A Férgek Hercege

Meggyötört alak tápászkodik fel a sivár vidéken. A fehér homok mely az egész tájat beteríti, szinte izzik a telthold ezüstös fényében. Egyedül a csontszínű romok teszik változatosabbá a látképet.
Aliquis : - Mi ez a hely és mégis miért vagyok itt? Van itt valaki?
A homok megrezzent. Egy udvari bolond vergődött ki túljátszott mozdulatokkal alóla.
Corydon : - Persze hogy itt vagy! Különben ki tenne fel fölösleges kérdéseket?!
Ó… hogy nem magadra gondoltál... Sebaj itt vagyok neked én is!
Aliquis : - Esetleg megmondanád…?
A bolond harsányan közbevág : - …hogy miért vagy itt? Természetesen! Találkoznod kell a Herceggel! Gondolom sok kérdést szeretnél feltenni, nem számít. Csak indulj arra!
A bohóc színpadiasan előre mutatott. Ahogy Aliquis visszanézett, a furcsa szerzet már sehol se volt. Lévén, más lehetősége nemigen akadt, megindult a kijelölt irányba.
Időtlen-időkig ballagott a pusztaságban. Se éhség, se szomj, de még fáradtság sem gyötörte. A kíváncsiságtól vezetve, céltudatosan haladt az örök éjszakában, míg el nem ért egy hatalmas sziklaormot. A sárgásfehér kőzet egy szenvedő archoz volt hasonlatos. Legalsó titáni ürege – a száj – meglepő módon hívogatónak hatott. Mélyen a barlang végéből lánccsörgés és nyöszörgés hallatszott. A zaj forrása egy gigászi csarnokban raboskodik. Az egész helyet behálózó rozsdás láncsor közepén - távol a talajtól a plafontól és a falaktól is – ott helyezkedett el az elnyúzott emberi alak, kit a láncok húsán és csontján átívelve tartottak meg.

Princeps Vermes : - Üdvözöllek. Én vagyok a Férgek Hercege. Szolgámmal már találkoztál, viszont neki annyi ereje sincs hogy formáját huzamosabb ideig megtartsa.
Aliquis : - Miért hívattál magadhoz?
Princeps Vermes : - Így létezni csak senyvedés. Arra kérlek szabadíts meg ezektől a láncoktól. Ha egy kicsit egészebb lennél megtehetnéd, és talán válaszokat kapnál leg égetőbb kérdéseidre.
Aliquis : - Mit kell tennem?
Princeps Vermes : - Találj meg egy szilánkot. Valahol a kietlenségben kell legyen egy. Magam sem tudom hogy nézhet ki, de ha rátalálsz tudni fogod. Kapsz tőlem némi segítséget a közlekedéshez.
Aliquis : - Mégis miképp?
Princeps Vermes : - Nem csak a jelentéktelen, halálból táplálkozó férgeken uralkodom… - Mély lélegzetet vett, majd parancsot adott amibe a szikla is beleremegett:
Princeps Vermes : - Eredj!
Urának eleget téve góliáti vöröses féreg mászott elő a szikla előtti homokból. Hatalmas szájában száz meg száz pengeéles foggal, melyek mindegyike nagyobb fajta tőrhöz volt hasonlatos. Aliquis felmászott a lény hátára és elhelyezkedett két páncélszerű lemez méretes redőjében. Ahogy elindultak, a homok sikoltva sercegett alattuk.
Örökkévalóságok múlva egy hang szólalt meg a vándor fejében:
„Hideg és sötét…
Hideg és rothadó…”
Mellkasába egyre erősödő, gyötrő ürességérzet hasított. A bestia önhatalmúan lassítani kezdett majd megállt. Megérkeztek. Fentről semmi különöset nem tudott észrevenni, így Aliquis leszállt. A féreg előtt a homokban egy rusztikusan megmunkált rézgyűrű hevert. Ahogy felvette a gyűrű formája eltűnt, a szilánk eggyé vált hordozója lényével. Az így létrejött entitás némileg teljesebb, nagyobb hatalmú létet képviselt.

