Negyedik Birodalom

- Buenos dias! Café e diario, por favor! - mondta a világos zakót viselő férfi az odalépő pincérnek, miközben kényelmesen elhelyezkedett a nádszékben. Hátát nekivetette a vesszőkből font támlának, fehér vászonnadrágba bújtatott lábait jóleső érzéssel nyújtóztatta előre.
Hamarosan megérkezett a rendelt kávé, a keretbe szorított újságot a felszolgáló előzékenyen kinyitotta, mielőtt átnyújtotta volna.
- Gracias - biccentett a szalmakalapos vendég, és egyenlőre az asztalra fektette a sajtóterméket.
Kevés cukrot szórt a feketébe, majd szórakozottan kavargatni kezdte a csészealjról felemelt ezüstkanálkával. Mielőtt a kávéba merítette, megcsodálta kézzel cizellált nyelét, melyen ott díszelgett a Hotel Alvear Palace elegáns emblémája. Itt aztán megadják a módját! - gondolta. - Hiába, mégiscsak ez Buenos Aires legelőkelőbb szállodája.
Csak mostanában szokott rá a koffein élvezetére, egy erős eszpresszó úgy elbódította, mintha alkoholt fogyasztott volna. Nem volt ellenére az enyhe kábulat, így kevésbé érezte az időnként arcába hasító éles fájdalmat.
Miután egyenletesen eloszlatta a cukrot az italban, párszor megrázta a kanalat a csésze fölött, majd zaj nélkül a porcelántányérkára helyezte. Finomkodó mozdulattal csippentette hüvelyk és mutatóujja közé a csésze fülét, ajkaihoz emelte a kávét, és kihörpintette a felét. A maradékot visszatette a hófehér abrosszal fedett asztalra. Zakójának felső zsebéből selyemkendőt húzott elő, szájának sarkaihoz nyomogatta, aztán a helyére gyűrte.
Figyelme most az újságra irányult, felvette az asztal széléről. Feltűnt neki, hogy a pincér - bizonyára nem szándékosan -, a tegnapi lapot bocsájtotta rendelkezésére, a fejlécen az előző napi dátum virított: 1946. 06. 14. Gondolkodott, szóvá tegye-e, aztán annyiban hagyta a dolgot. A spanyol nyelvvel még csak most ismerkedett, hamarjában átfutotta a címoldalt, melyről a nemrég köztársasági elnöknek megválasztott Juan Domingo Perón képe mosolygott az olvasóra. Tovább lapozott, a külpolitikai rovatnál elidőzött egy darabig. Németországról cikkeztek - ennyit megértett -, érdeklődve nézte a leközölt képeket, hiszen ő is német volt. A fotókon csontsovány figurák bámultak szögesdrót kerítés mögül a fényképész optikájába, vagy feküdtek magatehetetlen roncsként a porban. Az egyiken amerikai katona támogatott egy kendőbe burkolt öregasszonyt, a rojtos ruhadarabon még ott világított a Dávid-csillag.
- Buenos dias, senor Mendoza! - majdnem kiesett kezéből az újság, váratlanul érte a harsány köszöntés. Átpillantott a lapok fölött.
Dr. Calvo végre megérkezett. A kreol bőrű, gondosan nyírt bajuszú férfi azonmód le is huppant a szemközti székre; tekintete máris a személyzetet kutatta. Mialatt elsorolta kívánságait a készséges felszolgálónak, az elsőként érkezett komótosan összehajtotta olvasnivalóját, és visszahelyezte azt az asztal peremére. Amint kettesben maradtak, viszontüdvözölte a másikat:
- Guten Tag, Herr Doctor! Wie geht es Ihnen?
- Danke, sehr gut! - váltott át a németre dr. Calvo azonnal. Berlinben is tanult régebben, örömmel dolgoztatta rozsdásodó agy-szótárát. Maradtak is ennél a nyelvnél.
- Látom eltávolította a kötéseket, Herr Mendoza - kínosan vigyázott, nehogy véletlenül is az igazi nevén szólítsa páciensét. Az ő szakmájában a diszkréció amúgy is elengedhetetlen volt.
