen mind hiba, inkább amolyan "gondold át, biztos így akartad írni?" - típusú kötözködés:
*
"És főleg nem illik ehhez a helyhez. Ide inkább a fekete illene, amilyen gyászosan járnak-kelnek itt az emberek." - illik, illene, szóismétlés?
"Végül nem sok híján ő is kapott egy szép kis ágyat. Természetesen fehéret, ő is. Végül egy nyugtató után megbékélt valamelyest." - végül, végül, szóismétlés, ez már kicsit zavaróbb, mint az előző.
"nyolcéves kislány" - itt külön írandó.
"Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy valamikor én is döntöttem volna." - miről? Hogy főorvos lesz a főszereplő? Vagy hogy lepusztult helyen dolgozzon?
"milyen embert ne hangolna le…" - "milyen?" Kicsit idegennek hat. Inkább melyik (és akkor hangolná).
"nem beesettek a szemeim" - ez viszont biztos, hogy hiba. Páros szervek egyes számba írandók: "nem beesett a szemem"
"hogy inkább feladnám az életemet, mint hogy feladjam féltve dédelgetett álmaimat. Ma már másként gondolom. Olyannak tűnhet, mintha feladtam volna, de ez nem igaz." - feladnám, feladjam, feladtam. A szóismétlés persze lehet nyomatékosítás, de itt kicsit zavarónak éreztem.
"Mennyi látnivaló van itt." - ez elvileg felkiáltó mondat, tehát felkiáltójel kellene. Hasonlóan az utána lévő mondathoz.
"És nézd csak." - ez viszont biztos, hogy felszólító mondat, tehát kötelező a felkiáltójel.
___________

"Felülhetsz egy sárkány hátára, de ő dönti el, mikor és hogyan szállsz le róla."

p, 2008-07-11 11:00 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Köszönöm a megjegyzéseket, majdnem az összesnél igazad van, és egyet értek. Megpróbálom javítani. Egyedül a harmadikat tudnám kicsit elmagyarázni.

""Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy valamikor én is döntöttem volna." - miről? Hogy főorvos lesz a főszereplő? Vagy hogy lepusztult helyen dolgozzon?"

Ennél a résznél én konkrétan arra gondoltam, hogy a főszereplő, eldönthette volna, mit kezdjen az életéve. Ha politikus akart volna lenni, lett volna lehetősége rá, hogy megpróbálja. Ha wc pucoló néninek (bácsinak) szeretett volna beállni akkor lett volna lehetősége, hogy azt válassza. És még sorolhatnánk. Így viszont, hogy beteg, nem döntheti el, hogy mi legyen a továbbiakban, mert egyszerűen nincs rá ideje. Hiába akart volna ügyvéd, vagy éppen főorvos lenni, a miatt, mert beteg lett, nem volt más választása, mint betegnek lenni.

Így leírva, és belegondolva ebbe, kicsit sántít a dolog, de amikor írtam, helyesnek éreztem, úgy, ahogy leírtam.

Köszönöm, hogy írtál, örülök, hogy tetszett, és talán nevetségesnek hat, de annak még jobban örülök, hogy belekötöttél bizonyos dolgokba :)

p, 2008-07-11 12:07 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Ezt a részt inkább ne módosítsd! Szerintem is jól van.
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

v, 2008-07-13 21:22 Styra

Styra képe

Tényleg megható, nekem egy lány jutott róla az eszembe, aki alattam járt a suliban, és ő is halálos beteg volt. Vezetett egy blogot is, sokáig a legolvasottabb is volt. Sajnos ő már meghalt.
Ha tudnék csillagozni, megkapná az 5öst, de vmiért nem tudok, így csak szóban...
__________________________________________________
Csillagból születtünk, s csillag leszünk újra
Ha életünk lángját egy széllökés elfújja.

v, 2008-07-13 21:28 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Köszönöm, így szóban is! :)
Valóban nagyon szomorú dolog, ha valaki halálos beteg. Valójában a történetet egy számomra teljesen ismeretlen lány ihlette, akkoriban, amikor még nagyon járatlan voltam az írásban (még a mostaninál is járatlanabb), és egy internetes oldalon teljesen váratlanul szembesültem az egyik felhasználó halálával. Nagyon megdöbbentett a dolog, és meg is érintett, noha nem is ismertem az illető lányt. Nagyon nem szép dolog ez...
Mégegyszer köszi :)

h, 2008-07-14 11:56 bartha piros

bartha piros képe

teljesen hiteles. tetszett.
emlékeket ébreszt, gondolatokat szül.
köszi szépen.
:-)

h, 2008-07-14 12:07 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Én köszönöm a véleményt, örülök, hogy tetszett, és, annak is, hogy elgondolkodtatott a dolog :)

sze, 2008-07-23 13:09 G. B. Sastre

Nagyon megörültem, hogy láttam egy bronztollat egyéb kateriában :) Szerintem is jól írsz és elég jó dolgokat is annak ellenére, hogy 16 éves vagy (mondom ezt éppen 18 évesen). Mindesetre nekem egy kicsit hatásvadász ez az egész, bár azt is látom, hogy nem az volt a célod vele, mert ha az lett volna akkor odaírod a végére, hogy: IGAZ TÖRTÉNET. MINDEN MEGTÖRTÉNT AMI A NOVELLÁMBAN OLVASHATÓ. TUDOM, HOGY NAGYON MEGDÖBBENTŐ (MIAZAKEPSZLOK??). Az ilyen történetek mindig megfogják az embereket, mert alapjában véve ha azt modnom valakinek, hogy ismerek egy gyereket, aki halálos beteg, már attól is ki lehet borulni. Az életfilozófiád nem fogott meg tulságosan, olvastam már a karcon olyat, amitől inkább megfordult a világ velem :)
Összeségében jó írás, tetszenek a dőlt betűs mondatok, jól használod az E/1-et, hihető és nem olyan amit úgy érzel, hogy valaki a képernyőn keresztül nyom az agyadba. Szerintem kár volt, ezért a műért bronztollat adni, de csak azért, mert a következő írásodtól fogadok, hogy én is hanyattesek a széken, olyan jó lesz :)

p, 2008-07-25 15:01 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Örülök, hogy tetszett, ahogy írtam :) De. Nem igazán értem, mit gondolsz az alatt, hogy a történet hatásvadósz...
Tény, hogy egy IGAZI ember halála ihlette a dolgot, de szinte semmit nem tudtam az illetőről, csak annyit, hogy meghalt, és hogy rákos volt. A történet tulajdonképpen az illúziós elképzelésemből indult ki, és a végén mondhatni már magát írta.
Igen, elhiszem, hogy nem rengette meg alapjaiban a világodat, mert - mint utólag rájöttem - ez nem az én agyamból pattant ki először (bár megjegyzem, utólag találtam rá hasonló gondolkodású írásokra!), ezért az is lehet, hogy már találkoztál hasonló, vagy akár ugyanilyen elmélettel. És azt is ide sorolnám, hogy elég kiforratlan és kidolgozatlan az ötlet. Egyelőre.
Köszönöm a bizalmadat, így előre is :) Én azért ennyire nem bízom magamban, de mindent meg fogok tenni azért, hogy valóban hanyattesés legyen :D

p, 2008-07-25 15:05 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Nem igazán értem, mit akartál mondani. :oops: Kifejtenéd kicsit bővebben? Akár egy privát üzenetben, vagy valami... :oops:

szo, 2008-07-26 08:43 Blade

Blade képe

ltalában mi sem értjük, mit akar mondani. :)

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

h, 2008-09-01 18:26 ColemanV

ColemanV képe

Szégyen! SZÉÉÉGYEN! Ki merészelt 5 csillagnál kevesebbel illetni egy ilyen írást?! :D
.
Sütinek igaza van... most olvastam el és itt az a gombóc.
Az biztos, hogy elérted a Süti által is említett hatást és ha ezt már tudod, akkor máris rendelkezel egy hasznos és kitűnő képességgel amit egy írónak tudni kell/célszerű.
.
Jó volt egy, az élet nagy dolgairól szóló novellát olvasni, ami nekem meglepetés volt. Mert hát az elején a fene sem gondolta, hogy ilyen mély gondolatokkal fogok találkozni. Ha voltak is benne hibák, a téma olyan hatással van az emberre, hogy nem veszi észre őket... Na jó az átlag ember, és itt most nem a nagy kék szemre gondolok :D Ő mindig mindenhol észreveszi a hibákat, még akkor is ha nem is olvasta a történetet :D :D
.
Gratulálok az írásodhoz és lenne egy kérésem:
ÍRJ MÉG! ;)
.
Üdv: Cole
---------------------------------
Minden hozzászólásod segítség,
Minden értékelésed öröm,
Minden örömöd megtiszteltetés. ;)
---------------------------------

