Első élmény

Első élmény

- Na bébi, milyen volt?
- Meg sem tudok szólalni! Valami isteni! Még most is a számban érzem az ízét!
- Amikor kiraktam eléd, rögtön láttam, hogy rendesen kitágulnak az orrcimpáid.
- Nem kiraktad, hanem szabályosan betoltad a pofámba, édes! Azért a bőrt legközelebb nyugodtan lehúzhatod róla, azt utálom.
- Igen, a bőr, hogy a fene enné meg! Még most is pipa vagyok! A nagy izgalomban teljesen megfeledkeztem róla. Legszívesebben a falba verném a fejemet, hogy hogy lehettem ekkora marha!
- Jó, jó, nyugodj meg! Azért nem történt tragédia!
- Máskor sokkal jobban fogok vigyázni.
- Megmondom őszintén, szinte megőrültem attól az isteni, nehéz, semmi mással össze nem téveszthető illattól!
- Azért azt láttam, hogy egy kis ideig gondolkoztál, mielőtt a szádba vetted volna.
- Na hallod! Nálam nagyon fontos az első benyomás. Féltem, hogy csalódás lesz a vége.
- Nagyon drukkoltam, hogy minden összejöjjön. Mégis csak ez volt az első alkalom. Ha azt eltolja az ember, akkor általában lőttek az összes további próbálkozásnak...
- Én is ettől féltem. Hogy nem olyan lesz, mint amilyennek elképzeltem, meg amilyennek állandóan te is bizonygattad. Hogy milyen isteni, hogy nyugodt lehetek, meg hogy ne féljek, blablabla...
- Észrevettem, hogy még a szemed is lehunytad egy pillanatra, amikor végül is a szádba vetted.
- Elképesztően finom volt. Amikor megéreztem, hogy szétárad a számban a meleg, sűrű, kissé sós, de nagyon finom, selymes íz, szabályosan beleborzongtam, pedig azt hittem, hogy velem ilyesmi nem fordulhat elő.
- Jól láttam, hogy nem is nyelted le rögtön?
- Aha!
- Egy darabig kóstolgattad, ízlelgetted, forgattad a szádban, mintha minden ízét, aromáját maximálisan ki akartad volna élvezni.
- Naná! Mégiscsak te produkáltad, én meg már nem is tudom, mióta vártam erre! Szuper volt!
- Ennek nagyon örülök! Borzasztóan jól esik ezt hallani, egy hatalmas kő esett le a szívemről. Akkor legközelebb is jöhet?
- Most viccelsz? Bármikor, amikor csak akarod! Reggel, délben este!... Ilyen finom tejfölös paprikás csirkét életemben nem ettem!

0
Te szavazatod: Nincs

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

sze, 2015-05-06 18:09 Sren

Sren képe

http://karcolat.hu/irasok/egyeb/sutiszorny/eletem_parja
http://karcolat.hu/irasok/horror/creideiki/a_karhozott

Úgy hirtelen csak kettő a témában. De Dóri (aki ha néha ráérne), alighanem jópárat előkapna a csikkzsebből.

A félreérthetőségen alapuló, csattanó-orientált írásművek egyvalamire jók: szórakoztatni.

Az addig rendben is van, sőt kalapot le a szándék előtt. Nem kell mindig kaviár.

Ujjgyakorlat, rendben, kell az is. Ez így van jól. Remélem, hamarosan megmutatod nekünk a Benned rejlő Másságot.

Egyébként, aranyos és gördülékeny – és Miki, ne hidd, hogy nem tetszett, aranyos hülyeségeket mindenki elkövet.:)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

cs, 2015-05-07 09:49 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Ha gonosz lennék, előkapnám a Merengőt, minden második "egyperces" ilyen. És ugyanúgy ott sincs kommentár, csak a csupasz dialógus. Egyszer gyűjtögettem linkeket onnan, hogy ha ilyen írást látok, bizonyítható legyen, hogy mennyire nem egyedi, de abból csak sértődés lenne, ezért abbahagytam. (Hatvan körül járt a számláló, és egy életre elegem lett a stílusból.)

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2015-05-07 10:41 Gitáros

Gitáros képe

Még szerencse, hogy amikor írtam, az én szemem előtt nem lebegett semmiféle egyediség-kényszer, egyszerűen csak leírtam.
Egy apró kis ötlet volt, semmi több.:D
Nem sértődöm meg - az első, ennél nagyságrendekkel jobb írásom után olyan kiképzést kaptam, - amit köszönök, - hogy amerikai tengerészgyalogosok sírva könyörögnének a receptért.

Üdv!

Miki

cs, 2015-05-07 11:06 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Nem ezzel van a gond, ahogy Sren írta is. Újszülöttnek minden vicc új, szerintem te kifejezetten élvezted - jobban is, mint mi. A hatodik ilyen után szerintem te is csípőből a tovább gombot keresnéd, ha meg hatvanat nyálazol át egyhuzamban, már a szöveg hosszából és random monitorozott szavakból újraalkotod a beszélgetést és poént. Egy idő után az a kérdés, a csattanók is ismétlőnek-e (igen, szoktak, meglepő). Tudod, mint a tucatponyvákban nagy mennyiségben előforduló kötelező sablonok (zsánertől függően pl. az alulöltözött harcos amazon, a szempillarebegtető hősnő, a gonosz zseni stb.), amiből egy is elég, néha sok is, aztán az ember csak azért olvassa, hogy ezeket a kapitális baromságokat kiszedje és fogja a fejét, hogy minek olvas ilyeneket.

A probléma itt az, hogy a közönséged nem a célközönséged. Te magadnak írsz - olyan embereknek, amilyen te vagy. Tök jó írói hozzáállás, másképp nem is érdemes. (Jó, van, aki a szomszéd Manyi néninek ír, mindenkinek más az Ideális Olvasó, de a legelterjedtebb a szerző maga.) Csak az itteni közönség "érettebb" nálad, ezeket a köröket már rég lefutottuk, nagyon sokszor láttuk, ahogy mások is lefutják, és még mosolygunk, de ez a "szülő" (óvónő, tanítónő, akárki) mosolya. Amatőr írói körökben új vagy, majd "beérsz", "kinövöd" ezeket.
Gondolj bele, ha én kezdenék gitáron pengetni - botfülem és fakezem van -, valószínűleg te is csak csóválnád a fejed, hogy rosszul tartom, nem úgy kell lefogni, ne ilyen görcsös ujjakkal, és ne ilyen konzum-borzalmat játsszak, vigyek már bele egy kis életet, na, sosem lesz ebből zene, ha így folytatom. Talán türelmed sem lenne a hülyeségemre. Most meg pont ugyanez van, csak te a másik oldalon vagy. Ez az a pont, amihez egységesen nincs türelmünk. Ez a beküldés olyan, mint... hmm... nem értek a zenéhez, de talán jól mondom: konzervatóriumi záróvizsgán a Szamárindulót eljátszani. Megy? Simán. Élvezed? Piszkosul. Tudsz bele újat vinni? Hátizébiztosan... De akkor is. Ezt a szintet te elvileg rég elhagytad.

_____________________
Dr. Bloody Dora

cs, 2015-05-07 10:35 Gitáros

Gitáros képe

Nem követem el ugyanazt a hibát, mint először, nem kezdek el vitatkozni, meg okoskodni, pedig annyi mindent tudnék mondani!
Csak annyi, hogy az általad belinkelt első novella ugyan jól meg van írva, de nagyon nagy ellentmondások vannak benne, - pláne, ha a poén fényében újból elolvasod, - a második viszont jó.
De kösz.

Miki

cs, 2015-05-07 09:54 Kyle

Az a baj, hogy az első pár mondat után levágós, mire fut ki az egész. És ha az olvasó már az elején rájön a csattanóra, akkor onnantól kezdve az írás kb. semmit sem ér. :(

cs, 2015-05-07 11:45 polgarveronika

polgarveronika képe

Első pár sor után lehet tudni, mire fut ki a dolog. (én fagyira tippeltem, aztán ahogy haladt a sztori, változott a menűsor a fejemben, de azt rögtön tudtam, hogy nem AZ)
Ezek ilyen "típusnovellák".
Nekem is van pár, jókedvvel írtam őket én is anno, ma már úgy érzem, hogy amolyan kötelező gyerekbetegségek, amelyeken át kell esni.
Nem baj. Ilyen is van, legyen, kell, hogy legyen az írástáradban.
Asszem, te sem akartál többet vele.
Jó ujjgyakorlatnak, jó egy pár perces pihenésnek.
Ha javasolhatom: ha a jövőben ilyesmibe fogsz, több elterelő hadmozdulat kell, nem kell rögtön ráfutni a célegyenesre.
Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

cs, 2015-05-07 18:51 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Biztos, hogy te jobban élvezted az írását, mint én az olvasását. ( Ahogy azt már másokkal is kitárgyaltad.)
Már az első mondatnál felszisszentem, hogy: „ne, már megint?!”. Aztán amikor a bőrös részhez értem, teljesen egyértelművé vált a vége.
Értem én, ujjgyakorlat. Nincs ezzel baj. Nem is lovagolok a témán, stíluson. ( Egy apró megjegyzést mégis: az a rész a bőrrel még ezen is képes volt rontani. Gyakorlatilag neonfénnyel hirdeti, hogy a történet nem arról szól, amilyen látszatot akarsz kelteni és amire a –szerinted – váratlan fordulatot építed.)
Nézzük a formai hibákat!

„Na bébi, milyen volt?” – Na, bébi, milyen volt?
„hogy hogy lehettem ekkora marha!” – Picit csúnya a dupla „hogy”. Eltüntethető lenne pld. így. „hogy ekkora marha voltam!”, vagy „hogy hogyan lehettem ekkora marha!”, sőt, akár a „hogy lehettem ekkora marha!” is jobban működne, mint a duplázás.

„mintha minden ízét, aromáját maximálisan „ – Minek kétszer leírni ugyanazt? Ez hogy tetszik: „az ugató kutya, eb hangja messzire hallatszott…”

„egy hatalmas kő esett le a szívemről.” – Felesleges túlírás az „egy”. A „kő” önmagában jelzi, hogy egy darabról van szó, hiszen nem ”köveket” írtál.

„este!...” – Minek ide a hármas pont? Hármas pontot nem írunk más mondatvégi írásjel után, legfeljebb az helyett.

„Ilyen finom tejfölös paprikás csirkét életemben nem ettem!” – Gyakorlatilag az utolsó, poénosnak szánt mondatoddal a saját kardodba dőlsz! Hát persze, hogy életében nem evett még ilyen finomat, mikor a cím is, és végig az egész mű arról szól, hogy ez első alkalom!

Nem csillagozom, mert gondolatokat/ egyperceseket nem szokás, de azért ilyen rövid műben ennyi hiba nem túl biztató. Bár gyanítom, hogy ezek annak köszönhetőek, hogy magad sem vetted komolyan ezt a művet. csak azt nem értem, akkor minek publikáltad.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

cs, 2015-05-07 19:48 Gitáros

Gitáros képe

Már vártam, hogy mikor fogsz fenyegetően felbukkanni, mint hatalmas utasszállító gép, amely a sötét felhőket áttörve, váratlanul kiér a szikrázó napsütésbe...

A tiszteletkörök megtétele után, térjünk rá a gyakorlati részre.
„mintha minden ízét, aromáját maximálisan „ – Minek kétszer leírni ugyanazt?

Mert nem ugyanazt jelenti! (Megnéztem a wikipédián az aroma szó jelentést, de csak azért, hogy ellenőrizzem, jól emlékeztem-e rá. Jól...:)

Wikipédia, hogyaszongya:
"Az aroma szó általános értelemben véve egy kémiai kölcsönhatás következtében kiváltott érzékszervi ingerület által behatárolható illatot és / vagy ízt jelöl,."
Tehát, ízt, ÉS/ VAGY illatot.
Amiből az következik, hogy NEM írtam le kétszer ugyanazt, csak finomítottam, mondhatni, pontosabban állítottam be a retorikai potmétert - mindjárt a saját kezemre verek, hogy megint előhozom a zenész mivoltomat...:)

"Ilyen finom tejfölös paprikás csirkét életemben nem ettem!” – Gyakorlatilag az utolsó, poénosnak szánt mondatoddal a saját kardodba dőlsz! Hát persze, hogy életében nem evett még ilyen finomat, mikor a cím is, és végig az egész mű arról szól, hogy ez első alkalom!"

Ezt jól látod!
Ez is lehet(ne) eme kis történetke értelmezése.
De nem az!

Ugyanis az "Első élmény" cím azt szerette volna kifejezni, - különösen a vége poén fényében, - hogy - de inkább sorra veszem a felmerülő, tisztázásra váró szempontokat:

1. van két fiatal, egy fiú, és egy lány
2. egymásra találnak
3. a kapcsolat már olyan mélységgel bír, hogy a kitűnően főző fiú - minden bátorságát összeszedve - meghívja vacsorázni a lányt, de most ELŐSZÖR, a saját lakására (Ravasz, ravasz! Ebből még bármi lehet!...:)
4. paprikás csirkét készít neki (Azt elhiszem! Hiába, tudják ezek, hogy mitől döglik a légy!...:)
5. a csajnak - AKI ELŐTTE MÁR RENGETEG PAPRIKÁS CSIRKÉT EVETT ÉLETÉBEN! - annyira ízlik a fiú főztje, hogy teljesen paff lesz tőle, - pesties kifejezéssel élve, - és azért mondja azt, hogy:
"Ilyen finom paprikás csirkét életemben nem ettem!

Tehát, nem azért, mert még SOHA nem evett paprikás csirkét, hanem azért, mert már evett, de az összes közül EZ volt a legfinomabb.:D

Utóirat:
A nagybetű most sem kiabálás, - eddig sem volt az, - hanem az értelmezést megkönnyítő nyomatékosítás...:)

A többi észrevételt - a megszokottak szerint - köszönöm..

Üdv!

Miki

cs, 2015-05-07 20:08 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

"Tehát, ízt, ÉS/ VAGY illatot." - Csakhogy az illatot már ellőtted korábban, a kitáguló orrcimpáknál, ráadásul a szájban az ember nem érez illatot.

Megmagyarázni már megtudod. Most már csak úgy megírni kell megtanulni, hogy ne kelljen megmagyarázni. Ez a nehezebb.

( Egy apró közvélemény kutatás:
Van valaki, aki ebből az írásból azt szűrte le, hogy a lány már evett ilyen ételt, csak azok nem ízlettek neki? )

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

cs, 2015-05-07 20:14 Gitáros

Gitáros képe

"Megmagyarázni már megtudod" - meg tudod

"Van valaki, aki ebből az írásból azt szűrte le, hogy a lány már evett ilyen ételt, csak azok nem ízlettek neki? )" - egyes szám-többes szám egyeztetési probléma. Kis odafigyeléssel kiküszöbölhető.:D
A kérdésed felvetése egyébként helytelen!
A lány már máskor is evett ilyen ételt, nagyon ízlett neki, szerette, de EZ a mostani, minden eddiginél jobb volt. (Nem zárom ki, hogy ezzel a véleményével csak a fiúnak akart kedveskedni...:)

Apró közvélemény kutatásodra a válasz: Igen. Rajtad kívül mindenki...:)

Várom a többi észrevételedet is, általában nagyon szórakoztatóak!...:)

Üdv.

Miki

cs, 2015-05-07 20:17 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

"meg tudod" - Ez pitiánerség. Egy hsz. hibáit hozod fel? Én nem egy művet küldtem be, hanem egy real-time gépelt véleményt.

"Apró közvélemény kutatásodra a válasz: Igen. Rajtad kívül mindenki." - Rendben, akkor én tévedtem.

"Várom a többi észrevételedet is" - Ez volt az utolsó.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

cs, 2015-05-07 21:22 Kyle

"Apró közvélemény kutatásodra a válasz: Igen. Rajtad kívül mindenki...:)"

Speciel én is úgy értelmeztem, hogy tényleg ez volt a csaj első paprikás csirkéje.

cs, 2015-05-07 21:25 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

"Speciel én is úgy értelmeztem, hogy tényleg ez volt a csaj első paprikás csirkéje."
Ez hazugság!
A szerző megmondta, hogy rajtam kívül mindenki helyesen értelmezte.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

cs, 2015-05-07 21:27 Kyle

Akkor nemcsak hülye vagyok, de még olvasni sem tudok. :'(

cs, 2015-05-07 21:30 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Mint ahogy senki más sem, aki nem úgy értelmezi a kiváló szerző valamely művét, ahogy azt ő elvárja.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

cs, 2015-05-07 20:40 Kentaur

Kentaur képe

Hozzászólási hibát kiszedni tényleg nagyon piti "bosszú". Nem kéne többet.
Amúgy meg ne aggódj, nem tudom, hány ilyesmit írtam, ami ugyanígy egy röpke félreértési poénra épült. Tényleg kezdők betegsége, és tényleg szükséges, a csupa párbeszédes művekből amúgy is rengeteget lehet tanulni. És neked most ez a legfontosabb, úgyhogy ne is várj tőle mást, gyakorlásnak nagyszerű, jobb se kell. Ne törődj a türelmetlenségünkkel, csak azért van azon kívül, hogy sok ilyet láttunk, mert várjuk már, hogy mikor esel át rajtuk, mert úgy érezzük, érdemes rá várni.

Sőt, én ezt később is elővettem egyszer, mert érettebben megpróbálva még ki is hozható a hasonlókból valami. Sajátot nem linkelek, de nem is fontos, a lényeg, hogy ha a megvalósítás már jobban megy, akkor az ujjgyakorlatból is lehet többet kihozni.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

cs, 2015-05-07 20:59 Gitáros

Gitáros képe

"Hozzászólási hibát kiszedni tényleg nagyon piti "bosszú"."

Igen?
Ha valaki jogosultnak érzi magát arra, hogy - úgymond - "az élőfába is belekössön", akkor ne csodálkozzon, ha a saját fegyverét fordítják ellene.:D

A többit kivételesen privátban...
Üdv.

Miki

cs, 2015-05-07 21:01 Obb

Én melyik élőfádba kötöttem bele?

cs, 2015-05-07 21:16 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Segíteni akartam, nem kötözködni.
Az egód nagyobb mint a tehetséged, ezért nem érted.
Semmilyen fegyvert nem fordítottál ellenem, csupán megmutattad, milyen pitiáner alak vagy. Ez abból is látszik, hogy számodra ezek "fegyverek".
Ennyi.
( És arra már poénból sem vagyok hajlandó, hogy kilistázzam, hogy ebben a hsz-edben hány hiba van.)

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

cs, 2015-05-07 21:19 Kentaur

Kentaur képe

Csak szóltam, hogy gyerekes.
Még ha kötekszik is mondjuk valaki, van egy olyan dolog, amire nagyon hamar szükséged lesz: szakmai méltóságnak hívják.
Ott kezdődik, hogy egy művet hibalistázni dicséretes, ha nincs igaza, legfeljebb nem fogadod meg. Én ha szőröznek (kötekedésnek hívni túlzás, de néha tényleg rájön a karcosokra a szőrözés, mert ennyire mélyen érdekli őket), akkor egyszerűen elmondom, hogy én nem így látom, de amint másvalaki szerint is úgy van, meg fogom fontolni az észrevételt. És akkor tényleg megfontolom. Kész, lezár.
Egy ember személyes megnyilvánulását hibalistázni már személyeskedés, a trollok egyik bevált módszere, sosem szül jó vért. Még mindig ott tartasz, hogy "bántottak", holott a műved nem te vagy. Mit fogsz majd csinálni egy igazi trollnál, aki tényleg csak azért jön majd, hogy csak a bántást élvezze? Fél pillanat alatt meg fogja találni a gyenge pontjaidat és élve megesz.
És ha addigra elüldöztél mindenkit a sértődéssel, senki nem fog még megvédeni sem.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

cs, 2015-05-07 22:02 Gitáros

Gitáros képe

Akkor szia, kedves Kentaur!

Sok mindent írtál kezdő mivoltomról, - tulajdonképpen igazad is van, meg nem is annyira...
Azért válaszolok Neked, mert rajtad nem érzem azt a hárító, eleve elutasító, rosszindulattól sem mentes attitűdöt, ami a Karc nagyon sok hozzászólóját jellemzi.
Kicsit szerettem volna még húzni az időt, és később előjönni bizonyos dolgokkal, de egy nagyon picit elegem lett az egészből.
Leszek konkrét.

1998-2000 között 6 novellám és kisregényem jelent meg a Cherubion kiadó keményfedeles scifi sorozatában, novellaválogatások formájában.
Barxton Smith álnéven publikáltam akkor, a kiadó tanácsára - mert "az angolszász hangzású név jobban eladható."

A Galaxis Császára
benne: Braxton Smith: Ketten a Galaxis Császára ellen

Aranypiramis
benne: Braxton Smith: Két Whisky szódával és jéggel

Holtak Galaxisa
benne: Braxton Smith: A Night in Tunisia

A Jessa fátlya
benne: Braxton Smith: Végzetes találkozás

Feketecsuklyások
benne: Braxton Smith: Virtuális hazugság

Ópiumkeringő
benne: Braxton Smith: A kapszula

Ezeken kívül film, video és könyvkritikák, - azóta megszűnt, kisebb-nagyobb sci-fi folyóiratokban, - a Magyar Konyha egyik számában egy történet a jövő étkezéséről egy űrhajó fedélzetén, stb.

2000 körül abbahagytam az írást, Apám meghalt, Anyámat kellett támogatnom, érzelmileg, anyagilag, közben néhányan otthagytuk a kiadót is, magánéleti nehézségek jöttek közbe, stb.
Kb. 15 év kimaradt.
Most próbálom a berozsdásodott íráskészségeimet - ha vannak egyáltalán - újból beindítani, nem kérek mást, csak annyit, hogy a végtelenül lekezelő hangnemet, amellyel minden lélegzetvételemet fogadjátok, enyhítsétek kissé.
Én nem bántok senkit, senkinek sem török a babérjaira - nem vagyok annyira hülye, - hatalmas mennyiségű könyv elolvasása van a hátam mögött, 56 éves vagyok, - tehát nem egy ugribugri hülyegyerek, aki a lövöldözős videojátékok hatására gyorsan ír valamit, - itt a Karcon hatalmas tehetségek vannak, például Para, vagy Sren, - ezekben a napokban állandóan őket olvasom, és tudom, hogy színvonalban soha nem fogok a nyomukba sem érni.:D

Nem vagyok tehát teljesen kezdő, - még ha eddig az is volt bennetek rólam a benyomás, - csak kijöttem a gyakorlatból.

Ennyit szerettem volna elmondani dióhéjban, és magunk között még azt is elmondom Neked, hogy nagyon komolyan foglalkozom azzal a gondolattal, hogy szépen elköszönök tőletek, és itthagyom a Karcot. Tudom, érzem, hogy itt megvan a klubhangulat, a belterjes összetartás, mit akarok én itt újoncként, kívülről jött ismeretlenként, más eszközökkel, más hanggal, a megszokott írások közé nem beilleszthető stílussal?...

Ne haragudj, hogy ezzel a kitárulkozó, bizalmas hangú, és meglehetősen hosszú levelemmel megkerestelek, de úgy éreztem, el kell valakinek mondanom mindezeket.

Szia!
Miki

Miki

cs, 2015-05-07 22:22 Giskard

Giskard képe

"mit akarok én itt újoncként, kívülről jött ismeretlenként, más eszközökkel, más hanggal, a megszokott írások közé nem beilleszthető stílussal?"

Ha ez megnyugtat, szerintem pont beilleszkedik az írásod.

----
Ha nem vigyázok, híres író leszek.

cs, 2015-05-07 23:10 Forsaken

Forsaken képe

Nézd!
Nagyon dicséretes, hogy visszatértél az íráshoz, és az szintén, hogy mindezt az ország legszínvonalasabb portálján tetted meg. De ha félreteszed a múltadat, és megpróbálod objektív szemmel nézni azokat a reakciókat, amiket a kritikákra produkáltál, láthatod, hogy ez elég méltatlan egy hozzád hasonló gyakorlott művésztől. Az ember ide azért tölt fel írást, mert véleményt akar róla olvasni (legalább is magamból indulok ki).
Azt hiszed, nekem nem szakadt el itt a köldökzsinór, amikor felregisztráltam? A Karc előtt én is csupán az ismerőseim jóindulatú biztatásait meg egy-két díjat kaptam reakciónak az írásaimra. Aztán feljöttem ide, ahol már nem a kis kreatív Gergőke voltam, hanem egy szerző a sok közül, akit nem ismert senki. És aztán szépen kiderült, hogy az írásaim, melyekre annyira büszke voltam, hány sebből véreznek. Néhány rövid történetemre a Karc totál ellentétesen reagált, mint a környezetem. Sokszor a szemem fényének számító alkotásaimat hordták le a sárga földig.
Azóta kezdtem el tisztán és tudatosan látni a saját írásaimat, és ma már nem tudom elképzelni az alkotói fejlődést enélkül. Igen, lehet úgy népszerűnek és elismertnek lenni, hogy közben elsiklunk egy mű visszásságai és zavaró hibái felett: aki ezt az utat akarja követni, azt tárt karokkal várja a Könyvmolyképző kiadó (az Ulpius-ház már nem, R.I.P.). De szerintem a közönség és a szerző érdeke is, hogy meghallgassuk mások véleményét, és edződjünk. Persze sokféle vélemény érkezik, és néha nekem is nehéz megbirkózni velük, de idővel rájössz, hogy ennek ellenére előre visznek (pl. Obbnak néha nyers a modora, ám kétségtelen, hogy sokszor ő szólja a legokosabbakat; Venyi hajlamos a szőrszálhasogatásra, de pont ezért rendkívül szemfüles a hibákat illetően; Kelvin pedig a mai napig olyan szempontokat is figyelembe vesz bizonyos írások kapcsán, amik nekem az életben eszembe nem jutnának és amiket nehezen tudok értelmezni, de pont ezért segít más szemmel láttatni a dolgokat). Bízom benne, hogy ha te is jobban végiggondolod a dolgokat, meg fogod látni, hogy minden vélemény érték.

-----------------------------
"Szemléletednél
Csak étrended kevésbé
Egészséges tán."

cs, 2015-05-07 22:04 Smilezolika

Smilezolika képe

Az igazán frappáns megoldás a sperma lett volna, váratlanul, tizennyolcas karika nélkül.

p, 2015-05-08 07:27 Howel

Egyet kell értenem :)

-------------------------------------

"Violence is the last refuge of the incompetent."

"Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg."

cs, 2015-05-07 22:34 Kentaur

Kentaur képe

Láttuk mi azt az első mondatból, hogy nem vagy teljesen kezdő. Azért is várunk tőled többet. De tényleg nagyon kieshettél a gyakorlatból. Ezzel sincs amúgy baj, mert ha van türelmed hozzá, pár hónap alatt visszarázódnál az eredeti szintedre, nem kellenének évek hozzá, mintha most kezdenél.
Csak azt nem értem, ennyi megjelenéssel hogyhogy ilyen rosszul kezeled a kritikát? Talán az interneten publikálás világa ennyire újszerű? Én ebben a közegben váltam íróvá, úgyhogy nem tudom, milyen lehet kívülről belecsöppenni. De annyit biztosra tudok mondani, hogy az egyik szerkesztőnk pár éve még kezdő író volt, két olyan "friss" tagunk van, akik csak úgy idejöttek, és már nem az első karcos találkozón vesznek azóta részt, ha jól tudom, egy félig karcos antológiában is megjelent az egyik. Be lehet ide illeszkedni, nincs itt semmiféle nagy begubózás, sőt, nagyon szoktunk örülni a ténylegesen érdeklődő újaknak - veled is mennyit foglalkozunk.
De ha minden kicsit is nem pozitív megnyilvánulásra úgy fogod érezni, hogy bántanak, és vagdalkozol, védekezel, visszatámadsz, akkor lehet, hogy valóban nem fogod jól érezni itt magad, mert jó szokásunk, hogy egymás írásairól a keresztvizet is leszedjük. Ez nekem személy szerint és sok más írónak is hatalmas segítség. A nagy "kötekedőkkel" pedig vagy már leharcoltam a magamét, vagy még jóval előttük itt voltam. Ha jön egy új, akkor vagy figyelmen kívül hagyom, vagy pedig mutatok egy olyat, amire nem tud mit szólni. Még valahol inspirál is. De rajtuk kívül ott vannak, akikre mindig érdemes hallgatni, Bloody Dóri, Sren, Roah, hogy csak néhányat mondjak, és Obb is, bár a modora könnyen félreérthető a neten keresztül. Tudod, még én is megkaptam, hogy nem mernek rám írni amikor hozzám lenne kérdésük, mert félnek tőlem. Nekem is szokott nyers modorom lenni, kegyetlenül őszinte vagyok, és ha menthetetlenül szar, akkor megmondom, hogy keressen magának másik hobbit, amivel nem kínoz minket. Viszont előbbre is viszem azokat, akikben látok valamit.

Tudom, hogy valakit csak visszahúz az ilyesmi, mert nem tud vele mit kezdeni. Ezt csakis te döntheted el, hogy megszoksz vagy megszöksz, mi éri meg neked. Az biztos, hogy jelenleg nincs tudomásom olyan írói portálról, ahol több segítséget kapsz, ahol ennyit foglalkoznak az írásoddal és veled, és ahol ennyit tanulhatsz. Vállveregetésért meg nem biztos, hogy érdemes sorba állni. De tényleg fontold meg, mi tenne elégedetté. Itt a fentieket kapod majd, ezt tudjuk nyújtani, plusz a közös munka ígéretét. Vitákkal, kritikákkal, kilométeres hibalistákkal és elvárásokkal.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

p, 2015-05-08 01:30 Gitáros

Gitáros képe

Köszönöm.

Tudod, van olyan, hogy valaki egy rossz szó, egy tüskés megjegyzés miatt begubózik, sértődik-sérül, és vagy összeroppan a támadások súlya alatt, vagy mindent egy lapra tesz fel, és visszatámad.
Egyik sem igazán jó megoldás. A konfliktusok megoldás helyett inkább elmélyülnek, mindenki sebeket szerez pro és kontra, és ezt a feszült viszonyt utána nagyon nehéz megoldani.
Szeretném, ha pontosan értenéd, hogy mit akarok mondani.

2012-ben bekötötték hozzánk az internetet.
Először amolyan csetlő-botló figuraként kezdtem felmenni az oldalakra, és válogatás nélkül néztem mindent, pornót, háborús iszonyatokat, lefejezéseket, repülőgépkatasztrófákat, vicces videókat, aztán baromi jó dzsesszzenéket, filmelőzeteseket, napi híreket, tv műsorok tartalmát, - minden volt.
Olyan voltam, mint a gyerek, aki beszabadul az édességboltba, és nem tudja, hová nyúljon először. Aztán ez a korszak lecsengett, ma már gyakorlatilag újságok olvasására, ritka zenei felvételek felkutatására, tv műsorok fórumain történő hozzászólásokra használom a netet.

És azt vettem észre magamon, hogy "rákaptam" a hozzászólások írására, egyszerűen azért, mert élveztem magát az írást, jó volt napi szinten tartani az élvezetes, gördülékeny stílust, kiderült, hogy másoknak is tetszik, amit írok egy-egy filmhez, a humoromat rengetegen megdicsérték, - többek között az egyik itteni hölgy, aki ennek hatására ajánlotta a Karcot, mert szerinte megütöm az írásaimmal azt a színvonalat, ami ide megfelelő.
Borzasztóan boldog voltam, feljöttem az itteni portálra, és habzsoltam az írásokat, a hozzászólásokat, azt sem tudtam, hová kapjam a fejem.

Úgy éreztem, hogy hazaérkeztem (Tudod, mennyire elszorult a torkom, amikor ezt most leírtam?).
Aztán, amikor egy idő múltán összeszedtem minden bátorságomat, és néhány hozzászólás után végre beküldtem az első történetemet, akkor lélegzetvisszafojtva vártam, hogy mi lesz a sorsa.
Hozzá kell tennem, hogy privátban két itteni, nagyon kedves, hatalmas tudással és tapasztalattal bíró hölgy előzetesen megnézte, és nagyon jónak találta a sztorit, - azt mondták, hogy nagy viharokat fog kavarni, szokatlan lesz és újszerű, de az biztos, hogy hatásos, pörgős, egy pillanatnyi üresjárat sincs benne.
Segítettek itt-ott átírni, javítgatni rajta, tanácsokkal láttak el.
Amikor végre felkerült, - nem is kellett rá sokáig várni, - el sem akartam hinni, hogy ez igaz lehet.
És vártam a kritikákat, a tanácsokat, a jó és rossz dolgok megemlítését, pozitív és negatív észrevételeket.
Aztán jött a hidegzuhany.
Para Celsus - akivel privátban azóta tisztáztunk néhány dolgot, (zseniális tehetség és egyébként nagyon jó fej, ha megnyerem a lottóötöst, elsőnek őt fogom felkérni arra, hogy velem adassa ki az írásait), - egy olyan ledorongoló, nyilvánvalóan engem a földbe taposni szándékozó, a személyemet és a szándékaimat alapjaiban megkérdőjelező hozzászólást írt legelsőnek, hogy egyértelmű volt, hogy - miután ő méltán egy hatalmas egyéniség itt, aki, ha mond valamit, annak "súlya van" - az utána következők hozzá idomulva, ugyanolyan véleménnyel lesznek rólam, és az írásomról.
Nagyon ritkán, egy-egy enyhültebb hangú hsz. is érkezett, őnekik köszönöm, hogy így álltak hozzám.

Támadás, visszatámadás, viták, vagdalkozások.
Vissza lehet olvasni a leveleinket pro és kontra, ezekből kiderül, hogy ha észérveket, megfontolandó észrevételeket kaptam, akkor megköszöntem, elfogadtam, ha nem értettem egyet velük, akkor megpróbáltam megvédeni az álláspontomat.
A pumpa mindig akkor ment föl bennem, - mert nem egy automata vagyok, amelybe beleraktak egy írásprogramot, hanem egy érzékeny ember, - amikor azt láttam, hogy mindenféle építő szándék nélkül, direkt lefitymáltak minden szót, minden mondatot, amit csak leírtam.
Akkor nem tudtam megállni, hogy ne válaszoljak - időnként valószínűleg nem a megfelelő stílusban, amiért elnézést kérek utólag is.

Az meglepett, hogy mintha semmiféle humoros megnyilvánulást nem díjazna a Karc.
Nem a novelláimról beszélek, nem.

A hozzászólásaimról.
Amikor én csipkelődve, kedves humorral, szarkazmussal, elegáns iróniával reagáltam egy-egy hozzám intézett levélre, mindig halálosan komoly, kioktató, - kis túlzással - ökölbeszorított kézzel, fogcsikorgatva leírt válaszokat kaptam.
Hogy miért? Ez az egyik nagy rejtély előttem...

Nekem azt mondák "annak idején", hogy vigyázzak, mert a Karcon kőkemény, szakmailag ízekre szedő, de egyébként jó szándékú, segítőkész kritikákat fogok kapni.
Az első időben ebből szinte semmit nem láttam.

Szinte mindenki azt éreztette velem, hogy nekem tulajdonképpen nincs itt helyem, nem illek bele az itteni megszokott "képbe" - de ezt már leírtam.

Félelmetes, hogy a legutóbbi néhány hsz. mennyire más volt, mint az eddigiek!
Barátságos hangú, biztató, erőt adó, ami végtelenül jólesett, és nagyon mélyen meghatott engem.
Nem is tudom, hogy köszönjem meg Nektek.

A régebbi, megjelent novelláimra való hivatkozás csak egy percig érdekes - jól tudom.
A színész sem hivatkozhat arra, hogy 20 évvel ezelőtt Lear királyt játszta Gyomaendrődön, - direkt volt ám! Szerintem ott nincs színház, de ha van, akkor megemelem előttük a kalapom.
Most kell írnom, és jót, hatalmas a várakozás, és a követelmény - ezzel is tisztában vagyok.

Nem fogom itthagyni a Karcot - legalábbis most, ezek után úgy érzem - megpróbálom megvetni itt a lábam, és nem kell félni, soha nem fogok vállonveregetést, és dicséretet kérni, de ELEVE, zsigerből történő, előítéletből fakadó elutasítást sem.

Legyünk nyitottak egymás iránt, vívjunk jóízű szócsatákat, - humorosan, ironizálva, nagy röhögésekkel, szurkapiszka módon, egymásba bele-belecsípve, - mindenre nyitott vagyok, nálam jobban senki nem tud saját magán poénkodni, ironizálni.

Más.
Köszönöm az aggódást, de a trolloktól nem félek.
Ez most borzasztó nagyképűen fog hangzani, de a Fórumon általában az ilyenekkel fel szoktam törölni a padlót, - természetesen virtuálisan, - úgyhogy ha valaki elköveti azt a végzetes hibát, hogy belém köt, akkor egy rövid ideig megy a móka, kacagás, kulturált európai hangnem, aztán én jövök! (Nem megijedni, ez is csak vicc volt!...:)

Iszonyatosan hosszú lett ez a levél, nem tudom, elbírja-e a portál, aminthogy azt sem, hogy hányan fogják elolvasni.
Remélem, minél többen.
Néhány dolog talán a helyére kerül.:D

Üdv: Miki

Miki

p, 2015-05-08 05:38 Roah

Roah képe

Nem tudom, hogy válaszolsz, vagy nem válaszolsz, és brutál mód kapkodom is, a torkom be van gyulladva, hőemelkedek, az itteniek tudják, csak a szokásos :D, beteg vagyok, de ezt most muszáj. (Legfeljebb lestoppolom a metrót, ha ott akar hagyni. :D Vagy a villamost. :D)

Lehet, hogy Para Celsus első hozzászólását, valóban sértőnek, bántónak, személyeskedőnek élted meg. (Erős volt, ez számomra is vitathatatlan; ő engem írt egyszer Karcolatos paródiába, noha semmiféle engedélyt nem kapott rá tőlem. De túléltem. :D Tulajdonképpen jól el is csavarta a fejem. :D)

De hogy Para-véleménye nem mérvadó a portálon, erre akár fogadhatsz is. Sokszor nem értünk egyet vele, ez teljesen változó, nem befolyásol úgy nagyjából senkit.
Higgy nekem!
A magam részéről sosem azt vallom, hogy kinek van igaza, hanem azt, kivel értek egyet.
Ha olyan személyt keresel a portálon, akit befolyásolt Para, akkor az egy valaki: Te, Miki. :)))
Te könyveltél el minket sok kis Parának, pedig ez nem igaz. Parának egy valamiben volt igaza: fordítva ülsz a paripán. :)))

Mert Para után alakult ki benned valami támadós negatívizmus, ahol szelektálsz az olvasóid hangneme között, és mintegy furán elkezdted minősíteni őket, ki barátságos, ki nem. :)))

Ostobaság. .)))

Venyi super pasas. :))) Én mondom neked, hogy lesz idő, amikor te magad fogsz tőle kritikát kérni. Ő nem Para. Bármit - bármit!!!! -, meg lehet vele beszélni. (Parával is.) Elgondolkodtat, ha téved, beismeri, nem is csinál ebből ügyet, el is felejti a konfliktust, irtó tapasztalt netező, és az is előfordul, hogy te gondolkodtatod el őt. Bocsánatot kér, ha úgy érzi - vagy jelzed neki -, hogy messzire ment, esetleg rosszul ítélte meg a beszélgetés kimenetelét, a novellában egy vesszőt, szintén nem csinál belőle ügyet.
Én tisztelem.
Venyi nagy forma ám - és még soha senki nem találkozott vele. :))) Szóval még poénból sem falkásodik - meg úgy Karcolat közössége nem ilyen! -, sajátos, és ami legfontosabb: nem Para.

Kyle, ő sem Para. Gyakorló-teres, jó barát, tényleg hűséges olvasó, és akkor is elmondja a frankót, ha épp a kedvencétől olvas valamit. Nagyon sokat fejlődött írás terén - ügyeskedik, és figyel. :)))

Alfredo is hasonló. :))) Nem Para.

Kentaur - hát nekem Kentaur. :))) Na mit fogok mondani? Nem, ő sem Para. :)))

És a többi olvasód sem; Obb? Áh, ha dolgozik egy műveden, miszlikbe szedi, ebbe biztos lehetsz, mégis, állítom, hogy a Karcolat pont hu egyik legnagyobb szíve benne ver - a másik Kelviné, bocs, fiúk, de ismertek, van az úgy, hogy pletykálnom kell, és azt hiszem, ez egy olyan pillanat -, Dóri, szintén...nézd meg a nevét? Nem viccből kapta. Pedig a csajok közül legalább akkora szívvel bír, mint Kentaur, vagy Sren.

Szóval a Karcolatot nem egy felhasználó teszi ki. Nem egy vélemény. Van úgy, hogy ezzel vagy azzal nem értünk egyet, de mindent meg lehet beszélni. (Kentaur és a Boldogság erdeje című novella? Ami az egyik liblingem? Mekkora szakmai vita övezte, szerkik és olvasók között is, a tejüveges-lánc miatt? :))) Óriási volt!)
Mindent.

Ezek nem támadások, hanem mankók.

Szóval a portál egy szivárvány, ahogyan Dóri játszott a színekkel - én meg hulla leszek, ha még mindig itt lógok, mert tényleg el fogok késni -, véleményekkel, és kész. :)))

Mit akarsz? Én minden egyes novellám után búcsúlevelet írtam. :D Eleinte. Ó, hogyne.:D

Tegye fel a kezét, aki nem? :D Kezdetben gyakori húzás - aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy nemhogy felállsz, nem esel el.
Adj időt a Karcnak és magadnak is - ne húzz mindenkit egy lapra, aki segíteni akar. Ha Parával megbeszélted a dolgokat, miért emlegeted állandóan? Mert fájt neked, igaz? (Bevallom tökösen, hogy azt én is éreztem. Amit te kaptál tőle, elsőként.)

Na, futok! :D
Bátorság, Miki, Bátorság! Ne harcolj, hanem foytasd másként. Parával is akár. (Nem haragtartó, és egy-két beszélgetés a portálon eredményességre vezet. Mit mondjak? Láss! :)))

Ha délután lesz időm, és nem ülöm szét a hátsóm az orvosnál, akkor jövök még - szóval, rilex, és javítás. :)))

A Karcosok rendes népek. Nem bántanak senkit. :)))

Ui.:
Az itteni trollok másmilyenek, mint amikhez szoktál. :))) De idővel ezt is látni fogod.

És még egy fontos: itt mindenki érzékeny ám. Hisz' nem jókedvében ír valaki. :)))
Az olvasó is érzékeny arra, ha bántják - főleg ok nélkül. :)))

Hm? ;)

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2015-05-08 08:51 Gitáros

Gitáros képe

Szia!

Először is, gyógyulj meg, ne törődj senkivel és semmivel, ilyenkor minden más szempont a hátérbe szorul.
Nagyon köszönöm,.hogy válaszoltál, illetve írtál nekem, Te vagy az egyik olyan csupaszív ember, tündér, jelenség itt, akinek adok a szavára, akinek eddig csak a segítőkészségét tapasztaltam meg.
Itt már nem lehet mellébeszélni, a legutóbbi 2 hsz.-emben szinte mindent elmondtam, érzésekről, gondolatokról, benyomásokról,. és ki is tárulkoztam rendesen...

Tudod, miért esett különösen rosszul, amit Parától legelőször kaptam?
Mert iszonyatosan tehetségesnek tartom.
És EGY tehetséges ember véleménye sokkal többet számít, mint másik száznak a véleménye.
Ha te zenész vagy, és hatalmas tömeg előtt játszol, akkor összefolynak előtted az arcok, örülsz az ovációnak, annak, hogy a kollégákkal egy hullámhosszon vagytok, és baromi jól szól az egész, dübörög a ritmus, és valahogy olyan szép a világ.
És akkor egyszercsak felfedezed az első, vagy második sorban a szakma egyik mérvadó figuráját, aki halálosan nyugodtan, elgondolkodó arccal néz és hallgat téged, és le nem veszi rólad a szemét.
És akkor egyszeriben megváltozik minden.
Utána egész este csak őt figyeled, neki akarsz megfelelni, szakad rólad a víz, mert tudod, hogy ha máskor - esetleg - félvállról is vetted ezt az egészet, ma nem lehet, ma 120 százalékon kell teljesítened, ahhoz, hogy megfelelj.
Pontosan így voltam - és a mai napig így vagyok - Parával.
Én nem tudom, neki milyen tekintélye van itt a Karcon.
Te azt mondod, nem mindig értetek egyet vele, időnként megosztó, vitákat gerjeszt, viharokat kavar, - én ezt mind elhiszem, végül is Te, és ti ismeritek őt, én nem.
Én csak azt tudom, hogy ahány írását eddig elolvastam - most nem térek ki arra, mert már unalomig ismert fordulat lesz tőlem, hogy soha nem fogok tudni úgy írni, ahogyan ő, - valami olyan elképesztő szakmai tudás, a nyelvvel és a szöveggel való halálosan könnyed - éppen ezért iszonyatosan nehéz - brillírozás, fantáziagazdagság jellemzi, amivel nagyon régen nem találkoztam.
Ha egy macskajancsi fikáz, kinevet, "kóstolgat", azt könnyedén lerázom magamról, nem érdekel, vagy ha igen, akkor is csak úgy tekintem, mint bárkit a tömegből.
Egy olyan kaliberű egyéniségtől, mint Para, azonban azért bír minden negatív mondat ezerszeresen bántó erővel, mert pontosan tudod, hogy ő ellene nincsenek eszközeid.
Könnyedén, bármikor legyőz, félkézzel lemos a pályáról, és ha még lettek volna is illúzióid a képességeidről, erényeidről, ezek egyszeriben szertefoszlanak...
Ezer vélemény nem számít, EGY számít!
Mindegy, úgy látszik, a tanulópénzt meg kell fizetni, most már jó úton haladok feléje, azt hiszem.
A rinyálásnak vége, - ezt magamnak mondom - dolgozni kell, nem kapkodva, nem türelmetlenül, nem minden áron kijönni valami újjal, hanem nagy levegő, új lap, tiszta lap, és az újabb lehetőséget nem elszalasztani!

Nem értek az emberi psziché rejtelmeihez, - sajnos, - de azt tudom, hogy az utóbbi két napban tőletek kapott kedvesség, nyitottság, együttérzés annyira jólesett-jólesik, hogy egészen más színben látom a világot!
Gyerekes dolog, ugye?...
Tudom...

Gyógyulj meg, gondolatban Veled, és melletted vagyok - és csak akkor írj, ha nem esik nehezedre!

Ölellek: Miki

Miki

p, 2015-05-08 09:07 Roah

Roah képe

Melobol telorol tolom, vettem be bogyot is, meg minden. :))))

Igen, tudom mi ez a Para tortenet, tudom, mert ereztem en is.

Ne is mondd! En meg szeretem is.
Akik birjak, vagy nagy tartjak, csak azok ertik ezt igazan - ha valakihez kotodni kezdunk, konnyen megesik az ilyesmi.

Amugy nem legyozhetetlen. Van neki is gyengepontja. :)))

De a Tobbiek...? :)))

Irj csak, erosodj, Miki. Para Celsus okos fazon, hagyd, hogy meglasson o is.:)))

En sprintelek vissza a helyemre.

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2015-05-08 22:09 Alfredo Sagittarius

Alfredo Sagittarius képe

Jobbulást! :)

"Szerintem minden emberben lakik egy másik ember, egy idegen, aki rosszat forral"

p, 2015-05-08 08:36 Para Celsus

Para Celsus képe

Részemről ez az utolsó hozzászólás egy parttalan vitában, mert jobb szeretnék az írásokra (ha beküldesz valamit, a te írásodra is(!)) koncentrálni.
Továbbra sem vagyok antikrisztus, sem megmondóember, a karcosok pedig nem zombik, akiket az agyhullámaimmal irányítok :D (Még szép... fura dolgok lennének abból :D ) Szuverén egyéniség mind, akik a karcolat közösségének részei.

(Belterjesség? Ha egy közösség tényleg annyira belterjes lenne, akkor eleve ki sem alakulhatna, mert amint ketten egymásra találnak az oldalon, kirekesztenek mindenki mást. Mert belterjesek.
Tudod, ez arra emlékeztet, mint mikor egy irodalmi lap novellapályázatot írt ki. A beérkező műveket értékelték, néhányat megjelentettek, másokat udvariasan visszautasítottak, mert nem a szint vagy nem az a stílus volt, amit ők kerestek. Erre persze megkapták, hogy ők milyen piszok belterjesek, "biztos kialakult egy szűk kis kör, akinek a novelláját lehozzák, a többieket meg kirekesztik". Csak per hecc utánajártam, hogy a 2005-2012 közti időszakban (mikor a neten is elérhetővé váltak a novelláik) hány szerző műve jelent meg náluk.
Kettőszáznyolcvan körül hagytam abba a számlálást.)

"mit akarok én itt újoncként, kívülről jött ismeretlenként, más eszközökkel, más hanggal, a megszokott írások közé nem beilleszthető stílussal?..." - szerintem ezzel degradálod a karcot. Már miért ne tudnának mit kezdeni a stílusoddal? Olvass novellákat, van itt horrortól a romantikuson át a sci-fiig, szórakoztató irodalomtól a posztmodernbe hajló kísérletekig minden.

Azt vettem észre, nem kezeled helyi értékén a dolgokat. Azt sem, hogy másokban visszatetszést kelthetett (volna), hogy egyből olyan novellával kezdtél, amivel bevallottan az volt a szándékod, hogy "ez most legyen nagyon meghökkentő és durva" (az olvasó észreveszi, ha meg akarják vezetni), vagy amiben direktben szerkesztőt szólítottál meg. (Szerintem mások is mondták már előre, hogy ezt inkább így ne... Hogy ez necces. Megfogadtad a tanácsot? Nem. Szíved joga volt. Hát akkor? :D ) Vagy hogy szerinted lélegzetvisszafojtva várják a következő novelládat. Vagy ott vannak ezek a visszaszurkapiszkák - ezer éves hozzászólásban kipécézni egy j-ly hibát?

Mondok egy példát: mit szólnál, ha bemenne hozzád egy fazon, levenne a polcodról és betenne a hi-fidbe egy kazettát, amin te játszol, és elkezdené kipécézni a tíz évvel ezelőtti felvétel minden ritmikai vagy intonációs hibáját? Őszintén, kezet a szívre: nem futna át az agyadon, hogy az a tag kötekedni akar? :D

Nagy reményekkel érkeztél, de ezek nem jöttek be - részben vagy teljesen nem. Na és? Assz'ed, másoknak diadalmenet volt az útjuk? Hát egy frászt, már bocsánat. Engem anno majdnem kitiltottak, és az első novelláimat szétszedték a helyiek. (Nem voltak belterjesek, mert akkor hogy kerülhettem volna közéjük?) De erre összeszorítottam a fogamat, és munkálni kezdett bennem a "na, majd megmutatom!"-attitűd. Hajtani kezdett az ördög sarkantyúja.

Ahogy a Stones énekelte, "You can't always get what you want - But if you try sometimes well you might find you get what you need."

Részemről ennyi, több mondanivalóm a témában kibeb...ul nincs. Így is elcsűrtem egy csomó időt, miközben melóznom is kéne, tíztől értekezlet, és a novellámon is dolgozni akartam. Ha pedig a főnököm fenéken billent,a miért munkaidőben karcozom, az a te lelkeden szárad majd :D

Ámen.

(pro tip: majd mások - az olvasók! - eldöntik, mennyire élvezetes számukra a humorod, mennyire gördülékeny a stílusod, mennyire elegáns az iróniád, mennyire várják lélegezve vagy anélkül :D a novelládat.) ;)


"The Rainmakeeeer!"

p, 2015-05-08 09:29 Gitáros

Gitáros képe

Köszi!

Szerintem - ha van időd, meg kedved hozzá - olvasd el a Roahnak írott, előző hsz.-emet.
Éppen akkor írtam, amikor a tiéd is megjelent.
A mostani reagálásodból - is - az derült ki, hogy neked tulajdonképpen az piszkálja a csőrödet, - és ahogy látom, ezen nem tudsz túllépni, - hogy miért tettem bele a sztoriba egy konkrét Karcos szerkesztőt, nevezetesen Srent.
Itt félreértettél valamit, de azt hiszem, helyesebben, attól félek, nem tudjuk egymást meggyőzni.
Zsut nem valamiféle előnyök reményében írtam bele a novellába, hanem egyfajta kedveskedésképpen, apró is poénként, hiszen nem ismerem, soha életemben nem láttam őt, - sajnos - fogalmam sincs, hogy néz ki, a magánéletben milyen ember, kiállhatatlan természetű-e - ezt mondjuk kizárom, - vagy éppen kenyérre lehet kenni.
Te egy nagyon tehetséges, erős egyéniség vagy, de legyünk őszinték - előítélettel álltál hozzá az egész első megnyilvánulásomhoz.
Ezt kár tagadni, túl vagyunk rajta, megvolt.
Ha semleges nevekkel helyettesítem be a neveket, akkor feleannyira lett volna érdekes az egész.
Az nem jutott eszedbe, hogy semmiféle bántó szándék nem vezérelt?
Nem akartam gúnyolni, piszkálni, bántani senkit, - hiszen hülye lettem volna rögtön a nyitáskor elvágnom magam mindenki előtt - hatásvadász elemekkel viszont természetesen operáltam, de ez annyira megengedhetetlen volt?
Te tudod e legjobban, hogy kell egy felütés, ami megragadja az olvasó figyelmét, hogy késztetést érezzen arra, hogy tovább olvasson, kell, hogy folyamatosan pörgős, akciódús, filmszerű legyen az egész, stb.
Beküldhettem volna egy filozofálgató hangnemű, a teraszon egy üveg bor mellett, a csillagos eget kémlelő, és a világ nagy kérdésein merengő fickó történetét is, - olyan is van, nem is egy, - mindenki halálra unta volna magát.
Azt pedig pontosan tudom, - és te is, hiába tiltakozol ellene, - hogy egy olyan kaliberű írónak a véleménye, mint te, igenis mérvadó, és nem csak itt, bárhol.
Ezer százalékig biztos vagyok benne, hogyha te nem kezdesz célozgatni arra, hogy
idézem:

"Eszembe jut néha a magyar sci-fi/fantasy sötét középkora (értsd '90-es évek eleje, közepe), amikor kábé bármit kiadtak és bárki megjelenhetett, aki a kiadó/szerkesztő barátja/szomszédja/volt katonatársa/öreg ángyja térdekalácsa volt, vagy csak jó alaposan bevágódott a döntési pozíciókban lévőknél."

Azaz, régen kutyaütők is megjelenhettek - a 90es évek sötét sci-fi középkorában, - mert ilyen-olyan kapcsolataik voltak, utána meg elkezdted nekem kielemezgetni, hogy:

"Normál esetben az ember egy közösség (jelen esetben) a karc tagjává válik, megismeri az ittenieket, utána ereszt meg egy-két, a tagokra, környezetre (is) reflektáló írást - itt viszont mintha karcoskodni akartál volna, hogy elismerjenek. Az ilyen - estenként - visszatetszést is kelthet. "

"Mintha karcoskodni akartál volna!" - írtad.
Hát ez az!, Eszem ágában sem volt karcoskodni, de ezt tudom, hogy akkor sem hitted el nekem, most sem fogod. Annál erősebb egyéniség vagy.

Mindegy, túl vagyunk rajta, én sem téged, sem senki mást soha nem akartalak bántani, de tegyél egy kísérletet.
Ha van kedved hozzá, olvasd el még egyszer azt a novellát, félretéve minden előítéletet, feltételezést, prekoncepciót, engedd, hogy hasson rád, olvasd úgy, mintha egy régi Karcos írta volna, aki már 6 éve itt van, akit már ismertek, és aki írt már mindenfélét.
Nyugodtan, lazán, az előbbi levélváltások, viharok, összeugrások, nagy kibékülések ismeretében.
Biztos, hogy ha gyökeresen nem is, de valamennyire meg fog változni a véleményed.

Egyébként meg nem szeretném, ha miattam bárki fenéken billentene, mert az már valóban akkora felelősséggel járna, aminek a súlyát nem tudnám feldolgozni.:D

Üdv!
(Találkozunk Filippinél, - állítólag baromi jó kaját lehet nála kapni...:)))

Miki

p, 2015-05-08 09:47 Para Celsus

Para Celsus képe

"ahogy látom, ezen nem tudsz túllépni" - nem, nem én vagyok képtelen túllépni ezen az ügyön :) Nem én akarom újra és újra lefutni ezt a négyszáz métert ahelyett, hogy söröznék az Alkotás úton egy kocsmában :D

"Az nem jutott eszedbe, hogy semmiféle bántó szándék nem vezérelt?
Nem akartam gúnyolni, piszkálni, bántani senkit," - mondd, elolvastad a témában korábban írt hozzászólásaimat? :O Egy szóval nem mondtam sehol, hogy bántó szándék vezérelt volna, és ezt ki is hangsúlyoztam nem egyszer. :O

"Beküldhettem volna egy filozofálgató hangnemű, a teraszon egy üveg bor mellett, a csillagos eget kémlelő, és a világ nagy kérdésein merengő fickó történetét is, - olyan is van, nem is egy, - mindenki halálra unta volna magát." - és megint a degradálás... Már miért unta volna magát mindenki halálra? Nem kétbites irodalmi érzékű akció-junkie-k gyülekezőterepe a karc :D Annyi de annyi novella van fent, amiben egy milligramm akció nincs, mégis kajálták a népek...

The end, végefőcím. :D


"The Rainmakeeeer!"

p, 2015-05-08 09:53 Gitáros

Gitáros képe

The end, végefőcím. :D

Gyerekkoromban imádtam a lengyel, román, csehszlovák rajzfilmek végén a "vége" feliratot.

Konec filma, kraj, sfirsit - ezek nagyon aranyosak voltak.:D

Miki

p, 2015-05-08 10:20 Gitáros

Gitáros képe

"vagy amiben direktben szerkesztőt szólítottál meg. (Szerintem mások is mondták már előre, hogy ezt inkább így ne... Hogy ez necces. Megfogadtad a tanácsot? Nem. Szíved joga volt. Hát akkor? :D" - írod.

Hoppá!!!

Erre mindenképpen reagálnom kell, mert itt van a kutya elásva!!!
És mindennek ez az eredője.
Most, hogy újból elolvastam ezt a hsz.-t szúrtam ki ezt a mondatot. (Nem tudom, elolvasod-e ezt a mostani, utolsó utáni válaszomat, miután már 15-ször elköszöntünk egymástól, de ez ne maradjon a levegőben!...:)

Ugyanis, SENKI nem figyelmeztetett előre, hogy ezt ne, meg hogy ez necces!
Mert ha valaki megtette volna, abban a pillanatban hagyom a fenébe az ötletet.
De nem volt semmi ilyen!
Szó sem volt arról, hogy mindenki előre szólt volna, én meg, mint baromi kemény, tökös gyerek, csak azért is, azt csináltam volna, amit én akarok.

Úgyhogy ez legyen tiszta, és egyértelmű.

Ennyi!
Szia!

Miki

p, 2015-05-08 10:31 Roah

Roah képe

De-de. :))))
En polo szoltam, hogy a neveket ne; tobbszor is. Meg javasoltam is, Miki, hogy inkabb szojatekkal kereszteld el oket: "Ki-ado" ilyesmik, es mondtam azt is, hogy ez a te asztalod. A jatek a szavakkal.

Erre valaszoltad, hogy vagy egy eletrszolo sertodes, vagy egy eletreszolo baratsag lehet a dologbol.

Szoval en jeleztem neked sok hibat, nem csak a neveket, hogy ebbol mit fogadsz/fogadtal meg, az mar te dolgod.:))))

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2015-05-08 12:44 Gitáros

Gitáros képe

Igen, igazad van, és a hibáknál valóban, amit lehetett - nem mindent, de amit lehetett, - azért meg is fogadtam, vagy megpróbáltam megfogadni.
De a neveket szójátékokkal behelyettesíteni?
Ahhoz talán nem volt elég idő, már nem emlékszem.
Azt meg lehet csinálni, - végül is csak egy névről van szó, - hogy Zsut behelyettesítem szerkivel, és annyi.
Tulajdonképpen, szépen neki kellene ülnöm, és át kellene írnom az egészet, úgy, ahogy van, - minden észrevételt, ami közben érkezett, figyelemebe véve, - de az most baromi nagy meló lenne, nem fűlik hozzá a fogam, lehet, hogy egyszer nekiugrok, és megcsinálom.:D

Miki

szo, 2015-05-09 05:57 Roah

Roah képe

Én igen, én emlékszem. Azt mondtad, nem tudod a történetet elképzelni más nevekkel. Meg amit már egyszer írtam a sértődésről-barátságról.
Szóltam érte, a címért is, még a jogdíjjal kapcsolatban is volt pár sorom (meg úgy nagyjából pont azt írtam elsőnek arról a sztoriról, amit a Többiek összességében követtek el, hozzászólásban, és amiknek nagy részét javítottad, átírtad, megoldottad másként, és ez tök jó volt) – de többedik észrevételezés után nem szoktam kötni az ebet a karóhoz. Miért? Mert vannak olyan mondatok, ahol egy szerzőre ráhagyom a ragaszkodásait; kötelességemnek érzem, hogy jelezzem, ezt vagy azt nehezményezhetnek majd az olvasói, hogy ne érje váratlanul, de nem szeretném elvenni a szavait, gondolatait.
Ez történt ott is, a Giant Stepsnél.
Halld meg a pozitívumokat is – azért az olvasóid nagy része megjegyzi, hogy tehetséges vagy; amikor azt írják, látszik, hogy írsz/írtál valaha, ez például dicséret.
De itt elsősorban arra törekszünk, hogy a hibákra zummoljunk – aminek kifejezése néha annál zabosabb, minél tehetségesebb szerzőt javít a felhasználó -, ehhez gyakran kapásból adhatnak mentőövet, vagyis példákat is – mint például Venyi (Voight-Kampff) javaslatok -, ezért sem lehet ezeket eteknek, támadásnak nevezni.

Sérülten, amikor egy sebész kezei között fekszünk, aki szurit ad, fertőtlenít, tisztít, varr, az sem támadásnak hívjuk, hm? ;) Még akkor sem, ha a felsorolt beavatkozások majd’ mindegyike kellemetlen, fájdalmas, csíp, mar, mert egytől egyig azt szolgálja, hogy minket összerakjon. Meggyógyítson. Rendbe rakja azt, amit csak rendbe lehet tenni.

Jusson ez eszedbe, ha legközelebb publikálsz. Maradj alkuképes, és várd meg, hogy az olvasód alkosson a történetedről véleményt, benyomást. Hogy ő milyennek találta. Később, ahogyan gyűlnek a hozzászólások, már természetesen leírhatod, hogy mi volt a célod vele, milyen szándékkal követted el, sőt, idővel magad fogod érezni (!), mikor és hogyan írd le kommentben ezeket.
De a minőség megítélése elsősorban az olvasót illeti – ilyen ez a popszakma. :)))

Mindenkinek megvan ám itt a sajátos sztorija, azokból az időkből, amikor a Karcolatra került. Szóval nem kell ezt sem drámaian, tragikusan látnod. Szerintem egyénenként komplett dévédét lehetne összevágni a „Honnan-Hova” felhasználói, írói folyamatból.
Van rá egy almám, hogy könnyesre nevetnénk magunkat, ha így egybe, egy-huzamba visszanéznénk ezeket az egyedi kalandokat. :D

Csak írni kell és ennyi az egész. Idővel – akárcsak mi -, megtanulod kezelni az értékeléseket, eldöntöd magadban, kinek a javaslatai vállnak be a közösség tagjai közül, kialakul, kinek a tanácsait építed(heted) bele a műveidbe; ez mindenkinél más, egyedi, még az időtartam is.

Egy a lényeg: aki meg akarja az írásodat gyógyítani, az sose érezd támadásnak. Soha, Miki. Ha valamivel nem értesz egyet, vitasd meg – beszéld meg. (Ezekből a szellemi sakk-partikból, párbeszédekből, stílusos, udvarias eszmecserékből fantasztikus novellák születnek, és mindenki – Minden Karcos, még azok is, akik csak olvasni járnak fel! -, kizárólag csak profitál.)
A szerző, az olvasó, tényleg, azt hiszem, hogy azok, akik szeretik az irodalmat. Megesik, hogy egy olvasótól tanul az ember valami hasznosat, vagy fordítva, hogy a szerzőtől tanul az olvasó, szóval elképesztően hasznos húzás a mondatok, leírások, írással kapcsolatos dolgok részletes megvitatása.

Abrakadabra, Miki, varázsol majd neked a Karcolat. :)))))
Higgy ebben! ;)

https://www.youtube.com/watch?v=LKaXY4IdZ40

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

p, 2015-05-08 06:21 polgarveronika

polgarveronika képe

Nyugalom, türelem....
Háborúban hallgatnak a múzsák.

 

_______Tertium non datur ______

p, 2015-05-08 09:07 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Nálam okosabbak segítsenek!
""Megmagyarázni már megtudod" - meg tudod..."
Ezt vetették a szememre, és akkor hirtelen úgy megdöbbenten magán a reakción, hogy nem is figyeltem arra, hogy jogos-e.
Aztán reggeli közben eszembe jutott, hogy tényleg hibáztam-e.
Tehát a kérdés, hogy melyik írásmód a helyes:
1. "Megmagyarázni már megtudod..."
2. "Megmagyarázni már meg tudod..." ?
Mert az evidens, hogy ha azt írnám, hogy "meg tudod magyarázni", akkor külön kellene írni. Az igekötők helyesírási szabályai szerint ez megszakításos sorrend, ahol az igekötő a "magyarázni" igéhez tartozik, csak közéjük ékelődik egy segédige.
Azonban ha azt írom, hogy "megmagyarázni már megtudod", akkor itt két igekötő van, mindkét, azonos szerepű igéhez igéhez egy-egy, így az egyenes szórend szabályai alapján minkét igekötőt egybeírjuk az igével, amihez tartozik.
Melyik a helyes?

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 09:31 Kelvin

Kelvin képe

Szerintem a második. A "megtud" azt jelenti, hogy megismer.
http://megtud.szojelentese.com/

 

"...Lámpámba az éjnek

pilléje repdes,

Gyász vergődik a falon..."

p, 2015-05-08 09:46 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Igen, talán neked van igazad.
De a megtud az egy szótő, hanem a tud szó toldalékos változata. A "tud"-nak pedig van egy olyan jelentése is, hogy "képes rá".

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 09:33 Para Celsus

Para Celsus képe

Mondd azt, hogy "képes vagy megmagyarázni", és akkor nem kell agyalnod, hogy egybe vagy külön írd :D


"The Rainmakeeeer!"

p, 2015-05-08 09:46 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

:-)

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 09:50 Kyle

Én is a másodikra voksolok, mert: "Megmagyarázni már meg tudod (magyarázni)." Szerintem kétszer szerepel a mondatban a megmagyarázni szó, csak a másodikból a "magyaráznit" már nem mondjuk ki. A "meg tudod" pedig a második, a ki nem mondott "magyarázni"-hoz tartozik, ezért külön írjuk. (Szerintem.)

p, 2015-05-08 11:16 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Érdekes szempont. Elgondolkodtató.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 10:51 Howel

Nem vagyok valami hú de jól informált ebben a kérdésben, de véleményem szerint a következőképpen kell gondolkodni:
Már meg tudod magyarázni. - Mert a megmagyarázni a keresett szó.

A megmagyarázni már megtudod-nak azért nincs értelme, mert a megtudod megismered-et jelent. Pl.: holnap megtudod, ki jön hozzánk. A megmagyarázni-t viszont nem lehet megismerni, ezért ennek így nem sok értelme van. Megmagyarázni már megismered. ???

Ha azt írod:
Megmagyarázni már meg tudod, akkor a második meg elméletileg csak a tud-ra vonatkozhat, mert megmegmagyarázni nincs.
A gond az, hogy a hétköznapokban használjuk a második meg-et is, méghozzá azért használjuk a második meg-et, hogy pontosítsuk, hogy mi mit értünk a megmagyarázni alatt, ez ilyenkor nem más, mint a megmagyarázni bezzeg már meg tudod, te disznó - nők a férfiaknak :D
Ha ez a lényege a mondatnak, akkor a megmagyarázni már meg tudod-nak van értelme egy párbeszédben, más kérdés, hogy írásban szabad-e egy az egyben átvenni a hétköznapi beszéd megoldásait.
Ha a válasz igen, akkor a Megmagyarázni már meg tudod jó lehet, főleg, ha a szövegkörnyezetből érthető, hogy az emberke itt mit is akar mondani.
Ha a válasz nem, akkor semmiképpen nem lehet jó, mert a "meg tudod" semmit nem jelent.

-------------------------------------

"Violence is the last refuge of the incompetent."

"Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg."

p, 2015-05-08 11:20 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Olyan önálló szó - szerintem - nincs, hogy "megtud", mert ez a "tud" igekötős alakja. De a tud többértelmű szó, nem csak a szellem tudást, megismerést jelenti, hanem a valamire való képességet is. Ha így van, akkor pedig miért ne lehetne minkét értelembe használva ugyanúgy ragozni?

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 13:32 Howel

Jó kérdés.
Találgatok:
A megtud már teljesen elvált (jelentését tekintve) a tud igétől, mert a tud jelentésében valóban ott volt a háttérben a képes rá. Szóval módosult az idők során. Ma már:
Ha a v.-mire képes kifejezést a tud-dal szeretnénk helyettesíteni, akkor a tud minden esetben segédige lesz, nem?
Meg tudja mondani? (Képes vagy arra, hogy megmond?)
Meg tudod ezt ismételni? (Képes vagy arra, hogy megismételd?)

Ha a tud jelenti a valamire való képességet, akkor önállóan ebben a formában is léteznie kell. Van ilyen? Tudsz rá példát? Mert akkor át kell gondolni a dolgokat.

A megtud pedig csak és kizárólag a megismer szinonimája lett.
Vélemény? :D

-------------------------------------

"Violence is the last refuge of the incompetent."

"Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg."

p, 2015-05-08 15:10 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Igazad lehet. Gondolkodom rajta egy kicsit.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 15:32 polgarveronika

polgarveronika képe

Hmm. Érdekes kérdés.
És így milyen?
"XY magának tudja ezt vagy azt"
XY maga mellett tudja a nőt.
Itt talán a birtoklást jelenti?
Itt a "tudni" nem biztos, hogy képességet jelent, inkább egy feltételezést, vagy bizonyosságot.
Mi a vélemény?

 

_______Tertium non datur ______

p, 2015-05-08 17:58 Howel

Igaz, a jogban van betudás is, de az másik szó.
A maga mellett tudja a nőt szerintem azt jelenti, hogy tudja, hogy ott van mellette, számíthat rá. Nem t'om. :D

-------------------------------------

"Violence is the last refuge of the incompetent."

"Nincs megvetendőbb gyávaság, mint ha tudjuk, mi a helyes, mégsem tesszük meg."

p, 2015-05-08 18:14 Ovidius

Ovidius képe

Mondjuk, valamilyen konfliktusos élethelyzetben, amikor segítőtárs kell (jó, ha), maga mellett tudja (pl. a nőt).
"Itt a "tudni" nem biztos, hogy képességet jelent, inkább egy feltételezést, vagy bizonyosságot." Fenti példám, szerintem erre vonatkozik.
Lehet más is..., pl. helyzeti pontosítás egy strand fövenyén?... :D

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

p, 2015-05-08 18:41 polgarveronika

polgarveronika képe

Igen, valahogy így. Lám, milyen szép is a magyar nyelv. És milyen nehéz azt használni. Hát még
megtanulni.Nem véletlen, hogy a legnehezebb.
Üdv: V.

 

_______Tertium non datur ______

p, 2015-05-08 21:20 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

És mi van, ha a "tud" és a másik ige közé több szó kerül?
pld.: Megtudod egyedül ezt az egész sült csirkét fánkot enni? Szerintem itt ugyanolyan hülyén mutat a "meg tudod" forma, mint a félreért helyett a félre ért.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 21:37 Bloody Dora

Bloody Dora képe

Itt a "meg" igekötő az ennihez kapcsolódik - ha átfogalmazod, akkor "Képes vagy [...] megenni?" a mondat. Tehát egybeírva a tuddal helytelen. "Meg tudod [...] enni?"

_____________________
Dr. Bloody Dora

p, 2015-05-08 23:07 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Hát, én ezt még mindig nem értem. :-(

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

szo, 2015-05-09 09:13 Ovidius

Ovidius képe

Azt gondolom, a "meg tudod enni" alak egyértelmű alapesete annak a szabálynak, hogy: "ha az igekötő és az ige közé más (kiegészítő) kifejezés kerül, külön írjuk."
A Molyon, ahova könyvszerető fiatalok tömkelege jár, hemzsegnek ez ilyenfajta hibák.
Illetve az igekötős problémáknál is nagyobb tömegben fordul elő a ban-ben, és ba-be helytelen használata.

 

 

 

 

----------------------------------

Minden szélmalom ellenfél!

szo, 2015-05-09 10:23 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

"Azt gondolom, a "meg tudod enni" alak egyértelmű alapesete annak a szabálynak, hogy: "ha az igekötő és az ige közé más (kiegészítő) kifejezés kerül, külön írjuk." - Ez világos, ezt írtam is a kérdést felvető hsz-emben.
de itt annak az igének (írni) már megvan a maga igekötője, és a másik ige ( tud) igekötője így ahhoz csatlakozik - szerintem.
Hiszen a "tud" is ige: "Az ige: kifejez: cselekvést, történést vagy állapotot..."
http://mnyelv.bibl.u-szeged.hu/SZTE_BTK_Magyar_Nyelveszet/Hoffmann_tetel...

Szerintem a "meg tudod enni" egyértelmű,mert ott a "tudod" segédige. De "megmagyarázni már megtudod..." részmondatban a két ige ( ír, tud) egyenrangú, mindkettő saját igekötővel. Mitől különböznének?
itt a "meg tudod" szerintem ugyanolyan helytelen, mintha "megvan helyett meg van"t- írnánk.

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

szo, 2015-05-09 10:28 Para Celsus

Para Celsus képe

Variáld át a szórendet a példamondatodban:
"Megmagyarázni már megtudod" ---> "Már megtudod megmagyarázni"?
Ez így hülyeség. Helye alakja az lenne (ebben a szórendben), hogy "már meg tudod magyarázni". Ha ezt visszavariálod, az jön ki, hogy "megmagyarázni már meg tudod".


"The Rainmakeeeer!"

szo, 2015-05-09 12:51 Sren

Sren képe

A helyes alak külön írandó. Megmagyarázni már meg tudod – a második „meg” csupán hangsúlyozó nyomatékosítás, mintegy az első „ismétlése”, és sokkal inkább kapcsolódik ily módon a magyaráznihoz, mint a tudnihoz. Ennyi a titka. A mondat jelentése tulajdonképpen: „megmagyarázni (bezzeg) megmagyarázod”, de mivel ez így még hülyébben néz ki, írója ösztönösen egy szlengbeli szófordulatot választott inkább.

A szleng viszont, mint olyan, gyakran elveti mind a nyelvtan, mind a helyesírás szabályait, és aztán változik a nyelv – így lesz az „Úgy-e?”-ből „ugye”, stb, kimeríthetetlen téma, nyami!

Itt viszont (miután a szemantikával szépen kiváltottuk az ismeretlent az egyenletben) nem történt több egy közönséges egybeír-különír bakinál.:)

______________________________________________________________________________________________

A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

/Salvador Dalí/

szo, 2015-05-09 07:46 polgarveronika

polgarveronika képe

és így?

Majd megtudod, hogy vajon meg tudod enni azt a csirkét egyedül, hiszen akkora, mit egy disznó.

vagyis:
Majd "bizonyosságot" szerzel arról, vajon "képes vagy -e"....

(meg-e tudod...jajjjjj):DD

 

_______Tertium non datur ______

szo, 2015-05-09 07:46 Roah

Roah képe

Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem, hogy a "meg" helyes használata legfőképp a mondat egész értelmétől függ, vagyis az, mit is akarunk kifejezni vele.
És itt talán három felé ágazik, és ez okozhat zűrzavart is. Van egyszer az élőbeszédes használata, amit onnan hozhatunk is ide, az írásba, ha akarjuk, ha nem, néha reflexszerűnek érzem, aztán ott van a másik, az írásban miként mutat, és ennek ragadványa a harmadik, maga a szabály mit mond, miként kell helyesen alkalmazni.

És ha magára a mondat-értelemre bízzuk? És a szövegkörnyezetre, ahol használjuk ezt a ragozást, szó-kapcsolattal?

--------------- "Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha." (W. Shakespeare)

"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."

szo, 2015-05-09 09:25 polgarveronika

polgarveronika képe

Az odáig világos, hogy a beszélt nyelv az egész más, mint az írott szöveg. Ott nem hallod, a szünetet, de írásban feltétlenül az értelmezésre kell koncentráli:
azért is írtam egyetlen mondaton belül a kétféle írásmódot, noha élőbeszédben, hangzástanilag nincs különbség.
Megtudod= megismered, megbizonyosodsz, rájössz, megtapasztalod stb./cselekvés/
meg tudod = képes vagy vmit megcsinálni /készség, képesség/

Meg tudod oldani ezt a feladatot, majd a végén megtudod. (azaz meglátod, belátod)

Asszem, ezt kiveséztük. Ezek után jaj annak, aki rosszul használja:)

 

_______Tertium non datur ______

szo, 2015-05-09 19:13 Voight-Kampff

Voight-Kampff képe

Köszönöm a válaszokat!

_______________________________________________________________________________________
"Reggel lett, és még mindig életben voltam.
"Lehet, hogy írok egy regényt" - gondoltam.
És aztán írtam." - Bukowski: Posta

p, 2015-05-08 10:51 polgarveronika

polgarveronika képe

Halihó!
A Karctér Harctérré való átalakítása ezúttal sikeresen lezárult.
Szerencsére mindenki életben maradt.
Így a Harctér okafogyottá lett, tehát: vissza a Karctérre!
Gyerünk, munkára!
Itt a tavasz!
Május a szerelem hónapja!
Sír a klaviatúra... és még sorolhatnám a sok hülyeséget.
NNA! Télleg...
Szóval értitek... méltatlan...

ÜDV: V.
(csupa nagy, mert ordítom)

 

_______Tertium non datur ______

szo, 2015-05-09 09:36 Kentaur

Kentaur képe

A nyelvészet mai hozzáállása a témához a következő: az anyanyelvi beszélőnek mindig igaza van. :-) Azaz ha sok anyanyelvi beszélő egy bizonyos formában kezd el használni valamit, akkor azt leírják, és bekerül a helyesírási szótárakba is, így születnek a szabályok.
Az eddigi általános használat az, hogy a "meg" igekötő értelemtől függően kerül az igéhez, azaz oda tartozik, hogy mi az, amit "meg". Ebben az esetben tehát a magyarázni-hoz tartozik: megmagyarázni. Jó szokás szerint az igekötő elválik az igétől és össze-vissza cselleng. A "képes valamire" értelmű "tud" nem ige, hanem állapothatározó, tehát nem járul hozzá igekötő.
A szabály tehát egyszerű: keresd az igét, oda tartozik az igekötő.
Amúgy a magyar nyelv cseppet sem nehezebb, mint bármelyik másik nyelv. Nem szebb, bonyolultabb vagy rosszabb, csak pont olyan, mint minden emberi nyelv.

----------------------------------------------------------------------------

"L'homme n'est rien, l'oeuvre – tout." (Az ember semmi, a mű – minden.) Gustave Flaubert.

szo, 2015-05-09 09:57 Kyle

"A nyelvészet mai hozzáállása a témához a következő: az anyanyelvi beszélőnek mindig igaza van. :-)"

Azt hiszem, ezzel el is dőlt. :)