Bugyburugy

Az első pillanattól kezdve szimpatizált ezzel a hellyel. Nagyot szippantott a téglából, ahogy az időbuborék szétpukkant, és a lét otthonos sűrűsége máris oldódni kezdett körülötte. Vakolatdarabok hullottak a fejére.
– Ááááíípőőő – hallotta maga mögül. Mégis eltévedt volna?
– Göööpfhh – mutatkozott be Mary a félig a falban álló pasasnak.
Béla egy öblös cuppanás kíséretében hátralépett, két jókora téglahenger állt ki a szájából.
– Göööpfhh! – böfögte vissza.
Ha egyszer ugyanaz a nevük.

– Takkmmm… – nyugtázta Mary és vékony takonyszálat eregetett a kényszerzubbonyára.
Egyetértése jeléül Béla is szabad folyást engedett a dolgoknak, a padlót hamarosan csillogó, türkiz matéria borította, ami vidáman cuppogott a lába alatt, míg meg nem kötött.
– Aííppaaa, kla, kla – csettintett Mary a nyelvével, ha már tapsolni nem állt módjában.
Béla, a sikeres kommunikáció felett érzett örömében lenyelte a téglákat, hogy végre mondhasson valamit.
– Eggrreggrreeeeggg – szólalt meg egy betonkeverő hangján, mire a csótány, aki résnyire nyitott ablak párkányán araszolt, megérezte, hogy létezése immár nem ér fel az elvárásaihoz, és a mélybe vetette magát. Csupán az énképe sérült.
– Ffffffffp – hintázott előre-hátra Mary, ahogy jókedvében szokta.
Béla ekkor különös melegséget érzett az emésztőrendszerében, amit úgy ezer évnyire tőlük rejtett el egy észak-olasz lápban. Az orgánum felmelegítette maga körül a mocsarat, minek bonyolult folyományaként kétszáz évvel később elterjedt a reneszánsz.
– Kléééé – felelt ugyanabban a tónusban, ahogy az univerzum szokta volt csecsemőkorában, és apró feketelyukakat bocsájtott ki a szájnyílásán, melyek nyomban falatozni kezdték a cella pislákoló fényeit, valamint a szúnyogokat. Semmiség, apró figyelmesség csupán.
– Do-ó – zokogta Mary örömében, ekkor Béla furcsa villanást látott a tekintetében. Úgy döntött, magával viszi a lányt. Kifújta orrán az időbuborékot. Mary szájából patakzott a nyál, olyan erősen koncentrált a látványra.
– Bugyburugy.
Béla a füle tövéig elpirult, olyan hevesen, hogy hallószervei elporladtak a hőtől.
– Bugyburugy – mentegetőzött, mint egy stílfűrész; a hang felszakította a bőrt a kipárnázott falakon. Mary abbahagyta a hintázást.
– Mi…
Béla összehúzta a két szemöldökét, végtére is, egy is elég volt belőle. Már tudta, hogy hibázott. Engesztelő mosolya a fülei csonkjáig ért, majd azon is túl, ajkai a tarkója közepén találkoztak. Az ablaküvegen lévő vízcseppben lakó medveállatkák ekkor társadalomba szerveződöttek, és szemet vetettek a harmatra a szanatórium pázsitján.
Béla el akarta ringatni a lányt, és megpörgette a cellát a tengelye körül. Mary csak nézett rá. Mindenfelől recsegő zajok és kiáltások érkeztek. Véletlenül az épületet sikerült megpörgetni a cella körül. Béla nem értette a felhajtást, a két dolog végülis majdnem ugyanaz.
– Neee... – nyögte Mary összekuporodva.
– Deee – visszhangzott Béla, akár egy földalatti atomrobbantás. Mary letörölte nyálát a zubbonya vállával.
– Te…ki…?
– Göööpfhh! – vijjogott turmixgépként Béla, mire a cellában lévő oxigénmolekuláknak elege lett, és arra hivatkozva, hogy ők nem erre hivatottak, megpróbáltak kereket oldani. Béla úgy rugdosta őket vissza egyenként törött lelke apró szilánkjaival, miután Mary erősen kezdett levegő után kapkodni.
– Mennyee… Menj…el.
Béla szomorúan lépett a buborékba.
– Ááááíípőőő – verték vissza a falak nosztalgiázó fenyősusogását. Talán a falba visszanéz alkalomadtán. Ott egész kellemes. Még hallotta Mary-t, amint a kinti káosz hangzavarában az ajtóhoz vonszolta magát.
– Kérem… Van itt valaki?
Az időbuborék felszívódott, hátrahagyva egy mikroszkopikus méretű kvazárt a sarokban a porcicák közt, ami felköhögött még néhány kósza gammasugarat, aztán elhallgatott. Mary nem láthatta meg Béla szívét, mert el volt foglalva a dörömböléssel; Bélának meg nemigen hiányzott többé.

2020-04-24, Dublin

5
Te szavazatod: Nincs Átlag: 5 (2 szavazat)

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

h, 2020-12-21 08:19 Dana

Dana képe

Szeretnék tudni ennyire szürreálisan írni, ugyanakkor ez ijesztő is, Gergő, azt kell mondjam. Voltak benne mondatok, amelyeket egyszerűen imádtam, a medveállatkákat, Béla szívét... Az egyetlen bajom, amit igazából csak utólag vettem észrehogy Mary magyarul beszél, már amikor próbálkozik valami értelmessel -- szóval: miért Mary?

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2020-12-22 08:07 Deep_Ankrin

Nem szoktam hozzá szólni, de ez remek volt! Mint egy Dali festmény novellába manifesztálódva :)

k, 2020-12-22 09:16 Dana

Dana képe

De miért is ne szólnál hozzá? Szerintem az építő negatív és pozitív kritika mindig sokat számít a szerzőknek. Mármint azoknak, akiket tényleg érdekel. Ráadásul sokat tanulsz belőle, ha megpróbálod mások hibáit elemezni, vagy mások jó megoldásait felfedezni.

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

k, 2020-12-22 12:10 Deep_Ankrin

Inkább csak olvasni szeretek. Helyesíráshoz, vagy központozáshoz nem asztalom hozzá szólni, engem sztori érdekel, illetve annak előadása. Sajnos az igazság, hogy nagyon kevés olyan darab van, ami reakciót vált ki belőlem. Ez viszont üde színfolt volt a stílus miatt.

p, 2020-12-25 15:33 Kovács Gergő

Kedves Dana és Deep Ankrin (kiváló nicknév :) )
Köszönöm a kedves reakciókat, örülök, hogy tetszett!
Dana, a kérdésedre a magyarázat a korábbi Béla sztorikban rejlik. Béla egy elég furcsa, kissé esetlen féisten, vagy valamilyen interdimenzionális lény. Korlátlan uralma van tér és idő felett, először egy magyar faluban bukkan fel, ott kapja a nevét is egy kissé részeg csávótól. De ő maga nem feltétlenül magyar, kalandozik Oroszországban is pl. Így kommunikálhat Maryvel is
Azért ezt raktam fel, mert ennek legalább van valami logikusabb történetszála, és Béla motivációi is világosabbak, míg a másik kettőben teljesen random, hogy mit miért csinál. :D

"What is sanity? Is it sane that we have to buy our food, water, land, healthcare, childcare and entertainment, and that every part of our natural lives has been commodified, taken from us, and then sold right back to us?" / Undone series

p, 2020-12-25 20:16 Dana

Dana képe

Ajj, bocsánat, nem volt meg, hogy Béla folytatásos :-)

***
"I'm blackening pages, but I don't know if it's writing." -- Leonard Cohen

szo, 2020-12-26 11:53 Kovács Gergő

Nem tudhattad. :)

Ja és természetesen nem felraktam, hanem beküldtem. Nem tudom, miért írtam el, biztos a bejglikóma. :D

"What is sanity? Is it sane that we have to buy our food, water, land, healthcare, childcare and entertainment, and that every part of our natural lives has been commodified, taken from us, and then sold right back to us?" / Undone series

v, 2021-01-10 21:34 Bigfater

5

kösz! Ez jólesett!

sze, 2021-01-13 16:07 Kovács Gergő

Én köszönöm, hogy olvastad. :)

"What is sanity? Is it sane that we have to buy our food, water, land, healthcare, childcare and entertainment, and that every part of our natural lives has been commodified, taken from us, and then sold right back to us?" / Undone series