A vacsora

A késő délutáni nap arcát vörösre festette a puszta fölött lebegő, vékony porfelhő. Ilyenkor, a nap vége felé lelassul, elcsendesedik minden és mindenki. Aki elvégezte dolgát, az megpihen, aki nem, az legyint egyet. Majd holnap. Idekint, ahol ég és föld összefolyik, még az idő is ráérősen halad. Szép szürkemarha gulya – talán négyszáz állat – tűnt föl a messzeségből, és tempósan ballagva közeledett. A bojtárok, bár máskor kedvelték ezt a nyugodt ráérősséget, most ostoraikat durrogatva terelték előre a jószágot, nehogy idő előtt elheverjenek. Szerették volna elérni a közeli ligetet, és fatűzön főzni a vacsorát, nem száraz trágyán, mint odakünn a pusztában. Ilyenkor a nap végén, jóllakva, a marha már könnyen lefekszik, és ha úgy gondolja, hogy mostantól pihen, akkor biz’ izzasztó munka arrább tessékelni őkelmét. Igaz, jókora bunkókat hordtak magukkal erre a célra, ezért nevezték őket botos legényeknek, azonban estefelé a pásztornép inkább lustálkodásra vágyik. No meg a vacsorára, jó szagú faparázson főzve.

Amikor a ligethez értek, hagyták lepihenni a jószágot, ők maguk is megtámaszkodtak a botokon. Miskó, a kisbojtár nem állt meg, hanem nagy lelkesen egy ökör megsütésére elegendő gallyat hordott össze. Úgy gondolta, nagyon itt az ideje a vacsorafőzésnek. Olyan étvágya volt, mint egy falka nádi farkasnak télvíz idején.

 – Aszongya, most tésztás nap van – számolt magában. – Lebbencs vagy tarhonya, leves vagy kása. Tésztakása lenne a legjobb, hússal, a leves asszonyoknak való!

Ilyenkor, amikor bőséggel került fa, különlegesen jót szokott főzni az öreg Márton. Szerette megadni a módját, értett hozzá fenemód. Megvárta, míg a fa java leégett, mert az ételt parázson főzik, nem füstön. Szalonnából zsírt olvasztott, hagymát aprított bele. Fütyörészve kavargatta, majd Miskóra sandított. A surbankó legényke nagyokat nyeldekelve figyelte a kondért. A pásztorember napközben harap valamit a tíz körme közül, igazi étel este szokott kerülközni.

 – Nagyon lesed azt a bográcsot, nincs más dolgod? – morogta Márton bá' rosszindulatúan. Józsi, az öregbojtár, aki szintén ott gubbasztott a tűz mellett, röhögött magában. – Kezdi már megint! Adta vén zsiványa!

Miskó felpattant, és gyorsan megkerülte a gulyát. A békésen heverésző ökrök enyhe nehezteléssel nézték, mit össze nem rohangál a kisgazda. Lusta bőgéssel jelezték: köszönik szépen, finom volt a fű, de most inkább pihennének. Eszük ágában sincs elindulni semerre. Kérődzni lenne jó, és közben nyugodtan átgondolni a világ dolgait. A marha ugyanis ilyenkor este szokta hangos gyomorkorgással újra megrágni a füvet, meg a napi eseményeket.

Még a gulya túlsó felén is ott úszott a levegőben a jó sültszalonna-illat.

 – A ragya verné ki azt a tempós fajtáját! Olyan ráérősen csinálja, hogy megpusztul bele az ember gyereke – gondolta magában a kisbojtár. Aztán, ha már ilyen messzire eljött, megnézte magának innen is a világot. Óriási korong vöröslött a messzeségben, sokszínűre festve maga körül a felhőket. Búcsúzott a nap. Végtelen puszta, néhol zsombékos-nádas részekkel, nagyritkán ligettel.  Finom por tompította a bokrok, fák zöldjét. A növényzet ropogósra száradt a kegyetlen naptól, de jó ízű maradt. Itt, a Tisza árterén a világ legkényelmesebb dolga a legeltetés. Az ínszakasztó vízhúzástól jórészt megszabadultak a bojtárok, legtöbbször nem is kellett mást tenniük, csak ballagni a gulya mellett, és esténként elpusztítani a finom bográcsételt. Reggelente befelé hajtották a jószágot a pusztába, ahol jó a fű. Délben valamelyik tocsogó mellett kellett lenni, mert a marha gyakran iszik, bár az ottani savanyúfüveket és a sást nem szívesen eszi. Mentek az enni és innivaló után. Nagy tudomány ám a pásztorkodás. Az öreg Márton nem sokat magyarázott, azonban Miskó magától is megtanulta, amit kellett. Érezte a jószágot, értette a puszta nyelvét.

Még egyszer megnézték egymást az ökrökkel, majd visszaért a tűzhöz. Kissé távolabb, a komondor mellett kuporodott le, ott talán nem bántja annyira az öreg szemét. A kutya beleszagolt a levegőbe, és farkával jelezte, neki is ízlene a vacsora. Próbált belenyalni Misó képébe - ha már lejött ide hozzá az alsóbb osztályokba -, de ő ingerülten ellökte magától. – Egy simogatás azért csak kijár – gondolta a kutya, és határozott mozdulattal belefúrta fejét a kisgazda ölébe. Miskó pedig, aki nem számított ekkora barátságra, szépen lecsüccsent a porba.

 – A nyű essen bele abba lökdösődős fajtádba – ugrott föl a legény, és emelte a botját, hogy elmagyarázza a kutyának a rangbéli viszonyokat, amikor…

 – Csituljál gyerek! Nyughassál magadnak, ne abajgasd azt a kutyát! Talán rád jött a szapora, hogy ennyire táncolsz? – dörrent rá az öreg, akinek a szeme nevetett, bár ezt a kisbojtár olyan messziről nem láthatta. – Nem tudok rendesen figyelni a főzésre, ha ugrálsz, mint egy másodfű tinó.