- Igen, zavart borotválkozás közben - a szalmakalapos hangjában nem érződött szabadkozás, egyszerűen csak közölte a tényeket.
- Á, ma mindenképpen javasoltam volna a levételt - kedélyeskedett az orvos -, a kötés most már csak akadályozná a gyógyulást.
Megjött a kapuccsínója, de még nem nyúlt hozzá. Diszkréten előrehajolva szemlélte a szembenülő arcát.
- Hm. Alig maradt heg -jegyezte meg nem kis szakmai büszkeséget érezve.
- Ügyesek a kezei, meg kell hagyni - simított végig önnön arcélén a másik.
- Fájdalmai vannak? - kérdezte a doktor, az aggodalomtól ráncos homlokkal.
- So-so...
- Felírok rá valamit - turkált a szék lábához helyezett táskájában. - Meglátja, remek szer!
Néhány sort firkantott egy receptlapra, és átnyújtotta a papirost. Betege elvette a lapot, aztán kettéhajtva a belső zsebébe rejtette.
- Köszönöm, Ön igazán figyelmes - először mosolyodott el. - Megállapodásunkoz híven, kérem fogadja el hálám jeléül ezt a kis csekélységet.
A két asztallal odébb helyet foglaló fiatalemberek felé bólintott, akik eddig észrevétlenül tartották szemmel őket és persze a terasz közönségét. Egyikük felállt, odasétált, és különösebb feltűnés nélkül letett egy fekete, bőrből készült aktatáskát az orvos melletti székre. Egy szót sem szólva sétált vissza a többiekhez. Calvo követte tekintetével.
- Nos, kinyitja? - érdeklődött a világos zakós.
- Ugyan, ugyan! Én bízom az Ön adott szavában, erre semmi szük...
- Nyissa ki - szakította félbe hűvösen beszélgetőpartnere.
Az orvos ölébe vette, majd sietve kicsatolta a táskát. Felnyitotta, mielőtt szemügyre vette volna a tartalmát, sandán körbepillantott. Úgy tűnt, senki nem foglalkozik velük, hát belekukkantott. Elégedett csillogás jelezte tekintetében, hogy honoráriumát kellő mértékűnek tartja. Egyedül talán a birodalmi sasok eltüntetése jelent majd gondot, melyek még mindig rettenthetetlenül tartották karmaik közt a koszorúba foglalt horogkereszteket. A két aranytömb súlya sokatigérően nyomta a combját.
- Nem is tudom, hogyan köszönjem meg...- hálálkodott.
- Remek munkát végzett, megérdemli a jussát! - a kalapos felnevetett. - Magam sem ismerek magamra! És, ha most megbocsájt - szedelőzködött -, rengeteg az elintéznivalóm. Magára is hagyom, minden jót, doktorom! - bankjegyet dobott az asztalra, és búcsúzóul kezet nyújtott.
- Auf viedersehen, Herr Mendoza! Auf viedersehen! - rázogatta jobbját dr. Calvo. Alig akarta elengedni.
A felpattanó fiatalemberek egyikének intésére a sarokról gyönyörű, fekete Mercedes gördült a járda mellé. A magas, szőke ifjú kitárta a hátsó ajtót, miután a kalapos beszállt, két oldalán egy-egy testőrrel elhelyezkedve, ő is elfoglalta a jobb első ülést. Kurta vezényszavára a sofőr gázt adott, és elrobogtak a külváros irányába.
- Hans! - szólt előre a hátsó utas. - Ugye tudja, mi a további eljárás dr. Calvo-val kapcsolatban?
Hans hátrafordult, acélkék szemei nyugodtan néztek a kérdezőre.
- Hát hogyne, uram! Gondolom az aranyrudakat viszont óhajtja látni! - mosolyában volt valami ragadozószerű.
- Úgy van. Nem hagyhatunk nyomokat. És tűnjön balesetnek. Bízom a szakértelmében! - tette hozzá elismerően.
- Jawohl, mein Führer! - nyugtázta Hans a kapott parancsot, és fejében máris körvonalazódni kezdtek az akció részletei.