k, 2008-09-02 16:32 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Hát igen, ez tényléeg elég fura. 8O Több 5 *-ot is kapott, s most 4,2-n áll. Szerintem valaki nagyon csúnyán viselkedett, és adott neki egy egyest, mert megsértődött, vagy tudomisén. Esetleg többet is több néven bejelentkezve. Ez elég nagy bunkóság. :X Vagy, ha nem ez történt, akkor nem tudom, mitől esett így vissza ennyi szavazatszámnál (10), vagy hirtelen többen is 4-esre ítélték? Na, de ennyien, és ilyen hirtelen?
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2008-09-06 21:47 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Vagy csak szimlán nem tetszett valakinek. Esetleg többeknek. Az sem zárható ki. Végülis nem mindenkinek egyforma az izlése...

szo, 2008-09-06 21:51 Ndy

Ndy képe

Az matematikailag szinte biztos, hogy valaki egyet adott :) (a négyet még megértem, az talán még belefér a tetszik/nem tetszik kategóriába... a háromnál viszont, már illene valami indokolt hibával előállni)

v, 2008-09-07 15:38 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Éppen ezért tartom valószínűnek, hogy valaki csak kiszúrásból tette.
Kedves szerkesztők, esetleg nem lehetne erről megtudni valamit a napló alapján? Vagy inkább ne feszegessük a kérdést, mert megint csak vita lesz?
__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

v, 2008-09-07 15:48 Eve Rigel

Eve Rigel képe

Lucy megkapta a bronztollat, amelyet az összes szerkesztő 5 csillaga alapján ítéltünk oda. Hogy ezen kívül valaki lecsillagozta, nem sokat számít. Jó sok oldalnyit kllene visszaböngésznünk hozzá, és szerintem felesleges ezzel foglalkozni.
Én már többször írtam itt, hogy aki csillagozik, véleményezzen is, de mindhiába.

v, 2008-09-07 17:18 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Egyetértek. Fölösleges most ezzel szenvedni. Aki lényegesnek találta, úgyis leírta, mit gondol, aki meg nem, az meg saját döntéséből hallgatja/hallgatta el. Senkitől nem lehet követelni, hogy olyat tegyen, amit nem akar. ;) Az már más kérdés, hogy kinek mi számít tisztességesnek a saját normái szerint. De erről nem pont nekem kéne magyarázni, aki egyszer megcsinálta majdnem ugyanezt...
:oops:

h, 2008-09-08 19:03 Blade

Blade képe

Egyetértek. Ezen nem kell fennakadni egyáltalán. ;)

---- ----
So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.
----
"Mert zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik..." - Wigner Jenő, Nobel díjas fizikus
---- ----

szo, 2008-09-06 21:44 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Nehéz mit mondani az ilyen hozzászólásokra. Először is nagyon jól esnek. Néha kicsit szkeptikus is leszek, hogy megérdemlem e ezt a sok szép szót, amit kapok! :) Aztán meg kicsit szégyenkezek is, mert eddig hagytam itt árválkodni ezt az egy művet. De sajnos nálam az ihlet nagyon lassan jön, jövöget. Jelenleg is írok, írogatok, de egyelőre egyik történet sincs olyan állapotban, hogy mutogassam, vagy éppenséggel egy-egy meglévő írásom kapcsán jövök rá, hogy mennyire borzasztóak, és gyors átvariálásba kezdek. De megígérhetem, hogy ha akad olyan, ami megérett a bemutatásra, felteszem a honlapra! :)
Köszönöm a szép szavakat! Örülök, hogy tetszett!

h, 2008-09-01 20:37 Maggoth

Maggoth képe

- Maggoth
Mi mást mondhatnék, mint a többiek?
Ez tényleg szép.

szo, 2008-09-06 21:48 Lucy Knight

Lucy Knight képe

Én pedig csak megköszönni tudom! :) Köszi! :P

sze, 2010-04-21 10:09 Obb_régi

5

Persze nem először olvasom, de azt hiszem ezt nem árt mindenkinek végigolvasni.