Félix

 

                                                                                                                                 

                                                                               Félix

 

A két lány vihorászva állt a buszmegállóban, magukra vonva a többi, buszra váró: szatyros asszonyságok, éjszakai műszakba készülő munkások és a helyi iskolában tanító városi tanárnő rosszalló pillantásait.

A poros bányászvároska szélén, az itt elfogyó, innen már sehová sem vezető vasútvonal végállomásával szembeni buszmegálló az utolsó volt a település végén. A városba vezető országút mellett, a község szélső házai után már csak a Kórházsor omladozó kolóniaépületei álltak a mező szélén. Kórházsornak hívták, bár kórházat sose látott ez a környék, csak a községtáblánál árválkodó öreg épületet tisztelték meg ezzel névvel, amelyet emberemlékezet óta orvosi rendelőnek  használtak. Közötte és a buszmegálló között már csak a cigánysornak nevezett három öreg bérház  csúfoskodott. Az erre járók megszokták a látványt: a nyáron pucéran szaladgáló, esős időben az agyagos földön „pityókázó” gyerekhadat, a nylonzsákkal üvegezett ablakokban vagy a kapuk előtt kis sámlin pipázó pörgekalapos, szürkebajszú férfiakat. Virágos szoknyás asszonyok trécseltek csoportokban, és hajkurászták a mindenütt lábatlankodó, marakodó, borzas, sovány kutyákat. A házak mögött dülledező disznóólak és szemétdombon kapirgáló csirkék  szomszédságában vállig tetovált karú,  fiatal csávók kártyáztak. Egy billegő lábú hokedlire  csapkodták a lapokat.  Akár nyertek, akár veszítettek, egymást túllicitálva szidták a szenteket az égben és  a rokonságot  itt a földön. Ordítozásukkal frászt hoztak a körülöttük rajcsúrozó kölykökre és a porban napozó, girhes macskákra. Játék közben azért körbevillant a tekintetük, hol a szomszéd ház falánál  kuporogva dudorászó  lánycsapatra, hol  ki, a telep széli betonfalon túlra, az  utcán járókra és a megállóban álldogálókra.

A két csitrit nem érdekelték se leendő útitársaik sanda pillantásai, se a házak közötti szokásos nyüzsgés. A szemben álló vasútállomás felől közeledő nyurga fiatalembert figyelték, aki hatalmas léptekkel, szinte futva közeledett, menet közben rá- rápillantva karórájára. Jól ismerték mind a ketten, egyiküknek régebben próbált is udvarolni, de aztán nem lett a dolognak folytatása: azaz inkább olyan haverság-féle alakult ki közöttük. A helybeli lányok mind szívesen elviccelődtek vele, már csak azért is mert más volt, mint az itteni fiúk: városi. Gyakran járt az itt lakó rokonaihoz, most is oda igyekezett, a Hatvannégynek nevezett lakótelepre, ami ott kezdődött a buszmegálló mögött, az  Ördögszigetnek csúfolt házsor után.

A vállig érő hajú, jóképű srác megállt, pár szót váltott a lányokkal, aztán sűrű bocsánatkérések között továbbloholt, majd’ elbotolva a saját hosszú lábában. Sietett, mert ha nem ér időben vissza a fél nyolckor induló utolsó vonathoz, utána már csak az éjszakai buszjárattal keveredhetett haza a húsz kilométerre lévő Városba.

A pisze orrú lány utána kiabált: - Jaj, Félix! Te folyton szaladsz, egyszer a nyakad töröd ebben a nagy rohanásban!

- Én? Ne féltsetek engem, én örökké fogok élni! – kiabált vissza fülig érő szájjal a legény, de a lányok már alig figyeltek rá, mert feltűnt a kanyarban a busz, amelyet vártak.

A járat három faluval távolabbra vitte őket, egy másik bányatelepre, ahol a földszintes házak között idegenül terpeszkedő, hivalkodó kultúrház állt. Háta mögött  kis, lapos tetejű épület, zenés eszpresszónak titulált kocsmaszerűség lapult, egyetlen hétköznap esti szórakozást ígérve a környékbeli fiataloknak. Itt még zongora is volt, meg egy dobos, ők gondoskodtak a környékről idesereglő közönség szórakoztatásáról.

Jól érezték magukat, régi ismerősökkel találkoztak, és újakat szereztek, a hely a nagyvilági szórakozás illúziójával ajándékozta meg őket. Látták a helyi focicsapat csatárát, szemeztek a dobossal, megkritizálták a többi lányt, és táncoltak kifulladásig.  Olyan jól mulattak, hogy csak akkor kaptak észbe, mikor az utolsó busz lámpájának fénye is eltűnt a kanyarban.

Riadtan álltak az üres buszmegállóban, és alig hittek a szemüknek, amikor feltűnt egy autó reflektora az amúgy néptelen országúton.

Kézzel-lábbal integetve, az út közepén táncolva próbálták lestoppolni a késői mentőangyalt. A sofőr megsajnálta őket - na, meg melyik férfi tud ellenállni két csinos tizenévesnek, amikor egyedül, álmosan autózik az éjszakában?  –

A fáradt férfival - aki egy közeli falu körzeti orvosa volt - a hátsó ülésen csivitelő lányok legalább elfeledtették az utóbbi órák rémségét. Kizárhatta agyából sürgős hívást, az idegtépő várakozást, hogy jön-e már a mentő. Elfeledkezhetett a  vonat kerekei alá esett fiatalember életéért folytatott küzdelemről, és a reménytelenségről, hogy minden hiába… A rosszkedvét tudakoló lányoknak akadozva mesélte el az átélteket, és  meglepetéssel bámulta a visszapillantó tükörben  a zokogó  stopposokat.

Félixet három nap múlva temették. A szürke, ködös időben  a gyászoló rokonoktól és barátoktól távol, egymást átölelve szipogott két lány. Ők a lehulló rögök kopogásán keresztül is hallották a suttogást: ‑ Én örökké fogok élni!

3.75
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.8 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2011-09-24 16:17 Blade

Blade képe

"csöpögő eső homályossá áztatta a képet:" - milyen képet?

Nem üt nagyot, de olvastam sokkal rosszabbat is. 

v, 2011-09-25 15:47 paralel

paralel képe

Köszönöm a hozzászólásodat.

Számomra egyértelműnek tűnt, hogy itt  a kép az, ami a retinán keresztül az agyban megjelenik.Lehet, hogy tévedtem, és mégsem volt elég világos.

Az, hogy életem első irományában ezt találtad említésre méltó hibának, számomra megtiszteltetés ! :-D

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

v, 2011-09-25 18:57 Obb_régi

3

Pár említésre méltó dolog ezenkívül.

„magukra vonva a többi buszra váró:” – ha nem teszel vesszőt, akkor a többi buszra várót jelenti és nem a többi, buszra várót

„szatyros asszonyságok, éjszakai műszakba készülő munkások és a helyi iskolában tanító városi tanárnő rosszalló pillantásait.” . ha már, így akkor nem kellenek az ok-ok

„épület hivalkodott ezzel a névvel,” – döntsük el: épület vagy épületek?

„„pityókázó”” . én eddig csak más jelentésével találkoztam, de ez nem feltétlen a te hibád

„majd’ elbotolva a saját hosszú lábában.” – ilyenkor felvetődik a kérdés – amikor közli az író, hogy a saját, amikor leírja, hogy lábában – még ki a pi*áéban botolhatna el

„utána már csak az éjszakai buszjárattal keveredhetett haza a húsz kilométerre lévő Városba.” – még egy elmaradott részen sem akkora király egy város, hogy nagybetűvel tiszteljük

„- Jaj, Félix! Te folyton szaladsz, egyszer a nyakad töröd ebben a nagy rohanásban! –„ ha van a végén gondolat jel, akkor folytatni kellene (ez később is visszaköszön)

Lenne még, de a lényeg, hogy túlírt a rövidségéhez képest is, és nincs meg az a pici plusz, de a megközelítés jó.

v, 2011-09-25 20:16 paralel

paralel képe

Köszi, hogy időt szántál rám, bár nem mindenben értek egyet veled. :-)

Először: 1:0 oda, tényleg hiányzik az a fránya vesző, természetesen a többi emberről,és nem a többi buszról van szó.

A szatyros asszonyságok és a munkások többen vannak, a tanárnő egyedül, viszont így együtt  több rosszalló pillantást is vethetnek /bár én ismerek olyan nőt is, aki egymaga tud sook-sook rosszalló pillantást is vetni :-D/

A kórházas mondat lehet, hogy csak számomra volt egyértelmű, mivel létező helyről van szó. Az épületcsoportot a  mellettük álló, kórháznak titulált orvosi rendelőről nevezték Kórházsornak.Megpróbálom átfogalmazni.

Pityókázásnak mifelénk /Borsodban/ a kisebb gyerekek eső utáni agyaggyúrását nevezik.Kiülnek a kölykök az utca szélére, és agyagból formáznak mindenfélét.Nincs köze sem a pityókás emberhez, sem a pityókának is nevezett krumplihoz.

A saját lábában: ez sztem egy szokványos szókapcsolat mivel "elbotolva a lábában" kicsit suta lenne. Azt sem szoktuk mondani, hogy vki "kezűleg " írt alá valamit, pedig hát ki a p...a kezével írna, ha nem a sajátjával? :-D

Nem tudom,Te hol születtél, én ott, azon a poros bányavidéken, és a Város ott bizony nagybetűs volt, amire egyébként utaltam a fiú leírásánál is, aki  "más volt, mint az itteni fiúk: városi."

A gondolat jellel kapcsolatban vszleg igazad van, erre nem figyeltem, javítom.

Mégegyszer köszönöm a segítséget.Majd igyekszem megkeresni azt a kicsi +-t! :-D

 

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

szo, 2011-10-01 14:00 lehel

lehel képe

Fölösleges szóismétléssel élsz. Iyen például az orvosi rendelőnek és orvosi lakásnak. Ezt könnyű kijavítani: orvosi rendelőnek és lakásnak.

A pityókázó azt jelenti, hogy krumplizó? Amúgy túl nagy az információsűrűség ebben a mondatban, ráadásul nem is hasznos.

"más volt, mint az itteni fiúk: városi" - ilyet máskor ne csinálj. Túl direkt  közlés. Egy tárgyalási jegyzőkönyvben sincs ilyen.

Túl realisztikusan adod vissza a valóságot. Az úgy kicsit unalmas. Ki kell színezni, mert a történetben nem történik sok minden, és te amúgy is az embereken keresztül akartad bemutatni a környéket. A kártyázós jelenet egész jó volt, azon kéne még csiszolni egy kicsit, finomítani, hogy még indirektebb legyen, és abból már ki lehet indulni.

szo, 2011-10-01 17:22 paralel

paralel képe

Igazad van ezzel a szóismétléssel kapcsolatban. Mentségemül szolgáljon, hogy ez már nem az eredeti mondat, mert egy másik hsz. miatt átfogalmaztam.Valószínűleg az átírásnál nem voltam elég figyelmes.

A pityókázást és a város /Város/ többszöri kiemelésével kapcsolatos direkt szándékomat az előző válaszomban, az Obb észrevételére reagálva már megpróbáltam kifejteni.

Abban is igazat adok Neked, hogy valóban szándékoltan realisztikus a leírás. Az általad is kiemelt részre sokféle véleményt kaptam, nem csak ezen az oldalon, és szerencsémre több volt a jó, mint a rossz./ És persze egymásnak ellentmondtak. :-D/ Nagyon-nagyon ki tudnám még színezni, ha nem tartanék attól, hogy egyesektől csúnya jelzőket kapok. :-D

Köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet !

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

szo, 2011-10-01 18:12 Félix (nem ellenőrzött)

4

Szia!

Szerintem jó kis írás lett ez. Nem tökéletes, de megvan a hangulata, a befejezés pedig nagyon hatásos. Valamivel talán lehetett volna rövidebb, de ettől eltekintve jó volt olvasni.

Ja, és a cím különösen tetszik! :-)

 

További sikeres alkotást!

szo, 2011-10-01 22:45 paralel

paralel képe

Köszi !

A körülményekhez képest - mármint, hogy életem első műve - szerintem se túl rossz. :-D Persze, igyekszem majd ennél csak jobbakat írni, ezért vagyok itt.

Komolyra fordítva a szót: örülök, ha a címén kívül más is tetszett benne.Végtére is, az  a cél, hogy élvezze az olvasó!

 

 

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

h, 2011-10-24 14:33 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe
5

Kevés híján földik vagyunk. Találgattam a helyszínt, elsőként Ózd ugrott be, az emlékek miatt, de ott egy kicsit más volt a negyedek elnevezése, másodikként Rudabányára tippeltem, de erre sem vennék mérget. Viszont a történet jó. A leírás nagyon pontos, mintha ott lenne az ember. Kicsit furcsa volt újra felidézi ezeknek a helyeknek a hangulatát.

A lányok megelvenednek. Talán az ellenpont teszi, de erre ne vegyél mérget. Lehet, hogy csak arról van szó, gyakran fordultam meg hasonló helyeken, gyakran láttam hasonló lányokat, fiúkat, s túl sok barátot vesztettem el különféle módokon az évek alatt...

h, 2011-10-24 20:02 paralel

paralel képe

Nagy örömet szereztél nekem! Ugyanis eltaláltad, hol játszódik a történet. Vagy nagyon közeli földik vagyunk, vagy tényleg jól sikerült a leírás ! Ha pedig a hangulat is megvan, akkor jobban sikerült, mint ahogy remélni mertem. :-D

A lányok valóban élőek, de nem csak ketten voltak, hanem több tízezren is lehettek az ország hasonló iparvidékein. Azt viszont nem értem, miért mondod, hogy barátokat vesztettél el? Szerintem barátot csak úgy lehet elveszíteni, mint ahogy az én lányaim ezt a szegény Félixet. Én azzal értek egyet /sajnos fogalmam sincs ki volt :-D / aki valahogy úgy fogalmazta meg, hogy a barátod az, akivel, ha hosszú ideig nem láttátok egymást, és egyszer újra találkoztok, ott folytatjátok  a beszélgetést, ahol évekkel azelőtt abbahagytátok. Nekem hál' istennek vannak ilyen barátaim, és ezért is vagyok most itt.

:-D

 

 

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

k, 2011-10-25 04:37 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Nos, az ember veszíthet el barátot temetéssel, és más módon
is inkább nem részletezném. Mindkettőben volt részem.

Ami az írást illeti, nehogy úgy járj, mint a molnár a fia,
meg a szamár. Soha nem szerettem az elemzéseket. Szerintem az írások élnek, és
az élőket megérteni próbáljuk, nem elemezni, de most kivételt teszek, hogy
érthető legyen mire is gondolok.