2.666665
Te szavazatod: Nincs Átlag: 2.7 (3 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2005-06-29 14:13 Blade

Blade képe

Na igen, ez még akár meg is történhetett így ebben a formában.

Biztos vagyok benne hogy még ma is sok náci él szanaszét a világban. Igaz, vannak modern vezetők is, akik olyanok mint ők, csak nem náciknak hívják őket.

----

So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.

sze, 2005-06-29 14:32 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán

Tökéletes.Igy is történtek a dolgok.De,ez már a mult,ezt annyian,annyiszor megírták már,viszont,ha a jelent írtad volna,mondjuk egy magyar multimiliomos plasztikáztatja magát Buenosban,mint a Tasnádi,vagy a Kulcsár,egy ilyen figurát kreáltál volna a mában sokkal jobban szólna a ma emberéhez,nem gondolod.Én szeretem a mát a mának írni.
Zoli,ez építő kritika.
Bogi.

cs, 2005-06-30 09:15 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Köszi a véleményeket!

Veszem az adást, Bogi, jöhet mindenféle kritika, hidegnek is, melegnek is örülök. Méghozzá azért, mert nem tartom magamat írónak, csak egy embernek, aki "karcolgat" .
Az irományaim úgy jönnek létre, hogy eszembe jut egy szó, meglátok egy képet, stb., aztán ebből kiindulva nekiesek a billentyűzetnek, mondhatni a saját gyönyörűségemre. Nagyon szoktam élvezni a kutatást a sztoriban szereplő figurák, tárgyak és helyszínek előéletét, jellemzőit illetően. Pl. a fent említett hotel után úgy húsz percig keresgéltem argentin utazási irodák honlapjain, míg ízlésemnek megfelelően elegánsat találtam, pusztán a történeti hűség kedvéért. Aztán a végkifejletig eljutni...Jó érzés az efféle szárnypróbálgatás. És hát, amatőrként, azt hiszem nem követek el nagy szentségtörést, ha azt mondom: nem feltétlenül akarok olvasói igényeket kielégíteni az írásaimmal.
Ezt a feladatot meghagyom a profiknak!

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."

cs, 2005-06-30 09:18 Blade

Blade képe

Micsoda image váltás :)

Szóval ez az árszpoétikád? Jól hangzik. Várjuk véleményeidet is ;) :D

----

So dark the con of man - Mily' sötét az emberi ármány.

cs, 2005-06-30 10:15 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán
Zolikám! Ez nagyon is olvasmányos,kit érdekel a környezeti hűség.Én háromszor időztem Buenosban,mégesm emlékszem egyoik hotelomra sem.Én csak azt mondom,hogy a nácik,már lerágott csontok.Ha egy virtigli mai magyar maffiózóról irtál volna,kitalált névvel,sokkal jobban szólna a ma emberéhez.
Bogi.

cs, 2005-06-30 12:56 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Á igen, kicsi image-váltásra volt szükség, olyan "izén" nézett volna ki egy jóindulatú láma képe egyik-másik kardcsörtetősebb hozzászólásom mellett. Ráadásul ez olyan "karcos" fazonú.
Értem én, mire gondolsz, Bogi Mester, az az igazság, hogy a "hiba" itt a személyiségemből fakad. Szeretek pepecselni az apróságokkal, számomra fontos a valódihoz hű kép ábrázolása.
Van egy olyan sejtésem, hogy a történelem eddigi (egyik) legördögibb csoportosulása volt a Nemzetiszocialista Sörklub, kétes dicsőségű működésük viszonylag rövid ideje alatt kitörölhetetlen fejezetet írtak az Emberiség Nagy Krónikájába. Tetteik felett nem lehet napirendre térni, míg világ a világ, és bizony Don Magyar Politikai Elittel Összefonódott Újgazdag Keresztapura már senki nem emlékszik majd, amikor a Harmadik Birodalom sötét tettei még mindig beszédtémaként élnek. Szerintem.
De sietek ismételten hangsúlyozni, hogy én úgy írok, mint ahogy a kisgyerek rajzol: ha megvan a zsírkréta, a járdára vésem, amit érdekesnek tartok, aztán majd csak lesz valami. Ha más nem, jön a locsolókocsi... :D

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."

cs, 2005-06-30 14:02 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán
Tudom én mire gondolsz,de én,s még egy páran nem az örökkévalóságnak irunk,hanem a mai embereknek,mert ők olvasnak bennünket.Azért nem tetszik a fantasyt falóknak a Szemfényvesztők,mert én a mai valóságot irom.Én is elődztem a mult ködébe vesző aztékoknál,végig is vittem a dolgot a honfoglalásig,de a zsüri kigolyózta...
Bogi

cs, 2005-06-30 23:01 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Én nagyon szeretem a jelen kori írásokat, a társadalomkritika pedig az egyik leglebilincselőbb műfaj, különösen ha humorral ötvözik! Pl. Moldova György könyveit nem rég fedeztem fel, de egy ültő helyemben rágtam át magam némelyiken. Pedig sok írása olyan időben játszódik, amikor még pelenkában rohangáltam, madzagon húzva egy piros lábost, és kiabáltam, hogy: "tamion, tamion" ! Ha a "Szent Imre induló" -t felfedezte volna valami külföldi Nagyember, lehet, hogy a "Sorstalanság" sorsára jut. Ez jól hangzott...

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."

cs, 2005-06-30 16:30 adriandraco

adriandraco képe

Ez tetszett talán a legkevésbé a 3 írás közül, amit ma tőled olvastam. Pedig nincs vele különösebb baj. Talán csak túl valóságos, és nem okoz meglepetést.

(Az a "So-so" nagyon, de nagyon furcsa volt. Biztos, hogy helyénvaló ebben a környezetben?)
__________________________
http://adriandarco.atw.hu

cs, 2005-06-30 22:27 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Szia Adriandraco!

Igazad lehet, a csattanó lenne a dolgok sava.borsa.
A so-so kifejezés jellegzetesen német (is-is), bár hallottam már magyartól is, olyan mint a luftballon.

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."

p, 2005-07-01 06:50 Misaerius

Misaerius képe

Szervusz!
Szerényen megjegyzem, hogy én németben nem ismerem ezt a so-so-t, és beszédben sem hallottam, angoloktól viszont már ezerszer hallottam. Náluk azt jelenti, hogy "elmegy".
Pl. - Mi a véleményed erről a könyvről?
- Elmegy.
Az is németül auch, az is-is mondatban pedig a sowohl, als auch.
Egyébként csatlakozom adrandracohoz, minden várható volt, de ettől függetlenül jól megírtad.
"Lebbentsd félre a függönyt és lépj mögé! Ennyi az egész. Minek habozol, mitől félsz? Attól, hogy nem tudod, mi van a függöny mögött, és hogy onnan nem térünk vissza?" /Goethe: Az ifjú Werther szenvedései/

cs, 2005-06-30 22:34 adriandraco

adriandraco képe

Én azt hittem angol kifejezés, de ha te mondod elhiszem, hogy a német is használja :)
Akkor azt a részt vedd semmisnek.
__________________________
http://adriandarco.atw.hu

cs, 2005-06-30 22:50 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Vettem! A kompromisszumkészség az egyik legszebb dolog a világon! :D

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."

p, 2005-07-01 07:43 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán
A német igy használja:also...angol:so,so...

cs, 2005-06-30 23:10 adriandraco

adriandraco képe

Nem is azt mondtam, hogy ez egy rossz írás. Objektívan nézve nincs is vele gond, csak én szívesebben olvasok más témájú írásokat. Ha pedig társadalomkritikára vágyom, akkor azt is más műfajban keresem (mert a fantasy és a sci-fi műfajban is akad ilyenre példa), de ez nem kritika, csak egy személyes vélemény :)
__________________________
http://adriandarco.atw.hu

cs, 2005-06-30 23:21 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Most is mondom, én nem mondtam, hogy azt mondtad! :D
A társadalomkritikás részt Boginak címeztem volna, csak a megszólítás lemaradt... :red:
Amúgy én minden véleményt szivesen fogadok, csiszolódom tőlük (remélhetőleg!)!

***

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."

p, 2005-07-01 09:18 Szasha Romanson

Szasha Romanson képe

Halihó!

Jól megírtad, csak már a novi 1/3-nál tudtam mi lesz belőle, a téma maga már lerágott csont, ha a holokausztot látom a tévében azt iselkapcsolom, elég volt belőle.

___"Szakad a lánc, pörög a tánc
Fordul a lovas, törik a sánc."

p, 2005-07-01 11:38 Bogumil

Bogumil képe

_____Bogumil D' Kukulkán
Látod,a Szasha bebizonyitotta az állitásomat,ne a multat ragozzuk,hanem a mai témákból merítsünk.A ma emberei szeretik az általuk ismert közegből meritett témákat feldolgozva viszontlátni,mert ehhez hozzátudnak szólni.
Bogi

p, 2005-07-01 18:40 Gyémánt B.

Gyémánt B. képe

Szia Bogi, Maneur, Adriandraco, Szasha!

Köszi a véleményeket! Érdemes volt megírni a novit , nyelvtani ismereteim jelentős korrekción estek át általa! :D

"Megszűnik minden gondolat,
Megszűnnek a szavak - csend van.
Buddha sehol, senkinek,
Semmilyen tant nem hirdetett."

szo, 2005-07-02 16:42 rendhagyó

rendhagyó képe

Igaz, nem perzselt különösebben a forróság amikor olvastam, de azért melegített, mint egy régi cserépkályha.... Nekem tetszett.

szo, 2005-07-02 17:37 Sherab Dorje

Sherab Dorje képe

Köszi Rendhagyó!

***

"Ha szereted a Poklot,
az Mennyországgá változik."