A születésnapi beszéd

Panni már a hajnali óráktól talpon volt. Elérkezett a negyvenedik születésnapja. Sürgött-forgott a konyhában. Kétfogásos ebédet készített a meghívott barátnőinek: tyúkhúslevest és rántott húst sült krumplival, csemegeuborkával - jó magyar szokás szerint -. Kiváltképpen a tortára összpontosított. Tökéletesre készítette el az oroszkrém ízű finomságot. Kicsit eltért a szakácskönyvben leírt recepttől, de biztos volt abban, hogy vendégei jóízűen fogyasztják majd. Habos-csokis díszítéssel koronázta meg művét. Végül pár szem koktélcseresznye került a tetejére. Miután kész lett, elégedetten könyökölt a konyhapulton. Ám nem sokáig lazíthatott. Várta a takarítás hátralévő része – portalanítás javarészt -, majd az ünnepi asztal megterítése.

Panni óvatosan törölgette a polcokon lévő emléktárgyakat, amiket utazásai során gyűjtögetett. Az apró souvenirek arról árulkodtak, hogy a világ sok szegletében megfordult már. Kedvence egy holland népviseletes, fapapucsos kislány volt, aki vidáman mosolygott kosárral a kezében. Panni is szeretett volna egy kislányt, ám a sors keze máshogy alakította a karmáját. Mutató ujjával megsimogatta a kis figura jellegzetes sapkáját. Mindig üdítőleg hatott rá amikor a kezébe vette, ahogyan most is.

Az ünnepi asztal is megkapta a maga kosztümjét egy fehér-piros, gyertya mintás abrosz kíséretében. A díszes porcelán tányérok remekül mutattak rajta az ezüstözött evőeszközökkel. Nagyra fújt, színes lufikat is kötött a székekhez, kiemelve az ünnepi hangulatot. A vendégvárás előkészítése a végére ért.

Az este kifogástalanul telt. A négy barátnő könnyedén beszélgetett a jelen ügyes-bajos dolgairól. Eközben többször dicsérték Panni ízletes terítékét. Ennek ellenére a vendégek némileg feszélyezve érezték magukat. Sűrűn összenéztek, mialatt a pezsgős pohárból kortyolgattak. Annyira nem voltak jóban Pannival, ráadásul évek óta nem igazán beszéltek vele. Annyit tudtak róla, hogy a közeli vágóhídon dolgozik, és rengeteget utazott külföldre. Mégis elragadtatva érezték magukat a mennyei vacsorától. Végül Panni kihozta a tortáját, amit vendégei álló tapssal, és egy „Boldog Szülinapot!” mondattal tettek emlékezetessé. A puszik után türelmetlenül várták, amíg a házigazda felszeli a krémes finomságot. Hatalmas szeletet kaptak a gráciák, és habozás nélkül nekiálltak fogyasztani. De Panni nem evett. Várt. Majd ismét felállt, és köszöntőt mondott:

- Réka, Erzsike és Eszter, drága barátnőim! Köszönöm, hogy elfáradtatok hozzám. Negyven éves lettem. Azon fáradoztam az elmúlt évtizedekben, hogy megtaláljam az utamat. Szeretnék végre kiteljesedni, megtalálni a belső békémet, és megbocsátani nektek.
A barátnők kíváncsian hallgatták Pannit.
- Egész életemben elfojtottam a régi emlékeket. Azokat, amik fájtak. Amiket senkinek se kívántam. Magamnak főleg. Pontosan emlékszem a pokol napjára. Arra a délutánra, amikor kiderült, hogy Ferkó teherbe ejtett. Kétségbe estem. Nem tudtam, mit tegyek. Végül hozzátok fordultam tanácsért.

Erzsike és Réka álmosodó tekintettel, bárgyún vigyorogva néztek egymásra, de Eszter még teljes figyelemmel kísérte barátnőjét.
- Mindhárman az abortuszt tanácsoltátok nekem, mint egyetlen megoldást. Elhitettétek, hogy fiatal vagyok az anyasághoz. Miután otthagytatok a parkban, még órákig sírtam. Aztán döntöttem, és megtettem a szükséges lépéseket!

Eszter is ásítozni kezdett, csatlakozva hunyorgó barátnőihez.
- Sajnos, a műtétet végző orvos kezdő volt. Egy nyamvadt pályakezdő orvos a klinikán! Gondolhatjátok milyen érzés fogott el, amikor egy ilyen férfi turkált szikével a testemben - Panni szavai ingerültté váltak. - A műtét nem sikerült valami jól és … nem eshettem többé teherbe. Ferkó kis híján félholtra vert, mikor megtudta. Egyedül anyám tartotta bennem a lelket. Az élet rendesen kibaszott velem lányok! Ti meg ott hagytatok a földi pokol kapujában!

Az ünnepelt arcán könnycseppek folytak végig. Panni széttárta a kezét, és végignézett barátnőin.
- Bejártam a világot, de zarándoklatom alatt nem kaptam feloldozást. Ma viszont megkapom a legnagyobb ajándékot, amihez ti vagytok a kulcsfigurák. Drága barátnőim! Elérkezett az időtök!

A vendégek feje lekókadt a félig megdézsmált tortaszeletek fölé. Az ünnepi beszédből már egy szót se értettek.
Panni pár perc könnyes csend után megtörölte az arcát. Kezébe vette a nagy tortaszelő kést. Szalvétával letörölgette a krémes maradványokat a pengéről. Eközben Réka mögé sétált. Belemarkolt szőkésbarna hajába, majd hátratépte a fejét. A hideg acélt a torkához érintette és búcsúztató gyanánt folytatta beszédét.
- Szeretném, ha ti is átélnétek azt, amit a gyermekem!

Gyakorlott mozdulattal végighúzta a kést Réka nyakán. A nő arca hamar kifakult, miközben vére patakokban folyt az asztalra, és onnan az ölébe. Panni kényelmesen megismételte a metszést a másik két vendégén is. Végül mindhárom grácia falfehéren borult le a székről. Panni visszaült a helyére. Elégedetten nézte bosszúja gyümölcsét. A ketamin adag, amit a tortába kevert, megfelelő mennyiségű volt - talán több is a kelleténél. A vágóhídon könnyű az ilyen nyugtatókhoz hozzájutni...
Magához vette poharát, teletöltötte pezsgővel, majd felemelte, és így fejezte be születésnapi beszédét:
- Egészségetekre, lányok!"

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

szo, 2020-02-15 08:39 Dana

Dana képe

Számomra ez egy borzasztóan hihetetlen, nem valószerű történet.

Mi a francért megy el valaki egy születésnapra, ha évtizedek óta nem látta a másikat?

Miért hibáztat a lány másokat egy tanácsért, mikor a végső döntést -- hogy abortuszra megy -- ő maga hozta meg? A doki tette tönkre a testét, nem a lányok. A pasija verte félholtra... Akkor miért is a régi barátnőkön vezeti le a haragját?
Itt megbukott számomra az egész (végleg). Más pontokon esetleg csak döcögött.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2020-02-15 18:35 SzaGe

Szia Dana!

Köszönöm a kritikádat, mint mindig. Kérdéseidre rendelkezem a megfelelő válaszokkal, mert a történetet sokkal tovább gondoltam, mint amit megírtam belőle. Mégsem érzek késztetést, hogy "előadjam". Egyértelműen megmondtad a "bukást" és ismerve a régebbi eszmecseréinket ... úgyse tudlak meggyőzni. Nem is akarlak.

Üdv SzaGe

szo, 2020-02-15 19:14 Fugorits Ervin

"Kérdéseidre rendelkezem a megfelelő válaszokkal, mert a történetet sokkal tovább gondoltam, mint amit megírtam belőle. " - Az azért megvan, hogy az olvasó csak azokat a gondolataidat tudja megismerni, amiket leírsz? A "nem magyarázkodom, mert én tudom a választ csak nem írtam le" pedig egyszerűen infantilis hozzáállás. De részemről ez a téma itt le is van zárva. Megjegyeztem hogy a te műveid véleményezésére a jövőbe ne fektessek se időt, se energiát, mert felesleges. Ha majd sokan jutnak ugyanerre, akkor nem is fogsz kritikát kapni, és már el is hiheted hogy hibátlan vagy.
Béke veled!