Nem vagyunk egyformák. Az írásodban épp a kórház-túltengés
az, ami hangulatot teremt. A fizikai, élettelen környezet részlet gazdag
leírása életet ad a művednek. Persze ehhez az is kell, hogy a másik oldalon az
élőket egy-két megnevezéssel (csitri, csávó) és a cselekedeteikkel jellemezd. Olyan
ez mint a zenében az ellenpontozás, ez ad egy kis feszességet az írásnak. Ebből
a sorból aztán csak a főszereplő lóg ki, akit két jelzővel (jóképű, vállig érő
hajú) írsz le. Itt sem vitted túlzásba a dolgot, mégis kiemeli őt a tömegből (újabb
ellenpont). Szóval az egész írás nagyon jó. Hogy mindezt tudatosan tetted, vagy
öntudatlanul: egyre megy. Ha a fizikai környezet leírását szűkíted, ez az
ellenpontozás sérül. Nagyon nehéz itt eltalálni az összhangot. Neked sikerült.
Sokszor álltam hasonló buszmegállókban, láttam hasonló helyeket, így bátran
állíthatom, nem csak a helyszínt adtad vissza, de azoknak az időknek a
hangulatát is, és az éjszakába hajló alkonyt is, a nélkül persze, hogy természet
leírással bíbelődtél volna. Tehát csak mérsékleten hallgass a különféle
tanácsokra. Az ember nem kis részben attól lesz jó író, hogy hagyja élni az
írásait. Olyan ez, mint ha saját gyermekünkről volna szó. A világra hoztuk,
nevelgettük, aztán útjukra bocsátottuk őket. Ettől kezdve nekik kell helytállni
önmagukért. Már ha képesek rá. Írásodban — mint látod — e téren nincs semmi
kivetni való…

 

h, 2011-10-24 17:16 Tolerancia

Tolerancia képe

 Szia :-)

Ne hidd, kérlek! nem kritizálni, vagy kioktatni szeretnélek, csupán segíteni. Remélem, érted, érzed majd. Hogy is írtad? ez AZ első MŰ? Semmiképp se hagyd abba, tanulj! Például Obb-tól. Érdemes hallgatni a tanácsaira, hidd el! és nem csak az övéire... :-P

Az elején valóban sok lett a "kórház"-ból, akár állt ott valaha ilyen rendeltetésű épület, akár nem. Átfarigcsálva a mondatokat, szerintem, ki lehetne onnan kapkodni közülük néhányat.

A "csávó" szó cigány eredetű, és erre mifelénk még mindig roma kis- és kamasz fiút jelent. Számomra erőteljes hangulatfestő hatása van, és kifejezetten örülök, hogy használtad, de nem kéne elé a "fiatal" szó, mert mint említettem, jelentésében hordozza azt is. A "fiatal suhanc"-ot vagy ami kicsit durvább, a "bacon szalonnát" tudnám felhozni példaképp.

"lányokcsapatra"? feltétlen kell oda az az "-ok"? 

A sok házsor közül esetleg nem lehetne némelyik utca például, vagy akármi más?

"Gyakran járt az itt lakó"- Én inkább ÉLEK ott, ahol. Határozottan nem mindegy!

" Háta mögött  kis, lapos tetejű épület, zenés eszpresszónak titulált kocsmaszerűség lapult, egyetlen hétköznap esti szórakozást ígérve a környékbeli fiataloknak."- Ide biztosan nem azt akartad írni, amit jelent, mert ez így egy olyan hely, ahol csupán egy este lehet szórakozni, te pedig azt írtad volna - szerintem -., hogy ez az egyetlen olyan hely, ahol a hétköznap estéken szórakozni lehet a faluban. Ugye?

" Itt még zongora is volt, meg egy dobos, ők gondoskodtak a környékről idesereglő közönség szórakoztatásáról." - ez meg azt jelenti, hogy a dobos zongorázott. Hm?

Nem baj, ha nem javítod a felsoroltakat, csupán arra kérlek, gondold át.

Sok sikert! :-)))

 

 

 " Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja." /Ernest Hemingway/

h, 2011-10-24 20:50 paralel

paralel képe

Szia!

Mindenképpen örülök, hogy figyelmet fordítottál az írásomra, és várom a jószándékú kritikát, Tőled és mástól is !

 Azért hoztam ide az első műveimet, mert nálam tapasztaltabb íróktól azt hallottam, hogy a hasonló fórumok közül itt kaphatok alapos és valódi véleményt és tanácsokat a továbblépéshez .

