Önbíráskodás

Önbíráskodás

 

Néha kijárok Remete Péter és Nincstelen Walter emlékműveihez, emlékezem, hogyan rabolták végig Európát, a Birodalmat, és miként jártak el a délvidéken. Vagy visszagondolok a zsidómészáros Emicho Von Leiningen grófra, ő se bírta a szentföldig vérszomjjal.

De aztán az úr 1096-ik évében, Ő szentségének II. Orbán pápának köszönhetően megindultunk Izraelbe, pusztítás nélkül.

Azzal vártunk a Szentföldig. A dicső keresztény seregek muszlimok és zsidók vérével mocskolták be a Jeruzsálem utcáit. Én is részt vettem benne, hogy sikoltozott az a barna bőrű asszony. A katona tüzes a harc után, dühös, és bármit is mond még retteg. Az utcák pedig üresek. Egészen addig, amíg a férfiak elvágott torkú hullái be nem terítik. A gyerekek sírását nem hallani. Elnyomja a szent sereg zaja, a nők sikolya. Jeruzsálem ostroma után láttam a legtöbb erőszakot. A hősök párosával járnak, az egyik lefogja az asszony kezeit, a fejére ül, a másik pedig megteszi, amit meg akart tenni. A veteránok tudják, így a legkényelmesebb.

A fejemben van a zsidó is, akinek elvágtam a torkát. Akkor már nem féltünk, mienk volt a város, egészen, minden kincsével. Szóval emlékszem rá. Szép házban lakott, és egy kordé állt az udvaron, még egy szamara is volt a kertben. Azt öltük meg először, egészen nekiestünk. Erre egy kislány kihajolt az emeleti ablakon, iszonyatosan sikítozott. Berúgtuk az ajtót, és felcsörtettünk az lépcsőn. Szembetaláltam magam az apával, egy rövidke kést markolászott, látszott a szemében, hogy már tudja. Mindketten tudtuk. Tüdőnszúrtam, nem kegyetlenségből, hévből. Elterült a földön és hörgött, amíg a vér betöltötte a tüdejét, lassan fulladt meg, nagyon lassan.

A társaim megkeresték a kislányt. Kidobták az ablakon, hallottam, ahogy puffan. Aztán a felszabadítók nagyot röhögtek. Az emeleti szoba sarkában állt egy szekrény, kétajtós, óriási. Ilyet még nem is láttunk, meg akartuk nézni, röhögve, még egészen felhevülve mentünk oda, összemocskolt tenyerem már ráfonódott a kilincsre, amikor óriási sikoltozás közepette kiugrott rajta a feleség. Tetszett nekünk, úgyhogy elkaptuk a haját, behurcoltuk a szobába, aminek az ablakán kidobtuk a lányát, akinek hallottuk a sírását. Egy idő után elhallgatott.

Miután végeztünk, kimentünk az udvarra. Kis udvar volt, épphogy elfért a szamár, egy kis abrak, meg a kordé. A szamár vére mindent beterített, kicsörgedezett az utcára. Ott hevert a kislány is. Még élt, sírni már nem sírt, kiállt az alkarcsontja. Mivel pedig már lenyugodtunk kissé, megkegyelmeztünk neki. Én mentem oda, megfogtam a haját, és felemeltem a fejét, úgy, hogy szépen látszódjon a nyaka. Elvágtam a torkát. Nyiszáltam egy keveset, hogy biztosra menjek, és ne szenvedjen tovább.

A bal kisujján találtam egy gyűrűt, de nem tudtam lehúzni, úgyhogy levágtam a végtagot. Lefaragtam az ékszert, letöröltem róla a vért, és az erszényembe mélyesztettem.

Most újra rámtört a hányinger. Vér, belek, hús és halál tapad a kezemhez. Épp a falakon járőrözök. Néha azt képzelem, hogy látom a zsidó házát, a kislányt és az asszonyt. Azon gondolkodom, milyen emberek lehettek. Gyakran jár a fejemben az apa, amint viszi a kordéját a piacra, és a kislánya szaladgál körülötte.

Engem ki fog a mélybe hajítani?

 

1
Te szavazatod: Nincs Átlag: 1 (1 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

cs, 2013-01-10 18:41 teuthan

teuthan képe

Azt hiszem legközelebb muszáj lesz valami vidámabbat írnom, már nekem is kezd sok lenni a szociopatikus őrültségekből. Meg aztán, Gottfried Benn babérjaira se pályázok...

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

szo, 2013-01-12 17:57 Sren

Sren képe

Szerencsés ember lévén két szerkesztői véleményt is kapsz – rendhagyó módon hozom Dóra véleményét is, mert behalt a nete, és most fogalmam sincs, mikor tud ide jutni.
Üzenete lényegi része:
„Jeruzsálem ostromáig nem látni vérfürdőt erősen vicces, de a főhős biztos csukott szemmel ment keresztes hadjáratozni. És a muszlimok egyetlen szóval vannak reprezentálva az egész műben, holott ők uralták a térséget (nem is kicsit), tőlük vették vissza a Szentföldet különösen véres hadjáratokban, tehát ennél többet érdemelnének.
Hogy pont zsidó család... elmegy. Talán. Bár szerintem is logikusabb lett volna muzulmánokkal. De Jeruzsálem ostromát akkor sem lehet polkorrekt módon megjeleníteni (bár a keresztény lakosság lemészárlása érdekes színfolt lenne a palettán).”

Tőlem pedig többek közt a rapszodikus nagybetűzésért kapsz ki, úgymond, mert mégis, milyen dolog a pápa Őszentségét kis betűvel és külön írni, míg ha valami simán csak „szent”, azt bezzeg nagybetűvel hozni? Egyéb írástech: alanykavarás például, de egészen húzósan: „Szép házban lakott, és egy kordé állt az udvaron, még egy szamara is volt a kertben. Azt öltük meg először, egészen nekiestünk.” – Hát ritkán találkozom ilyen fuser melóval, pedig minden héten akad néhány. Kit is öltek meg? A szamarat? Vagy a gazdát, akié volt? És még ha ezt egyértelművé teszed is, maga a mondat annyira kócos, hogy ilyenkor áldom a szerencsémet, amiért mégsem lettem magyartanár.
„Az emeleti szoba sarkában állt egy szekrény, kétajtós, óriási. Ilyet még nem is láttunk, meg akartuk nézni, de nem sokra jutottunk, kiugrott rajta a feleség.” – Bocs, de ez jóval inkább vicces, mint bármilyen, amilyennek szántad.

Szóval, nem lenne ez rossz, a hangulata (legalábbis számomra) elégséges, átjön a végén is, hogy miről van szó, de ennél azért több férne egy ilyen témájú írásba. Jóval több. Ha csillagoznék, ez most egy szerény ketteske lenne.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2013-01-13 00:20 teuthan

teuthan képe

Hát akkor valóban kitüntetve érzem magam. :)

Viszont a többi dolog jogos,

De azért meg én haragszom, hogy ti a törivel foglalkoztok, mikor én ebből lélektani dolgokat szerettem volna. Nem anti-keresztény propagandát...

Ellenben az, hogy logikusabb lett volna muzulmánokkal... Ugyanúgy megeshetett egy zsidó családdal is.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

v, 2013-01-13 14:50 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ez azt jelenti, a lélektan ennyire jön át... hogy a törivel, a fogalmazással és a címmel foglalkozunk, nem a lélektannal. Mert az lényegében egy mondat, a legvége, addig meg mit csináljon az olvasó? Úgy kell felépítened neki a művet, hogy addig az egy mondatig idegesen fészkelődjön, mert hibát nem talált, amin csámcsoghat, épp ezért kénytelen arra koncentrálni, hogy ez meg itt micsoda. És utána a legvégén elgondolkozhat majd, hogy ez nem egy "keresztes sztori". De ha a lélektant úgy kell kikaparni a műből, akkor magunkban lejátsszuk, hogy "na, én biztosan jobb vagyok ennél", és nyugodt szívvel vetjük rá magunkat a hibákra, elvégre a történet által igazoltuk magunkat, hogy tökéletesek vagyunk, de a történet nem az, tehát mi, tökéletes olvasók, elvárjuk, hogy az is tökéletes legyen a mi tökéletességünk által.

Valóban, megeshetett egy zsidó családdal is. Meg egy kereszténnyel is akár. De ha már a keresztes hadjáratokat helyzeted a mű történeti hátterébe (szép képzavar, mert fordítva, mindegy, nevezzük metonímiának), akkor az állja is meg a helyét, ne csak egy díszlet legyen, ami megmaradt a Mennyi királyság forgatása után, és válság van (még mindig), spóroljunk, használjuk fel újra. Akkor legyen szerepe, koherens részét képezze a műnek, és nem csak azért, mert a vártán áll a katona. Ha ütni akartál volna, akkor itt kihagytál egy ziccert: megengedett alulra is ütni. Ez alatt azt értem, hogy nem csak Jeruzsálem ostrománál mészárolták le a civil lakosságot, és nem csak a keresztesek rendeztek vérfürdőket. Ha már a zsidók, őket mindig mindenki bántotta, ehhez nem kell keresztes lovag, évente voltak pogromok Európában és Oroszországban. Vagy ott a két világháború, főleg a második - és nem csak a zsidókra gondolok itt. Iszonyatos mészárlások voltak, csak sokkal szenvtelenebbül. Ez viszont már ismertebb, közelebb áll a mi korunkhoz, sokkal erősebb, iszonyatosabb belengondolni. Ez erősebbet ütne. (Akár zsidó család, akár nem.) Sőt, voltak itt közelebbi háborúk is... sok-sok mészárlás. Időben és térben is közelebb. Olyan is akad, aki ezeket meg is élte. Ha ilyen témához nyúlnál, akkor legalább ő feljajdulna - még akkor is, ha a mű adott esetben nem feltétlenül menthető. És így biztosan átjön valami lélektan is - mert az ilyet vagy tökéletes körítéssel kell adni, vagy úgy arcul csapni a másikat vele, hogy kiessenek a fogai. Utóbbinál a hatás viszont kétséges, lehet, hogy visszaüt az olvasó (védelmi mechanizmus... de ez azt jelenti, már elértél valamit).

Szóval ezért foglalkoztunk a törivel. Ami részemről egy "hmm... nem voltak ott kevesebben a zsidók?" kérdés után a Wikipédia adott oldalának megtekintéséből állt, szóval nem vittem túlzásba.

Ha már itt vagyok, megjegyzem: középkori történetben a "veterán katona" kifejezés ugyan nem anakronizmus, de kilóg. (Bár elképzelhető, hogy nem használták akkoriban.) Talán inkább a "kipróbált", vagy "harcedzett", esetleg a "sokat tapasztalt" jelző jobban illene rájuk, mivel azt hiszem, még a római használata élt a szónak, hogy leszerelt katona - vagyis ő már nem harcol, csak ha visszahívták. (Igen, még ezek is feltűntek olvasás közben. Az események leírása eléggé hmm... szikár ahhoz, hogy az ember ráérjen ezekkel foglalkozni.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2013-01-13 19:05 teuthan

teuthan képe

"Úgy kell felépítened neki a művet, hogy addig az egy mondatig idegesen fészkelődjön, mert hibát nem talált, amin csámcsoghat, épp ezért kénytelen arra koncentrálni, hogy ez meg itt micsoda."

Hibát a foglmazásban találtatok, a többi "valószínűtlenségi" alapon való felesleges szőrszálhasogatás. De persze, jó eséllyel a Dóri-féle formátumban nagyobbat ütött volna. :(

A veterán dologban viszont kénytelen vagyok igazat adni, az már inkább profizmus kérdése, semmint szőrszálhasogatás.

Világháborúban szenvedő zsidók nem lenne még ennél is nagyobb klisé?

De basszus a díszleteket tényleg irdatlan fosul összedobva raktam ide.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

v, 2013-01-13 22:09 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Világháborús zsidók... hmmm... de, nagyobb klisé. Bár ott a helyzet is kissé más, mivel ők voltak az egyik ellenségkép, a középkorban egyszerűen csak a "ti akartátok" alapon gyűlölték őket. És itt a lényeg nem a kulturális különbözőség, hanem bementek az egyik házba, aztán találomra.

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2013-01-13 23:57 teuthan

teuthan képe

:)

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

szo, 2013-01-12 19:24 Para Celsus

Para Celsus képe
1

A címnek semmi köze a sztorihoz.
A kisujj nem végtag.
Szamarat irtani indokolatlan (normál zsoldos vagy keresztes eladta volna).
"Én is részt vettem benne, hogy sikoltozott az a barna bőrű asszony."

A legkönnyebb ilyen maníros dolgokat írni, aztán az egyszeri kocaolvasó fogja a fejét, hogy "hű, de jó, te aztán beteg vagy!", a szerző meg örül, és konstatálja, hogy ő milyen remek író, ha a beteg dolgokat betegen képernyőre tudja vetni.
Magát a nézőpontot (gonosz keresztények, vérszomjas katolikusok) ezerszer felhasználták már, és hiába hiszik azt a szerzők újból és újból, hogy "hű, apám, ez milyen újszerű", már a tizenkilencedik században is lerágott csont volt, huszadikban pláne.
Persze a kereszténység döglött oroszlán, könnyű belerúgni - ha a muszlim mészárlásokról írnál, másnap a nyakadon lenne az al-Kaida.


"The Rainmakeeeer!"

v, 2013-01-13 00:19 teuthan

teuthan képe

1. A címnek rengeteg köze van, nem fogom magyarázni. Az lenne a lényeg.
2. Valóban a kereszténység rugdalásával kezdtem, de a központba a keresztes lovag lelki világát tettem. A megbánást a és a hévet. A kereszteses téma épp kapóra jött, lévén foglalkoztam vele.
3. Nem én vagyok beteg, nem magamat akartam betegnek feltűntetni, a karakter szerepébe szándékoztam beleírni magam. Bár azt készséggel elismerem, hogy az a mondat ott igen hatásvadász.

A kisujj dolgot is elfogadom.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

v, 2013-01-13 14:32 craz

craz képe

A címnek semmi köze nincs a történethez.

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

v, 2013-01-13 18:42 teuthan

teuthan képe

Gondolkozz, kérlek.

A történet túlnyúlik azon, amit leírtam.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

h, 2013-01-14 02:18 craz

craz képe

A történetnek semmi köze az önbíráskodáshoz. Pl. ha valaki betör hozzád, és te elkapod, majd megvered (például azért, mert nem bízol abban, hogy törvényszerűen megbüntetik ezért), az önbíráskodás. Ha valaki háborúban megöl valakit, az nem önbíráskodás.
szerk.: közben olvastam Sepi hozzászólását

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

h, 2013-01-14 18:42 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Hát, igazából, a magyar törvények szerint egyik sem önbíráskodás azok közül, amiket írtatok.
Btk. 273. § (1): Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tehát, ha valaki lóg neked pénzzel, és kivered belőle, vagy megfenyegeted azzal, hogy kitekered a nyakát, ha nem adja meg, akkor valósítasz meg önbíráskodást.
Ha a hétköznapi jelentését vesszük, akkor a Wiki elég jól összefoglalja:
"Az önbíráskodás (nemzetközi szóval vigilantizmus) a törvény megszegése azzal a szándékkal, hogy büntetést nyerjen az olyan bűn, amelyet az önbíráskodó szerint a bűnüldözés nem, vagy nem megfelelőképpen büntet."
Tehát a hétköznapi értelemben a Craz által leírt dolog igen az, de a törvényt szerint nem, mivel nincs benne vagyoni igény. Ellenben, ha abból a betörőből a károd megtérítését akarod kiverni, akkor már megint csak az.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

v, 2013-01-13 19:48 Sepi

Szia teuthan!
A műved körüli vitába nem szállok be, csupán egy megjegyzés: szerintem sincs a címnek semmi köze a műhöz.
Az önbíráskodás az, amikor valaki egy másik emberen, az általa ellene elkövetett tett miatt nem a törvény adta eszközökkel vesz elégtételt.
Az, hogy keresztes "lovagok" egy számukra ismeretlen zsidó családot lemészárolnak, még véletlenül sem önbíráskodás.

Sepi

v, 2013-01-13 22:13 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Azt hiszem, teuthan inkább az "önbírálat" kifejezéssel akart játszani, ti. a katona önmagában önmaga fölött "bíráskodik". Csak az semmiképpen nem reflektálna a mészárlásra.
Vagy a végén egy közeli rokon lelöki a vártáról, de ez már nincs benne, és ez lesz majd az önbíráskodás.

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2013-01-13 23:01 teuthan

teuthan képe

Nem, magát löki le, magát ítéli el. Mivel a világ elnézte a morális zavarát ez az Arany féle bűn és bűnhődés öngyilkosságba taszítja, gondolkoztam direktebb címeken is, de reménykedtem abban, hogy lesz egy kis nyitottság, vagy válaszkutatás, és végül kilyukadtok ide.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

h, 2013-01-14 02:24 craz

craz képe

Mivel ezt külön meg kellett magyaráznod, rosszul írtad meg. :(

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

h, 2013-01-14 07:19 teuthan

teuthan képe

Elgondolkodtál rajta egyáltalán, craz? Ha igen, akkor valóban elrontottam. :(

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

h, 2013-01-14 10:21 Para Celsus

Para Celsus képe

Ezzel az erővel Disznósajt is lehetne a történet címe, mert a sok vérről-húsról-bőrről arra asszociálhat az egyszeri olvasó.
Önbírálat, önkritika, önostorozás - csupa szó, ami jobban illik a cselekménysorhoz és a - nem túl mély - lélekábrázoláshoz, mint az önbíráskodás.


"The Rainmakeeeer!"

h, 2013-01-14 14:25 teuthan

teuthan képe

Ok.

 ______________________

 

"A sok feszült, időhajszolta arcon
Ziláltságból ziláltságba zilált
Képzelgéssel telt, semmitmondó arcon
Figyelmetlen, duzzadt egykedvűség"

(T.S. Eliot: Négy kvartett)

h, 2013-01-14 18:41 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ahogy én is rögvest az "önbírálat" kifejezéssel jöttem. Viszont ha beleírtál volna az elejébe egy jelenetet, hogy pl. sétáltak az utcán (békében, nyugiban), és valaki mondjuk megdobja őket kővel, és erre betérnek az egyik mellékutcába és az első szembejövő ház népét kissé megrendszabályozzák, majd mindezek után gondokodik el, talán jobban ülne a jelenlegi cím is. Bár akkor az önbírálat része veszik el, mert arra nem gondol senki (csak nagy-nagyon-nagyon áttételesen).

_____________________
Dr. Bloody Dora

h, 2013-01-14 16:28 nyilacska

nyilacska képe

Nekem ez kicsit túl véres. (Sajnos annyira viszont nem, hogy kihagyjam a vacsit.)
A fogalmazás is kócos kicsit itt-ott.
Amúgy az az érzésem ilyen témát nagyon nehéz jól kidolgozni.

nyil

szo, 2013-01-19 13:20 Obb

Nem megsértődni a következő kommenten, hanem gondolkodni mielőtt leírok egy mondatot is. Szinte minden mondatodba bele lehetne kötni, olyan rosszul fogalmazol.

szo, 2013-01-19 13:17 Obb

"Néha kijárok Remete Péter és Nincstelen Walter emlékműveihez" - olyan mintha Rejtőtül kölcsönözted volna a neveket

"Én is részt vettem benne, hogy sikoltozott az a barna bőrű asszony." - hogyan lehet ebben részt venni? együtt sikoltoztál az asszonnyal?

"A katona tüzes a harc után, dühös, és bármit is mond még retteg." - tüzes dühében nem retteg az ember, bármit mond is

"Az utcák pedig üresek. Egészen addig, amíg a férfiak elvágott torkú hullái be nem terítik." - szóval az üres utcákra, szekérrel hordják a hullákat, gondolom dekoráció gyanánt

"A hősök párosával járnak, az egyik lefogja az asszony kezeit, a fejére ül, a másik pedig megteszi, amit meg akart tenni. A veteránok tudják, így a legkényelmesebb." - mit akar megtenni? szerintem pedig a legkényelmesebb, ha ágyban csináljuk, és a nő is benne van

"A szamár vére mindent beterített, kicsörgedezett az utcára." - erről ez jutott az eszembe: a csermely halkan zúgott és messze csillogott...

"A fejemben van a zsidó is, akinek elvágtam a torkát." - kibérelt ott egy szobát?

"és felcsörtettünk az lépcsőn." - és az nagyszobába toppantunk

"egy rövidke kést markolászott" - esetleg kaphatna a kés is kicsinyítőt, úgy még szebb lenne: rövidke késecskét markolászgatott

"Engem ki fog a mélybe hajítani?" - én :)

szo, 2013-01-19 15:27 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A nevekkel szerintem sokat nem tud kezdeni, szerintem így voltak ismertebbek a korban. Bár igaz, akkor miért velük kezdi... de a szegények keresztes hadjáratát emlegetni az első bekezdésben olyan fura lenne. Azt biztosan nem használná egy lovag.

_____________________
Dr. Bloody Dora