Mikor visszajutott a Herceghez, az entitás betartotta ígéretét. A láncok felizzottak, majd semmivé foszlottak. A szerencsétlen alak a földre rogyott, majd lassan feltápászkodott.
Est : - Létezem, de most hogy teljesebb vagyok a bánattal és a keserűséggel el akarok tűnni.
Princeps Vermes : - Segítettél megszabadulnom viszont én még nem vagyok egész, te pedig meg akarsz szűnni. Van egy megoldás. Ha engeded hogy elnyeljelek nem nyom tovább téged a létezés terhe és sikerül végleg szabadnak maradnom. Hódolj!
Fekete nyalábok léptek ki a Herceg félholt testéből, összekötve őt és Estet. A sötétség egyre növekedett ellepve a barlangot. A jelenség végeztével fekete zubbonyos, rikító vörös palástot és csontszínű koponya maszkot viselő személy jutott ki a szabadba. A ragyogó holdat fertelmes fellegek takarták el. Ahogy kavarogtak a levegőt nehéz, fémes szag töltötte be. Véresővel ünnepelte az ég, hogy a Férgek Hercege immáron szabad.

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2019-01-02 10:11 Kelvin

Kelvin képe

Csak azért rakom ki, mert az első írásod, de ennek semmi értelme. Mondanám a vesszőket is, de úgyse érdekel, gondolom.

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

cs, 2019-01-03 12:54 Dana

Dana képe

...hogy tanulj belőle, ha szeretnél.

Meggyötört alak tápászkodik fel a sivár vidéken. --> A sivár vidék az valami nagy tér. Ezt a képet nem tudod összehozni azzal, hogy valaki feltápászkodik valahonnan (általában a földről szoktunk, nem a vidékről). Ezt a meggyötört alakot simán betehetted volna a táj leírása utánra. (Úgy akkor a nagy képek irányából haladunk a kisebbek felé.)

A fehér homok mely az egész tájat beteríti --> ...a fehér homok, mely
...szinte izzik a telthold ezüstös fényében. --> Az izzással itt arra utalsz, hogy a fehér homok valóban vakítóan ragyog a holdfényben. Szerintem felesleges a "szinte".

Egyedül a csontszínű romok teszik változatosabbá a látképet. --> Az izzás után ez nem jó kép, a kietlenség után jobban illene, hiszen azt állítod, hogy valami megtöri az egyhangúságot -- de előtte színekről, izzásról beszélsz.

Pl.: A kietlen vidéket elborító fehér homok izzik a holdfényben. A sivár egyhangúságot csak egy épület csontszínű maradványa töri meg és egy alak, aki a romoktól nem messze, elgyötört nyögéssel tápászkodik fel a földről.

Aliquis : - Mi ez a hely és mégis miért vagyok itt? Van itt valaki? --> Így nem igazán szokás központozni, sem jelezni, hogy ki beszél. Be sem mutattad az emberedet, nem adhatsz neki csak így nevet. Ez nem színdarab.
-->
– Mi ez a hely? Hogy kerültem ide? Van itt valaki? – krákogja. (Nem is kell megmondanod, hogy ki, hiszen az előbb "emelted fel" a földről az elgyötört alakot.)
Persze utána már elmagyarázhatod, hogy ő xyz, így és így néz ki.

A homok megrezzent. --> Itt jön egy durvább hiba: átváltasz jelenből múlt időbe. Miért? Vagy ez, vagy az. Jelen esetben a kettő nem megy együtt.

Egy udvari bolond vergődött ki túljátszott mozdulatokkal alóla. --> Ahelyett, hogy kijelented, inkább írd körbe, hogy mi/ki ő.

Persze hogy itt vagy! --> Nem volt olyan kérdés, amire ez lett volna a válasz.

Ezek nagyon kezdő hibák még, csak az első részből emeltem ki Neked néhányat, amin dolgoznod kellene, ha szeretnél komolyabban írni.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen