Egy-nyolcvanhárom

 Egészen átlagos szombat délelőttnek indult. Leo a tegnapi meccs ismétlését nézte („A francba, tiszta rúgás lett volna, nem hiszem el, hogy elhibázta!”), én pedig úgy tettem, mintha egy cicás kötényben tevékenykedő konyhatündér lennék, a fakanálnak álcázott varázspálca segítségével valami ehetőt igyekeztem előállítani, kevés sikerrel.

A világon lévő összes istennek hálát adtam, amikor megcsörrent a mobilom.

− Szia, Mike, mi a helyzet?

− Késelés a Gordon Street és a Dion Road kereszteződésénél, Dilis Nick üzletében. Szükségünk lenne a művész úrra is, értékelném, ha sietnétek.

− Azonnal indulunk, kábé húsz perc, és ott vagyunk. − Olyan képet vágtam, mint egy gyerek, amikor megtudja, hogy előrehozták a karácsonyt. Aranyos hullák a fa alatt, testrészek a fán, ünnepi vérpuding...

A fakanál valahol a konyha sarkában végezte, a cicás kötény elegánsan hullámozva követte. Leo szentségelt egy darabig, hogy megint lemarad a meccsről, de a megszállott csillogás a szememben meggyőzte.

Az autópályák hatalmas és kegyes istene megsegített minket, valóban hamar odaértünk a tett színhelyére. A boltot körbekerítették sárga szalagokkal, az ajtón ott lógott a ZÁRVA tábla, Mike és Rose már bent vártak minket.

Néhányszor körbejártam a testet, készítettem pár képet, áttanulmányoztam a nyomokat.

− Mit látsz, Lis? − kérdezte a nyomozó türelmetlenül.

− Fiatal nő, a felépítése alapján európai. A végtagok nyugodtan hevernek a teste mellett, nem védekezett, feltehetően eszméletlen volt, amikor megtámadták. A tarkóján tompa tárgytól származó rézsútos sérülés, hátulról ütötték le, a koponya nem tört be, de van itt némi vér; ezt követően elájulhatott, a tettes ekkor ölte meg. Tiszta döfés, egyenesen a szívbe, a seb szögéből és mélységéből ítélve a lefelé irányuló szúrás egyből végzett az áldozattal, a méret tizenhét-húszcentis pengére utal. Az elkövető úgy száznyolcvan magas lehetett, erős testalkatú, valószínűleg férfi. − Úgy magyaráztam, hogy a többiek számára is érthető legyen, mutattam a helyeket, ahol a bőr megrongálódott, a nyomokat, amikből rekonstruáltam az esetet.

− Mi egyáltalán miért vagyunk itt? − jött a morgás a hátam mögül. Velem ellentétben Leo sosem bírta a vért.

− Mert a főzési tudományom egy kalap szart sem ér, drágám − vigyorogtam rá ártatlanul. − Na, vigyétek hátra a csirkét, kezdek éhes lenni!

Nick felkapta a szegény megkéselt áldozatot, majd fütyörészve a bolt hátsó helyisége felé vette az irányt. Mielőtt eltűnt volna a megannyi finom csodát rejtő ajtó mögött, még visszaszólt.

− Apró malőr: száznyolcvanhárom centi magas. Amúgy szép elemzés volt! − Kacsintott egyet, majd eltűnt a leendő ebédünkkel a hóna alatt. A gyomrom hatalmas korgással adta tudtomra, hogy talán mégis konyhatündérnek kellene állnom.

3.666665
Te szavazatod: Nincs Átlag: 3.7 (3 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2013-06-26 02:52 craz

craz képe

Ez jólesett, így lefekvés előtt. :D

- - - -
"Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál, testvér, e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."

sze, 2013-06-26 09:37 Kentaur

Kentaur képe

Nem is tudom... aranyos lenne, de annyira valószerűtlen, hogy mégsem az. A valószerűtlenséggel még nincs is baj, lehetne groteszk vagy abszurd (aki megmondja a különbséget, az kap egy nyalókát), de egyértelműen nem az.
Egy viccesnek szánt tréfa csupán, de ekkor pedig nem csúsznak le a logikai bakik, miszerint a csirkéket nem ütik le és nem is szúrják szíven, a közel 17-20 cm-es kés pedig a néhai madár hátulsó felén jönne ki, kb. mint ágyúval menni szúnyogra.
Egy nagyvárosban vagyunk, gondolom (kisvárosban és faluban nincs külön gyilkossági csoport meg helyszínelők, kimegy Józsi, azt' elintézik Dömével, vagy megvárják a városi nagykutyákat), szóval nem lenne olyan nagyon egyszerű megvenniük egy élő csirkét, hogy ilyen különleges módon nyírják ki a toroknyisszantás helyett, (egy akkora késsel, aminek a nyoma a fél mellét eltünteti, pedig az finom része) aztán még meg is kopasszák, mert különben nem látszik a bőre, amin nyomokat lehet keresni.
Hm, szóval valahogy nem oké, de ha stimmelnének a részletek, akkor is egy kicsit lapos, nem üt, pedig üthetne, de nem hagytál erre időt.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

sze, 2013-06-26 10:42 Elisabeth Lilia...

Elisabeth Lilian Blake képe

Városi gyerekként nőttem fel, a csirkeölés fortélyairól nem tudok túl sokat, de azért tisztában vagyok vele, hogy nem késsel szokták megboldogítani őket; csak a fojtogatás, torokmetszés túl egyszerűnek tűnt. :)
A boltos ezzel foglalkozik, mondhatni egy sokoldalú hentes, így nem olyan nehéz odavarázsolni egy tyúkot, sőt lehetett génmanipulált, nagyra nőtt szárnyas is, akkor nem lóg ki a kés.
Igazából ezt egy vicces kis szösszenetnek szántam − a logikai bakikkal és alapvető tévedésekkel, hibákkal együtt. Kár, hogy nem jött át.
Mindenesetre köszönöm a véleményt! :)

♠~♣~♥~♦ http://sirainportal.qwqw.hu ♦~♥~♣~♠

Bármit mondasz vagy teszel,
Halandó vagy − s az is leszel.

sze, 2013-06-26 15:49 Hematith

Hematith képe

Nem késsel? Akkor mivel?:P

sze, 2013-06-26 16:55 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Késsel vagy baltával. Elnyiszálják a torkát, vagy lecsapják a fejét.
Egyébként nagyon morbid a dolog, fura, utólagos idegi tevékenységek futnak még le a pipiben. Az hagyján, hogy rángatózik, de a lábai "futnak" tovább.
De megfojtani sosem szokták, mert ugye ki kell véreztetni a tetemet.
Egyébként, bocs, de nekem nem jött át a poén.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2013-06-26 17:24 Hematith

Hematith képe

Süti, költői kérdés volt részemről:) De egyetértek. Így megy ez faluhelyen.

cs, 2013-06-27 17:15 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Nem is neked írtam. :P

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

szo, 2013-06-29 09:06 Kázmér

Az én nagyszüleim még ma is kitekerik a csirke nyakát ( eltörik a gerincét), és utána fellógatva véreztetik ki. Elvileg így szenved a legkevesebbet - ami mondjuk nem igaz, mert ha életbe hagyják még kevesebbet szenvedne. :-)

sze, 2013-06-26 15:25 Esvy

Esvy képe
4

Aranyos történet, tetszetős a fekete humora, poén a vége. Egyetlen apróság szúrt szemet: egy adott városon belül ritkán látni autópályát, szóval szerintem inkább az utak kegyes istenének kéne hálát adnia a főszereplőnek.

 

A korlátok is korlátoltak.

szo, 2013-06-29 04:18 Elisabeth Lilia...

Elisabeth Lilian Blake képe

(Bocsánat a kései reagálásért, az utóbbi két napban rendesen összejöttek a dolgok.)

Egy egyetemes kérdés, mindenkinek szól:
Ha a történet a mogyoró mellett irreális elemet tartalmaz, abból egyből következik, hogy rossz, valami hibás benne? A karcos "bemutatkozásom" sem sikerült túl fényesen, mert mindenki kiakadt a mítoszvilág két lábbal tiprásán (ha még a fogalmazási gikszereken tette volna ugyanezt, az nem bökné ennyire a csőrömet.)

Süti és Kentaur:
Miért nem jött át a poén? Mi volt az a részlet, ami miatt nem ütött orbitálisat? A felvezetés még tojásnyomokban sem utalt csirkére, ez a gond?

Süti:
Nagynénémék anno nyaktekeréssel dolgoztak, a többi csirkegyilkos egyed módszereiről semmit sem tudok, a fojtogatással erre céloztam.

Esvy:
Az autópálya a terv része, mint a húszcentis penge és a csirke találkozása, teljesen valószerűtlen, sőt nonszensz. :)

♠~♣~♥~♦ http://sirainportal.qwqw.hu ♦~♥~♣~♠

Bármit mondasz vagy teszel,
Halandó vagy − s az is leszel.

szo, 2013-06-29 19:59 Sütiszörny

Sütiszörny képe

Miért nem jött át a poén? Bocs, nem akarlak én piszkálni, de nem láttam a poént, sőt nem értem hol kellene keressem. Persze lehet, hogy már a humorérzékem is elhagyott.
Ami a nyakkitekerést illeti, rendben, de ahogy lentebb is írták, utána ki kell véreztetni. Nem rohadhat, vagy száradhat bele a vér.

__________________________________
Süti, vagy nem süti? Ez itt a kérdés!

sze, 2013-08-07 13:45 Györeizé

Györeizé képe

"Ha a történet a mogyoró mellett irreális elemet tartalmaz, abból egyből következik, hogy rossz, valami hibás benne?" - Igen.
Másképp értelmezed az irreálist, mint az itt megnyilatkozók. Az idegen-szavak.hu szerint az irreális "a valóságban nem létező, alaptalan, valószerűtlen". A te szavaiddal "teljesen valószerűtlen, sőt nonszensz", bár azt is elárulod, hogy "a terv része".
Össze kéne rakni ebből valami használhatót.
Vita akkor keletkezik, amikor az egyik fél a definícióból az "a valóságban nem létező" kitételre fókuszál (mint te), más/mások pedig az "alaptalan, valószerűtlen"-re. Keressünk rá egy másik szó, a fikció jelentésére ugyanazon az oldalon. A fikció "kitalált, a valóságban nem létező, elképzelt dolog". Hoppá, átfedés. Ha csak az "a valóságban nem létező"-re fókuszálunk, az irreális és a fikció egy és ugyanaz. Mi sem áll messzebb a valóságtól (mondhatni: ez egy irreális feltételezés).
Engedd meg, hogy hozzak pár improvizált és nyakatekert példát.
- "Sam letérdelt, feltűrte ingujját, majd villámgyors mozdulattal, könyékig a fortyogó lávába nyúlt." - legyen ez a kiindulási alap. Fikció? Most találtam ki, nem egy megtörtént eseményről tudósít hitelesen, nyugodtan hívhatom annak. Irreális? Hehe. Aki ennyiből el tudja dönteni, vendégem egy kupa Bélbolyg-mocsári titánsörre.
- "Sam letérdelt, feltűrte ingujját, majd villámgyors mozdulattal, könyékig a fortyogó lávába nyúlt, és kiemelte a Nők Lapja legújabb számát." - Fikció? Ja. Irreális? Furának fura, az fix.
- "Sam letérdelt, feltűrte ingujját, majd villámgyors mozdulattal, könyékig a fortyogó lávába nyúlt, és kiemelte a varázskönyvet." - Hopsz, varázskönyv! Hisz' ez egy mese, vagy fantasy, vagy mese! Ezzel máris reálisabbá (ehem) válik egy papírból készült tárgy láva alatt leledzése. Haladunk a hihetőség felé. Hát még, ha így néz ki:
- "L'andraynn letérdelt, feltűrte ingujját, majd villámgyors mozdulattal, könyékig a fortyogó lávába nyúlt, és kiemelte a varázskönyvet." - Tünde! Tünde! Vagy egy rendkívül szép nevet viselő ork! Innen már kétség nem fér hozzá: fantasy-országban vagyunk. Nade! Ez még önmagában nem magyarázza a lávába-nyúlkálok-sértetlenül-megúszom mikéntjét. Ellenben ez:
- "L'andraynn letérdelt, feltűrte mágustalárja ujját, majd villámgyors mozdulattal, könyékig a fortyogó lávába nyúlt, és kiemelte a varázskönyvet." - kész, dzsekpot, bevégeztetett. Ez a mondat önmagában, mindenféle háttérinfó és kiegészítés nélkül is hihető, köszönhetően annak a tréningnek, amit több évtizednyi fantasy irodalom/festészet/filmművészet végzett a köztudaton. Tadamm.
Részletek, részletek, részletek. Az ördög a részletekben rejlik, ezt nem árt jó alaposan az eszünkbe vésni.
Ha a történet a mogyoró MELLETT irreális elemet tartalmaz, az gáz. Amikor írsz, fikciót alkotsz, létrehozol egy alternatív világot, egy alternatív valóságot. Az, hogy egy világ fiktív, alternatív még nem jelenti azt, hogy nincsenek szabályai. Fiktív valóság sem létezhet, nem is létezett és nem is fog szabályok nélkül. Lehet, hogy az adott világban nincs gravitáció, a kék a zöld és a kókuszok bolgárul beszélnek, de ha mindezt nem tartják össze a szabályok, akkor nem fogsz tudni olyan világot alkotni, amiben szívesen láthatod vendégül az olvasót.
Ha egy következetességre épülő, megalapozott, egységes világot fikcionálsz, az a mogyorós csoki. Minden a helyén van, az arányok jók, a csoki nem túl édes/keserű, a mogyoró kellően pörkölt. Nyami. Ha a mogyoró mellett irreális elemek is vannak, az azt jelenti, hogy a csoki nyomokban csokikukacot, légypiszkot, üvegszilánkot tartalmaz. Nem nyami.
Ha meg tudod csinálni, hogy az irreális elem legyen a mogyoró, király vagy. De ennek a megtanulása és kivitelezése olyan falat, aminek a lenyelésére gyúrni kell, nem keveset.

Amit igazából mondani szeretnék: javaslom, hogy cseréld ki a szótáradban a reális és irreális szavakat hitelesre és hiteltelenre, hihetőre és hihetetlenre, következetesre és következetlenre, megalapozottra és megalapozatlanra. Próbáld ezen szempontok alapján vizsgálni az írásokat, másokét és a sajátod is (főképp a sajátod).

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

sze, 2013-08-07 15:25 Elisabeth Lilia...

Elisabeth Lilian Blake képe

Ez a rövid... "izé" afféle felszínes levegővétel volt, kikívánkozott, mint a nyálbuborék a frissen elkészült torta láttán, a célja a párperces szórakoztatás, semmi több; semmi mélyebb, univerzumot megváltó hátsó szándék nem leledzik mögötte.
A fiktív világok szabályait folyamatosan tanulom (jó pap holtáig, nekem pedig ott a fenekemen a tojáshéj, ráérek), de olykor mindenki lázadni akar a szabályok ellen, nem igaz? :)
Kapiskálom, miért nem jó ez az egész, az "Így semmi esetre se írj novellát!" kézikönyv ikszedik fejezetébe már bele is foglaltam, rákoncentrálok az élvezetes, olvasható irományokra. :)
Köszönöm a kimerítő hozzászólást, gyomirtót ragadok az irreális elemek ellen, mert megátalkodott csokoládéfaló vagyok, nem szeretem, ha rossz az íze. :D

♠~♣~♥~♦ http://sirainportal.qwqw.hu ♦~♥~♣~♠

Bármit mondasz vagy teszel,
Halandó vagy − s az is leszel.

cs, 2013-08-08 11:36 Györeizé

Györeizé képe

Oké, tudomásul vettem, hogy tudomásul vetted. Várom a következő írásod, hogy kiderüljön, mi ment át. Ha csak kamuztál, hogy lekoptass, megkereslek. Tudom, mi a számod. Tudom, hol laksz.
Ahogy a nick-em is utal rá, van némi fogalmam arról, hogy mi az "izé".
Azt írod: "célja a párperces szórakoztatás, semmi több". Kérdésem: te mennyi szöveget olvasol el pár perc alatt? Legyen öt perc az a pár. Nem voltam rest, lemértem, mennyi ideig tart elolvasnom jelen írásod. Úgy, hogy az első (második, harmadik) olvasáskor már átestem a megakadásokon, fejvakarásokon, bambulásokon: két és fél perc.
Ha te engem pár (öt) percig szeretnél szórakoztatni (persze, hogy az írásoddal, te huncut), akkor dupla ilyen hosszút kéne rittyentened úgy, hogy én azt az elejétől (!) a végéig (!) élvezzem.
Erre írod te azt, hogy "semmi több"? Cöcö. Tessék jobban megbecsülni az olvasót.
"semmi mélyebb, univerzumot megváltó hátsó szándék nem leledzik mögötte" - mondj nekem egy írást, ami megváltotta az univerzumot. Aztán próbáld átérezni, hogy mennyire élvezetes egy kommentedre (a sokadik alkalommal) elcsépelt frázist kapni válaszként. Segítsek? Tudsz te ennél jobbat is.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.

cs, 2013-08-08 16:42 Elisabeth Lilia...

Elisabeth Lilian Blake képe

Nem hobbiból vagyok itt, megfogadom a tanácsokat, megkeresés-veszély ide vagy oda. :P

Nekem másfél perc alatt sikerült, talán azért, mert kívülről-belülről ismerem a szöveget (hozzáteszem, amúgy sem olvasok lassan.)
Nem mindig a hossz a lényeg (persze, hogy az írásról beszélek), pársoros, már-már vicckategóriás műveken is remekül el lehet szórakozni, de ahhoz tapasztalt, vérbeli szerző szükségeltetik, nem én.

Olyan művel még nem találkoztam, ami valóban megváltó lett volna, de sok alkotás mögött igenis ott a szándék és a cél.
Az elcsépelt frázisért bocsánatot kérek.
Ha egyelőre nem is ragyogok valami fényesen, egyszer meglelem magamban a kincset, hiszen "van, mi arany, bár nem fénylik". :)

♠~♣~♥~♦ http://sirainportal.qwqw.hu ♦~♥~♣~♠

Bármit mondasz vagy teszel,
Halandó vagy − s az is leszel.

szo, 2013-06-29 08:14 Kentaur

Kentaur képe

A poén átjött. Csak nem volt vicces.
Erőltetettnek hatott, többek között azért, mert túlságosan valószerűtlen. És nem a jó módon az, hanem simán az látszik, hogy egy kicsit sincs kidolgozva.
Van egy határ, ahol a a valószerűtlennek át kell fordulnia abszurdba, de nem tette. Tudod: viccelni csak halálosan komolyan. És simán meg lehetett volna oldani másképp is, úgy, hogy üssön ez a csirke poén, de még azt is, hogy kitépték a tollait. Nem akarok példát írni, mert nem akarom helyetted megírni.
Inkább mást hozok fel, volt régen itt egy írás, amiben egy babakészítő szerepelt, porcelánbabákat csinált. Az író azt írta, hogy betette őket a sütőbe, úgy égette ki. Mármint egy házi sütőbe, amiben a vacsit csináljuk...
Természetesen nem kell képzett keramikusnak lennie senkinek, hogy erről írjon. De ennek utánanézni körülbelül fél kemény perc lett volna. Viszont az író egyszerűen nem vette a fáradtságot, hogy egy kicsit is dolgozzon vele, hogy valószerű legyen. Nem is vitte át valami valószerűtlen univerzumba, ahol olyan agyag van, ami kiég a sütőben. Simán a hasára ütött.
Nálad sincs semmiféle magyarázat, és semmi abszurd. Így nem várhatod el, hogy lenyeljük azt a handzsárral leszúrt állatot, akinek csak úgy eltűnt a tolla, de előtte leütötték és elájult (tudnak az állatok elájulni egyáltalán?) és mindez egy nagyvárosi boltban.
Szóval, nem baj, ha valami extrém témában nem vagy járatos. De ez nem volt extrém, nem azért történt, simán csak nem érdekelt, hogy picit is valószerű legyen, de vártad, hogy nevessünk.
Mint író megteheted, hogy megfogod a valóságot és a kicsavarod. Ezt hívják többségében fantasynak meg sci-finek.
De ha ezt azért csinálod, hogy a valóságot egy vicchez idomítsd, és még csak meg sem magyarázod( bár magyarázni már régen rossz, írd úgy, hogy lejöjjön)... mondjuk finoman, hogy nagyon nem oké.
A többi is ott van:elkapkodtad, túl rövid, indokolatlanul éles a váltás.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

h, 2013-08-05 18:46 Györeizé

Györeizé képe

"Egészen átlagos szombat délelőttnek indult." - szerintem az átlagos az átlagos. Nincs olyan, hogy egészen átlagos. Így gondoltam legalábbis, míg nem olvastam a novid kezdő mondatát. "Lehetséges, hogy rosszul tudom?" - ötlött fel bennem. Elmerengtem. Cigit sodortam, rágyújtottam. "Hát innen kell megtudnom? Rosszul tudtam volna? Mit tudhatok még rosszul? Lehetséges, hogy az életről, a világmindenségről meg mindenről alkotott eddigi képem... alaptalan?!". Aztán megnyugtattam magam: "Á, az ki van zárva, hogy alaptalan legyen. Valószínűleg csak... egészen alaptalan".
Sajnos úgy elmerengtem, hogy a novid elfelejtettem elolvasni. Bocsi.

**********************************
A véleményem, az szubjektív.