A Halál is ember

Azt mondják: a halál soha nem késik. Mit mondhatnék erre? Hallottam egy történetet, kíváncsi vagy rá? Elmesélem, de azt ne kérdezd meg, hogy honnan tudom!

Büszkén méregette magát a hatalmas tükörben. A gardróbszoba egyik fala teljes egészében tükörrel volt borítva, az egyes tükörelemeket fekete léckeret választotta el egymástól. A tükrös falra merőlegesen; jobb oldalon a kámzsás köpenyek sorakoztak, a szemközti falnál a kaszák függtek egy fényes, krómacél állványon. A maradék falrész nagy részét pedig egy díszes, kétszárnyas tölgyfaajtó foglalta el.

Maga a Halál. Fanatikus science-fiction rajongó, persze ez csak alvilági körökben ismert. Mit is kezdene egy halandó ezzel az információval, hiszen életében csak egyszer találkozik a Halállal. Néha azért vannak kivételek. Szent Pétert, meg Lucifert mindez nem érdekli, csak a munka legyen elvégezve. Szörnyű bajok származhatnak abból, ha valaki nem hal meg idejében. Az egyensúly pengeélen táncol.

Na de milyen penge? Ez most klingon. Legalábbis; a klingon bat’leth mintájára készíttetett kasza. Egy elegánsan ívelő, ízlésesen cakkozott, sziporkázó csoda. Magasra emelte, megforgatta, nagyot suhintott vele. Halálos fegyver a javából. Természetesen a köpeny sem akármilyen. Naná hogy klingonos, igazi űrvagányos szerelés. A kámzsát felcsapva irtózatos látvány bontakozik ki a tükörben. A szemgödöréből kicsapó bíborlila lángnyelvek feltették az i-re a pontot. A Halál most sem volt teljesen elégedett. Csupasz koponyájában megpörgette képzeletbeli palettáját, kicsit variált még az árnyalattal, majd újra próbálkozott. Most zölden izzó, erőteljesebb lángnyelvek csaptak ki a szemgödréből, enyhén megpörkölve a járomcsontját. Széles, túlvilági mosoly terült szét képzeletbeli arcán.

Bizonytalanul sétált a padon ülő idős férfi felé. Egy pillanatra megállt a terebélyes platán árnyékában, megigazgatta a köpenyét. Húzós délelőtt áll mögötte, rengeteg lelket szállított le mindkét oldalnak. Van munkájuk bőven, biztos nem tűnik fel senkinek, ha meghosszabbítja az ebédszünetet. Mélyet sóhajtott - igen, a képzeletbeli tüdejével -, majd határozottan az idős férfihez lépkedett.

A férfi riadtan pillantott fel napilapjából, majd iszonyatosan elsápadt.
– Üdvözlöm! – mondta a Halál. A férfi még jobban elsápadt a földöntúli hangtól, csak némi szünet után tudott megszólalni.
– Gondolom, eljött az időm – rebegte ijedten.
– Nem, még nem. De ha legközelebb találkozunk, akkor magammal viszem. Tekintse ezt kóstolónak, most már tudja, hogy mire számítson. Remélem, elégedett a munkaruhámmal.
– Stílusosan fogom bevégezni, az már biztos. Mikor számíthatok magára? – A férfi meglepő gyorsasággal helyezkedett bele új szerepébe. Egy színész sem csinálta volna jobban, arca sápadtsága nyomtalanul eltűnt.
– Ahogy mondani szokták: tudja a halál. De ez nem igaz, én is csak a műszakkezdéskor kapom meg a halállistát. De most már mennem kell, sok a munkám, egyre több.
– Viszlát, Mr. Halál! Ha már elkerülhetetlen, akkor a miutóbbi viszont látásra!
– Viszlát, Mr. Nimoy! Legyen úgy!
– Szólítson Leónak.
– Megtisztel, Leó.

Aznap éjjel békésen szundított a Halál. Azon az éjjelen nem halt meg senki. Luciferék istentelenül nagy balhét csaptak másnap, de ez a Halált egyáltalán nem érdekelte. Tudatalattijában egy fantasztikus ötlet kezdett körvonalazódni. Képzeletbeli álmában; a spéci gardróbjában tesztelte legújabb szerzeményét, kezében vidáman zümmögött a vadonatúj lézerkasza.

Azt mondod idétlenség? Nem tudom, nekem is így mesélték. Na, tölts még egy pohárral, hosszú éjszakánk lesz! Talán ma éjjel nem hal meg senki. Hogy honnan veszem…hát nem figyelsz?

4.5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 4.5 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

v, 2014-03-23 14:54 Sren

Sren képe

:D Ez tök jó. :D
„A tükrös falra merőlegesen; jobb oldalon a kámzsás köpenyek sorakoztak,…” – Azt hittem, porszemcsés a monitor, de nem. Legalábbis nem ott, és görgetéskor a por nem mozog együtt a szöveggel. Szóval, hogy a lényegre térjek, nem kell a pontosvessző, ez sima légvétel és nem hangsúlyváltás, nincs ok a használatára.

Aztán: hogy a halálba került oda az utcára a gardróbból? Mármint a Halál. Oké, hogy képzeletbeli lény, bármire képes, de helyváltoztatását valahogy illenék jelezni. Ez hiba, logikátlanság, ilyet ne csinálj.

„Bizonytalanul sétált a padon ülő idős férfi felé.” – Ez nem hiba, de valahol mégis, szintén logikátlanság okán. Mert miért bizonytalan? Az imént még teljesen meg volt elégedve magával. Utólag megmagyarázni nem ér!

„…én is csak a műszakkezdéskor kapom meg a halállistát.” – Idáig csak kuncogtam, itt már nevettem is. Kösz. :D Jópofa a keret is, tetszett.

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

v, 2014-03-23 15:16 Howel

Howel képe

Érdekes volt.

Értem a poént, meg minden, de szerintem ez az utcai jelenet nem lett túl hihető. Picikét irracionális, ahogy a férfi elcseveg a halállal, hogy "Stílusosan fogom bevégezni, az már biztos."

De mivel maga a mű sem ilyesmire irányul (és nem is vagyok jó egypercesben), azt mondom, tetszett. Mert tetszett.
(:
Laza, élvezetes. :D

______________________

"Violence is the last refuge of the incompetent."

"Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg."

v, 2014-03-23 16:55 Para Celsus

Para Celsus képe

hali!
"Büszkén méregette magát a hatalmas tükörben. A gardróbszoba egyik fala teljes egészében tükörrel volt borítva, az egyes tükörelemeket fekete léckeret választotta el egymástól. A tükrös falra merőlegesen" - Tükörországban járunk :D
"A kámzsát felcsapva irtózatos látvány bontakozik ki a tükörben. A szemgödöréből kicsapó bíborlila lángnyelvek feltették az i-re a pontot." - ne má', az első mondat jelen idejű, a második múltban van... és "szemgödöre"? :D Beragadt egy fölös "ö" :)

Möhöhö... a halál és a műszakkezdés, ez jó :D Kíváncsi vagyok, cafetéria jár-e az öregnek? :D


"The Rainmakeeeer!"

h, 2014-03-24 07:38 Dokesz

Dokesz képe

Köszönöm az észrevételeket! Egyperces humoros fantasy, talán itt van némi keresnivalóm, ötleteim is vannak, ezért rágyúrok a témára. : )

Semmi túlírás, a minimalista stílust sok poénnal ellensúlyozni, na ez a koncepció. Mosolyok és kacajok, esetleg kéjes sikongatás keltése, ez meg a cél.

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

h, 2014-03-24 09:46 Roah

Roah képe
5

Majd javít, aki akar, mert nekem ez nagyon tetszett! :)))

"– Üdvözlöm! – mondta a Halál. A férfi még jobban elsápadt a földöntúli hangtól, csak némi szünet után tudott megszólalni.
– Gondolom, eljött az időm – rebegte ijedten."

Ez az idő mizéria...nem éppen humoros a kérdés, amit írni fogok, de nem lennék én, ha nem tenném fel: szerinted a haldoklók miért kérdezik megállás nélkül azt "mennyi az idő?".
Mindenkinek vannak az életében olyanok, akik már nem lehetnek velük, én...két embernél is ebből tudtam, hogy készül valahová.
Az egyik az Apám volt.

Egy olyasmi karakterrel, mint amilyen a tiéd is, szívesen keringőznék egyet, erre, ha már Apuval nem tudtam. Hátha akkor nem viszi el olyan hamar.

http://www.youtube.com/watch?v=Qhrpc9FFFAI

Remek volt! :))))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2014-03-24 16:31 Dokesz

Dokesz képe

Köszönöm a szép szavakat, sajnálom az elmaradt keringődet.

Az ember szerint az idő múlik, az idő szerint az ember.

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"

k, 2014-03-25 07:19 Roah

Roah képe

Full késésben vagyok, meg minden, de ezt még elhadarom...

"Aznap éjjel békésen szundított a Halál. Azon az éjjelen nem halt meg senki. Luciferék istentelenül nagy balhét csaptak másnap, de ez a Halált egyáltalán nem érdekelte."

Dokesz Halála jó fej volt. :))))
Ritka jó fej, na. :D

Hát kit érdekel, ha Lucifer kiakadt?! Majd lecsillapszik. ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

h, 2014-03-24 18:00 Para Celsus

Para Celsus képe

Bakker, Ro, ez is csak neked megy... így meghatni az olvasókat egy humoros novella alatt... :))


"The Rainmakeeeer!"

h, 2014-03-24 18:04 nyilacska

nyilacska képe

Jó és ötletes.

nyil

k, 2014-03-25 20:11 Ovidius

Ovidius képe

1./ A történet jó. Úgy közelíti meg a Halállal való emberi kapcsolatot, hogy a halandó fölénye látható. Humorral.
2./ Az írásbeli, stilisztikai, nyelvtani és szerkesztési problémákat hagyom a szerkesztőkre...
3./ Talán nem igazán tűnt fel, de az idős úr Leonard Nimoy volt. Lehet sok mindent gondolni, de nem érdemes. A különös vulkániról van szó, aki világa filozófiája révén, máshogy látja még a halált is, mint mi, emberek... Így már OK a humor abszurditása... Viszont ebben az esetben kicsit hibás megközelítés az idős úr "iszonyatos elsápadása"... Mr. Spock nem szokott elsápadni a Halál megjelenésétől... :D
4./ Azt hiszem meglepő módon, a Halállal való legmorbidabb humorú, legszatirikusabb megközelítésű alkotások egyike, a mozgófilm világának egyik talán legostobább filmje volt...
Bill és Ted haláli túrájáról van szó...
5./ Végül. A fantasztikus irodalom talán egyik legvarázslatosabb irányvonalát azok a művek képviselik, amelyek az emberi élet legnagyobb félelmeit, retteneteit, szorongását veszik célba a humorral. Egy más téma miatt nemrégen írtam (vagy ide nem?...), hogy életem egyik legelbűvölőbb, legszórakoztatóbb, és legelbájolóbb írásműve Terry Pratchett- Neil Gaiman. Elveszett próféciák című műve volt. Ennek egyik fő oka a Pokol egyik démon (Crawley) karaktere volt, mert az illető pokolbéli lény (külszolgálata során) megszerette a földi életet. Ennek eredményeképp trehányul kísértett és rombolt, összebarátkozott az ellencsapat angyalával, és imádta a hedonista emberi életformát (frankó szuper autó, okostelo, príma borok, csajok...). Az összes elbűvölő, csodás emberi rossz tulajdonságot elsajátította... Az eredmény így egyértelmű lett. Mindent elcseszett, amit csak lehetett, démonilag, ördögileg, apokaliptikailag...
6./ "A kámzsát felcsapva irtózatos látvány bontakozik ki a tükörben. A szemgödöréből kicsapó bíborlila lángnyelvek feltették az i-re a pontot."
No, ez azér`, ez így, ebben a formában nem igaz... Lángnyelvek általában nem raknak fel pontokat, sehova...

Viszont a halállal (így kisbetűvel, mint életünk zárópontjával találkozván) nem szabad, mint igazi ellenséggel bánni. Mivel elkerülhetetlen, több barátsággal kéne tanúsítani iránta... Persze az nem baj, ha időnként átverjük, mint az egyszeri parasztember, de akkor sem rémületes.
Legfeljebb azok a köntösei, amiket mi emberek szabunk rá, különféle céljaink kivitelezése közben...

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

k, 2014-03-25 21:23 Para Celsus

Para Celsus képe

"a halál nem az élet ellentéte, hanem annak a része." (Murakami Haruki)


"The Rainmakeeeer!"

k, 2014-03-25 22:19 Dokesz

Dokesz képe

Nem volt kérdés hogy a Leonard Nimoyt választom a történethez. A sci-fi filmtörténet egyik legkiemelkedőbb figurája, kiváló színészi alakítás. Az elsápadást illetően pedig azt mondanám, hogy Spock nem is csinált volna ilyet, de Spock nincs is benne a történetemben, egy idős színész meg simán elsápadhat ebben a szituban. Aztán gyorsan rendezi a sorait, ahogy egy jó színésztől ez el is várható. : )

Köszönöm hogy olvastad, és örülök hogy gondolatokat ébresztett benned a történet.

Mostanában engem is foglalkoztat a keresztény hitvilágon alapuló fantasy. Olvasni nem szeretnék ilyesmit, mert nagyon jó ötleteim vannak a témában - legalábbis így gondolom - aztán nem szeretnék eltávolodni a saját elképzeléseimtől.

"Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll"