Karácsonyi lakoma

Komótosan, apróbb ajándékokkal megpakolva indulnak hazafelé az adventi vásárból. Illatos szappan a nagyinak, retró, zománcos bögre a férjének.
– Örülni fog neki apuka? – rángatja a kabátja szegélyét Gergő. A kisfiú izgatott, az apjának ő választott vásárfiát.
– Persze – bólint az asszony szórakozottan.
A lánya köti le a figyelmét: rózsaszín sapkájának kötője valahogy kioldódott. Fél, hogy meg talál fázni, ezért nyomban megáll bekötni. Mintegy mellékesen, anélkül, hogy odanézne, szól rá Gergőre:
– Ne kószálj el!
A kisfiú válaszul motyog valamit, de hogy mit, azt az asszony nem tudná megmondani. A babakocsi fölé hajolva, aggodalmasan vizsgálgatja Gigi arcocskáját, vajon nem pirult-e ki túlságosan, vagy éppen ellenkezőleg: nem túl sápadt-e. Az jár a fejében, milyen nehezen, csak Gergő ötödik születésnapja után fogant meg a kislány. Rengeteg injekció, gyógyszerek, vizsgálatok, tortúra – újra és újra. Ha eszébe jut a hónapokig tartó ágynyugalom, amire a terhessége alatt ítélték, a mai napig megborzong.
Nem boldogul a masnival; hidegtől elgémberedett ujjai egyszerűen nem engedelmeskednek. Képtelen normálisan fogni velük.
– Picsába! – szalad ki a száján a káromkodás, mikor harmadszor bomlik szét a hurok ügyetlen próbálkozása nyomán.
A kislány megnyikkan, az asszony megmerevedik. Nem szeretné felverni Gigit a szundikálásból, legalábbis addig semmiképp, míg haza nem érnek kis lakásuk biztos melegébe.
Felegyenesedik. Miközben dörzsölgeti és leheletével melengeti haszontalan ujjait, egyszerre rájön, egy ideje nem hallja Gergő csacsogását. Riadtan néz a fia után: az előbb még itt téblábolt körülöttük, nincs egy perce sem, biztos a közelben van!
Hamar felfedezi a kisfiút, tényleg nem jutott messzire. Tíz, talán tizenöt méterre lehet, a tér közepén magasodó szobor felé tart. Munkagépek parkolnak a szobor mellett, rakásban tégla, deszka. Ez vonzza a kisfiút, karácsonyra is játék markolót kért.
Az őrbódé kéményéből füst bodorodik, az ablakából áradó fény megvilágítja a pufikabátos Gergőt. Törékenynek, aprócskának tűnik, ahogy a földkupacok fagyos halmai közt lépked. Az asszony megborzong, a torkában gombóc.
– Gyere onnan, fiam, azonnal gyere vissza! – akarja kiáltani, de csak suttogásra futja.
Egyszerre Gigi felsír. Vékonyka, kölyökmacska nyivákolására emlékeztető hangját felerősítik és visszaverik a köréjük magasodó házfalak.
Hangos, nagyon hangos. Mégsem nyomja el a reccsenést, ahogy Gergő alatt beszakad a deszkákból tákolt palló. A kisfiúnak sikítani sincs ideje, mielőtt elnyeli a sötét mélység…

***

– Ó, de kár, hogy nem voltam a közelben! Azt hiszem, aznap koraeste egy égő ház környékén portyáztam. Karácsonyfatűz, tudod, hogy van ez. A nagymama kijutott, az unokája nem. Az öreglány úgy üvöltött, mint aki az eszét vesztette. Az a rengeteg sikoly, fájdalom és könnyek... – A plafon alatt lebegő árny hangja ellágyult, szeme felparázslott az emlék hatására.
– Sose sajnáld! Ez itt azóta is sikoltozik – suttogta a másik árny a sarokból. Füstszerű kezét a gumifalú szoba hideg kövén térdeplő asszony felé nyújtotta, mintha meg akarná simogatni csapzottan lógó fürtjeit. – Jut elég mindkettőnknek!