________________________________________________________________________________________
"Csip-csirip?" - K. Vonnegut

szo, 2020-02-15 19:24 Dana

Dana képe

Figyelj, az nem működik, hogy Te tudod a válaszokat, de ahelyett, hogy mondjuk írnál egy elbeszélést, amely logikailag megállja a helyét és nem hagy űrt az olvasóban meg ezer kérdőjelet, ahelyett papírra vetsz egy novellát, amely ezer sebből vérzik, aztán az olvasót hibáztatod, hogy miért nem érti.

Vagy szerinted az olvasó legyen egyben gondolatolvasó is?

Ne haragudj, de ez nem jó megközelítés, és nem érzem, hogy bennem lenne a hiba -- de természetesen szíved joga, hogy azt érzed, én, a rossz, gonosz olvasó, kötözködöm Veled, miközben az írásod tökéletes.

Még egy gondolat. Szeretnél egyébként olyan dolgokról írni, amelyek pornográfak, véresek stb., ami szerintem jó dolog, de nem engeded el magad, nem éled bele magad.
Mondok egy példát: itt például a főszereplő hölgy mondjuk huszonéve hordozza magában a bosszú gondolatát, majd mit csinál, mikor megkapja a lehetőséget a bosszúra? Elaltatja az áldozatait, majd úgy vágja el a torkukat, miközben arra gondol, ezt élte át a magzata is (ami közel sem igaz, mert ugye a magzat ébren volt, és ha az abortuszt ellenzők megközelítését vesszük: mindent érzett, értette).

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2020-02-15 20:42 SzaGe

Gondolatolvasás? Nem is rossz ötlet egy novellára :)

Szóval Dana: itt nem hibás senki, főképpen te. Félreértettél kicsit. De akkor úgy mondom, hogy értsd : ha most kellene megírnom, akkor bizony figyelembe venném a véleményed. Ráadásul bővebben kifejteném a motivációkat, amiket még a nyáron megálmodtam, de nem tettem bele. Nem gondoltam, hogy fontosak lesznek: például neked. Viszont az már bőven körvonalazódott előttem, hogy nálad nincsen "reklamációnak" helye. Hogy miért, azt csak te tudod. Úgy érzem, hogy bele kerültem egy skatulyába, amiről javarészt én tehetek. Talán nem kellett volna széllel szemben brunyálnom. Na mindegy :)

Egyébként hol olvastad, hogy Panni elaltatta a barátnőit? Én nem írtam ilyet sehol.

szo, 2020-02-15 21:05 Dana

Dana képe

Álmosodó tekintet, kókadó fejek -- jogos: a ketamint szedálásra használják, fájdalomcsillapító és érzéstelenítő. Ettől még, ha én kínozni akarok valakit, nem nyugtatózom be, nem adok neki fájdalomcsillapítót.

Ha számodra az könnyebbséget jelent, nyugodtan döntsd csak el, hogy skatulyázok és nem fogadom el a reklamációt. Ha az könnyebb, mint azzal szembenézni, hogy elindultál egy úton, ami rögös, és bizony nem feltétlenül kapunk ezen az úton buksisimit minden sarkon. Van olyan oldal, ahol igen, csak ott nem biztos, hogy fejlődsz. Nézd, el kellett érjek egy bizonyos kort, hogy beismerjem, az energiát, amit az ellenkezésre fordítok, fordíthatom megoldásra és fejlődésre is. Nekem is van olyan írásom, amire azt hittem, hű, vagy érzelmileg érintett voltam a megírásában, mások lehúzták -- szarul esik, de ki kell venni belőle a tanulság részét, és felhasználni a következő írásnál.

Viszont én nem csúsznék át személyeskedésbe, ha lehetséges, tehát nem szeretnék több hsz-re reagálni, ami nem a tartalomra vonatkozik -- tartom a véleményem arról, hogy ez az írás jelen formájában nem állja meg logikailag a helyét, több ponton sántít. Ha minden a fejedben van, és ez tényleg olyan szuper történet, tessék tollat ragadni vagy billentyűzetet, és megírni.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2020-02-15 21:28 SzaGe

Ilyet se írtam sehol, hogy kínozni akarta őket. Egyszerűen megölni egy születésnapi parti keretein belül. A ketamin segítségével zéróra redukálta az aktivitásukat. Dana, szerintem hagyjuk ezt mára!

szo, 2020-02-15 22:47 Dana

Dana képe

Akkor végképp nem értem, mi volt a célod -- már a főhősöd célja, sajnálom. Nyilván velem van a baj. Úgy hiszem, ez az eredménye, ha túl sok a kérdőjel. Érteni akarom, de nem megy. Nekem kell magyaráznom, mert az írásod nem teszi ezt meg.

Ettől függetlenül elfogadom: velem van a baj.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2020-02-16 23:11 Licaj Vuv

Licaj Vuv képe

Ezzel néhány pontban vitatkoznék. Sok furcsasággal futottam már össze az életben, már hogy ki kit miért hibáztatott, és hogyan állt bosszút. Szage írásaival kapcsolatban egyébként is az volt a véleményem, hogy nem kellően kidolgozott briliáns ötletek, erről is, kár hogy Agatha néni ezt már egész jól kidolgozta a tíz kicsi néger c. munkájában. az ötlet akkor érné meg a remaket ha a drága hölgyünk meggárgyulásának lépéseit is bemutatná, illetve, ha olyan hátteret vázolna, amelyből kitűnne az áldozatok bűnössége, illetve valamelyikük nem lenne az, és meg is úszná, a négereket indiánra cserélő filmváltozatban erre tettek kísérletet bár nem a legsikeresebben. Viszont az ötlet jó, szerintem ez fontos, a kidolgozás pedig tanulható.

szo, 2020-02-15 10:29 Fugorits Ervin

Nem akarlak megbántani, de ez a történet nagyon gyenge lábakon áll.
Az az alap, hogy minek mennének el hozzá azok akikkel évek óta nem beszél, akikkel rosszban van? Miért azokat hibáztatja ( öli meg), akik csak egy tanácsot adtak neki, amit nem volt kötelező elfogadnia? Ráadásul azt nem is tanácsolták, hogy egy kezdő, ügyetlen orvoshoz menjen. ( Szerencsére elég hiányosak az abortusszal kapcsolatos ismereteim, de azt azért sejtem, hogy nem szikével nyúlkálnak a páciensben egy abortusz alatt.)
Mit dolgozik egy nő a vágóhídon, ami mellett be tudja járni a világot?
Még nem hallottam olyan vágóhídról ahol Ketamint vagy bármilyen nyugtatót használnának.
Azt írod kétfogásos vacsora – de a leves, fő étel, desszert az három. És ha már vacsora: „Mégis elragadtatva érezték magukat a mennyei vacsorától.” – Nem túlzás ez egy húsleves – rántotthús kombóval kapcsolatban? Miért sült krumplit készít délelőtt, ami este már szinte élvethetetlen és nem melegíthető?
„Tökéletesre készítette el az oroszkrém ízű finomságot.„ - Ez az egész műre jellemző túlírtság, modorosság. Az „oroszkrém ízű finomság” egyszerűen „oroszkrémtorta”. Mintha az helyett hogy”… a szobába sötét lett…” azt írnád, hogy „… a lakók tartózkodási helyéül szolgáló helyiségben hirtelen és váratlanul zavaróan nagy lett a fény hiánya…”.
„ám a sors keze máshogy alakította a karmáját” – Nem vagyok nagy keleti-filozófia szakértő, de a karma nem éppen azt jelenti, hogy a saját tetteid következményi alakítják az életed? „A karmát nem Isten (Brahman, Ísvara) hozza létre, hanem mindenki maga teremti; minden egyes ember saját tetteinek, gondolatainak és vágyainak az eredménye.”
„Gyakorlott mozdulattal végighúzta a kést Réka nyakán.” – Mitől volt gyakorlata az emberi nyak átvágásában? Annyi embernek vágta már el a torkát?
Értem hogy mi volt az alapötlet, de a kidolgozás elnagyolt, és a történet a gyengeségét felesleges stílusbéli cizelákkal akarod elleplezni.
Szerintem.

________________________________________________________________________________________
"Csip-csirip?" - K. Vonnegut

szo, 2020-02-15 18:04 SzaGe

Szia Ervin.

Én se szeretnélek megbántani, de kritikád öncélú és "tudás hiányos". Nem akarok magyarázkodni semmi miatt, mert némileg belefáradtam. Lehetséges, hogy semmi keresnivalóm a Karcolaton. Ez van!

Üdv SzaGe

h, 2020-02-17 18:39 Fugorits Ervin

.

________________________________________________________________________________________
"Csip-csirip?" - K. Vonnegut

szo, 2020-02-15 18:38 Dana

Dana képe

SzaGe, azt el kellene fogadnod, hogy nem minden történeted tökéletes. Próbálj arról írni, amiben otthon vagy, ismerős terepen. Vannak jó ötleteid, csiszolni kell a kivitelezésen, olvasni, írni stb.

Vagy ha van egy koncepciód -- nő hibáztatja a világot, mert hozott egy jó vagy rossz döntést korábban, és most bosszút állna --, akkor gondold át, hogyan működik a történet a legjobban. Hogyan válik hihetővé? Írd meg és olvasd át ezerszer. A Karc arra pont jó, hogy ha a logikád megbicsaklik, azt megmondják Neked. (Többnyire van abban igazság, amit kritikát kap az ember -- kérdés, elfogadja-e.)

Azt gondolom, hogy attól mert hátat fordítasz egy véleménynek -- amit egyébként szintén megtehetsz! --, attól még lehet, hogy igaz. Főleg, ha többen mondják. (Jelen esetben én is ezt mondtam, csak nem tettem bele annyi energiát, mint a másik hozzászóló.)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

v, 2020-02-16 16:47 Tim

Hát, nem tudom…
Nekem is van olyan hölgyismerősöm, akinek pont ma van a negyvenedik szülinapja, de a fentiek tükrében kétszer is meggondolnám, hogy el merjek-e menni a zsúrjára. :O

h, 2020-02-17 05:21 SzaGe

Egy próbát megér! Mi bajod lehet? Maximum nem eszel a tortából. És ha törölgetik a kés pengéjét, akkor futni csak tudsz, ugye? :)

h, 2020-02-17 06:20 Dana

Dana képe

Hangosan felröhögtem a buszmegállóban.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2020-02-15 19:33 Gitáros

Gitáros képe

Szia, Geri!

Az első lépés, hogy az "egyéb" kategória helyett át kell tenni a sztorit a "horror" kategóriába, rögtön más megvilágításba helyeződik az egész. A horrorba sok minden belefér, első pillantásra talán életszerűtlen megoldások is.
Szerintem annyira nem rossz ez a sztori, sőt, az alaptörténet kifejezetten érdekes!
Persze, sokat kell még rajta dolgozni, a kisebb-nagyobb logikai hibákat ki kell belőle szedegetni, néhány helyesírási vagy vesszőhibát el lehet belőle távolítani.

Más.
Néhány negatív hangvételű, bár alapjában segítő szándékú hozzászólás miatt ne az legyen az első gondolatod, hogy itthagyod a Karcot!

Mindenki - néhány zseni kivételével (Para Celsus, Sren, Smilezolika, stb) - kapott már rossz, fanyalgó kritikát, és nem dőlt össze a világ!
Tanulni mindenképpen lehet ezekből, még a rosszindulatúnak tűnő hozzászólásokból is, mert legalább megtudhatod belőlük, mikbe lehet belekötni az írásodban, és figyelhetsz arra, hogy legközelebb már ne kövesd el ugyanazokat a hibákat.

Egy elkészültnek gondolt novella BEKÜLDÉS ELŐTTI csiszolgatása az egyik legnehezebb, egyben legizgalmasabb feladat - tapasztalatból beszélek -, az is jó, ha egy darabig pihenteted a történetet, az pedig az egyik legjobb, leghasznosabb módszer, ha megmutatod az írást valakinek, egy kívülállónak, aki rögtön észreveszi az esetleges hibákat, és akinek adsz is a véleményére!

Ha mindezeken a lépéseken végigmész, utána nyugodtan beküldheted az írást, valószínűleg jobb véleményeket kapsz majd. (Vagy nem...:)DDD

Üdv!

Miki

szo, 2020-02-15 20:47 SzaGe

Helló Miki!

Két szóban reagálnék a gondolataidra: Úgy legyen! :)

Üdv Geri!

v, 2020-02-16 16:30 Roah

Roah képe

Érdekes ez nálad. Az írói profilod. A történetek üzenete banális vagy kifejezetten rossz, a 'gonosz győz'; a karakterek rendre frusztráltak. (Bosszúálló vőlegény mészárol egy esküvőn, bérgyilkos lövi keresztül a feleségetszeretőt, aztán ez) Szóval a karakterek gonoszak, aljasak - de felmentik őket a bűn-cselekményének felelőssége alól ilyen-olyan frusztrációk, mesterkélt, mondvacsinált okok; a motivációk korábbi valós vagy vélelmezett sérelmek, ezért valósággal jár nekik a bosszú, a szemétkedés, mások kicsinálása.
Hm.

Tudod, hogy miért nem működik?

A másik érdekesség szerintem az, hogy eddig csak befogadtál, főleg képvilágokat (filmek, ugye? filmnézés ment), de nem fejeztél ki semmit. Ezzel az szokott a gond lenni, hogy hiába van az olvasó fejében kép-világ (filmek betáplálták a látványokat), nem működik visszafelé.
Hogy képes legyen nemképi, hanem irodalmi világban valaki, olvasnia kell. Szavakból azt felépíteni, ami a fejben van.

Különben igen mókás jeleneteket és művi motivációt ír meg.

" Eközben többször dicsérték Panni ízletes terítékét."

Tudod, ugye, hogy mit írtál ide?
Most komolyan.

"A nő arca hamar kifakult, miközben vére patakokban folyt az asztalra, és onnan az ölébe."

Nem csorog az sehova - spriccel. Az artériás - vagyis nyaki is például -, vérzés spriccel, lövell. Bepettyez mindent, főként a támadó kezét és arcát, körmeit, ruhák mandzsettáját, szóval megy az mindenfelé, hidd el.

Minek használ ketamint?
Egyszerűen nincs kedvem előadást tartani a ketaminról - talán annyi, hogy nem tanácsos nevén nevezni a vegyszereket, bőven elég, ha csak altatót ír, tablettát, nyugtatót, gyúgyszer ( a szinonima hű szolga) sokkal egyszerűbb, ráadásul csökken annak esélye, hogy egy olyan olvasód lesz, aki keni-vágja a labort, a ketamin oldódását, hőre való reakcióját a sütivel és többivel, és egy jót nevet azon, mennyire mellényúlt a szerző.

Biztonságosabb egy szerzőnek, hogy amihez nem ért, vagy csak kicsit, arról nem ír, csak ügyesen ködösít, (ál)tudományossággal, úgy, hogy az olvasónak ez fel sem tűnik.

És tele van ilyenekkel.

Az alapkoncepció nem jó, a motiváció hamis, ezért nem lehet hitelessé tenni - érted?

Figyelj!

Az a benyomásom, hogy alibit keresel a karakternek/karaktereknek ahhoz, hogy ölhessenek, vagy rosszat tehessenek, és nem fordítva.

Nincs is motiváció az ölésre - jön egy közhely megoldás, az önbíráskodás, és ez lenne a (állandó) koncepció (d), joker a cselekményhez. Ez a közhely. Ahelyett?
Ahelyett, hogy érlelnéd az ötletcsírát - ne zsebnél kezdj nadrágot varrni, hanem gondolod át, mit akarsz varrni! A türelmetlenségedre mennek rá az ötletek.

Olvasnod kellene. Sokat.

Ha meg akarod mutatni, mi van a fejedben, olvasnod kell, hogy a kifejezéseket használni tudd.

Türelem és olvasás.

Ez a két legfontosabb dolog, amit jelenleg tanácsolni tudok.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

v, 2020-02-16 18:30 SzaGe

Szia Roah.

Igazad lehet. Talán a harmadik (egész) novellám ez a történet. Körülbelül tavaly nyáron született. Értem a kifogásaidat. Még mindig te látsz bele a legjobban az írásaimba. Valahol a megírása után éreztem, hogy ez nem jó irány. Most már tudom, hogy miért, mert "elmondtad" fehéren-feketén. Ezt nagyon köszönöm! Amúgy bevallom őszintén: fogalmam sincsen miért küldtem ezt be :) Decemberben még jó ötletnek tartottam. Sejtettem, hogy "balhé" lesz belőle.

Bőségesen lehet tőled tanulni a megfelelő kritikai hozzáállásról :)

Üdv Geri!