Miskó mogorván végigmérte a kutyát, aki nyilván más nyelven érthetett, mert imádattal bámult vissza rá. Két mellső lábát kinyújtotta a földön, és farát magasra emelve, játszani hívta a bojtárt. Tetszett neki az előbbi móka. A legényke undorodva legyintett, arrább ment és leguggolt. Hamar rájött azonban, hogy elhirtelenkedte a dolgot, ugyanis innen semmit sem láthatott a bográcsban zajló fontos eseményekből. Közelebb kellett hát óvakodni. Csak úgy guggolva, ne tűnjön fel annak a vén kötekedőnek. Még azt hinné, érdekli az étel. Kicsit lépni ballal, néhány gondolat szünet, keveset jobbal... Csak odaér egyszer. A szagok alapján már a tésztát pirítja az öreg.

 – Jaj, én Istenem, most segítsd meg drága gyermeked! Tesz bele húst, vagy csak azt a nyüves szalonnát erőlteti a vén zsugorija?

A számadó komótosan felöntötte a bográcsot vízzel, és visszaült helyére. Szemlátomást nem akart mást hozzáadni az ételhez. Hosszú nyelű fakanalával fölkeverte, sót, fűszereket dobott hozzá, majd dúdolgatni kezdett magában. Miskó csalódottan meredt maga elé. Közben az óvatos tyúklépések a kondér közelébe vitték, már belelátott az edénybe. Abban bizony csak tésztával keveredett szalonnadarabok úszkáltak.

Márton bá' tovább énekelgetett magában, és pár gallyat dobott a hunyorgó parázsra. Józsi kényelmesen elhevert, álmosan pislogva nézte a fel-fellobbanó lángok játékát. Talán az asszonyára gondolt, talán a legközelebbi csárda lányait vette sorra. Nagy kujon volt családos ember létére. A nap közben lenyugodott, csak a tűz világította meg sejtelmesen a ligetet. A jószág szuszogása csöndesedett, pihenni tért a puszta. A komondor viszont felélénkült, neki a sötéttel indul a munkája. Lassan kezdte kerülgetni a gulyát, szagolta, fülelte az idegent. Reménykedett hátha történik valami, mert nem csak tudott, szeretett is verekedni. Ilyenkor, nyáridőben azonban hiába várta a farkasokat. Inkább vadásztak kacsára a nádasban, mintsem ezzel a lelkes behemóttal verekedjenek, akinek még szögekkel kivert vastag bőröv is védte a torkát.

A kondér éppen zubogni kezdett, amikor az öreg felkurjantott: – Azt a szakramentumát, hát majd elfelejtettem, a végén még a kutyának kell adni azt a finom húst, mert megbüdösödik. – Józsi válla reszketett a hangtalan röhögéstől. – Szaladj hamar gyerekem! Hozd ide hamar a húsos zsákot, hadd szórjak bele pár marékkal.

Miskó villámként pattant föl – hátha meggondolja magát közben az öreg –, és rohant a kis zsákért, melyben a szárított húst tárolták. Márton bá' bőséggel szórt az ételbe, majd jól átkeverte a kanállal. Az üstben hevesen zubogott a víz, ezért magasabbra akasztotta, hogy csituljon a heve. Pontosan akkor kell elforrnia a lének, amikor megpuhult a tészta. A húst megfőzték szárítás előtt, arra nem kellett figyelni. Lassan kezdett besűrűsödni az étel, megsülni az alja. A kondér fülét megmarkolva két rántással megforgatta a tésztát, így a megpirult alja került belülre. Ez volna az a bizonyos fenségesen pirosra sült, húsdarabokkal megtűzgélt rész, mely csámcsogásra ösztönzi az embert, amint rábukkan evés közben. A fordítással a finom fafüst is belekeveredik az ízekbe. Nem is ér fel vele semmilyen, házban főzött étel.

Most, amint újra veszélyesen finom szagok kerültek a levegőbe, Miskó nyála megeredt. Kínjában – hisz nagyon nem akart telni az idő –, felugrott, kezdett volna újra fát hordani, de az öreg ráförmedt:

 – Ne má’ poroljál, amikor fő az étel! Nyughassál magadnak! Ugrálsz, mint egy kerge marha!

 – Ezen igazodjon el az ember. Az előbb fájt neki, mert ülök, most meg, hogy dolgozok – dohogta magában a gyerek. Persze csak úgy magának, mert vacsora előtt nem érdemes okoskodni. Könnyen rálőcsölhetnek valami nemszeretem munkát, evés helyett. Visszakucorodott a tűz közelébe, erre meg úgy elkezdett korogni a gyomra, mintha égi veszedelem közeledne.

 

*
*
*
*
*

Kedves Olvasó!
Elnézését kérem, de ez az írás része a 2011. szeptember 30.-án megjelenő antológiámnak, ezután csak ott olvashatják. A könyv címe: Urbánszki László: Odakint, a pusztában (Historium kiadó) Online megrendelhető szeptember 30. után (sajnos euroért): itt a bookstar-on
Dedikálva, postaköltség nélkül, forintért rendelhető meg a profundis54@gmail.com e-mail címen a szerzőtől. Bővebb információ elérhető a honlapomon.