Az egyik első véleményező Obb volt, és nagyon örültem, hogy rögtön adott nekem három csillagot. Az ő, /és természetesen a többi hozzászóló / szempontjai alapján próbáltam javítani, csiszolni  az történetet. Ennek félresikerült eredményeként született az általad kifogásolt "lányokcsapat"  és a kórház-túltengés :-D Valószínűleg a javításnál nem voltam elég figyelmes. Hiába, ezt is tanulni kell !

Sajnos a második - A szolgálat című - írásomra Obb röviden annyit reagált, hogy minek kellett ezt megírni.:-(  Na, ettől kissé elment a kedvem... Aztán kaptam másféle értékelést is, úgyhogy túltettem magam rajta.

A csávó valóban fiatal férfit, azaz az én ismereteim szerint olyan férfi, aki még nem idős. Hallottam már családos emberre vonatkozóan is, ennek majd utánanézek "kompetens" ismeretségi körömben. ;-)

A házsor lehet annak a bizonyos lónak a túloldala, ahová átestem, annyira akartam, hogy ne legyen sok "utca". :-D Valami ilyesféle megfontolásból írhattam az itt lakóról is.

Az "egyetlen hétköznap esti szórakozást"  esetleg helyre lehetne hozni egy vesszővel, és így már inkább azt jelentené, amire gondoltam: "egyetlen, hétköznap esti" Szerinted?

A dobos és a zongora kettősére nem figyeltem fel, pedig tényleg ! :-D

Még egyszer köszönöm a rám pazarolt idődet és energiádat, és remélem, hogy a továbbiakban is segítesz majd, hogy jobb legyek !

 

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

k, 2011-10-25 17:46 Obb_régi

Az én véleményem sohasem ér annyit, hogy elmenjen a kedve valakinek is a írástól, csak fújom a magamét :), néha lehet, kissé nyersre sikeredik, de sosem azért írom, hogy valaki is abba hagyja, sokkal inkább másért.

sze, 2011-10-26 21:33 Tolerancia

Tolerancia képe

 Majd rájönnek ők is, én már tudom... :-)))

 

 " Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja." /Ernest Hemingway/

sze, 2011-10-26 21:41 Tolerancia

Tolerancia képe

 Ha bármiben tudtam segíteni, ha megfogadod a tanácsokat és javítás helyett nem magyarázkodsz, vagy vitatkozol, akkor nem volt időpocsékolás!

Most egy időre - remélem rövidre - félre tettem a tollat, de igen, én is nagyon sokat tanultam itt. 

Eszembe jutott egy szó, egy olyas valami megnevezése, ami elengedhetetlen az íráshoz akár lírában, akár prózában próbálkozik is az "elkövető". Ez a szó az ALÁZAT. Javaslom mindenkinek, aki bármilyen szándékkal tollat vesz a kezébe.

 

 " Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja." /Ernest Hemingway/

sze, 2011-10-26 22:11 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Kedves Tolerancia!

 

Azt gondolod, az a tuti, amit leírtok? Nem gondolkodtál el még azon, hogy tévedhettek, hogy bizony van magyarázat?  

 

Mod - Blade: A sértő megjegyzéseket kéretik mellőzni, mint ahogy egy felnőtt, értelmes emberhez illik. 

cs, 2011-10-27 16:29 Tolerancia

Tolerancia képe

 :-)

 

 " Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja." /Ernest Hemingway/

cs, 2011-10-27 16:46 Maggoth

Maggoth képe

Kedves Licaj Vuv!

Tolerancia csak segíteni próbált, a kritizálás az az, amit te csinálsz :)

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

cs, 2011-10-27 17:27 Obb_régi

Senki sem gondolja, hogy az a tuti, amit leír, csak segíteni próbál a jelenlegi szintjén, ami szerintem egy írópalántának mindig jól jön, még egy sz*r vélemény is jobb, mint a semmi vagy az ömlegngés minden sz*rra, hogy micsoda remekművet alkottál drága lelkitársam. 

Te is látod magad? :)

 

Mod - Blade: A sértő megjegyzéseket kéretik mellőzni, mint ahogy egy felnőtt, értelmes emberhez illik. 

cs, 2011-10-27 20:12 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Jobb napjaimon igen. A tegnapi nem tartozott ezek közé, s
tán még a mai sem…

Persze igazatok van. Egy írópalántának tényleg jól jöhet
minden vélemény. Ugyanakkor azt gondolom, ezek veszélyes dolgok, mert könnyen összetörhetik
az embert. Szóval én azt venném komolyabban. Az írás megszületik, útnak indul,
és kiáll magáért, ha elég erős, és képes erre. A vélemény azonban rombol,
gyakorta ejt sebeket.

Ami engem illet, nem vagyok írópalánta. Tán nem is voltam
soha. Meglehetősen öntörvényű fazon vagyok, aki néha ír, néha mesél, néha lát,
néha meg vak és süket. A helyesírási hibákat, az elgépeléseket, a shift
billentyű rakoncátlankodásait szinte soha meg nem látom. Emellett felületes is
vagyok. Előfordult már velem, hogy olvasás közben átírtam valakinek a regényét,
és jó harminc oldalt vissza kellett lapoznom, hogy újra felvegyem a fonalat. De
ez így van jól, elég időm volt megszokni… 

Az írást illetően — amint azt elég nyersen megfogalmaztam —
külön világban élünk. Eszemben sincs, és nem is volt leszólni a tiéteket. Nézzétek
el nekem, ha úgy tűnt volna. Ma már nem írnék ilyet, s biztos, hogy holnap sem.
Holnapután meg? — ki tudja. A világainkat nem akarom ütköztetni. Én jól
megvagyok a sajátommal, bár néha jól jönne egy rózsaszín szemüveg. :D 

„Viszlát
és kösz a halakat…” 

 

cs, 2011-10-27 19:04 Roah

Roah képe

A csávó valóban fiatal shavot jelent, bár az utóbbi időben megférfiasodott. :)

 

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2011-10-27 19:20 Kelvin

Kelvin képe

Շավո Օդադջյան

Nem tudtam, hogy ismered. :)

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

cs, 2011-10-27 19:29 Roah

Roah képe

Dzsalok. :)

http://www.youtube.com/watch?v=aDBRbYCK_uk

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2011-10-27 19:47 Kelvin

Kelvin képe

Még egy ilyen nóta, és fehér cipőfűzőt erőltetek a bakancsomba, úgy írok valami dzsukelet. Vegyél már komolyan! Na!

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

cs, 2011-10-27 19:58 Roah

Roah képe

Ne vakerálj, gondoltam, hogy égnek fog állni a sherod, shandázhatnékot támad. A fehér fűzöd is dzsuvás lesz. :)
Tettem volna tizennyolcas karikát az elejére?

Ez jobb?

http://www.youtube.com/watch?v=66PryBCNt6U

Elég komoly.

 

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

cs, 2011-10-27 22:41 paralel

paralel képe

 

Kedves Roah!

Eredetileg a "csávóról" érdeklődést úgy gondoltam, hogy megkérdezem szociálpedagógus húgomat, az ő lovári nyelvvizsgájával, hogy  mit gondol, jól használtam-é a szót? ;-D De látom, Neked is nagyon megy! :-D Köszönöm !

 

 

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György

cs, 2011-10-27 22:51 paralel

paralel képe

Hát, Kedves Mindenki!

Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy az én kis irományom az remélt értékelésen és tanácsokon kívül ennyi mindenre :

vitára/veszekedésre/majdnemanyázásra/kioktatásra/sértődésre/együttérzésre/ellenérzésre/

ésmégnemtudommire :-(

inspirálta a társaságot!

Én a magam részéről mindegyiket végigszurkoltam...

Nem igazán hiszek benne, hogy ezek közül bármelyik is elősegítené bármelyikünk fejlődését, vagy azt, hogy jobb írók vagy jobb emberek legyünk!

 

Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.

Lukács György