3.75
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.8 (4 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2017-12-25 23:20 craz

craz képe

És még egy kis karácsonyi idill... ;)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

h, 2017-12-25 23:31 Suana

Soha nem volna szabad, hogy a karácsony ilyen emlékeket hordozzon/idézzen! Soha!

Ez nem az írásnak szólt. Az érzésnek ... ami van :(

Az írás jó. :)

Üdv: Sz

k, 2017-12-26 07:17 Dana

Dana képe

Szia! Szerencsére a történetnek a valóságban csak egy része történt meg: láttam egy anyukát, akit lekötött a babakocsiban a legkisebb, miközben két másik gyermeke tőle tíz-tizenöt méterre, az építési törmelékeken téblábolt.
Köszönöm az olvasást.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2017-12-26 01:07 Gitáros

Gitáros képe
4

Kedves Dana!

A történet megírásának a színvonala szokásosan magas, olyan "danás" - ha jól emlékszem, ezzel a jelzővel egyszer régebben én illettem valamelyik novelládat, talán meg is lepődtél rajta, de valószínűleg nem bántott - és erre az írásodra is csak ezt tudom mondani.
"Danásan" megírt, azaz hangulatos, lényegretörő, mindenféle sallangtól mentes, dramaturgiailag jól felépített... Soroljam még? Szerintem felesleges.

Egyetlen dolog van, ami nem teljesen világos előttem.
A címválasztás.
Mi az, hogy "Karácsonyi lakoma"?

Karácsonyi emlék, Karácsonyi történet, Karácsonyi tragédia - stb.
Ezek közül bármelyik lehetne a címe ennek a történetnek - vagy valami egészen más -, de miért "lakoma"?

A történet végén a két, egymással beszélgető szellem vagy kísértet meg fogja enni a gumiszoba padlóján zokogó asszonyt?
Bár ez a "Jut elég mindkettőnknek!" mondat valami ilyesmire utalhat, de akkor meg az a bajom - hogy valamibe már mindenképpen belekössek - hogy a szellemek általában ijesztgetni szoktak, félelmet okozni, esetleg az őrületbe kergetni valakit, de megenni... Emlékeim szerint ilyet eddig nem nagyon olvastam...

Ez az egy apróság, ami szöget ütött a fejembe, egyébként pedig természetesen tetszett, megfogott, elgondolkoztatott a történet.

Üdv!

Ja, nem mellékesen, bár kissé talán megkésve, boldog Karácsonyt kívánok minden kedves Karcosnak!

Miki

k, 2017-12-26 07:15 Dana

Dana képe

Szia Miki! Köszönöm az olvasást, a pozitív kommentet. Abban a rövidke utolsó bekezdésben végig arra próbálok utalni, hogy a démonok a sikolyokból (fájdalom érzése) táplálkoznak. Ezért a lakoma szó. Lehet, hogy nem tudtam áthozni a gondolatot jól -- ebben az esetben viszont alapost el is toltam az egészet.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2017-12-26 08:12 Sednol

Sednol képe

Mi mást mondhatnék: tetszett!

Dean R. Koontz Odd Thomas személye köré kerített kötetei jutottak eszembe. Ha még nem olvastál Thomas történeteiből, érdemes. Hasonló az elv.

Pár dolog tűnt csak fel:

„Örülni fog neki apuka? – rángatja a kabátja szegélyét Gergő. ” A megoldás nem ismeretlen, de ha jól gondolom, ezek nem gondolatok. Érdekes mód csak az első kettőnél követed el ezt, az utóbbi kettőnél egyértelműsíted, hogy beszéd. Talán ezeknél is kellene.

„Riadtan néz a fia után: az előbb még itt téblábolt körülöttük, nincs egy perce sem, biztos a közelben van!” Itt gondoltam azt, hogy ezt a kettőspont utáni mondatot szedném dőlt betűvel, a párbeszédeket pedig belesimítanám a történetben, hiszen azoknak nincs akkora jelentősége, mint ennek az egynek. Ez lenne az egyetlen kurzivált mondat. Ez a lényege, innentől van súlya a dolgoknak. Aki már vigyázott gyerekre, és megfogalmazódott benne ez a mondat, azok tudják, hogy ehhez párosul némi heves szívdobogás is. Főleg, ha nem látja meg az ember azonnal aggodalma tárgyát. :D

„Hamar felfedezi a kisfiút, tényleg nem jutott messzire.” Ez az egyetlen mondat, amivel igazán nem vagyok kibékülve. Keresni kezdi a fiút – még nem juthatott messzire. Vagy valami hasonló.

„rakásban tégla, deszka. ” itt nekem nagyon kívánkozik a többes szám, téglák, deszkák.

„Nyelnie kell, mielőtt meg tud szólalni.
Gyere onnan, fiam, azonnal gyere vissza! – Kiáltani akar, de csak krákogásra telik tőle.”
Ez ellentmondás. Először azt állítod, hogy meg tud szólalni, aztán megcáfolod. Nincs ötletem az első mondatra, de ha lesz, írok. Aztán, hogy a folytonossága megmaradjon a mondatoknak, én a Kiáltani akar részt akarja kiáltani-ra változtatnám. Ebben a pillanatban gyorsan történnek a dolgok.

A következő mondatban, ha kiszeded az egyszerre szót, akkor Gigi felsírása hirtelenebbé válik.

„…deszkákból tákolt palló.” Asztalosként zavarja a szemem a megfogalmazás. A deszka vastagsága emlékeim szerint úgy négy centiig terjed, aztán már pallóról beszélünk. Attól, hogy összeraksz két deszkát, még nem lesz belőle palló. A palló helyére keresnék más szót. Ha használja a jelen formájában a köznyelv, akkor hagyd! Szakmámból adódóan nekem ellentmondás.

Aztán még a végén felmerült bennem, mi célból váltottál jelen idejű mesélésből múlt idejűbe? Jelenben közelebbi, élőbb lenne a két árny beszélgetése is.
A felsorolt észrevételek túlnyomó többsége olyan apróság, ami szót sem érdemelne, de miért ne legyen tökéletes. Persze ezek inkább a saját szám ízét mutatják, csak azért írtam le őket, mert tudom, hogy képes vagy eldönteni, hasznosak vagy sem számodra.

Én nem hinném, hogy ez az írás kevesebbet érdemelne egy ötösnél. Pontosan annyit ad, amennyit kell. A hangulata adott. Van mondanivalója, és kristálytisztán érthető a vége is.

„Lakoma” mentes Napokat, Ünnepeket!

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

k, 2017-12-26 08:19 Dana

Dana képe

Imádlak. Nagyon tetszett a deszkás fejtegetés, a többit is át fogom nézni, csak most rohanok -- családlátogatás, harmadik kör.

A jelen idő/múlt idő fejtegetéshez tennék hirtelenjében hozzá valamit -- ettől remélem, nem fog kevesebbet érni a történet... A nő újra és újra átéli az estét, ezért sikoltozik azóta is. Talán utalnom kellene rá, például azzal, hogy a gyermekét hívja még most is, a padlón kuporogva, vagy valami ilyesmi. Eredetileg terveztem is egy ilyen mondatot bele -- nem tudom, miért maradt el. Így íratta meg magát a történet?! :-)

Átgondolom.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2017-12-26 08:37 Sednol

Sednol képe

Hát akkor nincs más hátra, mint beleszőni a két démon beszélgetésébe, hogy évek óta el sem mozdultam innen, nincs szükségem másra. Naponta többször újraéli azt a napot bal, bla, bla. :D De én akkor is jelenben írnám, hogy közelebbinek, aktuálisabbnak hasson.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

sze, 2018-01-10 22:07 Sednol

Sednol képe

Egész pofás lett.
Így sokkal feszesebb.

"– Gyere onnan, fiam, azonnal gyere vissza! – Kiáltani akar, de csak suttogásra futja."
Akarja kiáltani?
Így nem törnéd meg a mondatot. Elvégre akarja kiáltani, de csak suttogásra futja.

A végéhez is hozzányúltál? Mintha más lenne. Jobb.

Adnék egy ötöst a javításra, de nem tudok.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

v, 2017-12-31 14:14 Dana

Dana képe

Most jutottam el ide: a beszéd részt javítottam, kiszedtem a dőlteket -- és nem is tettem be pluszban dőltet.

Gondolkodtam a mondaton, amivel nem vagy kibékülve, de én nem érzem kiugrónak, ezért azt úgy hagyom. Talán más megoldásnak adnék esélyt, ha szerinted megakasztja az olvasást, de azt hiszem, a Te felvetésed nekem azért nem okés, mert a keresés az egy mozgásos, rohangálós, nézelődős kép -- ő meg egyszerűen csak körülnéz. Érted, hogy mit akarok mondani? Nem tudom, jól le tudtam-e írni, ami motoszkál a fejemben.

„rakásban tégla, deszka. ” itt nekem nagyon kívánkozik a többes szám, téglák, deszkák. --> Marad. Téglarakás, deszkarakás, szerintem rendben van. Amikor azt mondod, hogy a kert végében van egy rakás tégla, vagy egyszerűen: van tégla a hátsó udvarban, akkor sem egy darabról beszélsz. (Szerintem!)

„Nyelnie kell, mielőtt meg tud szólalni.
Gyere onnan, fiam, azonnal gyere vissza! – Kiáltani akar, de csak krákogásra telik tőle.”
Ez ellentmondás. Először azt állítod, hogy meg tud szólalni, aztán megcáfolod. --> Jogos!

A többit később! Folyamatban! :-)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2017-12-29 12:04 Bjursta

Bjursta képe

Olyan mint amikor gyufát gyujtasz. Végig húzod a doboz oldalan, nem lendületből, hanem viszonylag lassan. Van aki szereti ezt a hangot van aki nem. Dörzsöló, reszelő, kicsit csikorgó hang, - ha sikerül még a kréta csikorgását is belehallhatod, amitől mindenkinek felborzolódik a szőr a karjan - kis szikra, ééés fellobban - majdnem robban - a foszfor. Hogy utána mi lesz vele, már nem érdekes.
Ez jó, végig vitt folyamat, van eleje közepe vége.
Nekem kicsit az anya indulata sok, amikor a kisebb gyerekkel bibelődik, egyrészt értem persze, másrészt meg nem. Az a rész, hogy hogyan fogant a kicsi, éppen nem is indokolná ezt a káromkodós kitörést.
Szerintem egyébkent nem egyperces, a klasszikus értelemben, rövid, de ez esetben ez igy éppen jó, ahogyan érzem, végig vitt történet.
Az a furcsa, higy az emberek nem szoktak beleőrülni a gyermek elveszitésebe. Ez egyrészt borzasztó másrészt meg nem. Az ember mindent kibír, majdnem mindent. Amit nem bír ki, abba belehal, de majdnem mindent kibír inkább. Az ember robosztus.

"Segítsetek a géppuskásnak!"

h, 2018-01-08 14:50 Dom Wolf

Dom Wolf képe

Tetszik ez az erős sötét humor. Éreztem a feszültséget, és sejtettem, hogy tragédia lesz a vége, így kíváncsi voltam, hogyan lesz ebből Karácsonyi lakoma. A végével együtt szerintem ütős lett a cím, de tény, hogy az utolsó bekezdés sokkal jobban érthető, ha valaki olvasta a Nehéz éjszaka nappalát, különben a levegőben lógna a sztori.

Annyira jellegzetesen gyilkolod ki a névelőket, hogy azzal szórakoztam, ki tudok-e venni egyet is anélkül, hogy rontanék a történeten, és őket találtam:
A lánya köti le a figyelmét
Riadtan néz a fia után

h, 2018-01-08 20:25 Dana

Dana képe

Köszi! Tényleg névelőgyilkos vagyok, nem tudom, miért. :-)

Lehet, hogy nálam a korai versírós énemből ez maradt, nem a "s".