 

 

 

4.75
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.8 (8 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

p, 2010-03-26 20:04 Blade

Blade képe

Öreguras-vidékies, nem rossz, bár sokáig nem tudnám olvasni, ahhoz kellene vmi történés is.  Hibát nem találtam.

p, 2010-03-26 23:39 Ndy

Ndy képe

Jólmeg van írva... és... izé. Katarzis nem volt, viszont piszkosul megéheztem, pedig nem kéne megterhelni a gyomrom lefekvés előtt. (rakott krumpli van: A városi emberek elmentek a teszkóba. Az félig nyitott ajtórésen át néztem, ahogy főznek. Gondolkodtak is nagyon, mert csak lángolt kolbászt kaptak, és köztudomású, hogy abba a füstölt jobb... Mindenesetre megpucolták a krumplit - szerencsére nincs még újkrumpli, amit a régihez kevernek -, így egyenletesebben főtt. Begyújtották a gázt s közepes lángon rátették az ételt. Közben zenét hallgattak.) Le tudnám írni hosszabban is, csak nem akarom :DDD

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

szo, 2010-03-27 09:05 De Profundis Clamavi

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Ha Balde nem talált benne hibát, akkor lényegében meg vagyok dicsérve! :)

Az hogy megéheztél nem volt véletlen, ugyanis éhesen írtam. Ha vásárolni nem is, írni érdemes éhesen, mert az éhség tisztíccsa az agyat, erősíti a megjelenítés képességét. Ha minden olvasóm enni fog a novi elolvasása után elértem célomat. Ha senki sem gondol arra, hogy az a kondér csak homokkal volt kidörzsölve, hogy a víz már három napos, a hús szaglik, és a kissrác ruhája csak évente kétszer volt kimosva, akkor elértem a célom. Szeretném az előttünk sok száz évvel, alapvetően más kultúrában élő emberek életét közvetíteni. Nem az idegenségét akarom hangsúlyozni, hanem az azonosságot. A múlt századi westernfigurával még tudunk együtt érezni, de 1400 túl messze van. Jó lenne elérni, hogy a kisbojtárok, számadók, marhajárások világa megelevenedjen. Örömeiket, bánatukat szeretném áthozni a mába. Hogy olyanok legyenek, mint a Józsi a szomszédból, aki rakott krumplit főzött (sütött), és nem akar adni belőle az Ndynek, aki az ajtórésen lesi nyálát csöpögtetve, mert lusta főzni. :DD A kiscsóka lihegő nyüzsijét, kajavárását, az öreg zsivány szívatását szeretném közvetíteni. Ez csak egy szívet melengető, kedves kis írás, hasonlóan „Az íj”-hoz. Jóízű szösszenet egy rideg városi nap után, vacsora előtt.

Gyakorlom a hosszabb írások leíró, hangulatteremtő részeit, a novella keretei közé szorítva. Most már egy akciódús novit írok, mert minden népszerűségemet (ha van) elveszítem ezekkel a nyugis írásokkal. A helyszín valahol a Hajdúságban a Tisza árterén. Idő: a XV sz. eleje, a nagy marhahajtások időszaka. A méltatlanul elfelejtett magyar vadnyugat, mely sacc 1300 elejétől-közepétől egészen Dózsáig tartott. Igaz, hogy egészen a XVIII sz.-ig hajtották a marhákat Európába, de később már túlságosan befolyásolták az eseményeket a háborúk, a politika. Ez a 150 év viszont tiszta vadnyugat. Óriási korszak, tömve akciókkal, de a mocsarak mélyén bujkálhatnak sámánok, varázslók, de akár vámpírok is. A lehetőségek száma végtelen. Nem rágörcsölni akarok a korra, viszont az angolszász, skandináv alapú fantasy sztem már nagyon ki van zsarolva. Az elején, pont a téma idegensége miatt nagy buli volt, viszont mostanra kifulladt. Részemről rámozdulok erre a korra, és meglásssuksük mi lesz. Legfeljebb nem sikerül, viszont én jól érzem magam közben. :DDD ! Nincs APEH, hülyeszomszéd, bevásárlólista és kikapcsolt telefon. Illetve van, de kit érdekel, amikor írok?

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 10:31 Ndy

Ndy képe

Szépen megírtad, szó se róla, de ilyenkor mindig féek, hogyha csak a szövegezést fejleszted, elveszhetsz egy komolyabb cselekmény leírásánál. Ez persze nem feltétlenül van így, akadnak őstehetségek is, nem károgok,  meglátjuk.

A kor tényleg érdekes, és mégsem túl populáris. Na azért erről pár szót, megint előhúzom a zenét. Tehát: lehet slágereket írni, és lehet zeneművet. A két dolog csak egyetlen ponton különbözik egymástól:

Míg a zenemű egy önálló, komplex alkotás, addig a slágernek kívétel nélkül követelménye, hogy hasonlítson egy már megírt zenére. Így az emberek felismerik a régebben már beléjük kódolt hangulatot.  Az összes többi, a jóval nagyobb lehetséges hibatűrés, már csak ennek folyománya. (tehát nem feltétlenü rosszabb a sláger,. viszont zeneműnél nincs túl nagy hibahatár)

Írásban is vevők az emberek az ehhez hasonló gondolkodásmódra. Ha olyat írsz meg, amit már látott valahol, olvasott valahol, könnyebben megemészti, lehet az nyakig hibás. Ha olyat, amit még nem... hát, azt baszott jól kell megcsinálni :) Időigényes, anyagi szempontból hálátlan meló :)

Egyet ígérhetek: ha megírtad, én elolvasom.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

szo, 2010-03-27 11:09 De Profundis Clamavi

Nagyon jól látod a dolgot, és kitűnő a zenei hasonlat. De:

Egész felnőtt koromban abból éltem meg, hogy formabontó voltam. Természetesen trenden belül. Elindult a hullám egy kitaposott ösvényen, én pedig valahogy mindig utáltam mástól tanulni. Na jó, odasandítottam mások munkájára, de valahogy mindig a saját ötleteimre szerettem hagyatkozni. Addig táncoltam a téma körül, amíg beugrott pár eredeti ötlet. Kidolgoztam, kicsiszoltam pár év alatt, és 10-15 évig is megéltem belőle, míg a többiek lemásoltak, vagy felülmúltak. Nem törvényszerű, hogy ez az írásban is fog sikerülni (sőt), de hogy kellene valami alapvető vérfrissítés a fantasyban az tuti. Nagyon trendi már szinte mindenki, bár pl most olvastam Douglas Rowland: Az érc fiai-t a Fagyföld 2-ben és attól elájultam annyira jó. Ritka élő figurát teremtett.

Hidd el nekem, igaz, hogy a legnagyobb buli elindítani a divathullámot, de ha hullámon belül ki tudsz találni valami eredetit, amitől felfrissül az egész, asse rossz.

Azaz valahol a kettő közt lenne jó írni. Mint mondjuk Kornya csinálta a Sötét Mersan könyveivel. Elfogadta a trendet, varázslók, erőszak stb, de áttette a saját világába. Plusz még ragyogóan megspékelte középkori hangulattal, komorsággal, valódi történelmi háttérrel. Kegyetlenül kár, hogy nem folytatta. Nyálcsurogva lestem mikor jön ki egy új Mersan, pedig rendesen el voltunk látva fantasyval akkoriban.

Köszönöm szépen, hogy elolvasol majd, és attól egy fillért se félts, hogy elveszítem a cselekmény lendületét, a fő vonal továbbépítését, mert ezzel a tudással még nem is rendelkezem. :DDD

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 11:27 Ndy

Ndy képe

Ezek szerint te is jól látod :)

Kis kiegészítés:

Kornya ír a saját világába, a Cherubion antológiákban mindig van egy-két novella. Sőt, Douglas Rowland is ír(t) regényt is abba a világba, ami nem elhanyagolható, hiszen szerintem mára ő a legtechnikásabb magyar fantasy író. (csak meg ne tudja a jó öreg "törpe", hogy ezt mondtam róla, mert akkor pokoli szívatásnak nézek elibé :D)

De, ajánlom figyelmedbe azt a regényt... Ha gondolod feltúrom a cuccaim, és átküldöm. Valamelyik antológiában van.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

szo, 2010-03-27 12:17 De Profundis Clamavi

 

Ezek vannak meg kapásból tőle:

Rowland, Douglas – Az idővasfoga

Rowland, Douglas - Cherubion alkonya 1-2-3

Rowland, Douglas - Démonének

Rowland, Douglas - Harag

Rowland, Douglas - Az érc fiai

Ezen kívül van regénye?

Kornyával a baj, hogy Ynevet favorizálja, pedig az Alidaxi boszorkányúrnők hülye gyöngyeit úgy unom már, hogy el sem tudtam olvasni, pedig a neve kedvéért vettem meg mind a három ragozatát a Bíborgyöngyöknek.

Az első könyve innen, remek volt, előremutató, ez utóbbiak már nekem nem jönnek be.

Mersan és Steinhardt, főleg ez utóbbi, remek. Egyébként is vonzódom a történelmi regényekhez (Cornwell, Doherty, Scarrov, Severin) és a kapitány alakja nagyon jó. Erről a figuráról bejönne, ha tolna pár regényt.

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 12:24 Ndy

Ndy képe

Douglas Rowland: Az igaz lélek /Lélektánc antológia/

Ynevben a pénz, aki írásból és fordításból tengődik, természetesen azt favorizálja.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

szo, 2010-03-27 12:39 De Profundis Clamavi

Fura, megvan, olvastam a novellákat, de ezt sztem kifelejtettem. ha végetér ez a hozzászólnak-válaszolok-hogy-válaszoljanak előadás, akkor nekiugrok és elolvasom. Kösz, hogy előkerested.

Jellemző, hogy akkor még nem figyeltem föl a nevére, bár pl a Démonének már akkor is kimagasló volt számomra. Mostanában pletykáltak valami A. Cain nevű fickóról is, őt is el akarom olvasni alaposabban :D

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 12:50 Ndy

Ndy képe

Azokat a régebbieket nem biztos, hogy érdemes. Maximum szórakoztatóak lehetnek, de vannak benne bőven hibák. (a mondás szerint, az első írásoknak sosem szabadna megjelenniük :) )

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

szo, 2010-03-27 08:54 Obb_régi

5

Nálam nemhogy elveszítenéd a népszerűséged, hanem egyre nő. Számomra ez olyan mint a hagyományőrzés, a népdal, egyre ritkábban találkozik vele az ember, de amikor belefut tátott szájjal bámulja.

Az előző századfordulót látom magam előtt, Mikszáth, Móirzc világa jön elő. Az étel ilyen központisága már megvan, hol jött elő, Móricz: Tragédia, ott ette magát halálra Kis János.

Nálad örömmel láttam, hogy nem tragédiába torkolt a történet, pedig a magyar a benne levő deprsszív paranoia miatt hajlamos a tragédiák közvetítésére, hanem a pusztai ember komorsága mögül előbukkant az emberközeliség, emberség, a vidámság, sőt humor.

Borzasztóan melengette szívemet, nekem nagyon bejön ez a vonal, amikor a múltban viszább kalandozol, szerintem hozz össze még jópárat, és egy jó kis novelláskönyv kijönne.

Én biztosan megvenném, de szerintem vannak még hasonló emberkék, akik igényelnék.

Mondjuk még szebb lenne, ha egy dedikált példányt kapnék tőled ajándékba :)

Köszönöm az élményt.

szo, 2010-03-27 09:25 Sren

Sren képe
5

Teljesen egyetértek Obb-bal. Már az első novelláid alatt is érezhető volt ez az irodalmi íz, de amióta a ˝Magyar Vadnyugattal˝ foglalkozol, még jobb. Különös, nekem is Móricz jut eszembe: a Barbárok. Nem mintha az ember rögtön a tragédiát várná a műved láttán, ne értsd félre. Szerintem arról van szó, hogy annyira érzékletesen adod vissza a világot, mint a régi nagyok; márpedig az ő műveikben sok durva dolog volt. (Kingen nőttem fel, puszihaverok vagyunk, de Móricz Barbárjai után három éjjel nem aludtam...)

Klassz lett a vége: ezt is olyan elegáns huszárvágással oldottad meg, hogy csak pislogtam. :D Gratula!

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

szo, 2010-03-27 09:49 De Profundis Clamavi

Köszönöm, ez kegyetlenül jólesett!

Öreg haverom, te valami piszok jól meg tudod fogalmazni a dicséretet. Úgy, hogy az ember elolvad tőle, piszkosul megnő az önbecsülése, azonnal a zsebéhez kap, rendel egy saját antológiát, és dedikálva elküldi. Itt ezen a szent helyen ígérem neked, hogy egy dedikált könyvemmel leplek meg, miközben főzöm/pirítom a híres slambucot tanyámon, ahová tisztelettel meghívlak első önálló antológiám megjelenésekor. Addig még meg kell tanulnom a slambuc főzését, a magyar nyelvtant, no és rendesen írni, mert még nagyon csikorgósan születnek ezek a novellák.

Móricz egy óriás, nagyon tud hangulatot teremteni, de szinte minden írása könnybe, bánatba fullad. Legjobb esetben könnyes nevetésbe. Most hallgattam meg a Két barack c. novelláját, melyet a vége előtt lekapcsoltam, mert olyan minőségben vezette föl a végső csapást, hogy hepiendeken felnőtt lelkem nem tudta volna már elviselni a kislány megalázását. Tőle lestem el a téli, ártéri legeltetést a Nagy fejedelemből, és azt, hogy rangsorban esznek.

Most is egy pusztai témát nyüvök. A szilajságuk fogott meg. Akkora vademberek voltak, hogy gyakorlatilag nem engedték be a marhahajcsárokat az útközbeni városokba. Vajon milyenek lehettek azok a pusztai hétköznapok, melyek ilyenekké formálták ezeket az embereket. Hogy a bánatba tudnak ennyire kiemelkedően kemények lenni, egy olyan korban, amikor Európa vérben, erőszakban tobzódik, tart a százéves háború, hétköznapi az erőszakosság, a vadság. Lelkesen szedem össze a háttéranyagot, lopkodom össze a tudást.

Ja, és roppantul élvezem, hogy közelebbről ismerhetem őket.

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 10:08 Obb_régi

Ajánlat elfogadva.

Nehogy má egy slambuc kifojon rajtad, asszem" az eredeti hagyma-krumpli-lebbencs-só-bors, oszt ennyi, én már a modernebb változatát szeretem: tarhonyával szalonnával :)

Novellát meg ne hallgass, olvasd :), reggel én is elolvastam a Tragédiát, hogy kijött az írásod.

A nyelvtant meg hagyd a p*-be, vagy nyolc-tíz oldaláról tanulom, de néha olyan, mintha kínai írást fejtegetnék :)

 

szo, 2010-03-27 10:22 De Profundis Clamavi

Nagyon szépen köszönöm!

Ha nem tudnám, mennyire sokat kell még tanulnom, akkor most elszállnék magamtól. Ha mindenki más le fog húzni (minden megeshet), ez a két hsz. Akkor is szárnyakat ad. Tegnap szkenneltem magamnak a „Szabadfalvi József - Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből”, már megvan a Hajdúvitézek, a neten hozzá lehet férni „Takáts Gyula - Somogyi pásztorvilág”-hoz (ha vkinek kell, elküldöm). Szívom magamba a kort, valszeg gazdagodni fog majd novelláim információtartalma is. Az írásszakmát pedig tanulom.

Nekem az Árvácska volt mellbevágóan erős hatású Móricztól, de a Barbárok kisbojtárja ahogy a saját apja fejére csatolja azt a rohadt rézcsatos övet, és húzza annál fogva a gödörbe, is iszony volt. Kegyetlenül jó Móricz, van kitől hangulatteremtést ellesni, de én is nehezen viselem. Tudom, hogy el kellene mindent olvasnom tőle, de nehezen tudom rászánni magam.

Még életemben nem ettem slambucot, viszont minden szabadtűzön főzött étek ku*va jó. Legfeljebb ráerősítünk egy kis cseresznyével, hogy finomabb legyen, ha elszúrok valamit.

Szkennelés közben hallgattam, mert untam magam közben. Azért Örkény István - Azt meséld el Pista_Mácsai Pál előadásában egy világraszóló élmény. Piszok jól olvas a hapi. Megvan, ha kéred föltehetem a 4shared-ra.

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 14:23 De Profundis Clamavi

Kedves olvasó!

Köszönöm szépen, hogy elolvastad, és négyesre értékelted.

Itt a karcon nagyon nívós jegy ám az. Emlékszem Obb első kettesére mekkorát nyeltem, még a másik nevemmel.

 

Kár hogy nem adtad hozzá a neved is. Megbeszélhetnénk hol, mit hibáztam, nagyobb súlya lenne az egésznek.

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 16:27 craz

craz képe

Miért kellene hogy hiba legyen benne, ha négy csillagot kapott? Az a lehetséges értékelések közül - szörnyű, elmegy, jó, nagyszerű, kíváló - a nagyszerűt takarja.

Csak más általam ötösre értékelt írások közé nem fér be, legfőképpen azért, mert az ábrázolt világ távol áll tőlem.

De ez persze csak a saját véleményem.

Közben visszakerestem, adtam már neked öt csillagot is. :)

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

szo, 2010-03-27 17:38 De Profundis Clamavi

Szia!

Sok hsz-ben szóba került már, hogy nem a csillagok száma a lényeg, hanem annak a személye, aki adja. Te jól írsz, súlya van a véleményednek, és egyáltalán nem érzem rosszul magam a négyestől. Nem könnyű ezt elérni. Pl Dóri és Ndy megéhezett tőlem, tehát életszerű az írás. Ez se semmi, ha belegondolsz. Amikor Blade nem csillagozott, valszeg magában hármas-négyesre gondolt, és ez teljesen lejött a véleményéből. Ndy valszeg szintén négyesre értékelt, mert habozás nélkül adja az ötöst, ha olyannak érzi. Ha hármasnakérzi, sztem hozzá se szól. Ugyanígy szokott osztályozni Mickey is. Csak ötöst ad, esetleg négyest, de ha nem jön oda dumálni, akkor bizony nem tetszik neki.

Őszintén köszönöm, hogy elolvastad, és hogy csillagoztál.

Az igazi megmérettetés a kiadott könyv, és az, hogy hányan veszik meg. Ennél komolyabb, hogy az utókor hogyan ítél meg, kötelező olvasmány vagyok-e a gimikben. És végül talán a legnagyobb elismerés, ha egy rezsim betilt, mert a tömegek megmételyezésére alkalmasak az írásaim.

Aszem ezek még odébb vannak. :D

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 17:57 craz

craz képe

Attól még messze vagyok hogy jól írjak - például, ha gyorsan akarom megöregíteni a gondolatomat, mindig félreütöm valamelyik billenzyűt (látod) :) -, de reménykedem, hogy nem vagyok menthetetlen.

Ó, én már sok könyvet adtam ki. Nemrég költöztem, úgyhogy nem is egyessével csináltam, hanem marokszámra. :)

De az jólesett nemrég, hogy kértek tőlem abból a folyóiratból, amelyik volt olyan eszement, hogy kinyimtatott.

Hát akkor hajrá, jó mételyezést, meg hasonlók...

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

szo, 2010-03-27 18:01 Obb_régi

Te Craz, miért csillagozol név nélkül? Nem mai gyerek vagy a Karcon, nekem is beraktál egy hármast (lehet egyest is) és csak privát után írtál véleményt. Én az egyes mellé is adom a nevem, nálad mi a gond?

szo, 2010-03-27 21:49 Indi

Indi képe

Nem szólok craz helyett, majd ő megmondja a maga frankóját, de nekem is van csillagozási tapasztalatom, azt megosztom veletek :)

Nem egyszer van az, hogy nem írom le a hsz-ben mennyi az annyi, mert minek, ha úgyis csillagozni akarom? Aztán még írás közben meg is teszem, és mégsem jelenik meg a hsz-ben. Nincs írásos nyoma, és nem vizualizálható. Szívás, de megesik néha, semmi hátsó szándék nincs benne.

Ellenben a t*k*m tele van ezzel hármas=közepes, négyes=hát az jó, olyan, mint az ezüst érem, ami annyit tesz, hogy nem megnyerted a második helyet, az elsőt buktad be etc. Át kellene állni agyban a szöveg figyelembevételére, a négy csillag lánykori nevén Nagyszerű. Azérz az messze van a sz*rtól, és messze van attól is, hogy bárkin bármit számon kelljen kérni miatta. A hármas már azt jelenti Jó.

Nagy a szám, de nekem sem megy mindig. Én is húznám a szám a három csillagra, mert másik rendszer szervült. De attól még nincs ez így jól. Szerintem ;)

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

szo, 2010-03-27 14:23 Ferkó

5

A legnagyobb gondom a novellával, hogy képernyőn kellett olvasnom, és nem valamilyen könyvben. Érti. ;)

Az egyetlen mondat, amit átírtam volna: "Az üstben túlzottan is forrt a víz, ezért magasabbra akasztotta, hogy lassuljon a heve."

A "lassuljon" helyett, egy "csillapodjon", vagy "csituljon" jobb lenne szerintem.

A pozitív – általam belelátott – tartalom, úgy hatott rám, mint amikor a ború után a nap végre méltóztatja kidugni az orcáját a felhők mögül. A kezdetnél én is féltem a Móricz: Barbárokra hajazó végkifejlettől, de egy Mikszáth: Kis csizma lett belőle.

Isten tartsa meg a mesélő kedvedet!

szo, 2010-03-27 14:32 De Profundis Clamavi

Köszönöm szépen az olvasást és a csillagokat!

Teljesen igazad van, és is sutának éreztem a mondatot, sokkal jobb a csillapodjon, még a hangulata is inkább ide illő.

Én is szívesebben olvasnám könyvben, nagyon szépen megköszönném, ha szólhatnál a fennlévőknek érdekemben. Cserébe, mondjuk te kaparhatod ki a kondér oldalára sült finomságot. :D

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 15:33 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Én még akkor kezdtem olvasni, mikor nem volt kint... azóta nem tudom, változtattad-e, így kénytelen leszek megint végignézni. A kritikával valahol a főzés elején elakadtam, ugyanis piszkosul megéheztem tőle... :) (Ennél nagyobb dicsértet nehéz tőlem bezsebelni, Zolának is meg kellett elégednie ennyivel.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

szo, 2010-03-27 21:29 Indi

Indi képe
5

Nagyon tudod mit csinálsz :) A hangulat valami fenomenális, persze nekem alapból tetszik ez a nyugodt életforma, ami az írásaidban visszaköszön. Az igaz, hogy nem pörgött itt semmilyen cselekmény, de hogy is lehetett volna ez másképp?! Nem kell bele semmi, mert szerintem minden benne van, amitől jó lett.

Alig várom a következő életképet!

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

szo, 2010-03-27 23:44 De Profundis Clamavi

Indinek 1

Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad!

Külön köszönöm, hogy pozitív véleményed olyan minőségben írod le, fogalmazod meg, hogy el fogom menteni, és pesszimista pillanataimban olvasgatni fogom, hogy erőt szívjak belőle. Nagyon fogok igyekezni, hogy megfeleljek ennek a bizalomnak. Köszönöm még egyszer, hihetetlenül jól esett.

 

Indinek 2

 

Az ebben az ötpontos rendszerben a rossz, hogy ezekre a számokra már van egy bejáratott út az agyunkban. Jeles, jó, közepes stb.

Teljesen nyilvánvaló, hogy amikor Eve kitette elsőszülöttemet, majd összecsináltam magam a megtiszteltetéstől, hogy egy ilyen márkás fórumon megjelentem, és ezrek olvashatnak. Természetesen a karcon való megjelenés, amikor a szerkik kitesznek, az már elégséges minőséget jelent, és ilyenkor nem kapunk csillagot. Ebből logikusan az következik, hogy az egy, vagy két csillag már több ennél, pedig nem. Ha nem csillagoznak, akkor egy tágranyílt szemű reményteljes kezdő vagy, akit mindenki szeret, ha két csillagot kapsz, akkor pedig sz*rul írsz és ezt az arcodba is dörgölték. Én azt tartanám járható útnak, ha áttérnénk a tízes csillagozásra. Hiába matematikailag 2 csillag ekvivalens (köszönöm a tapsot), a kettessel, vagy a hat csillag a hármassal, a zsigereimben soknak érzem a hat csillagot, rangja van, egyáltalán nem asszociálok az iskolai közepesre.

Komolyan mondom, hogy a névvel vállalt négyes nem zavar Craztól, de a nyolc csillagot komoly rangnak érezném. Nekem azt mondta nemrég valaki, hogy én olyan 90%-os vagyok az írásaimmal, amire én rohadtul büszke vagyok, mert aki mondta az ért is hozzá. Ez pedig csak egy picivel erősebb, mint a négyes.

Szal a magam részéről kérném a 10 csillagra való átállást, ha technikailag lehetséges.

Amúgy az igazán lényeges az, hogy ma írtam egy finom kis novellát kedvenc kisbojtáromról, aki most egy hangyányit keménykedni fog, és frankón érzem magam.

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

szo, 2010-03-27 23:59 Bloody Dora

Bloody Dora képe

A tíz csillag asszem technikailag sem volt megoldható, meg a Karcolat már a megalakuláskor írásban kikötötte: nem lesz tízes skála. Egyszerűen mi ilyen rebellis egyének vagyunk, és a tíz pont a régi Fantasya módszere volt, hát itt csakazértis a jól átlátható öt csillagozás marad. Plusz azért tíznél könnyebb elszámolni, mint ötnél (mondom én, aki tényleg képes ilyenre).

Ez van... ha mindenáron "fél" pontokat akarna adni valaki, akkor kerekít. Le vagy fel - na igen, itt érződik ki a szubjektivitás, hogy mennyire tartja a szerzőt és az adott mű hányadán áll nála. Ha remek szerző, de az épp nem bejövős írása: lefelé. Ha nem annyira jó az író, de a novella megvette kilóra: felfelé. Ha remek szerző remek írás: felfelé. Ha nem jó szerző, nem jó írás: lefelé. Ilyenkor az a tisztességes, ha utólag vacillált, hogy odaírja, miszerint az a 4 csillag pl. 4,5. (Vagy bármi más, ez csak példa.) És ez mindjárt egy jó kiindulópont a szerzőnek, hogy most nem sikerült annyira, hiába a nagyszerű, meg minden, az adott embert nem tapasztotta a képernyőre. Hogy ezek után a kardjába dől, vagy jobbat ír, az rajta áll.

Az igazán lényeges meg tényleg az, hogy jól érezd magad. :)

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2010-03-28 00:18 De Profundis Clamavi

Nem kell érveket felhoznod az ötcsillagos rendszer védelmében, mert ilyen értelemben valóban egyenértékű a tízes rendszerrel, viszont akkor is rosszul asszociál az agyunk, mert ráállt az iskolai rendszerre. A csillagtalanság nagyobb értékű, mint az egy, vagy két csillag.

Egyébként pedig a szöveges értékelés az, aminek van értéke. Ha most Indi nem csillagoz, a világon semmi gond, mert tökéletesen elég a véleménye. Sztem ma a Blade adott nekem egy hármast, Ndy egy négyest, te is olyan négy körül. Ha Mickey nem fog jönni, akkor ő is négyesnek érzi. (ezt már egyszer leírtam, bocs)

A fontos az, hogy ez itt egy szívet melengető, aranyos kis írás, amit el lehet olvasni egyszer

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

v, 2010-03-28 06:58 Ndy

Ndy képe

Nem adtam négyest, pont az ötcsillagos rendszerbe való beilleszthetetlenség okán.

Ötös a technika, ötös a megvalósítás, hármas a mondanivaló.  (de a hármast értsd úgy, hogy közepes, nem vágott a falhoz, viszont a többi részét kiemelkedőek látom) Így kaptál tőlem egy 4.33-at, ami megint nem fed, mert nincs súlyozva, túl lineáris. Az emberi agy kompresszálja az ilyen számokat, és logaritmiusan nézi. (Mindent logaritmikusan csinál, úgy lát, hall, stb)

Eyszer kidolgoztam erre egy rendszert, így, hármas pontozással és súlyozott számítással - ha majd lesz rá indíttatásom, megírom Drupal modulnak, és a szerkesztők eldönthetik, kérik-e.

--------------------------------------------------------------------

http://www.myspace.com/nexushungary

v, 2010-03-28 09:10 De Profundis Clamavi

Köszönöm szépen!

 

Ha ezt korábban leírod, akkor már lebegek. Ötös technika, ötös megvalósítás.