(Ja, igen, és elvben nincs összefüggés "A nehéz éjszaka nappala" c. írással.)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2018-01-12 18:07 hamarjában

hamarjában képe

Ha nem gond, szőröznék, bár lesz pár egyéni szocproblem.

"A kisfiú izgatott, az apjának ő választott vásárfiát." - tudod, hogy kb. a fiatalok 88%-a nem használja a vásárfiát, csak ezért mondom, mert ebben a szövegkörnyezetben idegennek hat. (már az elején látszik, hogy sokat spórolsz a szavakból, kötőszavakból, mondatokból)

"köti le" - előre azt az igekötőt, és egyből felesleges egy névelő

"A lánya köti le a figyelmét: rózsaszín sapkájának kötője valahogy kioldódott" - oszt milyen megoldás itt a kettőspont? akinek vagy valami? tudod, az anya az alany

"ezért nyomban megáll bekötni " - azt

Nem tom, de a fogalmazásmódtól nem feszes lesz a szöveg, hanem inkább merev, remélem vágod, görögjön.

na ja (Obb)

p, 2018-01-12 18:51 hamarjában

hamarjában képe
2

Ha gondolod darabolhatjuk tovább.

na ja (Obb)

p, 2018-01-12 20:25 Dana

Dana képe

Kettesből egyesre? Ha úgy érzed, hogy azt érdemli, ne fogd vissza magad! :-)

A javításokat köszönöm, átnézem.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

p, 2018-01-12 21:33 hamarjában

hamarjában képe
2

Ha már feszesre veszed, akkor miért magyarázod meg a miért-et, ami amúgy egyértelmű:
"A kisfiú izgatott, az apjának ő választott vásárfiát." - hisz a gyerek kérdése magában foglalja mindezt ( ez főleg ilyen terjedelemnél és ilyen szűkös fogalmazásnál nem jó)

"szól rá Gergőre:" - itt is az igekötő előre, akkor nem töri a szöveget,

"A kislány megnyikkan, az asszony megmerevedik. Nem szeretné felverni Gigit" - megszólal vagy hangot ad ki, vagyis ébren van

"– Picsába! – szalad ki a száján a káromkodás," - szalad ki a száján. (pont) felesleges karakter növelés) csak tudjuk minek nevezik azt :(

Gergő csak egyszer kérdezett, majd motyogott valamit, és a csacsogását hiányolja az anya?

"Riadtan néz a fia után:" - nem tudja mikor és hol tűnt el, akkor nem néz után, hanem csak keresi, vagy néz körül, vagy ilyesmi, és megint mi ez a kettőspont?

"Hamar felfedezi a kisfiút, tényleg nem jutott messzire." - nos kb. az egész szövegben ez a fogalmazásmód az, ami nem tetszik, nincs kötve a szöveg, és ezért olyan merev, mint a katonatiszti kiképzés, szóval sokat segítene ha kötve lenne, ...a kisfiút, aki... van olyan, hogy ez klappol egy storihoz, de itt nem érzem, hogy jó lenne

"Munkagépek parkolnak a szobor mellett, rakásban tégla, deszka." - ugyanaz, nincs kötés (de mint mondtam, ez a jellemző), de még az egyes-többes sincs meg, szóval nem tudom, nekem ez így nem jön be

Gondolom a két gyerek nevesítésének semmi más funkciója nincs, mint a szóismétlések elkerülése.

na ja (Obb)

p, 2018-01-12 22:13 Sednol

Sednol képe

Jövök egy kicsit alkalmatlankodni.

Azért írtam, hogy feszes lett, mert a korábbi verzióhoz képest szerintem a szöveg közel húsz százaléka eltűnt.

"A kislány megnyikkan, az asszony megmerevedik. Nem szeretné felverni Gigit" - megszólal vagy hangot ad ki, vagyis ébren van.

Ezt megvétóznám. Tud olyan állapotban lenni egy csecsemő, egy gyerek, de akár még egy felnőtt ember is, hogy megnyikkan, motyog álmában. Ettől még nincs ébren. Ez egy állapot, amiből majd következik az ébredés, de ez még nem ébrenlét.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

p, 2018-01-12 22:37 hamarjában

hamarjában képe

Tudom, hisz kettő van nekem is gyerekből :) - az anya szólogatja a fiát, kötözgeti a kicsi sapkáját, közben káromkodik, szóval annyira nem gondolnánk, hogy alszik a kicsi, ha még nyikkant is eközben
Node, belefér. Amúgy az egész jelenet valahogy szintén feszes és erőszakos is, a gyerek megnyikkan, nem felnyög, csuklik, megmoccan, vagy valami, az asszony megmerevedik, nem nem kötözi tovább, nem megáll, nem megsimogatja vagy nyugtatja, visszaringatja vagy ilyesmi, a gyereket nem nem felkelteni, megriasztani, szeretné, hanem felverni, szóval nincsenek valahogy meg a kontrasztok, hanem egy olyan merev szöveg masírozik végig

na ja (Obb)

p, 2018-01-12 23:09 Sednol

Sednol képe

Én látom az anya megkönnyebbülését, hogy két gyerekkel, különösebb fennakadás nélkül sikerült vásárolnia, ami lássuk be, néha nem kis meló lehet. Aztán az apró figyelmeztetés, ami az egyetlen pillanatig sem pihenhetek gondolatot közvetíti, fáradt. És ezt követi az apró dolgokon való bedühödés. Ott van az a feszültség szerintem. Én legalábbis érzem.
Biztos lehet még rajta fogni, hogy még tökéletesebb képet kapjunk. Lehet, hogy az észrevételeidben rejlik az ördög. Nem tudom.

"Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket." Mark Twain
szmogov.blogspot.hu

szo, 2018-01-13 12:06 polgarveronika

polgarveronika képe

Kedves Dana!

Elolvastam, és a kommenteket is. Sokan sokféle javaslatot tettek, ez helyes. Én csak azt mondom, amit én tennék ezzel a szöveggel:

1. Elhagynám a csillag alatti démonos részt. A történet megáll a lábán így is, és igen valós alapú. Manapság, amikor levágott csecsemőfejjel gurigázik egy kutya (ld.pásztói horror), akkor az ilyen balesetek szinte bagatellnek tűnnek...
2.Picsába! --nem tudom van-e gyereked, de nem hinném, hogy egy édesanya ilyen szóval hajol a felnyögő kisbabája fölé, amikor beköti a meglazult sapka zsinórját (még ha lefagy is a keze). vagy ha igen, hát az igen durva lelkületre vall. És itt kontraszt van a csillag alatti résszel.
3.Ha egy szöveg feszes, az nem feltétlenül indukálja az érzelemmentességet. Viszont lehet olyan szövegkörnyezetet kialakítani, amely feszültséget teremt.
4.Elképzelhetőbbnek tartom a mobiltelefonozást apukával, a szeretetteljes családi háttér sejtetését, és ebben az esetben megértőbbek vagyunk a tragédia hátborzongató voltát illetően.

Bennem nem váltott ki semmilyen érzelmet, noha akkora lelkem van, mint egy ejtőernyő :), és szeretem a gyerektörténeteket.

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

szo, 2018-01-13 13:15 Dana

Dana képe

Szia Vera!

Köszi, hogy elolvastad -- tudom, Hozzád nem állnak közel azok a történetek, amiket én hozok össze.

Átgondolom mindenki kommentjét, csak rengeteg a beküldött írás, és ma megpróbálok inkább azokra fókuszálni.

Egyetlen megjegyzés most: azt hiszem, nem akartam érzelmet kiváltani, sajnálatot vagy szomorúságot semmiképp. Esetleg azt az érzést, hogy bárkivel, bármikor, bármi megtörténhet.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2018-01-13 14:35 polgarveronika

polgarveronika képe

"bárkivel, bármikor, bármi megtörténhet" --ez igaz, de itt és most egy konkrét szituációról van szó, amelynek olyan döbbenetet kellene kiváltania, ami után az ember napokig csak arra tud gondolni, és valahányszor meglát egy bóklászó kisgyereket egy építkezés körül, ez kell, hogy eszébe jusson.
Ja, és a végén a három pont pont nem oda való. Egy pont és kész. Ott a pont.
Szerintem.

Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

szo, 2018-01-13 12:09 Tumakino

4

A démonok nem megölnek, hanem rosszra csábítanak. Zseniális azonban a történet alapötlete így is. Meg is borzongtam kicsit elolvasása közben, mert kellemetlenül rémisztő és a végén felnéztem a plafonra van e ott valaki. Kísértet, pókember, alien, vagy csak egy pislogó szem. Hála Istennek nem ugrott rám semmi.

szo, 2018-01-13 13:16 Dana

Dana képe

Szia! Köszönöm a kommentet. Ezek a démonok sem ölnek -- az érzelmekből, elsősorban a fájdalomból és a szomorúságból táplálkoznak.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2018-01-13 13:23 Tumakino

hmm tehát csak leskelődnek kínra vágyódva? A baj meg jön magától...értem már. Nem fognak éhen halni, amilyen kegyetlen ez a világ. Tutkora nincs betmen, hogy megmentsen minket:P

szo, 2018-01-13 17:37 bupber 81-Szomb...

Szia!
Azokat a kettőspontokat már szóba hoztam a Hank és Karen c. novelládnál. Ha van időd, visszaolvashatod a hozzászólásokat. Én nem folytattam, te azt mondtad, hogy minden rendben. Szerintem vagy nálam, vagy nálad – de nincs rendbe.
Egy helyen nagyon élesen felötlött bennem, mennyit szoktam vívódni magamban a saját írásaimnál, amikor a hitetlenség vagy a logikátlanság gyanúját fedezem fel valamelyik részen.
Ha már valaki egyenesen pallót tákolt a deszkákból, az pont egy fiúcska súlya alatt reccsen ketté?
A szöveg apróságaihoz is mondanék néhányat. Nem is feltétlenül javaslat, csak gondold meg esetleg, hogy hangzana másképp. Csak a három csillag alattiakat mondom:
De kár, hogy nem voltam a közelben! – nekem az „O!” nélkül jobban hangzik.
Azt hiszem, aznap egy égő ház környékén portyáztam. – szerintem nagyon pluszba van a „koraeste”.
…tudod, hogy van az – és nem „ez”, mert nincsenek ott, nincs előttük.
Eszeveszettül üvöltött – az „úgy üvöltött, mint aki az eszét vesztette” helyett.
Rengeteg sikoly, fájdalom és könny. – Minek ezek elé „Az a”, és hallgasd meg az utolsó szót egyes számban. Még talán az „és”-nek sincs értelme.
hangja ellágyult, szeme felparázslott – a két jelző nekem valahogy nem illik egymás közelébe itt. Valamelyiket cserélném, és az „emlék hatására” is cserélhető az „emléktől”-re.
Ne sajnáld! Ez azóta is sikoltozik. – Nem kifejezőbb így, mint a „sose”-val? Az „itt” is teljesen fölösleges szerintem.
Gumifal – végül is lehetséges, de nem egy épületnél. Még a végül elhajlik a szoba – Párnázott, vagy valami más. És a padlózatot meghagyták jó kemény kőből, legyen mibe verje a fejét?

szo, 2018-01-13 17:52 Bjursta

Bjursta képe

Tudom, hogy nem en vagyok a cimzett, de elolvasni elolvasom ki mit ir. A gumifalú szoba az szerintem jó, ez a gumiszoba, nem párnázottnak mondjuk, ez a gumiszoba, nem hajlik el, tudjuk hogy mit jelent, igy ahogy hasznaljuk, szerintem, nekem nem okozott gondot - mondjuk az igazinak a padlata is gumi , de ez nem annyira szamit szerintem. Szerintem az eszét vesztette, es az eszeveszett az más, utóbbi inkabb hangos, előbbi fájdalmas. Bocs. Danatól is, ha belekotyogtam feleslegesen.

"Segítsetek a géppuskásnak!"