Ugyanis pont a mondanivaló a szubjektív. Gyakorlatilag ugyanazt az írást tíz ember tízféleképpen osztályozhatja. Azért mert nekem nem jön be Kertész, attól még megkapta a nóbelt (nem egyeztettek velem)

Lehet, hogy valami hasonló árnyaltabb zsűrizés lenne a járható út. Sokszor hebegek-habogok, mert az ötlet jeles, megvalósítás közepes, de annyira hat rám a mű, hogy ötöst adok rá. Ugyanez lehet fordítva is, hogy kitünően leírja, megvalósítja, de amúgy nem egy vasziszdasz. Nincs miért elolvasni.

Sztem az irodalmi érték fokmérője, hogy hányszor olvasod el.

 

Egy kis kedvcsináló a Magyar vadnyugathoz:

http://noob.hu/2010/03/28/Ridegpasztor.jpg

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

h, 2010-03-29 15:16 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Én sosem csillagozom, csak akkor, ha külön kijelentem, vagy ott van a hozzászólás mellett a csillagszám. Vagyis nem értékeltelek csillagokkal.

_____________________
Dr. Bloody Dora

v, 2010-03-28 09:20 Indi

Indi képe

Igazad van, valóban a kisbojtár következő kalandja az igazán lényeges, illetve az, amit az írással adsz a másiknak.

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

v, 2010-03-28 09:47 De Profundis Clamavi

Kedves tőled hogy biztatsz!

Most az akcióra mentem rá, abban nincs gyakorlatom. Természetesen azt is próbálom érző lényekkel összehozni, valamelyes hangulati elemmel. (Már készen is van, de még rettentően nyers. Napok, mire gatyába rázom.)

Kicsit parázok, mert egyáltalán nem biztos, hogy tudom tartani a szintet, viszont ha csak a biztos sikereimet ismételgetem, sohasem lesz Magyar Vadnyugat.

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

v, 2010-03-28 10:05 Indi

Indi képe

Rizikó nélkül nincs kockázat ;) Ha olyan területre lépsz,a hol soha azelőtt még nem jártál, nem irreális elvárás magaddal szemben rögtön a maximumot nyújtani? Nem hiszem, hogy itt bárki is azt lesné, hogy mikor buksz el. Ne görcsölj, kísérletezz, és ha ráncos és kék is lesz a kölyök, attól még a tiéd!

----------------------------------------------------------

"Nem vagyok sznob. Kérdezz meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít." (Simon Le Bon)

"Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni" (Harry Lo

h, 2010-03-29 07:56 Roah

Roah képe

Pazarul sikerült a szövegkörnyezet, és a hangulat kettőse. Ha már a hazai vadnyugatot emlegetitek, nekem kapásból egy magyar "cowboy" jutott eszembe: Rózsa Sándor(betyárbecsület) Sokan, sokféleképpen feldolgozták már a történetét. Bár ez a mű jóval szelídebben, és lágyabban közelíti meg a kor jellemzőit.:) Gratula, ötös.:)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2010-03-29 10:36 Maggoth

Maggoth képe
5

 Tetszett, nagyon jó kis hangulatot csináltál, csak a voltozásról leszoknál.

"Itt, a Tisza árterén volt a világ legkényelmesebb dolga a legeltetés. Az ínszakasztó vízhúzástól jórészt megszabadultak a bojtárok, legtöbbször nem is volt más dolguk"

"Bizony volt olyan számadó, akinél főleg éhkoppot nyeltek a kisbojtárok. Kiben mennyi emberség volt."

Azért ettől függetlenül ötös, nyugi. :D

- Maggoth
________________________________________________________________
- A nyerők nem csalnak, a csalók nem nyernek.

h, 2010-03-29 18:15 De Profundis Clamavi

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok!

 

Roahnak!

Köszönöm a csillagot!

Mindenki Móriczra asszociál, és ez rendkívül megtisztelő számomra, még úgy is, hogy tudom, nem hozzá hasonlítanak, hanem eszetekbe jut.

Viszont valóban tanulom a kort, és írni fogok róla, sőt már készen is van egy új novi, már csak javítgatom. Most ugyan szelíd volt a hangulat, de keményedni fog ígérem. :D

 

Maggothnak!

Köszönöm a csillagot! Ez a voltozás annyira része a hétköznapi nyelvnek, hogy nehéz leszokni. Igyekszem!

 

Dórinak!

Az egy dolog, hogy nem csillagoztál, de érdekeltelek, és elolvastad. Nem is beszélve arról, hogy éhessé tettelek. :D

Igazság szerint ez az írás nem életem főműve lesz, csak megkívántam ebben az eseménycentrikus, kapkodó világban egy kis nyugodt derűt.

 

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu

k, 2010-04-06 10:27 Mickey Long

Mickey Long képe
4

Ez a világ, és ez a hangulat nagyon fekszik neked.  Hangulatteremtés pedig zseniális!
Az egyetlen negatívum az írásban (szerintem), hogy kevés a cselekmény. Ez a kissé lagymatag történés egy nagyobb volumenű regénybe illene. És ezért (de csak ezért, hogy még jobb írásokra ösztönözzelek) 4*

 

----------------------------------------------------------------------------

Ifjú Titán

"A valóság az, amit a tudatod azzá tesz." (Morpheus)

sze, 2010-04-07 20:08 De Profundis Clamavi

Köszönöm, hogy elolvastad, és hogy értékelted.
Akarok írni egy hosszabb valamit erről a korról és kell a gyakorlat. Most vár elfogadásra egy bunyós írás, szintén innen. Ezután jönne egy misztikus-fantasys, de ezzel elakadtam. Túl tömények most a napjaim, sztem kiveszek egy-két hónap szabadságot az írásból, és majd nyáron jövök.
Komolyan köszönöm, hogy már négyest is kapok tőled. Ez, bármily furán is hangzik, de jó jel.

.....................................................................................................

http://urbanszkilaszlo.freewb.hu